Népújság, 1954. május (34-42. szám)

1954-05-09 / 36. szám

2 1954 május 9, vasárnap. NÉPÚJSÁG ■ 1 " % Szilárdítsák tovább bíróságaink a szocialista törvényességet A KORMÁNYPROGRAMM megjelenése előtt nem min­den esetben alkalmazták he­lyesen a törvényadta lehető­ségeket az egri járásbírósá­gon. Bár többségében olyan ítéletet hoztalc, amely mél­tó és igazságos volt. Vegyük példának az Eged Holló András és Jakab Vaskó Miklós esetét, akik Felnéme­ten betörtek a borpincébe, s a bíróság szándékos lopásért egy év és két hónapi börtön­re ítélte mindkettőjüket. .Az ítélet jogerős. De nem egy eset volt olyan, amikor az íté­let súlyosan sértette dolgozó népünk igazságérzetét, bi­zonytalanná tette a dolgozó parasztok helyzetét, ezzel hoz­zájárultak a munkás-paraszt szövetség lazulásához. Elő­fordult, hogy az ügyészség elő­zetes letartóztatást rendelt el anélkül, hogy erre egyáltalán szükség lett volna. A begyűj­tés, vagy a mezőgazdasági munkák elmulasztóival szem­ben ugyanilyen lélektelen bürokratizmussal járt el. Az 1953. évi júniusi és azóta megjelenő párt- és kormány- határozatok a bírósági mun­kában is feltárták a meglévő hibákat. Meghatározták a so- ronlévő feladatokat, kiemelve a szocialista törvényesség minden téren való fokozott betartását. A júniusi pártha­tározat nyomán jött létre, az alkotmány szellemének meg­felelően, az új ügyészi szer­vezet, mely az általános fel­ügyelet keretében állami éle­tünk minden területén ellen­őrzési joggal bír és az észlelt törvénysértéseket, óvással kö­teles megtámadni. így tehát a bíróságnak az ügyészi szer­vezethez való viszonya is nagy mértékben megváltozott. Az ügyész a bírói tárgyalá­son ma már nemcsak egysze­rűen a vád képviseletét látja el, hanem a fennálló törvé­nyeink és törvényes jogszabá­lyaink maradéktalari betartá­sának, betartásának is őre. Az új bírói szervezeti tör­vény szocialista bíróságaink további demokratizálását je­lenti. Az eddigi hivatal­nok bírák helyett a nép, ille­tőleg annak szervei által vá­lasztott bírák vesznek részt az ítélkezésen, valamint to­vábbra is ülnök bírák bevo­násával, tanácsi rendszerben járnak el bíróságaink. A vá­lasztásokból következően a megválasztottak kötelesek munkájukról beszámolni, s meg nem felelő munka esetén visszahívhatók. Ez az új bíró­sági szervezet teszi lehetővé a dolgozó nép alulról jövő közvetlen ellenőrzését és bí­rálatának érvényesülését. Az elmondottak távolról sem jelentik azt, hogy a párt- és kormányhatározatok egy- csapásra megszüntették volna a bíróságon belüli törvény- sértéseket, a huzavonát, a bürokráciát és mindazt, ami összeegyeztethetetlen a szo­cialista igazságszolgáltatás­sal. Az egri járásbíróság fő hiá­nyossága közé tartozik, hogy nem él mindazokkal a lehető­ségekkel, melyeket az új bí­rói szervezeti törvény bizto­sít számára. Vannak már kez­deti lépések a tömegkapcsola­tok megjavítása terén. Ezt bizonyítja az a tény, hogy üzemekben és falvakban elő­adásokat tartanak. Csillag István, a bíróság vezetője maga is tartott és május 11-én is tart előadást a felső- tárkányi tanácsülésen. így nyilvánvaló közelebb kerül­nek a dolgozó tömegekhez. A bíróság eddigi munkájában különösen elhanyagolták a termelőszövetkezetek patroná- lását, a tsz-ekben még egyet­len estben sem tartottak ez- idáig «őadást. KÜLÖNÖSEN HIBA ez ma, amikor a kulákság táma­dásának fő célja a ter­melőszövetkezetek ellen irá­nyul és a törvényesség álarca alatt igyekszik bíróságainkat is felhasználni termelőszövet­kezeteink ellen. A kulákság aljas munkáját nem vette idejében észre a bíróság, csak amikor már megszület­tek az első bírói döntések, amelyek visszaítélték a kulák- tól régebben törvényesen el­vett ingóságokat. Nyilván­való, hogy a párt- és kor­mányhatározatok az állami szervek által korábban elkö­vetett törvénysértések meg­szüntetése nem a kulákság gazdasági korlátozásának ha­tálytalanítását jelentik. En­nek ellenére az egri járásbíró­ság visszaítélte az előző ku- láktulajdonosnak az egersza- lóki Vörös Csillag termelőszö­vetkezet által, immár öt esz­tendeje jogosan használt mér­leget és kötelezte a termelő­szövetkezetet a perköltség megfizetésére. Az indok az volt, hogy a daráló tulajdo­nos kulák ellen annak idején lefolytatott büntető e’iárás so­rán a daráló elkobzásával egy­idejűleg nem mondta ki kü­lön a mérleg elkobzását is a bíróság. Most a kulák ezen a címen követelte vissza a mér­leget, már pedig világos, hogy a darálóhoz föltétlenül szük­séges a mérleg. Természetesen a termelőszövetkezet fellebbe­zett a helytelen ítélet ellen. S ami különösen érdekes: az ítélet meghozatala után gon­dolkozott a bíróság és most már maga sem ért egyet a saját ítéletével. AZ EGRI JÁRÁSI párt- bizottság ülésén több kér­dés és hozzászólás hangzott el a bíróság munkájával kap­csolatban. Valamennyi hozzá­szóló helyeselte, hogy a járási pártbizottság napirendre tűz­te a bíróság munkájának meg­tárgyalását. Így némi betekin­tést nyerhettek és jobban meg­ismerhették ezt a munkaterü­letet is, így ezután nagyobb segítséget tudnak adni a bíró­ság munkájához. A hozzászó­lók nagyrésze, s maga Csillag elvtárs is megállapította, hogy a továbbiakban igen fontos feladat a tárgyalás színvona­lának javítása, mert sok eset­ben ezek nem nevelőhatá- súak. Gubán elvtárs. a járási párt- bizottság első titkára elmon­dotta, hogy a bíróságnak igen fontos a törvényesség két ol­dalának megfelelő betartása és betartatása, hogy méltóan büntessék meg azt, aki meg­érdemli és ugyanakkor való­ban megfelelően ítélkezzenek, mert az esetleges helytelen ítéletért nemcsak a bíró sze­mélyéről, hanem a népi de­mokráciánk ítélkezéséről al­kotnak rossz véleményt az el­ítélt személyek. Fontos feladata tanácsaink­nak, hogy ők is megfelelően járjanak el azokkal szemben, akik nem teljesítik az ál­lam iránti kötelességüket. Tűrhetetlen állapot az is, hogy Balaton községben hat kulák még a tavalyi beadási kötelezettségének sem tett eleget és a helyi tanács ezt tűri, pedig ha a dolgozó pa­rasztoknak termett, akkor bi­zonyára termett a kuláknak is. A tanács engedi, hogy ezek kijátsszák a törvényeket, ahelyett, hogy megtenné a szükséges intézkedést ellenük. MIND ANNYIUNKNAK szem előtt kell tartani tovább­ra is Rákosi elvtársnak azt a mondását, hogy „a kulák az kulák marad listával, vagy lista nélkül“, nem mond le az alattomos támadásairól, gátol­ja _ fejlődésünket. ' igyekszik kijátszani a törvényeket, elé­gedetlenséget szít a dolgozó parasztság között. Az osztály­ellenség támadási módszerei állandóan változnak és ha nem figye’ünk fel rá azon­nal, úgy komoly visszaélések­nek adhatunk tág teret. Ép­pen ezért tanácsainkra, bíró­ságainkra vár az a feladat, hogy a kulákokkal és egyéb osztályellenséggel szemben ér­vényt szerezzenek fennálló szocialista törvényeinknek Oroszi József Jó adóügyi munkával biztosítsuk a pontos adófizetést A tanácsok dolgozói jól tud­ják. hogy munkájuk mennyi­ben járul hozzá a kormány- programm megvalósításához. Munkájuk már az adóívek kézbesítésével megkezdődik. A mostani adóívek — me­lyeket mindenki május 15. előtt kézhez kap — ért­hetően tüntetik fel az adó alapját és összegét, megmutat­ják a kedvezményeket és az egyéb címen kapott engedmé­nyeket. Az adóív átadásánál az 'dóügyi megbízottak pontos alvilágosítást nyújtanak és szükséges tanácsokat adnak az adófizetésre vonatkozóan. Adó­zóink nagyobbik része nagy érdeklődéssel várja adóívének kézbesítését. Tisztában kell lennünk azzal, hogy az adóívek kiadása jobban megindítja az adófizetést. Tanácsainknak és pénzügyi dolgozóinknak erre fel kell készülni és felvilágo­sító munkával be kell pótolni a lemaradást. Különös figye­lemmel kell kísérni a napi be­vételi ütemtervek betartását. Kisnánán Csik Vince adóügyi megbízott pénztári tervét na­pokra felbontotta és azt fi­gyelemmel kísérve, április 24- re teljesítette a havi bevételi tervét. A községben az adózók szeretik Csik elvtársat. Ügyes­bajos kérdéseikkel bizalommal fordulnak hozzá és ő tanítja gyengébb munkatársait is. Az adófizetésnél nagy jelen­tőséggel'bír a nevelő, felvilágo­sító munka. Adózóinknak felvi­lágosítást kell nyújtani arra vonatkozólag, hogy az általuk befizetett adó hová kerül. Adó­ügyi dolgozóink erről is tájé­koztassák a dolgozó parasztsá­got. Sokkal szívesebben fizetik adójukat, ha tudják, hogy az a községi költségvetésben vissza­térül. Ha adófizetőink tudják, hogy iskolájuk, kultúrottho- haik szebbé, csinosabbá tétele, fvermekeik több játékkal való Hlátása, községük közvilágítá- tának bővítése, kútjaik rend- behozatala és még sok olyan Szociális és népjóléti cél való­kul meg. akkor nem halogatják SUam iránti kötelezettségük teljesítését. Jó módszer az is, í>a községi tanácsaink adóügyi i'tlgozói szélesítik a tömegkap- vsolataikat, figyelembe veszik a községi pénzügyi állandó bi­zottság javaslatait és igénylik a tanácsok pénzügyi és gazda­sági támogatását. Helyes, ha az állandó bizottságok ellenőr­zik, hogy mindenki megkapja-e a kedvezményeket, ugyanakkor személyes példamutatással és a pontos adófizetők népszerűsí­tésével segítséget nyújthatnak. Pártunk III. kongresszusára készülünk és ez időszakban nem helyes, hogy a füzesabonyi járás 17.1, a pétervásári 17.4, a hatvani járás pedig 16.1 szá­zalékkal már eddig is lemaradt. Ezekben à járásokban szívlel­jék meg az olyan adófizetők vé­leményét, mint Fazekas Dénes mátraderecskei, vagy Fábián Sándor recski dolgozó parasz­tokét, akik azt mondották: én kifizettem adómat határidőben, s elvárom, hogy mások is te­gyenek ennek eleget. Munkánk minden területén tartsuk be a szocialista törvé­nyességet és követeljük meg ennek betartását a másik oldal­ról, az adófizetők részéről is. Nem vehetjük csak egyszerűen tudomásul az olyan eseteket, mint például Viszneken, ahol Hajós Pál azt mondotta — 12.000 forintos adóhátraléka van — ha sikerül a lucernater­mése, csak akkor fizet adót. Olyan esetekben pedig, mint amilyen Kálban Kozma Kele­menéknél történt — ahol az adóügyi megbízottat munkája közben bántalmazták — bíró­ságunk gyors és példamutató ítélete adjon választ és egyben tanulságot arra, hogy törvé­nyeink betartása mindenkire kötelező. Megyénk községei egy részé­ben, de főleg a gyöngyösi já­rásban dolgozó parasztjaink utcavérsenyben vannak. Taná­csaink dolgozói segítsék ezt az egészséges kezdeményezést a legfrissebb eredmények közlé­sével, a jól teljesítők népszerű­sítésével és a lemaradók bírá­lásával A tanácsok vezetői és dolgozói fogjanak össze, bírál­ják és javítsák munkájukat, hogy községük a párt III. kon­gresszusára tett felajánlásaikat minél hamarabb, maradék nél­kül teljesítsék. Németh Mihály, a megyei tanács pénzügyi o. vezetője Kinek jár öregségi nyugdíj? Az új nyugdíjtörvény 1952 január 1-én lépett hatályba. E törvény alapján öregségi nyug­díjat megállapítani annak a férfi dolgozónak lehet, aki a 60. életévét és annak a nő dolgozó­nak szabad, aki az 55. életévét 1952 január 1 után töltötte be és legalább tízévi szolgálati ide­je van. Ennek a két feltételnek együtt kell meglenni. Ha a tízévi szolgálati idő az említett életkor betöltésekor még nincs meg, a nyugdíjra csak később nyílik meg az igény, ha a dolgozó a tízévi szolgálati időt is megszerzi. A szükséges tízévi szolgálati időbe 1929 január 1-től lehet beszámítani az ipari, magán­alkalmazotti és háztartási munkaviszonyokat. A mezőgaz­dasági munkaviszonyok csak 1939 január 1-től számíthatók. Előbb nem volt öregségi kötelező biztosítás. Az öreg­ségi nyugdíj összege. az igénybejelentést megelőző 12 havi munkabér havi átlagának 15 százaléka. Az a dolgozó azon­ban, aki a nyugdíjjogosultság­hoz szükséges életkor elérése után csak 5 év múlva, azaz a férfi 65 éves korában, a nő 60 éves korában kéri az öregségi nyugdijat, 30 százalékot, vagyis kétszer annyit kap. Ha azonban a férfi dolgozó 65 éves kora előtt, a nődolgozó 60 éves kora előtt kérte a nyugdíj megállapítását, a mmgdíjának mértéke mindig 15 százalék marad. Tájékoztatjuk a dolgozókat arról is, hogy az a férfi dolgozó, aki 1952 január 1 előtt tehát az új Nyugdíjtörvény hatályba­lépése előtt betöltötte a 60. élet­évét, a régi öregségi biztosítási szabályok szerint kaphat öreg­ségi járadékot, ha 1929 január 1-től 1951 december 31-ig 400 heti biztosításra kötelezett munkaviszonyt szerzett. Az ilyen dolgozó az új Nyug­díjtörvény szerint csak abban az esetben kaphat öregségi nyugdijat, ha bevárja a 65. élet­évének betöltését és legalább 10 évi szolgálati időt szerez. Dr. Iszlai István SZTK. Alközpont A PártokMék Háza jövőhatí műsora A KV és a min!sz4ertanács mezőgazdaságfejíesztési dolgozásában felmerült kérdésekről. Konzultáció: Időoont Helység Május 11. d. u. 7 óra Poroszló .. 11. d. u. 7 Káoolna 13. d. ű. 4 ., Petőfibánya .. 13 d. u. 4 Mátravidékí .. 14 d. u 7 .. Erdőtelek .. 14. d. u. 7 .. Heves határozatának fel­Előadó Horváth Ferenc Miije Jpzsef Nvitraf József Erőmű Varga Ferenc Lőrincz O^borné Mamlec Károly A KV és a minisztertanács határozata a mezőgazdaság fejlesztéséről, (előadás első része) Időpont Hej vseg Előadó Máius 12. d. u. 7 óra iS. d u. 7 .. 13. d u. 7 . 14. d. u. 7 .. 14. d. u. 7 . 14. d. u. 7 . 14. d. u. 7 .. 14. d. u. 7 .. Eger. Pártoktatók Háza Hudák Imre Sírok Karcagi Miklós Bükkszék Jakab Emil Domoszló Szí ás Elek Kisnána Strumí László Boldog PaoD Sándor Boconád Ind!<? Márton Tarnazsadánv Beoke Tm^e Propagandisták és a pártoktatásbam részvevők számára. Inarunk Időszerű feladatai: Központi Előadó Iroda előadása. Egerben SZMT-székház Rákosi-termében máius 13-án este 6 órakor. A nemzetközi helyzetről: Időpont Helység Május 10. este 7 óra Heves „ 11. este 7 óra Füzesabony Vizsga-előkészítő: Eger Pártoktatók Házában konzultáció. Pol. gazd. T. évf. előadó Dr. Csicsaf József Pol. gazd. ti. évf. .. Horváth Ferenc Párttörténet I. évf. előadó Pocsai Péterné Párttörténet II. évf. .. Molnár Gáspár Előadó Sálvi János Orosz! József 13-án d. ti. 5 óra 13-án d. u. 5 óm 11-én d. u. 5 óm 11-én d. u. 5 óra Politika! gazdaságtant és párttör.énetet tanuló propagandisták és hall­gatók részére. Elméleti tanácsadás 12-én, d. u. 5—8-ig Balogh Miklós élv. ZSÁKBAMACSKA Valamikor vásárokon, sát­rakban pár fillérért árultak pa­pírral jól körülburkolt apró csomagokat... Senki nem tud­ta, hogy mi van benne, csak kibontás után derült ki. tük­röt, fésűt, gombot, vagy ehhez hasonló apró, értéktelen árut kapott a vásárló. így nevezték ezt: „Zsákbamacska“, ami idők múltával lassan feledésbe ment. A napokban azonban ke­zembe került egy panaszoslevél jegyzőkönyvmelléklettel és így jutott eszembe ismét. íme a le­vél: „A Lakatosárugyár dolgozói kérik a Népújságot, hogy a csatolt jegyzőkönyv alapján in­dítson vizsgálatot az Üzemélel­mezési Vállalattal szemben. Meg kell állapítanunk, hogy az általuk készített ételek nem elégítik ki dolgozóink igényeit, s súlyos kifogások merülnek fel ellene — nap mint nap. A kormányprogramul óta az üze­mi étkeztetés nagy mértékben javult mindenütt, amiről kül­szolgálatunk alapján személye­sen is meggyőződtünk. Annál szomorúbb az a tény, és meg­dönthetetlen valóság, hogy szo­cialista munkaversenyben lé­vő, nagyszerű eredményeket el­érő dolgozóink időnként ehetet­len ebédeket kapnak, s így éhesen folytatják tovább napi munkájukat. Káló József ÜB- elnök.“ A mellékelt jegyzőkönyv 1954 április 22-én készült az Egri Lakatosárugyárban. Tár­gya: ehetetlen ételek kivizsgá­lása. Jelen vannak az üzemi bi­zottság tagjai és az üzemi kony­hán étkező dolgozók. „A mai nap folyamán a vállalat üzemi konyhája az Északmagvaror- szági Uzemélelmezési Vállalat­tól, zsírtalan, elázott, mázgás tésztát kapott, amelynek külön­leges rossz íze volt. Különben az utóbbi időben többször meg­állapítást nyert, hogy az Üzem­élelmezési Vá’lalat felületesen kezeli az ebédek elkészítését és annak gyárba való szállítását. Előfordult már olyan eset is, hogy az ebédhez tartozó fasíro- zott átszámolása után megál­lapítottuk, hogy 10—15 darab­bal kevesebb. Ezt persze csak utólagos reklamációra szállítot­ták ki. Ilyen és hasonló pana­szokkal többször fordult már az ÜB az Üzemélelmezési Vál­lalathoz, amit meghallgattak ugyan, de minőségi panaszun­kat nem vették figyelembe. Ez nagyon he' y leien, mivel a mai nsoon is a rossz ebéd miatt M dolgozó kénytelen éhesen foly­tatni délutáni munkáját.“ — Nem tudjuk soha. mit ka­punk — mondják a gyári dol­gozók, nincs étlapunk. Már elő­re félünk ebédosztáskor, mert nem tudjuk, milyen lesz az ebéd, jó-e vagy rossz, de leg­inkább az utolsó feltételezésünk valósul meg. Olyan ez, mint a „zsákbamacska”. Valóban ehhez hasonlít az Üzemélelmezési Vállalat ebéd­je. Az üzemi dolgozók pénzü­kért nem tudják, mit kapnak. A Lakatosárugyár 230 dolgo­zója közül mindössze 30—40 személy ebédel az üzemi kony­hán. Miért? Azért, mert a „mi­nőségi“ ebéden legtöbbször rossz a leves, rossz a tészta, egyszóval az ételek minősége nem megfelelő. A dolgozók többsége inkább hidegkoszton él, így legalább nem maradnak éhen. — Üzemi konyhán étkeztem én is — mondja Ónodi József, — de otthagytam — s így van­nak többen is. Ha még soká így megy, a Lakatosárugyár dolgozói mind kénytelenek lesz­nek otthagyni az üzemi kony­hát. ★ Nemcsak a Lakatosárugyár dolgozóinak van ilyen panasza. Nézzük fiatal pedagógus nö­vendékeinket, az Egri Pedagó­giai Főiskola hallgatóit. Nagy szükségük lenne kielégítő, ízle­tes táplálkozásra, s ennek hiá­nya nagy mértékben befolyá­solja tanulásukat, különösen most, vizsgák előtt. A fiatalok nem egyszer pa­naszkodtak már, mégsem hall­gatták meg őket, sőt igyekez­tek egyszerűen „elintézni“ a dolgot. Nézzük a menza pa­naszkönyvét. „Március 15. A bab félig van megfőve. Pataki József.“ A pa­naszkönyv válasz rovatában a következő szöveg olvasható: „Sajnos a bab később, több helyről lett beszerezve, több­fajta volt. Az egyik megfőtt, a másik nem. Dobos.“ (Nagyon különös meghatá­rozás ez. Nem lehet megálla­pítani, hogy a beíró mit ért „később“ szó alatt. Azt-e, hogy az ebéd elkészítése után, vagy közvetlen ebéd előtt szerezték be a babot.) Ez annál inkább érdekes, mert a konyhán az egyik sza­kácsnő véletlenül (nem tudva a panaszkönyvi bejegyzésről) el­árulta, hogy március 15-e kö­rül körülbelül 10 mázsa bábuk volt raktáron. A szakácsnő va­lóban az igazat mondhatta, mert a Fűszért kiadási naplójá­ban az alábbi bejegyzések ta­lálhatók: „Üzemélelmezési Vál­lalat részére kiadva február 10-én 300 kilogramm vegyes­bab. Február (nap nincs) 300 kilogramm vegyesbab. Február 24-én 10 zsák bab, súlyban 750 kilogramm. Feltételezhető te­hát, hogy március 15-én még volt bab raktáron, hiszen rövid egy hónap leforgása alatt nem fogyhatott el 13 és fél mázsa, még akkor sem. ha hetente kétszer főztek belőle. De van a főiskola panasz­könyvében még más bejegyzés is. „Március 22. Az ebéd hiá­nyos, soknak nem jutott, s aki­nek jutott is, éppen, hogy csak látott valamit a tányér fene­kén. Mi a pénzünkért nem böj­tölni, hanem enni akarunk. Varga László. Kovács Tibor, Bányász András hallgatók.“ Az Üzemélelmezési Vállalat egyszerűen nem veszi figyelem­be a panaszkönyvbe írottakat. Ezt bizonyítja a panaszkönyv üres ellenőrzési rovata. Már régebben is két panaszkönyv telt meg panaszokkal. Kerestük a vállalatnál. Eredmény: Én sem tudom, ő sem tudja, senki sem tudja, egyszóval nincs meg a betelt panaszkönyv. De akkor, hogy akarnak ja­vítani a hibákon? * Az Üzemélelmezési Vállalat I-es konyhájában — Széche- nyi-út 47 — megdöbbentő kép tárul szemem elé. Fehérruhás szakácsnő fogad. — Rosszkor jött — panaszolja — nem tiszta a konyhánk. Út­közben sejtettem valami ilyes­félét, a sok „dicséret“ után mást nem is képzelhettem. A konyhában alig lehet lépni a sártól és piszoktól. — Főzés után takarítunk — mondja a szakácsnő, s arcán őszintén meglátszik, nem örül a látogatásnak. Az egyik asztalon nagy ha­lom hús mellett csontok hever­nek szétdobálva. A szakácsnők sürgölődnek, forgolódnak, ké­szítik a vacsorát. Lábuk alatt locsog a szennyvíz. Ezen a té­ren sürgősen változtatni kell. Nem megengedhető, hogy 1000 —1300 embernek — mégha sze­rintük ritkán is fordul elő —• ily körülmények között készít­sék az ételt. Az Üzeméielmezési Vállalat egyes számú konyhájából ét­keznek Eger város több üze­mének dolgozói. Köztük a Posta, az SZTK, a Bútorgyár, a Lakatosárugyár, s a Tégla­gyár. Joggal megkövetelik a dolgozók az Üzemélelmezési Vállalattól, hogy a „minőségi” ebéd ne csak szóban legyen jó, hanem természetben is. Javít-* sák meg sürgősen a minőséget s dolgozzanak úgy, hogy al üzemek dolgozói ízletes, jq változatos ebédet kapjanak« Készítsenek étlapot, hogy a dolgozók előre tudják, mikof mit fogyaszthatnak. S ha igÿ lesz valóban, a „zsákbamacs­ka“ emléke ismét gyorsan fele­désbe megy. Márkus János

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents