Népújság, 1954. április (25-33. szám)

1954-04-22 / 31. szám

2 NÉPÚJSÁG 1954 április 22, csütörtök­Nagy dicsőség a megyei pártbizottság kongresszusi versenyzászlóinak elnyerése PÁRTUNK és dolgozó né­pünk életében nagy jelentő­ségű nap lesz május 24, az MDP III. kongresszusa. Me­gyénk, de az egész ország dol­gozó népe nagy érdeklődéssel várja a pártkongresszust, jó munkájukkal fejezik ki a párt iránti hűségüket. Ezer­számra tettek felajánlást e nagy esemény tiszteletére. A verseny fokozása érdeké­ben a megyei pártbizottság el­határozta, hogy a kongresszusi versenyben legjobb eredményt elért üzemet zászlóval tün­teti ki. j Szocializmust építő dolgozó népünk körében a munkaver­seny új, nagy lendületet ka­pott, mely egyre inkább szé­lesedik. Napról napra szület­nek új eredmények a kon­gresszus tiszteletére tett fel­ajánlások teljesítésében. Me­gyénk dolgozó népe is a szo­cialista építés új szakaszának kongresszusára készül, mely meghatározza majd a párt, az egész nép számára további fejlődésünk, a jólét útját. A kongresszus tiszteletére tett felajánlások hűen tükrö­zik megyénk dolgozóinak fej­lődő, szocialista öntudatát, mely a munkához való vi­szonyban jut kifejezésre. Ez azt is jelenti, hogy dolgozó népünk magáévá tette pártunk célkitűzéseit, melyek a dol­gozó nép életszínvonalának ál­landó emelkedését szolgálják, és harcol is ezek megvalósítá­sáért. A kongresszusi munka­verseny is hozzájárul a nagy cél megvalósításához, még a legkisebb munkafelajánlás is elősegíti dolgozó népünk éle­tének szebbétételét. HŐS BÁNYÁSZAINK váll­vetve dolgoznak a munka­termelékenység fokozásáért. A Petőfi altáró dolgozói lelkesen harcolnak a munka frontján, hogy elsők legyenek az ország, a megye szénbányáinak ver­senyében, hogy a kongresszusi versenyzászlót elnyerhessék. Lelkesítő példát mutat a Po- czos és Szilágyi frontbrigád. Petőfi-bánya dolgozóinak fel­ajánlásait tettek követték, ja­vult a szén minősége. Sorolhatnánk tovább is az élenjáró üzemeket, melyek példát mutatnak: így a gyön­gyösi XII-es akna, a rózsái X-es, a Mátravidéki Erőmű, mely március 26-án befejezte első negyedévi tervét, melyhez nagyban hozzájárult Petőfi- bánya dolgozóinak lelkes, oda­adó munkája is. Nem kisebb jelentőséggel bir az építőiparig vállalataink dol­gozóinak lelkes munkalendü­lete, köztük a 63/5. Építőipari Vállalaté,'mely ugyancsak 100 százalékon felül teljesíti ter­vét. Ezzel a vállalat dolgozói lehetővé teszik, hogy a kor- mányprogramm keretében a dolgozók számára mind több és jobb lakóház épüljön. Az Egri Dohánygyár már­ciusi tervét szintén 10C szá­zalék fölött teljesítette. Ko­vács Lászlóné sztahanovista brigádvezető teljesítése 162 százalék. A kongresszus tisz­teletére 4000 szivarra való bo­rítékanyag megtakarítását vál­lalta. Szabó Sándorné sztaha­novista csomagolónő 167 szá­zalékra teljesítette tervét és emellett minőségi munkát vé­gez. Hosszan sorolhatnánk a ki­magasló eredményeket me­gyénk üzemeiből. Ezek az eredmények az üzem, a válla­lat, a párt és a gazdasági ve­zetés jó munkáját fejezik ki. A feladat továbbra is az, hogy teremtsük meg a szükséges munkafeltételeket és harcol­junk a dolgozók munkalendü­letének fokozásáért, hogy még nagyobb és lendületesebb ver­seny alakuljon ki a kongresz- szus tiszteletére. SAJNOS, VANNAK olyan üzemeink is, melyek nem tel­jesítik tervüket 100 száza­lékig, az elmúlt negyedévben adósai maradtak népgazdasá­gunknak. Ezekben az üze­mekben dolgozó kommunisták­ra még nagyobb feladat vár. A párt- és szakszervezeteknek kemény harcot kell vívni, hogy az üzemük behozza le­maradását. Az egercsehi szén­bányának is van ezen a téren jelentős tennivalója. Ennél az üzemnél is vannak dolgozók, akik kimagasló eredményeket érnek el, Rózsa Géza 150, Biró K. István 145 százalékra telje­sítették tervüket az elmúlt hónap folyamán. Az ilyen jó eredmények mellett mégis több mint 40 vagon a lemara­dás, annak ellenére, hogy az utóbbi időben fokozatosan emelkedett Egercsehi bánya teljesítménye. Egercsehi bánya dolgozói kövessék az élenjáró, példamutató üzemek, és így saját üzemük élenjáró dolgo­zóinak példáját. Ezek a dol­gozók adjanak nagyobb segít­séget az elmaradóknak, hogy ők is elérhessék és teljesít­hessék mindennap a tervüket. Ehhez szükséges, hogy a mű­szaki vezetők teremtsék meg a tervteliesítés előfeltételeit. Az elmúlt negyedévben a bélapátfalvi és a selypi ce­mentgyár is adósa maradt népgazdaságunknak. A bélapátfalvi és a selypi cement^vár dolgozóinak az a feladata, hogy a kongresszus tiszteletére adják meg adóssá­gukat. s így nagy mértékben hozzájárulnak az építőválla­latok lakásépítési terve tel­jesítéséhez. Az üzem vezetői bontsák fel az adósságot az üzemrészek között, de egy-egy dolgozóra is. hogy így állan­dóan tudják a dolgozók, meny­nyi adósságot kell törleszte­niük egy nap alatt. Elmara­dott üzemeink adósságuk tör­lesztésével zárkózzanak fel megyénk élenjáró üzemei mö­gé. ők is harcoljanak a me­gyei pártbizottság kongresz- szusi versenyzászlainak elnye­réséért. A KONGRESSZUSI zász­lókért harcolni egyet jelent a párt célkitűzéseinek megvaló­sításáért. a dolgozók életszín­vonalának emeléséért folyta­tott harccal. A feladatok meg­oldása dolgozóink lelkes, oda­adó munkájától függ. Ezek sikeres me;v vitásának ügye elsősorban pártszervezeteink, szakszervezeteink, de vala­mennyi dolgozó közös ügye. Pártszervezeteink adjanak na­gyobb segítséget szakszerveze­te’nknek verseri.yszervező munkájukhoz, vigyék harcba megyénk üzemi dolgozóit, ad­janak segítséget a tervüket még nem teljesítőknek. Pártszervezeteink legyenek a kongresszusi munkaverseny iránvítói, lelkesítői, tudatosí- tói. Szakszervezeteink szervez­zék és értékeljék dolgozóink munkafelajánlásait. A szak- szervezetek feladata, hogy ne- csak a versenyszervezés ide­ién. hanem állandóan beszél­gessenek a dolgozókkal, figyel­jék és segítsék munkájukat. Ovnsoliák a termelésben és egvéb területen felvetett pro­blémákat, segítsék elő, hogy dolgozóink teljesíteni tudják a kongresszus tiszteletére tett íelajánlásukat. MEGYÉNK ÜZEMI dolgozói és vezetőszervei a feladatok maradéktalan végrehajtásával tegyenek tanúbizonyságot pár­tunk és kormányunk politiká­ja mellett. Jobb munkával já­ruljanak szocializmust építő népünk jólétének növeléséhez. Nyitrai József MB ipari osztályának politikai munkatársa Megjelent a Pártépítés az Anyag- és Adatszolgáltatás áprilisi száma Megjelent a .,Pártépítés” c folyóirat áprilisi száma." mely­nek tartalmából az alábbi cik­kek emelkednek ki: Hozzászólások a módosított szervezeti szabályzat tervezeté­hez­Bartek Mihály: Az üzemi párt- szervezetek feladatai az önkölt­ségcsökkentési tervek teljesíté­sében. Deli György: Két hajó verse­nye a kongresszusi zászlóért. Török Károly: A járási pártbi­zottságok instruktorainak mun­katapasztalataiból. Adamkó József: Jobban gon­doskodjunk a vidékre helyezett káderekről. E fontos cikkek mellett még számos más cikket közö1 a Köz­ponti Vezetőség folyóirata. Az Anyag. és> Adatszolgálta-, las c. folyóirat március-április összevont száma gazdag tar­talommal jelent meg, amelyből az alábbi cikkek emelkednek ki: G. Obicskin M. Szíucsebnyi- kova: A Szovjetunió Kommu­nista Pártja tapasztalatainak mérhetetlenül gazdag kincses­tára. V. Nyikolajev: A Szovjetunió Kommunista Pártja politikájá­nak tudományos alapjairól­V. Nyemcsinov: a mező­gazdasági termelőerők fejlődése a szocializmusban. A fent kiemelt cikkek mellett még számos más fontos cikket közöl az MDP Központi Vezető- j ség agit.-prop. osztályának fo­lyóirata. I Fordítsunk nagyobb gondot a faliújságok szerkesztésére Az. egri járási tanács fali­újság szerkesztőbizottsága 1954 január 1-én szocialista munka-- versenyre hívta Eger város összes faliújság szerkesztőbi­zottságát. Faliújságunk 1952- ben elnyerte az „Eger város legjobb és legszebb faliújsága“ címet és szerkesztője, Horti Béla 200 forint jutalmat ka­pott. Ezt a versenykihívásun­kat annak ellenére, hogy Eger város egyetlen faliújság szer­kesztőbizottsága nem fogadta el, komolyan vettük és a fel­tételeket pontosan betartottuk. Az öt év óta megjelenő fali­újságunk havonta legalább két alkalommal 10—15 cikket kö­zöl. Főszerkesztője Horti Béla, a járási tanács élmunkás pénz­ügyi dolgozója, öt év óta lele­ményességgel és fáradhatatlan­sággal elérte, hogy faliújsá­gunk országos viszonylatban is megállja a helyét. A legutób­bi kihívásnál a verseny érté­kelést máj,us 1-re kértük, mi­vel egyetlen faliújság szer­kesztőbizottsága sem fogadta el, kérjük az illetékesektől azt már most értékelni. További munkánkban méginkább arra törekszünk, hogy változatos, a legfontosabb eseményeket tar­talmazó cikkekkel emeljük a faliújság színvonalát. Tóth József SZB-elnök 1945 tavasza volt : ; : A föld, az erdő, a rét, de még a vá­ros is tele volt a megújuló élet illatával. Az emberek, a háborúgyötörte, megfáradt emberek egymásra' nevettek felszabadultan, újra szeretni kezdték az életet, és ez az új élet nemcsak a természet feléledését, de a rab, az el­nyomott ember tavaszát, sza­badságát is jelentette. Bol­dog, önfeledt nevetést lehe­tett hallani, hangos, jókedvű beszédet, és nem kellett fél­ve egymásra nézni, hogy váj­jon a tegnapi barát ma nem ellenség-e ... Vidám, ne­vető szemmel néztünk a kék tavaszi égre és nem ret­tegve, hogy a halálmadarak melyik percben csapnak le ránk. És a bombatölcséres játszótereken megjelentek a pincelevegőtől megsápadt, beesettarcú gyermekek. Az évszázados rabság és elnyo­más után kitörő örömmel fo­gadtuk a szabadságot, a sza­bad életet. Nagyon szeretem a zenét, és magam is zongorázom. A zenészember szavak helyett zenébe önti érzelmeit, ezen a szép tavaszi napon így tettem én is. A nyitott ablakon be­áradt a tavasz mámorító le­heleté és a rámrohanó érzések hatása alatt önkénytelenül zengett fel ujjaim alatt Sin- ding örökbecsű melódiája, a (.Tavaszi zsongás“. Fiatalos KILENC ÉVE... szertelenséggel, talán na­gyobb hévvel és gyorsabban játszottam, mint kellett volna, de megértik ugy-e? Tavasz volt, és én fiatal voltam. Kopogtak az ajtón. Kicsit rosszkedvűen, mint akit álmá­ból költenek fel, szóltam ki: — szabad! Orosz katona lépett be. Olyan 20 éves forma, mint én. Mosolyogva intett, hogy csak játsszam tovább és leült mel­lém. A szeme úgy csillogott, mint a romlatlan, tisztaszívű emberé szokott, és ez a szem mohón nézte a zongorát, és szinte észrevehetően itta ma­gába a hangokat. Előrehajolt, arcán a zenét szerető, rajongó ember kifejezésével. A darab utolsó dallama még ott zengett a levegőben és mi mind a ketten némán ültünk. Talán a rámtörő érzések elől menekülve kérdeztem, hogy megtörjem a csendet — tet­szik? — Magyarul válaszolt, törve a nyelvet, de tisztán — szép volt. — Azután rám­nézett és rajongó szemmel mondta : — nagyon szeretek ze­nélni, és ujjaival mutatta, hogy szintén zongorázik. Pil­lanatra ránéztem, és láttam, hogy rangja sincs, és talán egy kicsit gúnyos volt arcom, ami­kor felálltam és intettem, hogy játsszon. Gúnyos pillantásomat nem vette észre, vagy nem akarta észrevenni és szó nél­kül leült a hangszer mellé. Ujjai szeretettel végigsimí­tották a billentyűket és a sze­me az ablak felé nézett, ki a kéklő áprilisi égre. Ki tudja, hova, kihez szállt a pillantása. Az én gúnyos mosolyom is tű­nőben volt már, amikor moz­dulatlan szemébe néztem, és néztem a zongorát simogató hosszú ujjait. Azután újra a zongorára esett pillantása, majd lehúnyta szemét... én feszülten vártam ... Felzengett a zongora .. . mint a vihar, mint az áradat törtek fel a hangok. Zúgott, zengett Chopin „Forradalmi etüd“-je, megbűvölve hallgattam, ittam magamba a hangokat. Szinte hallottam a forrongó tömegek lépteinek ütemét, zengő énekét, az elnyomás felett diadalmas­kodó nép szíve dobbanását. — Szinte lélegzetet sem mertem venni. Talá.n látta rajtam az elragadtatást, mert csak ját­szott, egyre játszott, úgylátszik nem akarta, hogy szóljak, mert a szó nem jelenthetett semmit ebben a magasztos percben. A zongora zengett, Beethoven „Apassionáta“-ja, a „Holdfény- szonáta“, Liszt „Les Preludes“- je és utolsónak Csajkovszkij: „B-moll zongoraversenye“. Lassan besötétedett, de még nem tudtam szóhoz jutni.. A katona, az ismeretlen föld szülötte pedig csak játszót művészi kézzel csalta elő szebbnél-szebb darabokat, s é csak hallgattam elbűvölte: És ott a zongora mellett rövi pár óra alatt eltűnt belőle: 20 év gyűlölködő propagande jának utolsó maradványa. T; lálkoztam a szovjet emberre aki otthagyta hangszerét, mi vészeiét, hogy egyszerű kat< naként harcoljon szabad ház; jáért, szabadságunkért és bo dogabb életünkért. Csendesen, szerényen ahogy jött, szinte észrevétlen! ment el, és mire gondolatain ból magamhoz tértem, m; nem volt a szobában. Töbt sohasem találkoztam vele. * Kilenc év telt el azóta, kiler szabad tavasz virult fel, de ; emlék nem halványult bei nem. Most, hogy nálunk já: nak a szovjet nép kiváló mi vészei, Rihter Sztálin-díj; zongoraművész előadásába hallott D-moll zongoraverser lenyűgöző hatása szinte kénj szerített arra, hogy leírjam en lékemet. A felzengő csodás al kordok, az ébredő tava; eszembe juLatta azt a sápad kicsit sovány, lángolószem szovjet katonát, akitől eloszt hallottam ezt a gyönyörű mi vet, s akire minden tavassza minden április 4-én visszaen lékezem. Szegváry György, Egercsehi bányatelep (Az egri vasútállomís előtt már kis esőzés ideién is valóságos sárten- ger akadályozza az ,,átkelést” a vo» natról a városba igyekvők előtt.) — Ez igen, ez figyelmesség! Nemcsak helyi autóbuszjárat, hanem es9 esetén tutajjárat is van. Huzavona a tejüzem felépítésénél Egerben a lakosság leiellátá­sát a kapitalista társadalomtól örökölt, egy régi, korszerűtlen, elavult tejüzem biztosítja. A kor- mányprogramm után az élelme­zésügyi minisztérium elhatároz­ta, hogy Eger lakosai részére hárommillió forint beruházással a régi helyett, korszerű tejüze­met létesít. Az építkezést a 63/5- ös, helybeli építőipari vállalat vállalta. Az építkezéshez hozzá is fogtak még a múlt év szep- tembrr végén és a határidő sze­rint 1954 május 3l-re az ösz- szes épületnek kész kellett vol­na lenni. A tejüzem vezetősége szem előtt tartva a közelgő ha­táridőt, idejében megrendelte a korszerű üzemhez szükséges gé­peket. berendezéseket, melyeket a készítő vállalatok becsületesen le is szállítottak. Most tehát itt lenne az idő a gépek beszere­lésére, melyek az udvaron szana- széjjel hevernek. De a 63/5-ös építőipari vállalat gondolt egyet és bejelentette, hogy az új tej­üzem épületeit csak szeptember 20-ra tudja elkészíteni. Indoklás: ,,az alvállalkozók a május 31-i határidőt nem tudják betartani”. Az igazság pedig az, hogy az összes vállalkozók felvonultak a helyszínre, szívesen dolgoznának, de az építőipari vállalat lemara­dása miatt nem tudnak munká­hoz fogni. Jól lehet, hogy az egri 63/5-ös építőipari vállalatnak az egri tejüzem felépítésén kívül vannak még fontos munkái, de nem len­ne szabad szem elöl téveszteni azt a tényt, hogy a jelenlegi, el­avult tejüzemmel a nyári hóna­pokban nem tudják biztosítani a lakosság friss tejjel való ellátá­sát. Ha pedig az építőipari vál­lalat rajta kívülálló okok miatt nem tudja betartani a vállalt kötelezettségeket, akkor az épít­kezés elhúzódásáért olyan okokai hozzon fel. melyek meg­felelnek a valóságnak. A jelen­leg felhozott „okok” arra en­gednek következtetni, hogv az egri tejüzem felépítése, melv a lakosság érdekében halasztha­tatlanul fontos, az építőipari vállalat hanyagsága, bürokra­tikus eljárása miatt késik. Nem ártana, ha az építőipari válla­lat vezetősége belenézne saját lelkiismeretébe s megvizsgálná, hogy a bürokrácián kívül mit tesznek még a dolgozók érdeké­ben. Tisztasági hónap megyénkben Az MNDSZ kezdeményezésére megyénkben is „Tisztasági Hó­napot” indítottak. A falvak és városok lakót azon igyekeznek, hogy az ö lakóhelyük legyen a legszebb. Ez a Tisztasági Hónap akkor lesz eredményes, ha minden ember, öreg és fiatal, szívügyé­nek tekinti lakóhelyének és kör­nyékének tisztaságát. A helyi tanácsok is sokat te­hetnek a Tisztasági Hónap si­keréért. Segítsék a tömegszer­vezeteket, a DISZ-t és az MNDSZ-t a város és falu tisz­taságáért folytatott harcát anyagi és szervezési téren egy­aránt. — Hallja! Nem dísznek vagyok én itt... vins ‘’taurAejÂi esresacjercK' NÉPÚJSÁG AZ MDP HEVESMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA elintézte — A Miskolci Postaigazgató­ság foglalkozott a Hevesmegyei Népújság 1954 február 28-i számának villámrovatában megjelent rajzos bírálattal, mely a gyöngyösi távbeszélő- központ működésére és kezelé­sére vonatkozott. Megállapítot­tam, hogy a panasz helytálló, s a hibák főleg abból eredtek, hogy a gyöngyösi központot bővíteni kellett, mivel a vele szemben támasztott követelmé­nyeknek már nem felelt meg. A bővítéssel egyidejűleg kor­szerűsítést is hajtottunk végre. Abban az időben még közpon­tunkban kezdő munkaerőket voltunk kénytelenek beállítani. A munkálatok most már befe­jeződtek, s új kezelők is több gyakorlattal rendelkeznek, ami a kezelés gyorsaságát és pon­tosságát elősegíti. Tuza Árpád postaigazgatóság, Miskolc ★ Az Almagyar-út 17. sz. alatti lakosok panasszal fordultak szerkesztőségünkhöz, hogy az udvaron tárolt szemét egész­ségtelen az ott lakókra nézve; A lakók panaszát kivizsgál­tuk és kivizsgálásunkra az egri városi tanács építési osztálya elrendelte a takarítást és rend- behozatalt. Az almagyarutcai lakosoknak nem sokára tiszta udvar áll rendelkezésükre.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents