Népújság, 1954. június (43-50. szám)

1954-06-13 / 46. szám

7 NFPIMSÁG 1954 június 13, vasárnap. A kongresszusi verseny továbbvitelével harcoljunk a féléves terv teljesítéséért a megyei pártvégrehajtó bizottság vándorzászlajáért KITÜNTETÉSEK Nagyon sokat tanultam ez alatt az oktatási év alatt Jó és rossz példák a vendéglátóiparban üzem vájárának. Vidéki József­nek, a Petőfi-altáró csapatveze­tőjének. Bujtár Ferencnek, a Pe- tcfi-aitáró brigádvezetőjének, Kiss Jánosnak, a Petőfi-altáró lakatosának, a Szocialista Mun­káért Érdemérem; Póczos Ferencnek, Petőfi al- táró vájárának, Széchényi Fe­rencnek, a Petőfi-altáró vájárá­nak a Munka Érdemérem kitün­tetést adományozta. szonettel tartozunk, amiért a záróvizsgán is segített bennün­ket. Reméljük, a következő ok­tatási év alatt gyakrabban el­látogat hozzánk. Mi, 14-én megfogadtuk, hogy a következő pártoktatási év alatt is együtt tanulunk. A kö­vetkező évben is szeretnénk, ha Nagy elvtárs lenne a veze­tőnk, aki egész év alatt min­dent megtett politikai tudá­sunk emeléséért. ígérem, hogy a szünidő alatt is képezem magam, így bizto­sabban és bátrabban indulok a következő pártoktatási évben. Azzal köszönöm meg pártunk­nak, hogy ilyen magas politikai színvonalon tanulhatok, hogy az anyagot becsületesen átve­szem, s a gyakorlati munkám­ban hasznosítom. Szűcs Ferenc Hatvan állomás ALIG NÉHÁNY napja csak annak a nagy eseménynek, amely dolgozó népünk és pár­tunk életében lezajlott; a Ma­gyar Dolgozók Pártja III. kon­gresszusa. E nagy eseménynek tiszteletére az egész ország né­pe, köztük megyénk dolgozói is eddig soha nem látott mun­kaversenyben fejezték ki sze- retetüket és igen kimagasló eredményekkel bizonyították be harcos kiállásukat pártunk he’yes politikája mellett. Megyénk dolgozói derekasan megállták helyüket a termelés frontján. Hősies küzdelemmel harcolnak továbbra is a párt-, a kormányhatározatok mara­déktalan végrehajtásáért. A kongresszus ideje alatt me­nnénk üzemeinek túlnyomó többsége teljesítette tervét, sőt azt tül is teljesítette. Javult a minőség, a munka termelé­kenysége, valamint az önkölt­ség csökkentése is. Eredmé­nyeket értünk él a munkafe­gyelem terén. Dolgozóink egy­re inkább megértik és magu­kévá teszik, hogy a több és ol­csóbb, de jobb minőségű ter­meléssel lehet csak az élet- színvonalat fokozatosan és ál­landóan emelni. A kongresszus időszakában értékes tapasztalatokra tettek szert üzemeinkben a termelés parancsnokai, műszaki veze­tők, művezetők, mérnökök, aknászok, telepvezetők, mun­kavezetők, de nem utolsósor­ban párt- és szakszervezeti funkcionáriusaink. AZ EREDMÉNYEK abban is megmutatkoznak, hogy or­szágos viszonylatban a szénbá- nvák közül megyénk egyik legnagyobb vállalata, Petőfi- bánya kapta a kongresszus el­nökségének oklevelét, s a Pető­fi-altáró megszerezte a me­gyei pártvégrehajtó bizottság kongresszusi zászlaját is. Szá­mos üzem kapta még meg a megyei pártvégrehajtó bi­zottság kongresszusi ver- senyzásálaját. Emellett több üzem nyert el, illetve kapott dicsérő oklevelet, a szocialista munkaversenvben elért kima­gasló eredményéért, jó mun­kájáért. Az értékes tapasztalatok mel­lett, melyeket a kongresszusi munkaversenyben szereztek üzemeink, ' bebizonyították, hogy rövid idő alatt, milyen eredményeket lehet és tudnak elérni, hogy milyen nagy je­lentősége van a szocialista munkaversenynek. S megmu­tatta nem utolsó sorban azt, hogy ezeket az eredményeket csak úgy tudtuk elérni, hogy üzemeinkben rendszeresen biztosítottuk a termeléshez szükséges jeltételeket. Bebi­zonyosodott, hogy ha állan­dóan figyelemmel kísérjük a dolgozók helyes észrevé­teleit. jó javaslatait, azokat rendjének, súlyának meg­felelően alkalmazzuk, akkor az feltétlen jelentkezik a terme­lékenység emelésében. Erre vi- lá"os utat adott a kongresz- szusi munkaverseny lendülete, a dolgozók lelkes kezdeménye­zése és ennek eredménye. A kongresszusi verseny új formát adott a j munkaverseny tov_lbi szervezésében és an­nak lendületében. Az új sza­kasz versenyének más lett a tartalma, ma már nem csak a termelés mennyiségének növe­lését tarják szem előtt dolgo­zóink, hanem azt is, hogyan tudnának többet, jobbat és ol­csóbbat termelni népünk jólé­tének bizt sítására. A SZOCIALISTA munka­verseny elért eredményeivel hozzájárult pártunk helyes po­litikájának megvalósításához, mert nem csak mennyiségileg, hanem minőségben is növelte népgazdaságunk gazdasági alánját, másrészt a technika kultúráját újabb lépéssel vitte előre a fejlődés útján. A sikerek alapja az a tény, hogy a munka gyümölcseit a dolgozó nép élvezi. A dol­gozó nép kezébe van lerak­va és csakis a dolgozó néptől füg«, milyen ütemben, milyen mértékben emelkedik továbbra is az életszínvonal. Csakis a dolgozóktól függ milyen mér­tékben emelkedik a munka termelékenysége. Nem sokkal több, mint két hét van hátra a féléves terv teljesítésének időpontjáig, meiy után kezdődik a harmadik ne­gyedév, amely időszaknak nagy jelentősége van azért is. hogy megalapozzuk az éves terv teljesítésének feltételeit, mellyel éves tervünket teljesít­hetjük, illetve túlteljesíthetjük. Megyénk üzemei indítsanak harcot eddigi jó eredményeik tapasztalata alapján a féléves tervteljesítésért. Ebben a harc­ban, már Petőfibánya-altáró- üzeme több mint 2616 tonna szenet adott a féléves tervén felül és büszkén jelenthették június 5-én féléves tervük be­fejezését. Felzárkózott tizedi­kén Petőfibánya XI. aknája is, befejezte féléves tervét. Kö­vessék e példát a többi üzemek dolgozói is. Fokozzák továbbra is a versenyt és hozzák be lemaradásukat, hogy megyénk elnyerje a minisztertanács és a SZOT vándorzászlaját. E FELADATOK sikeres meg­oldásához megvan minden le­hetőségünk. Megvan az eddig elért eredmények folytán a jó és hasznos tapasztalat. Javul­tak a tervteljesítés feltételei is, megjavultak a munkafelté­telek. Legfontosabb tennivalónk egyike: a kongresszusi munl*a- verseny lendületének további fokozása, a féléves terv telje­sítése és túlteljesítése. Fontos feladat az is, hogy az új ver­senyszakasz ezután jobban szolgálja az önköltségcsökken­tés, minőség javításának ügyét. Jobban kell takarékos­kodnunk az anyaggal, áram­mal, az idővel, a gépekkel. Harcoljunk továbbra is a fe- «velembontók ellen. Közösít­sük ki közülünk azokat, ne élhessenek a becsületes dolgo­zók munkáján és pénzén. A műszaki vezetők feladata biztosítani, hogy minden üzem­zavar, vagy anyaghiány elhá­rításában operatív intézkedés történjen, úgy mint ahogy azt az elmúlt kongresszusi verseny időszakában helyesen végez­ték üzemeinkben. Most is ugyanúgy fogjanak össze üze­meink termelő parancsnokai, vállvetve a fizikai dolgozókkal és segítsék egymást abban, ami a haza és a munkás közös egyéni érdeke — a nép jólété­nek emelésében. SZAKSZRVEZETEINK ak­tíváira vár az a fontos feladat, hogy az új versenyszakaszban továbbra is szervezzék a mun­kaversenyt, fokozzák a fel­A kukorica, cukorrépa, bur­gonya szinte szemlátomást gyarapszik a megye termelő- szövetkezeteinek földjén. A kultúrnövény mellett azonban rohamosan fejlődik a gyom is. ezért égetően szükséges a kapálás mielőbbi gyors el­végzése. A Termelőszövetke­zeti Tanács legutóbbi ülése ar­ra hívta fel a gépállomás dol­gozóinak figyelmét, hogy mi­nél több gépi kapálással se­gítsék a termelőszövetkezetek terméshozama növeléséért fo­lyó munkáját. Heves megye 12 pépállomása annyi növény­ápoló géppel rendelkezik, mellyel a termelőszövetkezetek növényápolási munkáinak mintegy 50 százalékát tudná elvégezni. A gépállomások ed­di« nem használták ki a ren­delkezésre álló gépi erőt, mindössze 540 hold kapálást végeztek, mely azt jelenti, hogy Heves megye egyik leg- na«vobb tsz-ében, a hatvani Dózsa tsz-ben sem fejezték volna be a növényápolást. Kömlő szövetkezeti községben többszáz hold növény várja a világosító munkát, hogy min­den dolgozó felzárkózzon és felismérje kötelességét a szo­cializmus építésében. Szak- szervezeteink rendszeresen tartsák szem előtt a dolgozók elért eredményeit, azokat érté­keljék, de ne csak a mennyiség terén elért százalékokban, ha­nem abban is, hogy milyen ta­karékossági vagy minőségi eredményeket értek el. Üzemi pártbizottságaink, pártszervezeteink ennek a szép munkának megvalósításához adjanak több segítséget a DISZ-íiatalok kezdeményezé­séhez. Jobban és hatásosabban neveljék a kommunistákat a termelésben való példamuta­tásra, segítsék a pártcsoportbi- zalmiakat a népnevelőket az új munkasikerek megoldásához. Mozgósítsák a dogozókat újabb hőstettekre. A III. pártkon­gresszus határozatainak meg- va’ósításáért, a féléves terv tejesítéséért, az olcsóbb és jobb, több termelésért, a megyei pártvégrehajtó bizottság ván­dorzászlajáért, a dolgozók jó­létéért biztosítsuk féléves ter­vünk maradéktalan teljesíté­sét. Harcoljunk és vigyük újabb győzelemre a szocialista mun­kává -eny nagyszerű feladatait népünk, hazánk boldogulásáért. Nyitrai József MB ip. oszt. pmt gépállomás kultivátorait, ta­lajművelőgépeit, de eddig egyetlen holdat sem kapáltak meg, noha helyben van a tar- naszentmiklósi gépállomás brigádszállása. Az elmaradás oka még a tavaszra vezethető vissza. A gépállomás agronó- musai, szakemberei nem nyúj­tottak kellő segítséget a ka­pások ültetésének helyes el­végzéséhez. A Kossuth tsz- ben például görbén ültették a kukorica-sorokat, és most hiá­ba áll tétlenül a kultivátor, géppel nem lehet megművel­ni. A boconádi, hevesi és a sa- rudi gépállomás gépei még egyetlen hold földet sem ka­páltak meg körzetükben. A viszonylag legjobb füzesabo­nyi gépállomás eredménye is igen alacsony. A termelőszövetkezetek ter­méseredményeinek fokozásá­ban érdekeltek a gépállomá­sok dolgozói is. Az elkövet­kező napokban egyetlen gép sem állhat tétlenül, jól végzett gépi munka mázsákkal növeli a terméshozamot. A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa a Magyar Dolgozók Pártja 111. kongresszusa tiszte­letére indított szocialista mun­kaversenyben végzett kiváló munkájuk elismeréséül me­gyénkben Dóra Jánosnak, a pe- tőfibányai Xl-es akna körlet-fő- aknászának, Pál Antalnak, a Peíöfi-altáróüzem vájárának. Ti- liczky Józsefnek, a Petöfi-altáró­Május 26-án befejeződött a Bolsevik Párt történetének H. éves tanfolyama. Ezen a fokon tanultam én is, s úgy érzem, nagyon sokat kaptam ez alatt az oktatási év alatt. Nem hiába töltöttük el az időt. amit igazol az is, hogy mind a 14-en kiváló eredményt értünk el a záróvizsgán. Ez az eredmény több erőt ad a nyá­ri munkák idejére, feladataink megoldásához. Magunkévá tet­tük Békési elvtársnak, a hat­vani fűtőházi pártbizottság küldöttének szavait: „A politi­kai iskola nem hasonlítható össze szakiskolával. Ha a poli­tikai iskolán jól és sokat ta­nultunk, későbbi feladataink megoldásához, tudásunk állan­dó gyarapítására van szükség. Ez a feladata valamennyi párt­tagnak.“ Békési elvtársnak kö­A kereskedelem és a ven­déglátóipar megnövekedett fel­adatainak megfelelően, igen nagy odaadással és a szakma iránti szeretettel rendelkező vendéglátóipari dolgozókat igé­nyel. A szakmai szeretet meg­nyilvánulása látható a nemrég megnyílt Vidróczky-csárda üz­letvezetőjénél. Kardos Béla elv­társnál, aki elnyerte ,.a belke­reskedelem kiváló dolgozója“ című kitüntetést. Ez az egyik oldal, a jó oldal. Vannak azon­ban, akik rossz munkát végez­nek, saját érdekeiket, egyéni hasznuk növelését a fogvasz- tók érdekei fölé helyezik. Nem­rég nyolc italboltban végez­tünk szeszfokozást és két he­lyen találtunk komoly eltéré­seket. A káli földművesszövet­kezet első számú italboltjának kezelőjénél. Bujdosó Gézánál, akinél az előírt szeszfoknál 2.6 százaléktól 11.2 százalékig vál­takozott a vizezés és a keverés mértéke. Elismerte, hogy a szeszárukat vizezte, az alacso­nyabb és a magasabb szeszfokú rumot összekeverte, s a maga­sabbnak megfelelő áron árusí­totta. A 40 száazlékos rumot az 50 százalékosnak megfelelő áron árusította és így literen- I kint 18 forintot „kexgsett“. Ugyancsak vizezés történt a makiári földművesszövetkezet I-es számú italboltjában, mely­nek kezelője Molnár József. A szeszfokolásnál az eltérések 1.1 százaléktól, 7.7 százalékig váltakoztak. Mindkét egyént átadtuk az államügyészségnek. Többen igen szeretnek ..spó­rolni“ a mérésnél, arra hivat­koznak, hogy egy literből nem lehet egy litert kimérni, de ők annál könnyebben kimérik az egy liter és kettő decit. A káli utasellátó italmérője, Lucskai Bertalan négy féldeci pálinká­nál már három centet spórolt meg. Mivel első eset volt, 50 forint pénzbírságra büntettük meg. Vannak, akik a rájuk bí­zott népgazdasági vagyont ha­nyagul kezelik, így a Gyön­gyösi Vendéglátóipari Vállalat Vadvirág üdülőjének vezetője, Klucsik Gyula és Málnási Ist­ván raktáros, hanyagsága folytán 430 forint értékű áru romlott meg. Az ilyen esetek gátlói a kormányprogramm- nak. a dolgozók életszínvonala emelésének, mert becsapják a dolgozókat és károsítják a nép­gazdaságot. MAJOROS BERNAT, kereskedelmi felügyelő Lassan kalad a gépi növényápolás megyénkben BIZALOM A PÁRTBAN (Tudósitónktól.) Az eső egyhangúan kopog. Reggeltől estig, estétől reggelig, mint az erőszakos látogató veri az ablakot. Napok óta esik. Mintha csak a nyáron elmulasz­tottakat igyekezne pótolni 1952 ősze. Nyáron, mikor szükség lett volna rá, mikor aggódva kémlelték a határban az eget, talán valahol, ahol nem is vár­ták — arra járt, s helyette az az aszály látogatott el a földek­re, az aszály bitorolta a határt. Késő este van már. A lakóhá­zak ablakai egymásután hunyják be fénylő szemüket. Pihenni tér a falu. A falu szélén az egyik házban még ébren vannak. A tiszta, takaros konyhában két ember hajol a fehér terítővei le­takart asztal fölé. Beszél­getnek. A falról két fény­kép néz le rájuk. Mindkettő katonakép. Egyikről határőr, a másikról tüzér mosolyog a be­szélgetőkre. Az óra már a 11-es felé közeleg, de a két ember, Tóth Igná'c és felesége nem fogy ki a beszédből. Az életről, az életükről beszélnek, az emlék pedig kimeríthetetlen már ebben a korban. Tóth Ignác sarudi dolgozó paraszt mögött egy fél évszázad van és Tóth Ignácné fele't is negyvenhatszor for'duit az idő kereke. * Ilyenkor ősszel mielőtt a mun­kától terhes év mögé tesz pon­tot a gazda, mikor tele van a kamra, számot vet: milyen volt a termés, gyarapodott-e valamit a gazdaság? Mérleget készít. És a mérlegkészítésnél minden év­ben az életet is mérlegre teszi az ember. így volt ezzel Tóth Ig­nác és felesége is, ezért nyúlt a késő éjszakába beszélgetésük. Mert nem volt mindig ilyen nyugodt és boldog Tóth Ignácék élete. Uj házban laknak, 1947- ben építették. A telket is. az építkezéshez szükséges anyagot is az állam adta, éppúgy mint a nyolc hold földet. Az istállóban két ló. tehén, borjú pihen. Há1- rom szerződött hízót már elad­tak. kettő még az ólban szuszog, az anyakoca is jól veszi magát. Az állammal is rendben vannak, beadták, ami jár. Mikor tele a kamra, mikor jó­pár lábasjószág áll az ólban, eszébe jut a gazdának az olyan ősz is, amikor üresen kongott a kamra, nem nyomta termény a padlást, nem állt semmi az is­tállóban, mert istálló se volt. Tóth Ignácék életének nagyob­bik felében bizony ilyen őszök jártak. Ha eljött a betakarítás, nem volt mit sorra venni. Ak­kor még nem maguknak takarí­tottak be Hiába cseiédeskedelt évekig Tóth I«nác kü'önbör.ő ku- lákoknál, hiába kapált Tóthné harmadába, hiába arattak ti­zedért. üresen ásított a kamra. Annyit kerestek csak, amennyit megettek. ¥ Ezekről beszélget a két em­ber. A régi és az új életről. És amikor az új életet emlegetik, egvre többször ismétlődik egv szó: a párt. Mert nemcsak férj és feleség, nemcsak a küzdel­mes , életben közös utat megtett emberek beszélnek most az élet­ről, hanem két kommunista is, két párttag. A gazda veszi észre, hogy mennyire előrehaladt az idő. Pi­henni térnek. Tóthné szemére még nem jön álom, gondolatban fiánál van, a jugoszláv hatá)- ron. * Másnap döbbenetes hír za­varta meg a Tóth házaspár nyu­godt, békés életét: af. este tag­gyűlés volt és Tóth Ignácot ki­zárták a pártból, mert nagyobb területű földet használt, mint amennvi után beadást fizetett. Egyiket se akarták elhinni. Még aznap jött azonban a mezőőr, kérte a párttagsági könyvet. Nem adták oda. Harmadnap Ipacs József,, a járási pártbizott­ság osztályvezetője kopogtatott: a tagsági könyvért jött. A tag­sági könyv helyett a beadási könyvet, a vételi jegyeket, a földről szóló szerződést rakták Ipacs elvtárs ^!é: nézze meg, hogy nincs igazuk. Ipacs elv­társat nem érdekelték a papírok, ö nem azért jött. hanem a tag­sági könyvért. ..És ha ide nem adják — mondotta — karhata­lommal hozatjuk el.” A tagsápi könyvet mégse adták oda. csak néhány nappal később, mert fél­tek, hogy valóban rendőr jön a pá’rttagsígi könyvért. Tóth Ignácot na«von megvi­selte az izgalom. Felesége biz­tatta. erősíteni próbálta. Mond­ta neki. hogy harcoljon a köny­véért. Tóth Ignác azonban gyen­ge volt erre a harcra. Tóthné bi­zonyult erősebbnek. Az egyik hajnalon gyalog tette meg a nem kis távolságú utat az állo­másig. Vitte az iratokat a me­gyei pártbizottságra. Itt azt kér­ték tőle, adja be panaszát írás­ban. Hazajött, leült, megírta a panaszt. Néhány hét múlva meg­érkezett a válasz: leküldték a járási pártbizottságra az ügyet. Ment a járási pártbizottságra. Itt megnyugtatták, hogy maid utána néznek. Nem tudott vár­ni. Irt a Központi Ellenőrző Bi­zottsághoz. Néhány nap után vá­laszt kapott: az anyagot kivizs­gálásra megküldték a megyei pártbizottságra . .. ★ Nehez az embernek az örö­met magában hordozni, de még nehezebb a bajt, a gondot. Nem volt olyan ember, akinek Tóihné el ne panaszolta volna baját, ha úgy érezte, hogy ez segíthet raj­ta. Ha meghallotta, hogy a járás­tól vagy a megyétől van valaki a faluban, kereste, érdeklő­dött. sürgetett. Ha az MNDSZ megyei titkárságától jöttek Tó hnéhoz, mint MNDSZ-titkár- hoz munkája után érdeklődni, mindiárt a tagsági könyvre te­relődött a szó. (Pedig az MNDSZ munkájáról is lehetett volna beszélni, mert annak el­lenére, hogy Tóthné a férje tud­ta nélkül, lopva végezte ezt a munkát, mégis volt valami ered­mény.) Gyűléseken, értekezlete­ken szólalt fel, a férje tagsági könyvének visszaadását kérte. „Ha nem intézkednek, a kon­gresszushoz fordulok” — mondta nem egy elvtársnak. A helyi vezetőket még ez a harc. ez a ragaszkodás sem gon- dolkoztatta el. Nagyon el voltak foglalva. Három-négynaponként hívták össze a rendkívüli tag­gyűléseket ..tisztították” a pár­tot. Késő éjszakáig kopogott az írógép a párthelyiségben. Csör­gő János párttitkár és Csörgő István pártelnök egymásután ír­ták alá az egy kaptafára készült, szinte szóról szóra azonos, né- hámysoros kizárási jegyzőköny­veket és néhány hét alatt nyolc­van elvtársat zártak ki a párt­ból. ★' Nem mindenki harcolt úgv a tagsági könyvéért, mint Tóth Ig­nácné. Sokan érezték, hogy jo­gosan távolították el őket a párt soraiból, olyan is volt. akit bár nem jogosan zártak ki. nem bánta, belenyugodott. De olyan is volt. aki nem követelőzött, mert féit a következményektől. Az utóbbira meg is volt az okuk. Tóth IgnáCnéval is igen érez­tették, hogy nem jó szembe­szállni. Gyűléseken kiabálták a nevét, a szövetkezeti vezetőség­be nem választották be, mert mintahopv az ügyvezető meg­állapította: „rovottmultú ember felesége nem mehet sehova”. Probléma volt a kenyérellátás a faluban? Ki lehetne ezért más a felelős, ha nem Tóthné! Már ment is a telefon a felsőbb szer­vekhez. Kéznél volt a bűnbak: „Tóth Ignácné elfeketézte a bú­záját és felvásárolja a kenye­ret”. Nem ment megfelelően a begyűjtés a faluban? Gyerünk Tóíhékhoz. Hiába adták be eb­ben az évben 540 kiló búzával többet és hiába volt mé« törés előtt a kukoricájuk, hozzájuk -á- togatott el a járási tanács be­gyűjtési instruktora elsőnek. És amikor kérlelték, hogy várjon pár napot, csak cinikus választ kaphatott Tóthné: „Megértette kegyed, hogy azonnal szállítsa be?” Nincs ennél nagyobb sér­tés egy cselédsorban meghajlott parasztasszony, egy párttag szá­mára. Sokan mondták ebben az időben Tóthnénak: „hagyd abba, miért csinálsz magadnak bajt”. De Tóthné nem engedett. El­mondta ezeknek, hogy ezt nem a párt csinálja vele. hanem csak néhámy ember, akik kicsavarják a párt politikáját. Senki az élet­ben nem segített még rajta any- nvit, mint a párt. A párt nem tehetett ilyet. Majd kiderül az igazság, ha nem ma, hát holnap. Bízott és biztatta férjét is — ki­derül az igazság. ★ Tóthné nem bízott, nem har­colt hiába. A pá'rt megvizsgálta férje ügyét és visszaadta tag­sági könyvét. Következetes, har­cos munkája, mellyel az igazsá­got kereste, legyen példa min­den asszony, minden párttag szalmára. TanuHanak belőle azok is, akik a hibának részesei voltak, gs akik még ma sem akarják elismerni, hogy hibát kö­vettek el. Papp János

Next

/
Thumbnails
Contents