Népújság, 1954. július (51-59. szám)

1954-07-25 / 58. szám

♦ , VILAS PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NÉPÚJSÁG AZ MPP HEVESMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 58. SZÁM. Ara 50 fillér 1954 JCLIUS 25. VASÁRNAP Mit vár népünk a műszaki vezetőktől „Leboruíok a nemzet nagysága előtt" — mondotta jó száz esztendeje Kossuth. S ma, ezekben az órákban újra érvényesek — mint az elmúlt száz esztendőben nem egy­szer — ezek a szavak, újra fejet kell hajtania, le kell borul­ni népünk nagysága, egysége előtt, mely hősi harcban fé­kezi meg a rettenetes étvágyú Dunát. Nem volt könnyű ez az esztendő: a téli hóviharok, a rengeteg esőzés után most a Dunával birkózik népünk; kj a gáton, — közvetlenül, ki a munkapad mellett — közvetve: hogy elvégezze azok munkáját is, akik az életet, a kenyeret védik. A mi megyénk is a gátra állt. Hevesmegyei gépkocsive­zetők dolgoznak a Duna mentén, gyűlnek a forintok, gyűlik a termény, a Petőfi altáró bányászai vasárnap „segítő- műszakot" tartanak, hogy forintjaikkal is segítsék a bajba­jutottakat. Az igazi, tartalmában legtöbbet adó segítség azonban az eredményes munka, a több, a jobb, az olcsóbb termelés. Ez most a legfőbb kötelessége üzemeink minden dolgozójának, minden vezetőjének. A pártkpngresszus ha­tározatainak maradéktalan végrehajtása biztosítja, hogy pótolni tudjuk a tetemes károkat, hogy letöröljük az árvíz károsultak könnyeit, hogy a Duna megzabolázása még egységesebbé forrassza össze népünket. Szándékban, akaratban nincs is hiány. De, hogy az aka­rat több szénben és cementben, több közszükségleti cikk­ben öltsön testet-, ehhez igen nagy segítséget kell nyújta­nia a műszaki értelmiségieknek. Mérnökeink, technikusaink, egyéb műszaki kádereink nem egyszer, de. százszor bebizonyították, hogy birtokosai a tudásnak, hogy szivük­ben, munkájukban készek az áldozatokra, hogy készek segíteni pártunk politikájának megvalósítását. Munkásosz­tályunk, s vele kéz a kézben műszaki értelmiségünk, hitet tett pártunk, kormányunk helyes politikája, népi demokrá­ciánk mellett, amikor ez év márciusában nagyszerű munka­lendülettel behozfa a januári és a februári lemaradás jelen­tős részét, majd a kongresszusi verseny során újabb győ­zelmek sorozatát aratta a termelés frontján’’ — mondotta Rákosi elvíárs a párt kongresszusán. Rákosi elvtárs sza­valt az azóta elért eredmények üzemeink, dolgozóink helyt­állása, munkájának sikere is bizonyítják. Meg kell azonban mondani, hogy az eddigieknél sokkal, de sokkalta több és nagyobb teladatok várnak a műszaki értelmiségiekre. Mégcsak a kezdeti lépéseket tettük meg. Az elmúlt év hasonló időszakához képest csökkent a ter­melékenység. de nem csökkent a kifizetett bér, sőt emelke­dett, sok baj van még a termékek önköltségével, minősé­gével, a selejttei, s ami ezzel összefügg, a takarékossággal is. Mindezek felszámolása nélkül gondolni sem lehet kor­mányunk árpolitikájának maradéktalan végrehajtására. Az a munkás, aki keveset, de drágán termel, szó szerint saját magát csapja be, hisz a drágábban előálllított árukat nem más, mint ö maga, hasonló dolgozó társai vásárolják meg. Ennek megértetése a pártszervezetek, a népnevelők feladata, a reális termelési lehetőségek megteremtése azon­ban a műszakiak munkájától függ. Különösen most fontos a helyes, tervszerű munkaszer­vezés, amikor munkaerő-nehézségekkel küzdenek üzemeink. S ezen a téren van a legtöbb hiba, elsősorban Egercsehi bányán, az építőiparban, valamint a cementgyárakban. Gerő elvtárs kongresszusi felszólalásában külön is hang­súlyozta a gazdasági vezetés színvonala emelésének fon­tosságát. Nem emelkedhet ott a termelékenység, nem lehet olcsó és jóminőségű termékekről beszélni, ahol anyaghiány, rossz munkahely gátolja a termelést. A műszaki vezetőknek előre kell látnia, számba kell venni minden eshetőséget, s helyesnek vélt elgondolásaikat következetesen kell! végrehajtani. Ne tűrjék meg a fegyel­mezetlenséget, a lazaságot, ne nézzék el a lógást, a norma­lazítást. Ahol nem segít a jó szó, ott a legkeményebben vonják felelősségre a hanyagokat. Ezt kívánja tőlük üze­mük minden becsületes dolgozójának, de az egész ország­nak is az érdeke. Ha a fizikai dolgozók látják, hogy veze­tőik következetesen harcolnak a termelés sikeréért, támo­gatják őket, s ennek az összefogásnak, mint Petőfi-bánya példája is igazolta a terv túlteljesítése, több szén, iparcikk az eredménye. Ehhez azonban valóban az szükséges, hogy a mérnökök, technikusok, aknászok tudásuk, akaraterejük legjavát adják a munka sikere érdekében. A III. negyedév első hónapjának végefelé járunk. Már eddig is megállapítható, hogy termelésünk régi rákfenéje, — a negyedév eleji kényelmesség, majd az azt követő rohammunka — korántsem a múlté még. Július első dekád- jában igen sok üzem elmaradt terve teljesítésétől, s csak alig javult valamit a helyzet a második harmadban. A gazdasági vezetésnek mindent el kell követni az ütemes termelés biztosítása érdekében. Ahol napról-napra, hónap­ról hónapra teljesítik a tervet, ott már megtették az első legfontosabb tépést a több, az olcsóbb és a jobb áru terme­lése felé. Egész dolgozó népünk megbecsüléssel tekint műszaki vezetőinkre. Megbecsüléssel, de komoly igényekkel is. Elvárja, hogy azt a kormányt, melyet kezébe adott, jól forgassa, helyes irányba vezesse az üzem, „hajóját” — valóban a termelés parancsnoka szakértő és következetes irányítója legyen. S cserében bizalmát, segíteni akarását adja a közös cél elérése érdekében. Ha ilyen Összeforrottan megy tovább a munka, ha munkásosztályunk és műszaki értelmiségünk vállvetve küzd a kongresszus határozatainak végrehajtásáért, akkor nemcsak segítettük az árvízkárosul­takat, nemcsak pótoltuk a károkat, de jelentős mértékben hozzájárultunk életszínvonalunk további emeléséhez is. Cséplőgéptől a begyüjtőhetyrt. Várja a mázsa az első gabonát. Együtt dobog az ország szíve \ nagykökénvesi landes tsi elsőnek fejelte be ai aratást a hatvani járásban Görbe János Kossuth-díjas művész köszöntötte vasárnap a nagykökényest Táncsics ter­melőszövetkezet tagságát, akik elsőnek fejezték be az aratást a hatvani járásban. A nagysi­kerű műsor után, a termelő- szövetkezet tagsága vacsorával vendégelte meg a kedves ven­dégeket, a művészegyüttes tagjait. A termelőszövetkezet erre az alkalomra két borjút, s két hízót vágott. Lassan, nagyon lassan húzódik vissza a Duna árja, las- Isan bukkannak ki a vizborította földek. Harcolni kell még, ! segíteni, védeni a gatat, s keményen dolgozni mért, hogy kö- Jsös erővel felépítsük a rombadőlt házakat, felöltöztessük a (gyermekeket, az asszonyokat, a férfiakat, — letöröljük a [könnyeket. Hetvenezer holdat öntött el az ár, s válaszul, ikilencmillió ember nyújtja segítő kezét a Szigetköz, a duna­imenti falvak lakói felé. Pénz, ruha, termény, — és munka. (Több, jobb, — és megfeszített munka: erre van most szükség. !Heves megye dolgozó népe, városaink, üzemeink, falvaink, ► termelőszövetkezeteink, megyénk minden dolgozója elküldi ►üzenetét a Dunához: Elvtársak! Így dolgozunk értetek, he­lyettetek is. Segítünk, mintahogy ti is segítettetek Nagyrédé- (nek, nem vagytok egyedül, mintahogy nem voltunk mi sem legyedül..-. A hatvani járásban 91 holdon végezték el a másodvetést A hatvani járás dolgozó pa­rasztjai időben gondoltak a jövöévi kenyerük biztosítá­sára és már az aratással egy- időben megkezdték » tarló- hántást. s a másodvetést. Ed­dig már 91 holdon végezték el a másodvetcst. Mcgye- szerte nagy a lemaradás a másodvetés terén. Dolgozó pa­rasztjaink. tsz-eink feladata pótolni a mulasztást. Jól halad a cséplés a poroszlói állami gazdaságban A poroszlói állami gazdaság július 20-án befejezte az ara­tást. 525 hold búzát, 100 hold ősziárpát és 120 hold rozsot ara­tott le, emellett 50 katasztrális hold borsó aratását és cséplé- eét is befejezte, két kombájn és két. aratógóp segítségével. A poroszlói állami gazdaság Köss?«.' brigádjának CISZ tagjai vállalták, hogy augusz­tus 20-ra elvégz-ik a csépiést. A cséplésben a Kossuth- és a Liszenko-brlgád versenyben áll. A Kossuth-brigád veze­tője Munkácsy János DISZ- titkár irányításával Aranyi Anna, Kriston Piroska és Ber­talan Gyula segítségével 200 mazsa helyett ö00 mázsát csé- i-o .... 1.7-1 e. • Bak Jenő poroszlói állami gazdaság Egri asszonyok az árvízkárosultakért EgeT város dolgozói is egy­re nagyobb aggodalommal fi­gyelik a dunamenti községek árvízkárosultjainak nehéz helyzetét. A városi MNDSZ- szervezet kezdeményezésére csütörtök délig nyolcvankét egri asszony határozta el, hogy egy-egy árvízkárosult anya gyermekét vállalja egy-két hónapi időtartamra. A kez­deményezésben élenjárnak a Dohánygyár asszonyai, akik harminchat, a Kiskereskedel­mi Vállalat asszonyai pedig 25 gyermek gondozását vál­lalták. A Dohánygyár asszonyai azt üzenik az árvízsujtotta gyer­mekes anyáknak, nyugodtan és bizalommal küldjék el gyermekeiket, mert szeretettel várják őket és úgy nevelik, úgy vigyáznak rá, mintha sa­ját gyermekük volna. Az MNDSZ amellett ruhagyüjtési akciót is indított a város­ban. Csépel a megye Megyénkben gyors ütem- | jelentése szerint július 20-ig ben halad a cséplés. A me- csépeltek é1. I Legtöbbet az atkari gepallo­gyei tanács gépcsoportjának 1 más csépelt, 2598 mázsát. Az aratás állásáról Megyénk termelőszövetkeze­tei és egyénileg dolgozó pa­rasztjai serényen végzik a gabona aratását. Velük egy sorban dolgoznak az ipari munkások, hivatalok dolgo­zói, akik eddig csaknem 10 ezer holdról vágták le az érett kalászokat. Az aratás már az egész megyében befejezéshez közeledik. Pénteken délelőtt a hatvani és a füzesabonyi ja- rás jelentette hogy az utolsó hold kalászo. kát is levágták és alig egy-két száz hold hi­ányzik a hevesi és a gyöngyö­si járás eredményeiből is. Strumpf László a megyei ta­nács főagronómusa pénteken az aratásról a következőket mondotta: — Az utóbbi na­pok időjárása kedvez az ara­tásnak, ezért mof minden kaszás, aratógép. kombájn dolgozik, hogy mielőbb betaka­rítsák a ai'-tí lábon áh- a»#«­Ipari dolgozók az aratásért Az esős időjárás nehéz pró­bára tette dolgozó parasztsá­gunkat. Közvetlen az aratás előtt járásunkban hatalmas vihar söpört végig, amely sok­helyen megakadályozta az ara tógép és a kombájn alkalma­zását. A járási párt-végrehaj tóbizottságok, a tanácsok jó agitációs munkát végeztek. Ipa­ri dolgozóink figyelemmel kí­sérték a mezőgazdasági dolgo­zóink munkáját, és elmentek segíteni a gyors, szemveszte­ség nélküli aratásban. Petőfi- bánya bányászai a boldogi Vö­rös Hajnal és a nagykökényesi Táncsics tsz-ben dolgoztak, sokszor 40—50 hold termését hordták össze. Másodvetés alá szánt a lánctalpas traktor. A hatvani tsz-nek a vasút­állomás dolgozói segítettek, a rózsaszentmártoni IX-es akna bányászai, a helyi DlSZ-szer- vezet és a tanács az ecsedi Szabadság tsz-hez mentek aratni. A Selypi Cukorgyár dolgozói is kivették részüket az aratási munkából a csányi Kossuth tsz-ben, ahol közel 40 holdat arattak le. Szövet­kezeteink munkájában nagy segítséget nyújtottak a honvé­dek is. Jó munkát végeztek a gép­állomásaink dolgozói is: Mezei Gyula, Szabó Gusztáv, Juhász János, Kulacsik Mihály és még sokan mások. Dicséret illeti meg a tsz asszonyait és lányait, akik igen szorgalma­san arattak: BUZMA SÁNDOR, járási tanács, Hatvan A mi járásunkban is segítik az aratást Július 17-én, a siroki Arany Kalász termelőszövet­kezet öt katasztrális hold búza­tábláján serényen folyt az ara­tás. Itt dolgoztak: a községi tanács dolgozói, katonák, a Mátravidéki Kőbánya mun­kásai, közöttük a 64 éves Tö­rök József né. Egész nap, szin­te megállás nélkül, fáradsá­got nem ismerve arattak: Munkájuknak meg ís lett az eredménye. Az öt katasztrális hold búzatáblán keresztbe rakva álltak a búzakévék: Még ezen a napon a termelő- szövetkezet csziárpa csépiését is megkezdték, amely hoidan- kint 15 mázsát adott. A járási tanács 16 tagú bri­gádja pedig az ivádi Dózsa termelőszövetkezethez indult, aratási munkára. Tanácstag­jaink igyekeztek a tőlük tel­hető leggyorsabb és legjobb munkát végezni; Batki Gábor PétervásárOj

Next

/
Thumbnails
Contents