Népújság, 1954. március (17-24. szám)
1954-03-07 / 18. szám
Dolgozó nők a munkapadnál ÿ»^;«i«SÇ5 mm n A dohánygyár. Dózsa-brigádja-a minőség javítását vállalta. X Selyp! Cukorgyár c§ofnagol«íbrlgádja munka közbe«. Munkás asszon yok fürge keze IP® kilograanmos jutazsákokba varrja a cukrot. Foglalkozzanak lelkiismeretesebben a mezőgazdaság új szakembereivel Bajzáth Júlia 1954 január 21-én került Heves megye legjobb termelőszövetkezetébe, az atkári Micsurin tsz-be. Fiatal, tele tudásvággyal, a múlt évben végezte el a hároméves mező- gazdasági technikumot. Az iskolán tudásának legjavát adta, amelynek meg is lett az eredménye: a megye egyik legjobb tsz-ének segédagronómusa lett. Bajzáth elvtársnő a Micsurinban dolgozik, de állományilag az atkári gépállomáshoz tartozik és a fizetését is onnan kapja, illetve kapná, mert íöbb mint egy hónap telt el ideheltjezése óta, de pénzt a megyei tanács egyes vezetői gondatlansága miatt a mai napig sem kapott. Bajzáth elvtársnőt január 21-én behívták a megyei tanács mező- gazdasági osztályára, s ott be- Izélgettek vele, hogy személyeién is megismerjék. Sebes Jenő jlvtárs, a személyzeti osztály Üöadój'a kiállította a megbízó- Welet és az atkári gépállomás-1 ra irányította. Amikor az elvtársnő jelentkezett a gépállomáson, a gépállomás igazgatója a megbízólevelet nem találta megfelelőnek, mert nem volt aláírva a gépállomás megyei igazgatójának, Árendás Andrásnak a neve. Emiatt nem is vette' állományba. Majd hosszú huzavona után végül is másik megbízólevél készült, de amíg az atkári gépállomás ezt megkapta, közel három hét telt el, s Bajzáth elvtársnő pénze pedig marad, csak annyi intézkedés | történt, hogy majd előleget kap. Miért nem kapta meg Bajzáth elvtársnő a fizetését — talán nem volt rá szüksége? Nagyon is nagy szüksége volt rá, ezt tudhatnák a megyei tanácsnál is: fizetéséből tartja el özvegy édesanyját. Bajzáth elvtársnőre nagy feladat vár a Micsurin hároméves tervének végrehajtásában. Nem szabad egyedül hagyni, segítsék tanácsokkal, de egyben adják meg azt neki, ami jogosan megilleti: a fizetést. NEPUJS/ÏG Heves község hároméves terve podtak meg a gyűlés részvevői. Örömnjfil értesültünk arról, hogy az idén, de a következő években is több. ízletesebb vérpiros bélül görögdinnye, kellemes illatú, mézédes sárgadinnye kerül a dolgozók asztalára. Azt is eláruljuk, honnan tudtuk meg: Heves község hároméves mezőgazdaságfejlesztési tervéből. De ez a terv mást is elárul: sok kellemes meglepetéssel, és mit tagadjuk, egy kevés bosszanko dással is szolgál a vizsgálódóknak. Február 24-én estefelé népesebbek voltak az utcák, kapuk nyikorogtak, kucsmás, télikabátos emberek léptek ki rajta, s elindultak a tanácsülésre. Tudták, hogy a hároméves tervről lesz szó, s a fejekben már megfogalmazva — kinél enyhébben, kinél magyarosabban — a hozzászólások. Nagyszerű és helyes dolog a tervezés, ezzel egyetértenek a hevesi gazdák is, hiszen maguk is hasznát látják, ezért töltenek vele időt minden gazdasági év elején. A falu rosszmájú suttogó! mégis azt akarták bebizonyítani, hogy káros a tervezés, hogy nem hoz semmi jót, sőt megnehezíti a gazdák életét. Mikor a termelési bizottság ismertette a falu hároméves tervét, megmozdult a terem. A hozzászólásokból kitűnt. hogy egyesek „félnek” a tervtől. Vicán István és több gazdatársa arról akarta meggyőzni a gyűlés részvevőit, hogy minél alacsonyabb termésátlagokat terveznek, annál kevesebb fesz a beadás. Már-már befolyásuk alá kerültek az emberek, mikor a tanácstagok meglátták a veszélyt. Fekete László. Molnár István és több tanácstag bátrán kiállt a terv mellett, s oit a gyűlésen bebizonyították, hogy becsapta az ellenség Yicánékat. Bebizonyították. kormányunk azért hozta áz új begyűjtési rendeletet, hogy dolgozó parasztságunkat a .többtermelésre ösztönözze, hogy nem a termés, hanem az aranykorona és a földterület nagysága után állapította meg a beadást. Tehát, aki többet termel, annak több marad piacra. Ebben á 11aAz ellenség által kifundalt terv kudarcot vallott, mert a dolgozó parasztok rájöttek, hogy ami az ellenségnek rossz, az biztos, hogy dolgozó népünk javát szolgálja. Nagy vita után elfogadták a tervet, melyet közel 200 dolgozó paraszt javaslata nyomán készítettek el. A termelési bizottság tagjai megkérdezték az utcájukban lakó gazdákat, milyen termésátlagokat tudnrk, és lehet elérni, hogyan látják jónak a falu további sorsának alakulását. A falu terve bevezetőjében a dolgozó parasztok termelési kedvének megnövekedésével foglalkozik. Míg tavaly az állami gazdaságnak adták el a trágyát, s csak néhány gazda hordta, ki saját földjére, az idén már vásárolnának is, ha egyáltalán lehetne találni eladó trágyát a községben. A termelési kedv fellendülését bizonyítja az is, hogy a 670 hold tartalékjaidét szinte egumás kezéből kapkodták el. Erre alapozott a termelési bizottság a tervkészítésnél, ezért tervezte, hogy ez évben félmázsával magasabb termést érnek el búzából, jövőre pedig újabb egy mázsával emelik az egy holdra eső termésátlagot. A tervet nézegetve tudtuk meg, hogy a falu gazdálkodói idegenkednek az ősziárpa termelésétől, pedig tavaly is holdanként három mázsával többet termett, mint a tavaszi árpa. A terv szerint csak három holddal növelik az eddigi 47 hold ősziárpa vetésterületet, míg tavaszi árpával 600 holdat akarnak bevetni 1956-ban. A tervnek ezzel a részéve! biztos nem lesznek megelégedve a község dolgozó parasztjai és „terven felül” növelik a nagyobb termést hozó, jövedelmezőbb ősziárpa termelését. Rédei Sándor, a mezőgazda- sági állandó bizotiság elnöke, a falu dolgozó parasztjainak gondolatát, akaratát mondta ki a tervkészítéskor. „Ideje lesz felhagyni a régi gazdálkodással, helyette a belterjes gazdálkodást terjesszük ki a község földterületére.” Ö maga jó példával járt elöl. Egy hold dinnyére, 1400 öl paradicsomra. 800 öl cukorborsóra, ezenkívül cukorrépára és uborkára kötött termelési szer ződést — mindezt hét hold földjéből. Elmondta, hogy régebben a hevesi határban nem nagyon termeltek paradicsomot. Most a terv szerint 200 holdat ültetnek, nem is szólva a 200 hold borsóról. A hevesi dolgozó parasztok körében nagy népszerűségnek örvend a dinnye. Az idén még több területet hódít el a község határából. Ez évben '350 hold dinnyeterületről 28 ezer mázsa dinnyét akarnak szedni, nem is akármilyet — exporídinnyét — amint az a tervből is kitűnik. „Így akarjuk és így tudjuk a hevesi homokot termőtalajjá varázsolni, ezentúl nemcsak kukoricát, burgonyát termelünk, hanem nagyobb gondot fordítunk a szárazkeríészet rövelésére” — mondta Rédei Sándor. A terv fCiSG 0,j3, Jhogv milyen módszerekkel valósítják meg ezeket a szép célkitűzéseket. Alkalmazzák a keresztsoros vetést, a négyzetes ültetést, tisztított, csávázott vetőmagot vetnek, a növényápolási munkákat is időben elvégzik. Tervbevették és elvégzik az őszi vetések fejtrágyázását, a szántóterületet négy- évenként 150—200 mázsa istállótrágyával szórják le holdanként. Tíz hold homokterülétén zöldtrágyázást végeznek, egyelőre csak kísérletképpen. Sokat törte a fejét a tervkészítő bizottság minden tagja, mikor az állattenyésztési tervhez értek. Azon igyekeztek, hogyan tudnának szántóterületükből elcsipkedni a tskarmányíermelés számára, ugyanis sok az állat és kevés a takarmány. Több mint 1200 lónak «s szarvasmarhának csak 230 hold lucernát lehet biztosítani. A következő két évben 400-al akarják szaporítani szarvasmarhaállományukat — főleg törzskönyvezett állatokkal, 80 lóval és 400 sertéssel akarnak többet tartani, mint ebben az évben — tehát még több takarmányra lesz szükség. Külön fejezetet szántak a tervben a szőlő- és gyümölcstermelésnek. /le idei 20 hektoliteres holdankénti átlagot. 1956-ra hat hektóval akarják Udsiárnyattii. Dé gondoltak a terület növelésére is. tervbe vették 40 hold szőlő telepítését, melyet tavasszal meg ESTE A FONÓBAN (Tudósítónktól.) CSENDESEN ereszkedik le az est homálya Kisnána községre. Az utcák isTulialtaV de itt- ott vidám fiatalok nevetése töri meg a békés est,csendjét. A DISZ-fiatalok igyekeznek Hápsné mama háza felé. Az egyik csörgős guzsalyt visz a hóna alatt, a másik pedig rokkát fog a kezében. Szép tiszta kendőben a kender összekötve, nemsokára, amikor kibomlik a tiszta kendő, megtölti Hápsné mama lakását a szép fehér kender kellemes illata. "Nem kevesebb, mint huszonnégy esztendeje annak, hogy Hápsné mama lakásán tartják a fonót. Egyik este úgy, mint a másik este. Huszonnégy év nem kis idő, ezen idő alatt nem kevés házasság született Hápsné mama lakásán. Persze nem ez vonzza a fiatalokat és nem is az a sok nóta, vagy tréfa, ami itt elhangzik. Kisnánán a régi népi hagyományokat ápolják azzal, hogy fonnak, szőnek és bizony a háziszőttesből sok mindenre jut, nemcsak a fiatal házasulandóknak, hanem az idősebbeknek is. A lányok mellett azonban legények is szép számmal megjelennek. Safranka László DISZ- fiatal, tangóharmonikás még véletlenül se maradna távol. így aztán a tangóharmonika akkordjai mellett száll az ének. „Széles a Balaton vize Keskeny a híd rajta." Először a lányok kezdik, s lassan a legények is bekapcsolódnak és később az idősebbek is együtt éneklik Valcsák An- nuskával, Lizák Ferenccel, Csabai Józseffel és a többiekkel. Az éneklés közben fürgén mozognak az ujjak. Fogy a guzsaly.ra kötőit kender, nő, hízik az orsó. A fonalak, mint megannyi ezüst szál szövik be a szobát. Persze, a fürge lányujjaknak vigyázni kell. nehogy leejtsék az orsót. A fonónak íratlan törvénye, hogy valamelyik legény csak egy csók ellenében veszi fel és adja oda gazdájának. Ilyenkor aztán nagyokat nevetnek, a póruljárt lány pedig szemíesütve, kipirult arccal pergeti tovább az orsót. „Nem járok én többé a fonóba Feldobom a rofkám a padlásra.” ÍGY ÉNEKLIK az egyik dalt a másik után. Pedig dehogyis dobnák fel a padlásra a „rof- kát”, hiszen ez a, régi, szép hagyomány megszűnését jelentené, de nem is azért éneklik így, mintha így is cselekednének, hanem csak megszokásból. Persze, ezen az éneken ők maguk is jót nevetnek már, hogy hagynák abba a fonást. Csík Erzsiké, akinek nemsokára menyasszonyi kelengyére lesz szüksége, meg aztán maga a fonó is, telítve van derűvel, szórakozással, örömmel jár ide. A kisnánai DlS.Z-fiatalok azonban nemcsak fonni, de énekelni is tudnak. Sok szó esik ott a fiatalok éleiéről, a kormány- programm megvalósításáról. Éppen ezért komoly és figyelemreméltó tervek is születnek itt, amiknek segítségével a kormány mezőgazdasági határozata valósággá válik. l.izák Ferenc DISZ-tiikár felveti, hogy sok szó esett már az utcák fásításáról. Most elhatározta a fc>lSZ, hogy ha a tanács gondoskodik a csemeték beszerzéséről, a fiatalok társadalmi munkával mind elültetik, a jövőben pedig ápolják fnajd. Koklács Sándor DISZ-tag pedig elmondotta, hogy sokat hallott és olvasott a műtrágya előnyéről és jól tudja, hogyha a községben minél szélesebb körben alkalmazzák, annál nagyobb lesz a ternjelés. „Ezeket személyesen megbeszéltem édesapámmal és már meg is vásároltuk a szükséges műírágyamennyi- séget a földművesszövetkezetben.” Ezenkívül elmondotta, hogy az édesapját beválasztották a termelési bizottságba és a nyári munkával kötelezettségeik teljesítésével szolgálnak rá édesapjával együL erre a megtiszteltetésre. Csabai József fiatal pedig arról beszélj, hogy már megbeszélte az édesanyiával, elmegy 1954 mirelit? 7. is kezdenek. Aczél János dolgozé paraszt is 2 hold földet fordított még az ősszel, s amint az idő megengedi, ő is hozzákezd a telepítéshez. Példáját többen is követik, úgyhogy a 40 hold előirányzatot minden bizonnyal túlteljesítik. A község határában lévő szőlek az utóbbi időben meggyengültek. Sokan elhanyagolták a munkát, ezért a terv, legfontosabb feladatként, a hiányzó tőkék pótlását írja elő. Heves és környéke igen szegény fában, a szél is büntetlenül száguldozhat az asztallap simaságéi rónán, nincs fa, amely akadályozná káros munkájában. Ezért a falu lakói tervbevették az Eperjes és a Lajta utak fásítását. egyelőre 3000 facsemetét ültetnek el, melyben gyümölcsfák is lesznek. Aki tíz évvel ezelőtt elhagyta szülőfaluját, már most sem ismerne rá. annyit változott, szépült azóta. Máskép alakult ' a határ képe is. A gyengén termő homokot feljavították, több diny- nyét termelnek, de mikor ezek * nagy gonddal elkészített tervek megvalósulnak, kétszer is megkérdezi a falujából régebben elkerült ember, ha három év múlva visszatér falujába, ez lenne az én falum határa, hiszen az valóságos bőség kosara. Hogy a terv minél előbb valóság legyen, már most hozzákezdtek a megvalósításához. A lucerna kivételével minden vetőmagot beszereztek, megkezdődött a szelektorozás, a fejtrágyázás, már most beszerzik a növényvédőszereket, műtrágyát, a rézgálicot, hogy a vállalt hatszo- ri permetezés ne csak papíron maradjon meg. A nagy hároméves tervből külön szedik a most végrehajtásra kerülő munkákat, hogy közvetlen ezek megvalósítására mozgósíthasson a termelési bizottság. A nagy feladatok sok munkát igényelnek, szorgalmasabb emberekre van szükség. Ezért erősítették meg az állandó bizottságokat, ezért kértek és kaptak két agronómusf, akik rövidesen megérkeznek a faluba, hogy résztvegvenek a község mező- gazdasági tervének megvalósításában. Kovács Endre az iparba dolgozni. Közben megjelent a kormány határozata a mezőgazdaság fejlesztéséről. Amikor ezt olvasta, azonnal elhatározta, hogy' otthonmarad. Három hold földjükön példásan dolgoznak, tervbevették, hogy a legközelebbi vásáron tehenet vesznek, mert csökkentették a tejbeadást. Tervbevették, hogy tavasszal új szőlőt telepítenek, mert úgy látják, hogv érdemes ezzel is foglalkozni. Hiszen „se szeri, se száma már azoknak a kedvezményeknek, amit kaptunk és mindez arra kötelez, hogy itthon maradjak és a mezőgazdaság fellendítését segítsem elő” — mondotta Csabai József. ÍGY TERVEZIK a jövőt . kisnánai fiatalok, összekötik a kellemeset a hasznossal. A fonóban meghányják, vetik a mezőgazdaság problémáit és vállalások születnek, hogy ezzel is napról napra szebbé, gondtalanabbá kovácsolják az életüket a kisnánai fiatalok. A tavaszi munkákra való tekintettel, minden év farsangutá- ni csütörtökön ér véget a fonó. Ilyenkor a lányok süteményt, húst, a legények pedig bort -visznek és cigányt fogadnak, hogy a téli időt, amit a fonóban töltöttek, megfelelő vígsággal, reggelig tartó tánccal zárják be. Ettől a naptól aztán a csörgő guzsalyok, és a rofkák valóban pihenni térnek, hogy a hasznos téli szerszámot a tavaszi mező- gazdasági munkához szükséges szerszám váltsa fel. Ahogy a fonóban, úgy a mezei munkában is megállják a helyüket a kisnánai DISZ-fiatalok. Példa erre községük elmúlt éveinek eredményei. Még Kisnána sohasem volt az utolsók között, se a mezőgazdasági munkában, se a begyűjtésben, sem pedig az adófizetésben. Hogy aztán ezt a helyezést nem adják olcsón, arra a legnagyobb biztosíték a szorgalmas, dolgozó parasztok mellett a derűs, szabad életet szerető kisnánai DISZ-fiatalok, Erki János
