Népújság, 1954. június (43-50. szám)

1954-06-27 / 50. szám

2 N?PÍJ JS'ÁG 1934 Június 27, vasSmap. Kereskedelmünk feladata a nyári munkák idején Az Egri Lakatosáriigyárban Az Egri Lakatosárugyárban Hegykői József és Szabó Bernât hegesztők munkaközben. Imre József és Vas Sándor Alexer 20-as klimatizálót szerei — ........... ■ • ■-----------------­J ól dolgozik a megyei tanács panaszügyi csoportja AZ UJ termésért, népünk jövőévi kenyeréért vívott harc, mind lázasabb tempót ölt Me­gyénkben. Dolgozó parasztsá­gunk megértve a kormány- programm nagyszerű célkitű­zéseit, máris tettekkel bizonyít­ja be, hogy teljes erejével küzd a mezőgazdasági Pro­gramm végrehajtásáért. Szor­gos keze nyomán nem maradt megműveletlen földterület. A szántóföldeken, a szőlőhegyek­ben gondosan művelt, bőter­mést ígérő határt aranyoz be az érlelő, meleg nyári nap. Az új termésért, annak za­vartalan betakarításáért folyó harcban nem maradhat tét­len kereskedelmürik sem. Ke­reskedelmi dolgozóink nagy­része már eddig is bebizonyí­totta, hogy szívügyének te­kinti a dolgozók jobb, zavar­talanabb áruellátását. A me­gyei kereskedelmi szervek, vállalatok felelősségérzete megnőtt, s munkájukat jó­részt már ennek tudatában végzik. A Textilnagykereske- delmi Vállalat dolgozói komoly erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy a falu áruellá­tásában utóbb mutatkozó hiá­nyosságokat felszámolják. Az áruterítésnél, a falu felé irá­nyuló áru összetételénél job­ban figyelembe veszik a vidék szükségletét. A Vasnagykeres­kedelmi Vállalat munkájában is mind jobban érvényesül a falu fokozott ellátásának elve. A MÁSODIK negyedévben javult a MÉSZÖV, a földmű­vesszövetkezetek jórészének munkája is. A merev, pénz- gazdálkodásból eredő árukiesé­sek száma mind kevesebb. A lakosság zavartalanabb áru­ellátása érdekében a rendel­kezésre álló textil- és vegyes- ioarcikkekből a nyári idény­ben a boltokat fokozottan fel- töltötték. Földművesszövetke­zeti boltjaink közül a lakos­ság szükségleteinek kielégítése terén példásan élenjár a sa- rudi vegyesbolt, apci, hevesi kisáruház, káli textil, eger- bocsi, kerecsendi vegyesbolt. A mezőgazdasági munkák elősegítése érdekében helyes kezdeményezés született a ver­peléti földmű vessző vetkezet részéről. A szövetkezet meg­szervezte azt. hogy a nagy sző­lőművelési munkák alatt fo­lyamatosan nyitvatartott üz­letében állandóan legyen per­1/ ALASZBA szökkent búza- és árpatáblák tarkítják a hevesi határt. Még néhány nap és újra megcsillan a kasza, hosszú sorba dűti a suhogó aranykalászokat. Megkezdődik az aratás és a cséplés. amely közel egy esztendő munkájáról ad számot. A hevesi dolgozó pa­rasztok mindvégig szorgalmas munkát végeztek, gondosan mű­velték földjüket, a szép dús ka­lászok bő termést ígérnek. Most már az a legfontosabb, hogy az utolsó szakaszban is jól dolgoz­zanak. s ahogyan az előkészü­letek mutatják, itt sem lesz hiba. A község példamutatóan dol­gozó parasztjaiból alakult meg a 60 tagú termelési bizottság, amely már eddig is sokszor se­gített a határ rendbehozásában. Rédei Sándort, a bizottság me­zőgazdasági csoportjának veze­tőjét egyetlen napra sem lehetne elválasztani a földtől, amellyel már gyermekkorában összenőtt. Ért is a nyelvén, nem ke:l neki mondani, hányszor és mikor ka­páljon, mindig azt a munkát végzi, aminek épp itt az ideje. De a bizottság többi tagja sem marad mögötte. Fekete László, Vóna Ferenc, Simon Sándor ugyancsak nem egyszer megmu­tatták, hogyan kell dolgozni. A bizottság tagjai koratavasz­tól kezdve gyakran kimentek a határba, megnézték, jól halad-e a munka, hol van elmaradva a növényápolás. Első alkalommal 61 holdon tekintenék mag a nö­vények fejlettségét, s bizony még felszántatlan területeket is találtak. Nem vártak sokáig. Ha­társzemle után a tanács mező- gazdasági osziályával megbe­szélek. hogy mivel ezek terme lésre nem alkalmasak, erdősá­vok létesítésére használják fel. A későbbi idők határszemléjén •gy kétholdas területen észre­metezőgépalkatrész, oltóguml stb. Igaz ugyan, hogy a kereske­delmi dolgozók kötelessége a lakosság vásárló igényének mi­nél jobb kielégítése, azonban mégis, most a nagy mezőgazda­sági munkák ideién fokozott gondosságai, felelősségérzettel kell ezt a hivatást betölteni. Nézzük meg, milyen tenniva­lók várnak kereskedelmünkre, hogy a feladatnak becsülettel megfeleljen. MINDENEKELŐTT a za­vartalan áruellátást kell min­denáron biztosítani. Még min­dig gyakori jelenség, hogy egyes vidéki, állami, kiskeres­kedelmi; de főleg földműves-, szövetkezeti boltban napokig nincs a legszükségesebb napi- cikkből sem. így például a na­pokban a horti I-es számú föld­művesszövetkezeti boltban nem volt gyufa, élesztő, liszt, cukorka. Az üzlet vezetője szinte természetesnek véve, a csendes belenyugváson túl semmit sem tett. Föld­művesszövetkezeti boltosaink, akik hivatva vannak a falu za­vartalan áruellátását biztosí­tani, nem szabad belenyugod­ni, főleg a napicikkek kifogyá­sa esetén abba, hogy majd hoz a következő túrajárat. Gyor­san, azonnal intézkedni kell pótlásról. Ehhez azonban az is szükséges, hogy megrendelé­seiket alaposan, a szükséglet­nek megfelelően, időben te­gyék meg. A megrendelések pontos, időben való teljesítése nagy­ban függ a nagykereskedelmi vállalatok munkájától is. Gyakran előfordul, hogy a vi­déki megrendelések két hétre hiányosan érkeznek meg ren­deltetési helyükre. A közel­múltban például a tiszanánai szövetkezet megrendelését csak két hét múlva teljesítette a Vas- és Műszaki Nagykeres­kedelmi Vállalat. Nem került gyors kiszállításra olyan fon­tos cikk sem, mint például kapa, kasza, amely jelen idő­szakban igen fontos a falun. Ebben felelősség terheli a szö­vetkezet vezetőségét is, mert a megrendeléseket későn adta le, amikor már erősen fogy­tán voltak ezek a cikkek. A PONTOS, gyors árukiszál­lítás érdekében javítani kell munkájukon a szállítmányozó vállalatoknak is. Különösen az áruk minőségi megőrzése, az vették a burgonyabogár fellépé­sét, s további terjedését Hungá­ria Matadorral akadályozták meg. ROM VOLT a határt jár- ni, elnézegetni a katonás sorrendben álló kukoricák táb­láit, a burgonyaföldeket, ame­lyeknél már a második kapálás is nemsokára befejeződik. He­ves népe nagy gondot fordít a növényápolásra, állandóan irtja a gyomokat, mert azt tartja szem előtt, hogy jobb munkával többet termelhet, magasabb hol­danként termésátlagot érhet el és ez a kongresszus egyik leg­fontosabb határozata. Erről be­szélgettek á bizottság tagjai a legutóbbi határ-látogatásukon, amikor eljött az ideje az aratás és a cséplés feladatai megbeszé­lésének. Ez évben szépen sike­rült a búza, a tavalyi 8 és fél­mázsa helyett biztos eléri a ki- lencmázsás átlagot, helyenként — különösen a termelőszövetke­zetekben — túl is haladja. Az ősziárpa pedig 11 mázsás átlag­termést ígér. Másnap elkészítet­ték a tervet: július 1-én kezdik az aratást és 25-ig el is végzik, közben 15 és 25-e között be­hordják a terményt. Az aratással és csépléssel kapcsolatban a pártkongresszus komoly fe’adatot tűzött dolgo­zóink elé: úgy végezzék ezeket a munkákat, hogy minél keve­sebb legyen a szemveszteség. Barta Gábor elnökhelyettes, az aratási idő javaslatának elhang­zása után erre hívta fel elsőkép­pen figyelmüket. Hogy iobban megértsék, amit mondani akar, papíron számolt példáját is el­mondta. Az elmúlt évben két­százalékos volt a szemveszte­ség. Ha az idén ezt egy száza­lékkal csökkentenék, 265 mázsát takaríthatnának meg, amely 90 ember egészévi kenyér szükség­árukkal való bánásmód terén sok még a tennivaló. Csaknem ált'lános jelenség, hogy a vi­déki bolthálózatban a kenyér laposan, porral belepve ér­kezik meg, mert durván, sze­kérbe dobálva szállítják. A zománcedényeknél például a rossz szállítás következtében leverődik a máz, más esetben az áruk összekeverednek a tapintatlan szállítás következ­tében. A földművesszövetke- zeti szállítmányozó vállalat azt a durva hibát is megen­gedi, hogy a szövetkezetek ré­szére irányított kerékpárokat útközben eladják, s a pénzzel számolnak el a bolt felé. Ez történt például a Kömlöre szállított három kerékpárral is. J A fenti hiányosságok gyors felszámolása elsődleges köve­telmény ahhoz, hogy a nyári mezőgazdasági munkák idején, majd a jelentkező őszi csúcs­forgalomnál a falusi dolgozók jó áruellátását biztosítsuk. A NYÁRI szezonmunkák idején a szocialista kereskede­lemnek azonban megvan a maga speciális feladata is. Bizonyos árucikkeket közelebb kell vinni a munkahelyekhez. Ennek egyik módja a mozgó­boltok szervezése. A MÉSZÖV erre vonatkozóan már intézke­dett: minden szövetkezetnél, ahol a községben csoportos munka folyik — termelőszövet­kezet, állami gazdaság — meg kell szervezni a mozgó árusí­tást. A mozgóboltok főleg ara­tás, cséplés idején vigyenek ki a munkahelyekre hűsítőitalokat, cukorkát, cigarettát, tűt, cér­nát, szódabikarbónát, a mun­kával összefüggő árufélesé­geket, fenőkót, kaszát stb. A MÉSZÖV helyes kezde­ményezését, hogy főleg állami gazdaságokban és kisebb tele­püléseken, kisboltokat állíta­nak fel, tovább kel! szélesíteni. Ehhez adjanak- több támoga­tást az állami gazdaságok ve­zetői is. A kétútközi állami gazdaságban például a szövet­kezet nem tud kisboltot felállí­tani, azért, mert nem biztosít helyiséget az állami gazdaság vezetősége. A nyári munkák idején ezeken a helyeken, rendszerint nagyobb számú munkásokat foglalkoztathat­nak, akiknek az ellátása meg­kívánja, hogy a munka után ne kelljen 5—10 kilométert gyalogolni, hanem a legszüksé­lete. Az egyszázalékos szem- veszteségcsökkentést nem lesz nehéz elérni, ebben olyan trak­torosok segítik őket, mint Slu- pek Benedek, aki a 64 vagon el- cséplése mellett azt is megígérte, hogy teljesen szemveszteség nél­kül dolgozik. K EVESEBB szemveszte­séggel jár a cséplés a kö­zös szérűn. Igaz, hogy az elmúlt évben is nehéz volt ezt megvaló­sítani, a gazdák húzódoztak a közős szérűtől. Ezen a téren is a bizottság tagjainak példamu­tatása szükséges. Még az aratási idő Írásba fog­lalásának napján gondoskodtak munkaerőről, és ennek ellátásá­ról. Azok a dolgozók, akiknél nincs a családiban megfelelő munkaerő biztosítva, szerződést köthetnek aratókkal. Valószínű a Petőfi termelőszövetkezet is se­gítségre szorul, hozzájuk a Me­zőgazdasági Technikum hallga­tói mennek, akik már több al­kalommal segítséget nyújtottak a szövetkezet dolgozóinak a nö­vényápolásban. Arra is számí­tottak, hogy a község szegé­nyebb családjai is megakadhat­nak a munkában, előfordulhat, hogy özvegyasszony, vagy már idősebb ember nem bírja sem erővel, jem pénzzel. Ezekben az esetekben az ifjúsághoz fordul­nak, diszistákból szerveznek aiatúbrigádot, de a csépléssel akkor sem maradnak el. Az aratási előkészületek láza elterjedt mindenütt a községbe. Előkerültek a kaszák, megkez­dődtek az udvar rendezések, el­készítették a szalma helyét. Sok helyen a magtárakat is rendbe­hozták, kimosták a zsákokat, az elszakadtak.'! megvarrták, sőt újakat is készítettek, hisz most több kell, mint tavaly. Megérke­zett az aratási pálinka is, ezt már kiosztották, a szalonnál meg gesebb cikkeket helyben kap­ják meg. A MESZÖV-nek gon­doskodnia kell ezeknek a bol­toknak fokozottabb, jobb áru­ellátásáról. A SZÖVETKEZETEK veze­tőségei fordítsanak nagyobb gondot az italboltok jobb áru­ellátására. Kerüljön a hálózat­ba több és jobb minőségű bor, hűsítőital, hogy a jelenleg ke­vésnek bizonyuló sörkészlet pótolva legyen. Időben gon- dpskodni kell, hogy a literen­ként 40 forintos áron forgalom­ba kerülő aratópálinka min­den szövetkezeti boltban le­gyen. Helyes, ha a termelőszö­vetkezetek, állami gazdaságok vezetősége időben, egytételben gondoskodik a szükséges ara­tópálinka megrendeléséről. Igen fontos feladat a boltok nyitvatartási idejének helyes megszervezése. Ebben a kér­désben a helyi adottságoknak megfelelően a szövetkezet ve­zetősége, a községi tanáccsal egyetértésben dönthet. Itt kü­lönösen figyelőmbe kell venni, hogy a korareggeli és későesti órákban legyen n yitvatartó bolt. Ahol több üzlet műkö­dik, felváltva-egész nap folya­mán árusítsanak. A nyári nagy munka köze­pette üdítőleg hat a jó, friss gyümölcs. Különösen azon a te­rületen, ahol kevés gyümölcs terem gondoskodjon a me­gyei, illetve járási felvásárlási igazgatóság, hogy a földműves­szövetkezeti boltok folyamato­san árusítsanak gyümölcsöt is. A falu jobb áruellátásának zavartalan biztosítása érdeké­ben adjanak hathatósabb tá­mogatást a szövetkezet vezető­ségének falusi párt- és ta­nácsszerveink. Ellenőrizzék rendszeresen munkájukat, a hiányosságokra hív jóik fel fi­gyelmüket. Különösen fontos, hogy áruhiány esetén az arra hivatott szervek azonnal in­tézkedjenek. A FENTI FELADATOK megoldásánál kereskedelmi szerveink vezetői, kereske­delmi dolgozóink érezzék, hogy munkájuk központjában a dol­gozó ember áll, ■ megnöveke­dett, finomodó igényeivel. En­nek tudatában segítsük elő egész népünk jövőévi kenyeré­nek biztosítását, a jólét, a fel- emelkedés programmjának mi­előbbi megvalósítását. Bágyi Imre M. B, Kér. előadó a napokban várják. Jó előre be­szerzik, hiszen enélkül nehezen menne az aratási munka. A nagy meleg elviselhetőbbé téte­lét három mozgóbüffé segíti elő, amely állandóan a határt járja majd hűsítő italaival. Csak a kutak rendbehozásánál vannak még hibák. Egy régi orosz köz mondás ezt tartja: ne köpj a kútba, mert magad is iszol be­lőle, de itt gyakran megtörté­nik, hogy a határban járó trak­toristák olajoskannával beleme­rítenek. ezáltal ihatatlanná vá­lik a víz. A termelési bizottság ezen csak a gépállomással kö­zösen segíthet. Az olajoskanna mellett vízmerítő, tiszta edényt is vigyenek magukkal a trakto­rosok, vagy ha ez nehezen old­ható meg, a tanács segítségével szereljenek vödröket a kiítakhoz aratásban úgyis nagy szükség lesz ezekre. A hevesi szántóföldek mellett hamarosan megkezdődik az utak rendbehozása is — erre is felfigyelt a bizottság. 1/ÖZELEDIK az idő, amikor a félmeztelenre vetkőzött aratók kaszapengéssel köszöntik a hajnalt — amikor tarkaruhás asszonyok énekétől lesz hangos a határ. Majd a négyezer hold lesratása és elcséplése után. ez évben is összejönnek anlóün- nepélyre. ahol összekoccintják a poharakat és a boldog aratásra isznak. Azután felszelik a ropo­gósra sült, e'sö kenyeret, meg­ízlelik az idei búza „gyümöl­csét.” A bizottság cséplési terve az aratóünnepéllyel még nem fejeződik be, aratás után azon'- na! a tarlóhántást, az istálló- trágya széthordását és alászán- tását jelöli feladatul. S paraszt­jainkra nyugodtan számíthatnak, pé'damutatásuk, lelkes munká­juk a község minden kis család­jánál követőre talál. Dohai MarsU A megyei tanács panaszügyi csoportja április 1-től 1629 pa­naszos levelet kapott. Ezidáig 1450 panaszt intézett el. A pa­naszok legtöbbje lakásproblé­mával foglalkozik, de van adó. begyűjtési, mezőgazdasági és egyéb más probléma is fel­vetve a levelekben. A megyei tanács panasz­ügyi csoportja a többek kö­zött elintézte, hogy Eger La- jos-város dolgozói végre or­vost kaptak, aki a helyszínen intézi a betegek gyógyítását. Eddig az orvos azért nem tu­dott kiköltözni Lajos-városba, mert a tanács nem biztosított neki megfelelő lakást. A pa­Felavatla első sztahanovistáit ai Egri Sütőipari Vállalat Az elmúlt héten ünnepélyes keretek között avatták fel az Egri Sütőipari Vállalat ter­melési értekezletén az új szta­hanovistákat. Sztahanovista oklevelet kapott Polgári Jó­zsef, Maizik István, Feith An­tal, Mélypataki János, Kor- repta József és Bóta József. Ugyancsak az ünnepség kere­tében adták át a IV-es számú üzemnek a Sütőipari Tröszt vándorzászlóját is. Június 23-án, szerdán dél­előtt a középiskolás diáknap­pal egybekötve tartották meg középiskolás tanulóink évzáró ünnepélyüket. Délelőtt 8 órakor a Dobó-téren ünnepélyt tartot­tak, ahol Estók Bertalan, Do­bó gimnáziumi tanár megnyitó­ja után Nagy Zsuzsa szak- érettségis tanuló szavalata kö­vetkezett. Grégász Sándor, vá­rosi iskolai titkár néhány szót szólt a búcsúzó negyedévesek- hez és a többi diákokhoz. Az ünnepély Kovács Irén Közgaz­dasági Technikum növendéké­nek szavalatával végződött. Középiskolásaink ezután visszamentek iskolájukba, ahol évzáró ünnepélyeket tar­tottak. A Dobó István gimná­ziumban az igazgató, Hallga­tó Sándor beszélt az iskola tanulmányi eredményeinek fejlődéséről, az elért eredmé­nyekről, majd a legjobb tanu­lóknak közel 50 könyvjutal­mat és a jótanulók közül há­romnak oklevelet adott át. Könyvjutalmat kapott öt olyan tanuló, aki a Rákosi Mátyás tanulmányi versenyen helye­zést ért el. naszügyi csoport intézkedése folytán az orvos részére azon­nal biztosítottak lakást. Csóka Jánosné noszvaji la­kos panasszal fordult a pa­naszirodához, hogy már több- ízben kérte a helyi tanácstól, de anyasági segélyét még nem kapta meg. Az azonnali ntéz- kedés folytán Csóka Já losne 2200 forint segélyt kapott. özvegy Csikós Andrdsns tiszanánai lakos a panaszügy csoport intézkedése folytán 5C százalékos adókedvezményben részesült. A 74 éves, bete­ges asszony, s hiába járt a já­rási tanácshoz, ügyét nem intézték el. Gazdagyűlés Egerben Ma délelőtt 10 órakor Eger­ben a IV-es körzetben léve gazdaklubban, gazdagyűlé; lesz. A gazdagyülés előadóis Nagy Béla, a városi tanács me­zőgazdasági osztály vezetője Az előadás után a körzet dol­gozó parasztjai megbeszélik mit akarnak tenni a magul területén, az aratási és cséplési munkálatok sikeres befejezést érdekében. Továbbá, hogy e< alatt az idő alatt is hogyan akarják a növényápolási mun­kálatokat is elvégeznL A közgazdasági Technikum­ban, a díszteremben gyűl' össze a szülői munkaközösséj néhány tagja, tantestület és i diákok. Az ünnepély itt is ar igazgató beszédével kezdődött, majd közel ezer forint értékű könyvjutalmat osztottak ki a jó tanulók, jó sportolók, szak­körben jó munkát végző diákok között. Három tanuló eredmé­nyeiért kitüntetést kapott Ezen az ünnepélyen nyújtották át két diáknak a 10 napos ba­latoni üdülő utalványát. Délután középiskolásoknak sportműsora volt. Este pedig bál, a Közgazdasági Techni­kumban. h egri lll-as köriét népncvelöértckezlctet tart Július I-én, csütörtökön esté hét órakor Egerben a III. kör­zet pártszervezetének vezető­sége népnevelő-értekezletet tart. A gyűlésen Kozák elv­társ, az alapszervezet titkára ismerteti a népnevelők előtt álló feladatokat az aratási és cséolési munkálatok idején. Befejeződött az iskolaév

Next

/
Thumbnails
Contents