Népújság, 1954. február (9-16. szám)
1954-02-07 / 10. szám
5 N Ë P U J 5 A G 1954 február 7. PÁRTÉPÍTÉS Az eJső vezetőség vá Sa sztó taggyűlés tapasztalatai A KÉSZÜLŐDÉS jó héttel fcíőtte megkezdődött, a párttit. kár a vezetőséggel megbeszélve készítette el a beszámolót, a népnevelő^ a morgó, csattogó pépek közt magyarázták a veze. (őségválasztó taggyűlés fontos, ságát, s a pettyes, fekete fejkendős mojnkásasszonyok moso- fyogva nyugtatták meg a népnevelőket, „ott leszünk valamennyien.” A készülődés sok munkát adott a gyér kommunistáinak, ide e termelésben is megmuí.at- koztaki a biztató jelek. Igaz, itt az utóbbi években sem volt nagy hiba a termeléssel, hiszen a párttagok aránya talán itt a legjobb a megye üzemei közül. Ahol pedig 'sok a kommunista, ott nem lehet baj a termeléssel. Az egri parasztasszonyok, kik több évtizede dolgoznak a Dohánygyárban, nagy változáson mentek keresztül. Szervezett munkásokká, később a legkiválóbb harcos asszonyokká, párttagokká váltak. Erős pártszervezetük van a dohánygyáriaknak. A párttagok legnagyobb része asszony de férfias munkát végeztek. Az ország dohánygyárai közül elsőnek küzdöttek fel magukat. Kedden, műszak után kétirá- I forgalom kavargóit e Do- nygyár udvarán. A kotnmu- • . tik a kuCtúrház felé igye- k tek. miközben a pártonkívü- lie'; jogos irigységgel néztek ü1 nuk. A kul tú rőt tkodban gyors ■másutánban érkeznek, cso- ‘gva, topogva, mert bizony cs valami nagy' meleg. B rt a teremben e Csőn gor- var szaga keveredik a Kos- h-cigaretta illatával, hiszen en esen a gépek mellől jöttek ide a párttagok, a* tagjelöltek. Az ajtónál igazoltatás. 0 megszokott éberség, végül mindenki bent van — már, aki nem beteg. Nézik a feldíszített asztalt, fő'ötté a felírást. „Üdvözöl- fűk a vezetőségválasztó taggyűlés részvevőit.” Ott. elől kis csoport válik külön — a kultúr gär dia. Ajkukról frissen csendül a dal: „Fel vörösök. proletárok ...” Felenged a zárkózottság, e dohánygyári kommunistáik élénken beszé'get- nek a többi üzem párttltkáraii- val, a felsőbb pántszervek küldötteivel. mert az első vezető- séeválaszíó taggyűlés ez. ALIG. HOGY a szavalat után elcsitul a taps. Székely elvtársnő emelkedik szólásra. Javaslatot tesz az elnökség tagjaira. Elnöknek R adu Ív Lajosi, az elnökség tagjainak Sebestyén And- ráisnét, Györgybíró Imrét. Kokas Lajosnét és még néhánv példamutató párttagot javasol. A másíélszáz párttag egyemberként adta- szavazatát a> jelölteikre, ugyanilyen gyorsan megválasztották ai jelölő bizottságot és a s.zavazaitszedő bizottságot is. A tagság elfogadta a1 két pont- pót álló napirendet, utána Preisendorf Richárdné, a pártszervezet. titkára kezdte meg beszámolóját. mellyel a pártszervezet ké- évi harcát kívánta summázni. A beszámoló lelkiismeretes munkára vallott, látszott rajta', hogy nem a taggyűlés előtt néhány órával állították össze, hanem a vezetőség közös munkájának eredménye, a pártszervezet életének hű tükre. Mint nyitott könyv, úgy érzékeltette a kommunisták helytállását, harcát a kezdeti nehézségekkel, a kormányprogramm óta érezhető javulást, mely a dohánygyári pártszervezetben is tapasztalható volt. A beszámolóból mindenki megértette, milyen fontos szerepe volt a kommunistáknak abban, hogv a gyár első lett a szakmában, hogy pártunk III. kongresszusának tiszteletére e gvár dolgozóinak 96 százaléka csatlakozott a versenyhez. Az eredmények megemlítése mellett a beszámoló komolyan foglalkozott a hibákkal is. Kiderült, hogy nincs minden rendben a pártdemokrácia körűi, hogy sokszor a tagság megkérdezése nélkül intézkedett a pártvezető- séff és a párttiíkár. „A vezetőség hosszú ideig nem reagált a bírálatra!. a. párttagok sem voltak ‘isztában jogaikkal” — mondotta Preisendorf elvtársnő beszámolójában. A beszámoló megm utalt a» hogv milyen helytelen módszert használt a pártvezetőség a pár- tonkívüliek nevelésében. Akik ennek eredményeként féltek tag- ielöltségüket kérni, gondolva, nem felelnek meg a követelményeknek. így volt Kiss Jánosáénál is, de » pártvezetőség nemtörődömsége miatt, sok kissjá- nosné maradt ki a kommunisták sorai közül. Ez a helyzet a kormánypro- gramm megjelenése óta megváltozott. Bátrabban bírálnak a páiritagok. a legutóbbi taggyűlésen is 25-en szóltak hozzá, a pártdemokrácia terén is érezhető javulás. ÖSSZEGEZVE elmondhatjuk, a beszámoló tartalmas és ió volt. Megszabta' a feladatot, megmutatta a hibák kijavításának módját, s további jó mun-1 kára ösztönözte a pártszervezet kommunistáit Annál rosszabbul sikerültek a hozzászólások. Kiderült, hogy a tagság óvakodik a bíráló hangtól — amit a vezetőség a> vendégek jelenlétének tulajdonított. Nagyon vérszegény érv ez. a hiba gyökere abban keresendő, hogy a párttagság nincs tisztában jogaival. Sokszor megtörtént az a szégyenteljes eset, hogv a bíráló párttagot letorkolták, elnyomták ai bírálót. Ezt bizonyította sok felszólaló — köztük Székely elvtársnő is — aki Jaksi elvtársat hibáztatta, mert míg a gyárban dolgozott, nem szívesen hallgatta, ha a vezetőséget bírálták. A felszólalók egyre-másra dicsérték a vezetőség munkáját, de hogy hibáit megmondták vo'na, arra nem került sor, bár erre állandóan figyelmeztette a tagságot a pártbizottság funkcionáriusa is. (Igaz, voit egy bírálat: Győri Imre emlí'ette meg, hogy a vezetőség nem fog- laiikozott megfelelően a párteso- portbizalmiakkal, ezért ők is hanyagolták a munkájukat. De az enyhe bírálat elhangzása1 után bezárták a vitát, ígv a sé"e!em, a panasz mindenkinek a szívében maradt.) Annál több ígéretet kapott az úi párt vezetőség. Felajánlónak nekik, hogv jobban dolgoznak, takarékoskodnak, sőt még a va- lalat igazgatója is ígéretet tett az új vezetőségnek. Nem tévedés, a vezetőségnek ígérték, nem a tagságnak, és nem is a pártnak. TÁLÁN ki sem fogytak volna a dicséretből, ha nem figvelmez- teti a tagságot a felsőbb párt- bizottság kiküldötte, hogy a vezetőség nem Isten, hogv a vezetőség van a tagságért és nem fordítva, hogy ez sérti a párt- demokráciát. Az igaz, hogy a vezetőség jól dolgozott, de hogy hibája ne lett volna, ez túlzás,. Ez a taggyűlés figyelmeztető legyen a többiek számára, nehogy a szépílgetés- ben, a veze. ősé g tőmjénezésében merüljön ki a párttagság aktivitása. A határozati javaslatot, mely helves irányban tapogatózik a kollektív vezetés megvalósítása és a politikai munka megjavítása terén — kiegészítés nélkül fo gadfa ei! a párttagság. A szervezés terén is volt hiányosság, mert a régi vezetőség elfelejtett lemondani, csak később kérte a lemondás elfogadását, amit a tagság meg is tett. Igv 'került sor a második napirendi pon; tárgyalására. Győri elvtárs. a ieiöiö'bizottság elnöke javaslatot tett a héttagú vezetőség. a hattagú szavazati joggal bíró és a négv tanácskozási joggal bíró küldöttre, akik a dohánygyári kommun istákat képviselik a város: pártértekezleteken. A javasolt párttagokat el'en- vetés nélkül egyhangú szavazással vették fel a jelölt-listára, ebből látszott, hogy a jelö'öbi- zo'tság a közvélemény tükre volt, ió' vá'aszto't, jól oldotta meg feladatát. A jelöltekkel szemben úgv- láfszik. semmi kifogás nem merül; fel. mert a szavazás alatt egyetlen hozzászó'ás sem voit, csak néha morafiott a terem, ha valamelyik népszerű ember nevét hallották, ilyenkor általános helyeslés közt repültek fel a tag- könvvek szavazásra, de nagyon helytelenül, a tagielölt könvvek is. ameiv igen komolv megcér?é=e a nárt^emokrártának. Kérőbb Szabó Ferenc elvtárs Paipp Katalint javasolta a jelölt-listára!, akit aránylag hosszú vita után szintén felvettek. A szavazattal bíró küldötteket is kiegészítették Csank Bélával és Szabó László- néval, a többiek jelölését jóvá* hagyták. A hideg teremben már topogtak az emberek, mikor megkezdődött a titkos szavazás. Két szavazófülke tette gyorsabbá a munkát, s nem sokára megkezd-i ték a szavazatok összeszámlálá- sát. Itt még meg kell jegyeznünk, hogv a szavazalszedö- b zottság maga sem értette a dolgát, mert Preisendorf Ri- chárdnét 10 ellenszavazattal ki-» hagyták, míg Papp Katalint több mint 80 ellenszavazattal bent*' hagyták a vezetőségben. Csak másnap a póttaggyűlésen helyesbítették a szavazás végeredményét és Preisendorf Richárdné került be — jogosan — a ve-» zetőségbe. A TAGGYŰLÉS az Internae'onálé hangjaival ért véget. Az újonnan megválasztott vezető-' ségi tagok Kovács Jánosné sztahanovista. H anus Bemátné, a szakma legjobb dolgozója, s több: társa élénk vita közberi igyekeztek hazafelé a ropogó havon, még útközben is arról beszéltek, mi is lesz a legfontosabb feladat, hogyan szolgálják legjobban a párt, a bennük megbízott párttagok és párton.kívü- liek ügyét. Ez a taggyűlés első volt a megyében, gyermekbetegségektől sem mentes, de hibáival, eredményeivel megmutatta a többi pártszervezetnek, hogyan szervezzék meg a vezetöségválasztó taggyűléseket, hogv a párt- demokrácia tiszteletben tartásá- val talpig becsületes, áldozatkész kommunisták kerüljenek a pártszervezetek élére. Kovács Endre ................................................. S ZOVJET VENDEGEK JÁRTAK MEGYÉNKBEN A szovjet ember egyik jellemző tulajdonsága a mélységes gyermekszeretet. Egerben járó vendégeink sem mulasztották el felkeresni a gyermekeket. Az izgalomtól és a hidegtől kipirult arcú kicsinyek bátran feleltek vendégeink kérdéseire. Képünkön: az „Ogonyok” fotóriportere a vidám egri iskolásokat fényképezi. Vendégeink az atkári Micsurin tsz-t is meglátogatták. A rövid ismerkedés után élénk beszéd kezdődött. A tsz-tagok elmondották terveiket, de nem hallgatták el eddigi eredményeiket sem. jJf'U'írML; — Miért állítottak MAV-sorompót a tihaméri állomás kistá- iy®i átjárójához? 1954 január 27-én este 18.30 perckor a Heves- megyei Gépjavító Vállalat autóbuszjárata 45 munkással keresztezte az átjárást és a sorompó szabadra volt állítva. Nagy szerencse, hogy a teljes sebességgel robogó tehervonat előtt egy másodperccel az autóbusz át tudott siklani. A rosszul megvilágított mozdonyt az állomás világításától nem lehetett megismerni, s különben is teljes sebességgel futott. Mi történt volna ha 45 munkás életét vesztette volna a MÁV hanyagsága miatt? ★ Sok bosszúság, melyen lehetne segíteni Január 20-án Erken, ötven dolgozó paraszt gyűlt össze, hogy meghallgassa a mező- gazdaság fejlesztéséről 6ZÓ1Ó határozat isimertetését. De nemcsak ötven dolgozó paraszt van Erken, akit érdekel e határozat. A többiek azonban hiába voltak kíváncsiak, nem hallhatták meg a határozatról szóló beszámolót és társaik javaslatát a határozat végrehajtásához, mert nem fértek be a tanácsházára — kicsi volt a helyiség. ahol a dolgozó parasztok beszélgettek. Van nagyobb helyiség is — kultúrház — Erken, ezt azonban nem ilyen célokra használják. A földmű, vesszővel kezei terményraktárrá „léptette elő” a kultúrházat. S ahol azelőtt a község dolgozói, ott most néhány mázsa vagy vagon termény „kulfúrálódik”. A községben pedig nem tudnak megtartani egy nagyobb gyűlést, elmaradtak a moziéiőedások és a DISZ-szerveaet is »z utcára került. A községnek hét kútja van. Ez elég is voina, hogy egészséges ivóvízzel lássa el a falu lakosait. Azért csak elég volna, mert a hét kút kaüzül — csak egy használható. Az is állandóan zavaros vizet ad a sok használattól. A dolgozó parasztok fűhöz, fához, illetékesebbtől, illetékesebbig fordultak már, aki csak a faluban járt valamilyen szervtől, mind felírta, hogy „majd intézkedünk”. A mai napig semmi nem történt. A járási tanács elnöke végül is azzal nyugtatta meg őket, hogy nincs elég szakember, aki megcsinálná a kutat, (gy aztán továbbra is kihasználatlanul állnak a kutak és továbbra is zavaros, egészségtelen vizet kénytelenek inni e dolgozók. Sok ember megfordul az erki földművesszövetkezetben. De bizony sokan azzal térnek haza, hogy „inkább el se mentem volna”. Igen sokszor hiányzanak az üzletből a legfontosabb, legkeresettebb cikkek. Időnként nem' lehet kapni: petróleumot, kocsikenőosöt, kenyeret, cigarettát stb. Simon István boltvezető enyhén szólva, durván bánik a vásárlókkal. A meglévő árukból csak a neki tetsző vásárlókat szolgálja ki. Kiss Istvánnét kiutasította az üzletből. özvegy Németh Mihályné dolgozó parasztasszonyt hátrazavarta. E „jó tulajdonsága” mellett mással is rendelkezik Simon István. Kiss Istvánná azt panaszolja, hogy 25 deka zsírral csapta be Simon István, mikor a sertésvágás utáni Z6írbeadá- sának tett eleget. Üveges Jenővel is hasonlóan akart eljárni, de ez nem sikerült. Somódi József 1015 forintért vásárolt asztali tűzhelyet. Az asztali tűzhely ára azonban 150 forinttal kevesebb. Visszafizették követelésére a küiönbözetet. de 50 forintot visszatartottak azzal, hogy „majd részvényt adunk érte.” így dolgozik. így foglalkozik a vásárlókkal Simon István, aki azt tartja legfontosabbnak, hogy „megkapjam a 600 forintomat", aki azt hiszi, hegy sokáig tűrik ezeket a falu dolgozói. Pedig nem így van. Ilyen boltvezető nem sokra viszi a szocialista kereskedelemben még akkor sem, ha a veje járás: MESZÖV-néi dolgozik 16. Tóth József Miért topog egyhelyben a termelési szerződések ügye Három hónapja kezdték meg megyénkben a termelési szerző- j dések kötését. Ezalatt bőségesen állt idő rendelkezésünkre, hogy a szövetkezeteikkel és az egyén: gazdálkodókkal megismertethessük a termelési szerződés előnyeit. A tapasztalat azt mutatja, ho^v eza'att az idő alatt nem tettünk meg mindent, hogy az önkéntesség betartása mellett biztosítsuk a termelési szerződések megkötését. A dohánytermelésnél 16.4, a rosí'kerdernél 17.6 százalékot értünk el a szerződéskötésben. Komoly lemaradás van a cukorrépaszerződéskötéseknél is. Köze1! 3300 hold hiányzik a tervünkből. Alapos felvilágosító munkával! mindent meg kell tennünk, hogv szerző- déskö tés i kö te 1 ez.e 11 sé gü raknék elege: tegyünk és szocialista iparunknak biztosítani tudjuk a növekvő nyersanyagszükségletét. A szerződéskötésben a hevesi járás érte el a legjobb eredményt. Tervét 87 százalékra, teljesítette. A hatvani járás 84.8. a gyöngyösi 64.8, a füzesabonyi 62.3, az egri 47.2, a pétervásári járás csak 27.5 százalékot ért e! a szerződéskötésben. Ezek a számok arra. figyelmeztetnek bennünket, hogv járási tanácsainknak nagyobb gondot kél fordítani a szerződések kötésére. A pétervásári járási tanács, dohányból csak három holdat szerződtetett, rost- kenderből pedig egyetlen holdat sem. A hevesi járási tanács serif veszi észre, hogv az erdőtelki községi tanács elnöke jelentős tartalékterületet bérel és egyetlen holdra sem kötött termelési’ szerződést. Az ilven példamutatás mellett nem lehet elvárni a ió munkát. A hatvani járás fő- agronómusa Sihak János még annyi fáradtságot sem vett. hogy a községi tanácsoknak felosz. tóttá volna a járási dohányszerződési tervet. Községi tanácsainknak nagyobb figyelmet keli! fordbani a termelési szerződésekre. Ismertetni kell a kedvezményeket, s akkor nem fordulhat elő olyan eset, mint Tiszanánán, ahol még 140 hold cukorrépa területet nem szerződtettek le. Füzesabonyban a hangoshíraidót csak zene közvetítésére használják, egyeben egyszer sem ismertették a dolgozó parasztokkal a termelési szerződéssel 'kapcsolatos 'kedvezményeket, ezért maradtak le a szerződéskötéssel. Községi tanácsainknatk a hangost: ira dón, nécgyűléseken, kis- gvűléseken kívül személyes agi- tációval kell meggyőzre1 a dolgozó parasztokat a termelési szerződések hasznosságáról, számokkal kel! bebizonyítani, hogy a szerződéses növénytermelés előnyös dolgozó parasztságunk számára Kovács Ferenc agronómus. Bővítik a strandfürdőt — ankét a Gyógyfürdő Vállalatnál Pártunk és kormányunk egyre nagyobb gondot fordít a dolgozóik egészségére, pihenésére és szórakozására. Az Egri Gyógyfürdő Vállalatnak is mindent el kell követnie, hegv a dolgozók növekvő igényeit kielégíthesse. Emlékezhetünk még rá, hogy a felszabadulás előtt a klérus miiyen nehezen, hosszú harcok árán engedélyezte az egri fürdő megépítését. És már miikor megépítették, igyekeztek minél kisebbre építeni, nefhogv sokan felkeresnék és tág terük lehessen a „kísértésekre“. Az Egri Gyógyfürdő Vállalat a napokban anikétot tartott, ahol ieien voltak a város egészség- ügyi, építési és pénzügyi osz- ‘l ér-v selői. Megbeszél!‘ék, bog» ; 1954. éves tervévben hog;, ,:n hevíthetnék, hogyan tehetnék még szebbé a gyógy- és a strandfürdőt. A tervben szerepe! a gőzfürdő kibővítése, fedett strandfürdő létesítése, a nyitott strandfürdő < területén újabb 25X25 méteres medence építése és ennek megtöltése végett egy artézijait fúrása. Távolabbi tervként szerepe! a hullámfürdő létesítése, csónakázótó,- gyermek- medence 'játszótérre! és a növekedésnek megfelelően úi veí- kőzőkabinok építése. V.lághí'ü rádiumos vizünk n'ncs kellőképpen kihasználva. Helves lenn? a gyógyfürdő környékén reuma- kórházat, gyógyszállót vagy üdülőt építeni, hogv jobban kihasználhassuk Eger város természeti adottságait, kellemes» gyógyító vizét. Szabó József, Gyógyfürdő igazgatója
