Népújság, 1954. április (25-33. szám)

1954-04-18 / 30. szám

4 NE PU JSXg 1954 április 18, vasárnap. Lakatos a gépállomáson Füstös hasú vetési varjú üldögél a javítószín tetején. Vaskos körmeivel keményen kapaszkodik a tetőgerincbe, ne­hogy elfujja a süvöltöző szél. A megtestesült nyugalom, ahogy szinte hihetetlen nyak­mozdulatokkal, de kimért egykedvűséggel ügyeli a gép­állomás udvarát. Érdekes el­lentét. Fenn a ráérős varjú oktondi bölcseségével, lenn sürgő-forgó emberek, kopácso- lás, kiabálás, reszelőcsikorgás. A varjút ez mit sem zavarja, de a javítóbrigád tagjait, akik szószoros értelemben fejjel bújnak be a cséplőkbe, úgy­látszik zavarja a szürkehasú munkakerülő. Az egyik lehaj- lik egy kőért, céloz — sa var­jú elröppen a kő elől. A kis eseményről nem tud­nak semmit azok, akik benn a nr. helyben szorgoskodnak, kiváltkép nem Juhász Ambrus, akinek számára valósággal el­süllyedt a világ. Szájszélet be­szopva figyeli a cseplőalkat- részt, keze látszólag lassan, de nagyon is kiszámítóttan mozog. Mint valami precíz óramű, olyan pontosan. Minden moz­dulatából kicseng a több évti­zedes lakatos gyakorlata, aki megjárta az uradalom füstös kis lakatosműhelyétöl a Rákosi Mátyás Műveken keresztül, a Gyöngyösi Váltógyárig, s most az atkári gépállomásig „mind a hét világot“. Szerette a mun­kát mindig, most különösen, hogy segíthet is, hogy úgy számítanak szakértelmére, mint paraszt a májusi esőre. Mert szép dolog ám a la­katos élet. A holt, hideg anyag — persze , csak a laikusoknak holt — az olajos, töredezett körmű kezektől formálódik, életrekel. Tegnap még roncs volt a traktor, hült tetem, ócskavas. Ma vígan dobog ben­ne a 35 lóerős szív, a lakatos orvoskeze életet; új csapágyat, vagy éppen tengelyt adott a Hofherrnek. Szóval nagyon szép munka, s ez a negyven­éves-forma ember szerelmese szakmájának. De nemcsak sze­relmese, hirdetője, tanítója is. Mint most is. Galasi István áll­dogál mellette, nemrég végezte a traktoros tanfolyamot, azelőtt sohasem látott gépet — már mint traktort — de a csép­lőt most se ismeri. Figyeljük csak a beszélgetést! — Én még nem láttam csép­lőt szétszedve, igaz hogy össze­rakva is alig — magyaráz Ga­lasi. — No, akkor most látod... Ez a szalmarázó, ez meg itt a dob... toklászoló.. ; Galasinak még az ádámcsut­kája is megmered a nagy fi­gyelemben. — Hát ez többet ér, hallja, mint sok iskola. Itt elevenen látja az ember, hogy is néz ki az a... az a... toklászoló — böki ki diadalmasan. Mikor a Csapágyolaj elfolyását záró filc­re kerül a sor, ámulva kérdi: — Hát ez a szőr meg minek van itt? Juhász elmosolyodik orra alatt, de egy világért sem mu­tatná, sőt inkább komolyan vá­laszol. — Ez fekszik rá a tengelyre, így ni. Látja? Aztán nem en­gedi, hogy elfolyjon a csapágy­tól a zsír. Mert anélkül beég a csapágy, leáll a cséplő, aztán várhatják a legnagyobb dolog­időben. f így megy ez nap, mint nap. Amit csinál, azt meg is magyarázza. A Váltógyár ki­küldött munkása segíti a gép­állomást, ahogy tudja — és jól tudja. Tán azért is szeretik itt annyira, hogy olyan örömmel fogadták, mikor vagy két hete újból kijött Atkárra. — Megjöttek, Juhász elvtárs, újból itt vannak: — fogadta nagy örömmel Juhászt Tiszai bácsi, a gépállomás egyik leg­öregebb dolgozója. Nagyon jól tették, kell itt a munkáskéz, meg az okos kéz, segítenek ugye?... • Segítettek? A héten kész a vállalt cséplőgép, készülnek a zsírozótetőajtók, ki tudja hány szíjtárcsakereket hegesztett meg és esztergályozott — egy­szóval nincs itt hiba a becsü­letes segítésben, Juhász Ambrus elvtárs jól képviseli a váltó­gyáriakat, akik ennek a gépál­lomásnak vállalták állandó patronálását. A gépállomásiak mivel is| hálálhatnák meg ezt legjobban,» minthogy elfogadják a jó ta-8 nácsot, meg aztán jó vendéglá-S tók. Rendes, tiszta szállás, fél-§ liter kávé reggelire, jó ebéd,g jó vacsora, utána jó pihenés.» Nem akármilyen pihenés. Mi-8 kor végzett az újságolvasással,» hanyatdőlve az ágyon, tervez-8 get, hazagondol Nagyrédére.8 Két gyermek van ott, két fiú, s§ micsoda fiúk? Nincs is talán§ több ilyen a világon sem. A» Gyula már' 14 éves, annyira» szeret tanulni, hogy éppen ta-8 nító akar lenni, a kisebbik, a 8 „másik“ Ambrus is tiszta ötösg tanuló. Hogy nem lesznek la-§ katosok? Hát tanítónak is lennil kell azért valakinek, meg or-o vosnak is, nemcsak lakatos-| nak. Bár talán a lakatospályai a legszebb a világon. Dehátu szüksége van mindegyikre azs országnak és nem is kevésreg 7~ orvosra, tanítóra, lakatosrag egyaránt. A tervezgetésből, ott-§ honjárásból úgy csúszik az em-§ bér az álomba, mintha puha§ párnán vinnék. Reggel aztán» frissen föl, s neki... neki a» gépnek. így szép az élet. § Másnap ismét ott áll a pad» mellett a műhelyben, járnak» ujjai, mintha mindegyik különg élne. Az udvaron is vidám zsi-§ vaj, kalapálás éppen, mint teg-§ nap. Csak a varjú nem ül a§ ház tetején. Azazhogy, dehogy» nem. Éppen most telepedett le» megint nézelődni. Valaki ujbólg lehajol egy kőért, s a varjúg megint bölcsen továbbáll. Nine?» itt keresnivalója a munkakerü-g lőnek. § Persze ma sem vett tudomást» a kis eseményről Juhász Amb-g rus lakatos. 8 Gyurkó Géza § Az egri gépállomás segítséget adott a demiéní dolgozó gyümölcsösük permetezéséhez. parasztoknak A perm étié készítése folyik. A Hatvani Cukor- és Konzervgyár egészségügyi helyzete A Hatvani Cukor- és Kon­zervgyárban. mint minden más üzemben. a dolgozók egészségügyi ellátása az elmúlt évek folyamán rendkívüli mértékben megjavult, • ami természetes következménye annak a gondoskodásnak, amellyel népi demokratikus államunk a dolgozók egészsé­gével szemben viseltetik. A megelőző tevékenység legje­lentékenyebb megnyilvánulá­sai azok a tömegvizsgálatok, amelyek, mint szűrővizsgála­tok üzemünkben évről évre megismétlődnek. Az előző években végzett tüdőszűrés, amelyen átlagban 1000—1200 dolgozó került szűrésre, a fo­lyó évben még a rákszűréssel egészül ki. Mindkét szűrővizs­gálat rendkívül nagyjelentősé­gűvé vált azzal, hogy sikerült ennek segítségével dolgozóink közül kiemelni azokat, akik részben már tényleges beteg­ségben szenvednek, de önként nem jelentkeztek orvosi vizs­gálatra, részben azokat küld­tük további vizsgálatra, akik­nél a betegségeket illető gya­nújelek mutatkoztak. Az ilyen szűrővizsgálatok régebben az üzemben teljesen ismeretlenek voltak és az üzemi orvosi munka jelentékeny fejlődése eredményezi azt is, hogy ezek­re most már rendszeresen sor kerül. Egészségvédelmi munka kö­rébe tartozik az a rendszeres felvilágosító tevékenység, amellyel az üzemorvos előadá­10 mázsa 20.000 SAROKVAS sok tartása, „egészségvédelem­re kész“ tanfolyamok rendezé­se az élelmiszeripari dolgozó minimális egészségügyi isme­reteinek oktatásában nyilvánul meg. A gyógyítótevékenység te­rén az üzemi orvosi rendsze­res rendelésén kívül az üdülte­tési tervben azoknak a gyógy- üdültetése bír nagy jelentőség­gel, akik az egész év folyamán olyan betegséggel, állottak ke­zelés alatt, melyek gyógyüdül- tetés segítségével jelentéke­nyen javíthatók. Üzemünk egészségügyi be­ruházásai terén már évek óta javítani igyekszünk az üzemi higiéniát, a fürdők, WC-k és öltözők fejlesztésével, döntő fordulatot e téren a jelenleg építés alatt álló 500 személyes fürdő-, illetőleg öltözőépület befejezése jelent majd. Az új létesítmény lehetővé teszi, hogy úgy üzemen kívül, a ja­vítási munkálatok idején, de különösen a cukorüzem idején három műszakban dolgozó — körülbelül 1500 munkavállaló — váltáskor kivétel nélkül megfürödhessen és átöltözhes­sen. Kormányzatunknak nagy- jelentőségű létesítménye dön­tően befolyásolja majd üzemi dolgozóink egészségügyi viszo­nyait. Balesetelhárítási munkának- nak rendkívül fontos ténye­zője a balesetelhárítási felelős, a balesetelhárító- és munka- védelmi bizottság, és az üzem­orvos közötti szoros együtt­működés. amelynek eredmé­nye az üzemben fennforgó bal­eseti lehetőségek és veszélyek állandó csökkentése. Remél­jük, hogy dolgozóink rendsze­res balesetvédelmi oktatásával párhuzamosan üzemünk bal­eseti veszélyeit és sérüléseit a minimumra csökkenthetjük. Ezek a lényeges tények és intézmények azok, melyekkel a Hatvani Cukor- és Konzerv­gyár munkahelyeit egészséges­sé és biztonságossá igyekszünk tenni. Kétségtelen, hogy ezen a téren még sok tennivalónk van, de a fent említett ténye­zők, a szoros együttműködés biztosíték arra, hogy üze­münket egészségi és bizton­sági szempontból a legmaga­sabb színvonalra emeljük. Dr. Gáspár Béla üzemi orvos Maszek vagy Falusz'mhaz? Somogyi Ambrusné káli la­kos beszámolt levelében arról, hogy 1954 március 4-én Kát ban az Állami Faluszínház „Szép Budapest, gyönyörű szép ez a város“ címen előadást tartott. A társulat öt személy­ből (három férfi és két nő) állt. Kál dolgozói ismerve a Falu­színház jó munkáját, komoly szórakoztató és nevelő műsort vártak a társulattól. Ezzel szemben prózába és versbe szedett régi, elavult műsorszá­mokkal „szórakoztatta“ a tár­sulat a dolgozókat. A közönség az előadás után csalódottan hggyta el a kultúrhelyiséget. Szeretnénk, ha a Faluszínház | olyan szeretettel készülne a vidéki előadásokra is, mint ahogy a falusi dolgozók vár­ják őket. Kivizsgálásunk eredménye­ként közöljük a megyei ta­nács népművelési osztályának és a Faluszínház hevesmegyei szervező titkárának szerkesz­tőségünkhöz intézett válaszát. „Levelükre közöljük, hogy Kálban a jelzett időben egy öttagból álló mag'ánszíntársu- lat adott műsort. A műsor le­játszásáról a megyei tanács­nak nem volt tudomása. A já­rási tanács elnöke adott a tár­sulatnak engedélyt, annak el­lenére, hogy működési enge­délyt csak a megyei tanácsi? népművelési osztálya adhat.§ Tehát a jelzett időb'en Kálbang nem a Faluszínház társulata® tartózkodott. — Megyei tanács 8 népművelési osztálya“. „Örülök, hogy sajtó útján al kalmam van felvilágosítani a megye közönségét, hogy a Faluszínház nevével már nem egyszer visszaéltek magántár­sulatok. Somogyi Ambrusné panaszát közöltem közpon­tunkkal, s ígéretet tettek arra, hogy a jövőben mindent elkö­vetnek, hogy ne történjen a Faluszínház nevével visszaélés. Az Állami Faluszínház minden községben külön autóbusszal és felkészüléssel érkezik. Mű­sorunk egész országban és He­ves megyében is kiváló művé­szi élményt és szórakozást nyújt a dolgozóknak. Kálban legutoljára március 6-án a „Vándordiák“ című színművel aratott a társulat nagy sikert. A Faluszínház nevében kérem a megye dolgozóit, hogyha ilyen esettel találkoznak, azon­nal közöljék a Faluszínház igazgatóságával, hogy többé ne történjen meg, hogy egyes ma­gántársulatok visszaéljenek a Faluszínház nevével. Török Sámuel, a Faluszínház hevesmegyei szervező titkára. A kellő mennyiségű mész hozzáadásával elkészült a hermetic, is máris S végzik a permetezést. œrooooooooooooooocoaooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooo 30000® ViUJ CGrESüiJErcK' NÉPÚJSÁG AZMDP HEVESMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA elintézte Fekete ház Az Egri 32-es Autóközleke­dési Vállalat közölte lapunk­kal, hogy a kerecsendi lakosok panaszügyében tárgyalást foly­tatott a Finomszerelvénygyár- ral, s megállapodtak abban, hogy a Kerecsendről Eger felé üresen közlekedő munkásjá­rati gépkocsin nagyforgalmú hétfői és pénteki munkanapo­kon Kerecsenden polgári uta­sokat is felvesz. Reméljük, hogy a kerecsendi és demjéni lakosoknak panasza elintézést nyer, s nem kell félniük at­tól, hogy lemaradnak a busz­járatokról. Klapka-utcai lakosok pana­szát kivizsgáltuk, s megállapí­tottuk, hogy az utcán és kör­nyéken a port az autóközleke­dési vállalat gépkocsijai okoz­zák. Köteleztük a vállalatot, hogy a portalanítást napon­ként többszöri locsolással, vagy az úttest olajozásával végezze. Az egri Főposta környékén lakók panaszára közöljük, hogy a Főposta környékén lévő istálló ügyét kivizsgáltuk, s megállapítottuk, hogy pana­szuk helytálló, mivel az istál­lóból kiáradó egészségtelen le­vegő valóban káros az arra járó dolgozók egészségére. Kö­teleztük a BELSPED-vállala- tot, hogy addig is, amíg a Sztá- lin-úti istálló nem készül el (május 31), a Főposta udvarát és az istállót tartsa tisztán. Dr. Ettre István Eger város tisztiorvosa. „Mossuk kezeinket“ címmel 1954 március 24-én lapunkban foglalkozunk az átányi kultúr­otthon ügyével. Közöljük a belkereskedelmi minisztérium tüzelőszer és anyagkereske­delmi igazgatóságának vála­szát: „Megállapítottuk, hogy a FÜRFA szállítási kötelezett­ségének nem tett eleget, lema­radásban van. így történhetett meg, hogy az átányi földmű­vesszövetkezet javítási munká­lataihoz a KTSZ nem kapott a TÜZÉP-től fűrészárut. Intéz­kedést tettünk a FÜRFA és az OKISZ felé, hogy a javítási munkálatok elvégzéséhez a KTSZ a szükséges fát — amennyiben arra kiutalás van — a legsürgősebben meg­kapja". Megyénk földntúvesszövetkezetei nagymennyiségű mezőgazdasági gépet hoznak forgalomba Dickens klasszikus regényének filmváltozatát, házat’1 mutatja be az egri Dózsa filmszínház április 21-től 27-ig. Megyénk földművesszövetke­zetei, a dolgozó parasztság kí­vánalmainak megfelelően, ren­delést adtak a nagykereskedel­mi vállalatoknak, amelyek az elmúlt napokban földműves­szövetkezeteink részére már nagyobb mennyiségű ekét. bo­ronát, vetőgépet, permetezőgé­pet tudtak a dolgozók rendel­I kezesére bocsátani. Verpelét 8 darab ekét, 48 boronát, 58 ló­kapát, permetezőgépeket, Aba­sár 11 darab ekét, 8 boronát, 6 lókapát, 1 vetőgépet, 10 per­metezőgépet, Ludas 10 darab ekét, 9 boronát, 3 lókapát, 1 vetőgépet kapott. Nagyobb mennyiségű mezőgazdasági kis­gépet hoztak forgalomba a vámosgyörki, gyöngyösi, heve­si, füzesabonyi, poroszlói, sa- rudi földművesszövetkezetek is. Süveges Benedek . SZÖVOSZ propagandista

Next

/
Thumbnails
Contents