Népújság, 1954. április (25-33. szám)
1954-04-08 / 27. szám
^ 0 / ¥tlAS PROLETÁRJA/ EGYESÜLJETEK! NÉPÚJSÁG AZMDP HEVESMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 27. SZÁM. Ára 5Q fillér 1954 ÁPRILIS 8, CSÜTÖRTÖK. A törvényesség két oldala Olcsóbb lett a hús, a zsír, roskadásig teltek a péküzh tek, boltok ropogós, fehér kenyérrel — dolgozó parasztságunk jó munkája, a kormányprogramm segítőereje nyomán emelkedik népünk életszínvonala. De a növekvő igények kielégítése, az árubőség biztosítása megköveteli, hogy a falu dolgozó népe továbbra is helytálljon a munkában, éljen azokkal a nagyszerű, tlörvénybiztosította lehetőségekkel, melyeket a kormány nyújt termelőszövetkezeteink, egyénileg dolgozó parasztjaink számára. A begyűjtés hároméves rendszere, mely egyrészt lehetővé teszi a tervszerű gazdálkodást, másrészt jelentősen csökkenti a beadás mértékét és i többi, szinte megszámlálhatatlan kormányintézkedés törvényerőre emelte: gyarapodjon a falu népe. De mint az éremnek, úgy a törvényességnek is két ol dala van. Ha törvény, hogy biztos legyen a paraszti gazdái kodás, ha törvény a falu iparcikkel való fokozott ellátása, akkor az is törvény, hogy a falu is teljesítse az állam, egész dolgozó népünk iránti kötelességét. Ez természetes. $í jól gazdálkodó paraszti családban is van munkamegosztás. A férfi a lovakkal, a földdel bánik, az asszony a tehénnel, a baromfival, a kerttel. így van ez „országosan” is. Munkásosztályunk a gépekkel „bánik” ekét, traktort, ruhát, cipőt gyárt, a dolgozó paraszt búzát, kukoricát termel, jószágot nevel. De ez még nem minden. Az ipari munkás átadja a falunak az őt illető részt, ruhában, cipőben, a falunak is át kell adni a munkásosztályt, a városi dolgozót illető részt búzából, sertésből, vagy éppen tojásból. Ebben is kifejezésre jut a munkás-paraszt szövetség — ez népi államunk „háztartásának” természetes munkamegosztása. Dolgozó parasztságunk, nem is kis része, megértette ezt, s a párt kongresszusára állampolgári kötelezettségének becsületes teljesítésével készült fel. Különösen Gyöngyös- solymos, Mátraballa, Szarvaskő és Egerfarmos dolgozó parasztjai mutatnak példát ezen a téren. A termelőszövetkezetek közül a kisnánai Hunyadi, a gyöngyösoroszi Február 24, a nagyrédei Munka tsz végzett jó munkát. Sorolhatnánk még tovább is azokat a termelőszövetkezeteket, élenjáró községeket, melyeknek dolgozó parasztjai becsülettel teljesítették törvényszabta kötelességüket. Eredményeink tehát vannak, de korántsem kielégítsek. Nem véletlen, hogy Heves megye az utolsók közölt van a megyék országos versenyében — községi tanácsaink egy- része nem végez megfelelő felvilágosító munkát, nem él a törvényszabta lehetőségekkel. Olyan hangulat alakult ki nem egy helyen, hogy a kormányprogramm után „tilos” a hanyagok felelösségrevonása, vagy különösen az elszámoltatása. Becsületesen teljesítő községeink dolgozó parasztjai méltán nézik felháborodással, hogy Tarnalelesz, Márkáz, Mátraderecske és még jónéhány községünk messze elmaradt terve teljesítésében. Az elmaradt községek tanácsai opportunista módon visszaélnek a párt és kormány júniusi hatá rozatával, nem beszélnek arról, hogy mindazoknak a nagy- jelentőségű célkitűzéseknek, melyeket épp a kormányprogramm fektetett le, döntő alapja a begyűjtési tervek teljesítése. S miután nem beszélnek erről, nem is lépnek fel a törvényszabta jogos keretek között azokkal szemben, akik megfeledkeztek állampolgári kötelezettségükről, s ami különösen súlyos, még azt is elnézik, hogy a kulákok szabotálják begyűjtési munkánkat. Egyetlen pillanatra sem szabad eltűrni, hogy a kulákok szemtelenkedjenek, visszaéljenek azokkal az intézkedésekkel, melyekkel kormányunk a kulák- gazdaságok termelési lehetőségeit kívánja biztosítani. A késedelmeskedő dolgozó parasztokkal meg kell értetni: az, hogy bőven van rézgálic, hogy egyre több mezőgazdasági kisgép, iparcikk áll a falu rendelkezésere, nem utolsósorban éppen a begyűjtés eddigi eredményeinek is köszönhető. Dolgozó népűnk életszínvonalának továbbemelése, a város élelmi — a falu iparcikkekkel való ellátásának egyik legfontosabb alapja a begyűjtési rendszer. Aki megsérti a begyűjtési törvényt, az akarva, akaratlanul a kormányprogramm végrehajtását, dolgozó népünk életszínvonalának állandó emelését akadályozza. Ezt kell megértenie elsősorban falusi tanácsainknak, ezt kell megértetniök minden dolgozó paraszttal. A szó mellé természetesen más is szükséges: a személyes példamutatás. Nincs szavahitele annak a községi tanácsnak, melynek tagjai maguk is hátralékban vannak, akik maguk is fittyet hánynak a begyűjtési törvénynek. Éppen ezért elsősorban a tanácstagoknak, a begyűjtési bizottságok tagjainak kell példásan teljesíteni az állam, a dolgozó nép iránti kötelezettségüket. Azokat a vezetőket követi szívesen a falu népe, azokra hallgat, akiknél a szó és a tett egybevág — így kell lenni a begyűjtésben is. A begyűjtés azonban nemcsak tanácsügy, hanem a párt- szervezetek, minden kommunista ügye is. Széleskörű agitá- ciós és propaganda munkával, fcisgyűléseken, egyéni beszél getéseken keresztül, a tanácsok támogatásával, ellenőrzésével harcoljanak a begyűjtési tervek teljesítéséért. Ebben a harcban, mint mindenütt a kommunistáknak kell az élvonalba állni, ők legyenek az elsők, akik negyedévről, negyed évre, hónapról hónapra példásan teljesítik kötelességüket. A pártszervezetek, a községi tanácsok jó munkáján, szervezőkészségén múlik, hogy a begyűjtés terén is győzelmet hozzon az egyre szélesebb méreteket öltő kongresszusi verseny. Az egri Úttörőház biológiai szakkörének tagjai fáradhatatlan, kitartó munkával sajátítják el a micsurini-biológia tanításait Lelkes ünnepségeken emlékeztek meg megyénk dolgozói felszabadulásunk 9. évfordulójáról Hazánk legnagyobb nemzeti ünnepéhez méltóan, nagy lelkesedéssel, a felszabadítóink iránti hála és szeretet érzésével ünnepelték megyénk dolgozói április 4-ét. A munkások, bányászok, parasztok, értelmiségiek, nők és fiatalok, a mindennapi munka nagyszerű hősei, mindannyian nagy lelkem sedéssel ünnepeltek, résztvettek az évforduló rendezvényein^ s ezzel feledhetetlenné tették számukra a felszabadulás kU lencedik évfordulófát. Egerben április 3-án, a Dózsa filmszínházban a megyei pártbizottság, a megyei tanács és az MSZT közös rendezésében a város dolgozóinak részvétele mellett zajlott le a felszabadulási emlékünnepség. Laczkó András elvtárs, az MDP hevesmegyei bizottságának tagja ünnepi beszédében méltatta a felszabadulás történelmi jelentőségét, s azt a mérhetetlen .«egítsZge*-, am;t nnkiirV az eltelt kilenc év alatt felszabadítónk, a Szovjetunió adott. A múlt elmaradottságával, a nyomorúságával a magvar nép régi életével szem- beállításképpen ismertette elért eredményeinket, mai életünk nagyszerű alkotásait, népünk megváltozott, boldog életét. A felszabadulás lényeges változásokat hozott megyénk életében is. Űj létesítményeink, nagyszerű eredményeink mind ékesszólóan bizonyítják ezt. Büszkék vagyunk arra, hogy megyénkben is — a termelés, a művészet, a tudomány és az élet minden területén — kiváló emberek munkája segíti elő népünk anyagi és kulturális színvonalának állandó emelésit. Laczkó elvtárs ismertette azokat az erőfeszítéseket is, melyeket megyénk dolgozói pártunk vezetésével, a kormányprogramm megvalósításáért tesznek. Dicsérettel beszélt a kongresszusi munkaverseny lendületéről, eredményeiről, nagynevű hőseiről, majd a magyar nép békevágyának és békeharcának méltatásával feiezte he beszédét Laczkó elvtár#. Az ünnepi kultúrműsoron fővárosi művészek szórakoztatták Eger város dolgozóit, azonkívül igen nagy sikert aratott a Hevesmegyei Népiegyüttes népi zenekarának, énekkarának és tánccsoportjának fellépése. A közönség sok tapssal jutalmazta előadásukat. — Április 4-én délelőtt a város dolgozói, üzemeinek és tömegszervezeteinek képviselői koszorúkat helyeztek el a szovjet hősök emlékművén. Gyöngyösön április 4-én Bérces Emil alezredes elvtárs tartott katonai díszszemlét és utána 3000 dolgozó jelenlétében mondott ünnepi beszédet, majd ezután itt is megkoszorúzták a szovjet hősök emlékművét. Délután Gyöngyös város és környéke legjobb kultúrcsoportjai szórakoztatták a város dolgozóit. Hatvanban vasárnap délelőtt kilenc órakor a magyar és szovjet himnusz hangjai mellett történt meg az emlékművek koszorúzása. .Utána a Rákosi-parkban késő estig tartó kultúrműsor kezdődött, ahol a város üzemeinek kultúrcsoportjai vettek részt. Kiemelkedő teljesítményeket nyújtottak a II. számú általános iskola, a Honvédség és a vasútállomás kultúrcsoportjai. Éjjel a városi kultúrotthonban ingyenes táncmulatságon szórakoztak Hatvan város fiataljai. Petófibánya dolgozói kettős ünnepet ültek ezen a napon, ekkor avatták fel a bányatelep új kultúrott- honát. Az avatáson Baják István igazgató mondott ünnepi beszédet, utána a környező községek legjobb kultúrcsoportjai fellépésükkel tették emlékezetesisé a nagy napot, Pétervásárán és RECSKEN is a dolgozók hálájuk jeléül helyezték el koszorúikat a szovjet hősök emlékművének talapzatán, de ünnepeltek a járás többi községében is. Füzesabonyban és Poroszlón szombaton este fáklyás felvonulást rendeztek, ugyanakkor tartották meg ünnepségeiket a járás gépállomásai is. Április 4-én, vasárnap Füzesabonyban, Poroszlón, Ujlőrincfalván és Mező- tárkányon ünnepi gyűlésen emlékeztek meg a felszabadulásról, majd délután kultúr- és sportbemutatókat rendeztek. Eddig soha nem tapasztalt lelkesedéssel ünnepelt Mikó- falva község dolgozó parasztsága, ahol Káli Lajos elvtárs tartott ünnepi beszédet, majd az úttörők és a DISZ-fiatalok egymással versengve, szebbnél szebb énekszámokat és szavalatokat adtak elő. TAVASZ A VERPELÉTI HATÁRBAN (Tudósítónktól.) A koratavaszi reggel csendjét éneklő madarak hangja töri meg, ez az első ébresztője a falunak. Nemsokára itt is, ott is szekerek és egymásnak jó reggelt köszönő emberek hagyják el a falut. Verpelét község határában vagyunk, a község 4400 hold szántóterületét sűrűn tarkítja a 810 hold szőlő. Nagy része homokos terület. Azt mondják, Verpelé- ten van a csemegeszőlő igazi hazája, s nem is tévednek. A község öregjei arról beszélnek, hogy gyerekkorukban a homokos részeken csak szalmakalap készítésére alkalmas rozs termett, de szem kevés. Az emberi erő termelővé tette a homokot, ezeken a területeken ma már a legjobb szőlők teremnek. A község dolgozói elsőrendű feladatuknak tekintették a tavaszi vetés idejében történő elvégzését. Március 25-re elvetették a tavaszibúzát, az árpát, a zabot, március 31-re a cukorrépát. A napraforgót és burgonyát főleg asszonyok és lányok ültették, mert a férfiak a szőlőben szorgoskodnak. A lakosság elhatározta, hogy a párthatározat megvalósítása érdekében több gyümölccsel és borral látja el népünket. Hogyan akarják ezt elérni? Az ősz folyamáéi 560 ka- tasztrális hold szőlő befedését végezték el, ebből 550 katasz- trális holdat nyitottak ki ez- idáig. A metszés és nyitás most javában folyik, a szőlődombokon mindenfelé pattognak a metszőóllók, szakértő gazdáik gondossággal vágnak le egy- egy szőlővesszőt, hogy ez évben több bor teremjen, mint az elmúlt esztendőben. Arra is ügyelnek, hogy a szőlőt kíméljék. Ezidáig több mint 550 katasztrális hold metszését végezték el. Nem feledkeztek meg a szőlő trágyázásáról sem. A nyitás előtt több mint 480 katasztrális hold szőlő trágyázását végezték el, így mintegy 60.000 mázsa istállótrágya segíti elő a szőlők jobb terméshozamát. Sokan még mindig idegenkednek attól, hogy kálisóból — amely növeli a szőlő cukortartalmát, erősíti a szőlő vesszőjét, a rügyek beérését — 80—100 kilogrammot adjanak holdanként. Pedig ez nagyon fontos, hiszen a minőség megjavítására is törekedni kell. Komoly gondot fordítanak a szőlő pótlására is. Az elmúlt esztendőben keveset törődtek ezzel, most azonban tavasszal mintegy 18—20 ezer gödör várja a sima vesszőket, és a gyökeres oltványokat. Nagy Gyula és Nagy József egy hold szőlejében az utóbbi években nagy volt a tőkekiesés. Össze! 600 gödröt ástak és a jövő héten meg is kezdik a pótlást. A központi készletből a község ezidáig 13.000 darab karót kapott pótlásra, de mivel látták, hogy nem lesz elegendő, több mint 10.000 darabot készítettek. Többen elhatározták, hogy a meglévő szőlő felújítása mellett új szőlőket is telepítenek. Hadobás Mihály 1.5 szőlőjéhez 700 normálölet telepít, amelyhez ezidáig 3000 darab oltványt készítetett elő. Fürj Mihály 2000 öl szőlőtelepítéshez 10.000 sima olaszrizling- vesszőt szerzett, a telepítés sima vesszővel történik. Ügy gondolja, hogy a vesszőket nem teszi iskolába, hanem egyenesen a megfelelő helyükre rakja, így egy évvel korábban teremnek. A homokos területen náluk ezidáig is jól bevált ez a módszer — mondja. Farkas Margit a háztáji gazdaságban lévő 280 normálöles kertjét felfordíttatta és ezen vadtelepet akar létesíteni. Arról is gondoskodtak a verpelétiek, hogy a gépi felszerelések megfelelő állapotban legyenek a szükséges időre. Több mint 600 permetező- gép, 70 porozó kijavítva várja a nyári permetezések és porzások idejét. A földművesszövetkezetből mintegy 160 mázsa rézgálicot vásároltak. A szövetkezetben permetező- és porozógépalkatrészek rendelkezésre állnak. A község dolgozó parasztjainak példát mutat a Dózsa termelőszövetkezet. A birtokukban lévő 42 katasztrális hold szőlőben elvégezték a nyitást, metszést, sőt a venyigét is kiszedték a szőlő közül. Istállótrágyáztak 11 holdat, öt katasztrális holdon kálisóval műtrágyáztak. Verpelét község dolgozó parasztjai így harcolnak azért, hogy termésátlagaikat növeljék, gyümölcsös szőlőtermésben túlszárnyalják az elmúlt év eredményeit. Kovács Ferenc
