Népújság, 1954. június (43-50. szám)

1954-06-06 / 44. szám

/ V VILÁG PROLETÁRJA/ EGYESÜLJETEK/ NÉPÚJSÁG AZ MDP HEVESMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 44. SZÁM. Ára 50 fillér 1954 JÜNIUS 6. VASARNAP. KÖSZÖNTJÜK NEVELŐINKET Ünnepet ülünk. Ma van a III. pedagógusnap. Az ország figyelme a nevelők felé fordul, a szülők gyermekeik tanítóit köszöntik, az iskolásgyerekek úttörő ruhában, virágcsokor­ral állnak tanítójuk elé, az egész nemzet ünnepli a kultúr- forradalom munkásait. A pedagógus megbecsült tagja a mi társadalmunknak. Nálunk mindenki tudja, hogy milyen fon­tos szerepük van a nemzet életében: ők oktatják, nevelik az új nemzedékek sorát, ők őrzik tovább a különféle fokú isko­lák falai közt a nemzeti kultúra nagy hagyományait. Nem mindig volt ez így. Az úri Magyarország nem ismert ilyen ünnepet. Nem árt idézni ez ünnepi pillanatban sem a sötét múlt erelékéit, midőn a tanító a legrababb magyar volt. Ady Endre szavaival élve, uraknak, papoknak, kuiák pres­bitereknek sokszor megalázott szolgája. Táncsics Mihály írja önéletrajzában, segédtanítói működéséről: „Az én kötelessé­gem voli az ajtókat nyitogatni. s a templom nevezetességeit mutogatni: ezért aztán a távozók borravalót adtak és ez volt fizetésem..." Az anyagi sanyarúsághoz emberi megalázott- ság is járult és ez még sokkal súlyosabb volt. De az az idő végleg elmúlt. Most egy napról napra épülő országban, munkások és parasztok mellett az első vonalban, megbecsült munkatársként áll a pedagógus és munkája része annak a nagy nemzeti átalakulásnak, melyhez hasonlót ezer év alatt nem látott ez az ország. Hány tanító és tanár kapott már magas állami kitüntetést, Kossuth-díjat és hány pedagó­gusunk dolgozik magas, irányító funkcióban! A most végbemenő nagy társadalmi átalakulást pártunk irányítja, pártunk ad a szocialista építés egyes területeinek útmutatást. Dolgozóink megbecsülése mellett a pedagógusok­nak legnagyobb kitüntetése éppen az, hogy fontos mun­kájukat a párt, a tömegek nevelője, a legnagyobb nevelő, különös gonddal és szeretettel irányítja. Különös gonddal és szeretettel jelölte ki mindig a felszabadulás óta a nevelő­munka helyét a társadalmi átalakulásban. Erről tanúskodik pártunk Központi Vezetőségének januári határozata a köz­oktatás helyzetéről és feladatairól és erről tanúskodik «ártunk most lezajlott III. kongresszusán a Központi Vezetőség be­számolója. Kitiintetöbb üdvözlés ezen a pedagőgosnanoo nem is képzelhető el annál, minthogy most pártunk életének e fontos dokumentumaira utalunk. . „A lakosság növekvő kulturális igényei — mondta Rákosi elvtárs a Központi Vezetőség beszámolójában — megkövete­lik a közoktatásügy minőségi fejlesztését. Mindenekelőtt ki kell szélesíteni és meg kell szilárdítani az egész közoktatás alapját: az általánosiskola rendszerét...” A párt útmutatá­sainak szellemében, népi demokráciánk fejlődése érdekében, pedagógusainknak most arra kell törekedniök, hogy az ifjú­ság hazafias nevelését szélesebb alapokra helyezzék és fel­használják ennek érdekében édes magyar anyanyelvűnk egész gazdagságát, szépségét, a haladó történelmi és kulturális nemzeti örökségünket, a szülőföldnek, az ország természeti kincseinek és népünk alkotómunkájának bemutatását. Peda­gógusaink szívesen vállalt kedves feladata az, hogy a magyar haza szeretete mellett elültessék a magyar emberpalánták leikébe a Szovjetunió szeretetének csíráit, az emberiségnek, az egész dolgozó emberiségnek szeretetét. A nemzet életében elfoglalt fontos szerepüknek megfele­lően államunk és pártunk a jövőben még fokozottabban biz­tosítani kívánja a pedagógusok politikai és társadalmi meg­becsülését, anyagi helyzetük, életszínvonaluk fokozatos és megfelelő javítását. Ez korántsem csak a pedagógusok javát szolgálja, mert ez a fokozódó állami és társadalmi megbecsü­lés segíti nevelőinket abban, hogy a társadalom érdekét szol­gáló feladataikat megoldhassák. Világosan megfogalmazta ezt a kongresszuson a Központi Vezetőség beszámolója: „Ah­hoz, hogy pedagógusaink megfelelhessenek a fokozott köve­telményeknek, a család, s a társadalom részéről nagyobb támogatásra és megbecsülésre van szükségük.“ Nemcsak arról van tehát szó, hogy a párt, az állam és a hivatalos szerveze­tek nagyobb támogatást adjanak a pedagógusmunkának, ha­nem arról is van szó, hogy a szülők egyenként és együttesen becsüljék meg jobban annak a pedagógusnak a munkáját, aki ezt megérdemli. Ezen a pedagógusnapon, mely ünnepe minden nevelőnek, minden gyermeknek és minden szülőnek, azt hisszük, éppen ezt kell legfontosabb tanulságként a lékünkbe vésni: javítani, fejleszteni kell az iskola és a szülői ház kapcsolatát. A neve­lésnek nálunk két fontos tényezője van: a szülői ház és az iskola. A nevelés eredménye igen sok esetben attól függ, hogy a szülői ház és az iskola egyetértenek-e a jövő nemzedék formálásának alapelveiben és módszereiben, vagy sem. A tá­mogatásnak kölcsönösnek kell lenni. A Központi Vezetőség határozata is így fogalmazta ezt meg: „A szülőknek foko­zottabban kell támogatni az iskolai nevelömunkát és az isko­lának is a családi nevelést. Az iskola a nevelés sokoldalú fel­adatát csak az egész társadalom erkölcsi támogatásával old­hatja meg, ha az oktatással és neveléssel kapcsolatos állam- polgári kötelezettségeket mindenki teljesíti.“ Ez ismét vilá­gos beszéd. Hiába teszi ki a lelkét a nevelő a tanteremben, ha a gyermekek felét a szülők elvonják az iskolától,vagy egy­szerűen nem törődnek azzal, hogy a gyerek iskolába jár-e vagy elcsavarogja a délelőttöt. Nehéz a nevelő helyzete, ha ilyen esetekben tanácsaink sem adnak megfelelő segítséget. Ng csak szavakban adjunk támogatást a pedagógusoknak, nyilvánuljon meg ez a támogatás tettekben és pedig egyszerű, mindennapi tettekben. Például abban, hogy minden szülő tőle telhetőleg mindent elkövet, hogy gyermeke rendszeresen jár­jon az iskolába és rendszeresen megtanulja a leckéjét. Ezt kérik a pedagógusok. A többi aztán az ő dolguk. Minden szülőnek és minden dolgozónak meg kell értenie ezen a napon, hogy a pedagógust érő megbecsülés nemcsak a pedagógus munkájának a jutalma és közvetve elsősorban az o gyermeke érdekében történik. Senki előtt sem lehet ugyanis kétséges, hogy csak az a nevelő taníthat igazán siker­rel. aki a társadalom megbecsülését élvezi és megfelelő anyagi körülmények között él. Ezt kívánja biztosítani pártunknak és államunknak politikája. Forduljon hát ezen a napon ezeknek a gondolatoknak a Jegyében a nevelők felé az ország dolgozóinak, a szülőknek és a gyermekeknek a figyelme. Adjon ez bíztatást, új erőt és lendületet a pedagógusoknak. De adjon új erőt ez a meg­becsülés a jövő pedagógusainak is, akik a főiskola és a tanító­képző falai között készülnek nagyszerű hivatásukra. Sar­kalja a párt, az állam és a társadalom egyre növekvő bizalma, a szülőknek és gyermekeknek szeretete és megbecsülése pe­dagógusainkat egyre nagyobb eredmények elérésére. Virággal indulnak reggel iskolába a hatvani úttörők, hogy köszöntsék tanítóikat Harcban a pártkongresszus határozatainak megvalósításáért Akikre büszkék vagyunk Tordai Józsefné, az ÉMASZ ad­minisztratív dolgozója, a kon­gresszusi verseny idején fel­ajánlását teljesítette. Tordai Jó­zsefné az üzletigazgatóság leg­jobb adminisztratív dolgozója. Horváth József postakezelő, mint kézbesítő teljesít szolgálatot a hatvani postahivatalnál, a „Pos­ta kiváló dolgozója” cím tulaj­donosa. A kongresszusi verseny során 64 új előfizetőt szerzett a hírlapokra. A megyei végrehajtó bizottság kongresszusi versenyzászlajának győztesei A III. pártkongresszus tisz­teletére indult versenymozga­lom országszerte és megyénk­ben is szép eredményeket ho­zott. Megyénk bányái, gyárai, ipari üzemei, községei, állami gazdaságai, gépállomásai és termelőszövetkezetei egymás­sal versenyezve harcoltak a megyei végrehajtó bizottság kongresszusi versenyzászlajá- nak elnyeréséért. A megyei végrehajtó bizott­ság a szakszervezetek megyei tanácsával karöltve mérlegel­te a verseny állását, a meny- nyiségi terv teljesítése mellett figyelembevéve a minőségi, önköltségcsökkentési és anyag­takarékossági eredményeket is. Mindezek alapján június 3-án csütörtökön a következő ipari üzemek, illetve 5-én szombaton, a következő mező- gazdasági szektorok kapták kézhez ünnepélyes keretek kö­zött a kongresszusi vándor­zászlót: A bányavállalatok közül Petőfi altáró. Vasas üzemeink közül a Mátravidéki Erőmű. Építőanyagipari vállalatok közül a Selypi Cementgyár. Élelmiszeripari üzemek kö­zül az Egri Dohánygyár. Gyöngyössolymos község. Poroszlói állami gazdaság. Nagvrédei Munka termelő­szövetkezet. Tarnaszentmiklósi gépállo­más. A versenyzászlókon kívül a megyei végrehajtó bizottság elismerő díszokleveleket osz­tott, illetve oszt ki az arra ér­demes versenyzők között. Elismerő díszoklevelet nyer­tek: Petőfibánya Vállalathoz tar­tozó Xl-es aknaüzem. Finomszerelvénygyár. Egri Útfenntartó vállalat. Hatvani Cukorgyár. Hevesvezekény község. Egerfarmosi Uj Barázda tszcs. Egri gépállomás. Nagyteleki célgazdaság. Üzemeink dolgozói nagy örömmel vették át megérde­melt jutalmukat, amely a kongresszus által megszabott feladatok sikeres megoldásá­ra, további jó munkára ösz­tönzi őket. Az egri járásban halad legjobban a növényápolás Megyénk járásai között a tavaszi munkák elvégzésében egyre lendületesebb verseny alakul ki. Ez a verseny az utóbbi napokban a cukorrépasarabolás és egyelés mellett a kapálásban mutatko­zik meg. Járásaink között az egri járás jár az élen, de a füzes­abonyi járás mindig a nyomában halad. Járás te Q. O “2* ä fc a >oá <2 -a te bü <»-a c 2­te a 2 O §■ o h •«e S 3 O 3 3: 3; 3 3 J2 u 3! százalékban egri 100.0 100.0 100.0 84.7 71.0 füzesabonyi 100.0 91.7 99.0 93-3 89.4 gyöngyösi 93.3 58.7 79.1 74.0 81 1 hatvani 92.5 50.0 65.3 88.6 80.3 hevesi 99.6 45.4 94.9 75-6 95.9 pétervásári 100.0 — 66.7 73.7 36.2 Versenyre hívja a megye kombájnosait Kiss János káli kombájnvezető Az atkári gépállomáson dol­gozik Kiss János kombájnve­zető. A pártkongresszuson el­hangzottak nyomán elhatároz­ta, hogy jó munkájával, ver­senykihívásával segíti a mező- gazdaság fejlesztéséről szóló december 19-i párt- és kor­mányhatározatot. Vállalta, hogy 200 holdas aratási tervét 25 százalékkal, határidő előtt öt nappal 5 szá­zalékkal csökkentett üzetm- anyagfogyasztás mellett túltel­jesíti.. Az aratás, cséplés ideje alatt a szemveszteséget 0.8 százalékról 0.5 százalékra mér. sékli. A vállalás teljesítése ér­dekében alkalmazni fogja az óragrafikonos módszert, s ver­senyre hívja a megye vala­mennyi kombájnosát. A megyei begyűjtési hivatal jelentése a begyűjtési versenyről Május 31-én értékelte a megyei begyűjtési hivatal a járások, városok, községek és termelőszövetkezetek be­gyűjtési versenyeredményeit. üsszpont- szám Sertés-, marha-, tej-, tojás, baromfi- és zsírbeadási kötele- lezettség tejesítése szerint já­rásaink között a következő versenyeredmény alakult ki: Járás 1. Gyöngyösi 2. Egri 3. Hatvani 4. Pétervásári 5. Hevesi 6. Füzesabonyi Gyöngyös Eger Hatvan vb. elnök 1216.5 Cseres János 1107.7 Szepesi Györgyné 1107.4 Habéra Béla 968.3 Détár István 964.4 Orosz Miklós 834.5 Kelemen János begyűjtési hiv. Polgár István Maruzs János Rácz Ernő Kiss Lőrinc Paparó József Molnár György Városok versenyeredménye: 2391.9 Ács Vendelné Sipos Imre 1935.8 Nagy Sándor Bóta Sándor 1335 Szedmák József Szabó József Községek versenyeredménye: Gyöngyössolymos 4064 Neményi János Oravecz Lászlóné Mátraszentimre 3085 Földi István László Gyula Monosbél 2657 Ifj. Bóta Györgyné Farkas Júlianna Termelőszövetkezetek kö­zött: 1. nagyrédei Munka 2661, 2. egerfarmosi Üj barázda 2657, 3. domoszlói Dózsa 1825 ponttal. Megjutalmazzák a kongresszusi versenyben jól dolgozó termelőszövetkezeti tagokat A megyei tanács végrehaj­tó bizottságának mezőgazda- sági osztálya azokat a ter­melőszövetkezeti elnököket és tagokat, akik a kongresszus­ra tett felajánlásaik teljesíté­sében kiváló eredményeket értek el, pénz- és díszoklevél jutalomban részesíti. Sarudi Kossuth termelőszö­vetkezet elnöke, Nagy Géza 500, Csontos Mihály juhte­nyésztő 400, tarnabodi Kos­suth tsz-ben Kecskés Ferenc tehenész 400, nagyrédei Mun­ka tsz-ben Kovács Józsefné növénytermelő 400, kiskörei Dózsa tsz-ben Nagy Erzsébet növénytermelő 400, tiszanánai Petőfi tsz-ben Sinka Pál 300, tarnabodi Kossuth tsz-ben Cse"*e Gáspárné 300. verpeléti Dózsa tsz-ben Fehér Györgyné 300, Rocskás Pál 200, nagyfü­gedi Dózsa tsz-ben Fodor Jó­zsef 300, tarnaszentmiklósi Pe­tőfi tsz-ben özv. Garanc Lajos- né 300, füzesabonyi Szabad Né-> tsz-ben Jobbik István 200, besenyőteleki Szabad Föld tsz- ben Zohány Sándor 300, tar- nazsadánvi Táncsics tsz-ben Kovács Flórián 300, viszneki Béke tsz-ben Horváth Gergely 200, ..atvani Dózsa tsz-ben Hartman József 200, tarnalele- szi Petőfi tsz-ben Tóth Sándor 200, kömlői Szabadság tsz-ben Bagi Jánosné 200, füzesabonyi Petőfi tez-ben Hídvégi Péter 200, besenyőteleki Szabad Föld tsz-ben Homonnai István 200 és a felnémeti Petőfi tsz-ben Dá­vid Károly 200 forint jutalmat kapott. Megyénk több termelőszövet­kezeti dolgozóját díszoklevél kitüntetésben részesítették. Túl akarom szárnyalni tavalyi csépíési eredményemet A III. pártkongresszus tiszteletére Balogh Sándor borsod- megyei traktoros csépíési versenyre hívta Tóth László traktorost, a szocialista munka hősét. Megígérték, hogy mindketten 60 va­gont csépelnek el. Amikor értesültem erről a versenyről, elhatá­roztam, hogy mindkettőjüket versenyre hívom. Az elmúlt évben több mint hatvan vagon volt a csépíési teljesítményem és 1954- ben ezt még túl akarom szárnyalni. Arra is ígéretet teszek, hogy 20 százalékos üzemanyagmegtakarítást érek el. Ebben a versenyben két versenytársamnak jó munkát kí­vánok. STUPEK BENEDEK, a hevesi gépállomás traktorosa

Next

/
Thumbnails
Contents