Népújság, 1954. május (34-42. szám)

1954-05-27 / 41. szám

* , VtLAG PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK/ NÉPÚJSÁG AZMDP HEVESMEGYE» PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 41. SZÁM. Ara 50 fj||£r 1954 MÁJUS 27. CSÜTÖRTÖK Éljen, a Magyar Dolgozók Pártja III kongresszusa! Utunk az erős, művelt, virágzó Magyarország útja A KÖZPONTI VEZETŐSÉG BESZÁMOLÓJA A III. PÁBTKONGRESSZESOiV Az építőipari és faipari dolgo­zók székhazában május 24-én délután megnyílt a Magyar Dol­gozók Pártjának III. kongresszu­sa. A kongresszust Nagy Imre Tisztelt pártkongresszus! Elv­társak! Ebben az évben lesz tíz esz­tendeje annak hogy a dicsősé­ges szovjet hadsereg átlépte Ma­gyarország határát, megkezdte hazánk felszabadítását. Ha visszatekintünk a felsza­badulás óta eltelt időre, megál­lapíthatjuk. hogy ezeréves tör­ténelmünk folyamán népünk még nem élt át olyan mélyreható gazdasági, társadalmi, politikai és kulturális átalakulást, mint ez alatt az egyetlen évtized alatt Alig egy évtized folyamán gyökeresen megváltozott hazánk gazdasági rendje, alapjában változott meg gazdaságunk szer­kezete, megváltozott országunk­ban a termelési mód. megvál­toztak a termelési viszonyok És jóllehet az életszínvonal növeke­désével még korántsem lehetünk megelégedve, mégis elmondhat­juk. hogy a felszabadulás óta eltelt évtized a magyar nép anyagi felemelkedésének, a nyo­morból és a nélkülözésből, a munkanélküliségből való kiemel­kedésének évtizede volt. (Hosz- szantartó taps.) A felszabadulás óta eltelt kö­zel egy évtized alatt hatalmas kulturális forradalom bontako­zott ki hazánkban. A kultúrfor- rada'om behatolt és behatol a magyar gazdasági, társadalmi és politikai élet pórusaiba, át­hatja egész szocialista építőmün- kánkat, egész új, nagyszerű éle­tünket. Hazánk tehát a finánctőke or­szágából, a nagybirtok és a nagykapitalizmus, a kizsákmá­nyolok és népelnyomók országá­ból szocializmust építő népi de­mokratikus országgá lett. (Nagy taps.) A legutóbbi évtized folyamán a magyar történelemben először valósult meg — a munkásosztály előrelátó, messzetekintő. céltuda­tos vezetésével — társadalmunk két alapvető, nemzetfenntartó dolgozó osztályának, a munkás­osztálynak és a parasztságnak tartós, szilárd szövetsége. Az elmúlt tíz esztendő legnagyobb vívmánya az. hogy a szilárd és tartós munkás-paraszt szövetség megvalósításával, mely az új államhatalom alapja, valóra vált hazánkban is Lenin láng­eszű tanítása. Tíz év alatt a magvar nemzet újjászületett és egységesebb lett. mint valaha Egységesebb lett nemzetünk azáltal, hogy felszá­molta a hazafiatlan, a nemzeti széthúzásra és az idegen impe­rialista beavatkozásra számító földbirtokos osztályt és a városi burzsoáziát: felszámolta azokat az osztályokat, amelyeknek lét­érdekük volt a nemzet megosz­tása és a megosztás révén, a kisebbség uralma a többség fe­lett: azokat a nemzetietlen osz­tályokat. amelyek évtizedeken át azzal gyarapították gazdaságu­kat, hogy a legtöbbet Ígérő ide­gen hatalomnak adták el a nem­zeti függetlenséget. Egysége­sebb lett a magvar nemzet azért, mert megszűnt a szakadás a nemzet vezető osztályában a munkásosztályban, mert egysé­ges lett a magvar munkásosz­tály. Egységesebbé vált a nem­zet mert az egységes munkás­osztály és a parasztság szövet­ségének létrejötte szilárd alapot teremtett az úi nemzeti egység kialakulásához. Egységesebb lett nemzetünk a mindinkább a né­pet szolgáló értelmiség átalaku­lása és létrejötte révén, s azál­tal. hogy ez az értelmiség fel zárkózott a munkás-paraszt szö­vetséghez és az egységessé váló nemzethez. Nemzetünk nemcsak társadal­milag lett egységesebb, hanem céljaiban, törekvéseiben is. Abban, hogy felépítse az új, sza­bad, boldogabb Magyarországot és megvédje eddigi nagy vívmá­nyait. (Taps.) Mindez azt jelenti, hogy a régi burzsoá! nemzet helyén új nemzet van kialakulóban: az évről évre, hónapról hónapra, napról napra mindjobban szo­cialistává váló magyar nemzet. Ez egyben azt is jelenti, hogy a nép mindinkább azonosul a nemzettel, a nép és nemzet mindinkább eggyé válnak. Most lett ezeréves történelme folya­mán először a magyar nép az ország igazi gazdája. (Taps.) Az utóbbi évtized folyamán végbement gazdasági, társadal­mi és politikai változások ered­ményeként, országunkban — az osztályharc mellett — megjelen­tek és mind nagyobb szerephez jutnak társadalmunk fejlődésé­nek olyan hatalmas, új mozgató­erői, mint a munkás-paraszt szö­vetség, továbbá a kibontakozó szocialista hazafiság, valamint népünk fejlődő, növekvő, erősö­dő erkölcsi-politikai egysége. Ezekkel az új* mozgatóerőkkel együtt lépett sorompóba és hat társadalmi fejlődésünkre egy másik, ugyancsak új és szinte felmérhetetlen jelentőségű moz­gatóéra: az az erő. melyet a ha­talmas 800 milliós szocialista tá­borhoz való tartozásunk jelent, s az a tudat, amit ehhez a tábor­hoz való tartozásunk munkás­osztályunk, népünk számára je­lent. Ezek az újtipusú mozgató­erők előreviszik és meggyorsít­ják épülő szocialista társadal­munk fejlődését, és alkalmasak arra. hogy segítségükkel társa­dalmunkban, — amely a kapita­lizmusból a szocializmusba való átmenet gazdasága és társadal­ma, — véglegesen felszámoljuk a belső ellenséges erőket; hogy teljessé tegyük népünk erkölcsi politikai egységét, a magyar nemzeti egységet. A hazánk felszabadulása óta eltelt évtized, az elmondottak mellett, a magyar függetlenség helyreállításának, kivívásának, megalapozásának, megszi’árdí- tásának. s új, teljesebb tartalom­mal való megtöltésének évtizede is volt. Évszázados elnyomatás után hazánk újból visszanyerte függetlenségét. Ez a visszanyert függetlenség azonban más, ha- sonlíthatatlanabbul magasabb- rendű, mint valaha is voit. Más azért, mert egységes munkásosz­tály. szilárd munkás-paraszt szö­vetség, egységes nép áll őrt ha­zánk függetlensége felett. Más tartalmasabb, magasabbrendű az­ért. mert nem elmaradott, gyenge gazdaságra, hanem fejlett, erős, egészséges gazdaságra, fejlett szocialista nagyiparra támaszko­dik, amely képes az ország me­zőgazdaságának gyors fejleszté­sére. Ez a függetlenség nemcsak más. magasabbrendű. fejlettebb! Ez a függetlenség tartós és szi­lárd azért is, mert mérhetetlen erejével mellettünk áll, oldalun­kon van az egész szocialista tá­bor, élén a hatalmas Szovjet­unióval: (lelkes taps) mert mel­lettünk van saját igazságunk és a szabadságukért, függetlensé­gükért, a békéért küzdő népek igazsága! Egységes nép, erős ország szilárdan megalapozott függet­lenség — ez lett Magyarország egy évtized leforgása alatt. (Taps.) Mi tette lehetővé ez-t a szinte felmérhetetlen jelentőségű, és szédületes gyorsiramú fejlődést, tartotta meg az MDP központi vezetőségének beszámolóját, amelyből az alábbiakban köz­lünk részleteket. ezt a sorsdöntő történelmi for­dulatot hazánk, nemzetünk éle­tében? E fordulat kiindulópontja, alapvető feltétele az volt, hogy 1917-ben. a lángeszű Lenin és Lenin alkotta kommunista párt vezetésével az oroszországi mun­kásosztály. szövetségben a pa­rasztság tíz- és tízmilliós töme­geivel, áttörte az imperializmus frontját, megdöntötte nemcsak a cári önkényuralmat, hanem a burzsoázia uralmát is, s elő­ször a világtörténelemben, létre­hozta a munkásosztály szilárd államhatalmát Lehetővé tette az, hogy a Szovjetunióban a mun­kásosztálynak, szövetségben a parasztsággal, a kommunista párt vezetésével, sikerült meg­védenie ezt az első munkásha­talmat mindenfajta ellenséggel, az egész világ imperialista ha­talmainak dühödt támadásával, háborújával, aknamunkájával szemben. Lehetővé tette, hogy a dolgozók állama a Szovjet­unióban a második világháborút megelőző évtizedek alatt nem csak politikailag szilárdult meg hanem gy-korlatüag bebizonyí­totta hogy a munkásosztály a gazdaságot i* jobban tudja ve­zetni, mint a burzsoázia, hogv a kultúra terén is magasan fö­lötte áll annak, amit a burzsoá társadalom valaha is elért: min­den téren bebizonyította a szó cialista rendszer magasabbren dűségét a kapitalista rendszer felett Ezt az átalakulást lehe­tővé tette az. hogy a dicsőséges szovjet hadsereg, melyet a kom munista párt lelkesített, szétzúz­ta a német fasiszta hadsereget és vele együtt szétverte a ma gyár kizsákmányoló osztályok hadseregét és államgépezetének legdöntőbb részét is. Ezzel sza baddá tette az utat a népi de­mokrácia számára. Szabaddá tette az utat ahhoz, hogv a mun­kásosztály amelyet ezelőtt urai kizsákmányoltak és elnyomtak, a hatalom részesévé váljék. Ilyen módon lett a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom, a Szovjetunió világtörténelmi győ zelme a fasizmus felett a máso dik világháborúban — következ­ményeiben magyar nemzeti ügy gyé. a magyar nemzet sorsát gyökeresen megváltoztató, törté­nelmi átalakulását elindító erővé. Ezért iktatta a magyar nép nem­zeti ünnepei sorába november he­tedikét. Ezért szent és örök min­den magyar hazafi számára a szovjet-magyar barátsági (A küldöttek felállva, lelkes tapssal ünnepük a szovjet-magyar ba rátságot.) A Szovjetunió azonban nem csak fejlődésünk útját tette sza­baddá. Állandó gazdasági, poli­tikai, műszaki, tudományos, s minden egyéb segítséget meg­adott és megad ahhoz, hogy né pünk képes legyen legyőzni a kezdeti nehézségeket és leküz deni az útközben felmerülő aka­dályokat. A Szovjetunió segít­sége és gazdag tapasztalata megkönnyítette és megkönnyíti építőmunkánkat. A Szovjetunió Kommunista Pártja, s ennek bölcs politikája, amelyet Marx- Engels—Lenin—Sztálin tanítása hat át, egész munkánk vezérlő csillaga. Az úi helyzet nyújtotta lehe­tőségek felhasználásának, ame­lyeket a felszabadítás hozott, volt azonban egy elengedhetetlen, alapvető feltétele. Ez a feltétel: olvan politikai erő. olvan párt léte, amelv tudja hová. müven feladatok megoldására kell harc- bavinnie a munkásoszíáilvt mi lyen szövetségeseket kell meg nyernie számára: amely párt­nak világos elgondolása voll arról, hogy milyen úton. milyen eszközökkel lehet kivezetni a nemzetet az összeomlásból. Olyan párt, amely ismerte a magyar valóságot, s egyben fel volt vértezve azzal az elmélettel — a marxizmus-leninizmus győz­hetetlen elméletével — amelv alkalmas volt arra., hogv ilyen történelmi kataklizmában a cse­lekvés biztos iránytűje legyen. Olyan politikai erőre, olyan párt­ra volt szüksége népünknek, amelv képes volt arra, hogy élére álljon a harcnak, példát mutasson, s megszervezze a munkásosztály, a parasztság, a dolgozó tömegek harcát a nem­zeti felemelkedésért, az új. sza­bad. független Magyarországért, a lerombolt népgazdaság újjá­építéséért. az emberibb életért, a szocializmusért. A magyar nép szerencséjére volt ilyen politikai erő, ilyen, a harcok tüzében kikovácsolódott, megedződött párt Magyarorszá­gon: a Magyar Kommunista Párt (hosszantartó taps), a munkásosztály egyesülése után ez a párt a Magyar Dolgozók Pártja lett! Ez a párt vezette a dolgozó nép harcát a felszaba­dulás előtt, biztosította és biz­tosítja az ország felszabadulása óta annak a történelmi, mélyre­ható, a magyar nép sorsát for­máló átalakulásnak megvalósu­lását, amely új Magyarországot hozott létre, újjáalakította és újjáalakítja nemzetünket. Ez a párt, a mi egységes pár­tunk, a legutóbbi évtized sors­döntő, történelemformáló harcai­Rákosi Mátyás elvtárs a központi vezetőség beszámolóját mondja ban nemcsak azt bizonyította be, hogy számára nem iétezik más érdek mint a nép szolgá­lata, hanem azt is. hogy alapja ban elsajátította a zseniális Içnini, sztálini stratégia és tak tika művészetét és képes ezt eredményesen alkalmazni az osztályharc, a forradalom, a szo­cializmus építésének bonyolult viszonyai közepette. Dicsőség a magyar munkás­osztály. a magyar nép pártjá­nak, a Magyar Dolgozók Párt­jának! (Lelkes taps. A küldöt­tek felállva tapsolnak. Felkiáltá­sok: „Éljen a párti”) II. Á nemzetközi helyzet A Magyar Dolgozók Pártja II. kongresszusa óta eltelt időben a nemzetközi helyzetet a kapita­lista világrendszer további gyengülése és a Szovjetunió, va­lamint a népi demokratikus or­szágok további megerősödése jellemzi Ennek a megerősödés­nek eredményeképpen az el múlt esztendők folyamán a bé­ke és a demokrácia tábora si­kereket ért el a nemzetközi fe­szültség enyhítéséért, a békéért, az új világháború elhárításáért vívott harcban. Az Amerikai Egyesült Álla­mok imperialistáinak az a tö­rekvése. hogv uralmukat az egész világra kiterjesszék, hogv akaratuka* ráerőszakolják a többi országokra, egyre nagyobb akadályokba ütközik. Ezt tapa-ztalhatták az ame­rikai imperiah'ták Koreában. Az a tervük, hogv Korea elfoglalá­sával szilárdan megvessék lá­bukat az ázsiai kontinensen, s utána megkezdjék Ázsia népei­nek gyarmatosítását, kudarcba fulladt A hős koreai nép és a kínai önkéntesek vissza tudták verni ezt az imperialista próbál­kozást. s példájukkal úi erőt adtak a gvarmati és függőség­ben élő népek szabadságharcé nak. A koreai háború az első ko­moly háborús vereség, melyet az Egyesült Államok fennállása óta elszenvedett. Ehhez a ku­darchoz járulnak újabb nehézsé­gek, melyek az amerikai gazda­sági életben jelentkeznek. A tőkés országok tudják, hogy az amerikai gazdasági hanyatlás rájuk is kihat, hogy az ameri­kai tőkések igyekeznek a nehéz helyzetből az ő rovásukra ki­utat találni: ez növeli az impe­rialista tábor belső ellentéteit, napvilágra hozza az Egyesült Államok es szövetségeseik kö­zött folyó versengést, mely egy­más piacainak gyarmatainak el- hódításáért folyik. Az egymással marakodó kapi­talista államok tömbjével szem­ben egyre nagyobb vonzóerőt gyakorol a gazdaságiiag. politi­kailag, kulturálisan gyorsan erősödő, fejlődő szocialista világ példája, a Szovjetunió és a népi demokráciák harmonikus, egy­más megbecsülésén és kölcsönös segítésén alapuló viszonya. Ebben a helyzetben egyre nő és erősödik a Szovjetuniónak, mint a világbéke őrének s szi­lárd bástyájának jelentősége, befolyása, tekintélye. Nemcsak a szocializmust építő százmil­liók, de az egész haladó emberi­ség benne látja biztonságának, jobb jövőjének zálogát. A Szovjetunió, növekvő erejé­nek tudatában minden külpoliti­kai erőfeszítését arra irányítja, hogv megakadályozza az újabb háborút, minden tette azt a célt szolgálja, hogv enyhüljön a pemzetközi feszültség, hogy az összes népeket a béke és barát­ság politikája hassa át. A szovjet kormány ismételten ki­nyilatkoztatta. hogy nincs olyan vitáis nemzetközi kérdés, melvet ne lehetne békés úton megolda­ni. A Szovjetunióval vállvetve, egymást kölcsönösen segítve és támogatva testvéri egységben küzdenek a békéért Európában és Ázsiában a népi demokráciák országai, köztük a hatalmas erő­vé vált Kínai Népköztársaság. A népi demokratikus országok gazdasági és politikai megerő­södése fontos béketényező is. Mindenki megérti, hogv ha a Szovjetunió egyedül, szocialista szövetségesek nélkül győzelme­sen verte vissza az imperialis­ták minden támadásált, akkor ma, mikor szövetséges, baráti népi demokráciák veszik körül, még erősebb, még legvőzhetetlenebb. E népi demokráciák viszonya felszabadítójukhoz, a nagy Szov­jetunióhoz egyre szorosabb, egy­re bensőségesebb Ez a testvéri barátság nemcsak hatalmas erő­forrása a demokratikus tábor­nak, de a nemzetközi béke egyik legfontosabb támasza és bizto­sítéka. A Szovjetunió és a béketábor erősödésének, céltudatos harcá­nak eredményeképpen a hideg­háború hosszú esztendei utám először érezhető a nemzetközi légkör valamelyes enyhülése. Hozzájárul ehhez a viszonyla­gos enyhüléshez az a tény, hogy a Szovjetunió is, tudósai munkájának eredményeként ren^ delkezik atom- és hidrogénbom- bával, ami végetvetett az atonv zsarolásnak és megnehezíti „az erő politikáját”, melvet az ame­rikai imperialisták űznek. Ugyanakkor azonban a nemzet­közi légkör javulásának legki­sebb megnyilvánulására az amerikai agresszivitás fokozó­dása a válasz. Bátran el lehet mondani, hogy hatalmas új erő jelentkezett a világpolitika porondján: a népek békeakarata, korunk százmillió­kat mozgató, ellenállhatatlan mozgalma. Mint Malenkov elv­társ mondotta, a legutóbbi évek legfontosabb eseménye, korunk jellegzetessége, hogy a béke és a népek biztonsága védelmének ügyét különböző társadalmi cso­portokhoz tartozó, különböző po­litikai nézetű és vallású emberek milliói veszik kezükbe. A béke nagy ügyének erősö­dését jellemzi a genfi konferen­cia, melyen, mint az öt nagy­hatalom egyike, rásztvesz a Kí­nai Népköztársaság is. A kon­ferencián kezdettől fogva két vo­nal jelentkezett. Az egvik az amerikai, mely nem akar szá- motvetni azokkal a történelmi eseményekkel, melyek megvál­toztatták Ázsia erőviszonyait, és mindenáron fenn akarja tarta­ni az imperialista gyarmatosí­tást. A Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság ezzel szemben azt az álláspontot képviselte, hogy minden népnek joga van nemzeti függetlenségére és ar­ra, hogy maga döntsön sorsa felett Az amerikai imperialis­ták süketek és vakok a válto­zásokkal szemben, melyek Ázsiában lefolynak, nem vonták le a tanulságokat Korea és Viet­nam népeinek hősi szabadság- harcaiból Az Egyesült Államok kormánya „nem ismeri el” a Kínai Népköztársaságot, egy­szerűen nem akar tudomást ven­ni erről a hatalmas országról, (Folytatás a második oldalon.) I. Á népi demokrácia tíz esztendeje elvtárs, a minisztertanács elnöke, a párt politikai bizottságának tagja nyitotta meg. Ezután Rákosi Mátyás elvtárs, a központi vezetőség első titkára

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents