Népújság, 1954. július (51-59. szám)

1954-07-22 / 57. szám

4 NFPÍÍ JSÄG 1954 július 22, csütörtök Olcsó ételek Néhány szó a csecsemónevelésröl Minden anya szeretné, hogy gyermeke okos és ügyes le­gyen. Szeresse a munkát, tisz­telje szüleit, legyen jó viszony­ban testvéreivel. társaival. Minden anya szeretné, ha ezek a jó tulajdonságok minél ha­marabb kifejlődnének gyerme­kében. Ez könnyen elérhető akkor, ha a neveléshez okosan és kellő időben fog hozzá az édesanya. Még egészen kicsi, újszülött korban kell elkezdeni a gyermek helyes nevelését. Hogyan kell helyesen szok­tatni, nevelni a csecsemőt? Mindenekelőtt kezdettől fogva rendre kell szoktatnunk az új­szülöttet. Szoptassuk rendsze­resen egyforma időközökben és később is csak meghatározott időben adjunk neki enni, eszé­be sem fog jutni, hogy soron kívül enni kérjen. Nyugodtabb lesz, jobban fejlődik. Ne hor­dozzuk, ne ringassuk a csecse­mőt, ha sír, igyekezzünk rá­jönni bajára, ha fázik, takar­juk Be, ha melege van, vetkez­tessük le, de ne szoktassuk karra. Ha ilyenkor nem vesz- szük fel, később sem fogja azt . követelni, hogy dajkáljuk. Szoktassuk a csecsemőt kez­dettől fogva ahhoz. hogy egyedül játsszék, foglalkozzék. Ez nem nehéz, ha mi nem szó­rakoztatjuk naphosszat, de gondoskodunk róla, hogy tud­jon mozogni, legyen elég helye és megfelelő öltözete a moz­gáshoz, ha ellátjuk játékkal, egész nap vidáman gőgicsél, gurul, mászkál, játszik. Ne játsszunk, ne foglalkoz­zunk vele, amikor eszünkbe jut! A csecsemő nem játékszer, nem kézimunka, vagy könyv, amelyet akkor veszünk elő, amikor kedvünk tartja. Ját­szunk vele. dédelgessük, de ne egész nap, s akkor, amikor eszünkbe jut. A csecsemőt tisz­tába kell tenni, fürdetni, etetni, ez alatt dédelgethetjük, játsz­hatunk vele. ha így szoktatjuk, így érzi természetesnek, boldog, Viá játszunk vele, s örömmel megy vissza fekvőhelyére, ját­szóhelyére. Már az újszülöttel beszéljünk értelmesen. Igen fontos nevelési eszköz a be­széd. minél hamarabb megérti a gyerek, annál hamarabb tud­juk szóval nevelni. Újszülött korától kezdve beszéljünk vele értelmesen, már az újszülött is abba hagyja sírását, a kedves, gyengébb hangra, így elérjük, hogy már 9—10 hónapos ko­rában mond is egy-egy szót, 1—2 éves korában pedig már egész jól meg lehet vele be­szélni a mindennapi dolgokat. Példaadással neveljünk első­sorban. Még a szónál is jobban neveli a csecsemőt az, amit maga körül lát és tapasztal. Ha mást mondunk és mást te­szünk, az hát rá. amit teszünk és nem az. amit mondunk. Ha az anya türelmetlen, a csecse­mő is türelmetlenné válik. Ha veszekedős és üti a gyermeket, verést, gorombaságot tanul tő­le, ha erőszakosan tömi, kény­szeríti valamire, a csecsemőre is ez hat. Ha kérünk valamit a csecsemőtől, kérjük udvaria­san, így a gyerek is udvariasan kéri majd. amit kíván, s meg köszöni, amit kap. Újszülött korától kezdve ar­ra neveljük a csecsemőt, hogy ismerje a család rendjét, hogy szüleivel, testvéreivel, társaival egészséges kapcsolat fejlődjön ki. Gyakori, hogv az anyák ön­zésre nevelik a picit, enge­dik. hogy bái-mit tegyen, mert még kicsi, hogy elvegye a na­gyok játékait cibálja a haju­kat, s amikor nagyobb lesz, ezt hirtelen megtiltják neki, a gyermek ezt nem érti, dacos, makrancos lesz Meggyőzni még nem lehet a csecsemőt, de rendre szoktatni, jó példát mu­tatni és azt megengedni, ami később hasznára válik, ez egy­szerű, könnyen megvalósítható dolog, ami a csecsemőnek és az anyának érdeké. Sóskamártás: A sóskát meg­mossuk, húsdarálón ledaráljuk. Világos rántást készítünk kevés zsírból és lisztből. Beletesszük a sóskát, feleresztjük húslével, ízlés szerint sózzuk és cukroz­zuk. Amikor egyet forrt, beleke­verjük a tejfelt és mikor ismét forrni kezd, azonnal levesszük a tűzről. Kirántott krumplispogácsa (feltét). Négy-öt széb nagy krumplit meghámozunk, sós víz­ben puhára főzzük, a krumpli­nyomón áttörjük. Azután össze­keverjük három evőkanál dará­val, két egész tojással és ha kell, teszünk bele még kévés sót. Po­gácsákat formálunk belőle, to­jásban, majd zsemlyemorzsában megforgatjuk és forró zsírban kisütjük. Melegen, minden zöld­főzelék mellé tálalhatjuk. Almásrétes. Két réteslapot ve­szünk, s mindegyiket külön-kü- lön kicsavart vizes szalvétára tesszük. Amikor jól átgyengül­tek, a két réteslapot egymásra helyezzük, olvasztott zsírral vé­konyan megkenjük és a követ­kező töltelékkel megtöltjük: húsz deka almát meghámozunk, levét kicsavarjuk, ízlés szerint cukrozzuk, majd tíz deka darált dióval, kevés vaníliás cukorral, esetleg törött fahéjjal összeke­verjük. Amikor a tésztát a tölte­lékkel megkentük, lazán össze­hajtogatjuk, s zsírozott tepsiben közepes tűznél megsütjük. Por­cukorral hintjük és melegen tá­laljuk. RUHAMODELLEK 1. Virágos tarka kartonból készült kötény 2. Kockás kartonkötény nagy zsebekkel Megjelent a háziasszonyok nélkülözhetetlen segítője, a szakácskönyv A Kereskedelmi Könyvkiadó megjelentette a régóta nagy ér­deklődéssel várt. új szakács- könyvet A könyv összeállítói a konyhaművészet mesterei. A re­ceptek mellett tanácsokat ad a könyv a takarékos főzéshez, ki­tér a nyersanyagok és készéte­lek tárolására, a befőzésre A munkát az évszakoknak megfe­lelő étrendösszeállítások egészí­tik ki. Kerecsendi úttörők a Balatonnál Jól érzik magukat az úttörők a hajón A kerecsendi állami általá- nosiskola tanulói az elmúlt év elejétől szorgalmasan gyűjtö­gették a takarékbélyeget. Év végére a sok 'kis 50 filléres bélyegből 6230 forint gyűlt össze. Ebből a pénzből indul­tunk a pajtásokkal tanulmá­nyi kirándulásra, mely a Ba­latonhoz és Budapestre veze­tett. Elkísért bennünket a ke­recsendi Kossuth tsz és a szü­lői munkaközösség néhány tagja is. A kirándulás nagyon jól sikerült, a gyerekek a fel­nőttekkel együtt boldogan ha- jókáztak a Balatonon és gyö­nyörködtek Budapest szépsé­geiben. A feledhetetlen hat nap annyira felbuzdította a gyerekeket, hogy elhatározták, a jövő tanévben is takarékos­kodnak, hogy akkor majd az aggteleki cseppkőbarlangot látogathassák meg. Szentgyörgyi László Kerecsenéi MOZIK MŰSORA: EGRI VÖRÖS CSILLAG: Július 22—28-ig: Halhatatlan meló­diák (olasz). — 29-től 4-ig: Kémek a vonaton (csehszlovák). Július 25-én (vasárnap) délelőtt U-kor matiné: Hősök tavasza (olasz). GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Július 22-től 26-ig: Kegyetlen ten­ger (angol). — 27-től 28-ig: Egy igaz ember (szovjet). , GYÖNGYÖSI PUSKIN: Július 23-án: Feltámadott a tenger (magyar). — 24-től 25-ig: Kiskrajcár (magyar). — 25-én vasárnap délelőtt matiné: Vihar (magyar). FÜZESABONY: Július 22-én: Harmadik csapás (szovjet). — 24-től 26-ig: Senki sem tud semmit (csehszlovák). — 25-én vasárnap délelőtt: Boldog nyár (szov­jet). HATVAN: Július 22-én: Hajókkal a bástyák ellen (szovjet). — 24-től 26-ig: Vas- öklű Bogdán (szovjet). — 25-én va­sárnap délelőtt matiné: Mi leszünk az elsők (szovjet). Az Országos Béketanács fénykép pályázata Az Országos Béketanács szeretné elősegíteni, hogy a magyar nép bé­kés életéről, a magyar békemozgalom­ról minél több művészi ténykép ké­szüljön. Ezért az Országos Béke- tanács amatőr fényképészek számára fényképpályázatot hirdet. A pálvázat jelszava: ,Béke, mun­ka. jólét!” A pályázaton mindenki résztvehet. Olyan fényképeket kérünk, amelyek művészi formában mutatják be a bé­ke szépségeit, népünk békés alkotó­munkáját, béketetteit. A pályázatra mindenki korlátlan számú, fekete-fe­hér, legalább 9x12 centiméter méretű, reprodukálásra alkalmas fényképet küldhet be. A képek hátlapján fel kell tüntetni a kép címét, a szerző nevét, lakcí­mét. A pályázat beküldésének határ­ideje: 1954. október 1. A fényképeket a Magyar Dolgozók Országos Mű­vészfényképező Egyesülete, a Ma­gyar Képzőművészek Szövetsége és az Országos Béketanács meg- bizottaiból alakult zsűri értékeli. A pályázat eredményének kihirdetése: 1954 november I. A legjobb pálya­munkákat az OFOTÉRT-iizletekben kiállítjuk. A díjnyertes képeket a Bé­ke és Szabadság közli. A pályamüveket a következőképpen díjazzuk: I. díj 1000 forint II. díj 600 forint III. díj 400 forint Azonkívül 10 értékes könyvjutalmat Is kiosztunk. A fényképeket az Országos Béke­tanács címére: Budapest, VI., Szt-ílin- út 124 szám alá kell beküldeni. A Miskolci Déryné Színház művészei és műszaki dolgozói az árvízkárosultakért A Miskolci Déryné Színház művészei és műszaki dolgo­zói röpgyűlésen vettek részt. Pethes Ferenc, a Magyar Nép- köztársaság érdemes művésze javaslatára elhatározták, hogy műsoron kívül július 24 én szombaton délután fél 3-kor és július 25-é . vasárnap dél­előtt IX-órakor Csizmarek Mátyás „Bujócska” című víg- jítéüáf" bemutatják! 5 két előadó s teljes bevételét az árvízkárosultak megsegítésére ajánlják fel. Kibővítik a kultúrh ázat az egerbaktaiak a visszakapott adórészesedésből Egerbaktán a konmánypro- gramm óta erősödnek a dol­gozó parasztok gazdaságai, megnőtt a termelési és a vá­sárlási kedvük. Egy év alatt csaknem 40 tehénnel, többszáz hízóval gyarapodott a jószág- íllomány. Példamutatóan ele­get tesznek az állam iránti kö- felezettségüknek is. A begyűj­tésben. adófizetésben elsők közé, tartoznak az egri járás­ban. Félévi adóbevételi tervü­ket 112 százalékra teljesítették. A szép eredmény a tanács, a pénzügyi állandó bizottság jó munkáját dicséri. Az állandó bizottság tagjai, a tanácstagok a nagy nyári mezőgazdasági munkák idején sem feledkez­tek meg a felvilágosító munká­ról. Elsősorban maguk teljesí­tik kötelezettségüket és saját példájukkal agitálnak. El­mondják azt is. hogy o visz- szakapott adórészesedésből ki­bővítik a kultúrotthont és rendbehozzák a községben lé­vő elhanyagolt kocsiutakat. a most várható összegből pedig kitisztítják a kutakat. A jó felvilágosító munkának, a pél­damutatásnak meg is van az eredménye. A községben eddig már tizenkét dolgozó paraszt kifizette egészévi adóját és csaknem harmincán teljesítet­ték háromnegyedévi kötele­zettségüket. Mozgóbolt a dolgozók szolgálatában Mozgóbolt látogatja az aratókat az erdö- kövesdi határban Domány k János, az állandó bizottság elnöke is szorgalmasan arat Munka közben jól esik a korsó sör Állami Faluszínház műsora : Az Állami Faluszínház Kornejcsuk: ..Bodzaliget” című négyfel vonásos vigjátékával folytatja előadó körút­ját megyénkben. Július 22-én (csü­törtökön) Galyatetőn, 23-án (pénte­ken) Kömlőn, 24-én (szombat) S|i- halom, 25-én (vasárnap) Pély. Miskolci Déryné színház műsora: Július 22-én Csizmarek: Bujócska, 24—25-én: G. B. Shaw: Pygmalion. (Az előadások kezdete fél 8-kor.) Idénybölcsődék a dolgozó anyák segítésére Dolgozó parasztjaink se­rényen végzik a gabona ara­tását. A szántóföldeken a fér­fiak mellett szorgalmasan dol­goznak az asszonyok is. A Megyei Tanács Egészségügyi Osztálya nyolc állandó és ti­zennégy idénybölcsődét létesí­tett, hogy a nagy nyári me­zőgazdasági munkák idején dolgozó anyák biztonságba he­lyezhessék gyermekeiket. Idénybölcsöde létesült többek között Füzesabony, Erdő­telek, Tiszanána községekben is. Az állandó bölcsődékben 264, az idénybölcsődékben 280 csecsemő ellátásáról gondos­kodnak. Augusztus 20-ra készül a Recski Ércbánya A Recski Ércbánya dolgozói már két hónapja bővített üzemmel dolgoznak. így nap­ról napra több nyersércet dol­goznak fel és egyre több szín­port indítanak útnak kohóink felé. A múlt hónapban 16 ton­nával, júliusban pedig 1-től 15-én reggelig 23 tonna szín­porral teljesítették túl esedé­kes havi tervüket. Az eddig elért eredmények még nagyobb sikerekre lelkesí­tik a recski ércbányászokat. Sokan közülük állandóan 160 —170 százalékos teljesítmény­nyel dolgoznak. Példamutaíó munkát végez Borsos János C. és Sándor János fúrós, akik 160 százalékos teljesítmény mellett közel háromezer fo­rintot keresnek havonta. Jó munkát végeznek a csillések is, akik állandóan biztosítják a zavartalan szállítást. Kerepesi Gábor és Cipó Sándor csillések 209 százalékot teljesítettek a múlt hónapban. A csütörtöki fizetésnapon háromezer 660 fo­rint volt borítékukban. A Recski Ércbánya kollek­tívája most azt határozta el, hogy augusztus 20, valamint a bányásznap tiszteletére újabb 35 tonna tervenfelüli színpor­ral gazdagítja az országot. Két versenytárs, akik segítik egymást Még az év elején párosversenyre lépett egymással a heréd) és az atkári Micsurin termelőszövetkezet — megyénk két leg­nagyobb termelőszövetkezete — hogy egészéves vetélkedésben döntsék el. melyik szövetkezet tagjai végeznek jobb, ered­ményesebb munkát. Ez a vetélkedés azonban, amint a példa is bizonyítja, valóban nemes verseny. A herédi Micsurin ter­melőszövetkezet már végzett az aratással, az atkáriak 'még birkóznak a betakarítással. A herédi szövetkezet tagjai fölkerekedtek, s elmentek Atkárra, hogy segítsenek az új termény betakarításában. Azóta együtt arat a Két verseny­társ, — mert mindennél fontosabb a kenyér. A Hevesmegyei Xépieÿyiilies is segíti az agitációs munkát A Hevesmegyei Népiegyüt­tes tánc- és népizenekar bri­gádokat alakított, hogy részt- vegyen a megye kultúragitá- ciós munkájában. A népi együttes egyébként új tánc- és zenckompozícióval készül az aratás befejezésére és a .Sza­bad Föld vasárnapokra. Szabad Föld vasárnapok Egerben Az egri üzemek kultúrcso- portjai a város körzeteiben Szabad Föld vasárnapoka* tartanak az egri dolgozó pa rasztok részére. A Dohány­gyár július 25-én a VH-es, a Lakatosárugyár augusztus 1-én az I-es, az Útfenntartó Vállalat augusztus 8-án a VII-es körzetben adja elő mű­sorát. A kultúrműsor egyes számait a legjobb dolgozóknak ajánlják feL Eger város anya könyvéből Születtek: 1954 július 13-án: Balázs Katalin Rózsa, Szűcs Károly: 15-én: Borbély Anna Judit, Hegyi Zsuzsan­na, Lájer Agnes; 16-án: Csörgő Má­ria Erzsébet, Szűcs Magdolna Rítta, Szabó László. Házasságot kötöttek: 13-án: Béres Ferenc Károly — Vincze Mária; 17-én; Vass Miklós — Bajzáth Anna Zita; Kővári Ferenc — Nagy Magdolna; Fábián István — Kiss Magdolna. Meghaltak: 15-én: Bóta Kálmán, Törő Lajos Albert, Jaksi Sándor, Hagymáéi József Ottó, Urban András Mártonné. Lesó János László. 16-án: Barócsi Tibor. Szép fejési átlagot értek el a tarnabodi Kossuth tsz fejősei A tarnabodi Kossuth ter­melőszövetkezet fejősei az utóbbi időben igen szép fejési átlagot értek el. Jelenlegi fe­jési átlaguk 17.2 liter. Ilyen szép eredménnyel kevés he­lyen dicsekedhetnek a megyé­ben, s talán még az országban is. A termelőszövetkezet tehe­nészei büszkék eredményükre. Elhatározták, még tovább nö- yelik fejési átlagukat Alkot­mányunk ünnepe tiszteletére. HÍREK — EGERFARMOSON a be­adási kötelezettség teljesítésé­ben igen elmaradt Farkas Sándor, aki az egerfarmosi Üj Barázda termelőszövetke­zet tagja volt és kilépése után 23 kiló vágómarhával terhel­ték meg. Többszöri felszólí­tásra sem tett eleget köteles­ségének, sőt mákokat is le­beszélt ennek teljesítéséről. Lemaradtak még: Dudás Elek, Somody Lijos és Veres József is. Seres János VB-elnök,

Next

/
Thumbnails
Contents