Népújság, 1954. június (43-50. szám)
1954-06-06 / 44. szám
2 N?PM KÁT, 1°54 îtînîus 6. vasárnap. À hatvani járási végrehajtó bizottság megtárgyalta a lőrinci gépállomás munkáját AZ 1953 december 19-i mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozat végrehajtása nagy feladatok elé állítja gépállomásainkat, így a lőrinci gépállomást is. Pártunk III. kongresszusa nem kisebb feladatot szabott meg a gépállomások dolgozói számára, mint a munkás-paraszt szövetség további elmélyítését, szilárdításán. dolgozó népünk életszínvonalának állandó emelését a terméshozam növelésén keresztül. Ezek érdekében szükséges a nagyüzemi mezőgazdaság fejlesztése, termelőszövetkezeteink megszilárdítása, A termelőszövetkezetek megszilárdításában, gazdasági megerősítésében, terméshozamunk emelésében, a falu szocialista átszervezésében nagy szerepe van gépállomásainknak és ezen a téren nagy felelősség hárul a gépállomás dolgozóira. Ezt a felelősséget egyre inkább érzik a lőrinci gépállomás dolgozói is. A gépállomásnak jelenleg 21 erőgép, három vontató, 28 cséplőgép, három kultivator, három aratógép és égy kombájn áll rendelkezésére, hogy ezekkel a körzetükhöz tartozó termelőszövetkezeteket és egyénileg dolgozó parasztokat segítsék a magasabb terméshozam elérésében. A körzetükhöz tartozó összföldterület 20.800 katasztrális hold. A TÉLI gépjavítást sikeresen elvégezték, határidő előtt 10 nappal. A gépek kijavítása az előző évhez viszonyítva jobb volt, mert most a tavaszi idényben gépkiesés, műszaki hibából nem adódott. A gépállomás dolgozói között vanna K olyanok, akik a tavaszi munkából jól kivették részüket, mind minőségileg, mind meny- nyiségileg. Jó munkát végzett Bakonyi Gyula, aki tavaszi tervét 133 százalékra teljesítette. A tavaszi idényben végzett munkában nagy segítséget nyújtottak a traktorosok és a kihelyezett agronómusok is. Ennek tudható be, hogy a körzetben 117 holdon vetettek négyzetesen kukoricát. Az agronómusok minden községben bevezették — mind a termelőszövetkezetek, mind az egyénileg dolgozó parasztok számára — a szakmai szakköröket. Az elmúlt hónapban 14 szakelőadást tartottak, és igen nagy az érdeklődéi a dolgozó parasztság körében az agrotechnikai módszerek rám. A gépállomás kihelyezett agro- nómusai mindinkább megnyerik a termelőszövetkezetek és az egyénileg dolgozó parasztok bizalmát. Példa erre az. hogv Prildog községben az agronó- mus tanácsait kérik és erre támaszkodva hajtják végre és vezetik be a legjobb agrotechnikai módszereket, mind a kertészeti, mind a szántóföldi növényeknél egyaránt. Hasonló a helyzet Kerekharaszton és Nagykökényesen is. A gépállomás igazgatója, fő- agronómusa hetenként beszámoltatja a kihelyezett agronó- musokat a végzett munkáról, valamint a termelőszövetkezetek és egyénileg gazdálkodóknál felmerülő problémákról. Ugyanitt megbeszélik a so-on- következő legfontosabb feladatokat is. Jelen időszakban a gépállomás egyik legfontosabb feladata, hogy a termelőszövetkezeteket a soronlevő növényápolási munkálatokban a legmesszebbmenőkig segítse. Ugyanúgy segíteni kell az egyénileg dolgozó parasztokat is. MÁJUS 29-ÊN Boldog községben már megkezdték az egyénileg dolgozó parasztok földjén a kukorica gépi kapálását. amit azáltal tudtak megvalósítani, hogy a kultivator, vontató, erőgép, hátsókerék nyomtávolságát, újítás bevezetésével átállították, ami lehetővé teszi, hogy a 80 centiméteres távolságú növénynél is lehet alkalmazni a kapálást. A beszámoló megállapítja, hogy „gépállomásunk a lehetőséghez képest legjobban felkészült a nyári aratási, csép- lési, valamint a betakarítási munkálatok elvégzésére. Arató és cséplőgépeink komoly műszaki javításon mentek keresztül, így biztosítjuk a körzetünkben lévő aratási és cséplési munkálatok időbeni elvégzését.“ A gépek javításában nagy segítséget adtak a gépállomást patronáló Mátravidéki Erőmű dolgozói, de segítettek a többi üzemek is. A gépállomás vezetői már gondoskodtak a cséplőgépekhez szükséges munkacsapatok megszervezéséről. Megkezdődtek a csoportok szerződéskötései. Június elsejéig a gépállomás körzetéhez tartozó Lőrinci. Apc és Rózsaszent- márton községben szerveztek közös szérűt. Az aratás és cséplési munkálatok megkezdése előtt gépállomási tanácsülést tartanak, melyre meghívják a körzethez tartozó termelőszövetkezetek elnökeit, brigádvezetőit, párttitkárait, valamint a községi tanácsok mezőgazdasági előadóit. Ennek a tanácsülésnek az lesz a feladata, hogy az aratás és cséplési munkálatokkal kapcsolatos problémákat. közvetlen feladatokat megbeszéljék. A BESZÁMOLÓ és a végre- hajtóbizottsági ülésen elhangzott hozzászólások megállapították, hogy a jó munka mellett vannak hiányosságai is a gépállomásnak. Ugyanis a tavaszi tervét csak 40 százalékban teljesítette, így a megyében 10. helyen áll. A gépállomásnak van arról terve, hogy 1300 katasztrális hold földön végeznek tarlóhántást. Arról azonban még fogalmuk sincs, hogy hol és kinek, mennyi tarlóhántást végeznek. Kevés helyen szervezték még meg a közös szérűt is. Pedig ez nagyban csökkentené az önköltséget és a szemveszteséget is. Nincs még elegendő pótalkatrész és kenőolaj biztosítva, éppen ezért szükséges, hogy a hátralévő idő alatt, a szükséges alkatrészeket és egyéb más nyersanyagot föltétien beszerezzék. Hiba volt, hogy a beszámoló, de a hozzászólók sem igen foglalkoztak a gépállomás pártszervezetének munkájával, már pedig ezzel szükséges lett volna foglalkozni annál is inkább, mert most már (tt is megszűnt a politikai helyettes funkció é' ehelyett a párttitkár van függetlenítve. Ez a szervezési forma új a gépállomásokon éj így a lőrinci gépállomáson is. Eddig már vannak kezdeti eredmények, de vannak még hiányosságai is a pártszervezetnek, éppen ezért szükséges, hogy a továbbiakban ezeket fokozottban tárják fel, hogy már az aratás és cséplési munkálatok elvégzésében is nagyobb segítséget adjon a pártszervezet. A VITA végén Miskey elvtárs, a járási végrehajtó bizottság első titkára értékelte a beszámolót és több értékes javaslatot terjesztett az ülés elé. Megállapította, hogy a beszámoló, de a javaslat is, csak igen kis igényt támaszt a pártbizottság elé. Már pedig sokkal jobban igényelni kell a pártbizottság, a végrehajtó bizottság segítségét is. Éppen ezért szükséges — mondotta — hogy o járási bizottság és a pártszervezetek fokozottabb segítséget nyújtsanak a közös szérű szervezésében, kialakításában. A politikai munka megjavítása érdekében a végrehajtó bizottság havonta tartson előadásokat a járás agronó- musai számára. Javasolta, hogy az első előadást, már e hó 20-án tartsák meg. Szükséges az íj, hogy a járás két gépállomásán a népnevelőhálózatot megerősítsék a végrehajtó bizottság tagjai a nagy munkálatokra való felkészülés idején és a kampány ideje alatt vegyenek részt a gépállomás pártszervezeteinek vezetőségi ülésein. A pártbizottságnak, valamint a járási DISZ bizottságnak gondoskodni kell arról, hogy e hó 20-ig a gépállomás DISZ. és szakszervezetét megerősítsék, hogy ők is fokozottabbun kivegyék részüket az aratási és cséplési munkálatokból. A napirend megtárgyalása végén határozatot hoztak, kijelölték a felelősöket. S még e hó utolsó hetében, ismét a járási végrehajtóbizottsági ülésen, beszámolnak a hozott határozatok végrenajtásáról. Or őszi József AJmÁtte (A GyiingvSsi KSztlszta-ájji Vállalat szemateskocsljai vágtában rohannak véeie Mátrafüreden, csak éppen a szemetet nem szedik össze.) Hová rohan? Álljon meg! Nem lehet! Versenyben vagyok IIMI Gyakran előfordul, hogy egyes személyek hanyagul és lelkiismeretlenül kezelik a népgazdaság vagyonát. így a Gyöngyösi Vendéglátóipari Vállalat központi raktárában a hanyag árukezelés következtében megromlott sok élelmiszer, többek között 34 kilogramm hóvirág-sajt, két mázsa savanyúkáposzía, négy kiló bácskai hurka. A raktár teljesen elhanyagolt. Az egerek elszaporodtak, az élelmiszercikk- tárolók piszkosak. A zsákos árukat közvetlenül a fal mellett és földön tárolják. A göngyö'egek penészesek, nedvesek. Felelősség terheli ezért Az utóbbi időben mind komolyabb eredményeket érünk el a dolgozók jogos panaszainak elintézésében a panaszirodák felállításán keresztül. Ennek eredményeképpen a fogyasztók is bizalommal fordulnak ügyeik elintézéséért különböző szervekhez. A panaszok nagy része jogos, de sajnos, egyes vállalatok nem intézik azt el a kellő lelkiismeretességgel, igy a fogyasztó elveszti bizalmát a vállalattal szemben. Ez történt az egri TÜZEP-nél is, ahol a vállalat a panaszt úgy akarta elintézni, hogy a panasztevő vásárló károelsősorban a vállalat raktárosát, Ürögdi Zoltánt, de a vállalat vezetőségét is, akik tűrték és hagyták, hogy ilyen szakszerűtlen árukezelés történjen a közel egy milliós árukészlettel rendelkező raktárban. Nem hajtották végre a kereskedelmi felügyelőség erre vonatkozó utasítását sem. Tűrhetetlen, hogy az ilyen hanyagságból népgazdaságunknak a legkisebb kára is származzék és ezért az Állami Kereskedelmi Felügyelőség ügyészségi eljárást indított a hanyag raktárkeze'ő ellen. Tóth László állami kereskedelmi felügyelő Sodjon. A vásárló jogosan tett kifogást a szén minőségével kapcsolatban, mert 10 mázsa jó- minőségű szén között nagy mennyiségű olcsó szenet kapott. Amikor a TOZÉP Vállalat kiküldötte megállapította, hogy valóban a 10 mázsa szén között három mázsa idegen szén van, akkor rábeszélte arra a vásárlót, hogy szállíttassa vissza a szenet saját költségén és még az új szállítást is ő fizesse. BITTNER JANOSNÉ a kereskedelmi felügyelőség vezetője ÖT PEN A KÖZELMÚLTBAN Eger. gzóláton jártam, Milkó István tanító életét, munkáját akartam közelebbről megismerni. Nem volt otthon, várnom kellett rá, hát beszélgettünk addig az otthon lévő tanítókkal. Sok mindent elmondtak, szépet is, jót is. de arról is beszéltek, hogy anyagiakban még nem éppen gondtalan az életük. Ez jutott eszembe, először akkor, amikor Rákosi elvtárs beszédét olvastam, másodszor pedig most, amikor a pedagógusokat köszönti az ország. S más is eszembe jutott, amiről már régen olvastam vagy hallottam — nem tudom pontosan — de meg kell írnom, el kell mondanom — úgy érzem. Éppen a pedagógusnapon. ★ 1926 Újpest egyik rohamosan fejlődő városrészében, a nagy gyárak és a székesfővárosi vízműtelep közvetlen közelében van a Béla-utca. Utca? — kissé túlzás. Ha nem volna ott az utca-jelzőtábla, nem is gondolná senki, hogy ez a gyalogjáró nélküli, homokos, téglaporos, a legelhanyagoltabb országútnál is rosszabb karban lévő útvonal, melyet kétoldalról öreg. földszintes házak, üres telkek, gyárműhelyek szegélyeznek, utca lenne. Az egyik bizonytalan színű földszintes ház homlokát hatalmas repedés metszi keresztben. mintha csatában szerezte volna az öreg harcos. És, hogy a gyanú még erősebb legyen, ott függ a repedés mellett egy rozsdás, pajzsalakú tábla is. Közelről lehet csak elolvasni a felírást: M. Kir. Állami Népiskola. Bent a házban — a földszint lovászlakásokból, a pince pedig istállókból állt valamikor — ökölnyi s gyermekfej- nagyságú mély lyukak borítják a folyosók oldalait, a mennyezet pedig szemérmetlenül mutogatja mindenkinek lemeztelenített hasát. Balról és jobbról két-két ajtó, rajtuk bádogtáblák: hányadik osztályba nyílnak. Ha kinyitnánk az egyik aitót, mondjuk a II. osztályét. 37 gyermek állna fel köszönésre, s ha megnéznénk a lábukat, nem láthatnánk egyetlen ép cipőt, s ha megnéznénk az iskola statisztikáját, azt is megtudhatnánk, hogy a 37 közül 20 valamilyen betegségben szenved. De most hiába is nyitnánk be. Az öreg ház, a „harminchét nyomorúság“ savanyú szagán kívül semmit sem találnánk itt. A folyosó végén van az iroda. Most lép ki rajta egy sovány, kissé kopaszodó férfi. Harákol egyet-kettőt, szokás szerint a kulcsok után kotorász zsebében, aztán legyint egyet, s elindul kifelé az utcára. Tóth Aladár iskola- igazgató. Kora: 42 év. Családi állapota: nős. Két fia és egy lánya van. Együtt lakik özvegy édesanyjával. A Béla-utca csendes és kihalt már így estefelé. Istentelen hosszú innen az út hazáig, az Üllői-út 115/b-ig. Hosszú az út, soha nem ér haza előbb, mint 7 óra. AZ UTÓBBI hónapban azonban inkább 9—10 óra felé. Ha kérdezték, merre járt, kurtán felelt: „Kocsmában, mulatni“. Általános megrökönyödés. Soha nem volt kocsmás ember, most mi ütött belé? — Miért jársz te kocsmába, s miből? — faggatta keserű hangon az asszony, mikor már vagy ötödször kapta a kurta választ. — Tudod, hogy enni alig elég a fizetésed. Julinak cipő kéne, Antinak meg ruha. Te meg mulatsz? ... — Mulatok! No és? — vágta vissza szokatlan nyersességgel az asszonynak. — De fiam, az isten áldjon meg — szorongatta össze két kezét özv. Tóth Istvánná, az anyja — miért teszed, hisz az egészségednek is ártasz. A gyerekek ilyenkor kerekre nyílt szemmel hallgatták a vitát. Sehogysem értették, mi ütött apjukba, aki megfénye- sedett fekete ruhájában, keskeny, vértelen szájával, csendes beszédével, maga volt a megtestesült hallgatagság. S most ez a nyerseség? Ma este is hiába várta a Tóth-család a családfőt. Nélküle ültek az öreg asztalhoz, hogy a zsírtalan paprikáskrumpli mellett folytassák a nehéz életről folyó, soha meg nem szűnő panaszukat, amelyhez most hozzájött Tóth Aladár mulatása is. — Nem tudom, Mami, mi történt a fiával. Nem tudom. Minden este 10-kor jön haza. Azt mondja, mulat, de hol, miből? S nem is érezni rajta az alkoholt! — siránkozott az elhervadt asszony a krumpli felett. A gyerekek némán falták a vacsorát. Mami tanácstalanul nézett a semmibe. Ö igazán nem tud la, maga se képes eligazodni fia viselkedésén. Pedig milyen aranyos gyereke volt mindig. Ha ö nem lenne, már régen éhenhalhatott volna, mert a kegydíj semmire sem elég. Igaz, így is nagyon szűkös az élet, de csak élnek valahogy ... Mit üthetett Aladárba? ★ — HOGY MIT csinálok, Miklós? Mulatok! A kérdező csodálkozó szemmel bámult az igazgatóra, mi a fenét ért azalatt, hogy mulat. Mit lehet mulatni ezen a koszos pádon, itt a Dunaparton? — Hogy érted, kérlek, hogy mulatsz? Ahogy látom, éppen nem vagy valami vidám kedvedben, Tóth fintorított egyet. Micsoda érthetetlenség. Most magyarázza meg Rónának elejétől végig, hogyan is mulat. — Mulatok. így, ahogy látod. Mulatok az életen, azon, hogy 21 év és 14 nap után B- Iistáztak, mulatok azon, hogy ottthon azt mondom, hogy mulatok, azért járok későn haza, mulatok azon, hogy éhendöglik a családom, ha nem lesz valami... — A, ne keseredj el. Nekem sem nyomogatják az állást a zsebembe. Most olvastam az Esti Kurírban, hogy a gyógyszerészek kérték, függesszék fel egyidőre a gyógyszerészképzést, mert sok az eszkimó, nagyon sok. Látod, én sem nézhetek valami teli vigyorral a holnap elé. Déliât — tárta szét a karját — semmi sem tart örökké, majd csak lesz valahogy. — Majd csak — hagyta helybe Tóth. Csakhogy ma voltam benn utoljára az iskolában, B-listázott igazgató arra még jó, hogy a statisztikát elkészítse, de másra alig. Futkostam már jobbra-balra, voltam a minisztériumban. Küldtek szobáról szobára, portástól portásig, míg végre bejuthattam az államtitkár előszobájáig. S jó kétórai várakozás után az államtitkár kiküldött a szolgával egy ötpengöst. öt pengő! — érted? — öt da-ab egypengős. Ennyit érek tudással, családdal, 21 éves tanítóskodással együtt — vagy talán még túl is fizettek... — Te — fordult meg hirtelen a pádon — nem merek, egyszerűen nem merek egy hétre előre gondolni. Akkor lesz elseje, jön a fűszeres, a hentes, a villanyszámla, az asszony, az anyám, a gyerekek, az egész világ, s követeli a pénzt. Követeli, s nincs miből adni, nincs, mert én sem kellek már. öreg vagyok a 42 évemmel. — NYUGODJ MEG, öregem. Nem ilyen voltál te a Bajza- utcai reálban. Fene bele, nem szabad csüggedni. Elmegyünk rakodómunkásnak, ha keil... — Egyrészt nem kellünk, másrészt nem is bírnám én azt. — Hát akkor valami mást próbálunk meg. — Megpróbáltam mindent az egy hónap alatt. Most, hogy délután eljöttem az iskolából, akkor éreztem igazán: nincs kiút. Amíg délutánonként bemehettem még a statisztikát csinálni, segíteni, úgy éreztem, hogy mégsem igaz ez, hogy ott a helyem abban a mocskos iskolában, azok között a magamfajta satnya gyerekek között. De most? Hát sehol nem kellettem, b rhová mentem! Na és most mulatok. Otthon legalább is ezt mondom. Elsején ezért nem lesz pénz, mert előre elmulattam, s nem azért, mert kirúgtak. Aztán, ha mégis kapnék munkát, majd meg- komolyodok. Nem mulatok többé. Nem mertem megmondani, hogy kirúgtak. Rettenetes lett volna. Az ivásról le lehet szokni, a mulatásról is, de a munkanélküliségről nem, az nagyon ragaszkodik az emberhez. ★ — Nincs pénzem, értsd meg, egy vasam sincs. Elittam előre, hitelbe. — Aladár, te jó isten, megőröltél! Jaj nekem, jaj hát most mi lesz7 Mondd, mi lesz velünk? Megőrültél, vagy ... vagy ... szeretőd van? — hát mi van veled — tördelte kezét az asszony. Tóth Aladár sötéten nézett maga elé, egy szót sem szólt. Mami, a három gyerek a másik sarokban döbbenten hallgatott. — Mondd, ugye csak tréfa, ugye csak be akarsz csapni minket? Nem voltál te soha ilyen. Hallgatsz? Ne hallgass, beszélj már, mi van a pénzzel? Hisz még kenyér sincs a háznál ... — Elmulattam — suttogta halkan Tóth és felállt. Lassú, imbolygó léptekkel elindult az ajtó felé. Az asszony sikoltozva eléjeugrott, ujjaival belekapaszkodott a férfi avitt kabátjába, de az szokatlan erővel félretolta, s kilépett az ajtón. A kilincs nagyot csettent, az ajtó bezárult. ★ HÁROM NAP múlva özv. Tóth Istvánné bejelentette a rendőrségen, hogy fia, Tóth Aladár iskolaigazgató eltűnt. Azt is hozzátette, hirdessék a lapokban, hogy jöjjön haza, mert már tudják hogyan mulatott. „így tessék betenni — kérte még egyszer — tudjuk már, hogyan mulattál.“ A rendőrség mindent megígért. ★ Negyednap a csepeli Duna- ágban egy sovány, kopottruhás férfi holttestét húzták ki a vízből. Minden bizonnyal öngyilkos lett. Az öreg halász, aki kihúzta a holttestet, megjegyezte: — Ez se nagyon szerethette a világot, de a világ se őt. Ez volt Tóth Aladár, B-listázott iskolaigazgató halotti búcsúztatója. ★ Ez a történet jutott eszembe, amikor ezeket a sorokat olvastam: „ahhoz, hogy pedagógusaink megfelelhessenek a fokozott követelményeknek, a család, s a társadalom részéről nagyobb támogatásra, s megbecsülésre van szükségük Még nagyobbra. De hosszú, de nehéz volt az út idáig... Gyurkó Géza Pazarlás, gondatlanság a Gyöngyösi 1lenaég látóiparí Vállalatnál Néhány szó a Tüzépről
