Népújság, 1954. augusztus (60-68. szám)
1954-08-08 / 62. szám
1954 augusztus 8. vasárnap. NÉPÚJSÁG 5 A dolgozókkal való emberséges bánásmód is segíti a terv teljesítését AHHOZ, HOGY szocializmust építő országunk szilárd és erős anyagi alapokkal rendelkezzék, feltétlenül szükséges a többtermelés. Országunk úgy erősödik, gazdagodik, életszínvonalunk úgy emelkedik, ha egyre több szén, villamosenergia, acél, cement és számos közszükségleti cikk áll a dolgozók rendelkezésére. Mindezek nem hullanak készen az ölünkbe, hanem kemény munkával meg kell dolgozni értük. Az elmúlt évek tapasztalatai bizonyítják, hogy ipari munkásságunk becsülettel, odaadással, igazi helytállással, az ezernyi nehézségek legyőzésével szolgálta az országépítés nagy ügyét. A jó munkáért, a helytállásért a legnagyobb megbecsülés illet minden dolgozót. Különösképpen a kormánypro- gramm után jutott érvényre ez az elv, a kormányintézkedések egész sorozatával javítottak és javítanak a munkások anyagi, szociális és kulturális helyzetén. Államunk sok százezer forintot fordít arra, hogy a munkások biztonságos munka- körülmények között dolgozzanak, legyen munkaruhájuk, védőételük és italuk, rendes lakásuk, szórakozási lehetőségeik, stb. A múlthoz képest óriási, a kormányprogramm óta pedig igen jelentős a fejlődés az emberekkel való bánásmód terén is. A parancsolgatás, utasítás és sokszor jogtalan büntetések helyett most a meggyőzés, az emberi hang, az emberséges bánásmód, az emberek problémáival, apró-cseprő ügyeivel való fokozattabb törődés módszerét alkalmazzuk. Mindjárt hozzá is tehetjük: ez a helyes módszer és alkalmazása előnyösen hat a termelésre. Üzemeink gazdasági, párt- és szakszervezeti vezetőszervei több helyen már tettek bizonyos lépéseket ez irányban és ott az eredmény kézzelfogható. A BÉLAPÁTFALVI Cementgyár alkotmánya, a kollektív szerződés bevezető soraiban a következőket említi: «Feladatunk, hogy a kormányprogramm szellemében akár a termelés, akár a szociális és kulturális ellátottság vonalán az adott lehetőségeken belül, a legtöbbet nyújtsuk dolgozóinknak.» A szerződés egyes pontjai azután ebben a szellemben nyertek megfogalmazást és azóta ezek közül már nem egy ilyen kötelezettségvállalás vált élő valósággá. A női dolgozók élet és lakás- körülményei megjavítása érdekében nemrég fejezték be a 32 személyes leányszálló felépítését. Űj üzemi bölcsőde is létesült a múlt hónap közepén Vitányi Imréné, Mut Já- nosné és még sok-sok dolgozó asszony közös örömére. Eleget tettek a szerződés 67. pontjának is. Ezt bizonyítja az anyagraktárban lévő 300 öltöny, téli melegruha, a szabadban dolgozók részére. A gázos levegőjű, hegesztő műhelyben már felszerelték az új kéménykürtöt, amely állandóan tisztítja a levegőt. Az évi beruházási keretből megkezdték az üzemi fürdő bővítését. A jobb élelmiszerellátás érdekében 150 sertés hízik már. TALÁLHATUNK jó néhány szép példát az emberekkel való bánásmódra vonatkozólag is. Még 1952-ben négy bányász önkényesen elhagyta munkahelyét, megszakította munka- viszonyát. Igen ám, de nemsokára visszatértek a »tékozló fiúk«, de előbbi tettükért büntetésképpen 2 évig fizetett szabadságcsökkentés jár. Az Egyeztető Bizottság foglalkozott az ügyükkel és látva jó munkájukat, elengedte büntetésüket. Megkapták a teljes fizetett szabadságot. Nem is maradtak hálátlanok, a vállalat ma is büszke fehet rájuk és eredményeikre. Barta Sándor, az üzem egyik dolgozója most épített házat. Lakásának építését cserép hiányában nem tudta befejezni. Bizalommal fordult segítségért a vállalat vezetőségéhez és nem hiába. Rövidesen 1400 cserepet kapott. Ez a példa nem egyedülálló. A vállalat számtalan esetben segíti dolgozóit építőanyaggal, a földdel rendelkező dolgozókat terményeik betakarításához szükséges igaerővel. Végh elvtárs, a vállalat igazgatója hetenként fogadódélutánokat tart, ahol a dolgozók elmondják panaszaikat, s ő igyekszik segíteni azokon. Olyan eset is előfordult, hogy a dolgozókat személyes példamutatással győzték meg. Nemrég néhány kőbányai munkás a túlságosan magas normákra panaszkodott, hogy azt nem lehet teljesíteni. Erre Végh elvtárs. a termelési osztály vezetőjével együtt munkaruhába öltözött és a próbaidő alatt bebizonyították, hogy a normát igenis lehet teljesíteni. A szép példák mellett a kirívó hibák sokasága azonban azt bizonyítja, hogy Bélapátfalván sincsen rózsa tövis nélkül. A rossz tervezés, a késedelmes kivitelezés miatt még csak mintegy három hete kezdte meg munkáját a 3. számú kemence, amelynek termelése már május óta szerepelt a tervben. Nemrég vált üzemképessé az 1. számú kötélpálya, de még most sem dolgozik teljes kapacitással. Az új Loesche malom mindamellett, hogy nem biztonságos, nem képes elegendő porszénnel ellátni a kemencéket, a régi malmokat pedig nem javították meg annak idején, számítva az új malom kapacitására. Rossz az üzem ivóvíz ellátása. A dolgozók csak egy helyen, a javítóműhelynél ihatnák vizet. Azzal, hogy a távolabbi munkahelyekről is idejönnek és itt várakoznak, tolonganak, rengeteg idő kiesik a termelésből. A forró kemencék előtt két klinkerégető- vel beszélgettünk, akik azt kifogásolták, hogy nem kapnak ásványvizet védőitalként. A fizetések alkalmával gyakori a bérreklamáció. A dolgozókkal való türelmetlen bánásmód mutatkozott meg Farkas Emil és Babócs Vilmos esetében, amikor minden nevelőmunka és a kollektív szerződésben megállapított felelősségrevo- nási fokozatok mellőzésével és az üzemi bizottság nélkül akarták őket fegyelmi úton elbocsátani. IGAZ, HOGY a tervlemaradás egyik főoka a munkaerő- hiány, de ugyanolyan fékje ennek a kollektív szerződés be nem tartása, az emberekkel való emberi bánásmód sok-sok hibája is. Július hó 27-ig például a havi tervlemaradás 68 családiház felépítéséhez szükséges cementet jelent. A lemaradás visszahat a szociális helyzetre is. A sportpályán is már bizonyára lenne öltöző, ha a tervteljesítés esetén az igazgatói alapból fel tudnák építtetni. Hiányzik a kellő megértés, együttműködés a vállalat vezetősége, a párt és a szak- szervezet között, nem megfelelő a szakszervizét és a dolgozók közvetlen kapcsolata, a párt ellenőrző szerepe sem. A doigozók nevelése helyett szinte veszekedésszámba menő viták zajlanak le az ÜB-elnök és az Egyeztető Bizottsági elnök között. A szakszervezet feladataira útalnak a következő sorok: »A szakszervezeteknek ugyanolyan következetességgel kell harcolniok a termelésben mutatkozó hibák ellen, mint a szociális vagy a kulturális gondoskodás tekintetében észlelt h’ ' - ellen. Az élet is azt igazolja: ahol rend van szociális és kulturális téren, ott rend van a termelés terén is.« (A III. pártkongresszus felszólalásaiból.) Ezt a rendet várják már hosszú idő óta a cementgyár dolgozói. Meggyőződésük, hogy ha a műszaki feltételek mellett tovább javul a dolgozókkal való bánásmód is, akkor a Bélapátfalvi Cementgyár nem adós, hanem a tervét teljesítő üzem lesz. Császár István Állatállomány unk fejlesztése még több másodvetést kíván Megyénk dolgozó parasztjainak gondolatait, munkáját napjainkban a behordás, cséplés, a tarlóhántás és a másodvetés tölti be. Ezekben a munkákban legnagyobb feladata a gépállomásoknak, a traktoristáknak jutott. A felszántott és bevetett holdak száma elsődlegesen az ő munkájukat dicséri. Amíg a behordás jól halad, a tarlóhántásban és a másodvetésben még mindig nagy lemaradás mutatkozik. Járásaink a következő eredményeket érték el ezekben a munkákban: Járás gabonabehordás tarlóhántás másodvetés h o I d a n k é n t egri 9.262 1195 442 füzesabonyi 23.779 4558 1247 gyöngyösi 21.377 3163 1369 hatvani 15.681 3420 1181 hevesi 21.706 6653 1969 pétervásárai 5.031 megyénkben összesen 539 65 (százalékban) 65 15.1 57.2 Miért nem halad a cséplés Bükkszéken ? Bükkszéken a két cséplőgép közül az egyik még nem kezdte meg a cséplést, pedig mindkettőnek lenne munkája, mert több mint 40 dolgozó paraszt már befejezte a hordást. A gépállomás azzal küldte ki a cséplőgépet, hogy üzemképes. Az előcséplésnél megállapították, hogy az egyik szíjtárcsának nagyobb az átmérője, emiatt kicsi a gépnek a fordulatszáma, a magot nem tudja kellőképpen kiválasztani. Ezt azonnal jelentettük a gépállomásnak, többszöri telefonálás után három nap múlva pótolták, melyet 20 perc alatt meg lehetett volna oldani. A másik cséplőgépet többszöri ígéretre csak 29-re küldték el. Minden nap beszéltünk ebben az ügyben a gépállomással s mindig csak ígéretet kaptunk. S mikor végül megkértük: mondják meg a pontos időt, mikorra várjuk, hogy a munkacsapatot értesíthessük, nem is válaszoltak kérdésünkre, a gépállomás főagro- nómusa letette a kagylót A cséplőgépeknél r hi a is mutatkozik. Nincs s/ vattyú, az egyik cséplőnél van ugyn mázsa, de súlyok nincsen k hozzá. Nincs megfelelő kábel a villanyhajtású cséplőgépekhez, a villanyszerelő ritkán van idehaza és így sokat Ítéli várni a gépnek. A kisebb hibákra keveset adnak, ha jelenti is a felelősvezető, hogy hibát észlelt, azt válaszolják neki, elmegy még valameddig, s így a kis hibákból nagy hibák lesznek. Ha a pétervá- sárai gépállomás vezetősége nem változtat rövidesen ezen a tűrhetetlen állapoton, Bükkszéken még akkor is csépelnek, mikor az első hó leesik. Tulák István VB-titkár — A VÁMOSGYÖRKI HALADÁS termelőszövetkezet 10 mázsa búzát, 5 mázsa árpát, 25 mázsa szálastakarmányt és egy üszőt ajánlott fel az árvízkárosultak részére. — V1SONTA KÖZSÉGBEN az alkotmány ünnepének tiszteletére a dolgozó parasztok igen szép felajánlásokat tettek a begyűjtés mielőbbi teljesítésére. A füzesabonyi Petőfi termelőszövetkezetnél még ebben a hónanb: o elkészül egy 40 férőhelyes disznófiaztató és egy nagy baromfi férőhely. Készül a télre Egercsehi-bánya Egeresein bányaüzem dolgozói ebben az évben nem sok eredménnyel dicsekedhetnek. A sok géphiba, a rossz munkahelyek visszavetették az üzem tervteljesítését. Így az adósság napról napra emelkedett és ma már többezer tonna szénnel tartoznak államunknak. Ebbe azonban nem nyugszanak bele sem a bányaüzem vezetői, sem a bányászok. Elhatározták, közös erővel rendbehozzák a gépeket, a munkahelyeket, új frontot létesítenek, hogy a téli hónapokra zavartalanul biztosítsák az üzemek és háztartások szénellátását. Ígéretük valóraváltásához máris hozzáfogtak. A bányagépek folyamatos megjavítása mellett új, kétszárnyú frontot helyeztek üzembe. Nagy ütemben folyik egy kétméteres vastag széntelep feltárása is, melynek fejtése majd lehetőséget ad a bányaüzemnek, hogy letör- lessze adósságát és a jövőben maradéktalanul teljesítse tervét. A jobb és a biztonságosabb munka érdekében a bányaüzemben áttértek a korszerű TH- gyűrüivekkel való biztosításra. A nyolcas telepen dolgozó csapatok vállalták, hogy naponta 57 TH gyűrűt raknak be a telepre. Ezzel jelentős bányafa megtakarítást érnek el. A gondos és lelkiismeretes felkészülés máris érezteti hatását: Nagy S. Sándor csapata csütörtökön reggelre 35 csillével, Molnár Imre csapata pedig 31 csille szénnel szárnyalta túl napi előirányzatát. A brigádok elhatározták, hogy a negyedik magyar bányásznapot már tervük sikeres teljesítésével un- neplik. Állami gazdaságaink tarlótiántási versenyéről Megyénk állami gazdaságai a gépek segítségével nagyobbrészt befejezték az aratást. Most a tarlóhántás elvégzésében versenyeznek. Igaz, hogy ezzel a munkával nem nagyon dicsekedhetnek, mert 50 százalékon túl csak néhány állami gazdaság jutott. Nagyobb figyelmet kell szentelni ennek a munkának, sürget a száraz, meleg idő. Az állami gazdaságok sorrendje az alábbiak szerint alakult a tarlóhántási munkák végzésében: 1. Poroszlói, 2. Heves-vercel- pusztai, 3. Pusztaszikszói, 4. Csányi, 5. Besenyőtelki, 6. Dor- mándi Állami Gazdaság. Legtöbb beadási hátralékos az egri járásban van Megyénk minden területén megkezdték már a cséplést és a csépléssel együtt legtöbb dolgozó paraszt eleget tesz beadási kötelezettségének is. Mégis kenyérgabona és takarmánygabona beadásnál legtöbb járásban lemaradás mutatkozik. Sokan vannak, akik cséplés után nyolc napra sem teljesítik a beadást, különösen az egri járásban sok a hátralékos. Járásaink között augusztus 6-ig a következő eredmények születtek: Járás Kenyérgabona Takarmánygabona beadás beadás százalékban hatvani 31.8 28.4 hevesi 25.2 26.3 gyöngyösi 26.1 24.5 füze-abonyi 24.9 24.9 egri 21.8 21.0 pétervásárai 15.8 17.9 A vasút hétköznapjai A nők is megállják a helyüket a közlekedés minden területén. Itt van például Kiss Ferencné, az egri gépállomáson. Kocsifelíró, épp most veszi számba a Füzesabonyról megérkezett kocsikat — semmivel sem marad hátrább a férfiaknál. Sokan nem is gondolják, milyen felelősségteljes munka a váltó kezelése, jó karbantartása. Mező István egri váltóőr lelkiismeretes munkát végez, tudja, hogy munkájától emberi életek, értékek függnek. Jön a vonat. Látni ugyan még nem látni, de Várkonyi Mihálj kis házikójában már telefonon jelentették. Nosza sürgősen leJ engedni a sorompót...
