Népújság, 1954. július (51-59. szám)
1954-07-25 / 58. szám
♦ , VILAS PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NÉPÚJSÁG AZ MPP HEVESMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 58. SZÁM. Ara 50 fillér 1954 JCLIUS 25. VASÁRNAP Mit vár népünk a műszaki vezetőktől „Leboruíok a nemzet nagysága előtt" — mondotta jó száz esztendeje Kossuth. S ma, ezekben az órákban újra érvényesek — mint az elmúlt száz esztendőben nem egyszer — ezek a szavak, újra fejet kell hajtania, le kell borulni népünk nagysága, egysége előtt, mely hősi harcban fékezi meg a rettenetes étvágyú Dunát. Nem volt könnyű ez az esztendő: a téli hóviharok, a rengeteg esőzés után most a Dunával birkózik népünk; kj a gáton, — közvetlenül, ki a munkapad mellett — közvetve: hogy elvégezze azok munkáját is, akik az életet, a kenyeret védik. A mi megyénk is a gátra állt. Hevesmegyei gépkocsivezetők dolgoznak a Duna mentén, gyűlnek a forintok, gyűlik a termény, a Petőfi altáró bányászai vasárnap „segítő- műszakot" tartanak, hogy forintjaikkal is segítsék a bajbajutottakat. Az igazi, tartalmában legtöbbet adó segítség azonban az eredményes munka, a több, a jobb, az olcsóbb termelés. Ez most a legfőbb kötelessége üzemeink minden dolgozójának, minden vezetőjének. A pártkpngresszus határozatainak maradéktalan végrehajtása biztosítja, hogy pótolni tudjuk a tetemes károkat, hogy letöröljük az árvíz károsultak könnyeit, hogy a Duna megzabolázása még egységesebbé forrassza össze népünket. Szándékban, akaratban nincs is hiány. De, hogy az akarat több szénben és cementben, több közszükségleti cikkben öltsön testet-, ehhez igen nagy segítséget kell nyújtania a műszaki értelmiségieknek. Mérnökeink, technikusaink, egyéb műszaki kádereink nem egyszer, de. százszor bebizonyították, hogy birtokosai a tudásnak, hogy szivükben, munkájukban készek az áldozatokra, hogy készek segíteni pártunk politikájának megvalósítását. Munkásosztályunk, s vele kéz a kézben műszaki értelmiségünk, hitet tett pártunk, kormányunk helyes politikája, népi demokráciánk mellett, amikor ez év márciusában nagyszerű munkalendülettel behozfa a januári és a februári lemaradás jelentős részét, majd a kongresszusi verseny során újabb győzelmek sorozatát aratta a termelés frontján’’ — mondotta Rákosi elvíárs a párt kongresszusán. Rákosi elvtárs szavalt az azóta elért eredmények üzemeink, dolgozóink helytállása, munkájának sikere is bizonyítják. Meg kell azonban mondani, hogy az eddigieknél sokkal, de sokkalta több és nagyobb teladatok várnak a műszaki értelmiségiekre. Mégcsak a kezdeti lépéseket tettük meg. Az elmúlt év hasonló időszakához képest csökkent a termelékenység. de nem csökkent a kifizetett bér, sőt emelkedett, sok baj van még a termékek önköltségével, minőségével, a selejttei, s ami ezzel összefügg, a takarékossággal is. Mindezek felszámolása nélkül gondolni sem lehet kormányunk árpolitikájának maradéktalan végrehajtására. Az a munkás, aki keveset, de drágán termel, szó szerint saját magát csapja be, hisz a drágábban előálllított árukat nem más, mint ö maga, hasonló dolgozó társai vásárolják meg. Ennek megértetése a pártszervezetek, a népnevelők feladata, a reális termelési lehetőségek megteremtése azonban a műszakiak munkájától függ. Különösen most fontos a helyes, tervszerű munkaszervezés, amikor munkaerő-nehézségekkel küzdenek üzemeink. S ezen a téren van a legtöbb hiba, elsősorban Egercsehi bányán, az építőiparban, valamint a cementgyárakban. Gerő elvtárs kongresszusi felszólalásában külön is hangsúlyozta a gazdasági vezetés színvonala emelésének fontosságát. Nem emelkedhet ott a termelékenység, nem lehet olcsó és jóminőségű termékekről beszélni, ahol anyaghiány, rossz munkahely gátolja a termelést. A műszaki vezetőknek előre kell látnia, számba kell venni minden eshetőséget, s helyesnek vélt elgondolásaikat következetesen kell! végrehajtani. Ne tűrjék meg a fegyelmezetlenséget, a lazaságot, ne nézzék el a lógást, a normalazítást. Ahol nem segít a jó szó, ott a legkeményebben vonják felelősségre a hanyagokat. Ezt kívánja tőlük üzemük minden becsületes dolgozójának, de az egész országnak is az érdeke. Ha a fizikai dolgozók látják, hogy vezetőik következetesen harcolnak a termelés sikeréért, támogatják őket, s ennek az összefogásnak, mint Petőfi-bánya példája is igazolta a terv túlteljesítése, több szén, iparcikk az eredménye. Ehhez azonban valóban az szükséges, hogy a mérnökök, technikusok, aknászok tudásuk, akaraterejük legjavát adják a munka sikere érdekében. A III. negyedév első hónapjának végefelé járunk. Már eddig is megállapítható, hogy termelésünk régi rákfenéje, — a negyedév eleji kényelmesség, majd az azt követő rohammunka — korántsem a múlté még. Július első dekád- jában igen sok üzem elmaradt terve teljesítésétől, s csak alig javult valamit a helyzet a második harmadban. A gazdasági vezetésnek mindent el kell követni az ütemes termelés biztosítása érdekében. Ahol napról-napra, hónapról hónapra teljesítik a tervet, ott már megtették az első legfontosabb tépést a több, az olcsóbb és a jobb áru termelése felé. Egész dolgozó népünk megbecsüléssel tekint műszaki vezetőinkre. Megbecsüléssel, de komoly igényekkel is. Elvárja, hogy azt a kormányt, melyet kezébe adott, jól forgassa, helyes irányba vezesse az üzem, „hajóját” — valóban a termelés parancsnoka szakértő és következetes irányítója legyen. S cserében bizalmát, segíteni akarását adja a közös cél elérése érdekében. Ha ilyen Összeforrottan megy tovább a munka, ha munkásosztályunk és műszaki értelmiségünk vállvetve küzd a kongresszus határozatainak végrehajtásáért, akkor nemcsak segítettük az árvízkárosultakat, nemcsak pótoltuk a károkat, de jelentős mértékben hozzájárultunk életszínvonalunk további emeléséhez is. Cséplőgéptől a begyüjtőhetyrt. Várja a mázsa az első gabonát. Együtt dobog az ország szíve \ nagykökénvesi landes tsi elsőnek fejelte be ai aratást a hatvani járásban Görbe János Kossuth-díjas művész köszöntötte vasárnap a nagykökényest Táncsics termelőszövetkezet tagságát, akik elsőnek fejezték be az aratást a hatvani járásban. A nagysikerű műsor után, a termelő- szövetkezet tagsága vacsorával vendégelte meg a kedves vendégeket, a művészegyüttes tagjait. A termelőszövetkezet erre az alkalomra két borjút, s két hízót vágott. Lassan, nagyon lassan húzódik vissza a Duna árja, las- Isan bukkannak ki a vizborította földek. Harcolni kell még, ! segíteni, védeni a gatat, s keményen dolgozni mért, hogy kö- Jsös erővel felépítsük a rombadőlt házakat, felöltöztessük a (gyermekeket, az asszonyokat, a férfiakat, — letöröljük a [könnyeket. Hetvenezer holdat öntött el az ár, s válaszul, ikilencmillió ember nyújtja segítő kezét a Szigetköz, a dunaimenti falvak lakói felé. Pénz, ruha, termény, — és munka. (Több, jobb, — és megfeszített munka: erre van most szükség. !Heves megye dolgozó népe, városaink, üzemeink, falvaink, ► termelőszövetkezeteink, megyénk minden dolgozója elküldi ►üzenetét a Dunához: Elvtársak! Így dolgozunk értetek, helyettetek is. Segítünk, mintahogy ti is segítettetek Nagyrédé- (nek, nem vagytok egyedül, mintahogy nem voltunk mi sem legyedül..-. A hatvani járásban 91 holdon végezték el a másodvetést A hatvani járás dolgozó parasztjai időben gondoltak a jövöévi kenyerük biztosítására és már az aratással egy- időben megkezdték » tarló- hántást. s a másodvetést. Eddig már 91 holdon végezték el a másodvetcst. Mcgye- szerte nagy a lemaradás a másodvetés terén. Dolgozó parasztjaink. tsz-eink feladata pótolni a mulasztást. Jól halad a cséplés a poroszlói állami gazdaságban A poroszlói állami gazdaság július 20-án befejezte az aratást. 525 hold búzát, 100 hold ősziárpát és 120 hold rozsot aratott le, emellett 50 katasztrális hold borsó aratását és cséplé- eét is befejezte, két kombájn és két. aratógóp segítségével. A poroszlói állami gazdaság Köss?«.' brigádjának CISZ tagjai vállalták, hogy augusztus 20-ra elvégz-ik a csépiést. A cséplésben a Kossuth- és a Liszenko-brlgád versenyben áll. A Kossuth-brigád vezetője Munkácsy János DISZ- titkár irányításával Aranyi Anna, Kriston Piroska és Bertalan Gyula segítségével 200 mazsa helyett ö00 mázsát csé- i-o .... 1.7-1 e. • Bak Jenő poroszlói állami gazdaság Egri asszonyok az árvízkárosultakért EgeT város dolgozói is egyre nagyobb aggodalommal figyelik a dunamenti községek árvízkárosultjainak nehéz helyzetét. A városi MNDSZ- szervezet kezdeményezésére csütörtök délig nyolcvankét egri asszony határozta el, hogy egy-egy árvízkárosult anya gyermekét vállalja egy-két hónapi időtartamra. A kezdeményezésben élenjárnak a Dohánygyár asszonyai, akik harminchat, a Kiskereskedelmi Vállalat asszonyai pedig 25 gyermek gondozását vállalták. A Dohánygyár asszonyai azt üzenik az árvízsujtotta gyermekes anyáknak, nyugodtan és bizalommal küldjék el gyermekeiket, mert szeretettel várják őket és úgy nevelik, úgy vigyáznak rá, mintha saját gyermekük volna. Az MNDSZ amellett ruhagyüjtési akciót is indított a városban. Csépel a megye Megyénkben gyors ütem- | jelentése szerint július 20-ig ben halad a cséplés. A me- csépeltek é1. I Legtöbbet az atkari gepallogyei tanács gépcsoportjának 1 más csépelt, 2598 mázsát. Az aratás állásáról Megyénk termelőszövetkezetei és egyénileg dolgozó parasztjai serényen végzik a gabona aratását. Velük egy sorban dolgoznak az ipari munkások, hivatalok dolgozói, akik eddig csaknem 10 ezer holdról vágták le az érett kalászokat. Az aratás már az egész megyében befejezéshez közeledik. Pénteken délelőtt a hatvani és a füzesabonyi ja- rás jelentette hogy az utolsó hold kalászo. kát is levágták és alig egy-két száz hold hiányzik a hevesi és a gyöngyösi járás eredményeiből is. Strumpf László a megyei tanács főagronómusa pénteken az aratásról a következőket mondotta: — Az utóbbi napok időjárása kedvez az aratásnak, ezért mof minden kaszás, aratógép. kombájn dolgozik, hogy mielőbb betakarítsák a ai'-tí lábon áh- a»#«Ipari dolgozók az aratásért Az esős időjárás nehéz próbára tette dolgozó parasztságunkat. Közvetlen az aratás előtt járásunkban hatalmas vihar söpört végig, amely sokhelyen megakadályozta az ara tógép és a kombájn alkalmazását. A járási párt-végrehaj tóbizottságok, a tanácsok jó agitációs munkát végeztek. Ipari dolgozóink figyelemmel kísérték a mezőgazdasági dolgozóink munkáját, és elmentek segíteni a gyors, szemveszteség nélküli aratásban. Petőfi- bánya bányászai a boldogi Vörös Hajnal és a nagykökényesi Táncsics tsz-ben dolgoztak, sokszor 40—50 hold termését hordták össze. Másodvetés alá szánt a lánctalpas traktor. A hatvani tsz-nek a vasútállomás dolgozói segítettek, a rózsaszentmártoni IX-es akna bányászai, a helyi DlSZ-szer- vezet és a tanács az ecsedi Szabadság tsz-hez mentek aratni. A Selypi Cukorgyár dolgozói is kivették részüket az aratási munkából a csányi Kossuth tsz-ben, ahol közel 40 holdat arattak le. Szövetkezeteink munkájában nagy segítséget nyújtottak a honvédek is. Jó munkát végeztek a gépállomásaink dolgozói is: Mezei Gyula, Szabó Gusztáv, Juhász János, Kulacsik Mihály és még sokan mások. Dicséret illeti meg a tsz asszonyait és lányait, akik igen szorgalmasan arattak: BUZMA SÁNDOR, járási tanács, Hatvan A mi járásunkban is segítik az aratást Július 17-én, a siroki Arany Kalász termelőszövetkezet öt katasztrális hold búzatábláján serényen folyt az aratás. Itt dolgoztak: a községi tanács dolgozói, katonák, a Mátravidéki Kőbánya munkásai, közöttük a 64 éves Török József né. Egész nap, szinte megállás nélkül, fáradságot nem ismerve arattak: Munkájuknak meg ís lett az eredménye. Az öt katasztrális hold búzatáblán keresztbe rakva álltak a búzakévék: Még ezen a napon a termelő- szövetkezet csziárpa csépiését is megkezdték, amely hoidan- kint 15 mázsát adott. A járási tanács 16 tagú brigádja pedig az ivádi Dózsa termelőszövetkezethez indult, aratási munkára. Tanácstagjaink igyekeztek a tőlük telhető leggyorsabb és legjobb munkát végezni; Batki Gábor PétervásárOj
