Népújság, 1954. április (25-33. szám)

1954-04-25 / 32. szám

\

4

NÊPÜJSXg

10.-4 április vásárnál».

NÉHÁNY SZÓ AZ ÁLLAMI FALUSZÍNHÁZ ELŐADÁSÁRÓL

Nagyszabású ünnepi műsor május 1-én

NAGYSZÁMÚ közönség előtt került bemutatásra Egerben az Állami Faluszínház budapesti művészegyüttesének előadásában a „Borjú“ című zenés vígjáték. A mű joggal megnyerte a közönség tetszését. Mindannyiunknak az volt az érzése, hogy igen, ez kell most falura. Témáját a falu életéből vette, cselekményében a falusi élet mai legjellegzetesebb problémáját látjuk, a régi és az új összecsapását, melyből természetszerűen az új kerül ki győztesen.

Nagy a sürgés-forgás Csuhainé házában, ahol unokája, Tajti Boris és a községbe került fiatal traktorista, Virág István lakodalmára készülnek. Csuhainé a jó falusi szokások szerint a ház teljhatalmú ura, aki mellett leányának és vejének, Tajti Mártonnak egyetlen szava sem lehet. A bonyodalom a lakodalmi borjú körül kezdődik, ugyanis Csuhainé a szokásokhoz híven mindenképp le akarja vágatni a Bimbót a lakodalomra — bár ezt a törvény tiltja — mert a násznépnek borjú dukál. Tajti Márton, aki nem akar a törvény ellen véteni, elrejti a borjút. Kapóra jött ez a helyzet. Kispái Jóska kupec- legénynek és társának, akik feketevágás ügyében ludasok, s amellett még Kispái Tajti Boris kezére is pályázik. A feketén levágott borjújuk húsát a lakodalmas házba csempészik és Virág István nevében feljelentést írnak a rendőrségre Tajtiék ellen. Virág István, aki törvényellenes úton nem hajlandó kisegíteni a bajbajutott családot, szakít szerelmével is, mígnem előkerül a borjú, a rendőrség és a többi szereplők segítségével kiderül az igazság, a feketézők elnyerik méltó büntetésüket, a fiatalok újra egymásra találnak és boldog lakodalmat ülnek.

A darab bebizonyította, hogy a régi rossz szokásokhoz és előítéletekhez ragaszkodókkal hiába szövetkezik az ellenség, a születő, a keletkező új legyőzi azokat. A cselekmény során sorra lelepleződnek az álszent babonás és ellenséges alakok, eszméikkel együtt és Virág István traktoros már új módon és új utakon indul el élete párjával. Apósa, Tajti Márton is 25 évi gyötrődés után végre megtalálja a he’yes utat, és becsületes középparaszt társaival együtt a termelőszövetkezet tagjainak sorába lép.

UJ IRODALMUNK egyik gyermekbetegsége a sematizmus. E mű többé-kevésbbé mentes az ilyen vonásoktól ; érdekes meseszövéséből, jól megalkotott tipikus figuráival, jóízű népi humorával leköti a hallgatóság figyelmét. Éppen ezért dicsérendő, hogy a Faluszínház műsorára tűzte a „Borjú“-t. A szereplők között megtaláljuk a falu megváltozott új életének alkotóit, a szövetkezet és a gépállomás embereit, akiket követ a falu népe és a fiatalság; és ime máris csírájában kibontakozik előttünk a falu jövendő képe. Az író jól és merészen nyúl ehhez a jellegzetes falusi problémához. Sok tipikus alakot látunk a színpadon s a borjú körüli bonyodalom és az azt követő események szerencsésen juttatják kifejezésre a darab eszmei mondanivalóját. Ugyancsak szerencsésen nyert ábrázolást a középparaszt: a

falu és a város egvmásratalá- lásának, összefogásának kérdése is és emellett a mű éles határt von a maradi, káros szokások és az értékes népi hagyományok, a népviselet között. A mű írója a falusi élet jó ismerője, élethűen eleveníti meg a forrongásban, átalakulásban lévő falu képét, s az eseményeket is helyesen értékeli. A darab pozitív hősei a haladás emberei, a párt álláspontját képviselik, azonban mégsem nyert a párt közA tarnaszentmiklósí gépállomás az első, a lőrinci az utolsó a gépállomások versenyében

Megyénk gépállomásai a tavaszi munkák jó elvégzésében a termelőszövetkezetek mellett egyénileg dolgozó parasztjainknak is nagy segítséget nyújtanak. Gét állomásaink között április első felében a következő eredmények alakultak ki az ösz- szes elvégzett munkában:

1. Tarnaszentmiklósí 84,7; 2. káli 78,4; 3. egri 70,6; 4. boco- nátli 67,7; 5. sarudi 63,1; 6. hevesi 57,6; 7. atkári 51,3; 8. horti 49.4; 9. pétervásári 45,3; 10. füzesabonyi 41,3; 11. detki 32 9; 12. lőrinci gépállomás 29.3 százalékkal.

Egyénileg megyénk legjobb traktorosai közé tartozik Hegedűs Szilárd (boconádi) 171, Kelemen Gyula (boconádi) 162, és Ferenc Béla (füzesabonyi) 159 normálhold megmunkáiá- tuval.

Teljesítették kongresszusi felajánlásukat a pélyi brigádszállás traktorosai

A tarnaszentmiklósí gépállomás Pélyre helyezett brigádja is vállalást tett a párt- kongresszus tiszteletére — mint erről már írtunk is. — Mészáros Lajos DISZ-brigádja megígérte, hogy tavaszi tervét április 18-ig 105 százalékra teljesíti, Balázs Tihamér brigádja hasonló felajánlást tett.

Az április 15-i értékelés alapján Mészáros Lajos brigádvezető felajánlását nyolc nappal előbb, 132 százalékra teljesítette, a tervezett 647 normálhold helyett, 855.46 normálholdat müveit meg. Balázs Tihamér brigádjához tartozó erőgépek tavaszi tervüket 15-ig 100 százalékra teljesítették. Az egész brigád tavaszi

tervét 115 százalékra teljesítette. Mint agronómus, 110 százalékot vállaltam, és ezt a vállalásomat 18-a előtt, 5 százalékkal szárnyaltam túl. A brigád lelkesedésének tanujele, hogy ú.;ból vállalásokat tettek, teljesítményük mégjobban emelkedik. Az újabb győzelmekhez a gépállomás vezetőségének éppúgy kell hozzájárulni, ahogyan a kongresszusi felajánlások megvalósításához hozzájárult. A kongresszusi versenyeredmények a pélyi brigádokhoz tartozó traktorosokon, brigádvezetőkön kívül a gépállomás vezetőségének és a politikai munkatársaknak is köszönhetők.

Félegyházi Endre, agronómus

Továbbtartásra nem alkalmas ökrök cseréjéről

A Hevesmegyei Állat- és Zsírforgalmi Vállalat felhívással fordul a tszcs-k és egyénileg dolgozók felé. Az elnehezedett vagy továbbtartásra nem alkalmas ökröket, illetve vágóállatokat kicserélhetik tinóval, a következő feltételek szerint: A szerződött üszők és tinók átvételekor a tszcs- és egj-éni- termelők. a nekik cserére alkalmas állatokat kiválasztják, melyeket a gazdák hat százalékos súlylevonással, öt forintos egységáron kapnak, a cserére felhozott állatok pedig az osztályzatnak megfelelően a jelenleg érvényben lévő sza- ba.dvánóállat-áron, súlylevonással számolják el. Harmadosztályú minőségűnél rosszabb vágóállat nem cserélhető át. Az üsző. tinó. vágómarha értéke között mutatkozó többlet-forintot, mindkét részről a cserénél fizetik ki. Cserére minden 320 kilónál nehezebb vágóállatot átveszünk. Négyszáz kilogrammnál nehezebb tinót a felha.itó-hónap alatt nem tud a vállalat kicserélni, viszont a csere a vállalat kápolnai, illetve hevesi K. H. telepén is lehetséges, de 300 kilogrammnál nehezebb állat nem igényelhető.

Keresztes Lajos

Hevesmegyei Állat és Zsírbegyüjtő Vállalat

vetlen ábrázolást a falu életében, problémái megoldásában, pedig a mi életünk nagyszerű példája ennek. Az író nem vitte kellőképpen színre a pártot, csak valahol a háttérben érezzük a párt létét és szerepét. Úgy éreztük, hogy a véletlenek és az események vak sodra több szerepet játszik a hősök sorsának irányításában, mint a párt. Nem találjuk ott a pártot Virág István vívódásánál, aki nehéz helyzetében nem fordul a párthoz, s ugyanúgy a többi kátyúba jutott szereplők sorsánál sem nyilvánul meg a párt közvetlen segítsége. Éppen ebből következik, hogy az író nem eléggé szerencsés kézzel tudta kidolgozni, megformálni Virág István alakját. Ö mint a gépállomás fiatal traktorosa, a darab egyik központi hőse, nem játszotta azt a fontos szerepet az események irányításában, ami rangjához és hivatásához méltó lett volna. Nem bontakoztak ki igazán szép egyéni jellemvonásai, nem tudott eléggé vonzó, megnyerő lenni, úgy éreztük, hogy kissé merev, sematikus figura volt.

MERÉSZ ÉS ÚJSZERŰ vállalkozás a cigányfiú sorsának és fejlődésének ábrázolása is. Itt az író helyes eljárást alkalmaz, amikor Jancsit, a cigányfiút munkába küldi s ezáltal belőle értékében megnövekedett, teljes embert farag, de kissé merészen túlozta, a valóságtól elszakította s ezzel álromantikussá és hihetetlenné tette Jancsi szerelmét. Az ipari munkássá vált Jancsit az író szerelmessé teszi egy parasztlányba és ezután őt már csak mint szerelmest látjuk a színen mozogni és fejlődni. Nem azt mutatta meg, hogy Jancsi azért lett teljes értékű ember, azért becsülik jobban a faluban, mert becsületes munkássá vált, hanem ehelyett az emberi fejlődés ábrázolása helyett szerelmi álromantikus világba vitte

Államunk többszáz, ..lakást épít ebben az évben Heves megye városaiban, falvaiban; Csupán Gyöngyösön állami költséggel több mint 100 lakás épül fel az idén.

A nagyarányú építkezésekhez több téglára, építőanyagra va^ szükség. A Hevesmegyei Téglagyári Egyesülés dolgozói a kongresszusi versenyben azt határozták el, hogy téglagyárJancsit, turbékoló szerelmi hőst formált belőle.

A SZEREPLŐK beszélgetéseiben sok természetességet, eredetiséget, népi vonást találhatunk, de emellett számos frázisszerű szólam is elhangzott. A faluszínház művészei szép teljesítményt nyújtottak. Biztos fellépés, jó begyakorlottság jellemezte játékukat. Igen jól és élethűen tolmácsolta Csapó Ildikó, Csuhainé, illetve Sándor Böske Lakzis Erzsa alakját. Mindketten színészi alakításuk legjavát nyújtották, játékuk elismeréseképpen nem egyszer csendült fel a nézőközönség elismerő tapsa. Virág István sematikusan megalkotott figurája rányomta bélyegét az előadásra is. Alakítója különböző mozdulatokkal és taglejtésekkel igyekezett élethűvé és vonzóvá tenni a traktoristát, ezzel igyekezett pótolni a jellemábrázolás hiányosságait, több-kevesebb sikerrel. Mindezek nem pótolhatták a kevésbbé sikeres típusalkotást. Igen szép és kedves volt Tajti Márton, a fejlődő és öntudatosuló középparaszt szerepe, de az azt alakító művész, minden igyekezete ellenére sem tudott eléggé élni a szerepadta lehetőségekkel. A többi szereplő jól és élethűen vetítette elénk a falusi élet egyes alakjait.

Dicséret és megbecsülés jár az Állami Faluszínház színészeinek, akik viszonylag nehéz körülmények között, faluról falura járva, igényes művészi fokon terjesztik a kultúrát községeinkben és városainkban egyaránt.

Mindent összegezve, a faluszínház most is, mint már sok esetben, szép teljesítménnyel szórakoztatta Eger város és megyénk dolgozóit és a szórakoztatáson kívül igen jól betöltötte azt a nagyszerű feladatát is, melyet úgy neveznek, hogy nevelés.

Császár István

j^si, jeryjjket 5 százalékkal túlteljesítik. Meg is tettek mindent, hogy a dolgozók vásárlási igényeit kielégítsék. Az alsó negyedévben 30 kétszoba-kony- hás családiház felépítéséhez elegendő téglát gyártottak előirányzatukon felül. Emellett nyerstégla-gyártási tervüket nem 5, hanem 30 százalékkal teljesítették túl.

Egy héttel a nagy ünnep előtt lázas készülődés folyik szerte a megyében. A kultúr- csoportok, sportegyesületek készülnek a május 1 kétnapos ünnepre, hogy tudásuk legjavát adva szórakoztassák a megye dolgozóit.

Igen változatos és szép sportműsorban lesz része a városok és falvak népének. Egerben 8 órától 12 óráig tartó ünnepi felvonulás után egy órakor kezdődik az országos háztömbkörüli gyorsasági motorverseny. Fél háromtól az Egri Fáklya teniszbajnokságában gyönyörködhet a sportszerető közönség. A Dobó-gimnáziumban 3 órakor kezdődik a vándordíjas ifjúsági és felnőtt . tőrvívóverseny. A férfi és női röplabda villámtornára fél 2-kor kerül sor a Fáklya-pályán, utána a Debreceni Lokomotív — Egri Vörös Meteor női kézilabdacsapat méri össze erejét a Vasas-pályán.

Másodikén már 7 órakor (reggel) megkezdődnek a sport- bemutatók, mérkőzések. A Sportuszodában délután 3-kor kezdődik a vízilabda villámtorna, a Népkertben 4 órakor kezdik a női tőr-, férfi tőr- és kardvívó bemutatót. A Népkert színes műsorához hozzátartozik majd a délelőtt 10 órakor kezdődő birkózóbemutató.

A sportműsoron kívül, a felvonulás után a Népkert szabadtéri színpadán egésznapos kultúrműsorban gyönyörködhet a város dolgozó népe. Többek között színpadra lép a Hevesmegyei Népi Együttes, a Dohánygyár, Bútorgyár tánccsoportja, a megyei tanács színjátszó csoportja, az Útfenntartó Vállalat énekegyüttese, a Honvédség, Uttörőház, az általános iskolák, a MÁV, s még több üzem kultúrcsoportja.

A megyeszékhelyen kívül a két városban, a járási székhelyeken, de minden községijén nívós sport- és kultúrműsor lesz. Hatvanban nagyteleki, nagygombosi és kerekharaszti lovasok felvonulásával kezdődik a műsor. Az első nap dél-; utánján.. ÖkölViYó-mérkőzési motorverseny, labdarúgás, zsákbafutás, lepényevés deríti majd kedvre a város apraját, nagyját. Az ünnep második napja sem lesz unalmas. Kilenckor már kezdődik a kerékpáros-verseny, a szövetkezetiek labdarúgómérkőzése, délután MHK- és tornabemutató, a Hatvani Kinizsi és Ecséd bajnoki mérkőzés, röplabda,

birkózóbemutató teszi kellemessé a szép napot.

A gyöngyösi sportolók egyesületük színeiben vonulnak fel, délután 3-kor már megkezdődik a Batthányi-téren a birkózóbemutató, s még ugyanezen a napon járási labdarúgó- mérkőzés, háztömbkörüli motorverseny, vívó és röplabda- bemutató, 2-án pedig háztömb- körüli kerékpárverseny, iab- darúgómérkőzések és a Heves- Pest megye közötti sakkverseny teszi érdekessé a tavasz ünnepét.

Hevesen is érdekes sport- és kultúrműsorban lesz része a falu lakóinak. A lovasbemutató, a röplabda, villámtorna, a kerékpárosverseny, a labdarúgó- mévkőzések, az egész délutánt betöltő kultúrműsor és a ' éggel ig tartó tánc kellemesen elszórakoztatja a hevesieket.

Pélyen május 1-én nagy majálist rendeznek a fiatalok, hogy ezzel tegyék nevezetessé a nagy napot, Az erdőtelkiek sportbemutatót rendeznek, Be-* senyötelken lovasbemutató gyönyörködteti a közönséget, majd a poroszlói tornászlányok tornagyakorlata kezdődik.

Füzesabonyban és Pétervásá■* rán vidám versenyek, labdarúgómérkőzések, atlétikai versenyek teszik színessé az ünnepet.

Az Egri Venléglátoipaii Tröszt is felkészült a kettős ünnepre, hogy ne maradjon szomjas torok, s éhes száj a nagy napon. Egerben és Gyöngyösön 16 sátor áll a dolgozók rendelkezésére. A megyében lévő összes kerthelyiségeket rendbehozzák s a meglévőkön kívül újabb ötöt helyeznek üzembe május 1-én. A raktár- 6an már eddig 100 hektó sör, 500 hektó bor, és 150 hektó pálinka, ezenkívül frissítő italok tömkelegé várja a szomjas embereket. Élelemről is gondoskodott a vállalat. Három mázsa virsli, 8000 darab pogácsa, rengeteg péksütemény, 4000 darab olcsó népszendvics kerül az elárusító sátrakba. A sátrakon kívül Egerben és Gyöngyösön '20—20 mozgóbüfét adnak segítségül a sátrak és a különböző elárusító helyek mellé. A bánya- és iparvidékeken a szórakozóhelyek közelében is büféket állítanak fel. Az Egri Csillag és a Gyöngyösi Szabadság vendéglőben neves művészek szórakoztálják 9 dolgozókat.

1

Terven felül 30 cssládiház építéséhez elegendő tégla

AZ UTOLSÓ beteg is elmondta panaszát, megkapta gyógyszerét — végétért a rendelés. Dr. Stein Lajos füzesabonyi körorvos fáradtan dőlt hátra a székben, s rágyújtott egy Harmóniára. Lassan, elgondolkodva fújta a füstöt, a most szokatlanul csendes rendelőben. Harminc éve szívja így cigarettáját a rendelések után, ekkor gyűjt egy kis erőt, hogy végiglátogassa fekvő betegeit. Harminc esztendeje éjjel-nappal szolgálatban volt, az emberek szolgálatában, harminc éve harcol a betegség, a babona, a kuruzslás ellen. Számtalan felvilágosító előadás, megértő, megnyugtató szó, lelkiismeretes munka — ez jellemzője a körorvosnak. „Nem betegséget, hanem beteget gyógyítok“ — szokta volt mondani, érzékeltetve ezzel, hogy egy-egy betegben nem érdekes kóresetet, hanem embert lát.

Utolsót szippantott a cigarettából, aztán felállt. Kezébe vette az elkészített táskát, s kilépett az ajtón ...

★

ÓVATOSAN, szinte bocsá- natkérően nyikordult meg az ajtó. Alacsony, ijedtszemű ssz- szony tülekedett be a misztikus félhomályba burkolózó szobába. mintha tolta volna valaki hátulról.

— Engem keres lelkem? — suttogta egy hang az asztal mellől.

— Amália asszony?

— Én vagyok lelkem, én — reccsent meg a széken Köles Lajosné, a dormándi látó- és kuruzslóasszony. Mindent tudok és látok, látom a holtakat, értem szavukat.

Az idegenből jött asszony pislogva ereszkedett le a székre.

— Egy hete halt meg az uram. Nagyon jó ember volt életében., s

A tudományr az

— Most azt szeretné tudni kedveském, ugye, nyugta van-é a túlvilágon? Ne, ne szóljon semmit — intett tiltako- zóan, amikor az asszony mondani akart valamit — hallgasson. Már hallom a túlvilág üzenetét .. ;

Az asszony olyan kicsire húzta magát össze, mint egy ijedt veréb, s nézte a kövér, kendős arcot, a félig leeresztett szempillákat.

— Üzeni, üzeni, igen hallom a szavát. Azt üzeni, hogy volt egy haragosa, de már megbékélt. Szép ruhában . van, igen szépben. Keze össze van téve a mellén. Üzeni, hogy köszöni... köszöni a szeretetet, meghogy mindszentkor vigyenek virágot a sírjára. Igen, azt üzeni még ... Eltűnt. Nem látom már ...

Az asszony hangosan elsírta magát.

— Azt mondja már aranyos Amália, hogy áldja meg a jóisten szívességéért, hogy néz ki az én emberem?

— Nyugodt, békés volt az arca, s úgy mosolygott a drága lelkem, olyan szelíden, de olyan szelíden ...

Az asszony elment, egy csomag ottmaradt, s Amália asz- szony gyors kézzel bontogatta, míg láttatni engedte magát a húsvéti „maradék“.

— Jaj — kapott észbe hirtelen — engem meg várnak a zenész-soron.

Gyorsan összecsomagolta a megdolgozott „bért“, vállára terítette a kendőt, s gyors léptekkel elsietett.

★

— NO EGÉSZEN szépen néz ki a kis legényke. Itt az orvosság, váltsák ki. Most már túl van a nehezén — csukta be táskáját doktor Stein. Két nap

csak tudomány

múlva aztán hozzák el, megnézem még — simogatta meg a kis gyerek buksi fejét.

— Nagyon köszönjük, doktor úr, hogy így átsegítette a fiút a bajon — hálálkodott az anyja.

Stein, mint mindig, ha megköszönnek neki valamit, zavartan mormolt még egy-két szót az orra alatt, aztán gyorsan elbúcsúzott. Igyekezett haza a sötétbe borult utcákon.

— Egyszerű eset. Fene ezt az időt, emiatt van. Már sose lesz tavasz — szívogatta a levegőt kapuja előtt. Aztán, mint aki már erről igazán nem tehet, megrántotta vállát, s benyitott az ajtón ...

★

— MI BAJ VAN Erzsókom, gyötör a tavaszi láz? Oda se nézz. Majd Mali rendbetesz. Jól ismeri mindenki, mit tudok én. Azért is irigykednek rám az orvosok. Tán meg is fojtanának egy kanál vízben. Csakhogy nem könnyű ám az én eszemen keresztül járni, de nem ám ... hi ... hi ... hi ... — dörzsölgette össze tenyerét.

A fiatal 16—17 éves forma lány elejtve üldögélt a testetlen asztal mellett.

— Azt mondta az orvos, hogy menjek be Egerbe röngenyre.

— Röngenyre? — sipított fel Amáli asszony. Még, hogy röngenyre? Tudod te, mi az? Idehallgass — hajolt közel, sutto- góra fogva hangját. Nem lehetsz utána asszony, soha. Érted? Soha.

— De hát mit csináljunk Máli néni — vágott közbe a lány apja. Erzsók beteg, esténként láz kínozza, éjjel meg mindég izzad ...

— Mit-e? Majd én megmondom. Itt vannak ezek a füvecs- kék. Főzzetek belőle teát, Azlán éjjel 12-kor egy bögrével, hajnali 5-kor másikkal kell inni belőle. De csukott szemmel, Erzsókom. Mert ha meglátod magad a teavízben, meghalsz. Az orvosnak se szóljál, mert ha elmondod, akkor meg méreggé válik a főzet és megint- csak meghalsz. Érted-é?

Erzsók elkínzott arccal bólogatott rá. Érti, hogyne értené, Felállt, megfőzni a teát.

(Egy hónapig „kezelte“ Amália asszony a lányt. Nem kért érte semmit, csak amit jószívvel adtak. A lány apjának félhavi keresete, lassan, de biztosan Máli néni zsebébe vándorolt. A tea keserű volt, mint az epe, a láz, meg az izzadás, meg még kínzóbb lett. Végülis csak elmentek mégegyszer az orvoshoz, onnan a tüdőbeteg-gondozóba, onnan meg egy fél év múlva haza. De már makk- egészségesen.)

★

— JÓNAPOT, doktor úr. Jaj, nagy az én bajom. Nagyon nagy. ügy fájnak a lábaim, hogy már menni se tudok. Nézze már meg, mi van vele — siránkozott Máli néni doktor Stein rendelőjében. Okos ember maga, orvos, biztos tudja, mi a baj.

Stein doktor megvizsgálta gondosan, lelkiismeretesen.

— Ischyásza van kedvesem, az bizony.

— Jaj istenkém és ez halálos? — rémüldözött Máli néni. — Segítsen rajtam, aranyos doktor úr, meghálálom szívemből mondom.

Az orvos nem szólt egy szót sem. felírta az orvosságot és kezébe nyomta Amália asz- szonynak.

— Két hét múlva jöjjön el.

Egy hét múlva azonban ismét ott ült a rendelőben, mert hát a tudomány, az csak tudomány — és fizetni sem kell érte. Gyurkó Géza