Népújság, 1954. március (17-24. szám)

1954-03-28 / 24. szám

Propagál át ti isiit in k a december 19~i pit rí» és kormány határosat jó feldől gosásáért 7 _____________________________________________________NÉPÚJSÁG_______ 1 954 március 28. Hozzászólás a szervezeti szabályzat tervezetéhez Az új szervezeti szabályzat tervezetének nyilvánosságra hozása is már nagy mértéké­ben növelte párttagságunk aktivitását, amely egyben a pártdemokrácia kiszélesedé­sét is jelenti. Most párttag­jaink olyan fontos kérdésben is kifejtik álláspontjukat, mint a szervezeti szabályzat, amely a párt alkotmánya, egész pártmunka végzésé­nek alapját képezi. A párt­tagok azzal, hogy hozzászól­nak az új szervezeti szabály­zat tervezetéhez, érvényesítik jogaikat, egyben kifejezésre juttatják a párttal való törő­dést, saját életük céljának, munkájuknak alapját. Az új • szervezeti szabályzat tervezete azzal, hogy növeli a pártdemokráciát, nagy mér­tékben növeli párttagságunk öntevékenységét. Ebből a szempontból szükségesnek tartom kifejteni véleménye­met a tervezet 33/a. pontjával kapcsolatban. A 33/a. pont kö­telességévé teszi minden alap­szervezetnek. hogy „végrehajt­sa a felsőbb pártszervezetek határozatát a helyi viszonyok­ra alkalmazva1. Úgy látom, az alapszervezet munkáját leszű­kítve mutatja meg a tervezet, j mivel csak a felsőbb pártszer­vek határozatainak végrehaj­tására kötelezi. Ugyanakkor megköti az alapszervezetet abban, hogy saját területe adottságainak megfelelően, önállóan hozzon határozatot. Ezért javasolom, bővítsék ki azzal, hogy „az alapszervezet­nek joga van a terület sajátos viszonyainak megfelelő, önálló határozatot hozni, amely azon­ban nem lehet ellentétes a párt általános irányvonalával, valamint a felsőbb szervek ha­tározataival." Ezt azért is szükségesnek tartom, mert fokozná alap­szervezeteink öntevékenysé­gét és kifejezésre juttatná ért­hetően, hogy az alapszervezet önálló szervezeti egység. Az alapszervezetnek ez a joga a határozatok hozatalában rög­zítve lenne. Másrészt megnö­velné a párttagság aktivitását. Párttagjaink nemcsak fel­tárnák a helyi lehetőségeket, a helyi erőforrásokat, hanem a határozaton keresztül moz­gósítanák az alapszervezet tag. ságát azok megvalósítására. Molnár Gáspár megyei pártoktatók háza vezetője „Az éberség kérdése nem másodrendű dolog u A Központi Vezetőség ez év február 12-i határozata nagy feladatot állított a pártpropa­gandamunka elé. A határozat többek között kimondja, hogy „fel kell dolgozni a mezőgaz­daság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározatot a párt- oktatásban, (minden oktatási formán), március közepétől hat héten át“. Ahhoz, hogy ezt a nagyje­lentőségű határozatot eredmé­nyesen dolgozhassuk fel — úgy, hogy a propagandamunka segítse is a határozat gyakor­lati megvalósítását — sokat segít a propagandista elvtár­sak munkája. Propagandis­táinkra hárul az a feladat, hogy megértessék hallgatóik­kal a mezőgazdaság fejleszté­sének szükségességét, a fej­lesztés elvi kérdéseit és ezek megértésével mozgósítani tud­ják a párttagokat és a párton- kívüli dolgozókat a feladatok sikeres megvalósítására. A propagandista elvtársaknak meg kell értetni azt is, hogy a határozat sikeres megvalósí­tásához egész dolgozó népünk alkotó tevékenységére, szor­galmas, a nehézségeket leküz- dó munkára, a munkások, pa­rasztok és értelmiségiek szoros összefogására van szükség. A határozat nagy, de min­den részleteiben sikeresen megvalósítható feladatokat ál­lít dolgozó népünk elé. E hatá­rozat megvalósításának, né­pünk összefogásának legdön­tőbb feltétele, hogy pártunk állandó nevelőmunkájával, a tömegek véleményének, helyes kezdeményezésének figyelem- bevételével, a helyi lehetősé­gek ismerete alapján mozgó­sítsuk a lakosságot a kitűzött célok végrehajtására. A párt­propaganda — mindenekelőtt a propagandista — nagyon fontos része e feladat jó meg­oldásának. Ezért propagandis­A Dolgozók Ifjúsági Szövet­sége hevesmegyei választmá­nya megtárgyalta a párt és a kormány december 19-i, vala­mint a DISZ Központi Vezető­sége XI. ülésének határozatát, s meghatározta megyénk DISZ szervezeti fiataljai számára a mezőgazdasági termelés segí­tésének, általában a falusi munka megjavításának leg­fontosabb feladatait. A választmány hangsúlyoz­za, hogy a járási választmányi és aktívaülések, továbbá az alapszervezeti gyűlések is vi­tassák meg ezeket a határoza­tokat és széleskörű ismerteté­sük mellett fordítsanak nagy figyelmet a szervezetek, a fia­talok konkrét tennivalóinak meghatározására. A talaj termőerejének foko­zásával kapcsolatban járjanak élen a fiatalok a „tiszta ud­vari-mozgalomban, készítsenek mintatrágya-telepeket a közsé­gekben, az úttörő csapatok a fahamú összegyűjtésével is adjanak segítséget. A bemuta­tó kísérleti parcellák kezelését segítsék a kultúrotthonok me­zőgazdasági és az úttörők mi- csurinista szakkörei is, ugyan­akkor a DISZ megyebizottság még ez év tavaszán gondoskod­jon legalább 30 parcella ve­zetőinek kiképzéséről. Segítsé­get kell adnia a DlSZ-szerveze- teknek, különösen a Tisza, az öntözésre alkalmas patakok mentén, az öntözéses gazdál­kodás fejlesztésében is. Az állattenyésztés fokozott segítségére legjobb fiatalokat az állami gazdaságok, termelő- szövetkezetek borjúnevelésé­hez, sertés- és baromfitenyész­téséhez kell küldeni. A szerve­zeteknek Jcülönös gonddal kell foglalkozni az egyéni paraszt­fiatalokkal, s különösen a falu­si lányok figyelmét kell 1el- hivni a baromfinevelésre. Se­gítsék a DISZ-szervezetek a takarmánybázis megteremté­sét is, ez év tavaszán legalább 1000—1500 hold legelőt, rétet tisztítsanak meg, szervezzenek 40—50 fűkaszálóbrigádot is, ugyancsak szervezzenek bri­gádot a silózásra alkalmas nö­vények összegyűjtésére, s siló- gödörásásra. Tekintsék fontos feladatnak a kukorica termés­hozamának emelését, a járási bizottságok segítsék elő, hogy tóinknak megkülönböztetett gonddal kell felkészülni a me­zőgazdaság fejlesztéséről szóló határozat feldolgozására. Le­gyen tudatában minden propa­gandista elvtárs, hogy Ma­gyarországon a szocializmus további építésének kulcskérdé­se, és egész fejlődésünk döntő láncszeme a mezőgazdasági termelés fejlesztése. Meg kell érteni minden propagandista elvtársnak, hogy nem a hatá­rozat mechanikus feldolgozá­sáról van szó, hanem arról, hogy minden propagandista a maga területén a helyi lehe­tőségeket látva, a helyi sajá­tosságokat figyelembevéve dolgozza fel az anyagot, illetve a határozatot. Azoknak az elvtársaknak, akik üzemben végeznek pro­pagandamunkát, az a felada­tuk, hogy a határozat jelentő­ségét megmutatva, megértes­sék minden dolgozóval, hogy a mezőgazdaság fejlesztése az egész dolgozó nép és így a munkásosztály ügye is. Meg kell értetni, hogy a közös nagy nemzeti ügy valóraváltásában mit kell tenni az illető üzem dolgozóinak, amellyel nyil­vánvaló, hogy a határozat megvalósítását, életszínvona­lunk emelését segítik elő. Üze­meinkben tehát a téma feldol­gozását feltétlenül a terv tel­jesítésével, a takarékossági mozgalom, a patronázs-mozga- lom kiszélesítésével és a szak­emberek mezőgazdaságba való lemenetelével kell összekötni. Meg kell értetni a mezőgaz­daság fejlesztését segítő gépek, alkatrészek gyártásának szük­ségességét a határozat meg­valósítása érdekében. Mert ahhoz, hogy a talaj termelő­ereje fokozódjék, a termésho­zam emelkedjék, több talaj­javítógépre, több műtrágyára, traktorra és vetőgépre van még ebben az évben legalább 1600 holdra állítsanak elő he- terozis vetőmagot a fiatalok. Legyen élharcosa az ifjúság a víztárolók és halastavak lé­tesítésének, s 1955-re építsenek fel egy víztárolót a megyében. Harcoljanak a terméshozamok emeléséért, fordítsanak nagy gondot a vetések tavaszi ápo­lására, szervezzenek brigádo­kat az árvízveszélyes helyeken a kiöntés megelőzésére, hozza­nak létre a DISZ- és úttörő­szervezetek brigádokat a tava­szi gyomirtásra, acatolásra, majd a nyári betakarítás mun­kájára. Jelentős feladatok várnak az ifjúságra a szőlő- és gyü­mölcstermelés fokozásában is. A tanácsokkal karöltve készít­senek a szervezetek hároméves gyümölcsfásítási tervet, s a terv keretében legalább 80— 100 ezer gyümölcsfát ültesse­nek. A megyei választmány helyesli ezt a mozgalmat, hogy minden fiatal még ez év ta­vaszán elültet saját gyümöl­csösében, vagy portáján öt gyümölcsfát, vagy szőlőtőkét. Emellett vegyenek részt a fia­talok városok, községek fásítá­sában, ültessenek gyümölcsfa­magot, neveljenek facsemeté­ket. A szervezetek különösen az egri és a pétervásári járás­ban gyűjtsenek össze 25 má­zsa vadkörtét, 5—6 mázsa vad­almát a csemetekertek céljai­ra. A gyöngyösi járás kezdemé­nyezése nyomán segítsék elő a gyümölcsfa és szőlő szakszerű kezelésének elsajátítását, szer­vezzenek peronoszpora-figyelő állomásokat, vállalják a szőlő­telepítésre alkalmas területek megmunkálását. Különös gond­dal rendezzék meg az idén a „madarak és fák napját“, adja­nak segítséget zöldségtermelő­helyeken a termelési ágak fej­lesztésében, vegyenek részt a melegágyak építésében. A gép­állomások fiataljai segítsék elő jó munkával a mezőgazdaság fejlesztését, a szervezetek tá­mogassák az 1700 normálholdas mozgalmat, az ősz folyamán küldjenek legalább 100 fiatalt a traktorosképző tanfolyamok­ra. A szakmai képzés biztosítá­sára, már ebben az évben leg­szükség. Mindezek előállításá­hoz pedig több szén, több energia szükséges. Mindezek­ből látható, hogy a munkás- osztály fegyelmezett munkája, a termelési tervek teljesítése, túlteljesítése hogyan hat a me­zőgazdaság fejlődésére, s a mezőgazdaság fejlődése pedig hogyan hat a munkásosztály, de az egész dolgozó nép élet- színvonalának emelkedésére. Falun sem a határozat álta­lános feldolgozására van szük­ség. Itt is az a sajátos feladat hárul a propagandista elvtár­sakra, hogy az anyag feldol­gozását összekapcsolják a napi feladatokkal, most konkrétan a tavaszi munkák jó és idő­beni elvégzésével, amellyel mindannyiunk kenyerét és a határozat megvalósítását biz­tosítjuk. A propagandista csak úgy dolgozza fel jól a határo­zatot, ha ismeri, hogy a köz­ségben a tavaszi munkálato­kat hogyan és milyen minő­ségben végezték el, ha moz­gósítani tudja hallgatóit az őszi vetések ápolására, pótlá­sára és az egész mezőgazdasági munka idejében való jó elvég­zésére. A jó propagandamunka fon­tos követelménye, hogy már most, az anyag feldolgozása idején ismerje meg a propa­gandista a község, az egyes dolgozók hároméves tervét, mert ezzel a hallgatóinak kö­zelebb tudja hozni, jobban meg tudja magyarázni a mező- gazdaság fejlesztésével kap­csolatos gyakorlati kérdéseket. A propagandisták eredmé­nyes munkájához nagy segít­séget adnak a járásonként megtartott propagandistasze­mináriumok. Ezért minden propagandista elvtárs — min­denekelőtt jól felkészülve — vegyen részt a szemináriumon, használjál: fel az ott hallotta­alább 600-an, 1955-ben 700-an, 1956-ban 800-an vegyenek részt a hároméves mesterképző tan­folyamokon, s három éven be­lül el kell érni, hogy minden DISZ-vezető megszerezze az arany-, vagy ezüstkalász-jel- vényt. A községi kultúrottho- nokban dolgozó mezőgazdasági szakköröket fel kell használni a parasztfiatalok képzésére, kü­lönös segítséget kell adni az úttörőknek, micsurini szakkö­röknek, s emellett még ebben az évben 50—60 helyen létre kell hozni iskolakerteket. A megyei választmány felhívással fordult a megye fiatal agronó- musaihoz, s tanítóihoz, hogy segítsék fokozottan a fiatalok munkáját, a mezőgazdasági ha­tározat végrehajtásában. Se­gítsenek ebben az iskola, üze­mi- és honvédségi DlSZ-szer- vezetek. A választmány megállapítot­ta, hogy ilyen nagy feladatokat csak az ifjúság között folyó po­litikai munka megjavításával lehet végrehajtani. Éppen ezért a politikai körök és iskolák rendszerességének és tartalmi színvonalának biztosítása mel­lett, fel kell számolni a pro­paganda szemináriumok elha­nyagoltságát. Meg kell erősí­teni az előadói csoportok mun­káját, legrövidebb időn belül ki kell építeni a DlSZ-csopor- tokat üzemekben, szocialista szektorokban, s az 50 tagon fe­lüli falusi szervezeteknél. Az ifjúgárdistáknak foglalkozni kell a szervezeten kívüli fia­talokkal is. A kultúrotthonok melleit A Népújság március 14-i szá­mának villámrovata a MA­VAUT dolgozóinak munkáját, az utasokkal szembeni bánás­módját bírálja. Személyes ta­pasztalatom is azt bizonyítja, hogy még mindig bőven akad a MAVAUT dolgozóinak javí­tanivalója az utazóközönséggel való bánásmód területén. Március 13-án a Füzesabony­ból Nagyiván felé közlekedő autóbusznál valóságos közel­harcot kellett vívni a felszál­láskor. A jegykezelő gorombán beszélt a felszállni akaró em­kat az anyag eredményesebb feldolgozása érdekében. Az újonnan választott párt­vezetőségeknek fontos felada­ta, hogy állandóan segítsék a pártoktatás eszmei, politikai színvonala emelését. Tartsa­nak szoros kapcsolatot a pro­pagandistákkal, segítsék és el­lenőrizzék munkájukat, hogy a határozatot minél eredmé­nyesebben dolgozhassák fel a politikai iskolák munkájában. A mezőgazdasági termelés fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat feldolgozá­sa pártoktatásunk nagy ese­ménye. Ennek tudatában vé­gezze tehát minden pártszer­vezet és propagandista, vala­mint minden egyes hallgató a munkáját. Akkor dolgozzuk fel a legeredményesebben a határozatot, ha a sajátos vi­szonyainknak megfelelően al­kalmazzuk és mozgósítunk a végrehajtására. Ha a péter­vásári járás propagandistái fő­leg a burgonya-, gyümölcster­melés, a gyöngyösi járás pro­pagandistái főleg a szőlőter­melés, a hevesi és füzesabonyi járás propagandistái pedig főleg a gabonatermelés, a rizs­telepek, halastavak, a terme­lőszövetkezetek sok üzemágú­vá, gazdaságosabbá tételének kérdését beszélik meg, és ezen túlmenően előre is mutatnak a még ki nem használt helyi lehetőségek felhasználására. Propagandistáinkat e nagy­szerű feladat megvalósítása közben lelkesítse az a tudat, hogy nemzetünk olyan pro- grammjának megvalósításán munkálkodunk, amelynek valóraváltása lényegesen nö­veli egész népünk jólétét és Magyarországon is jelentős lépéssel viszi előre a szocializ­mus ügyét. Fajcsák Sándor MB politikai munkatárs hozzanak létre a szervezetek „ifjúsági tanácsot“, ahol erre lehetőség nyílik szervezzenek önálló kultúrcsoportokat, gon­doskodjanak általában a falusi fiatalok idejének megfelelő ki­töltéséről, szórakozásának meg­szervezéséről. Foglalkozzanak fokozottab­ban a falusi ifjúság sportmun­kájával, a traktor sportegyle­tek, valamint a falusi sportkö­rök megerősítésével. A DISZ megyebizottság gondoskodjon a sportvezetők megfelelő kép­zéséről, ugyanakkor az alap­szervezetek segítsék a közsé­gekben, hogy társadalmi mun­kával sportpályákat, MHK- akadálypályákat hozzanak lét­re. A feladatok megoldása ér­dekében — hangoztatta továb­biakban a választmány hatá­rozata — tovább kell javítani a szervezetben a pártvezetést, a bizottságoknak elő kell segí­teni, hogy az alapszervezetek vezetői közül minél több pár- tonkívüli fiatal váljon alkal- m.-v-sá a pártba való felvételre. A járási bizottságok tanítsák az alapszervezeteket, hívják bizottsági üléseikre, tartózkod­janak hosszabb ideig az alap­szervezeteknél. Foglalkozzanak a szervezeten kívüli fiatalok­kal, vonják be őket a munkába, növeljék a taglétszámot a pa­rasztfiatalok, különösen a kö- zépparaszt-fiatalok soraiból. A megyebizottság adjon fo­kozott segítséget a járási bi­zottságok megerősítésében, munkamódszerük kialakításá­ban, berekkel, kivételeket tett a felszállókkal, majd nagy vita alakult ki, amely csaknem ve­rekedéssé fajult. A MÁVAUT részéről szüksé­gesnek tartanám, ha az ordí- tozás megszűnne és az utasok valóban embernek érezhetnék magukat. Szükséges az is, hogy a felszállásnál ne tegyenek ki­vételt az ismerősökkel. Ja­vaslom, hogy indítsanak udva­riassági versenyt a MÁVAUT dolgozóit. Barna András Miskolc, Az új szervezeti szabályzat alapjában véve jónak mond­ható. Azonban vannak benne olyan pontok is, melyek az én meglátásom szerint módosít­hatók. Kétségtelenül igaz, hogy párttagjaink helyeslik ezt a szervezeti szabályzatot, azonban hogy ezt tökéletesen megértsék, szükséges az. hogy az alapszervezetek vezetői a taggyűléseken és egyéb érte­kezleteken vitassák meg ezt. Hívják fel a párttagok és tag­jelöltek figyelmét, hogy gon­dosan tanulmányozzák át és ennek az alapján tegyenek ja­vaslatokat és vessék fel. hogy milyen kiegészítést javasolnak még hozzá, a járási pártbizott­sági instruktorai is hívják fel a körzetükben lévő alapszer­vezeteknek a figyelmét, hogy hatékonyan foglalkozzanak az új szabályzat tervezetével. Élt a magam részéről javas­lom. hogy a tag- és tagjelölt- felvétellel foglalkozó pontot másképpen terjesszük elő. Még pedig úgy, hogy az ajánlók ne csak egyéves párt­tagsággal rendelkezzenek, ha­nem legalább hárommal. Elv­Helyeslem a szervezeti sza­bályzat tervezetben a g) alpont a bírálat és önbírálat, köteles­séggé való tételét, mert ezzel pártunkban végzett munkánk­ban előforduló hibáinkat gyor­san kijavíthatjuk. Helyeslem továbbá ah), az i) és a j) pontot is, amelyek a párttal szembeni őszinteségre hívják fel a figyelmet. Az i) pont a párt- és államtitok megőrzé­sére hívja fel a tagságot, ez is helyes most, amikor az osztály­harc egyre fokozódik. A j) pont a káderek helyes elosztását és helyes kiválasztását szintén he­lyeslem, azért, mert ez ? sok hiányosság ell etés adá­lvozzuk, il etve e!"zzük neg. Például a ;or hibák elke­nése stb. A párt 1 Szponfi Vezet* :ge társak, az éberség kérdése nem másodrendű dolog, párt- szervezetünkben. Egyéves párttagsággal rendelkező elv­társakat nem lehet teljes egé­szében kiismerni. Csak gon­dolunk a „Párttagsági könyv" című filmre és mindjárt lát­hatjuk. hogy az ellenség min­dent megragad, hogy pártunk soraiba befurakodjon és ott bomlasztást idézzen elő. Továbbá a pártbüntetések­kel foglalkozva, az a meglá­tásom. hogy a tagjelöltté való visszaminősítés legyen a leg­nagyobb büntetés. Mivel a népgazdaságunkban a kiváló dolgozókat kitüntetik, javas­lom azt, hogy a KV olyan ér­telemben javítsa a szervezeti szabályzat tervezetét, hogy aki a pártmunkában kiváló ered­ményeket ér el. kapjon párt- kitüntetést (Például: „Kiváló pártmunkáért“.) Helyesnek tartanám, ha ezt is belevennék az új szervezeti szabályzat tervezetébe. HANDRIK GYULA Gyöngyös-járás bizottságának instruktora felépítésénél helyeslem azt a módosítást, hogy a főtitkár he­lyett az első titkár megválasz­tását jelöli meg azért, mert a főtitkár megválasztása ferde nézetekre adhatott okot. Úgy tűnt fel, hogy a főtitkár a felet­tes a Központi Vezetőségben. Ugyanakkor a Központi Vezető­ség tagjai egyenjogúak. Helyeslem a pártbizottság el­nevezés helyett a párt végrehajtó bizottság elnevezést és az első, másod és a titkárok megvá­lasztását — azért, mert eddig úgy volt, hogy a járásnál és a megyénél is csak a titkárt te­kintették vezetőnek és a titká­rok a pártbizottság tagra it sok esetben beosztottként kezelték és nem egyenjogú tagként. Bu7ma Sándor MDP-lag. A DISZ-szervezetek soronlévő feladatairól — a DISZ megyei választmányának határozatáról Hozzászólás egy villámhoz Helytelen volt a; eddigi tagjelöltfelvétel A módosított szervezeti sza­bályzat tervezetében helyesnek tartom, hogy olyan párttag is javasolhatja a tagfölvételt, aki még csak egy éve tagja a párt­nak. Még ezidáig kétévi párttag­ság volt szükséges, ami azonban nagyban hátráltatta a tag- és tagjelöltfelvételt. Helyesnek tar­tom, hogy a módosított szerve­zeti szabályzat kötelezővé teszi a tagjelöltekkel való foglalko­zást, vagyis, az előkészítésüket a pártba való tagfelvételre. Az eddigiek folyamán helytelen volt az a pártszervezetektől, hogy egy-egy elvtárs három-négy éven keresztül is, mint tagjelölt vé­gezte pártmunkáját, így mind több tagjelölt hanyagolta a pártmunkáját, mivel nem intéz­ték a pártba való felvételét. Azonban a módosított szervezeti szabályzat tervezete szerint dön­teni kell a taggyűlésnek a tag- felvételi kérelemmel kapcsolat­ban. Helyesnek tartom, hogy az új szervezeti szabályzat szerint a községekben elaprózott pártszer­vezeteket egybevonják, mert így a szervezet munkája megerősö­dik. Helyesnek tartom gépállomá­son a függetlenített párttitkárt, mert így a községi, állami, gaz­dasági, termelőszövetkezeti párt- szervezetekkel jobban kapcsola­tot tarthat és segítheti munká­jukat. Koczka Sándor MDP-tag, Eger A párttagság kötelességei részhez:

Next

/
Thumbnails
Contents