Népújság, 1954. március (17-24. szám)
1954-03-14 / 20. szám
1 N F P U J S X G 1954 március 14. Községi tanácsaink pártirányításáról AZ 1953 ÉVI június és októberi párthatározat, valamint az azóta kiadott párt- és kormányhatározatok, amelyeknek célja a dolgozók anyagi és kulturális szükségleteinek fokozottabb biztosítása — megszabja — különösen a decemberi párt- és kormányhatározat — a párt és állami szerveink feladatát is. A párt- határozatban leszögezett célokat csak úgy tudjuk elérni, ha minden vonalon teljes egészében biztosítjuk és végrehajtjuk mind a párt, mind állami vonalon a párt és kor- jpány határozatait, ha teljesí- ' tik a tervet üzemeink, s ugyanakkor biztosítjuk a mezőgazdaságban is a tervek maradéktalan végrehajtását. A párt és kormány decemberi — mezőgazdaság fejlesztéséről szóló — határozata igen nagy feladatokat ró tanácsainkra. A tanácsoknak kell szervezniük és irányítaniuk a növénytermelést és állattenyésztés hozamának növeléséért, a megye kiterjedt szőlő-, gyümölcs- és zöldségkultúrájának fejlesztéséért folyó munkát. Különösen nagy gondot kell fordítani tanácsainknak arra, hogy minden faluban, mind az egyénileg dolgozó parasztok, mind a termelő- szövetkezetek megkezdjék a tavaszi munkát és azt határidőre végezzék el. Tanácsaink ezeket a feladatokat csak úgy tudják 100 százalékig végrehajtani, illetve biztosítani, ha teljes egészében a dolgozó tömegekre támaszkodnak. S ha a dolgozók a tanácsban tényleg azt a szervet áltják, amely az ő érdekeiket képviseli, s következetesen harcol • feladatok maradéktalan végrehajtásáért, ha elfogadja a dolgozók javaslatait, magáévá teszi azokat és harcol végrehajtásukért. AZ UJ FELADATOK meg- iását választott tanácsszer- ink és a tanács-apparátus- n dolgozó funkcionáriusok ^yrészében megnövelték a t"lelősségérzetet. Mindinkább * ;ik a feladatukkal járó kö- szettségeiket. A tanács szer- i megmutatták az eddigi nkájuk során, hogy ha egy déshez szívvel-lélekkel ilnak hozzá, igen szép ered- nyeket érnek el. Megmutatkozott ez a tavaszi munkára való felkészülésnél, a trágyázás időbeni elvégzésénél is, s így a megye a trágyázási tervét 120 százalékra teljesítette Tanácsaink javuló munkáját mutatja az is, hogy a tanácsüléseken megjelentek száma az utóbbi hónapokban egyre növekszik. Addig, amíg decemberben 8 ezren jelentek meg, már február hónapban közel 11 ezren vettek részt a tanácsüléseken. Az utóbbi hetekben azonban meg kell állapítani azt, hogy van bizonyos fokú visszaesés a tanácsok munkájában, amit mutat az a tény is, hogy a begyűjtésben Heves megye a 16. helyre került országos viszonylatban. Az adófizetés, biztosítás terén is nagyon lemaradtunk. A tavaszi vetőmagcsere is csak az utóbbi napokban indult be, s ez sem megfelelően. Igen fontos feladat és éppen ezért napokon belül biztosítani kell, hogy a tavaszi búzavetőmag ne a magtárakban, hanem a dolgozó parasztok zsákjaiban legyen, hogy mihelyt arra lehetőség van, azonnal kerüljön a földbe. Érezni kell minden tanácsfunkcionáriusnak, hogy jövő évi kenyerünk biztosítása most a napokban dől el. Látni kell, hogy ha most nem biztosítjuk teljes egészében minden vonalon a párt- és kormányhatározatok maradéktalan végrehajtását, abban az esetben komoly veszély fenyegeti jövő évi kenyerünket. A hosszú, hideg tél következtében igen kitolódott a tavaszi munkák elvégzésének ideje. Most napok, sőt azt mondhatjuk, csak órák állnak rendelkezésünkre egy-egy feladat végrehajtására. A gépállomások felkészültek a tavaszi munkára, azonban a gépek kapacitásának maximális kihasználása mellett biztosítani kell a lovasfogatok kellő kihasználását is. Minden igaerőt a tavaszi szántás legrövidebb idő alatti elvégzésére kell mozgósítani. A tavaszi búza elvetésének határideje március 15. Láthatjuk, hogy igen komoly lemaradás van ezen a téren. A SZÁNT AS MELLETT biztosítani kell az összes mezőgazdasági növények elvetését is. Nem szabad viszont megfeledkezni az ősziek gondozásáról sem. A felültrágyázásban nem értük el azt az eredményt, amit el kellett volna érni, éppen ezért, a fejtrágyázásnál kell biztosítani, hogy terméseredményünk jobb legyen, hogy mindenhol használják fel a rendelkezésre álló nitrogéntartalmú műtrágyát. Mindezeket a feladatokat a mezőgazdaságban csak úgy tudjuk végrehajtani, ha most a tanácsok vonalán a legna- gyobbfokú szervezettség lesz, ha a községi tanácsok a tanácstagokra, elsősorban az abban dolgozó kommunistákra támaszkodva, mozgósítják állandóbizottságaikat és ezen keresztül az egész falu dolgozó parasztságát e feladatok végrehajtására. „Ki a földekre!" — adta ki a jelszót a Szabad Nép március 6-i vezércikke. Ki a földekre, ez legyen jelszavuk, necsak a dolgozó parasztoknak, hanem a tanács apparátusában dolgozóknak is és ott ellenőrizni, irányítani, szervezni a munkát. Biztosítsák, hogy a dolgozó parasztok egymást segítsék ki fogattal, vetőmaggal. A tanács fokozottabb mértékben támaszkodjon a termelési bizottságokra. A termelési bizottságok a dolgozó parasztok között végzett felvilágosító munkájukkal nagy segítséget adhatnak az előttünk álló legfontosabb feladatok végrehajtására. A termelési bizottságokba a legjobb dolgozó parasztok kerültek. Ezeknek a tanácsát minden dolgozó paraszt elfogadja és igyekszik is azt végrehajtani. A tanácsoknak a tavaszi mezőgazdasági munkák megoldása, elvégzése mellett biztosítani kell még az adófizetés terén mutatkozó lemaradás behozását is. Meg kell értetni a dolgozókkal, hogy mit jelent az adófizetés, hogy továbbfejlődésünket gátolják, ha adófizetési kötelezettségüknek nem tesznek eleget, saját maguk ellenségei. Ugyanakkor biztosítani kell a begyűjtésben való lemaradás sürgős behozását is. Az első negyedév végéhez közeledünk. A tojásbeadásban mutatkozó nagy lemaradást most napok alatt kell pótolni. NEM SZABAD azonban elfeledkezni arról sem, hogy a falun ott van az osztályellenség is. Ott van a falusi burzsoázia, a kulákság, mely mindent megtesz most annak érdekében, hogy késleltesse a tavaszi vetést. „Még sáros a föld, ráérünk még“. Igyekeznek lebeszélni dolgozóinkat állampolgári kötelezettségük teljesítéséről is, hogy ne fizessenek adót, ne teljesítsék beadási kötelezettségüket. Le kell leplezni a kulákokat, megmutatva, hogy ők a dolgozó parasztok ellenségei, s csak saját érdekeiket nézik. Mindezeket a feladatokat a tanács egyedül megoldani nem tudja. Igen komoly feladat vár itt pártszerveinkre, párt- szervezeteinkre és tömegszervezeteinkre is. Pártbizottságainknak most fokozottabb mértékben kell ellenőrizni a tanácsok munkáját, rendszeresen beszámoltatni a tanácsok vezetőit a feladatok végrehajtásának állásáról. Biztosítani kell a tanácsok pártel- lenőr?ését. Meg kell tanítani pártbizottságainknak az új falusi vezetőséget, hogyan foglalkozzanak a tanácsokkal, hogyan irányítsák, ellenőrizzék munkájukat, hogy be tudják tölteni szerepüket. Falusi pártszervezeteink rendszeresen ellenőrizzék a tanács munkáját, számoltassák be a tanácselnököket és a párt- és kormányhatározatok alapján kísérjék figyelemmel munkájukat. Biztosítani kell azt, hogy a faluban a tanácson belül dolgozó kommunisták mindenben példamutatóak legyenek, a megválasztott kommunista tanácstagokat rendszeresen számoltassák be a tanácson belül végzett munkájukról. Emellett pártszervezeteink népnevelő munkával mozgósítsák a dolgozó parasztokat a tavaszi mezőgazdasági munkák gyors és jó végrehajtására, az adófizetés és a begyűjtés teljesítésére. Ez a nagy munka, amelyhez most hozzálátunk, biztosítja a kenyeret és a siker csakis tőlünk függ, A döntő tényező itt a gyorsaság. A pártszervezeteink ne kíméljék hát erejüket, segítsék, támogassák, ellenőrizzék a tanácsok és a mezőgazdasági szervek munkáját. > Varró Tibor MB adminisztr. oszt. vez. ELMÉLETI TANÁCSA DÓ Néhány szempont a földjáradék tanulásához A politikai gazdaságtan első évfolyamán tanuló elvtársak so- ronlevö anyaga: A földjáradék és a kapitalizmus fejlődésének sajátosságai a mezőgazdaságban. Az anyag feldolgozásához néhány szempontot közlünk, ami megkönnyíti a felkészülést. Hogyan jön létre a földjáradék? A földjáradék létrejöttét meg- e'őzi három fokozat: 1. munkajáradék (robot) 2. terményjáradék, 3. a pénzjáradék, ez az utolsó forma, mely átmenetet jelent a kapitalizmusba, amikor már árugazdálkodás van. A személyes kötöttség megszűnik, és egy vékony réteg megváltja magát és gazdagodik, a többi szegényedik és nagy méretű réte- geződés indul meg. Megkülönböztetünk kétféle földjáradékot: különbözeti és abszolút földjáradékot. Vizsgáljuk meg e két földjáradék okát, alapját és forrását. /. Különbözeti földjáradék: a földnek, mint a gazdálkodás tárgyának monopóliuma az ok. Adódik ez abból, hogy a föld mennyisége korlátozott, s mindegyiken tőkés gazdálkodás folyik. A legjobb és a közepes minőségű földek mennyisége nem növelhető. Ezért a tőkések ezeket kihasználják, mivel a földnek bizonyos monopóliumával rendelkeznek. A különbözeti földjáradékot a legrosszabb föld termelési ára szabja meg (termelési ár= önköltség + átlagprofit). Mert a bérlőnek a legrosszabb földön is meg kell kapnia az átlagprofitot. különben abbahagyná a termelést. Másrészt az egye' földek különböző termelékenységéből a földbe befektetett tőkék különböző nagyságától szárma zik. II. Ha ugyanabba a földdarabba fektetnek be újabb tőkét, ez a II. különbözeti földjáradékot adja. Ez feltételezi a folyta tólagos tőkebefektetést. A kü lönbség itt az, hogy ilyen esetben a legjobb földbe fektetik a tőkét. Ez a befektetés a bérlő hasznát növeli, mivel a föld- birtokos által megszabott ösz- szeg, melyet fizetnie kell nem változik. így külön proiitra tesz szert. A forrása: a mezőgazdasági munkások kizsákmányolása, a mezőgazdasági munkások által termelt külön értéktöbblet. A földjáradék kérdésénél szükséges a „csökkenő földhozadék burzsoá elmélet tarthatatlanságának megismerése és leleplezése. Szerintük a földbe eszközölt minden további munka és tőke- befektetés csökkenő hozammal jár. Másrészt a Malthus-elmé- let is erre támaszkodik, illetve ezt akarja igazolni, amikor úgy magyarázza, hogy a lakosság szaporodása gyorsabb, mint_ a termelőerők fejlődése és azért van a nyomor. Lenin rámutatott ezek tarthatatlanságára, mint akik nem veszik figyelembe a technika fejlődését és ezzel a terméshozam növelését. Ezek az elméletek igazolni akarják a tőkés rendszer minden ellentmondását. a munkásosztály és a dolgozó tömegek nyomorát. „hogy a tömegek nyomora a természet bűne és nem a kapitalizmusé”. Tehát látnunk keli, hogy ez az elmélet a burzsoázia uralmának fenntartását és a dolgozó tömegek félrevezetését szolgálja. A valóságban a termelőerők fejlődése megkönnyíti az emberek munkáját, a természet elleni harcot és az élelem megszerzését. Példa erre a Szovjetunió mezőgazdasága, aho> a termelőerők szakadatlanul növekednek és a terméshozam állandóan emelkedik, s ez nagyban elősegíti az életszínvonal emelkedését. Abszolút földjáradék: Oka a föld magántulajdonának monopóliuma, alapja a mezőgazda- sági töke alacsonyabb szerves összetétele, mint az iparban és így a társadalmi termelési ár felett felesleg mutatkozik, melyet a földbirtokos sajátít el. Ez azért lehetséges, mert a föld magántulajdon megnehezíti a tőke áramlását az iparból a meFelhívjuk az elvtársak figyelmét a Szabad Nép március 4-i számában megjelent cikkre. zőgazdaságba, így az átlagprofilon felüli értéktöbbletfelesleg a mezőgazdaságban mat ad, s ez képezi az abszolút földjáradékot. Ez a földjáradék nem függ az egyes földek termelékenysége és fekvése között mutatkozó különbözetből, sem az ugyanazon földbe befektetett pótlólagos tőkebefektetéstől. Ezt a földjáradékot minden megművelhető föld meghozza. A különbözeti és abszolút földjáradék okát, alapját és forrását, másrészt létrejöttét az alábbi két szemléltető táblázat segít megérteni. .Miért kell földjáradékot fizetni a termelőszövetkezetekben?” Fehér István Toldio**odék kuloriboxcl« Joldjőrodcb. Obszoluf foldjonaddk (j »oldnct "''nt ° ge.id-3ifc.odds O fold fnoodotvlűjelooclnotj. «aor-opol'omo Obc. Chop 1° 0 ^cldffk kolcnböxö mmosd« f«la.o«t»C O mexóaozdoscigi 'ók* oia- CiOnyûbb »tfrwes Ofc**ddtele Û witfcbgoxdaadg- »luntui 4ofc- h-ixodb rZlÓnyOlOSQ Torn, bO O mczdcoi do-sdg* wicmftasok. bHol l«rmd Wvlon art«kdöbbkl G mC*Ô9Ûtda»0'9i nwnUOíOfc dHol iertnell «rlefcfobbl«f <P jold)C,radck léVeiöftg - kiszómlósQ. ÉrtcV piaci ár ingbdacili Ofcs.cU f ObâtcfuV J járod ÔbsxcU fyán* tárt. Urm <*■ « h°™í Ôtlo9 proj't Kul ^Jdjdradcb K ul jöldjarad ' Cÿtjèn lamele»- ár átlag p—l'1 QMag (c. u) + ÔnkoftsCÇ) iogro.nobb (dia Jíoicpii î° F3 JjruÁM Alig egy hónapja a Mávaut vezetőség ígéretet tett a dolgozók nevében, hogy megjavítják munkájukat, s igyekszenek kiérdemelni az utazóközönség elismerését. Munkájuk megjavítása érdekében felvilágosító munkát végeznek — írták cikkükben. A gyakorlatban ez úgy nyilvánul meg, hogy például a Verpelét felől Gyöngyösre utazók közül nagy előszeretettel válogatják ki a Mávaut dolgozóik a borral kupeckedőket, míg a munkából hazatérőket otthagyják. Több figyelmet a vasúti szállításnál Gyakran látom kiírva TEFU, BELSPED kocsikon, plakátokon: „Védd az árut, óvd az árut”, de egyes szervek és személyek mindezt nem veszik tudomásul. A MAVTRANS Péter - vásáráról kosarat szállított vállalatunkhoz. Az árut lábbal taposták a kocsin és öt kosár feneke tönkrement. A kárt azonban nem vállalják, mert a szállítójegyen rajta van, „a szállítás a feladó terhére történik”. De az nincs rajta, hogy a fenekét ki lehet taposni. A hatvani földművesszövetkezet zsákot adott fel címünkre. Négy napig nem kaptuk meg azt, mert a MÁV nem találta. Ráérnek keresni, nem romlandó áru! De a múltkor öt napig nem találták a vajszállítmányt, pedig az romlandó áru, meg is avasodott. Januárban a MAVTRANS túrós dézsákat hozott, a kocsiról hol egy, hol két dézsa esett le, még jó. hogy szerencsésen jártak, mert egyiknek csak a teteje tört le, a másiknak a füle. De a baj sohasem jár egyedül, mert ugyanez a kocsi nekiment a falnak és egy 500 forintos táblát tört össze, A káli földmüvesszövetkezet vajat és tojást küldött, „persze nem is kívánhattunk volna mást”, tojásos vaj érkezett a gondatlan csomagolás és szállítás miatt. A tarnamérai földművesszövetkezet szintén vajat küldött, de a kis hordó abroncsai rosszak voltak és a csomagot a postán kellett átvenni, mert szétesett. A kár nemcsak anyagi, hanem erkölcsi is. Gondolkozzanak rajta a MÁV, a MAVTRANS és a földművesszövetkezetek vezetői, dolgozói — rájönnek, hogy saját maguknak okoztak kárt. mivel a népgazdaság kára, a mi kárunk is. Rózsa László, a földművesszövetkezeti felvásárlási vállalat kirendelt vezetője A bírálatot elfogadjuk... A Hevesmegyei Népújság 1954. II. hó 28-i számában a „VILLAM"-rovatban megbírálták a városi tanács végrehajtó bizottságát, mert a pedagógus egyeztető bizottság megalakításával kapcsolatos VB határozatot késve adtuk ki. A bírálatot elfogadjuk és jogosnak tartjuk, mert a II. 18-i VB ülés jegyzőkönyvi kivonatát a titkárság csak II. 23-án készítette el. A titkárság gyors- és gépírója szülési szabadságon vàn, a VB jegyzőkönyvet készítő elvtársnő a vb. ülést követően két napig a hároméves mező- gazdasági fejlesztési terv elkészítésénél dolgozott. A jövőben nagy gondot fordítunk arra, hogy a VB határozatok kiadása ne késedelmesen történjen. Rózsa Sándor mb. VB titkár. D y Megjelent az ,.Anyag és Adatszo!gáltatás"-című folyóirat februári száma A folyóirat tartalmából az alábbi fontos cikkek emelkednek ki: Sz. Tyitarenko: Lenin a munkás-paraszt szövetségről, L. Maj- zenberg: Az ipari termelés ön- ’költségcsökkentésének kérdései. J. Kronrod: A gazdasági válság érlelődésének sajátosságai az Egyesült Államokban a gazdasági élet militarizálásának viszonyai között. M. Klein: A pragmatizmus — az amerikai imperializmus egyik ideológiai fegyvere, G. Sitarev: A demokratikus centralizmus és a pártszervek irányító tevékenysége. A fenti cikkek mellett még számos más, fontos cikket közöl az ..Anyag és Adatszolgáltatás” az MDP Központi Vezetősége Agit. Prop. Osztályának folyóirata. Elfogadom a pécsi Jelenszki DISZ-brigád kihívását Hétfőn reggel örömmel olvastam a „Szabad Népben“ a pécsi Jelenszki DISZ-brigád levelét, amelyben engem is versenyre hívott. A Jelenszki DlSZ-frontbri- gád levelére a következőket válaszolom: „Mi, Petőfibánya dolgozói a múlt év hibáiból tanulva ebben az évben mindent elkövetünk tervünk mindennapi teljesítése érdekében. Mozgalmat indítottunk, hogy havi tervünket három hét alatt befejezzük. Nálunk minden bányász arra törekszik most, hogy az eddig elért eredményeinek fokozásával megtartsuk a kis trösztök között szerzett első helyünket, elnyerjük a Központi Vezetőség zászlaját. A III. pártkongresszusra tett felajánlásunkat március 1-re teljesítettük. A 120.000 tonna vállalásunkkal szemben 13.000 tonna szenet küldtünk a Mátravidéki Erőműnek. Brigádom is túlteljesítette már kongresszusi vállalását. A vállalt 105 százalék helyett a mai nappal 118 százalékos átlag- eredményt értünk el. Üj vállalást teszünk. Leveleteket megbeszélve azt ígérjük, hogy a pártkongresszus napjáig még 1200 tonna szenet termelünk előirányzatunkon felül. De nem csak többet adunk, hanem jobbat is. A szén meddőtartalmát 2 százalékkal csökkentjük. Igv járulunk ahhoz, hogy a bányavállalat a kongresszus napjáig még 15.000 tonna szenei ad terven felül. Verseny- felhívástokat örömmel fogadjuk“. Tóth Ferenc petőfibányai frontmester
