Népújság, 1954. április (25-33. szám)
1954-04-22 / 31. szám
Vilas proletárjai egyesüljetek! NÉPÚJSÁG AZ MDP HEVESMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 31. SZÁM. Ára 5Q fillér 1954 ÁPRILIS 22, CSÜTÖRTÖK Megyénk büszkesége: / a Gyöngyösoroszi Ercelökészítóiníi Köze! kél éve, hog-y nagyarányú építkezés tette és teszi híressé a Mátra lábánál szelíden meghúzódó Gyöngyösoroszi nevét. A községtől északra, a festői szépségű völgyben, ahol azelőtt céltalanul folytatta kanyargós útját a Toka patak, most szorgalmas emberek százai, céltudatos munkával építik megyénk ipari létesítményeinek egyik büszkeségét, a Gyöngyösoroszi Ércelökészítőművet. A község lakói azt mesélik, hogy ez a hely négen az urak vadászterülete volt, s nem szívesen vették, ha a köz- ségbeüek arra jártak. Mióta országunk — kincseivel, gazdag tájaival — megszűnt az urak vadászterülete lenni, megváltozott az élet a Toka völgyében is. 1952-ben kezdték meg az építkezést. A természet csendjét felverte az építkezések zaja, az anyagot szállító tehergépkocsik zúgása és az építők megkezdték nehéz és szívós munkájukat: a természet meghódítását. Az egykori bozótos vadon helyén ma már büszkén törnek a magasba az üzem épületóriásai, a transzformátorház és a flolációs épületek, melyek száz, meg száz dolgozó szaktudásának, erejének, erőfeszítésének megtestesítői és tanujelei. Nem volt könnyű az a munka, melyet az elmúlt két év alatt végeztek. Lejtős terepen, esős időben, térdig sárban, az idei kemény tél idején a fizikai és a műszaki dolgozók bátor és küzdelmes helytállására, erőfeszítéseire volt szükség a nagy mű megalkotásához. Az alkotásban hősök születtek, a teremtő, alkotó munka új hősei. Azok az emberek, akik ezelőtt néhány évvel faluról, a földműves munka mellől jöttek Gyöngyöso'rosziba dolgozni, ma már a legjobb építőmunkások. A szocialista építömunka hevében edződtek, alakultak, formálódtak új életünk anyagi alapjainak öntudatos építőivé. Példájuk mutatja, hogy mire képes a nép, ha saját magának épít. Itt vált híressé Baracs József és 17 társa, akik Sarudról jöttek ide dolgozni. Itt aratja sikereit a kongresszusi versenyben Kozma Miklós köművesbrigádja, a gyöngyösiekből álló Vasíegyelem-bri- gád, de a környező községekben mindenhol akad ember, aki résztvesz az építkezésen. Amint változik és fejlődik a hevesmegyei dolgozók öntudata az elökészítőmű létrehozásában, úgy formálódik egész népünk, nemzetünk jellemvonása az új szocialista Magyarország építésében. Joggal vagyunk büszkék népünk nagy alkotására. A százmillióforinlos beruházással épülő mű nem égi akaratból, vagy a földesúr kénye-kedvéből, hanem mindannyiunk, a magyar dolgozók fillérjeiből, verejtékéből épül, de nem sajnáljuk a fáradságot, mert ez a miénk lesz. Mi most seni tévesztjük és nem is téveszthetjük szem elől, hogy szocialista építésünk, országunk gazdasági helyzetének erős alapokra való lerakása továbbra is a nehézipari üzemek létesítésén múlik. Az 50.000 forint jövedelmen túl, amelyet az üzem működése után naponként hoz, látnunk kell azt, hogy fennállása többszáz gyöngyöskörnyéki dolgozónak ad kenyeret, jól képzett szakmunkásokká neveli őket, közvetve elősegíti más iparágak termelését, s a lakosság jobb ellátását. Gyöngyösoroszi község is szép jövőnek néz elébe. Nemsokára fontos szerepet betöltő, korszerű ipari és bányász- község lesz. Felemelő érzés tölt el bennünket, amikor tekintetünk végigsíklik a hatalmas épületeken, melyekben már a budapesti szakmunkások szerelik a gépi berendezéseket. Előreláthatóan augusztus elsején kezdődik a próbaüzemeltetés, ami azt jelenti, hogy ekkor az előkészítőmű már ércport ad kohóink és iparunk számára. A nagy alkotásért joggal illeti dicséret a 21/3 Építőipari Vállalat tervezőit, építészmérnökeit, szak. és fizikai munkásait és minden dolgozót, aki munkájával elősegítette az építkezés sikerét. Jól tudjuk', hogy az anyagi feltételeken kívül elsősorban az építők helytállására, becsületes munkájára, áldozatvállalására volt szükség, míg ide eljutottunk. Munkájukkal méltán rászolgáltak dolgozó népünk bizalmára és megbecsülésére. Az építkezésnek még nincs vége. Az elkövetkezendő néhány hónap kemény csatára, utolsó rohamra szólítja az építő és szerelő vállalatok összes dolgozóit. Bízunk abban, hogy további jó munkaszervezéssel, lelkesedéssel, a kommunisták példamutatásával, rövid időn belül győzelemre viszik az építkezés ügyét. Adjon a kongresszusi verseny újabb lendületet a kőműves, a betonozó, a szerelő és a többi brigádoknak. Megyénk dolgozói testvéri együttérzéssel kísérik figyelemmel munkájukat és sok sikert kívánnak az építkezés befejezésiéhez. Néhány hónap múlva a teljesen elkészített Ércelőké- szítőmű büszkén hirdeti népünk és a munkásosztály teremtő, alkotó erejét. Az elökészítőmű egyben békemű is. Fennálása ékesen bizonyítja, hogy mi az alkotás, az építés, a jólét és a béke hívei vagyunk. Dolgos kezünk nyomán átalakul a természet, a vadonból gyáróriások nőnek ki. Uj életet, új világot teremt a proletárakarat. Ez az a nagy erő, mely további eredményeink, békés életünk és ragyogó jövőnk legfőbb biztosítéka. Sikerrel zárult Gyöngyös, sólymoson az orosz nyelvtanfolyam. Fenyvesi Éva, a tanfolyam legjobb hallgatója átveszi oklevelét. Előre a megyei pártbizottság kongresszusi versenyzászlóiért Brfrjrztr mejjrénk a napraforgó vetését Hősi példa a Mátravidéki Erőműben A Mátravidéki-Erőmű életében nem volt még olyan lendületes versenymozgalom, mint most, a pártkongresszusi készülődésben. S ebben a versenyben nem egyszer nagyszerű hősi tettek születnek, mint legutóbb is, április 14-én. Az I-es számú kazán tűzterében, a rétegállító hűtőcső elromlott. Úgy nézett ki, hogy a kazánnal meg kell állni, s az előrelátható 48 órás kiesés miatt annyi energia ment volna veszendőbe, ami a salgótarjáni erőmű két napi össztermelésének felel meg. A kazánosztály vezetősége, Verle Győző mérnök és Nyirő Imre üzemviteli technikus elhatározták, hogy menet közben végzik el a kazán javítását, ne történjen kiesés a kongresz- szusi verseny időszakában. Tervüket megbeszélték Farkas Lajos sztahanovista művezetővel, aki egyben kiváló hegesztő is, valamint Vincze Mátyás, Kővári József sztahanovista lakatosokkal is — mindnyájan szívvel-lélekkel támogatták a hősies tervet. Farkas elvtárs, aki párttag, magára öltötte az aszbesztru- hát, s eltolta maga előtt a már gázosodásban lévő szénréteget, a rostélyon lévő, de még el nem égett szénből védőfalat készítettek, s megkezdte hősies küzdelmét a hiba kijavításáért. A kazánházban uralkodó hősugárzás következtében tüzet fogott a ruhája, s így kénytelen volt újra és újra kijönni, hogy alaposan átvizesítse ruháját. Háromórai megfeszített munkával, társai önfeláldozó segítségével sikerrel oldotta meg azt a feladatot, melynek megoldása más körülmények között két napi kiesést okozott volna. Nagy József Kazánüzem oszt. vez. helyettes A füzesabonyi járásban halad legjobban a burgonya ültetése A sokszor kedvezőtlen időjárás ellenére megyénkben jól halad a tavaszi munka. A napraforgó ültetésében megyénk országos viszonylatbrn is első. A kukorica és a búr gonya ültetése is megfj'eiően halad. A járások közötti verseny a megyei tanács április 15-i jelentése 'szerint a következőképpen alakult: Járás kukorica burgonya cukorrépa (százalékban) lucer Egri 25,6 76.7 47,6 281.1 Füzesabonvi 31,7 94.2 66.1 164.9 Gyöngyösi 54 2 79 52,9 280.1 Hatvani 30 5 72.5 76.3 137.5 Hevesi 52.7 73,4 73,6 2145 Pétervásári 17,6 72,6 63,4 240 Heves megyében eddig 350 holdon telepítettek új szőlőt Eger és Gyöngyös környékén, az évszázadok óta híres bortermő vidékeken '■záporán halad a tavaszi mezőgazdasági munka. A szőlők nagyobb részén már befejezték a nyitást és a metszést, közel 1000 holdon elvégezték a mélykapálást is. A termelőszövetkezetek és egyénileg dolgozó parasztok többsége elhatározta, hogy még ebben az évben többszáz holdon telepítenek új szőlőt. Koratavasz óta forgatták a Sztalinyec-traktorok a talajt az új telepítési szőlők alá. Néhány évvel ezelőtt már mindenütt megindultak a telepítési munkák. Abasáron közel 40 holdon létesítettek új szőlőtelepet, a hevesi Petőfi tsz tagjai is már egy hete befejezték a 16 hold szőlőtelepítési munkáit. A legutóbbi jelentések szerint megyénkben eddig 350 holddal bővítették ki a meglévő szőlőgazdaságokat, Legjobb a tarnaszentmiklosi gépállomás Megyénk gépállomásai is csatlakoztak a kongresszus tiszteletére indított versenyhez. A versenyben sok szép eredmény született. A traktoristák igyekeznek egymást túlszárnyalni, s ez a versengés megbecsülést hozott megyénk trakloristáinak. A megyei tanács legutóbbi értékelése szerint a tarnaszentmik- lósi gépállomás szerezte meg az első helyet, két százalékkal hagyta maga mögött az eddig első egri gépállomást. Az egri gépállomás 71,1 százalékos teljesítményével esak a második helyet tudta biztosítani magának. 3. Sarud 63,4; 4. Boconád 58,3; 5. Kál 55,6; 6. Atkár 50.2; 7. Heves 48.1; 8. Hort 47.9; 9, Péter- vására 37,8; 10. Füzesabony 35,1; 11. Detk 33. s utolsó a lőrinci gépállomás 28,8 százalékkal. Jól dolgoznak a sarudi gépállomás traktoristái A sarudi gépállomás traktoristái a kongresszusra tett vállalásuk teljesítésében élenjárnak. Bukta Joáchim és Kovács Lajos traktorosok tavaszi tervüket 105 százalékra végezték el. Guba István sztahanovista traktoros április 10-ig 100 százalékra teljesítette tervét. Ezek a traktorosok vállalták, hogy a kongresszus idejéig tervükben 150 százalékot érnek el, ezzel segítik elő a tszcs-k jobb munkáját. Példájukat a gépállomás többi dolgozója is követte. DlSZ-brigád- juk április 10-ig tavaszi tervteljesítésben 80 százalékot ért el. A brigád tagjai közül Szalai Mihály és Szalai József traktorosok fáradságot nem ismerve dolgoztak. Jó munkájukat Ba- kondi József brigádvezető munkaszervezése és tanácsai is elősegítette. A sarudi gépállomás dolgozói csatlakoztak Zala megye gépállomásainak kihívásához, akik megígérték, hogy április 20-ig befejezik cséplőgép javításukat. A sarudi gépállomás dolgozói megígérték, hogy cséplőgépjavítási tervüket április 10-ig fejezik be, vállalásukat teljesítették is. Legjobb munkát ezen a téren Tóth István cséplőgépszerelői, Szalon tai József asztalos és Ficsor András műhelyvezető végzett. Nagy László függetlenített párttitkár. Sarud Hősiesen megküzdött első nagyobb nehézségével a petőfibányai DISZ-brigád Petőfibányán nemrégen megalakult DISZ-brigád nagy lelkesedéssel kezdte meg munkáját. Vj dolgozóink példát mutatlak, bebizonyították munkájukkal, hogy szeretik a bányát, a népet. Április 3-án 17-es frontunk két mezőre indult, a termelés eredménye egyre növekedett, mert a front magassága 220—250 centiméter volt. Kiemelkedő eredményt ért el Nagy András és Blucki János új dolgozó, a régi dolgozók közül pedig Szekeres Ferenc 195, Kapka Lajos 197 százalékot. A következő nap nagy próbára tette a brigádot: betört a víz a frontra, és úgy tűnt, hogy meg sem lehet állítani. Az előttük lévő félmezőt ki kellett szerelni, mert az omlasztásnál olyan nagy volt a nyomás, hogy majdnem összeszakadt. A mező kiszerelésénél, a kaparó új mezőben töéténö átszerelésénél lendületes munkát végzett Blucki János. A betört vizet csak szivattyúkkal lehetett eltávolítani, mert lassan már a szalag végét is teljesen elöntötte. Három napig tartott a vizszivattyúzás. Ezalatt kicsit elmaradtak a munkával, de elhatározták, behozzák ezt a lemaradást. Idősebb vájárok mellett fiatal dolgozók vannak, így én mellettem is és állandóan segítjük őket. A kongresszusi versenyben az első hely megszerzéséért dolgozunk. Klucsik László Petőfibánya Dienes Tibor, az egri Pedagógiai Főiskola nyelvészeti Paraszt József, a hatvani Cipész KTSZ érmes sztahano- tanszékének tanársegéde odaadó, kommunista munkával vista dolgozója, mint pártvczetöségi tag példát mutat, járul hozzá a jövendő pedagógusaink neveléséhez. teljesítménye 227 százalék. Heves megye termelőszövetkezetei és egyénileg dolgozó parasztjai a szeles, csapadékos időjárás ellenére is kinn szorgoskodnak a földeken, hogy mielőbb elvégezzék a kapások ültetését is. Az elmúlt héten közel félszáz községben végeAek a kukorica és burgonya, több mint 60 községünkben a cukorrépa ültetésével. Szorgalmasan fclyt a napraforgó vetése is, s ennek eredményeképpen hétfőre tízezer holdon végezték el a napraforgó ültetését — Heves megye ezen a területen is teljesítette tervét. A legjobb eredményt a hevesi és az egri járásban érték el, ahol a dolgozó parasztok közel 300 holddal teljesítették túl napraforgó ültetési tervüket.
