Népújság, 1954. április (25-33. szám)

1954-04-25 / 32. szám

X. ÉVFOLYAM, 32. SZÁM. Ára 50 fillér 1934 ÁPRILIS 25. VASÁRNAP. A HELYI LEHETŐSÉGEK JÓ KIHASZNÁLÁSÁÉRT Gazdag, szép megye a miénk, megtalálható itt a termé­szet minden kincse. Az a'földi rész dohánya, dinnyéje, gabo­nája, a hegyoldalak szőlői, borai világhírnevet vívtak ki Heves megye mezőgazdaságának, dolgozó parasztjainak. A párt és a kormány december 19-i határozata nyomán, ha le­het. még le'kesebb. még odaadóbb az a munka, mellyel a falu népe megyénk hírnevét kívánja öregbíteni, mellyel népünk életszínvonalának emeléséhez, az élelmiszerek bő­ségéhez járul hozzá. A felszabadulás után egyre szélesebb mederben kezdett hömpölyögni az addig elfojtott, tetszhalálra ítélt kezdeményező készség. S ha lehet, ez az alkotókedv még nagyobb métereket öltött, még lázasabb tempójú most, mint valaha. Az, hogy határidő előtt végeztünk a tavaszi kalászosok vetésével, hogy országos viszonylatban is elsők között vetet­tük el a napraforgót, hogy jóformán még a dülőutakat is megszántották a dolgozó parasztok — mindez a termelési kedv örvendetes, nagyarányú megnövekedését bizonyítja. A nem mindenben kedvező tavaszi időjárás ellenére számottevő eredményeket értünk el a mezőgazdaság fejlesztése, három­éves terve alapjainak lerakásában. Egyénileg dolgozó parasz­tok. termelőszövetkezetek, egész községek harcolnak most hároméves terveik végrehajtásáért. Előre a megyei pártbizottság kongresszusi versenyzászlóiért A gyöngyösi Xll-es akna nemrég épült hatalmas rakodó pályaudvarán egymás után ürítik ki a támlákat szállító vagonokat ~k. VILÁG PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK! NÉPÚJSÁG AZMDP HEVESMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Hiba volna azonban azt állítani — az eddigi tapasztala­tok alapján — hogy mindent megtettünk a termelés foko­zása. s ami ezzel összefügg, a helyi lehetőségek jó kihasz­nálására. Megyénk sokoldalú tájjellege egész sor olyan nagy­szerű lehetőséget biztosít, mellyel nem élni, melyet figyelmen kívül hagyni sehogy sem volna okos dolog. Több helyen, első­sorban termelőszövetkezeteinkben ezen a téren is történtek számottevő lépések. A felnémeti Petőfi termelőszövetkezet, mely megyénk egyik legnagyobb almatermeló szövetkezete, ^méhészetet állított fel. Ezzel egyrészt az almavirágok nagyobbarányú megtermékenyülését, tehát a nagyobb alma­termést biztosítják, másrészt értékes „melléktermék“, a méz is gazdagítja a szövetkezetbeliek életét. Hasonló kezdeménye­zés történt a komlói Szabadság termelőszövetkezetben, ahol a tagok maguk állították elő a kaptárakat is. A Tisza menten a rizs, a szőlőtermelő vidékeken az oltványtermelés hoz szép jövedelmet dolgozó parasztjainknak, segíti az életszínvonal állandó emelését. Ezek a jó kezdeményezések azonban még nem elég álta­lánosak. kényelmeskedés, az újtól való tartózkodás jellemzi nem egy területen megyénk mezőgazdaságát. Bajzáth Ignác elvtárs arról ír levelében, hogy a pétervásári járásban a hat tsz-nél 1700. az egyénieknél 4000 juh van mindössze. A járás dombos területeinek egyrésze alkalmatlan a földművelésre, ezeken a területeken minden különösebb nehézség nélkül akár háromszorosára is lehetne emelni a juhállományt, S nem is rossz befektetés ez, hiszen a gyapjú átvételi árának jelen­tős felemelése még jövedelmezőbbé teszi a juhtenyésztést, mint eddig bármikor. Keveset törődnek itt is, de a déli járá­sokban is a juhok tej-, sajthozamának emelésével, pedig a juhsajt keresett árucikk, szép jövedelemre lehet ebből is számítani. A legtöbb eredményt talán az öntözéses gazdálkodásban értük el. Ma már többszáz holdon termelnek rizst a megyé­ben. sok helyütt létesítettek öntözéses kertészetet, sőt Aba- sáron öntözéses oltványtermesztéshez láttak az ottani dol­gozó parasztok. A lehetőségekhez képest azonban ez még igen kevés. Egyedül a megye nagyrészét átszelő Eger patak mentén majd 3000 holdat lehetne öntözni — de még a leiét sem öntözik. Nem különb a helyzet a Tárná, a Zagyva men­tén sem. Pedig az öntözéses zöldség, sőt szántóföldi termelés igen nagy jövedelmet biztosít, ugyanakkor a város zöldség- ellátása szempontjából is felbecsülhetetlen jelentőségű. A helyi lehetőségek felhasználása azonban nemcsak ön­tözést, új üzemágak bevezetését jelenti. Sokkal jelenték­telenebb, látszólag egyszerű eszközeink, helyi lehetőségeink is vannak a terméshozam, az állatok hozamának növelésére. Egyénileg dolgozó parasztok is alkalmazhatják a négyzetes vetést, a pótbeporzást, nemcsak a termelőszövetkezetek. Egy tehénnél is tejhozamemelést jelent, nemcsak tíznél, a tőgy­masszázs, a háromszori, vagy éppen a négyszeri fejés. Az egyéniek is élhetnek a gépi munka előnyeivel, nemcsak a szocialista szektorok — hogy csak néhány „helyi“ lehetőséget soroljunk fel. S ezek a „lehetőségek“ mázsákban, literekben érlelik meg gyümölcseiket. Heves megye dolgozó parasztjai mindenkor híresek vol­tak kiváló szakértelmükről. A legjobb, a legkiválóbb gazdák­ból alakult termelési bizottságok ennek a szakértelemnek, a paraszti kezdeményezésnek élő, eleven szervezeti formái. A termelési bizottság egyik legszebb feladata, hogy harcoljon a helyi lehetőségek jó felhasználásáért, hogy tagjainak sze­mélyes példamutatásával magával ragadja az egész falut. Ragadjanak meg maguk elsősorban minden apró lehetőséget, hogy többet és jobbat termeljenek, hisz ez egyéni érdekük, de az ország érdeke is. A községi tanácsok is segítsék ezek­nek a kezdeményezéseknek kibontakozását, harcoljanak azért, hogy a dolgozó parasztok javaslatai, értékes kezdeményezé­sei megvalósulhassanak, ne vesszenek el a bürokrácia út­vesztőiben. A helyi lehetőségek felhasználásáért elsősorban a kom­munistáknak. a pártszervezeteknek kell küzdeni. A kom­munisták legyenek legfőbb propagálói, de megvalósítói is az újnak, ők ismerjék fel elsőnek, milyen lehetőség van a köz­ségben a mezőgazdaság hozama emelésének, s ők legyenek az elsők is, akik élnek ezekkel a nagyszerű fegyverekkel. A helyi lehetőségek jó kihasználása, a sokoldalú mezőgazda­ság egész népünk életét teszi szebbé, gazdagabbá, tartalma­sabbá. Ezekért a célokért harcolni a kommunisták legszebb és egyben legnagyobb feladata. Április hó másod A Szakszervezetek Megyei Tanácsának legutóbbi jelen­tése szerint ipari üzemeink április l.ó második dekádjá- ban a következő termelés' eredményeket érték el: Leg­szebb teljesítményt a Tégla­gyári Egyesülés nyújtott, 107 százalékot. Szépen emelkedett a Bélapátfalvi Cementgyár teljesí.ménye. amely már klinkerből 105.1, cementből pedig 109.6 százalék. A követ­kező helyet rangsorban a La katosáruevár foglalja el 105.8 százalékos tervteljesítésével. Petöfibánya Vállalat most 101.1 százalékra teljesítette téri“ vét, a Rózsai Xl-es akna pe­dig 100.4 százalékra. Lemaradt ik dekád jóban, a Gyöngyösi Ércbánya 94.7 és az Egri Dohánygyár 98 szá­zalékos tervteljesítésével. A Gyöngyösi Váltó- és Kitérő­gyár, amely mindig súlyos anyaghiánnyal küzd, csupán 9.7 százalékra tudta teljesíteni dekádtervét, A Szakszervezetek Megyei Tanácsa lapzártakor, április 23-án, három nappal a dekád- zárás után még mindig csak nyolc üzem tervteljesítéséről tudott számot adni. Nincs tu domásunk a selypi Cement­gyár, Petőfi altáró, a Hatvani Cukor- és Konzervgyár, a Mátravidéki Erőmű és még számos fontos ipari üzem el­ért eredményeiről sem. Hevesi a tavaszi munkák Megyénk községeinek leg­nagyobb részé befejezve a ta­vaszibúza és árpa vetését, fo­kozott lendülettel végzi a ku­korica- és burgonyaültetést. Nagyfontosságú, hogy a vete- ménvek mielőbb a porhanyós, könnyen megmunkálható ta­lajban legyenek, hogy az eső járás kukorica burgonya h o 1 Hevesi 4971 1888 Gyöngyösi 8559 1717' Füzesabonyi 5306 1929 Hatvani 3139 1485 ' Egri 2591 1923 Pétervásárai 1026 1099 Bugyi Béla a hatvani cipész KTSZ dolgozója 175 szá­zalékos kongresszusi felajánlását. 190 százalékra telje­sítette. Jó munkájával példát mutat a többi párton- kiviili dolgozó előtt. Nagy Imre főaknász a gyöngyösi Xll-es akna kiváló dolgozója. A hozzátartozó bányarész 151 vagon szenet termelt terven felül a kongresszusi verseny eddigi időszakában. járás versenyének élén utáni jó idő már csírában találja. Járásaink a kongresz- szus hátralévő idejében a ku­korica, burgonya, napraforgó es takarmánynövények ülteté­sében versenyeznek, amelyek nagy részében a hevesi járás van az élen. cukorrépa napraforgó lucerna ban 1602 3201 993 838 1539 919 1359 2448 841 965 — . 90S i-.-~ 4« 252 1480 772 149 537 440 Bővítik sí állategészségügyi intézményeket Heves megyében az idén to­vább növelik az állategészség­ügyi intézmények számát. A meglévő 20 falusi rendelőinté­zet mellett újabb 110 község­ben létesítenek korszerű állat­orvosi ambulanciát. Az újonnan létesült ren­delőkben kéthetenkint díjta­lanul vizsgálják és kezelik majd a dolgozó parasztok jó­szágait. A füzesabonyi járás négy községben: Mezőtárká­nyon, Szihalmon, Mezőszeme- rén és Egerfarmoson már meg­kezdte munkáját az új rendelő intézet. A megye legnagyobb állategészségügyi intézménye Gyöngyösön létesül, ahol 300 ezer forintos beruházással, jól felszerelt rendelőintézet épül. Az új intézet építési munkála­tait a közeli napokban megkez­dik. Begyűjtési verseny legújabb eredményei Április 11-től 18-ig megyénk járásai között begyűjtésben a gyöngyösi járás végezte a leg­jobb munkát, mert sertésből 61, vágómarhából 24 darabot gyűj­tött be. így a harmadik helyről a második helyre került. A fü­zesabonyi és a pétervásári já­rásoknál még mindig súlyos a lemaradás, különösen sertés­beadásban. Járás tej tojás baromfi sertés vágómarha zsír s z á z a 1 é k b a n Hatvani 84.0 76.1 98.7 47.0 84.9 99 Gyöngyösi 68.0 63.5 48.9 63.5 85.9 96 Egri 80.2 73.6 84.3 43.5 9s: 1 95 Pétervásári 53.6 65.5 99.1 46.2 89.9 96 Hevesi 69.6 45.4 62.8 39.6 70.9 98 Füzesabonyi 64.2 39.8 54.8 40.0 66.3 98 Termelőszövetkezetek versenye tej tojás baromfi sertés vágómai s z á z a 1 é k b a n Esrerfarmos Üi Barázda 206 233 187 440 576 Füzesabony Szabad Nép 100 212 54 308 636 Visznek Béke 120 192 108 565 Bodony Béke 227 200 75 208 500 Nagyréde Munka 88 296 377 316 227 Gyöngyösoroszi Február 24 Kápolna Május 1 — 300 197 291 300 114 220 113 159 381 Aíkár Micsurin 74 323 121 87 372 Nagyfüged Dózsa 72 31 — 145 609 Egerszalók Vörös Csillag 105 272 300 300 — Méhészet a felnémeti Petőfi tsz-hen van annak. Megállapítani a Országos híre van már a felnémeti Petőfi termelőszö­vetkezet almáinak. A szövet­kezetbeliek most új, merész öt­lettel akarnak segíteni az al­matermés fokozásán. Méhé­szetet állítanak fel, ez nem­csak jó jövedelmet jelent, ha­nem hozzájárul az almavirá­gok beporzásához is, másszó­val a bő almaterméshez. Régen készülődtek már erre, de nem volt megfelelő szak­ember, aki hozzáértéssel, kel­lő szakértelemmel gondozta volna a szövetkezet méhcsa­ládjait. A sok vita után most aztán Mikó József szövetke­zeti könyvelő elvállalta a mé­hek gondozását, addig is, amíg nem jön megfelelő szakember, hisz világ életében méhészke­dőit otthon. Az almafák között már ott cikáznak a dolgos, kis sárga­testű méhek. Hat család dol­gozik szorgalmasan a nagy almáskertben, gyűjti a mé­zet a télidőre saját magának, de természetesen elsősorban az embernek. Nem kis dolog a méhészet, sok csinja-binja I betegséget, meg azt, hogy mi­lyen idős az anya, befogni az Új családokat, a pergetés, föl­készítés az átteleltetésre — mind-mind lelkiismeretes munkát kíván. A jó méhész a kaptár zú­gásából meghallja, mi a baja a méheknek. Nem férnek meg az anyák egymás mellett, vér- has pusztítja-e a kis „szövet­kezeti tagokat“, vagy éppen rajzásra készülnek — mind­ezt a fül fogja föl, hangból tudja megállapítani elsősor­ban a jó méhész. Ha gondo­san, lelkiismeretesen bánnak a családokkal. 10 kiló mézet is lehet pergetni tőlük. Még ebben az évben húszra akarják emelni a családok szá­mát, vásárlásra hosszúlejá­ratú hitelt kaptak az állam­tól, amelynek törlesztését csak 1956-ban kell megkezdeni. A terv szerint ebben az évben két mázsa mézet pergetnek. Jövőre már, ha itt lesz a szak­ember, 50 családra szaporít­ják méhészetüket, s megkez­dik a vándoroltatást is,

Next

/
Thumbnails
Contents