Népújság, 1954. április (25-33. szám)

1954-04-29 / 33. szám

VILÁG PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK! NÉPÚJSÁG AZMDP HEVESMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LÁPJA X. ÉVFOLYAM. 33. SZÁM. Ára 50 fillér 1954 ÁPRILIS 29, CSÜTÖRTÖK. Hatvan város dolgozói a kormányprogramm ' megvalósításáért harcolnak Hatvan város dolgozó parasztjai nem érezhetik mostohagyer­meknek magukat. A kormányprogramm óta az üzletekbe vagon­számra érkezik az áru, a textilüzlet roskadásig tömve van ruhá­val, a vas és műszaki boltban ekék, boronák és ezerféle gazdasági eszköz, műtrágya, szerszám áll a dolgozók rendelkezésére. Abból a Í2 13 milliárd forintból, melyet három év alatt a mezőgazdaság­ra költünk, sokat kap Hatvan város szövetkezeti és egyénileg dolgozó parasztsága is, Még több gazdasági felszerelés, rézgálic, gép segíti őket a magasabb termésátlagok elérésében. A munkásosztály már eddig is elküldte üzenetét hozzájuk, a fris­sen festett, vadonatúj ekékkel, vetögépekkel, elküldte legjobb szak­embereit, hogy segítsék a kenyérért folytatott harcot. A vetőgép, az ekevas, vagy a borona nem a szántóföldön terem, a martinászok kovácsok, szerelők szorgos munkája nyomán jön létre. Azok az emberek, akik ezeket a mezőgazdasági szerszámokat, gépeket ké­szítik, joggal elvárják, hogy Hatvan is viszonozza valamivel fá­radságos munkájukat. A munkás-paraszt szövetségnek két oldala van. Az egyik oldalon a munkásosztály segíti a parasztságot, másik oldalon a parasztság viszonozza ezt a segítséget, jó be­adással, időben végzett mezőgazdasági munkával. A munkásosztály már letette a garast, ideje, hogy a hatvani dől gozó parasztság is teljesítse becsületbeli kötelezettségét. Államunk csak úgy adhat valamit Hatvannak, ha Hatvan dolgozói is adnak az államnak. Az igazat megvallva, eddig nem nagyon dicsekedhet­tek azzal, hogy sokat tettek volna a kormányprogramm megvalósí­tásáért — vagyis saját magukért. A hatvaniak panaszkodnak, hogy nem kielégítő a húsellátás. Igen, de a város csak 55 százalékra teljesítette sertésbeadási tervét, talán Özd, vagy Budapest lássa el ezt a félig mezőgazdasági várost? Feleannyi hús van, mint kel­lene. mert fele annyit adtak be, mint kellett volna. A dolgozó pa­rasztok egy része azt mondja, „majd beadom évvégén, ami dukál”. De ha nekik most kellene ekevas és a munkás azt mondaná, majd megcsinálom a télen, nem tudni, milyen véleménnyel vol­nának róla. Ami most kell, azt hiába adják egy félév múlva. A város nemcsak az ősszel akar húst enni, hanem tavasszal és nyá­ron is. Ezt nem nehéz megérteni. Az a hiba, hogy Hatvanban nem magyarázták meg ezt a dolgozó parasztoknak. Igaz, hogy az utóbbi időben van javulás, mióta a tanács és a pártbizottság komolyabban foglalkozik a kötelezettségek teljesíté­sével. Az utóbbi két hét alatt a tej 12 a baromfi 11, a sertésbeadás 10 százalékkal emelkedett, de ez még mindig nem kielégítő. Az eddig alkalmazott jó módszereket — mint a lemaradó gazdák fel­keresése, az élenjáró dolgozó parasztok köszöntése rigmusbrigád- dal — továbbra is alkalmazni kell A hatvani tanács és a be­gyűjtési hivatal jó irányban tapogatózik, jó irányban keresi a ki­vezető utat tarthatatlan helyzetéből. A begyűjtésben élenjáró dol­gozó parasztok levelet írnak lemaradó társaiknak, nemcsak Hat­vanba, de más városba is. Fehér Albert 12 holdas hatvani közép­paraszt, miután teljesítette évi beadását, levéllel fordult Szabó Ist­ván Gyöngyös, Rédei-úti dolgozó paraszthoz, aki nem nagyon igyekszik a beadással: „Én minden beadásomat teljesítettem, mert nekem még, amit a kormány ígért, mindent megadott. Beadási ked­vezményt kaptam. Kérlek, kedves gazdatársam, te is add be a to­jást minél előbb, mert ezzel minden dolgozónak a javát szolgálod.” Ilyen és hasonló levelek Gyöngyösről is érkeznek a késlekedő hat­vani gazdákhoz, s ez is gyorsítja a begyűjtés ütemét. Magárata- lált a párt és a tanács, ez abból is látható, hogy megfontoltan, szervezetten dolgozik. Minden utcában asszonybizottságokat szer­veztek, ezek segítik a begyűjtést. A népnevelők ma már rendsze­resen járják az elmaradó gazdákat, s az állandó bizottság tagjai is a begyűjtésért dolgoznak. Felvilágosító munkájuk nyomán egy­re több dolgozó paraszt teljesíti egészévi beadását. A város ipari dolgozói úgy járulnak hozzá népünk jobb ellátásához, hogy egy- egy élenjáró dolgozó parasztot maguk mellé véve, átadják nekik a népnevelőmunka „fortélyait”, hogy eredményesebben dolgozhassa­nak a begyűjtés érdekében. A kommunista dolgozó parasztok pél­dája is követőre talált. Mikor Sisa János párttag dolgozó paraszt teljesítette egészévi beadását, a tabániak egymás után vitték a be- gyüjtőhelyre a beadásra szánt baromfit és tojást. Hatvant nem is lehet említeni termelőszövetkezetek nélkül. Egybeforrt ez a két név, megyénk első szövetkezeti városa nem hozhat szégyent az új gazdálkodásra. Nem is akar hozni, ezt bizo­nyítja az is, hogy a városbeli szövetkezetek előrébb vannak a be­adással és a tavaszi munkákkal, mint az egyénileg dolgozó parasz­tok. A Kossuth tsz tojásbeadását már 250, tejbeadását 106, vágó- marhabeadását 163 százalékra teljesítette. A Dózsa tsz sem sok­kal marad el mögötte, a Petőfi tsz pedig a járás szövetkezetei elől kaparintotta el a vándorzászlót, mivel első lett a tavaszi munkák­ban. A szövetkezetek lelkesítő példáját kell követni azoknak a be­adástól húzódozó gazdáknak, akikre joggal tekintenek szégyenkez­ve a becsülettel teljesítő dolgozó parasztok, akik még mindig ha- laszlgatják a beadást, mint Balogh István. Battyán-úti dolgozó pa­raszt, aki még semmit sem adott be ez évben. A tanács és a begyűjtési hivatal még csak ezután akarja meg­kezdeni a késlekedők felelősségre vonását. Megnehezíti ezt a mun­kát az, hogy még nem mindig tudják, ki a kulák. A tanácstitkár szerint egy-kettő van, a begyűjtési hivatal egyről sem tud. Ezt könnyen kihasználják a kulákok, becsületes dolgozó parasztnak tüntetik fel magukat, úgy agitálnak a begyűjtés ellen. Ezt a meg­alkuvó magatartást sürgősen sutba kell dobni. A becsületesen teljesítő dolgozó parasztok követelik, hogy aki nem akarja telje­síteni kötelességét, az ellen alkalmazzák népköztársaságunk tör­vényét. Miattuk nem akarnak szégyenben maradni a város becsü­letes dolgozó parasztjai, akik már most is úgy gondolkoznak: „aki a beadást nem teljesíti, szégyent hoz a városra, bűnt követ el a dolgozó nép államával szemben.” A begyűjtés és a tavaszi munka, e két fontos feladat nem Választható el egymástól. Mindkettőt idejében kell elvégezni, akár az egyik, akár a másik késik, súlyos hibát von maga után. A hat­vaniak mindkettővel késtek. A földrendezés késleltette a tavaszi munkát, még most is ültetik a burgonyát, amikor sok helyen már el is felejtették. Igaz, itt se késlekedik mindenki. A Dózsa tsz tag­sága, hogy lemossa a város szégyenét, naponta az előírt öt hold burgonya helyett egy géppel 10 holdat ültet el. Ez a szép példa biztos követőre talál, s akkor a hatvaniak is megvalósíthatják a kormányprogramm célkitűzéseit, pontos beadással és időben vég­lett tavaszi munkával járulnak hozzá népünk boldogulásához. Oltványt nevelnek a nagyrédei szőlősgazdák Előre a megyei pártbizottság kongresszusi versenyzászlóiért Építkeznek termelőszövetkezeteink I A megye termelőszövetkeze­teiben mindenütt lendületesen folyik a tavaszi mezőgazdasági munka. Ez idő alatt azonban az építkezés brigádtagjai sem tétlenkednek. Uj tehénistálló­kat, baromfiólakat, sertésóla­kat építenek az egyre növek­vő állatállomány részére. A bekölcei Uj Élet termelőszövet­kezet tagjai az idén többszáz­zal növelik a meglévő juhállo­mányukat Az építkezési bri­gád tagjai egy új, 300 férőhe­lyes juhhodály elkészítésén munkálkodnak. Az andornak- tályai Lenin tszcs-ben 10 férő­helyes tehénistálló, 500 férő­helyes baromfiól, azonkívül 10 férőhelyes sertésfiaztató épí­tését kezdték meg. A tarna- szentmiklósi Petőfi termelő- szövetkezetben az eddigi egész­ségtelen juhhodály helyett új, 200 férőhelyes hodály építését kezdték meg, azonkívül még ebben az esztendőben elkészül egy 500 férőhelyes baromfiól is. Pállá Ferenc Eifercsehi bányaüzem esztergályosa brigád­jával 130 százalékos eredményt ért el a kongresszusi versenyben. A Mátravidéki Erőmű teljesítette kongresszusi vállalását A Mátravidéki Erőmű a Magyar Dolgozók Pártja III. kon­gresszusa tiszteletére vállalta, hogy március 1-töl április 30-ig terven felül 12 millió kilowattóra energiát termel. Ezt a válla­lást az Erőmű dolgozói április 30 helyett I7-én, vagyis 13 nap­pal előbb teljesítették. Az Erőmű dolgozói ígérik, hogy újabb vállalásokkal készül­nek pártunk III. kongresszusára. Ezzel tanúbizonyságot adnak arról, hogy mindannyian egységesen állnak a munka frontján és további jó munkával biztosítják az ország zavartalan ener­giaellátását. Az építőipari dolgozók újabb eredményei A 21/3. Építőipari Vállalat gyöngyösoroszi építkezésén dol­gozó Vihar ácsbrigád, Vasfe­gyelem betonozóbrigád és a Dózsa vasbetonszerelőbrigád tagjai pártunk III. kongresszu­sa tiszteletére versenyre hívták a megye területén dolgozó ösz- szes ács-, betonozó- és vasbe­tonszerelőbrigádot. A verseny szempontjai a következők: A legmagasabb teljesítmény szá­zalékban. „kiváló minőségi munka és az anyag 100 száza­lékos felhasználása. Április 20-ig a brigádok a következő eredményeket értek el: az ács­brigád teljesítménye 172, a be- tonozóé 186, a vasbetonszerelőé pedig 133 százalék. Mindhárom brigád kiváló minőségű mun­kát végzett és az anyagot tel­jesen felhasználták. Ugyanitt dolgozik a Németi Zoltán bri­gádjával párosversenyben ál­ló Kozma kőművesbrigád.' Teljesítményük átlagosan 160 százalék, 100 százalékos minő­ségi munka és 100 százalékos anyagmegtakarítás mellett. Suszter Gyula Egeresei» bánya dolgozója az elmúlt hé- ten közei másfélszeresére teljesítette tervét. Élüzemnek javasolták az egri vasútállomást A MÁV egri állomásán az élüzem szintet felülvizsgáló bi­zottság megállapította, hogy az állomás dolgozói havonta és negyedévi átlagban is elérték íz élüzem szintet. Az állomás január havi tervteljesítése 107.87, februári 111.51. a már­ciusi 118,41 és a negyedévi át­lag 112.59 százalék. A negyed­év tartama alatt egyetlen bal­eset sem történt, lelkes mun­kaverseny folyik. Valamennyi dolgozónak helyes és célszerű felajánlása van, amit rendsze­resen értékelnek. A sztahano­visták munkamódszereiket mindig átadják, munkafegye­lem terén országos viszonylat­ban élenjárnak, mert még munkafegyelem sértés nem fordult elő. Az állomás dolgo­zói résztvesznek az oktatásban, átlagos eredményük 4,6 száza­lék. Mindannyian résztvesznek az udvariassági és a tisztasági versenyben. Az állomás állan­dóan tiszta és dekorálása is olyan szép, hogy valamennyi állomás elé példaképül lehet állítani. A párt és szakszerve­zet minden támogatást megad a dolgozóknak és ennek követ­keztében a mozgalmi munka és a politikai nevelés is igen jó­nak mondható. A fenti megállapítások értel­mében a bizottság az állomást élüzem kitüntetésre javasolta. Jól halad a lucerna vetése járásainkban A tavaszi munkák versenye megyénk járásai között egyre nács mezőgazdasági osztályáról. Az utóbbi időben a burgonya lendületesebb. Mindig maga­mellett a lucerna vetésében sabb és magasabb eredmények­ről számolnak be a megyei ta­értek el nyékét. kiemelkedő eredmé­Járás burgonya kukorica napraforgó százalékban lucerna Egri 59.8 93.4 107.2 296.9 Füzesabonyi 63.4 99.6 123.7 168.8 Gyöngyösi 95.6 92.8 99.3 304.4 Hevesi 82.8 76.8 152.3 251.1 Pétervásári 48.1 89.7 98.8 244.4 A hatvani járásból lapzártáig nem érkezett jelentés. A tarnaszentmiklósi gépállomás továbbra is tartja első helyét A megyei tanács április 26-i jelentése szerint gépállomá­saink között továbbra is a tar­naszentmiklósi gépállomás van az élen 90,1 százalékos ered­ményével. Az egri gépállomást, amely hosszabb ideig az első helyen volt, most még a má­sodik helyről is kiszorította a káli gépállomást 84,5 százalé­kával, harmadik Boconád 78,9, ígv az egri a negyedik helyre került 75,5 százalékos eredmé­nyével, 5. Sarud 67,2. 6. Heves 63,7, 7. Atkár 55.9, 8. Hort 53,6, 9. Pétervására 48.3, 10. Füzes­abony 43.8, 11. Detk 33,2. 12. Lőrinci 32 százalékos ered­ménnyel. Egy példamutató középparaszt Czakó Károly 16 holdas kö­zépparaszt kiváló munkájával példát mutat Füzesabony köz­ség valamennyi gazdájának. Évről évre az elsők között tel­jesíti állampolgári kötelezett­ségét és az elsők között végez a mezőgazdasági munkával. Tavasszal, amint az idő meg­engedte, azonnal elvetette a vörösherét, az árpát és gondo­san fej trágyázta a gyenge ke- lésű őszibúza vetéseket is. Március közepére valamennyi kalászos magját elvetette és több mint másfél mázsa mű­trágyát szórt ki a földre. Sokéves tapasztalat már sok­szor beigazolta, hogy a kapá­sok is csak az időben végzett lelkiismeretes munka nyomán hoznak jó termést. A kalászo­sok után néhány nappal föld­be tette a cukorrépa vetőmag­ját is. — Érdemes volt igye­kezni — állapította meg a gaz­da. A vetés után a tavaszi eső hatására gyorsan fejlődésnek indult a mag és ma már szé­pen zöldet a cukorrépa. A múlt héten, csütörtökön délután el­érkezettnek látta az időt és megkezdte a sarabolást is és péntek délig a cukorrépa több mint felét megsarabolta. Ki­váló segítőtársa Czakó Károly- nak felesége, aki a ház körül végzett munka mellett csak­nem minden nap kint van a határban. Az elmúlt napok reggelein is együtt indultak ki, hogy a kukoricát is mielőbb elültessék. Czakó Károly készí­tette a fészkeket, felesége pe­dig a magot szórta. Közös erő­vel már több mint egy holdon elültették a kukoricát. A nö­vény még ki sem kelt, de már elhatározták, hogy legalább négyszer megkapálják. Az el­ső kapálást mélyen, a többit pedig sekélyen végzik, hogy meg ne sértsék a növény felső gyökérzetét. A múlt évben a jó talajelő­készítés. a gondos növényápo­lás révén holdanként közel 30 mázsa kukoricát termeltek. Az idén ezt legalább öt mázsával túl akarják szárnyalni.

Next

/
Thumbnails
Contents