Népújság, 1954. május (34-42. szám)
1954-05-09 / 36. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! NÉPÚJSÁG AZ MDP HEVESMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 36. SZÄM. Ára 50 fillér 1954 MÁJUS 9, VASÁRNAP. A falu kötelezettségeinek teljesítése I az áruellátást javítja Különböző módokban, százféle formában jut kifejezésre az a nagyarányú segítség, melyet a város és ipari munkásságunk a falunak, a mezőgazdaságnak ad. A kormányprogramul, majd a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozat nyilvánosságrahozatala óta ipari munkásságunk „arccal a falu felé” jelszóval igyekezeit minden tőle telhetőt megtenni gépállomásaink, termelőszövetkezeteink és egyénileg dolgozó parasztjaink segítése érdekében. Jól tudták és tudják ma is azt, hogy ez a segítség úgy a munkások, mint a parasztok életszínvonalának emelkedését szolgálja, melynek nyomán a kormányprogramm célkitűzése valósul meg. Lépten-nyomon találkozhatunk e segítséggel, amelv megnyilvánul a gépállomások és termelőszövetkezetek' patro- nálásában. s a falu jobb áruellátásában egyaránt. Az elmúlt év tavaszán például még komoly áruhiánnyal küzdött a falu és a város kereskedelme. Hiánvoz- tak, vagy csak igen korlátolt mennyiségben álltak rendelkezésre olyan fontos élelmiszeripari cikkek, mint a kenyér, cukor, liszt és még néhány egyéb áru. Kifogyóban voltak vagy teljes egészében eltűntek egyes közszükségleti cikkek. A földműves, eke, borona és egyéb mezőgazdasági kisgépek hiányában nem tudta kellőképpen pótolni tönkrement mezőgazdasági felszereléseit. Nyilván ez sem volt jó hatással a többtermelésre, még kevésbbé az életszínvonal emelkedésére. Még a vak is láthatja, hogy ma más a helyzet. Országos, de megyei viszonylatban is sokat javult népünk áruellátása. Jóval több élelmiszeripari cikk került forgalomba. A liszt, cukor, kenyér, rizs és még egynéhány áru beszerzése ma már nem okoz nehézségeket, sőt már olyan áruk is, mint a mazsola, kakaó, narancs, citrom is megjelentek üzleteink polcain. Ez év februárjában megyénkben 40 százalékkal több hús került forgalomba, mint 1953 hasonló időszakában. Közszükségleti cikkeket gyártó üzemeink és ktsz-eink a mindennapi szükségleteinket kielégítve, árukat küldenek a vásárlók rendelkezésére, de ami a legfontosabb, nehézipari üzemeink munkásainak hősies, önfeláldozó, sok esetben többletmunkája nyomán ekék, boronák, vetögépek, darálók kerülnek falusi boltjainkba. Megyénkben csak nitrogéntartalmú műtrágyából az idén 220 százalékkal több kerül forgalomba, mint tavaly. Mindezek tények, a valóság szép és mindannyiunk által tapasztalható lényei. Ezeket a falu népe örömmel veszi tudomásul és élvezi is annak előnyeit, de ugyanakkor még mindig sok panasz és kifogás is merül fel részükről. Nincs még elég kisgép, kevés a kerékpár, még szűk a választék stb!" Hogy lehet az, hiszen ipari munkásságunk idáig mindé» tőle telhetőt megtett a faluért. A panaszkodók elfeledkeznek arról, hogy az ipar egymagában nem mindenható, s nem képes a kevésből, vagy akár a semmiből mindent elővarázsolni. A falu jobb áruellátása és életszínvonalának emelése kétoldalú dolog. Miből legyen több húsáru, ha megyénk csak az utolsók között teljesíti sertés- vagy marhabeadási kötelezettségét? Hogyan állítsanak elő több élelmiszert, ruházati és egyéb cikket, ha cserébe a falu lakossága nem küld megfelelő mennyiségű húst, tejet, tojást, gabonát és más élelmiszert az ipari munkásság és a városi lakosság számára. A falu és a város lakói egyaránt termelők és egyben fogyasztók is. mindkettőnek szoros együttműködésre, kölcsönös segítségre van szükség. Saját magának, családjának és községe fejlődésének tesz rosszat az a dolgozó paraszt, aki vonakodik az állam iránti kötelezettsége teljesítésétől. Az ilyen ember talán nem tudja azt, hogy beszolgáltatott gabonája, sertése stb. a falu áruellátásának alapját képezi és többféleképpen: eke. borona, rádió, vagy akár gumicsizma formájában térül vissza hozzá. Kimondhatjuk tehát, hogy a jobb áruellátás jelenlegi viszonyaink között elsősorban nem az ipar és kereskedelem, hanem a falu népén múlik. Jól tudjuk, hogy a város és a falu, az ipari és a mező- gazdasági dolgozók között szoros politikai, de egyben gazdasági alapokon nyugvó szövetség áll fenn. Ez a munkásparaszt szövetség, amely tartósságának és egymást segítésének a felszabadulás óta számtalan tanujelét láthattuk, minden esetben elősegítette fejlődésünket. A munkásság, mint hű szövetséges, jól tudja kötelességét és már eddig is sokat adott a falunak. Még többet ad ezután. A mezőgazdaságfejlesztési Programm nemcsak a szavak, feladatok és célkitűzések hangoztatása, hanem a beruházások és az anyagi javak tömkelegé. Abból a 12—13 milliárd forintból, melyet államunk a mezőgazdaság fejlesztésére fordít, sokmillió jut megyénknek is. A mezőgazdaság fellendítésének megvalósításához természetesen az szükséges, hogy a falu is tegyen eleget kötelezettségének. Sok dolgozó paraszt nem veszi észre, hogy amikor a kulák a begyűjtés és az állam- polgári kötelezettségek ellen uszít, ezzel a tevékenységével a mezőgazdaság további fejlesztése, a falu iobb áruellátása és a falusi lakosság boldog jövője eilen agitál. Természetesen a falu áruellátásának további biztosítása az ipari és kereskedelmi szerveink jó vagy rossz munkáján is múlik. Nézzünk meg néhány hibát ezek munkájából fs. Áruhiányt okozhat egyes helyeken, ha az elosztó nagykereskedelmi vállalatok igazságtalanul, aránytalanul osztják el az árut községeink között, ha nem tartanak fenn szoros kapcsolatot az iparral és nem tolmácsolják kellőképpen az ipar felé a vásárló kívánságait, igényeit, ha nem használják fel az árualap-bővítés helyi lehetőségeit. Hibát követ el az a boltos is. aki hanyagságból vagy nemtörődömségből hiánycikké varázsol olyan árukat, amelyek léteznek, csak nem rendeli meg azokat. Nemcsak a kereskedelmi szervek, hanem a vásárlók is a társadalmi ellenőrzés munkájával járulhatnak hozzá a jobb áruellátáshoz. Május 6-án több mint tízezer dolgozó kezdte meg pihenését a SZOT-üdiilőiben így a szilvásváradi YASAS-iidülőben is! Előre a megyei pártbizottság kongresszusi versenyzászlóiért Pető Mátyás, az Egri Bútorgyár sztahanovista fényezője 201 százalékot ért el terve teljesítésében a kongresszusi verseny ideje alatt Hal gépállomáson befejezték a cséplőgépjavítást A megyei tanács legutóbbi jelentése szerint megyénk gépállomásai között az összes traktormunka elvégzésében a következő eredmények születtek. 1. Tarnaszentmiklós 105.4, 2. Boconád 103.7, 3. Kai 91.7, 4. Eger 89.8, 5. Sarud 73.2, 6. Heves 70.4, 7. Hort 58.4, 8. Atkár 58.3, 9. Pétervására 52.—, 10. Füzesabony 50.5, 11. Lőrinci 37.7, 12. Detk 35.3. Megyénk hat gépállomásán elvégezték a cséplőgépjavításokat. Ezek a gépállomások: Kál 35, Hort 35, Lőrinci 33, Sarud 31, Boconád 29, és Heves 28 gépet javított kiMegyénk négy járása befejezte a kukoricavetést Megyénk termelőszövetkezetei és. egyénileg dolgozó parasztjai minden percet kihasználnak. hogy mielőbb földben legyenek a kapások magvai is. A hatvani járás mellett 5-én délelőtt a gyöngyösi, hevesi és füzesabonyi járás is jelentette: teljesítették kukoricavetési tervüket. Járásaink között a tavasziak vetésében a következő gépet javított ki. Járás burgonya napraforgó lucerna n száz a lék . b a Füzesabonyi 103.9 129.1 172.5 Hatvani 103.1 140.0 157.9 Hevesi 78.5 153.7 261.1 Egri 100.6 107.2 296.9 Gyöngyösi 97.4 102.4304.4 Pétervásári 101.9 98.8 244.4 k egri Babakocsigyár törleszti adósságát A kongresszusi versenyben az üzemvezetőség a dolgozókkal karöltve, felszámolta az anyag- ellátásban mutatkozó zavarokat, a szakmunkások többet foglalkoznak a fiatal munkások nevelésével, akik napról napra jobban elsajátítják a babakocsigyártáshoz szükséges tudnivalókat. Ma már az üzem dolgozóinak minden lehetőségük megvan ahhoz, hogy lemaradásukat rövid idő alatt maradéktalanul behozzák. El is határozták, hogy a III. pártkongresszus tiszteletére letörlesztik adósságukat. Az 1200 gyermekkocsitartozásból már 200-at törlesztettek. Jó munkájuk eredményeképpen az egri áruházak is 80 darab sport- és mélykocsit kaptak, melyek közt a kisgyermekes mamák örömmel válogathatnak, Ezernégyszáz holdon vetették el a rizst megyénkben A hevesmegyei tiszamenti termelőszövetkezetek évek óta foglalkoznak a jól jövedelmező rizs termelésével. Az idén is közel 1300 holdon készítették elő a talajt a rizsveté$ek alá. A termelőszövetkezetek eredményes munkáját látva, az egyénileg dolgozó parasztok közül is sokan szövetkeznek rizs- termelésre. Tiszanána egyénileg dolgozó parasztjai 144 holdon, a kiskörei dolgozó parasztok 168 holdon, a sarudi egyéni gazdák 104 holdon termelnek közösen rizst. Rizstermelésre a Tiszán kívül felhasználják az Eger- és a Bársonyos-patak vizét, valamint a helyi vízforrásokat ts. Kisköre környékén például a főcsatornából 600 méter hosszúságú csatornát építettek és a közeljövőben egy újabb 400 méter hosszúságú csatorna készül el. A tiszakörnyéki rizstermelők kormányunk fokozott gondoskodását látva, nagy • kedvvel végzik a rizs vetését. Péntekig 1400 holdon került földbe a rizs. A kiskörei Dózsa tsz 146 holdas rizstelepén már napokkal ezelőtt végeztek, a vetéssel. A? egyéni termelők 426 holdon tették földbe a rizs vetőmagját és ezzel teljesítették vetési tervüket. Csány község a tavaszi munkákban Csány község dolgozó parasztsága már egy hete befejezte a kukorica, burgonya, napraforgó vetését és igen nagy lendülettel fogott hozzá a zöldségfélék palántálásához. A jó idő, amely esővel együtt köszöntött be, igen kedvező feltételeket teremtett a zöldségfélék kiültetéséhez. A község határában több mint 1200 holdon termelnek dinnyét, uborkát. főzőtököt, és egyéb zöldségféléket. Mind termelőszövetkezeteink, mind egyénileg dolgozó parasztjaink nagy lendülettel végzik azokat a munkákat is, melyek már a kikelt növények ápolásánál adódnak. Elvégezték a cukorrépasarabo- lás nagy részét és megkezdődött a többi kapásnövények ápolása is. A jó időjárás igen kedvező a növényekre. A búza, a rozs és a többi kalászosok szépen fejlődnek. Csány község dolgozó parasztsága versenyben áll a szomszédos Hort községgel, a verseny a pártkongresszus tiszteletére folyik. Csány község lakossága arra törekszik, hogy a nemes vetélkedésben a jó munka, a megfelelő termésátlagok és a dolgozók jólétének további emelkedése legyen az igazi eredmény. Szabó Mihály Csány Gyors ütemben halad a Gyöagyösoroszi Érc előkészítőmű építése Gyongyösoroszi határában, a Mátra-hegység lábainál, az építők szorgalmas munkája nyomán egyre gyorsabb ütemben épül nehéziparunk fontos üzeme, a Gyongyösoroszi Ércelőkészítőmű. Ez az üzem dolgozza majd fel pár hónap múlva a gyongyösoroszi ércbányából kifejtett érceket és továbbítja kohóink felé. Az ércelőkészítőmű több üzemegységében már megkezdték a gépek beszerelését is. Most' a flottálómű gyors elkészítés^ van a hangsúly, mivel a gépek megérkezése sürgeti az építőket. Hogy a gépek beszerelését a flottálómüben is minél előbb megkezdhessék, a 21/3. Építőipari Vállalat dolgozói elhatározták, hogy a kongresszus tiszteletére június 1-e helyett május 20-ra készítik el a flottálómű épületét. Szorgalmas munkájuk eredményeképpen 5 nappal a határidő előtt átadták a hármas számú épület csarnokát is, melyben az lies, TI-es és a III-as számú malom alapjainak betonozásával is végeztek. A csarnokban megkezdték a gépek beszerelését. Élesedik a begyűjtési verseny a gyöngyösi és hatvani járás között Az utóbbi időben megyénk valamennyi járásáhan visszaesés mutatkozik az élőállat és állati termékek begyűjtésénél. A gyöngyösi és hatvani járás között még mindig komoly vetélkedés folyik az elsőségért. A legutóbbi értékelésnél a gyöngyösi járás került az első helyre, azonban továbbra is igen komoly munkára van szükség ahhoz, hogy az első helyet meg tudja tartani. Járásaink között a következő sorrend alakult ki május elejéig. Járás sertés v. marha tej tojás baromfi zsír s z á z a 1 é k ban Gyöngyösi 74.4 73.4 56.8 63.0 42.2 96 Hatvani 50.6 66.2 76 9 68.0 79.2 100 Egri 49.3 82.6 88-5 70.7 71.4 96 Pétervásári 45.6 79.1 47.0 68.3 90.9 96 Hevesi 40.1 66.1 53.7 45.4 53.9 97 Füzesabonyi 39.1 56.9 50.6 38.6 45.7 97 A fémgyüjtő hónap alatt Heves megye fiatalsága is kivette részét a vas- és fémhulladék felkutatásából, összegyűjtéséből. Jó munkájukat bizonyítja, hogy a megyei MEH- vállalatoknak eddig 5300 mázsa vas, 200 mázsa színesfémhulladékot adtak át. Legszorgalmasabbak az egri MTH DISZ-fiataljai voltak, akik a vasgyüitő hónap alatt külön brigádokat szerveztek a hulladék felkutatására. A fémgyüj- tő-hónap kezdetekor 800 mázsa vashulladék összegyűjtésére tettek fogadalmat. Vállalásukat már 1400 mázsára teljesítették. A falusi lakosság’ megnövekedett termelési kedve, államunk segítsége és a kedvező időjárás nyomán megyénkben is gazdag aratás, bő termés várható. Az eddiginél még több kenyér, zsír, hús és egyéb élelmiszer kerül a közfogyasztásra, de addig is szükséges, hogy dolgozó parasztjaink most tegyenek eleget kötelezettségeiknek. A város és a munkásság nem elégedhet meg csupán reményekkel, ígéretekkel, hanem most, ideiében kell őket ellátni, hogy viszonzásképpen ők is folyamatosan tudják fokozni a falu jólétének további emelését. Sok dolgozó paraszt helytelenül halogatja kötelezettsége teljesítését azzal, hogy csak akkor akar beadni, miután termését betakarította. Ez a felfogás helytelen; ugyanis neki sem esne jól, ha az ipar csak ősszel adna neki raffiát, réz- gálicot, műtrágyát vagy lókapát, amikor ezekre éppen most van szüksége. Nem törvénytelen eszközökkel, nem parancsoló hangnemben, hanem szép szóval, igaz emberséggel fordul a munkásság falusi szövetségesei felé ezekben a napokban. Elvtársak, falu dolgozói! Az erős alapokon nyugvó szövetség további megszilárdítása érdekében, de egyben saját érdeketekben is, tegyetek eleget kötelezettségeiteknek. A munkásosztály sem késik a válasszal. A fémgyüjtő hónap eredményei
