Népújság, 1954. június (43-50. szám)

1954-06-17 / 47. szám

N F P Fi .1S Ä G 1954 június 17, csütörtök. A JÁNOS VITÉZ ELŐADÁSÁRÓL Kedves előadással látogatott el Egerbe a Budapesti Vasutas Szakszervezet kultúrgárdája — a János vitézzel. Nincs talán olyan ember a megyében, aki ne ismerné Kuko­rica Jancsi és Iluska szerelmének történetét. Minden érző szí­vet hatalmába ejt az a nagyszerű érzés, mely a két árvát egyre közelebb hozza egymáshoz. Ám a „falu árvái“ boldogsága elé — gonosz tervek nyomán — akadályok tornyosulnak. A „pász­torok királya“ katonának áll, Iluska egyedül marad bánatával mostohája és az egész falu ellenszenvével szemben. Együtt örülünk Jancsival a török szultán csapata fölött aratott győze­lem után. Jancsi nem ragadtatja el magát a büszkeségtől, szí­vében továbbra is hű marad lluskájához. Visszautasítja a gaz­dagságot s a francia királylány kezét, hősiessége elismerése­ként felveszi új nevét, a János vitéz nevet. A hős vitéz öröme nem sokáig tart. Halk furulyaszó jelzi Bagó megérkeztét, s megható jelenet következik. Bagó elmondja Iluska halálát, át­adja a sírról letépett rózsaszálat. János vitéznek nincs nyugta többé. Vándorútra indul. Hétévi vándorlás után az „élet vizé“- hez kerülnek. János vitéz visszanyeri szerelmesét. Boldogan ünnepelnek a tündérek, Bagó elbúcsúzik. A szerelmes pár öröme határtalan, de János vitéz szívében felébred a honvágy, elindul hazájába. Iluska hűséges szerelmesként követi jegyesét. Az előadás során szép játékot nyújtott Csongor István (János vitéz), Illés Éva (Iluska), dr. Mindszenti Ödön (Bagó), Arató Gabi (a mostoha), Pálvölgyi Jenő (francia király) és Tóvizi Irén (a király lánya). A darab egyes jelenetei a hazaszeretet s a szerelem érzésé­nek nagyszerű kifejezői voltak. Az előadás értékét azonban jelentékenyen csökkentette, hogy az egyes kórusbetétek nem mutatták a játékosok összeforrottságát. Gyenge volt a tündérek táncbetéte, rossz hatást váltott ki ruhájuk összevisszasága. A daljátékot — Petőfi Sándor elbeszélő költeménye nyo­mán — Heltai Jenő állította össze. Zenéjét Kacsóh Pongrác szerezte. Dallamformálásában a magyaros műdal hagyományai­ból a legszebb motívumokat emeli ki, dalbetétei a legnépsze­rűbb dallamok közé tartoznak. Kacsóh zenéjének őszinte, lágy csengése, bús-borus, majd víg, vagy bátor hangja a közönség nagy tetszését váltotta ki. János vitéz a rózsával. Levél Pelöfibányáról Tatabányára Mészáros József Kossuth- díjas sztahanovista vájár elv- társnak Tatabánya VI. Akna Kedves Mészáros elvtárs! A Szabad Nép május 30-i számában levő versenykihívá­sodat a brigádom nevében el­fogadom. Brigádunk tagjai lel­kesen mondották „versenyez­ni akarunk a tatabányai dol­gozókkal, sőt mi több, le is akarjuk győzni őket.“ Ami a kongresszusra nem sikerült, si­kerülni fog a bányásznapra. Ja­vaslom, hogy a verseny a bá­nyásznapig tartson az alábbi feltételekkel: 1. A brigád vállalja előirány­zatának 130 százalékos teljesí­tését, Bujtár Ferenc szakszer­vezeti bizalmi és én 160 száza­lékot vállalunk. 2. Három új dolgozót úgy ne­velünk, hogy a bányásznapig 100 százalékos teljesítményt érjenek el. 3. Három munkatársunkból a bányásznapig sztahanovistát nevelünk. 4. Brigádunkban igazolatlan hiányzás nem lesz. 5. A szén tisztaságát két szá­zalékkal javítjuk. 0. A termelés olcsóbbátétele érdekében május hóhoz viszo nyitva ötszázalékos lőszermeg­takarítást érünk el. 7. Szervező és felvilágosító munkánk nyomán minden ÚJ munkatársunkat szakszerveze­ti tággá szervezünk. Az elért eredményekről, a verseny állásáról kéthetenként kérünk értékelést. Kérünk ben­neteket, hogy tájékoztatásotok állandó és pontos legyen, mert a verseny csak úgy lehet jó és lendületes. Nagy kedvvel és győzniakarással indulunk a versenyre. Akarattal és lendülettel so­kat lehet elérni, mi pedig a bá­nyásznapon győzelmet akarunk, Várjuk mielőbbi választókat és első értékeléseteket, Jó szerencsét! Bujtár Ferenc sztahanovista vájár, Tiliczki József, sztahanovista vájár. Petőfi-bánya, A Szakszervezetek Hevesmegyei Tanácsa Kultúrotthonának műsorából A június 20-án (vasárnap) este 8 órai kezdettel ..Keresd a párod” cím­mel vidám táncestély, 22-én kedden este 8 órai kezdettel Kamara-est cím­mel előadás lesz. A Kamara-esten be­mutatásra kerül SOsztakovics Zon­gora-trió és Csajkovszkij Szerenád című darabja. A „Bohémélet" előadása Egerben A Magyar Állami Operaház gördülő operája június 17-én és 18-án este hét órai kezdettel be­mutatja Egerben: Puccini: „Bohémélet" című operáját. ÍGY CSÖKKENTJÜK AZ ÖNKÖLTSÉGÉT Elmondta: Cliikán János, a Bélapátfalvi Cementgyár főmérnöke A III. pártkongresszus több alkalommal is behatóan foglal­kozott az ipar eddig végzett munkájával és a jövőben rá váró nagy feladatokkal. Az utóbbi évek eredményeiből megállapí­totta, hogy Magyarország ipari termelése az első ötéves terv végére háromszorosa lesz az 1938-as évinek. Ezenbelü! a ce­menttermelésnek 552 ezer ton­náról 1165 ezer tonnára kelI emelkednie. A kislakásépítések egyre több cementet és meszet követelnek tőlünk. A mennyiség mellett azonban az is fontos hogy jobban és olcsóbban ter­meljünk, tehát egyik legfonto­sabb feladatunk: az önköltség csökkentése. Az elmúlt hónapok alatt mun­kánkban sok hibát követtünk el az önköltség rovására, az 1953 első negyedévihez képest a 100 forint munkabérre eső termelési érték 52 százalékkal csökkent, a bérköltség viszont 8.4 száza­lékkal növekedett. Hasonlóan az 1953 első negyedévihez viszo­nyítva, 1954 első negyedében az égett mész önköltsége 86.1 szá­zalékkal, a cementé 20.9 száza lékka] növekedett. Béremelés ugyanerre az időre égetettmész- né! 52.7 százalékkal, cementnél 73.5 százalékkal, a mészkőnél 100 százalékkal növekedett. En nek megszüntetése érdekében a műszaki dolgozókkal és a párt- szervezettel tervet készítettünk, amelynek egy részét máris meg valósítottuk. Tervkészítésünk ben a nyersanyag-bányával fog­lalkoztunk elsősorban, amely nek részletes munkatervet dől goztunk ki: mikor, melyik bá­nyarészt műveljék. A Il-es bá nyát pedig gépesítettük, ezáltal könnyebb és gyorsabb lett a ter mêlés. Hasonlóan fontos lépés volt az I-es kötélpálya átépíté­sének részletes megbeszélése, amelynek rendbehozásával az állásórák megszüntetésével, ha­vonta 51.400 forintot takarítunk meg. Az üzemben többször oko­zott fennakadást, hogy a szén­malmok kevés szenet őröltek meg, ezáltal nem tudtuk kihasz­nálni a klinker kemencék teljes kapacitását. Szükség volt egy új malom üzembe állítására, amely importgép. Az őrlő üze meltetése naponta 18 vagonnal több cementhez segít bennün­ket. Üzemeltetésnél gyakran, komoly hibák fordulnak elő, me lyeket többnyire a megengedett nél magasabb hőfok idéz elő. Né­hány esetben sérülést is okozott. Nagyon fontos, hogy dolgozóink munka közben betartsák a bal­eset elkerülésére hozott intézke­déseket és úgy törekedjenek a felhasznált kalória csökkentésé­re, hogy az ne legyen káros a minőségre. Ha a kalóriát 3200 kg-ról 2900 kg-ra csökkentjük, önköltségünk 2,400.000 forinttal kevesebb lesz és ez az összeg 950 vagon cementtel több terme­léshez elegendő: ebből 1800 kis­lakás épülhet. Mint főmérnök­nek, a terv elkészítése mellett feladatom megértetni a dolgo zókkal, hogy jól szervezett mun­ka mellett, alacsonyabb hőfok is elegendő, és akkor ez a malom is ugyanolyan veszélytelenné vá­lik, mint a többi. önköltségünket eddig az is nö­velte. hogy nem megfelelően ta­karékoskodtunk az anyaggal, fő­leg a szerszámmal. A karbantar­tók a szükségesnél mindig több csavart és lemezt igényeltek, amelyből a fölösleg elhányódott, tönkrement. Megszilárdítjuk az ellenőrzést, ezután mindenki csak annyit kérhet, amennyire szüksége van és ezért a raktá­rosok tartoznak felelősséggel. A szénszállítással kapcsolatos fel­adatokat a vasúttal beszéljük meg. Sokszor megtörtént, hogy hosszabb idő után. egyszerre több vagon szenet kaptunk, ame­lyet raktár hiányában odapakol tunk, ahol éppen hely volt. A le- pakolás, később a felszedés, két­szeres munkabér kifizetését jelen­tette, emellett, a szén is porladt. Ezzel kapcsolatban elhatároztuk, hogy kibővítjük a széntárolót, a különféle szénfajtákat más he­lyen tároljuk, s a vasúttól rend­szeres szállítást kérünk. Selejtröl nálunk a cementnél nem beszélhetünk, az csak akkor van, ha valamelyik alapanyagot elvonjuk belőle. A mésznél már előfordul, hogy elporlik, vagy éppen nincs kiégetve. A mész- port átveszi a mezőgazdaság ta­lajjavításra. a tökéletlenül ki- égetettet, pedig a kohászathoz küldjük. Tehát nem vész kárba, de önköltségi tervünket mégis növeli azzal, hogy a selejtért az árnak csak egyrészét fizetik ki. Havonta annyival több meszet gyárthatnánk, ha nem termel nénk selejtet, amennyi 1600 hold szt!6 négyszeri permetezéséhez elegendő. Szerepel tervünkben a még elég alacsony, egy főre eső termelékenység emelése, és az egyes munkafolyamatok gépesí­tése. Nemrégen két kemencéhez gépiberendezést szereltünk, ame­lyen keresztül a szálló por visz- szajut » kemencébe. Dolgozóink­kal ezután még gyakrabban be­szélgetünk a fegyelem fontossá­gáról, a munkaidő teljes kihasz­nálásáról, mert ezen a téren is van még javítanivaló. Hetyen- kint pedig átcsoportosítást ter­vezünk, könnyebb munkához, pél­dául kapcsoló mellé, női munka­erőt alkalmazunk. Gyárunkban van önelszámolás, bár még nem minden részlegnél. Tapasztaltuk ennek jótékony ha­tását, hiszen ha magasabb volt önköltségünk a megengedettnél, csak a részletes kimutatásra néz­tünk, s könnyen megállapíthat­tuk, mi okozta azt. A jövőben ezt minden üzemrészben alkal­mazzuk. A kongresszus szabta felada­tok megvalósításához nem ele­gendő a műszaki osztály terve, ehhez minden dolgozó, pártbi­zottság és a szakszervezet mun­kája is szükséges. Párttagjaink­nak előadássorozaton ismertet­jük az önköltség fogalmát, csök­kentésének jelentőségét. Tőlük azonban az eddiginél több segít­séget várunk a gyár terveinek megvalósításához. Nekik kell el­sősorban példát mutatni a meny- nyiség és a minőség terén, taka­rékosságban, selejtmentes mun­kában. De segítségükre számí­tunk az emberek nevelésében is. a dolgozókkal való foglalkozás­ban, hiszen munkaerő hiányun­kat, csak lelkes munkával pótol­hatjuk. Soha nem szabad elfe­lejteniük, hogy a munkások min­dig figyelik, mit tesz a vezető ség. A terv teljesítése az olcsóbb és jobb cement és mész, a terv- szerűség nemcsak közvetve egyé­ni ügyünk, hiszen az ezután já­ró prémiumtól hosszabb ideje el­maradtunk. Úgy érzem, most közös erővel és akarattal kijavít­juk a hibákat, elősegítjük mun­kánkká] az újabb árleszállítást és teljesítjük ígéretünket: év vé­gére behozzuk lemaradásunkat. N/ári filmujdonságok Nem lesz uborkaszezon a mozikban. A nyáron megjelenő filmek mind olyanok, amelyek joggal tartanak számot az érdeklődésre. A már ismert filmeken kívül bemutatásra kerül­nek: „Táiroli kikötő“, színes szovjet, tengerész film. „Schubert“ színes osztrák film a nagy zeneszerző életéről. „Apa lett a fiam“ francia vígjáték, a réglátott Fernandellel a címszerepben. „Puccini“ olasz operafilm. „örökség a ketrecben“ nyugat-német filmvígjáték. „Rokonok“ Móricz Zsigmond örökbecsű műve. „Veszélyes fuvar“ német film. „Arlberg expressz“ izgalmas osztrák film. „Halhatatlan melódiák“ olasz film, Mascagni életéből vett motívumokkal. „Szicíliai vérbosszú“, fordulatos olasz film. „Három testőr“ színes francia film, Dumas világ­hírű regénye nyomán. „Simon Menyhért születése“, új magyar film, melynek külön érdekessége, hogy a külső felvételeket Szilvásvárad környékén, a Bükkben forgatták. MOZIK MŰSORA: Eger—Dózsa: június 17—20-ig: Hold a folyón június 21—22-ig: Makszimka június 24—29-ig: Kegyetlen ten>g?.- Egor—Vörös Csillag: június 17—23-ig: Nézz a tükörbe június 24—30-ig: Maclóvia Gyöngyös—Szabadság: június 17—23-ig: Az ezred lánva június 24—30-ig: Nézz a tükörbe Gyöngyös—Puskin: június 18—23-ig: Bűvös ?zék június 25—28-ig: Cselszövés június 29—30-ig: Mágnás Miska Hatvan: június 15—Í7-tg: Elveszett meló­diák június 19—21-ig: Eltáncolt ara­nyak Füzesabony: június 15— !7-lg: Baráti becsület június 19—21-ig: Kellemetlenke­dők JóI sikerült a szilvásváradi kirándulás Igen jól sikerült a június 13-i szilvásváradi ifjúsági kirándu­lás. Több mint nyolcszázan vet­tek részt, ezekhez csatlakoztak a budapesti vendégcsoport és a környék dolgozói is. Egész­napos zene és kultúrműsor volt, többféle tornaverseny és külön­böző humoros számok: lepény­evés stb. A kirándulók nagyré­sze megtekintette a kiállítást is. ahol az általánosiskolások a környék nevezetességeit mutat­ták be. Ez a kirándulás hagyo­mányos lesz, Szilvásvárad meg­tekintését évente megismétlik. Templomfosztogatókat ítélt el a megyei bíróság Nyilvános tárgyaláson ho­zott ítéletet a megyei bíróság Sas Sándor, Majoros Antal és László, valamint Horváth Jó­zsef és Frecskó József ügyében. Az öttagú, fiatalkorúakból ál­ló bűnszövetkezet 1952 óta folyamatos betöréseket köve­tett el, többek között betörtek több egri templomba és a Dobó­gimnáziumba. A megyei bí­róság Sas Sándort hatévi bör­tönre, a közügyektől való hat­évi eltiltásra. Majoros Antalt négyévi börtönre és négy évre a közügyektől való eltiltásra, Majoros Lászlót háromévi bör­tön és három évi közügyektől való eltiltásra ítélte. Horváth Józsefet kétévi börtönre és há­rom évre eltiltotta a közügyek­től. Frecskó József kiskorút egyévi próbaidőre felmentet­ték. Akik elnyerték a DISZ-megyebizottság versenyzászlóit A DISZ megyei bizottsága értékelte pártunk III. kon­gresszusára indított munkaver­senyt. A DISZ megyei bizottság kongresszusi versenyzászlóval jutalmazta a versenyben leg­jobb eredményt elérő DISZ- alapszervezeteket. Vándor­zászlót kapott: a petőfibányai belüzemi DISZ-brigád, a gyön­gyösi Mezőgazdasági Techni­kum, a nagyrédei tszcs DISZ- szervezete, a sarudi gépállo­más, a hevesi állami gazda­ság, Egerszalók falusi alap­szervezete, és a hevesaranyosi alapszervezet, mely jó kultúr- munkájáért kapta a nagy ki­tüntetést. Az egri balettiskola szombaton, vasárnap tartja vizsgaelőadásait Az egri járási kultúrház ba­lettiskolája 19-én, szombaton este 6 órai és vasárnap dél­előtt 11, és délután 6 órai kez­dettel vizsgaelőadást tart a Dózsa Filmszínházban. Bemuta­tásra kerül a „Meseköni/v” cí­mű balett három képben. A balett meséjét írta, össjg^lí»—* tóttá és betanította Török End- réné. A kísérőzenét komponálta, betanította és zongorán kisér Dr. Kónya Ferencné. Az elő­adás keretében Suha Pál és ze­nekara játszik. Jegyek a kultúr- házban kaphatók. Az úttörők terveiből Vidám hangoktól, a zenekar lelkes játékától hangos az eg­ri úttörőház. Vájjon mire ké­szülnek ilyen nagy lelkesedés­sel a pajtások? Kérdésünkre elmondják az úttörőház együt­tesének tagjai, hogy nagyon szeretnének két hétre a Bala­ton mellé elmenni táborozni, de úgy, hogy szüleiknek ne okoz­zon anyagi terhelést. Ennek ér­dekében nagyszabású hangver­senyt rendeznek június 17-én, hétórai kezdettel a Szakszerve­zeti Székház Rákosi termében öt- és háromforintos helyárak­kal, melynek bevételéből fede­zik balatoni útjukat, Tanácsadás a bérezésről Az Építők Szakszervezetének megyei bérbizottsága minden héten kedden Egerben, az SZMT székházában, II. emelet 5 sz.* alatti hivatalos helyiségében a dolgozók bérkérdései ügyében tanácsadást tart. Idevonatkozó ügyeit a dolgozóknak sürgősen megvizsgálja, s ha a sérelmeket alaposnak találja, azok elinté­zéséről sürgősen gondoskodik. A dolgozók panaszaikkal levél­ben is fordulhatnak az Építők Szakszervezetéhez. Küiönvoiiatok indulnak a kiskörei békekirándulásra Június 4-re nagyszabású békekirándulást tervez a hevesi járás, amelyet a Tisza-partján, Kisköre községben tartanak. Ez a békekirándulás országos iellegű, amelyet a Béke Világ Tanács ötéves fennállásának és a Béke Világ Tanács „buda­pesti felhívás”-ának egyéves győzelmi ünnepélyére rendez­nek. Az ünnepséget békevásár­ral kötik össze, egésznapos kul­túrműsor lesz. A kirándulásra különvonatok is indulnak a kör­nyékről. Előadássorozat a megyeszékhely fiataljainak A városi DISZ-bizottság ren­dezésében előadássorozat indul Eger fiatalságának, amely há­rom előadásból áll. Az elsőt a várban tartják, amelynek té­mája történelemmel kapcsola­tos, s az előadást tábortűz és kultúrműsor követi. Második előadás a Gárdonyi-műzeum* ban, harmadik pedig a Csillag vizsgálóban lesz.

Next

/
Thumbnails
Contents