Népújság, 1954. március (17-24. szám)
1954-03-07 / 18. szám
T 954 március 7. NÉPÚJSÁG 5 Mit tesz a Szakszervezetek Megyei Tanácsa a verseny nyilvánosságért? Megyénk bányászai, ipari munkásai és mezőgazdasági dolgozói egyaránt lelkes, szocialista munkaversennyel készülnek pártunk harmadik kongresszusára. Lelkesedésük áttörte a szakszervezetek versenyszervező munkájának határait és sok nagyszerű felajánlással, kezdeményezéssel igyekeztek kifejezni a párt iránt érzett hűségüket, sze- r ételükét. A dolgozók minden jóakarata és megfeszített munkája ellenére is ez a verseny nem tud kellő mértékben fejlődni. kiszélesedni, lendületesebbé válni, mert a verseny gazdája, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa, s az ott működő területi bizottságok nem állnak hivatásuk magaslatán, nem foglalkoznak kellőképpen a verseny értékelésével, nyilvánosságával. A hevesmegyei területi bizottságok egyszerűen nem tudnak a hozzájuk tartozó üzemek, állami gazdaságok dolgozóinak kongresz- szusi versenyállásáról. Ha becsületesen ellátnák feladatukat, ismernék a verseny eredményeit, azokat értékelnék és nyilvánosságra hoznák, akkor elősegítenék a versenyt, de ilyen munka mellett nem segítői, hanem egyenesen fékjei a kongresszusi versenynek. Sok dolgozó — hiába keresi •— néni szerez tudomást arról, hogy verenytársai milyen eredményeket értek el, igy ez ót nem serkenti jobb munkára. Szocialista verseny folyik megyénk állami gazdaságai és gépállomásai között, de a MEDOSZ területi bizottságának halvány képe sincs a verseny állásáról, nem tudja, hogy mikőr, hol, milyen eredmények születtek, hol vannak lemaradások és melyek azok okai. így természetesen nem is tudják őket segíteni, ösztönözni. .j - . 7. - Elaludt az építőipar területi bizottságának versenyszervezö munkája is. Ök a téli építkezések fagyszünctére hivatkozva azt állítják, hogy most tulajdonkeppen nincs is verseny. Nem tartja nyilván a verseny és a tervteljesítés állását az ÉDOSZ TB elnöksége sem. A verseny nyilvánossága és értékelése helyett a területi bizottságokon az állandó értekezlet és a sok adminisztráció van túlsúlyban. Nem elfogadható az arra való hivatkozás sem, hogy az üzemek nem küldik be a jelentéseket rendszeresen. mert ezért a mulasztásért egyrészt ők is felelősek. Így ezek a területi bizottságok csak kullognak az események után, a dolgozók lelkesedése, kezdeményezései és versenye túlnő a területi bizottságok lassú munkáján. A versenyszervezésnél sem fordítottak a területi bizottságok kellő gondot a verseny speciális feladataira, igy a minőségi, anyagtakarékossági és önköltség- csökkentési versenyre Petőfl- bányán is csak 66 dolgozó tett minőségi felajánlást. A versenyeredmények sajtón keresztüli nyilvánossá gra- hozatalát is elmulasztják, nem adnak be jelentéseket a Népújság szerkesztőségébe. Aa elnökség és a sajtóbizottság sem fordított erre kellő gondot az utóbbi időkben. Megyénkben számos iizem harcol a kongresszusi vándor- zászlóért, az SZMT a III. dekád után öt nappal, március 5-én mindössze csak 8 üzem eredményeiről adott jelentést. Megyénk dolgozói joggal felháborodnak e nemtörődömség miatt, amelyből kifolyólag a szakszervezet nem látja el egyik fő feladatát. A kongresszusi verseny hátralévő időszakában mindannyian jobb munkát, nagyobb odaadást és több lelkiismeretességet várunk a Szakszervezetek Megyei Tanácsától és területi bizottságaitól. Elvárjuk, hogy munkájukkal ne fékjei, hanem elő- segítői legyenek a kongresz- szusi verseny sikerének. Nagyobb gondot a hízottsertés- és vágómarímbegyüjtésre A megyei tanács begyűjtés: osztályának március 1-i jelentése szerint a járások begyűjtési versenyében az első negyedévi tervhez viszonyítva: T ejbegyüjtésben: 1. Hatvani járás 69.8. 2. Hevesi 67.9 3. Egri 51.1. 4. Gyöngyösi 44.4. 5. Füzesabonyi 41.6. 6. Pétervásári 29.7 százalék. T ojásbegyüjiésben: 1. Pétervásári járás 8.5. 2. Egri 5.7. 3. Hatvani 4.4. 4. Gyöngyösi 4.3. 5. Hevesi 3.4. 6. Füzesabonyi 2.2 százalék. Baromfibegyüjtésben: 1. Pétervásári járás 856. ?.. Elgci 42.8 3. Gyöngyösi 33.9. 4. Hatvani 27.8. 5. Hevesi 26.9. 6. Füzesabonyi 22.7 százalék. Még mindig gyengén halad a hízottsertés és vágómarhabe- gyüjiés. Február 28-ig a leggyengébb eredményt az egri járás érte ei. mivel csak 88 mázsa hízott sertést gyűjtöttek be. A hízott sertés begyűjtésben a hevesi járás vezet 295 mázsával. Szorosan mögötte van a füzesabonyi és a gyöngyösi ’járás. Vágómarhabegyüjtésben a gyöngyösi járás érte el a legjobb eredményt, második a hevesi járás lett. Az utót só két helvet az egri és a füzesabonyi járás „tartja” változatlanul. Felhívás Eger város lakosságához! Városunk tisztántartása és a közegészség megvédése érdekében felhívjuk Eger város ház- tulajdonosait, bérlőit. üzlettulajdonosait és vállalatait, hogy a házak és üzletek előtti járdát minden nap — reggel — kötelesek lesöpörni, mielőtt az úttisztító dolgozók az utcákat seprik. Az üzletek tulajdonosai kötelesek az áruszállításnál keletkezett szalma és egyéb szemetet feltakarítáni. Felhívjuk az Eger-patak. Farkasvölgyi árok, Kisvölgyi árok. Tetemvár, utcai csincsa- árok, Árnyék- és Verőszala.' Cifrapart menti lakosokat, pincegazdákat, hogy az árokpartokra hordott szemétjeiket, pincetisztitási törmelékeiket mielőbb távolítsák és szállítsák el. Továbbá mindazokat a ház- tulajdonosokat, kiknek a fent- említett árkokba és patakokba az árnyékszékükböl kifolyás vezet, haladéktalanul szüntessék meg, illetve távolítsák el. Mindazok a háztulajdonosok, kiknek a feníemlített árkok mentén nincsen árnyékszékük, kötelesek mielőbb létesíteni. A fenti hiányosságok sürgős megszüntetése érdekében március hóban házanként helyszíni szemle lesz. s akik a fenti rendelkezést nem hajtják végre, mely egész városunk do>ozó népének közűbe és érdeke, szigorú büntetésben részesülnek. Eger városi tanács A trágya a földekre, nem a tűzhelybe való Igen komoly hibák vannak járásunkban, különösen Tiszaná- nán, Sarudon, Kömiőn, a trágyakezeléssel Legtöbb dolgozó paraszt dicsőségnek tartja, ha istállótrágyáját „bubospn" elégetheti. Sokan nem tudják még, hogy feltüzelésével milyen kárt okoznak népgazdaságunknak és saját maguknak. DISZ fiataljaink legfontosabb feladata most télen, hogy meggyőzzék szüleiket, rokonaikat, szomszédjaikat: ez nem helyes megoldás. A trágya helye kinn a szántóföldeken, a vélemények és elsősorban a búza alatt van. Több termést csak akkor lehet biztosítani, ha bőven trágyázzuk földjeinket, s különösen fontos ez itt nálunk, búzatermő- vidéken. Vessenek számot diszistáink, magyarázzák meg a dolgozó parasztoknak, hogyha egy utcában 40 tehén trágyáját feltüzelik, milyen kárt okoznak maguknak. A tüzelőkérdést könnyen megoldhatjuk, csak napraforgót kell ültetni, amelynek kiszáradt szára nagyon jó tüzelő. DISZ-fiataljaink szánjanak harcba e feladatok megvalósításáért. Magyarázzák meg: .így többet termelhetnek, több kenyér jut a dolgozók asztalára. Koros János Füzesabony DISZ jb. Dolgozó nők â munkapadnál A Selyp! Cukorgyár üzemellenőrző laboratóriumában Patkó Teréz laboráns cukorlevek száraz anyagtartalmát vizsgálja. A Bélapátfalvi Cementgyár mészüzemében a markolók an alai Kovács Julianna ventilátorkezelő Irányítja. Egereseit! ezérí nem teljesíti tervét A környező községekből és távoli hegyekből naponta érkezik áütŐkáraváh az Egereséül bányaüzemhez. A gépkocsikon szállítják munkahelyükre a bányászokat. Sokszor éjjel 1—2 órakor is hallani égy-két mun- kásszállitó gépkocsi hangos dübörgését. A gépkocsivezetők megteszik a magukét, időben indulnak, időben érkeznek, hogy a dolgozók a mfiszakkezdésre pontosan ött legyének. A bányászok érzik, hogy milyen nagy feladat.vár rájuk a kormány- programm megvalósítása érdekében. Tudják, hogy több szenet kell, adni a hazának, az újonnan felépülő gyáraknak, a hatalmas békemünek, mert az ország vérkeringésének, iparunknak a szén a kenyere. Törekszenek több szenet termelni és allai népgazdaságunknak. Munkájuk azonban eddig nem tért megfelelő eredményekkel. Az •üzem tervét hosszú hónapokon nem tudta és ma sem tudja teljesíteni. A bányászok beszélgetnek, hogy miért nem megfelelő az eredmény. Talán azért, mert nincs munkaerő. Nem így van, rnert az üzemben 6 fővel több a dolgozók száma a megengedettnél. Ez még nem volna bai. ha az üzem tervét túlteljesítené. Hiba azonban, hogy a műszaki vezetők nem viselik szívükön a termelés növekedését. Ez a dolgozók egvrészénél is megmutatkozik, azoknál, akik nem harcolnák következetesen, hogy minden darab szén a külszínre kerüljön. hanem csupán arra törekszenek, hogy minél több centimétert vájjanak ki. A szén na- . gyobb részt , nem kerül a csillébe, vágy ami bekerül, abba is sok a hômok, igy a szén értékét, kalóriáját rontja'. A műszaki vezetők nem készítenek termelésre alkalmas munkahelyeket, nem biztosítják megfelelően az anyagellátást. Az anyag szállítása is vontatott, ami a termelés rovására megy. Aines biztosítva a bányászok ivóvíz ellátása. Dorkó elvtárs munkaügyes véleménye szerint kiszáradtak a kutak. Az akna mellett lévő kútban van ivóvíz, de nincs, aki az aknához szállítsa, hogy a munkások szomjukat oltanák. Még ha a munkahelyre ér is. a szállítószemélyzet nem törődik azzal, hogy továbbítva legyen. Vízért a külszínre járnak, ami sok időt vesz igénybe. Üres csillére is sok a panasz. Azt mondják, hogy nincs elegendő, pedig a külszínen van, csak ezeket kivonták a forgalomból. Kellene valaki, aki a hiányzó alkatrészeket beszerelné és a meglévő anyagodat felhasználná, azok kijavításával nem lenne csillehiány. Az a vélemény, hogy a görgős csillék nem megfelelőek, mert az aknán szállítás következtében a csapágyak tönkremennek. Ha ez igaz, az illetékesek miért nem gondoskodnak arról, hogy a csillék rendbe jöjjenek? Évről évre szaporodik az üres csillék száma a külszínen, amelyből többmilliós kár származik. Ez nem engedhető meg. Az Ózdi Szén- bányászati Tröszt, valamint a bánya vezetői ezt figyelmen kívül hagyták. Pedig ott járnak el mellette. Talán arra várnak, hogy az ‘ idő vasfoga megegye a drága pénzen gyártott berendezéseket, vagy úgy gondolják, hogy1 maguktól is megjavulnak. Ke.gyobb gondot fordítsanak a tröszt vezetői az anyagellátásra, azok biztosítására. Körültekintőbbek legyenek azok az elvtársak. akik a tröszttől a bányához jönnek. A tröszt kiküldöttei töltsenek több időt az üzem területén, segítsék a műszaki vezetést javaslatokkal, kezdeményezéseikkel. Vagy úgy gondolják, hogy elég, hacsak kiszállnak a bányajárásra, s nem törődnek az üzem hiányosságainak megjavításával. A tröszt vezetői se nyugodjanak bele, hogy az üzem hónapról hónapra nem teljesíti tervét. Sok baj 'an a munkafegyelemmel, sok az igazolatlan hiányzás, ami abból adódik, hogy' a dolgozóknak nincs munkakedvük. A vezetőség nem jár az élen, nem mutat jó példát. Ben- csó elvtárs. a vállalat igazgatója, illuminait állapotban jelent meg többször az üzemi étkezdében. Az igazgató elvtárs nem áll hivatásának magaslatán. Nem azt a szerepet tölti be, amit be kellene tölteni. Az igazgató elvtárs legyen öntevékenyebb, leleményesebb, helytállóbb, irányítsa a termelést személyes példamutatással, igy serkentse a dolgozókat a többfer- melésre, a nehézségek leküzdésére. Változtasson magatartásán, emberségesen foglalkozzon a dolgozókkal, akik sokszor felkeresik problémájukkal. Ne úta< sítsa el őket, mint ahogy azt megtette két esetben is, gépkocsiját a betegszállításra nem adta oda a dolgozóknak. Orvosolja a munkások baiait, éljen közöttük, legyen emberszerető, becsülje azokat, akik kemény harcot vívnak a szénért. Gondoskodjon dolgozói jobb ellátásáról, életük szebbé tételéről. Ne felejtse el. hogy a munkások soraiból került az üzem élére és neki nem szabad úgy viselkedni, ahogy a régi báeyaigazgatók viselkedtek. Ha magatartásán változtat, akkor a munkájában is nagyobb eredményt érhet el. Az új dolgozókkal, a jövő bányászaival és különösen a női dolgozókkal keveset foglalkoznak. A nők panaszait sokszor figyelmen kívül hagyják, vagy egyáltalán meg sem hallgatják. Durva, goromba szavakkal illetik őket egyes bányászok is, dé még a műszaki vezetők is. Például Ripsz aknász elvárja, hogy aknász úrnak szólítsák. A beteg- lap kiadását megtagadta. Pintye Anna február 8-án délutáni műszakban rosszul lett a bányában és fél négykor Ripsz-aknász- tól beieplaoot kért, orvosnoí akart menni. Csak este hét órakor kaaotí igazolványt, az orvos pedig csak öt óráig rendelt. Egyes női dolgozókra haragszik, nehezebb munkára osztja i be őket, az anyagszállításhoz, az alacsony vágatokhoz, ahol nehéz fákat kell húzniok a munkahelyre. Ennek következtében betegek lesznek, kiesnek a munkából. Beszélgetés közben durva szavakkal illeti őket, ahelyett, hogy oktatná, nevelné munkásainkat. Porczi Anna elmondotta, hogy az egyik kaparószalag, amelynél dolgozott, leállt, mert a feszítöállomás megtelt szénporral. Felment megnézni és visszaérve. Ripsz aknász „mit mászkálsz” szavakkal illette, amiért nem volt munkahelyén és jelzés nélkül megindította a gépét. Porczi Anna figyelmeztette, hogy ebből komoly baj is keletkezhet, s igaza lett. A kaparószalagról leesett, nadrágja szétszakadt és kisebb zúzódásokat szenvedett, de súlyos baleset is érhette volna. A bányaüzemnél a dolgo. zókkat való bánásmód elhanyagolt. Különösen a szállá she!yren. Nincs kultúrtermük, pedig erre megvan a lehetőség, csak a gépkocsivezetőket kellene a bánya melletti felsöszálláshelyre átköltöztetni. Azt a helyet pedig be kellene rendezni kultúrteremnek, hogy a dolgozók szabadidejükben szórakozhassanak, művelődjenek. A női szállás is abban az épületben van, ahol a férfiak vannak, mert hat-hét hónapja készül szállásuk, csak tatarozni kellene és egy közfalat építeni. Ki ezért a felelős, meddig várnak még az illetékesek? Többet kellene foglalkozni a nőkkel, elintézni ügyeiket, s nem szabad őket alsóbbrendüeknek tekinteni, mert ezzel , az egyenlőség elvét sértik meg. A DISZ és pártszervezet vezetősége ügyeljen ezekre a dolgokra, értesse meg a munkásokkal, hogy a női erőre nagy szükség van. A DISZ-alapszervezet vezetősége sem foglalkozik az ifjúsággal, pedig szép számmal vannak fiatalok az üzemnél. Fel kell őket karolni, többet foglalkozni velük, nem történhet meg még- egyszer, hogy a DlSZ-helyiség- ből kiszorítják a szálláshelyen lévő fiatalokat. Egyes DISZ-fia- talok gúnyolják társaikat, különböző megjegyzéseket tesznek. Például úgy illetik a nőket: „jöttek a bikaszállóiak”. Szóba sem állnak velük, s mindezt tűri a DISZ-vezetőség. Miért nem vonják be a fiatalokat a kultúrmun- kára, a Munkára Harcra Kész mozgalomba, a termelési versenybe? Idegenkednek azoktól a fiataloktól, akik az ország különböző részeiből mentek oda dolgozni, s mindezeket tűri a párt- szervezet vezetősége is. Fordítson nagyobb gondot a DISZ-fia- talok nevelésére, adjon több segítséget nekik, segítse őket harcos kommunista ifjúkká lenni. Őrködjön a DISZ-fiatalokon, mint pártunk aranytartalékán, s mindig harcoljon azok ellen, akik megvetik társaikat. Hazánknak nagy szüksége van az ifjúságra, munkájukra, lelkesedésükre. A vezetőség karolja fel az alulról jövő kezdeményezést, reagáljon a bírálatra, s ne támadja meg azokat a dolgozókat, akik a vezetőséget bírálják. Nem szabad előfordulni annak, hogy amikor a pártkongresszus tiszteletére az irodai dolgozók bekapcsolódtak. a termelésbe és lementek a bányába dolgozni, hogy a terv teljesítését elősegítsék, s bányászaink közül egyesek ingyenélöknek nevezték őket- Pedig ezeket az adminisztratív dolgozókat dicséret illeti, amiért szívükön viselték az üzem tervének teljesítését. Nagyobb gondot fordítson a vezetőség az egészségvédelemre is. Az üzemi étterem hideg, fűtetlen, a dolgozók nagykabátban kénytelenek elfogyasztani kosztjukat, pedig a bányából vizesen jönnek ki, jólesne egy kis meleg. Sokszor szobájukban fogyasztják el ebédjüket. Az üzemi partszervezet vegye kezébe a termelés növekedésének kérdését, mozgósítsa a kommunistákat a példamutatásra. Ne hanyagolja el a tömegek -nevelését, ne járjon csukott szemmel, figyeljen az üzemben történt lazaságokra és fegyelmezetlenségekre. Legyen ott mindenütt, minden területen, idejében számolja fel ezt a tűrhetetlen állapotot. Számolja fel a bürokratizmust, harcoljon az opportunizmus ellen. Az üzemi pártszervezet vezetősége ne legyen megalkuvó, számolja fel mindazt, ami az üzemben most rosszul történik. Érezze felelősségét annak, hogy a termelés naponta csökken, ne tűrje, hogy az előírt 55 vagon szén helyett 41 vagonnal termelnek csak. A pártszervezet többet foglalkozzon a DISZ-fiatalokkal, az üzemi bizottság, a szakszervezet és az egész vezetőség pedig a dolgozók nevelésével. Mozgósítsák a kommunista bányászokat, de ugyanakkor járjanak ők maguk is jó példával, hogy a dolgozók követhessék őket.. A munkások jogos kéréseiket gyorsan orvosolják, legyenek közöttük, s törekedjenek népgazdaságunknak tartozó adósságot.— törleszteni. Minden lehetőség megvan arra,-hogy a hiányosságokat felszámolják, tervét az üzem teljesítse, jó eredményeket érjenek él. Bukszár Látszli
