Népújság, 1954. április (25-33. szám)
1954-04-29 / 33. szám
Éljen májusi elseje, a proletár nemzetköziség harcos ünnepe, a békéért küzdő népek hatalmas seregszemléje! Egy jól dolgozó községi tanács MÁR EGY ÉVE DÍSZÍTI az apci községi tanács udvarát „A járás legjobb községe“ címet viselő tábla. A táblával együtt két vándorzászlót is nyert a községi tanács. Most pedig náluk van a járási tanács kongresszusi versenyzászlaja, mivel a begyűjtés terén jó munkát végeztek. Apc községben szorgalmas, és becsületes emberek élnek, dolgoznak. S ez vonatkozik a községi tanács dolgozóira is. A tavaszi mezőgazdasági munkálatok nagy részét már befejezték. Az Jső negyedévi begyűjtési tervet túlteljesítették. Az eredmények annak tudhatok be, hogy az apci tanács betölti feladatát, mint széles tömegszervezet, de úgy is, mint államhatalmi szerv. A végrehajtó bizottság rendszeresen megtartja üléseit, ahol beszámolnak a hozott határozatok végrehajtásáról, ugyanakkor megszabják a következő heti feladatokat. A végrehajtó bizottság valameny- nyi tagja rendszeresen megjelenik az üléseken érs kollektíván vesz részt a határozatok végrehajtásában, ellenőrzésében. A végrehajtó bizottság tagjai egy-egy állandó bizottság munkájáért is felelősek és ezek munkájában maguk is résztvesznek, így közvetlen segítséget adnak az állandó bizottság tagjainak. A HELYI TANÁCS apparátusának. de a begyűjtési állandó bizottság jó munkájának köszönhető, hogy az elmúlt évben, de ez évben sem volt szükség helyszíni elszámoltatásra, a felvilágosító munka eredményeként a község baromfibeadási kötelezettségét 113, tojás 130, vágómarha 180, tejbeadási kötelezettségét 100 százalékban teljesítette az elmúlt negyedévben. Hogy nem volt szükség elszámoltatásra, ez mutatja a tanács és a tömegek jó kapcsolatát is. Közel négy éve, hogy megválasztottuk a helyi tanácsokat, de ebben a községben még egyetlen esetben sem halasztották el a tanácsüléseket azért, hogy nem volt határozatképes. A tanácstagok jórészét. de a falu lakóit is érdeklik a tanácsülések, s ezért átlag 150—16Q megjelenő is van, de voltak már háromszázan is. Karkus Ferenc elvtárs. — aki 1952 november 1. óta ’ tanácselnök — alaposan felkészül a tanácsülésekre és a beszámolót előbb a VB tagjaival és a tanács többi dolgozójával megvitatják és így a helyes javaslatok és módosítások kiegészítik beszámolóját. A tanácsüléseken élénk viták alakulnak ki. A dolgozók törődnek a község • életével, problémáival, javaslataikat és észrevételeiket elmondják a tanácsüléseken. A TANÄCS és a tömegek közötti jó kapcsolatot mutatja az is, hogy a dolgozók panaszaikkal bátran forduljak a községi tanácshoz, amit a lehető legrövidebb idő alatt el is intéznek. így történt a közelmúltban is. amikor Vidéki Istvánné főutcai lakos, Kiss Imre, Kovács Sándor panasz- szal éltek, hogy leszerződtek a borjúra és mégsem kapták meg a 400 forint adótörlést. A panasz jogos volt, Karkus elvtárs személyesen intézte el, hogy a nevezett dolgozók megkapják az adótörlést. Ugyancsak elintézték özvegy Ambruj Lajosné panaszát, s így megkapta a házépítéshez szükséges követ. A község eredményeihez nagyban hozzájárult, hogy a helyi tanácsnak hatvan állandó aktívája van, akik a különböző állandó bizottságokban dolgoznak. A mezőgazdasági állandó bizottság felvilágosító munkájának tudható be, hogy a tavaszi mezőgazdasági munkálatok befejezés előtt állnak. Jól dolgozik a többi állandó bizottság is, így a legjobban működő mezőgazdasági, pénzügyi, begyűjtési állandó bizottság itt van a járásban. Az állandó bizottságokban jól dolgoznak Márta József, Pintér András, Murányi Józsefné, Kiss István, Kerek József, Szabó István, Veres András. A december 19-i — mező- gazdaság fejlesztéséről szóló — határozat végrehajtása érdekében megalakult a termelési bizottság is. Megalakulásától kezdve szinte hetenként ösz- szejöttek s megbeszélték a tavaszi munka elvégzésének sorrendjét. A TANÁCSELNÖK, de a VB többi tagjai személyesen foglalkoznak és segítik a termelési bizottság munkáját. Többször közösen ellenőrzik a mezőgazdasági munkák állását, közösen készítették el a község hároméves tervét is. A tanácselnök szívügyének tekinti a község dolgozói problémáinak mielőbbi helyes elintézését. Mindent megtesz azért is. hogy községük dolgozói eleget tegyenek az állammal szembeni kötelezettségüknek. Ezért a pártszervezet és a tömegszervezetek között helyes kapcsolatot alakítottak ki. A március 10-i begyűjtési értékelés szerint a községek közötti versenyben Apc a kilencedik helyet szerezte meg a hatvani járásban. A helyi tanács, a pártszervezet vezetői úgy látták, hogy veszélyben van az elsőség, ezért közös népnevelő értekezletet hívtak össze, ahol Kovács János pártvezetőségi tag értékelte a népnevelő munka eredményeit és elmondotta azt is, hogy veszélyben van a munkát dicsérő tábla és zászló. Az értekezlet és az utána következő munka eredményének az lett a következménye. hogy a járási tanács következő értékelésekor már ismét első helyre került a község. A pártszervezet, a tanács, a népnevelők, és a többi tömegszervezetek jó munkája eredményeképpen a község megkapta a járási tanács begyűjtési vándorzászlaját is, mely annál a községnél marad, amely a III. pártkongresszusig a legjobb eredményt éri el. A zászló már ott van. s a tanács dolgozói és a népnevelők is úgy vélekednek, hogy „úgy dolgozunk, hogy a zászló itt is maradjon“. A KÖZSÉG eredményeihez nagyban hozzájárult, hogy a tanács együtt dolgozik a tömegszervezetekkel, a vezetők kollektíván hoznak határozatokat és kollektíván harcolnak azok végrehajtásáért. A tanácselnök sem egyedül végzi a munkáját. Segítenek a tanács többi dolgozói is, akik ugyancsak megállják helyüket a maguk munkaterületén. Sok dolgozó munkáját lehetne dicsérni, mint például Szalai István tanácstitkárét. Oravecz Pálné elnökhelyettesét, ki a pénzügyi vonalon végez jó munkát. Jandrik Ferenc, a tanács gazdasági előadója ugyancsak kivette részét a felvilágosító munkából, s így jól haladt a tavaszi munka. AZ EREDMÉNYEK eléréséhez nem minden tanácstag járult hozzá jó munkájával. Több olyan tanácstag van. aki nem veszi *ki részét a munkából. Egyesek megfeledkeznek arról, hogy őket a nép választotta és felelősek is előtte. Sokan nem tartják meg a tanácsbeszámolókat, nem tartanak fogadóórákat, vannak tanácstagok, akik még a tanácsülésekre sem járnak el. Helyes lesz, ha ezek a tanácstagok követik a példamutató és jól dolgozó tanácstagokat. A községi tanács feladata, hogy az eddig bevált jó módszereket, a pártszervezet és a tömegszervezetekkel való együttműködést továbbfejlesz. sze. Továbbra is gondosan intézzék el a dolgozók problémáit, így méginkább bíznak a helyi tanács vezetőiben. Aktivizálni kell azokat a tanácstagokat is, akik eddig nem vették ki részüket a munkából. Van feladat a sertésbeadási kötelezettségek teljesítésében is, az elmúlt negyedévben mindössze 48 százalékban teljesítette a község sertésbeadási kötelezettségét. Az adófizetés terén az elmúlt évben második volt a község megyei viszonylatban, most pedig csak 91,5 százalékon állnak. Ezen a téren példamutató munkát végzett Turcsányi Sándor. Ha Apc község dolgozói meg akarják tartani a jó munkát dicsérő táblát és zászlót, akkor a továbbiakban még jobb munkára van szükség, mert a többi községek is harcolnak az első helyért. Oroszi József így járási instruktor munkájáról A megyei pártértekezlefen elhangzott hibák orvoslásáról A megyei pártbizottság határozata alapján az április 10— 11-i nártértekezleten elhangzott hozzászólásokból a mai, de a többi lapszámunkban is közlünk részleteket és azt, hogy a felszólalásokban felhozott panaszok, problémák, hogyan lettek elintézve. A mai lapszámunkban Barta Károly elvtárs, a bélapátfalvai Cementgyár párttitkárának hozzászólásából közlünk részletet. „Több üzem és így a mi üzemünk is igyekszik a hulladékokból és elfekvő anyagokból közszükségleti cikkeket gyártani. Vállaltuk, hogy a hulladékpapírokból 5000 papírzacskót készítünk, azonban nem öt, hanem 42.000-et gyártottunk. Most pedig odajutottunk. hogy nem hajlandó senki átvenni tőlünk. Már pedig mindenki előtt ismeretes, hogy sokszor a kisebb mennyiségű árut is ötkílós zacskóban mérik. A mi általunk gyártott zacskóból 36 darabbal több megy egy kilóra, és jobb a minősége is, ezért nem akarják átvenni. Ha az ügy nem intéződik el. akkor kénytelenek vagyunk leállítani a gyártását pedig annyi papír van, hogy jó ideig az egész megye papírzacskószükségletét ki tudnánk elégíteni.“ Hosszú halogatás és huzavona után végre elintézést nyert az ügy. Hol vesztegelt hát, egy jó hónapig a zacskók ügye? Egyideig a megyei tanács kereskedelmi osztályán, ahol azon tépelődtek. hogy ezeket nem a hevesmegyei kiskereskedelmi vállalatnak, hanem a FUSZÉRT-nck kellene átadni lisztcsomagolásra és cserébe majd a FÜSZÉRT ad zacskókat a kiskereskedelmi vállalatnak. Az idő' telt, az áru maradt. Ugyanakkor az üzletek csomagolópapír hiánnyal küzdöttek. A huzavonát a kiskereskedelmi vállalat „fejlesztette“ tovább. Kezdetben különböző kifogásokkal élve halogatták az átvételt: olyanokkal, hogy a zacskó nem szabványos, drágább az előállítási ára. a megszokottnál 36 darabbal több fér egy kilóra. Majd később szállítóeszköz hiányára hivatkoztak — mintha vonat nem is járna Bélapá.falva felé. A bé- lapátfalvaiak többízben és többfelé jelentették az esetet, de intézkedés sehol sem történt, csak most a pártválasztmányi ülés után. A zacskók nagyrészét már átvette a kiskereskedelmi vállalat, sőt továbbra is igénybe veszi a Cementgyár hulla- tadékpapír anyagát. Az eset az adott lehetőségek rossz kihasználásának. az ipar és a kereskedelem közötti rossz kapcsolatnak jellemző példája, melynek árnyoldalai, káros következményei súlyosan hatnak vissza a dolgozókra. Azok a nagy feladatok, amelyeket a Központi Vezetőség júniusi, októberi, majd a decemberi határozata tűzött elénk, megkövetelik, hogy javítsuk meg a pártszervezetek politikai és szervezőmunkáját. Különösen nagy jelentőségük van a mezőgazdaság fejlesztésével kapcsolatban a járási pártbizottságoknak. Panics János, a füzesabonyi pártbizottság instruktora munkatervében a legfontosabb párt- és kormányhatározatokból kiindulva tűzte ki feladatait. Pontosan megjelölte, hogy hogyan foglalkozik az új vezetőségekkel és melyik alapszervezetet segíti elsősorban. Világosan látja a falusi párt- szervezetek munkáját, hogy mekkora befolyásuk van a dolgozókkal a termelés vonalán. Munka terv szerint azért dolgozik, hogy fejlessze a párt- szervezetek belső életét, segítse őket a kollektív vezetés megvalósításában, s növelje a tömegszervezetek aktivitását, elsősorban a termelőszövetkezetekben. A hozzá tartozó alapszervezetekben rendszeressé váltak a vezetőségi ülések és a népnevelő értekezletek. Panics elvtárs foglalkozik az új vezetőségekkel, amelyek így megismerik és betöltik munkakörüket. A dolgozó parasztok bizalommal fordulnak javaslataikkal, megoldandó kérdéseikkel Panics Jánoshoz. A jól dolgozó instruktor növeli az alapszervezetek önállóságát és felelősségérzetét, meglátja az újat, felkarolja és fejleszti a helyes kezdeményezéseket. Panics elvtárs soha nem téveszti szem elől azt a fő célt, hogy a pártszervezetek erősítésével oldják meg a terület problémáit, igen jó kapcsolata van úgy a községi tanács dolgozóival, mint a kívül álló dolgozókkal, s gyakran ad nekik szakmai tanácsokat is. Ismeri és ipvekszik megoldani a terület fő problémáit, ismerteti a párt és kormány határozatait, s harcol azok megvalósításáért. A pártszervezeteket arra neveli, hogy önállóan tudják megoldani feladataikat, kielégítően foglalkozik az újonnan megválasztott vezetőségek tagjaival, ellenőrzi a vezetőségi ülések, a taggyűlések előkészítését és lefolyását. Megfelelő útmutatást ad a taggyűlések határozatainak megvalósításához. Panics János, a járási párt- bizottság instruktora, a párt III. kongresszusa előkészítésével, az újonnan megválasztott vezetőségek segítségével teszi meg az első lépéseket az in- struktori munkájában. Tevékenységének jelentős mértékben hozzá kell járulni ahhoz is, hogy a falusi párt- szervezetek munkája ne lazuljon. befolyásuk növekedjék, s így eredménye-en dolgozzanak a mezőgazdaság fejlesztéséért, a dolgozó nép magasabb élet- színvonaláért, a szocialista Magyarországért. özv. Orosz Istvánné Kál-Kápolna MÁV MDP gazd. vez, l/jLLÁfrU (A nagyrédei föl dttiüvessró vetkezet és környéke rendkívül gozndozatla^ és piszkos. Joggal panaszolják ezt a nagyrédel dolgozók.) Így néz ki rövid idő múlva a nagyrédei földművesszövetkezet, ha dolgozóik tovább is „megfeledkeznek ’ a tisztasági hónapról. Évi közgyűlést tartott a kiskörei földmüvesszövetkezet Gyönyörű napsütésre ébredt Kisköre dolgozó népe. Ebéd után a szokásos vasárnapi ünneplőbe öltözve öregek és fiatalok egyaránt felkeresték a kultúrnáz előtti teret. Itt tartották meg a földműveszövetkezet évi beszámoló közgyűlését. A gyűlésen megdicsérték a legjobb munkát végzett elvtársakat, azokat, akik legtöbb részjegyet gyűjtöttek a földművesszövetkezetnek. Itt említették meg Patkó István. Guri Isívám és Kis Bertalan nevét. akik fáradságot nem kiméivé keresték fel dolgozótársaikat és beszélgetlek velük a részjegyek jelentőségéről. A közgyűlés befejezésével -orso- lás volt, ahol 25 különböző á'gy került sorsolásra. A néprád.ót Nováki Marika nyerte, de a többiek is értékes nyereményeket vihettek haza. Az utána következő naposban pedig a földművesszövetkezet vezetősége részjegyenként k!á.i!j tóit 10 forintos vásárlási utalványokat adott a dolgozóknak. Ezzel is könnyítette vásárlásukat. Sípos János Kisköre wmí *»óit tápja i csresikjcvK' NÉPÚJSÁG AZ MDP HEVESMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA ELINTÉZTE... Répást Pál mátraballai dolgozó panaszos levéllel fordult szerkesztőségünkhöz, hogy a lakipusztai állami gazdaság több mátraballai dolgozótól szénát vásárolt, amelynek az árát többszöri sürgetés ellenére sem hajlandó kifizetni. Kivizsgálásunkra a lakipusztai állami gazdaság megkezdte a kérdéses pénzösszeg kiutalását. ★ 1954 április 18-i számunk villám-rovatában foglalkoztunk „Evés-ivás: 42 ezer forint“ címmel a nagyfügedi Dózsa tsz ar- tézikútjának javításával. A megyei tanács mezőgazda- sági osztálya vizsgálatot indított cikkünk megjelenése után, s a következőket közölte szerkesztőségünkkel : „Megállapítottuk, hogy a kút- és vízműter- vező-brigád által elkészített tervek nem voltak jók arra, hogy annak végrehajtásával a kutat rendbehozzák. Ezt legjobban igazolja az a tény, hogy a kivitelezők a tervet végrehajtották, amely során elköltötték 60.724 forintot, de a kút nem lett jobb, mint volt. A kút javítását a ceglédi Mélyfúró Vállalat vállalta, de nem kezdett hozzá időben, s nem gondoskodott megfelelő felszerelésekről sem. A toronyszerkezet, fúróberendezés és csövek hiányában a dolgozók munka nélkül voltak, s közben dáridóztak. A beruházási igazgatóság a kútjaví- tás költségtervének jóváhagyott 67.337 forint erejéig a ceglédi Mélyfúró Vállalat a kútjavítási munkák megkezdésekor számlát nyitott a Magyar Nemzeti Banknál. A beruházási igazgatóság mulasztást követett el* amikor nem ellenőrizte a kivitelező vállalat munkáját* Ugyancsak mulasztást követett el Gyergyák Ferenc, a megyei tanács mezőgazdasági osztály tervcsoportvezetője és Sebes- tény Károly, az építési osztály technikusa, mert nem ellenőrizték sem a tervezők, sem a kivitelezők munkáját. Ugyanakkor lehetővé tették, hogy a tervezők és a kivitelezők 67.724 forintot a szövetkezet terhére megnyitott beruházási számláról leemeljenek. Kértük a minisztériumot, hogy az általa megbízott kivitelező és tervező vállalatokat vonja felelősségre, s kötelezze őket kártérítésre, illetve a kút azonnali rendbehozására. A megyei tanács mező- gazdasági osztályának tervcsoportvezetőjét, Gyergyák Ferencet fegyelmi elé állítjuk, mert az ellenőrzésben elkövetett mulasztásokkal súlyos kárt okozott a nagyfügedi Dózsa tsz- nek.“ * Koós Pál szihalrhi lakos panasszal fordult hozzánk a már három éve húzódó lakásügyében. A községi tanács ugyanis Koós Pál lakásába költöztette a postahivatalt, A kis épületben szorongott két család és a postahivatal hosszú időn át. ■ Kivizsgálásunkra a füzesabonyi járási pártbizottság közöl1 te: „Megállapítást nyert, hogj a panasz indőkolt, s Koós Pál lakásügyében az intézkedés megtörtént. A postahivatal átköltözik a földmüvesszövetkezet eddigi irodahelyiségébe. A lakás körülbelül két héten belül megürül,"
