Népújság, 1954. június (43-50. szám)
1954-06-13 / 46. szám
7 NFPIMSÁG 1954 június 13, vasárnap. A kongresszusi verseny továbbvitelével harcoljunk a féléves terv teljesítéséért a megyei pártvégrehajtó bizottság vándorzászlajáért KITÜNTETÉSEK Nagyon sokat tanultam ez alatt az oktatási év alatt Jó és rossz példák a vendéglátóiparban üzem vájárának. Vidéki Józsefnek, a Petőfi-altáró csapatvezetőjének. Bujtár Ferencnek, a Pe- tcfi-aitáró brigádvezetőjének, Kiss Jánosnak, a Petőfi-altáró lakatosának, a Szocialista Munkáért Érdemérem; Póczos Ferencnek, Petőfi al- táró vájárának, Széchényi Ferencnek, a Petőfi-altáró vájárának a Munka Érdemérem kitüntetést adományozta. szonettel tartozunk, amiért a záróvizsgán is segített bennünket. Reméljük, a következő oktatási év alatt gyakrabban ellátogat hozzánk. Mi, 14-én megfogadtuk, hogy a következő pártoktatási év alatt is együtt tanulunk. A következő évben is szeretnénk, ha Nagy elvtárs lenne a vezetőnk, aki egész év alatt mindent megtett politikai tudásunk emeléséért. ígérem, hogy a szünidő alatt is képezem magam, így biztosabban és bátrabban indulok a következő pártoktatási évben. Azzal köszönöm meg pártunknak, hogy ilyen magas politikai színvonalon tanulhatok, hogy az anyagot becsületesen átveszem, s a gyakorlati munkámban hasznosítom. Szűcs Ferenc Hatvan állomás ALIG NÉHÁNY napja csak annak a nagy eseménynek, amely dolgozó népünk és pártunk életében lezajlott; a Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusa. E nagy eseménynek tiszteletére az egész ország népe, köztük megyénk dolgozói is eddig soha nem látott munkaversenyben fejezték ki sze- retetüket és igen kimagasló eredményekkel bizonyították be harcos kiállásukat pártunk he’yes politikája mellett. Megyénk dolgozói derekasan megállták helyüket a termelés frontján. Hősies küzdelemmel harcolnak továbbra is a párt-, a kormányhatározatok maradéktalan végrehajtásáért. A kongresszus ideje alatt mennénk üzemeinek túlnyomó többsége teljesítette tervét, sőt azt tül is teljesítette. Javult a minőség, a munka termelékenysége, valamint az önköltség csökkentése is. Eredményeket értünk él a munkafegyelem terén. Dolgozóink egyre inkább megértik és magukévá teszik, hogy a több és olcsóbb, de jobb minőségű termeléssel lehet csak az élet- színvonalat fokozatosan és állandóan emelni. A kongresszus időszakában értékes tapasztalatokra tettek szert üzemeinkben a termelés parancsnokai, műszaki vezetők, művezetők, mérnökök, aknászok, telepvezetők, munkavezetők, de nem utolsósorban párt- és szakszervezeti funkcionáriusaink. AZ EREDMÉNYEK abban is megmutatkoznak, hogy országos viszonylatban a szénbá- nvák közül megyénk egyik legnagyobb vállalata, Petőfi- bánya kapta a kongresszus elnökségének oklevelét, s a Petőfi-altáró megszerezte a megyei pártvégrehajtó bizottság kongresszusi zászlaját is. Számos üzem kapta még meg a megyei pártvégrehajtó bizottság kongresszusi ver- senyzásálaját. Emellett több üzem nyert el, illetve kapott dicsérő oklevelet, a szocialista munkaversenvben elért kimagasló eredményéért, jó munkájáért. Az értékes tapasztalatok mellett, melyeket a kongresszusi munkaversenyben szereztek üzemeink, ' bebizonyították, hogy rövid idő alatt, milyen eredményeket lehet és tudnak elérni, hogy milyen nagy jelentősége van a szocialista munkaversenynek. S megmutatta nem utolsó sorban azt, hogy ezeket az eredményeket csak úgy tudtuk elérni, hogy üzemeinkben rendszeresen biztosítottuk a termeléshez szükséges jeltételeket. Bebizonyosodott, hogy ha állandóan figyelemmel kísérjük a dolgozók helyes észrevételeit. jó javaslatait, azokat rendjének, súlyának megfelelően alkalmazzuk, akkor az feltétlen jelentkezik a termelékenység emelésében. Erre vi- lá"os utat adott a kongresz- szusi munkaverseny lendülete, a dolgozók lelkes kezdeményezése és ennek eredménye. A kongresszusi verseny új formát adott a j munkaverseny tov_lbi szervezésében és annak lendületében. Az új szakasz versenyének más lett a tartalma, ma már nem csak a termelés mennyiségének növelését tarják szem előtt dolgozóink, hanem azt is, hogyan tudnának többet, jobbat és olcsóbbat termelni népünk jólétének bizt sítására. A SZOCIALISTA munkaverseny elért eredményeivel hozzájárult pártunk helyes politikájának megvalósításához, mert nem csak mennyiségileg, hanem minőségben is növelte népgazdaságunk gazdasági alánját, másrészt a technika kultúráját újabb lépéssel vitte előre a fejlődés útján. A sikerek alapja az a tény, hogy a munka gyümölcseit a dolgozó nép élvezi. A dolgozó nép kezébe van lerakva és csakis a dolgozó néptől füg«, milyen ütemben, milyen mértékben emelkedik továbbra is az életszínvonal. Csakis a dolgozóktól függ milyen mértékben emelkedik a munka termelékenysége. Nem sokkal több, mint két hét van hátra a féléves terv teljesítésének időpontjáig, meiy után kezdődik a harmadik negyedév, amely időszaknak nagy jelentősége van azért is. hogy megalapozzuk az éves terv teljesítésének feltételeit, mellyel éves tervünket teljesíthetjük, illetve túlteljesíthetjük. Megyénk üzemei indítsanak harcot eddigi jó eredményeik tapasztalata alapján a féléves tervteljesítésért. Ebben a harcban, már Petőfibánya-altáró- üzeme több mint 2616 tonna szenet adott a féléves tervén felül és büszkén jelenthették június 5-én féléves tervük befejezését. Felzárkózott tizedikén Petőfibánya XI. aknája is, befejezte féléves tervét. Kövessék e példát a többi üzemek dolgozói is. Fokozzák továbbra is a versenyt és hozzák be lemaradásukat, hogy megyénk elnyerje a minisztertanács és a SZOT vándorzászlaját. E FELADATOK sikeres megoldásához megvan minden lehetőségünk. Megvan az eddig elért eredmények folytán a jó és hasznos tapasztalat. Javultak a tervteljesítés feltételei is, megjavultak a munkafeltételek. Legfontosabb tennivalónk egyike: a kongresszusi munl*a- verseny lendületének további fokozása, a féléves terv teljesítése és túlteljesítése. Fontos feladat az is, hogy az új versenyszakasz ezután jobban szolgálja az önköltségcsökkentés, minőség javításának ügyét. Jobban kell takarékoskodnunk az anyaggal, árammal, az idővel, a gépekkel. Harcoljunk továbbra is a fe- «velembontók ellen. Közösítsük ki közülünk azokat, ne élhessenek a becsületes dolgozók munkáján és pénzén. A műszaki vezetők feladata biztosítani, hogy minden üzemzavar, vagy anyaghiány elhárításában operatív intézkedés történjen, úgy mint ahogy azt az elmúlt kongresszusi verseny időszakában helyesen végezték üzemeinkben. Most is ugyanúgy fogjanak össze üzemeink termelő parancsnokai, vállvetve a fizikai dolgozókkal és segítsék egymást abban, ami a haza és a munkás közös egyéni érdeke — a nép jólétének emelésében. SZAKSZRVEZETEINK aktíváira vár az a fontos feladat, hogy az új versenyszakaszban továbbra is szervezzék a munkaversenyt, fokozzák a felA kukorica, cukorrépa, burgonya szinte szemlátomást gyarapszik a megye termelő- szövetkezeteinek földjén. A kultúrnövény mellett azonban rohamosan fejlődik a gyom is. ezért égetően szükséges a kapálás mielőbbi gyors elvégzése. A Termelőszövetkezeti Tanács legutóbbi ülése arra hívta fel a gépállomás dolgozóinak figyelmét, hogy minél több gépi kapálással segítsék a termelőszövetkezetek terméshozama növeléséért folyó munkáját. Heves megye 12 pépállomása annyi növényápoló géppel rendelkezik, mellyel a termelőszövetkezetek növényápolási munkáinak mintegy 50 százalékát tudná elvégezni. A gépállomások eddi« nem használták ki a rendelkezésre álló gépi erőt, mindössze 540 hold kapálást végeztek, mely azt jelenti, hogy Heves megye egyik leg- na«vobb tsz-ében, a hatvani Dózsa tsz-ben sem fejezték volna be a növényápolást. Kömlő szövetkezeti községben többszáz hold növény várja a világosító munkát, hogy minden dolgozó felzárkózzon és felismérje kötelességét a szocializmus építésében. Szak- szervezeteink rendszeresen tartsák szem előtt a dolgozók elért eredményeit, azokat értékeljék, de ne csak a mennyiség terén elért százalékokban, hanem abban is, hogy milyen takarékossági vagy minőségi eredményeket értek el. Üzemi pártbizottságaink, pártszervezeteink ennek a szép munkának megvalósításához adjanak több segítséget a DISZ-íiatalok kezdeményezéséhez. Jobban és hatásosabban neveljék a kommunistákat a termelésben való példamutatásra, segítsék a pártcsoportbi- zalmiakat a népnevelőket az új munkasikerek megoldásához. Mozgósítsák a dogozókat újabb hőstettekre. A III. pártkongresszus határozatainak meg- va’ósításáért, a féléves terv tejesítéséért, az olcsóbb és jobb, több termelésért, a megyei pártvégrehajtó bizottság vándorzászlajáért, a dolgozók jólétéért biztosítsuk féléves tervünk maradéktalan teljesítését. Harcoljunk és vigyük újabb győzelemre a szocialista munkává -eny nagyszerű feladatait népünk, hazánk boldogulásáért. Nyitrai József MB ip. oszt. pmt gépállomás kultivátorait, talajművelőgépeit, de eddig egyetlen holdat sem kapáltak meg, noha helyben van a tar- naszentmiklósi gépállomás brigádszállása. Az elmaradás oka még a tavaszra vezethető vissza. A gépállomás agronó- musai, szakemberei nem nyújtottak kellő segítséget a kapások ültetésének helyes elvégzéséhez. A Kossuth tsz- ben például görbén ültették a kukorica-sorokat, és most hiába áll tétlenül a kultivátor, géppel nem lehet megművelni. A boconádi, hevesi és a sa- rudi gépállomás gépei még egyetlen hold földet sem kapáltak meg körzetükben. A viszonylag legjobb füzesabonyi gépállomás eredménye is igen alacsony. A termelőszövetkezetek terméseredményeinek fokozásában érdekeltek a gépállomások dolgozói is. Az elkövetkező napokban egyetlen gép sem állhat tétlenül, jól végzett gépi munka mázsákkal növeli a terméshozamot. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Magyar Dolgozók Pártja 111. kongresszusa tiszteletére indított szocialista munkaversenyben végzett kiváló munkájuk elismeréséül megyénkben Dóra Jánosnak, a pe- tőfibányai Xl-es akna körlet-fő- aknászának, Pál Antalnak, a Peíöfi-altáróüzem vájárának. Ti- liczky Józsefnek, a Petöfi-altáróMájus 26-án befejeződött a Bolsevik Párt történetének H. éves tanfolyama. Ezen a fokon tanultam én is, s úgy érzem, nagyon sokat kaptam ez alatt az oktatási év alatt. Nem hiába töltöttük el az időt. amit igazol az is, hogy mind a 14-en kiváló eredményt értünk el a záróvizsgán. Ez az eredmény több erőt ad a nyári munkák idejére, feladataink megoldásához. Magunkévá tettük Békési elvtársnak, a hatvani fűtőházi pártbizottság küldöttének szavait: „A politikai iskola nem hasonlítható össze szakiskolával. Ha a politikai iskolán jól és sokat tanultunk, későbbi feladataink megoldásához, tudásunk állandó gyarapítására van szükség. Ez a feladata valamennyi párttagnak.“ Békési elvtársnak köA kereskedelem és a vendéglátóipar megnövekedett feladatainak megfelelően, igen nagy odaadással és a szakma iránti szeretettel rendelkező vendéglátóipari dolgozókat igényel. A szakmai szeretet megnyilvánulása látható a nemrég megnyílt Vidróczky-csárda üzletvezetőjénél. Kardos Béla elvtársnál, aki elnyerte ,.a belkereskedelem kiváló dolgozója“ című kitüntetést. Ez az egyik oldal, a jó oldal. Vannak azonban, akik rossz munkát végeznek, saját érdekeiket, egyéni hasznuk növelését a fogvasz- tók érdekei fölé helyezik. Nemrég nyolc italboltban végeztünk szeszfokozást és két helyen találtunk komoly eltéréseket. A káli földművesszövetkezet első számú italboltjának kezelőjénél. Bujdosó Gézánál, akinél az előírt szeszfoknál 2.6 százaléktól 11.2 százalékig váltakozott a vizezés és a keverés mértéke. Elismerte, hogy a szeszárukat vizezte, az alacsonyabb és a magasabb szeszfokú rumot összekeverte, s a magasabbnak megfelelő áron árusította. A 40 száazlékos rumot az 50 százalékosnak megfelelő áron árusította és így literen- I kint 18 forintot „kexgsett“. Ugyancsak vizezés történt a makiári földművesszövetkezet I-es számú italboltjában, melynek kezelője Molnár József. A szeszfokolásnál az eltérések 1.1 százaléktól, 7.7 százalékig váltakoztak. Mindkét egyént átadtuk az államügyészségnek. Többen igen szeretnek ..spórolni“ a mérésnél, arra hivatkoznak, hogy egy literből nem lehet egy litert kimérni, de ők annál könnyebben kimérik az egy liter és kettő decit. A káli utasellátó italmérője, Lucskai Bertalan négy féldeci pálinkánál már három centet spórolt meg. Mivel első eset volt, 50 forint pénzbírságra büntettük meg. Vannak, akik a rájuk bízott népgazdasági vagyont hanyagul kezelik, így a Gyöngyösi Vendéglátóipari Vállalat Vadvirág üdülőjének vezetője, Klucsik Gyula és Málnási István raktáros, hanyagsága folytán 430 forint értékű áru romlott meg. Az ilyen esetek gátlói a kormányprogramm- nak. a dolgozók életszínvonala emelésének, mert becsapják a dolgozókat és károsítják a népgazdaságot. MAJOROS BERNAT, kereskedelmi felügyelő Lassan kalad a gépi növényápolás megyénkben BIZALOM A PÁRTBAN (Tudósitónktól.) Az eső egyhangúan kopog. Reggeltől estig, estétől reggelig, mint az erőszakos látogató veri az ablakot. Napok óta esik. Mintha csak a nyáron elmulasztottakat igyekezne pótolni 1952 ősze. Nyáron, mikor szükség lett volna rá, mikor aggódva kémlelték a határban az eget, talán valahol, ahol nem is várták — arra járt, s helyette az az aszály látogatott el a földekre, az aszály bitorolta a határt. Késő este van már. A lakóházak ablakai egymásután hunyják be fénylő szemüket. Pihenni tér a falu. A falu szélén az egyik házban még ébren vannak. A tiszta, takaros konyhában két ember hajol a fehér terítővei letakart asztal fölé. Beszélgetnek. A falról két fénykép néz le rájuk. Mindkettő katonakép. Egyikről határőr, a másikról tüzér mosolyog a beszélgetőkre. Az óra már a 11-es felé közeleg, de a két ember, Tóth Igná'c és felesége nem fogy ki a beszédből. Az életről, az életükről beszélnek, az emlék pedig kimeríthetetlen már ebben a korban. Tóth Ignác sarudi dolgozó paraszt mögött egy fél évszázad van és Tóth Ignácné fele't is negyvenhatszor for'duit az idő kereke. * Ilyenkor ősszel mielőtt a munkától terhes év mögé tesz pontot a gazda, mikor tele van a kamra, számot vet: milyen volt a termés, gyarapodott-e valamit a gazdaság? Mérleget készít. És a mérlegkészítésnél minden évben az életet is mérlegre teszi az ember. így volt ezzel Tóth Ignác és felesége is, ezért nyúlt a késő éjszakába beszélgetésük. Mert nem volt mindig ilyen nyugodt és boldog Tóth Ignácék élete. Uj házban laknak, 1947- ben építették. A telket is. az építkezéshez szükséges anyagot is az állam adta, éppúgy mint a nyolc hold földet. Az istállóban két ló. tehén, borjú pihen. Há1- rom szerződött hízót már eladtak. kettő még az ólban szuszog, az anyakoca is jól veszi magát. Az állammal is rendben vannak, beadták, ami jár. Mikor tele a kamra, mikor jópár lábasjószág áll az ólban, eszébe jut a gazdának az olyan ősz is, amikor üresen kongott a kamra, nem nyomta termény a padlást, nem állt semmi az istállóban, mert istálló se volt. Tóth Ignácék életének nagyobbik felében bizony ilyen őszök jártak. Ha eljött a betakarítás, nem volt mit sorra venni. Akkor még nem maguknak takarítottak be Hiába cseiédeskedelt évekig Tóth I«nác kü'önbör.ő ku- lákoknál, hiába kapált Tóthné harmadába, hiába arattak tizedért. üresen ásított a kamra. Annyit kerestek csak, amennyit megettek. ¥ Ezekről beszélget a két ember. A régi és az új életről. És amikor az új életet emlegetik, egvre többször ismétlődik egv szó: a párt. Mert nemcsak férj és feleség, nemcsak a küzdelmes , életben közös utat megtett emberek beszélnek most az életről, hanem két kommunista is, két párttag. A gazda veszi észre, hogy mennyire előrehaladt az idő. Pihenni térnek. Tóthné szemére még nem jön álom, gondolatban fiánál van, a jugoszláv hatá)- ron. * Másnap döbbenetes hír zavarta meg a Tóth házaspár nyugodt, békés életét: af. este taggyűlés volt és Tóth Ignácot kizárták a pártból, mert nagyobb területű földet használt, mint amennvi után beadást fizetett. Egyiket se akarták elhinni. Még aznap jött azonban a mezőőr, kérte a párttagsági könyvet. Nem adták oda. Harmadnap Ipacs József,, a járási pártbizottság osztályvezetője kopogtatott: a tagsági könyvért jött. A tagsági könyv helyett a beadási könyvet, a vételi jegyeket, a földről szóló szerződést rakták Ipacs elvtárs ^!é: nézze meg, hogy nincs igazuk. Ipacs elvtársat nem érdekelték a papírok, ö nem azért jött. hanem a tagsági könyvért. ..És ha ide nem adják — mondotta — karhatalommal hozatjuk el.” A tagsápi könyvet mégse adták oda. csak néhány nappal később, mert féltek, hogy valóban rendőr jön a pá’rttagsígi könyvért. Tóth Ignácot na«von megviselte az izgalom. Felesége biztatta. erősíteni próbálta. Mondta neki. hogy harcoljon a könyvéért. Tóth Ignác azonban gyenge volt erre a harcra. Tóthné bizonyult erősebbnek. Az egyik hajnalon gyalog tette meg a nem kis távolságú utat az állomásig. Vitte az iratokat a megyei pártbizottságra. Itt azt kérték tőle, adja be panaszát írásban. Hazajött, leült, megírta a panaszt. Néhány hét múlva megérkezett a válasz: leküldték a járási pártbizottságra az ügyet. Ment a járási pártbizottságra. Itt megnyugtatták, hogy maid utána néznek. Nem tudott várni. Irt a Központi Ellenőrző Bizottsághoz. Néhány nap után választ kapott: az anyagot kivizsgálásra megküldték a megyei pártbizottságra . .. ★ Nehez az embernek az örömet magában hordozni, de még nehezebb a bajt, a gondot. Nem volt olyan ember, akinek Tóihné el ne panaszolta volna baját, ha úgy érezte, hogy ez segíthet rajta. Ha meghallotta, hogy a járástól vagy a megyétől van valaki a faluban, kereste, érdeklődött. sürgetett. Ha az MNDSZ megyei titkárságától jöttek Tó hnéhoz, mint MNDSZ-titkár- hoz munkája után érdeklődni, mindiárt a tagsági könyvre terelődött a szó. (Pedig az MNDSZ munkájáról is lehetett volna beszélni, mert annak ellenére, hogy Tóthné a férje tudta nélkül, lopva végezte ezt a munkát, mégis volt valami eredmény.) Gyűléseken, értekezleteken szólalt fel, a férje tagsági könyvének visszaadását kérte. „Ha nem intézkednek, a kongresszushoz fordulok” — mondta nem egy elvtársnak. A helyi vezetőket még ez a harc. ez a ragaszkodás sem gon- dolkoztatta el. Nagyon el voltak foglalva. Három-négynaponként hívták össze a rendkívüli taggyűléseket ..tisztították” a pártot. Késő éjszakáig kopogott az írógép a párthelyiségben. Csörgő János párttitkár és Csörgő István pártelnök egymásután írták alá az egy kaptafára készült, szinte szóról szóra azonos, né- hámysoros kizárási jegyzőkönyveket és néhány hét alatt nyolcvan elvtársat zártak ki a pártból. ★' Nem mindenki harcolt úgv a tagsági könyvéért, mint Tóth Ignácné. Sokan érezték, hogy jogosan távolították el őket a párt soraiból, olyan is volt. akit bár nem jogosan zártak ki. nem bánta, belenyugodott. De olyan is volt. aki nem követelőzött, mert féit a következményektől. Az utóbbira meg is volt az okuk. Tóth IgnáCnéval is igen éreztették, hogy nem jó szembeszállni. Gyűléseken kiabálták a nevét, a szövetkezeti vezetőségbe nem választották be, mert mintahopv az ügyvezető megállapította: „rovottmultú ember felesége nem mehet sehova”. Probléma volt a kenyérellátás a faluban? Ki lehetne ezért más a felelős, ha nem Tóthné! Már ment is a telefon a felsőbb szervekhez. Kéznél volt a bűnbak: „Tóth Ignácné elfeketézte a búzáját és felvásárolja a kenyeret”. Nem ment megfelelően a begyűjtés a faluban? Gyerünk Tóíhékhoz. Hiába adták be ebben az évben 540 kiló búzával többet és hiába volt mé« törés előtt a kukoricájuk, hozzájuk -á- togatott el a járási tanács begyűjtési instruktora elsőnek. És amikor kérlelték, hogy várjon pár napot, csak cinikus választ kaphatott Tóthné: „Megértette kegyed, hogy azonnal szállítsa be?” Nincs ennél nagyobb sértés egy cselédsorban meghajlott parasztasszony, egy párttag számára. Sokan mondták ebben az időben Tóthnénak: „hagyd abba, miért csinálsz magadnak bajt”. De Tóthné nem engedett. Elmondta ezeknek, hogy ezt nem a párt csinálja vele. hanem csak néhámy ember, akik kicsavarják a párt politikáját. Senki az életben nem segített még rajta any- nvit, mint a párt. A párt nem tehetett ilyet. Majd kiderül az igazság, ha nem ma, hát holnap. Bízott és biztatta férjét is — kiderül az igazság. ★ Tóthné nem bízott, nem harcolt hiába. A pá'rt megvizsgálta férje ügyét és visszaadta tagsági könyvét. Következetes, harcos munkája, mellyel az igazságot kereste, legyen példa minden asszony, minden párttag szalmára. TanuHanak belőle azok is, akik a hibának részesei voltak, gs akik még ma sem akarják elismerni, hogy hibát követtek el. Papp János
