Népújság, 1954. április (25-33. szám)
1954-04-25 / 32. szám
X. ÉVFOLYAM, 32. SZÁM. Ára 50 fillér 1934 ÁPRILIS 25. VASÁRNAP. A HELYI LEHETŐSÉGEK JÓ KIHASZNÁLÁSÁÉRT Gazdag, szép megye a miénk, megtalálható itt a természet minden kincse. Az a'földi rész dohánya, dinnyéje, gabonája, a hegyoldalak szőlői, borai világhírnevet vívtak ki Heves megye mezőgazdaságának, dolgozó parasztjainak. A párt és a kormány december 19-i határozata nyomán, ha lehet. még le'kesebb. még odaadóbb az a munka, mellyel a falu népe megyénk hírnevét kívánja öregbíteni, mellyel népünk életszínvonalának emeléséhez, az élelmiszerek bőségéhez járul hozzá. A felszabadulás után egyre szélesebb mederben kezdett hömpölyögni az addig elfojtott, tetszhalálra ítélt kezdeményező készség. S ha lehet, ez az alkotókedv még nagyobb métereket öltött, még lázasabb tempójú most, mint valaha. Az, hogy határidő előtt végeztünk a tavaszi kalászosok vetésével, hogy országos viszonylatban is elsők között vetettük el a napraforgót, hogy jóformán még a dülőutakat is megszántották a dolgozó parasztok — mindez a termelési kedv örvendetes, nagyarányú megnövekedését bizonyítja. A nem mindenben kedvező tavaszi időjárás ellenére számottevő eredményeket értünk el a mezőgazdaság fejlesztése, hároméves terve alapjainak lerakásában. Egyénileg dolgozó parasztok. termelőszövetkezetek, egész községek harcolnak most hároméves terveik végrehajtásáért. Előre a megyei pártbizottság kongresszusi versenyzászlóiért A gyöngyösi Xll-es akna nemrég épült hatalmas rakodó pályaudvarán egymás után ürítik ki a támlákat szállító vagonokat ~k. VILÁG PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK! NÉPÚJSÁG AZMDP HEVESMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Hiba volna azonban azt állítani — az eddigi tapasztalatok alapján — hogy mindent megtettünk a termelés fokozása. s ami ezzel összefügg, a helyi lehetőségek jó kihasználására. Megyénk sokoldalú tájjellege egész sor olyan nagyszerű lehetőséget biztosít, mellyel nem élni, melyet figyelmen kívül hagyni sehogy sem volna okos dolog. Több helyen, elsősorban termelőszövetkezeteinkben ezen a téren is történtek számottevő lépések. A felnémeti Petőfi termelőszövetkezet, mely megyénk egyik legnagyobb almatermeló szövetkezete, ^méhészetet állított fel. Ezzel egyrészt az almavirágok nagyobbarányú megtermékenyülését, tehát a nagyobb almatermést biztosítják, másrészt értékes „melléktermék“, a méz is gazdagítja a szövetkezetbeliek életét. Hasonló kezdeményezés történt a komlói Szabadság termelőszövetkezetben, ahol a tagok maguk állították elő a kaptárakat is. A Tisza menten a rizs, a szőlőtermelő vidékeken az oltványtermelés hoz szép jövedelmet dolgozó parasztjainknak, segíti az életszínvonal állandó emelését. Ezek a jó kezdeményezések azonban még nem elég általánosak. kényelmeskedés, az újtól való tartózkodás jellemzi nem egy területen megyénk mezőgazdaságát. Bajzáth Ignác elvtárs arról ír levelében, hogy a pétervásári járásban a hat tsz-nél 1700. az egyénieknél 4000 juh van mindössze. A járás dombos területeinek egyrésze alkalmatlan a földművelésre, ezeken a területeken minden különösebb nehézség nélkül akár háromszorosára is lehetne emelni a juhállományt, S nem is rossz befektetés ez, hiszen a gyapjú átvételi árának jelentős felemelése még jövedelmezőbbé teszi a juhtenyésztést, mint eddig bármikor. Keveset törődnek itt is, de a déli járásokban is a juhok tej-, sajthozamának emelésével, pedig a juhsajt keresett árucikk, szép jövedelemre lehet ebből is számítani. A legtöbb eredményt talán az öntözéses gazdálkodásban értük el. Ma már többszáz holdon termelnek rizst a megyében. sok helyütt létesítettek öntözéses kertészetet, sőt Aba- sáron öntözéses oltványtermesztéshez láttak az ottani dolgozó parasztok. A lehetőségekhez képest azonban ez még igen kevés. Egyedül a megye nagyrészét átszelő Eger patak mentén majd 3000 holdat lehetne öntözni — de még a leiét sem öntözik. Nem különb a helyzet a Tárná, a Zagyva mentén sem. Pedig az öntözéses zöldség, sőt szántóföldi termelés igen nagy jövedelmet biztosít, ugyanakkor a város zöldség- ellátása szempontjából is felbecsülhetetlen jelentőségű. A helyi lehetőségek felhasználása azonban nemcsak öntözést, új üzemágak bevezetését jelenti. Sokkal jelentéktelenebb, látszólag egyszerű eszközeink, helyi lehetőségeink is vannak a terméshozam, az állatok hozamának növelésére. Egyénileg dolgozó parasztok is alkalmazhatják a négyzetes vetést, a pótbeporzást, nemcsak a termelőszövetkezetek. Egy tehénnél is tejhozamemelést jelent, nemcsak tíznél, a tőgymasszázs, a háromszori, vagy éppen a négyszeri fejés. Az egyéniek is élhetnek a gépi munka előnyeivel, nemcsak a szocialista szektorok — hogy csak néhány „helyi“ lehetőséget soroljunk fel. S ezek a „lehetőségek“ mázsákban, literekben érlelik meg gyümölcseiket. Heves megye dolgozó parasztjai mindenkor híresek voltak kiváló szakértelmükről. A legjobb, a legkiválóbb gazdákból alakult termelési bizottságok ennek a szakértelemnek, a paraszti kezdeményezésnek élő, eleven szervezeti formái. A termelési bizottság egyik legszebb feladata, hogy harcoljon a helyi lehetőségek jó felhasználásáért, hogy tagjainak személyes példamutatásával magával ragadja az egész falut. Ragadjanak meg maguk elsősorban minden apró lehetőséget, hogy többet és jobbat termeljenek, hisz ez egyéni érdekük, de az ország érdeke is. A községi tanácsok is segítsék ezeknek a kezdeményezéseknek kibontakozását, harcoljanak azért, hogy a dolgozó parasztok javaslatai, értékes kezdeményezései megvalósulhassanak, ne vesszenek el a bürokrácia útvesztőiben. A helyi lehetőségek felhasználásáért elsősorban a kommunistáknak. a pártszervezeteknek kell küzdeni. A kommunisták legyenek legfőbb propagálói, de megvalósítói is az újnak, ők ismerjék fel elsőnek, milyen lehetőség van a községben a mezőgazdaság hozama emelésének, s ők legyenek az elsők is, akik élnek ezekkel a nagyszerű fegyverekkel. A helyi lehetőségek jó kihasználása, a sokoldalú mezőgazdaság egész népünk életét teszi szebbé, gazdagabbá, tartalmasabbá. Ezekért a célokért harcolni a kommunisták legszebb és egyben legnagyobb feladata. Április hó másod A Szakszervezetek Megyei Tanácsának legutóbbi jelentése szerint ipari üzemeink április l.ó második dekádjá- ban a következő termelés' eredményeket érték el: Legszebb teljesítményt a Téglagyári Egyesülés nyújtott, 107 százalékot. Szépen emelkedett a Bélapátfalvi Cementgyár teljesí.ménye. amely már klinkerből 105.1, cementből pedig 109.6 százalék. A következő helyet rangsorban a La katosáruevár foglalja el 105.8 százalékos tervteljesítésével. Petöfibánya Vállalat most 101.1 százalékra teljesítette téri“ vét, a Rózsai Xl-es akna pedig 100.4 százalékra. Lemaradt ik dekád jóban, a Gyöngyösi Ércbánya 94.7 és az Egri Dohánygyár 98 százalékos tervteljesítésével. A Gyöngyösi Váltó- és Kitérőgyár, amely mindig súlyos anyaghiánnyal küzd, csupán 9.7 százalékra tudta teljesíteni dekádtervét, A Szakszervezetek Megyei Tanácsa lapzártakor, április 23-án, három nappal a dekád- zárás után még mindig csak nyolc üzem tervteljesítéséről tudott számot adni. Nincs tu domásunk a selypi Cementgyár, Petőfi altáró, a Hatvani Cukor- és Konzervgyár, a Mátravidéki Erőmű és még számos fontos ipari üzem elért eredményeiről sem. Hevesi a tavaszi munkák Megyénk községeinek legnagyobb részé befejezve a tavaszibúza és árpa vetését, fokozott lendülettel végzi a kukorica- és burgonyaültetést. Nagyfontosságú, hogy a vete- ménvek mielőbb a porhanyós, könnyen megmunkálható talajban legyenek, hogy az eső járás kukorica burgonya h o 1 Hevesi 4971 1888 Gyöngyösi 8559 1717' Füzesabonyi 5306 1929 Hatvani 3139 1485 ' Egri 2591 1923 Pétervásárai 1026 1099 Bugyi Béla a hatvani cipész KTSZ dolgozója 175 százalékos kongresszusi felajánlását. 190 százalékra teljesítette. Jó munkájával példát mutat a többi párton- kiviili dolgozó előtt. Nagy Imre főaknász a gyöngyösi Xll-es akna kiváló dolgozója. A hozzátartozó bányarész 151 vagon szenet termelt terven felül a kongresszusi verseny eddigi időszakában. járás versenyének élén utáni jó idő már csírában találja. Járásaink a kongresz- szus hátralévő idejében a kukorica, burgonya, napraforgó es takarmánynövények ültetésében versenyeznek, amelyek nagy részében a hevesi járás van az élen. cukorrépa napraforgó lucerna ban 1602 3201 993 838 1539 919 1359 2448 841 965 — . 90S i-.-~ 4« 252 1480 772 149 537 440 Bővítik sí állategészségügyi intézményeket Heves megyében az idén tovább növelik az állategészségügyi intézmények számát. A meglévő 20 falusi rendelőintézet mellett újabb 110 községben létesítenek korszerű állatorvosi ambulanciát. Az újonnan létesült rendelőkben kéthetenkint díjtalanul vizsgálják és kezelik majd a dolgozó parasztok jószágait. A füzesabonyi járás négy községben: Mezőtárkányon, Szihalmon, Mezőszeme- rén és Egerfarmoson már megkezdte munkáját az új rendelő intézet. A megye legnagyobb állategészségügyi intézménye Gyöngyösön létesül, ahol 300 ezer forintos beruházással, jól felszerelt rendelőintézet épül. Az új intézet építési munkálatait a közeli napokban megkezdik. Begyűjtési verseny legújabb eredményei Április 11-től 18-ig megyénk járásai között begyűjtésben a gyöngyösi járás végezte a legjobb munkát, mert sertésből 61, vágómarhából 24 darabot gyűjtött be. így a harmadik helyről a második helyre került. A füzesabonyi és a pétervásári járásoknál még mindig súlyos a lemaradás, különösen sertésbeadásban. Járás tej tojás baromfi sertés vágómarha zsír s z á z a 1 é k b a n Hatvani 84.0 76.1 98.7 47.0 84.9 99 Gyöngyösi 68.0 63.5 48.9 63.5 85.9 96 Egri 80.2 73.6 84.3 43.5 9s: 1 95 Pétervásári 53.6 65.5 99.1 46.2 89.9 96 Hevesi 69.6 45.4 62.8 39.6 70.9 98 Füzesabonyi 64.2 39.8 54.8 40.0 66.3 98 Termelőszövetkezetek versenye tej tojás baromfi sertés vágómai s z á z a 1 é k b a n Esrerfarmos Üi Barázda 206 233 187 440 576 Füzesabony Szabad Nép 100 212 54 308 636 Visznek Béke 120 192 108 565 Bodony Béke 227 200 75 208 500 Nagyréde Munka 88 296 377 316 227 Gyöngyösoroszi Február 24 Kápolna Május 1 — 300 197 291 300 114 220 113 159 381 Aíkár Micsurin 74 323 121 87 372 Nagyfüged Dózsa 72 31 — 145 609 Egerszalók Vörös Csillag 105 272 300 300 — Méhészet a felnémeti Petőfi tsz-hen van annak. Megállapítani a Országos híre van már a felnémeti Petőfi termelőszövetkezet almáinak. A szövetkezetbeliek most új, merész ötlettel akarnak segíteni az almatermés fokozásán. Méhészetet állítanak fel, ez nemcsak jó jövedelmet jelent, hanem hozzájárul az almavirágok beporzásához is, másszóval a bő almaterméshez. Régen készülődtek már erre, de nem volt megfelelő szakember, aki hozzáértéssel, kellő szakértelemmel gondozta volna a szövetkezet méhcsaládjait. A sok vita után most aztán Mikó József szövetkezeti könyvelő elvállalta a méhek gondozását, addig is, amíg nem jön megfelelő szakember, hisz világ életében méhészkedőit otthon. Az almafák között már ott cikáznak a dolgos, kis sárgatestű méhek. Hat család dolgozik szorgalmasan a nagy almáskertben, gyűjti a mézet a télidőre saját magának, de természetesen elsősorban az embernek. Nem kis dolog a méhészet, sok csinja-binja I betegséget, meg azt, hogy milyen idős az anya, befogni az Új családokat, a pergetés, fölkészítés az átteleltetésre — mind-mind lelkiismeretes munkát kíván. A jó méhész a kaptár zúgásából meghallja, mi a baja a méheknek. Nem férnek meg az anyák egymás mellett, vér- has pusztítja-e a kis „szövetkezeti tagokat“, vagy éppen rajzásra készülnek — mindezt a fül fogja föl, hangból tudja megállapítani elsősorban a jó méhész. Ha gondosan, lelkiismeretesen bánnak a családokkal. 10 kiló mézet is lehet pergetni tőlük. Még ebben az évben húszra akarják emelni a családok számát, vásárlásra hosszúlejáratú hitelt kaptak az államtól, amelynek törlesztését csak 1956-ban kell megkezdeni. A terv szerint ebben az évben két mázsa mézet pergetnek. Jövőre már, ha itt lesz a szakember, 50 családra szaporítják méhészetüket, s megkezdik a vándoroltatást is,
