Népújság, 1954. május (34-42. szám)
1954-05-27 / 41. szám
2 N F DÍJ IS A G 1954 május 27. csütörtök. (Folytatás az első oldalról) mely egyre növekvő tényező a béke megőrzésében és az elnyomott népek szabadságharcában. Az amerikai imperialisták szemethunynak az olyan tények előtt, mint a másik hatalmas ázsiai ország, India megjelenése a világpolitika porondján. Indonézia és Burma fellépése a gyarmati politika ellen. Ilyen viszonyok között eddig nem járt eredménnyel az amerikai imperialistáknak az a görcsös igyekezete, hogy kiszélesítsék a vietnami háborút. Az amerikai imperialisták a béke és a haladás erőinek előnyomulására kétségkívül a háborús hisztéria újabb felszításával, a javuló nemzetközi légkör újabb megmérgezésével igyekeznek válaszolni. A béke híveinek ezért szakadatlanul éberen kell őrködniök, résen kell lenniök, hogy minden téren idejekorán szembeszállianak az imperialista agresszióval, hogy visszaszorítsák s a háborús terveik elodázására kényszerítsék. A mi népünk, saját jól felfogott érdekében és ? béketábor hü tagjaként, szilárdan követi » béke külpolitikáját, mert ez felel meg minden tekintetben létérdekeinek. Jövő fejlődésünk legfőbb biztosítéka a béke. s ezért mindent meg kel1 tennünk, hogy a magyar népi demokrácia külpolitikája is hozzájáruljon a béke megszilárdításához, a nemzetközi feszültség enyhítéséhez, a népek közötti együttműködés ki- szélesítéséhez. Országunk külpolitikája arra irányul, hogy minden más országgal az egyenjogúság és a kölcsönös érdekek tiszteletbentartása alapján együttműködjön. A mi országunk, amelynek számára az Egyesült Államok és más nyugati országok, békeszerződés ellenére, mindmáig nem tették lehetővé, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetében résztvegyen és álláspontját ott kifejthesse aktiv részese akar lenni a nemzetközi feszültség enyhítésére és a tartós béke biztosítására irányuló erőfeszítéseknek. Ezért minden erőnkkel támogatjuk a Szovjetuniónak a berlini értekezleten az európai kollektiv biztonsági szerződés létrehozása tárgyában előterjesztett javaslatát, mely a Magyar Népköztársaság számára is lehetővé tenné, hogy valamennyi — nagy és kis — európai állammal együtt, mint egyenrangú fél. aktivan résztvegyen a nemzetközi együttműködés fokozott kiépítésében. A magyar nép helyesli a Szovjetunió javaslatát, mely reális biztosítékokat teremt a német militarizmus újjászületésével és bármilyen úiabb agressziós kísérletével szemben Európában. A magyar népi demokrácia külpolitikája teljes erővel támogat minden olyan tervet, mely az egységes, demokratikus, békeszerető Németország megteremtését célozza, mert ebben látja az európai béke legbiztosabb zálogát Végül a magyar nép szükségesnek tartja, hogy országát felvegyék az Egyesült Nemzetek Szervezetébe, — amire a békeszerződés aláírásakor a nyugati nagyhatalmak is kötelezték magukat, — hogy ott is hallathassa szavát a béke biztosítása, a nemzetközi feszültség enyhítése, a tömegpusztító fegyverek elti'tása érdekében. Népköztársaságunk külpolitikája a béke és a nemzetek közötti megértés politikája, s mindent megteszünk, ami erőnkből telik, hogy e politika győzelmét biztosítsuk. (Lelkes taps.) III. Á magyar népgazdaság fejlődése Pártunk II. kongresszusa óta népgazdaságunk erőteljesen továbbfejlődött. Különösen gyors ütemben emelkedett az ipari A párt II. kongresszusa óta eltelt három év alatt — az 1951—1953-as években — ipari termelésünk 73 százalékkal emelkedett. Az ipari termelés értékének emelkedése a három év leforgása alatt 37 milliárd forint volt. Ez az összeg — azonos árakon számítva — 22.5 százalékkal nagyobb, mint amekkora volt az egész magyarországi ipari termelés értéke 1938-ban. Nehéziparunk termelése a második kongresszus óta eltelt három év alatt — tehát ugyancsak 1951—1953-ban — 118.8 százalékkal. könnyűiparunké 40.7 százalékkal élelmiszeriparunké pedig 63.2 százalékkal emelkedett. Ugyanezen idő alatt a munka termelékenysége gyáriparunkban 27 százalékkal nőtt meg. (Egy munkásra eső termelési érték, változatlan áron.) A termelés önköltsége viszont csak 8 százalékkal csökkent. Hasonló a kép, ha népgazdaságunk fejlődését nem a II. kongresszus óta eltelt három esztendő alatt, hanem a hároméves tervidőszakot követő ötéves tervünk időszakában vizsgáljuk. Ismeretes, hogy az ötéves népgazdasági tervünk megvalósítását 1950-ben kezdtük el és az idén fejezzük be. Gyáriparunk termelése hároméves tervünk befejezésekor ötéves népgazdasági tervünk elindításakor már 37.5 százalékkal volt magasabb, mint 1938-ban. öt év alatt 65 új nagyipari üzem létesült hazánkban és 84 nagyobb arányú üzembővités. újjáalakítás került végrehajtásra. Uj szocialista városok keletkeztek, mint Sztálinváros, Komló, Kazincbarcika, Oroszlány, Várpalota. Amikor azonban rámutatunk arra, hogy milyen hatalmas eredményt ért el pártunk vezetésével a magyar dolgozó nép. ugyanakkor semmiképpen nem szabad elkendőznünk azokat a komoly hibákat és hiányosságokat, amelyek gazdasági építőmunkánkban megmutatkoztak. A legsúlyosabb aránytalanság a népgazdaság fejlődésében az ipar és a mezőgazdaság viszonylatában jelentkezik. Ugyanis mialatt az ipari termelés gyorsan fejlődött, a mezőgazdaság termelése alig emelkedett. Ez természetesen gátolta a dolgozók életszínvonalának emelésére vonatkozó határozatok megvalósítását. Ha mezőgazdaságunk helyzetét, fejlődését vizsgáljuk, úgy kiderül, hogy mialatt iparunk termelése a háborút megelőzőhöz képest háromszorosára emelkedett. addig legfőbb növényeinknek egy kh-ra eső termelése alig 5—10 százalékkal, mindenesetre nem lényegesen haladja meg a háború előtti átlagot Nem mutat kedvezőbb képet állattenyész tésünk alakulása sem. Mi ennek az elmaradásnak az oka? Mi az oka annak, hogv népgazdaságunkban komoly aránytalanságok keletkeztek, s hogy különösen rendkívül ie!en tős mértékben e'maradt mező- gazda'ání terme'ésűnk ipari ter melésünkhöz képest? termelés és ezen belül mégin- kább a nehézipar, illetve a termelőeszközöket előállító ipar termelése. A népgazdaságban az aránytalanságok mindenekelőtt azért jöhettek létre és éleződhettek ki, mert az iparosításnak az az üteme, amelyet a jelemelt ötéves terv állapított meg, túlzott volt. A mezőgazdaság nem kapta meg beruházásokban, termelési segítségben stb. még azt sem, amit a felemelt ötéves terv szerint meg kellett volna kapnia. Kevesebb traktort, kevesebb gépet. műtrágyát juttattunk a mezőgazdaságnak mint amennyit a terv előírt. Pedig a mezőgazdaság számára előirányzott beruházások teljes megvalósításuk esetén is elégtelenek lettek volna. A túlzott ütemű iparosítás tehát egyenesen a mezőgazdasági termelés elhanyagolásához vezetett. s ugyanekkor hátráltatta a lakásépítkezést és egyéb szociális jellegű beruházások megvalósítását, valamint a lakosság ellátását a szükséges élelmiszerekkel és iparcikkekkel. A központi vezetőség múlt év júniusában hozott határozata, valamint az ezt kiegészítő további határozatok megszüntetik népi demokráciánk fejlődésében azokat az ellentmondásokat, amelyek pártvezetőségünk hibájából keletkeztek. E határozatok elhárítják az akadályokat fejlődésünk útjából. Júniusi, októberi és decemberi határozataival pártunk központi vezetősége az új helyzetnek megfelelően megalapozza gazdaságilag a munkásparaszt szövetséget, megveti e szövetség megszilárdításánál? gazdasági alapját. Ezzel pártunk központi vezetősége új szakaszt nyitott a szocializmus építésében Magyarországon. A szocializmus építésének új szakaszában egész politikánknak és így gazdaságpolitikánknak is. központi kérdése a munkásosztály államhatalmának, és e hatalom alapjának, a munkás- paraszt szövetségnek további, következetes megszilárdítása, a munkás-paraszt szövetség gazdasági bázisának kiszélesítése és megerősítése s ennek megfelelően a nép'olét állandó emelése. a mezőgazdasági termelés gyors fellendítése és a fogyasztási javak termelésének fokozása A munkásosztály államhatalma további megszilárdításának, a munkás-paraszt szövetség megszilárdításának. a széles nemzeti összefogásnak s általában a szocializmus építése új szakasza megvalósításának feltétele. hogv államunkat, népünket erős. egységes marxista- leninista párt vezesse. Ezért az új szakaszban döntő jelentőségű a párt politikai, szervezeti és ideológiai egysége, valamint tö- megkapcsolaiainak megerősítése, továbbá a vezetés elvi alapokon nyugvó teljes egységének és kollektiv jellegének biztosítása az egész pártban, de különösen a vezető pártszervekben! A szocializmus építésének új szakaszát országunkban gazda sági szempontból főleg a következők jellemzik: 1. Népgazdaságunkban a ter melőerők fejlesztését a legszorosabban egybekapcsoljuk a mun kásosztály, az egész nép élet- színvonalának állandó emelésével. Előtérbe kerül a lakosság növekvő ellátása élelmiszerrel, valamint a könnyű- és élelmiszeripar nyersanyagbázisának nagymértékű kiszélesítése, s a lakosság mind teljesebb ellátása iparcikkekkel és kulturális-szociális szükségleteinek fokozott kielégítése. 2. A keletkezett aránytalanságok kiküszöbölése, újak keletkezésének meggátlása. 3. A szocialista iparosítás politikája, mint országunkban a szocializmus építésének fő eszköze s általában a szocialista gazdaság építése, fokozottabb mértékben támaszkodik a szocialista tábor országaival való gazdasági együttműködésre. 4. A város és a falu között a termelési, az áruforgalmi és a kulturális kapcsolatoknak egy- idöben történő, erőteljes kifejlesztése: a mezőgazdaságnak szakemberekkel, korszerű gépekkel, műtrágyával és egyéb termelőeszközökkel. valamint szállítóeszközökkel. s ugyanakkor fogyasztási iparcikkekkel való ellátásának olyan mértékű növelése, amely az előző szakaszhoz képest minőségi változást képez. 5. Mindezek alapján magasabb színvonalon valósul meg a munkásosztály szövetsége a dolgozó parasztsággal. Magasabb fokon valósul meg a munkásosztály vezetése a munkás-paraszt szövetségben. Megszilárdul a dolgozó parasztsággal szövetséges munkásosztály államhatalma. Azalatt a jó tíz hónap alatt, amely központi vezetőségünk múlt év júniusi történelmi határozata óta eltelt, az intézkedések egész sora történt annak érdekében, hogv gazdaságpolitikánkban valóraváltsuk a központi vezetőség határozatait. Az első jelentős eredmények, bár még csak kezdeti eredmények, már itt vannak előttünk. Mindenekelőtt lényegesen megjavult az egész lakosság, az ösz- szes dolgozók, s nem utolsó sorban a munkások és alkalmazottak anyagi helyzete. Az 1953. második félévében megvalósított két árleszállítás és a hús- és zsíráraknak ezév márciusában történt leszállítása következtében a lakosság egy évre számít va 2100 millió forintot takarít meg. Ennek a hatalmas összegnek nagyobb része a munkások és alkalmazottak jövedelmét növeli. Uj lendületet vett országunkban a lakásépítés, mely ez- évben mintegy kétszerese a múlt évinek. Erőteljesen megindult a lakóházak tatarozása is. Az iparban és más üzemekben fokozott gondot fordítanak a munkavédelemre a balesetelhárításra, az üzemi egészségvédelemre \ Munka Törvénvkönyvének re formja megnövelte a dolgozók jogait, emelte számos szociális szolgáltatás mértékét. A legnehezebb testi munkát végző dől gozók és a fizetésben legelma radottabb rétegek, az összes munkásoknak és alkalmazottak nak közel fele, fizetéremelésber részesübek, illetve részesülnek az év folyamán. Fmelkedeft a mimkásnvugdíiasok nagyrészé "ek nvupdíia is. 1954 első felében a lakosság Ipar 3.6 milliárd forinttal több árut Kap fogyasztásra és fog ténylegesen elfogyasztani, mint amennyit kapott és fogyasztott 1953 első felében. Ez azt jelenti, hogy hazánk minden lakosa, beleértve a csecsemőket is, 1954 első felében 375 forint értékkel több árut fogyaszthat, mint amennyit fogyasztott a múlt év első felében. Érezhető a javulás a termelésben, a munkások, a műszaki értelmiség magatartásában, hangulatában is. Munkásosztályunk, s vele kéz a kézben műszaki értelmiségünk hitet tett pártunk, kormányunk helyes politikája, népi demokráciánk mellett, amikor ez év márciusában nagyszerű munkalendülettel behozta a januári és a februári lemaradás jelentős részét, majd a kongresszusi verseny során újabb győzelmek sorozatát aratta a termelés frontján. (Taps.) Munkásosztályunk és műszaki értelmiségünk patro- názsmozgalma a gépállomások és a termelőszövetkezetek műszaki. gazdasági megsegítésére, amely mozgalom központi vezetőségünk már említett határozatai nyomán bontakozott ki, felemelő s egyben rendkívül hathatós megnyilvánulása a munkás-paraszt szövetségnek és e szövetségen belül a munkásosztály vezető szerepének. Ugyanekkor azonban azt is meg kell állapítani, hogy az ipari termelés terén még távolról sincsen nálunk minden rendben. Az első és legfontosabb kérdés, a munka termelékenységének s ezzel együtt az önköltség alakulásának kérdése, mert e két kérdés a legszorosabban ösz- szefügg egymással. A dolgozók, elsősorban az ipari munkások anyagi életszínvonala emelésének legfontosabb eszköze a jövőben is az árleszállítás lesz. Az árakat azonban csak akkor lehet leszállítani, ha előzőleg nőtt a termelékenység és csökkent az önköltség. A termelékenység elégtelen emelkedésének és az önköltség nem kielégítő alakulásának egyik legfőbb oka az, hogy vállalati igazgatóink, sőt minisztériumi vezetőink többsége még mindig csak a tervek mennyiségi teljesítésével törődik, de elhanyagolja a gazdaságosság kérdését, s hogy még mindig nem tudtunk példás rendet és szigorú fegyelmet teremteni üzemeink nagy ré _ szében, pedig a dolgozók zöme ezt egyenesen követeli tőlünk. Ideje végetvetni e tűrhetetlen állapotnak, ideje, hogy a kommunisták, s általában a gazdasági vezetők — nagyok és kicsinyek egyaránt — a dolgozók tömegére támaszkodva, szigorú Ami a mezőgazdaságot és a dolgozó parasztságot illeti, itt is komoly változások következtek be múlt év júniusa óta. Mindenekelőtt: a párt és a kormány politikájának hatására, a'megvalósított határozatok és intézkedések eredményeképpen megnövekedett a parasztság jövedelme is. A párt határozatainak megfelelően a kormány mérsékelte és évekre előre megállapította a parasztság beadási kötelezettségét és fokozott kedvezményeket biztosított a beadásnál a termelőszövetkezeteknek. A kormány megszüntette azokat az intézkedéseket, amelyek korlátozták a parasztságot abban, hogy fölös terményeit és termékeit szabadon értékesíthesse Ugyancsak pártunk kezdeményezésére, a kormány felemelte a termelési szerződéssel termelt növények árát megjavította a termelési szerződések feltételeit, biztosította a szerződéskötésnél a teljes önkéntességet. Tekintettel az 1952. évi rendkívül aszá- 'yos esztendőre a kormány nagymértékben elengedte a dolgozó parasztoknak, s különösen a termelőszövetkezeteknek adó-, beadási- és gépállomási díjtar- ‘ozásait. A mezőgazdaság beruházásai, az előző évhez képest 1954-ben mintegy 45 százalékkal emelkedtek, ugyanakkor, amikor az egész népgazdaságba beruházott összeg az előző évhez kénest jelentékenyen csökkent. Mindezen rendszabályoknak és a párt és a kormány egész po 'itikájának eredményeként, ame- 'yet dolgozó parasztságunk igen kedvezően fogadott, megnőtt a oarasztság termelési kedve. Az elhagyott „tartalékföldek'’ egész ‘erületét bérbçvette a parasztság. Megélénkült a város és a falu között az áruforgalom. Hatalmasan emelkedett az álrendet és fegyelmet teremtsenek a termelésben. Az önköltség csökkentésének egyik legnagyobb akadálya az iparban és egyebütt a számunkra egyébként is nehezen biztosítható anyagok megengedhetetlen pocsékolása és a gyártási selejt magas mértéke. Az anyaggal való takarékosság, ami a gazdasági vezetők és a műszakiak, valamint az összes dolgozók legsajátosabb érdeke, valamint a gyártási «elejt lényeges csökkentése alapvető feltétele annak, hogv megvalósítsuk következetesen pártunk politikáját, melynek legfőbb célja a dolgozó nép jólétének növelése. A következő években népgazdaságunk fejlődésének üteme attól is függ, hogy milyen mértékben tudjuk külkereskedelmi forgalmunkat növelni. Népgazdaságunkban a dolgozók közvetlen anyagi érdekeltségét még nem tudtuk fejlődésünk emelőiévé tenni. Nálunk még előfordul, hogy a munkás gyakran többet keres, ha nagymeny- nyiségű selejtet gyárt, mintha kevesebb, de kitűnő minőségű árut termel. Az igazgató, sőt az üzem egész prémiumban részesülő személyzete gyakran jobban jár, ha a vállalat túlteljesíti tervét olyan áruból, amelyre a népgazdaságnak nincs szüksége, mintha valamivel kisebb termelést tud csak elérni a népgazdaság számára fontos, vagy nélkülözhetetlen cikkekből. Végül, de nem utolsó sorban, ipari termelésünknek egyik alapvétő hiányossága, hogy az utóbbi években nem fordítottunk elég figyelmet a termékek minőségére. Most. amikor lényegesen csökkentettük a termelés emelkedésének ütemét, amikor megszűnt a terv túlfeszítettsége, elérkezett az ideje annak, hogy komolyan kézbevegyük termékeink minősége megjavításának kérdését. Erre most megvan minden reális lehetőség. Nyíltan meg kell mondanunk, hogy bár a lakosság lényegesen több árut kap, mint tavaly, még nem tudjuk az összes igényeket kielégíteni. Hiány van sertéshúsban és nem teljesen kielégítő a tejellátás. Kevés a lakosság rendelkezésére álló bútor, építőanyag, motorkerékpár, noha ezekből a cikkekből is lényegesen többet hozunk forgalomba, mint tavaly. A fogyasztási cikkek minőségének emelésére irányuló erőfeszítéseink eredményeivel sem lehetünk megelégedve. Lakásépítésünk, növekvő üteme ellenére, elmarad a szükséglettől. Nem javult kielégítően, különösen Budapesten, a dolgozók közlekedése. Mindent meg kell tennünk, hogy e hiányokat minél hamarabb kiküszöböljük. lami és szövetkezeti kereskedelem árueladása a falun, a parasztság felé, mégpedig nemcsak közvetlen fogyasztási cikkekben, hanem termelőeszközökben is. Ugyanekkor megnövekedett, bár még nem eléggé, a paraszti árufelhozatal a városi piacokra, ami számos fontos fogyasztási cikknél az árak lemorzsolódásához vezetett. Pártunk helyes politikájának következményeként szilárdabb lett országunkban a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetsége. Biztosabban, következetesebben érvényesül ezen osztályszövetségen belül a munkásosztály vezetéset Megnőtt pártunk és a munkásosztály tekintélye. Megszilárdult, erősebb lett népi demokráciánk. (Lelkes taps.) Ami pártunk parasztpolitiká- iát illeti, az változatlanul Lenin ismert hármas jelszaván alapszik. A szegényparasztsággal való törődés az új szakasz egyik fontos feladata A paraszti gazdaságok több mini fele öt holdnál kisebb szántóterülettel rendelkezik. Ahhoz, hogy a mezőgazdaság fejlesztéséből a kisparaszti- ság is megfelelően részesedjék és hasznot húzzon, minden módon támogatni kell őt. Meg kell védeni különösen az igauzsorával szemben olymódon, hogv a gépállomások, állami gazdaságok segítsék vontatóerővel. Az ilyen támogatás szorosabbra fűzi a szegénvparasztság viszonyát a falu szocialista szektorához. erősíti a munkás-paraszt szövetséget. « A mezőgazdaság fejlesztésében. de a munkás-paraszt szövetség megerősítésében és ezzel a szocializmus építésében is rendkívül fontos az előttünk álló szakaszon a középparasztság szerepe. Minden módon elő kell segíteni, hogy szövetségünk a középparasztsággal megszilárduljon. Pártunk és kormányunk határozata szellemében gondoskodnunk kell arról, hogy a középparasztság élhessen a kapott, lehetőségekkel s hogy a termelés emelésére irányuló szándékát. melynek az utolsó hónapokban annyi jelét adta. akadálytalanul meg is tudja valósítani. Meg kell követelni tőle. hogy az állampolgári fegyelmet tartsa be, hogy az adózást, a beadást pontosan teljesítse, de elő kell segíteni azt is, homy a lehető legtöbbet termelhesse, hogy terményeit a beadás teljesítése után szabadon, könnyen értékesíthesse s így jövedelmét fokozza, hogy megkapja mindazt az árut, ami termeléséhez és fogyasztásához szükséges. A kulákok az utolsó években egyre inkább igyekeztek megbújni a közénoarasztsám soraiban, ami részben sikerült is nekik, mert legtöbbször állandó munkást nem tartanak, hanem spekulálnak, uzsorával foglalkoznak. A középparasztnak álcázott kulákok ellen, akiknek zöme változatlanul népi demokráciánk ellensége, s az új szakasz óta felbátorodott, erőteljesen folytatni kell a harcot anélkül, hogy a velük szemben hozott intézkedések a középparasztot sújtanák. A mezőgazdaság szocialista szektorának fejlesztésénél figyelmünket a termelőszövetkezetekre kell irányítani. Egy pillanatra sem szabad szem- elől tévesztenünk, hogy a szocializmus építésének a falun ez az elkerülhetetlen jő útja, s hogy előbb vagy utóbb, de minden paraszt meggyőződik helyességéről, s rátér ez útra. (Taps.) Végső fokon a szocializmus gazdasági alaptörvénye csak a nagyüzemi. kollektív mezőgazdaság segítségével juthat teljesen érvényre népgazdaságunkban. A párt és a kormány feladata, hogy részletekbe menően hosszú távra kidolgozza azokat a konkrét intézkedéseket, melyek eredményeképpen a termelőszövetkezetek fölénye erőteljesen kibontakozhat, hogy a szocialista mezőgazdasági nagyüzem mintaképei, vonzó példái legyenek és számszerűleg is egészségesen továbbfejlődjenek. Nagy gondot kell fordítani arra, hogy az egyénileg dolgozó parasztok és a termelőszövetkezet tagjai közt egészséges, jó, baráti legyen a viszony. Termelőszövetkezeteink az elmúlt ősszel kemény próbát állottak ki. Az osztályellenség dühödt támadásával szemben a termelőszövetKezetek nagy többsége politikariag megszilárdult, jóllehet termelőszövetkezeteink területe és taglétszáma átmenetileg csökkent. Jelenleg a termelőszövetkezetek az ország szántóterületének 18 százalékát egyesítik. A termelőszövetkezetek gazdasági megerősítésének, terméshozamuk emelésének, a falu szocialista átalakításának döntő eszközei a gépállomások. Persze, a gépállomásoknak kell segíteniük az egyénileg gazdálkodó parasztok termelését is. Gépállomásaink az elmúlt évben először teljesítették termelési tervüket. Nagymértékben emelkedett az egy traktoregvség- re jutó teljesítmény. Javult a munka minősége is, bár ez még sok kívánnivalót hagy maga után. Állami gépállomásaink jelenleg mintegy 12.000 traktorral és vontatóval rendelkeznek, s az ez évben még beállítandó 5000 traktor jelentékeny részét is ők kapják. Állami gazdaságaink, amelyek jelenleg az ország szántó- területének 12.5 százalékán gazdálkodnak, többségükben még nem használják tel megfelelően a szocialista nagyüzemben rejlő hatalmas lehetőségeket. Ami a gabonatermelést illeti, állami gazdaságaink itt már túlszárnyalták az országos átlagot. Az állami gazdaságoknál a legsürgősebb, a központi feladat: a gazdálkodás megjavítása, a vezetés színvonalának emelése, a fegyelem megszilárdítása, a munkaerő állandósítása, az állami tulajdon hathatós védelme a tékozlással és herdálással szemben, szigorú rend megteremtése az állami gazdaságok egész munkájában. Pártunk II. kongresszusa feladatul tűzte ki a gazdasági vezetés megjavítását, színvonalának emelését. Az elmúlt években vezető gazdasági szerveink fejlődtek de a megnövekedett követelményeknek gyakran nem tudnak (Folytatás a harmadik oldalon.) Mezőgazdaság
