Népújság, 1954. március (17-24. szám)
1954-03-11 / 19. szám
4 NÉPÚJSÁG 1534 március ff. vagy az árokparton négykézláb mászó alakok igyekeztek az egyenesen lépkedő Paksy s 1007-es esztendőben nagy eseményre készültek az egriek: a Dobó-szobor felavatására. Mivel nem ünnep az ünnep dal és lövöldözés nélkül, a szélrózsa minden irányából Egerbe sereglettek az ország legjobb dalosai. Dobó ősi várfokán pedig nagy buzgalommal csatakígyókat állítottak fel. Az ünnepség előtti napon egyre-másra érkeztek a dalárdák. Hej, törte is a fejét a rendezőbizottság, hová helyezze el azt a rengeteg dalost. hiszen a város szálláshelyei kevésnek bizonyultak. Elhatározták tehát, hogy a fertálymesterekhez fordulnak, adnának szállást a vendégeknek. Élt akkoriban Egerben égy Paksy Bernât nevű híres ember, kinek hatalmas űrméretű gyomra töméntelen mennyiségű bor-ital befogadására volt képes. Az öreg addig-addig mesterkedett, míg beutaltak hozzá szállásra egy egész dalárdát. így kerültek hát Bácska szülöttei, a szabadkai dalosok Paksy Bernât uram „csengős“ iskola melletti vendégszerető házába. Köztudomású. hogy a bácskaiak sem igen vetették meg a jóféle italokat. így hát az egész város érdeklődéssel kísérte a további fejleményeket. Az út porának lemosása titán az egész társaság bevonult Berci bácsi kőporost pincéjébe, mert — egyesek szerint — bőven jutott a porból a nyeldeklőre is a hosszú út folyamán, le kellett tehát öblíteni azt is. Szó. ami szó. az öblögetés megtartott a késő esti órákig, a pince kellemes hűvösében gyorsan fogyott a fanyar egri vörös, az aranysárga rizling és a többi híres kis- egedi, mészhegyi, síkhegyi termésű tüzes bor. A pincéből kiszűrődő édes-bús nótákat szájtátva hallgatták a határból hazafelé ballagó parasztok. Később elhalkult a nótaszó és az aranyló telihold furcsa látványnak vált tanújává! Az út két oldalán, az árokban, Bernât után. Lám, mi lett a nóta vége ... ásnap már kora reggel 1 ' ' kiült Berci bácsi az ámbitusra. Komótosan megtömte ötaraszos pipáját és a verpeléti dohány bodrozó füst- felhője mögül elégedetten szemlélte a félig holtan ván- szorgó dalosokat. — So‘ se‘ nevessen kend, Paksy uram — mondogatták. — Megártott az egri bor, mert hosszú volt az utazás, ismeretlen• a pince, a bennelévő italokkal együtt. De hiszen jönne csak el egyszer Bácskába. bizonyisten nem vinné el szárazon! Az öreg csak mosolygott. Aztán megtörtént az ünnepség is. Lehullott a lepel Dobó István szobráról, megdördültek a vár fokán felállított ágyúk, az óriási énekkar — Maczky Valér vezetésével — alaposan kitett magáért. A következő héten Bácskából írott levél érkezett a Paksy- házba, melyben életre-halálra szólón, bandázs nélküli borivóversenyre szólították a ház urát. A kihívás híre. mint derült égből lecsapó villant hatott a szürke hétköznapok unalmába temetkezett városra. A Paksy- ház forgalma megnőtt. Cimborák. jóbarátok, nyugalmukból kizökkentett polgárok egymásnak adták a kilincset, mindegyiknek volt valami jótanácsa a nagyhasú ivóbajnok részére. Még Kerényi Imre, a pecsétviaszhoz hasonló orrú servita gvárdiám is felkereste, és — mint a csatába indulókat — kellőképpen elbúcsúztatta, de lehet, hogy meg is áldotta, mert a magántermészetű búcsúztatás a pincében zajlott le ... No. de elérkezett az indulás ideje is. Paksy uram tarisznyája megtelt finom tepertőspogácsával. rózsaszínű sonkával. és hűséges fegyverhordozója (egy hosszú gatyát viselő egri paraszt) ezúttal egy tízliteres demizsont hordozott, ha netalán a gazda útközben megszomjazna... Az állomáson igen nagyszámban jelentek meg az érdeklődők. Maga az állomás főnök sietett Paksy uram segítségére, mert a keskeyyre méretezett kupé-ajtón csak nehezen jutott keresztül ökelme — tekintélyes ráncigálás és tologatás után. Aztán hetykén füttyentett egyet a vicinális és Berci bácsival elindult a. i'onat új borok, új kalandok felé. jelölték ki a verseny színhelyéül. A falak mentén mindenütt szalmazsákokat helyeztek el a versenyből kidőltek számara. a legerősebb bácskai bórák pedig gtédaba állítva várták a modern bacchusokat. Minden valamirevaló ember ott szorongott a nagy teremben, mikor az első pohár ,.bácskai mérges“ lecsúszott a jelöltek torkán. A hatalmas poharak gyors iramban ürültek és töltődtek, és így ment ez két éjjel, egy napon át. A versenyzők nem hagyták el a helyiséget (nehogy jogtalan előnyökhöz jussanak), így időnként apró legénykék edényeket hordoztak körül. ■ Fogyott a bor, de fogytak a versenyzők is, egymás után bukva az asztal alá. ahonnan a kényelmes szalmazsákokra „szállíttattak“ pihenés és józá- nodás céljából. Az újságírók mohón jegyezték a mérhetetlen borpusztitás eseményeit. A második éjszaka a hajrá jegyében telt el. Igaz. furcsa hajrá volt. Paksy Bernât uram mellett már csak egy-két viaszsárga bácskai „díszvirág“ erőlködött, birkózott a borral. Amikor aztán (hajnalra járt már) az utolsó is lebukott a székről. Paksy uram kényelmesen megtömködte pipáját és harsány hangon elkiáltotta magát — hej, ' kocsmáros, új bort. új bácskaiakat! így fejeződött be a híres szabadkai ivóverseny,' melyen Paksy Bernât uram oly fényes győzelmet aratott a bácskaiakon. Egerben hatalmas tömeg várta a csatából megtérő győztest, és amikor elhangzottak a dalárda által intonált üdvözlő dal utolsó akkordjai is, Maczky Valér lépett elő,, megölelte a hőst és imigyen szólott: — Büszkék vagyunk rád. Paksy Bernât., hogy messzi idegenben is dicsőséget hoztál az egri névre, úgy magaslasz ki közülünk, mint krumpliföldből a hajóárboc. A tömegben itt-ott a meghatottságtól ■ elérzékenyiilt emberek kezdték törölgetni könnyes szemeiket, — Büszkék vagyunk rád — folytatta a szónok — hogy oly nagyszerűen leittad a hírhedt bácskaiakat — és elemi erővel tört ki a lelkesedés, mikor Paksy uram megelégedetten hozzáfűzte: — le bizony... a sárga földig. .. Kolacskovszky Lajos elbeszélése után írta: Soniody József et vendég a felnémeti Guzanov elvtárs a felnémeti Petöfi-tsz dolgozóival beszélget. Petőfi termelőszövetkezetben sT'ezt az Ogorodnyik kolhoz jelenéből akarták megtudni. Szarvas Sándor, a gyümölcstermesztési munkacsapat vezetője büszkén újságolta, hogy az elmúlt évi jó munkájuk eredményeképpen csak búzából húrom és fél kiló jutott egy munkaegységre, a 22 forint készpénz, a hét kiló alma, meg a többi terményféleség mellett. Nem is lépett ki senki a szövetkezetből, de hárman beléptek már. Dávid József elnök, Dávid Károly, a kiváló állattenyésztői címmel kitüntetett fejős. Sütő Sándor, Bíró János és a többiek, az állattenyésztés hozama emelésének, a bö termés biztosításának módszeréről érdeklődött. Guzanov elvtárs a- tejhozam emelését illetően elmondotta, hogy elsősorban a fő törzs állomány a legfontosabb. Fokozott gondot kell fordítani a rhegfelelő takarmányozásra, az istállórend re is. Kolhozukban kosztromai szavasmarhákat tenyésztenek, s t megfigyelték, hogy egy-egy tehén naponta 30—32-szer iszik. Ezért fontos az önitató alkalmazása, mert csuk ezz.el évente ötszáz literrel emelkedik a lejhozam. Részletesen megmagyarázta a tögymasszást, az utó- csepegtetés módszereit is. Az agrotechnikai módszerekről szólva külön is hangsúlyozta, hogy azok csak. akkor hozzák meg a várt eredményt, ha valamennyit együttesen alkalmazzák. Természetesen igen sok múlik elsősorban a vetőmag minőségén és a falaj előkészítésénél. Nem akartak elfogyni a kérdések, még akkor is érdeklődtek a kolhozok élete iránt, mikor elérkezett a búcsúzás. A felnémeti Petőfi tsz tagsága meleg szívvel, őszinte barátsággal búcsúztatta szovjet vendégét. aki a magyar-szovjet barátsági hónap keretében elhozta ide, Felnémetre is a szovjet mezőgazdaság nagyszerű tapasztalatait. Gyurkó Géza , Kedves vendég köszöntött be irr. elmúlt hét csütörtökén a felnémeti Petőfi termelőszövetkezetbe: A. I. Guzanov, a koszlro- mai terület Ogorodnyik kolhozának elnöke. A már őszülő, de fiatalos mozgási), mindig mosolygó szovjet vendéget őszinte sze retettel és nagy örömmel fogad ta a termelőszövetkezet tagsága. Guzanov elvtárs először a szövetkezel tehenészetét tekintette meg. Hosszasan elbeszélgetett Dávid Károly jószággondozóval S a tehenészet többi dolgozója val. Mindenre kiterjedt figyelme, még a naplót is megtekintette melyben a tehenek napi tejhoz.- mát vezetik. Ezután a borjúkat, majd a szövetkezet szép sertés állományát nézte meg. Megeló gedetten jelentette ki. hogy a szövetkezet anyakoca állománya kitűnő kondícióban van. gondos és szakértő kezek munkájáró tanúskodik. A jószágállomány megtekin t se után a magtárba vitt az útja, megvizsgálta a tavaszi velő magvakat. Általában szép, egészséges, bő termést ígérő a szövetkezet vetömagállománya. Kifogásolta azonban, hogy a zabvetömag nem féléi meg a minőségi követelményeknek, sok az idegem anyag benne. Javasolta a szövetkezel agronómusának, hogy csere útján biztosítsák a jóminöségű vetőmagot, mint a bő termés egyik legbiztosabb ■lapját. Hosszú ideig tartott a gazdaság megtekintésé, sok kérdés és igen sok válasz hangzott el a mezőgazdasági munka minden területéről. Guzanov elvtárs türelmesen, világosan adta meg a feltett szakkérdésekre a választ — a szövetkezet tagjai nemcsak mély szakértelmét, hanem meleg szívét, következetes, őszinteségét is megszerethették benne. A központi iroda gyönyörűen feldíszítve — itt gyűltek össze közös ebédre a szövetkezet tagjai a régenvárt szovjet vendéggel. Rövid idő múlva ismét élénk eszmecsere alakult ki, röpködtek a kérdések: a Petőfi tagjai kiváncsiak voltak saját jövőjükre, A. J. Guzanov ellátogatott a mátraszentlászlói Fagykísérleti telepre is. Egy kultúrcsoport naplójából Gyöngyössolymoson történt egy ködös őszi estén. Sürgősen hivattak a DISZ helyiségébe. Örömmel indultam el. hiszen gondoltam. biztosan nagyobb szabású kultűrmuhkálioz akarják segítségemet kérni. Mikor beléptem. legnagyobb ámulatomra nemcsak DlSZ-fiatalok, hanem pártunk fiatal tagjai, MNDSZ-tagok, pártonkívüliek, családos férfiak, férjes asszonyok csoportját találtam. Tervezgettek. tanácskoztak, tervüknek célja: hogyan építhetnének Gyöngyössolymoson kultúrolt- hont. Községünk 3400 lelket számlál. Szeretik a kultúrát. Szívesen énekelnek énekkarunkban, a DISZ-nek nagyszerű népi tánccsoportja van és most az volt a célunk, hogy olyan komoly kultúrmunkát végezzünk, hogy a megye, s maga a 'népművelési minisztérium is felfigyeljen ránk, hogy kiérdemeljük kultúr- otthonunk felépítéséhez a támogatást. Bányászaink már régebben megígérték, hogy segítséget nyújtanak a kultúrotthon felépítéséhez. így született meg az a gondolat, hogy Farkas Ferenc Kos- suth-díjas zeneszerző „Csínom Palkó" daljátékával lépjünk a dolgozók elé, de ehhez díszletek, jelmezek, színpadfüggőny kellettek. Anyagi fedeztünk viszont nem volt. A pártvezetőség és a tanács segített nehézségeinket álhidalni, megalakult a kuHúr- bizottság és egy-két bál bevétele után már biztosították az anyagiakat. Két hónapi fáradhatatlan munka, éjszakázás után elérkeztünk célunkhoz, községünk dolgozóinak bemutattuk tudásunkat. A darab tartalma, kedves zenéje, zenészeink fáradhatatlan készsége, Rótt Imre pedagógus jó tanítási módszere, az ének és zene terén meghozta, az eredményt. A további előadásokhoz segítséget nyújtottak a község dolgozóinak legjobbjai is bírálatukkal. Újabb és újabb kezdeményezések születtek. így jutottunk el odáTg, hogy tudásunkat Heves községben is bemulathattuk. Gyönyörű, modern kultúrotthon fogadott bennünket. Ragyogó tisztaság, kellemesen fütött helyiség', szőnyegek, virágok varázsolták valódi otthonná. A kultúrotthon fiatal igazgatója példát mutat abban, hogyan kell jól vezetni a kultúrotthon! A mi kis csoportunkra kíváncsiak voltak a hevesi dolgozók. A helyiség zsúfolásig megtelt és gyakran zúgott fel a taps egy- egy kedves jelenet után.. ■Következő utunk Gyöngyös- patára vitt. Kicsit ridegnek találtuk a hevesi kultúrotthon után a patait. De megérkezésünk után pillanatok aiati jóleső, meleg érzés járta át a kultúrcso- porf tagjainak szívét. Segítséget, támogatást kaptunk a vezetőség részéről, s mikor az előadás megkezdődött, bebizonyosodott, hogy a jó szervező munka erkölcsileg és anyagilag is sikert biztosító,tt. Szomorú tapasztalataink fs voltak, például a hatvani kultúr- otthonban. A kultúrotthon igazgatója ludta, hogy megérkezünk, hiszen engedélyt is adott erre, mégis hidegen fogadtak bennünket. szinte lekicsinyelve, hogy a kis gyöngyössolymosi községből érkeztünk. Az öltözőhelyiségek hidegek, piszkosak voltak. Alikor felfedeztük a takarítóasszonyt, aki befutott, órákig füstölt a kályha. A helyiséget is akkor söpörték, mikor már az előadáshoz szállingózni kezdtek, s bizony csak szállingóztak, hiszen a hatvani kul- túrothon igazgatója a 20 darab leküldött plakátból csak hármat helyezett el a városban. Szeretnénk megkérdezni a hatvani kultúrcsopofi igazgatóját, miért nem Foglalkozik többéi azzal a munkával, amellyel megbízták, miért becsüli le a falusi kulíúr- csoportokat. Bízunk abban, hogy a hatvant vezetőség kijavítja ezt a hibáját és példát merít Heves és Gyöngyöspala munkájából. A mi kultúrcsoportunknak az a véleménye, hogy a kormánvpro- ; gramm betartását csak abban a városban, vagy községben lehet biztosítani, ahol egészséges és jó kuli ármunka folyik. Dolgozó népünknek ezen a téren is megnőttek igényei, tehát kövessünk el mindent, hogy: azt ki is elégítsük. Nem hiszem, lenne olyan város, vagy falu, ahol a kultúra felemelkedéséhez a pártvezetöség, vagy a tanács ne adná meg a kellő segítséget. Csak kezdeményezni kell, úgy, ahogy ezt Gyöngyössolymoson tették. Lukács Jánosné MN DSZ-titkár. Szovjet módszerrel a vasutasok jobb munkájáért HATVAN ÁLLOMÁS dolgozói a Nazarova-mozg'alomban szocialista megőrzésre átvették a távirdagépeket és a váltókat. A váltók tisztántartásának, forgalombiztos állapotának, különösen a mostani zord időjárásban volt nagy jelentősége. A váltó a vas-' úti forgalom lebonyolításának egyik legfontosabb alkatrésze, az egész forgalmi berendezés szíve, mert minden mozgás rajta történik. .4 tisztántartási versenyben Zémbú Ferenc gépkísérő. a távirdászok között pedig Vágvölgyi István ért el fó eredményi. A 2000 tonnás mozgalom, ameiv az elmúlt év nyarán 3000 tonnás mozgalommá fejlődött, lehetővé lelte, hogy a fűtöh&zi dolgozók az I9Ö3-QS évben terhelési tervüket 104 százalékra teljesítették. A forgalmi dolgozók megkedvelték a túlsúlyos vonatok indítását, mert a továbbításra, váró kocsikat gyorsabban elküldhetik. Előnye még. hogy javítja a kocsiforduló jó kihasználásának ideiét-és vonatfogadó-, illetve gurílóvágányok felszabadítása melleit, nagymértékben elősegíti -a széntakarékossági mozgalmat is. A bős szovjet vasutasoktól átvett 500 kilométeres mozgalom nemcsak a fűtőházi. hanem a forgalmi dolgozók mozgalma is. A kötött fordulóban közlekedő vonatok időben történő összeállítása, a vonalon közlekedők részére a „zöld út” biztosítása, az 500 kilométeres mozdonyoknak a fűtőházban való be- és kimenetelének elősegítése elsősorban a forgalmi dolgozók feladata.. Az elmúlt évben Hatvan állomás dolgozói példamutatóan végezték el ezeket a munkákat. Élenjárt Fülöp János intéző, forgalmi szolgálattevő és Pecze János IV. 1 gurításvezetö. Jó munkájukért a szakszervezet Miskolci Területi Bizottsága 500-as jelvénnyel jutalmazta őket. A TÉLI FORGALOMBAN az előfeltételek nem voltak biztosítva dolgozóink részére, s ez a mozgalom úgyszólván nem is működött Az objektív okok megszüntetésével a szolgálati vezetőkre 'és az üzemi bizottságra vár a feladat, hogy a vontatási és a pályafenntartási dolgozókkal együtt újból közlekedjenek vonalunkon az, 500 kilométeres vonatok. Az üzemi bizottságnak népszerűsíteni kell a mozgalomban élenjárókat és nem szabad a jövőben olyan esetnek előfordulnia. hogy hónapok óta az üzemi bizottság asztalfiókjában hever Dobák László gurítás- vezető és Kokai Ferenc tolatás- vezető 500-as jelvényéről szóló igazolványa és nem kerül kiadásra. mert a hozzátartozó jelvények eltűntek. A szovjet síldolatási — Archipov. Lucskov elvtársak — módszerei elsajátításában állomásunk dolgozói közül Tompa József kocsi mester és Pelle Béla tolatásvezető érlek el szép eredményt A miskolci igazgatóság által szervezett „mintabrigád”- ban több alkalommal adták át módszereiket a vonali állomások dolgozóinak. A szovjet módszerek további átvétele céljából a barátsági hónap alatt március 9-én Mamedov szovjet mérnök módszeréről tartottunk előadást, mely az ipartelepek gazdaságos kihasználását segíti elő. Pogonyi Lajos
