Népújság, 1954. február (9-16. szám)
1954-02-21 / 14. szám
3 m< február 21. NÉPÚJSÁG ^ Szovjet Kői Könyv ünnepe megyénkben kolajeva: „Az aratás” című Kullúr verseny, avagy hány hibapontot érdemelne a kultúrbizottság? A megvár-szovjet barátság hónapja keretében országszerte s így megyénkben is megrendezik február 22-tő! a szovjet könyv ünnepét. A Magyar- Szovjet Társaság a megye: könyvtárra! együtt megye- szeríe irodalmi esteket, könyv- ismertető előadásokat rendez. Egerben március 13-án Szalai György író tart előadást Eren- bu rg: „Kilencedik huKám“ dmű békeharcos regényéről. Hevesen február 27-én Dienes Tibor ismerteti ezt a regényt. Tiszanánán márc us 7-én Azse- jev: „Távci Moszkvától“ rímfi regényéből lesz ismertető előadás. Ugyanerről a könyvről tartanak ismertetői Tamaörsoh. Komi ön és Pé!yen is. A hevesi járási könyvtár kér mesedéle’őt- föt is rendez a kfcsinveknek a legszebb szovjet mesékből. A gyöngyösi MTH-:sko!ában ifjúsági könyvekről • tartanak előadást február 20-án.. míg 28-án a járási kultúrházban lesz irodalmi előadás. Márcrns 3-án a járási könyvtárban Nytiregényét ismeret k. 7-én pedig mesedéle'őttöt tartanak. Március 10-én Tolsztoj: „Karenina Anna” című remekművét, ismertetik a járási ■ tanács dolgozói elő't. A hatvani járási könyv'árban február 19-én került soj az első irodaim! előadásra Puskin: „A kapitány Ián va” című elbeszélé- ről. Az MTH-otthonban a szovjet műszaki szak könyveket ismertetik. Ezenkívül , Apcon Rózsászentm á romban ren dezm eV könwismertető előadást. Füzesabonyban. Mezötárkánv- ban és Pétervásárán ugyancsal irodalmi előadások lesznek a hevesi, gyöngyösi mezőgazdaság technikumokon pedig a? élenjáró mezőgazdasági szak- könyveket, a hatvani vegyipari technikumon a vegyipari szak- irodalmat ismertetik. Megyénk egész területén rmodén egyes községben körrw- kiállí'ásokat és könyvvásárok:!4 rendeznek a szovjet könyv ünnepe alkalmából. Február hó 14-én tartotta az MTH Középmagyarországi Igazgatósága területi kultúrverse- nyét Gyöngyösön. A gyöngyösi intézetek leánycsoportja az első néhány ütem után teljesen ..bélésűit” a népitáncba, igazgatójuk intézkedésére behúzták a függönyt. Nem kell kritikusnak lenni ahhoz, hogy megállapítsuk: nem lehet az ilyen csoport első még akkor sem. ha a verseny megrendezése, anyagi feltételeinek megteremtése mind az ő. vállukat terhelte. Ezt máskép is meg lehetett volna köszönni a gyöngyösi rendezőknek. Mindannyiunk megítélése szerint az elsőséget sokkal jobban megérdemelte volna az egri, vagy a petőfibányai intézet. Hogy miért lett Aszód a második, azt sem tudjuk, ámbár lehet, hogy fúvószenekara, mely szintén sok hibapontot érdemelt, volna, emelte Aszódot az öt nem megillető második helyre. Ha nem érdem szerint bírálSok nézője volt a Szép napos idő volt. A péter- vásári járás minden útját autóbuszok keresztezték. Amerre szem ellátott minden oldalról, autóbuszok, szekerek, kerékpárok érkeztek a járási kuttúrházhoz. Mikor megálltak az autóbuszok és kinyíltak az ajtók, vplt mit nézni. Mint nyár elején nyíló iarkavirágok. olyanok voltak a lányok Fedémes, Hevesaranyos. Egerbocs, Tarnalelész és Erdőkövesd gyönyörű viseletében. Sok nézője volt a kultúrver- senynek. Mindenki látni és hallani akarta a járás legjobbjait ják az egyes számokat, akkor kár volt sokezer forintos költséggel megrendezni az egész „kultúrversenyt”, melyen mindannyiunk véleménye szerint leg- gyöngébben szerepel • a bíráló bizottság. Azt ’ gondolták a bíráló elv- társak, hogy a tanulóknak nincs kritikai érzékük? A gyöngyösi tanulók maguk nem akarták elhinni, hogy ilyen baklövés után ők lehessenek az elsők. Helytelen volt ez éppen most, mikor á „szakma legjobbjai” címért folyik a küzdelem az egyes intézményeken belül, s nagyban befolyásolja azt. Már most hallatszik a tanulók között, hogy biztosan a szakmai versenyek is így lesznek elbírálva. A megtörténten már nem segíthetünk, de különös gonddal járjanak el az illetékes szervek a közelgő szakmai versenyeken, s a jövőben a kultúrversenyeken is. Mészáros Ferenc kult. tömeg. név. ig. h. Szabó Gyula kultúrvezető. kultúrversenynek és gyakran jutalmazta taps a váltakozó műsorszámot. A tar- nalelesziek, a fedémesi „fonó'' az egerbocsi ..karikástánc" nehéz volt választani, melyik a jobb. A tarkaszoknyák peregtek, fordultak, dübörögtek as lábak, énekeltek a fedémesi menyecskék, gyönyörködtették a hallgatókat. Látszott, hogy mindenki szeretettel és buzgalommal készült a kult árversenyre, a dolgozók szórakoztatására. Szabó Hermina lévelezö. Üzemeink segítik a gépállomásokat Patronáló üzemek Váltó- és Kitérőgyár, Gyöngyös Selypi Cukorgyár Épületszerelő és Előgyártó V, Élelmiszeripari Gépgyár Pályafenntartó és Épületszerelő V. Géptelep Szekérjavító V. Hatvani Cukorgyár II. sz. Építőipai1! V. Mátravidéki Erőmű Mátravidéki Fémművek Pályafenntartó és Épületszerelő V. Géptelep Vasanyagjavító V. Patronált gépállomások: Atkár • Boconád Detk Egerfarmos Füzesabony , Heves Hort Kál Lőrinci Pétervására Sarud Tarnaszentmiklós A gépállomások munkáját jelentősen segítik a patronáló üzemek. Legtöbb gépállomásra brigádokat küldtek, amelyek helyszínen segítik a javítási munkát. A védnökséget vállaló üzemek anyagbeszerzésben is segítik a gépállomásokat. Például atkári gépállomással a gyöngyösi Váltó-' és Kitérőgyár a javítási idő tartamára egy hegesztőtranszformátort bocsátott rendelkezésükre. Az egerfarmosi gépállomás az egri Lakatosáru- gyárral három évre kötött pat* ronálási szerződést. A patronáló vállalta öt cséplőgép dob- kosarának gyalu! ását, öt új szíjtárcsá (dob) készítését. A hevesi gépállomáson a szekérjavító vállalat kiküldött brigádja eddig hat szíjgarni- tűrát javított ki. A horti gépállomáson a cukorgyár brigádja négy garnitúra dobkosár elkészítését végezte el. Ezenkívül biztosított 50 kilogramm sósavat, klingeritet és 1.5 kilogramm alumíniumhuzalt. -t ..... K épes MS ZT híradó Az JV1SZT gjöiigrnsoroszt szinjátszócsoportja Mutiere Duda uyuri cumi darabjával készül a barátsági hónapra. Az egri járási és városi kultúrház balettcsoportja is szép szánok szerepel majd. A pétervásári MSZT kultúrcsopbrtja egy fünós táncot mutat be. Szecskó barát József is jól teszt, ha földdel újra betakarja a csontokat. Dghät ma már a csirke okosabb akar lenni a tyúknál! Ta- nítóék diákfia. aki látogatóban volt otthon Egerből, kinevette a tudós embert, s odanyilatkoCj -k -S» zott, hogy a csontok nem óriásoktól származnak, hanem a Jégkorszakban élt őseíefánt maradványai. Visszatérvén pedig Egerbe, első dolga volt alarmirozni a reáliskola kalandvágyó diákjait, vizsgák végeztével segítsenek neki a csono- kat a partoldalból kiszabadítani. . rr izenhárom diák és két ipo- * rostanonc vállalkozott a munkára. Ingyen, a „közjóért- becsúlelböl’4 jelszóval, majd egy hétig bajlódtak a mammut kiemelésével. Sátorban háltak, éppen eleget áz'ak-fáztak, ettek is, nem is. De azért a jókedv sohasem pártolt el tőlük, vacso- ratüznil órákon át mókáztak, dalolgattak. Az iskolai szabályok persze a nagy nyári szünidőben is kö'e'ezök a diákokra, az előírások viszont szigorúan ti'a'mazfák a Kvságos vir&géhe- keke‘. Az expedíció tagjai tehát békét hőguták a leánynak, szerelemnek, bornak, a kórus matematikai, vagy fizikai dalokat fújt rendesen „a három bokor saláta, kisangyalom" dallamára. Először a lábszárcsontok kerültek elő az agyago'.dalból, aztán a koponya az agyarakkal. A diákok a csontokat gúlába rakták össze °z udvaron. Akkoriban Bocs izgalmas napokat élt át. Nemcsak a mammut miatt. Kukliéknúl ugyanekkor csikó. Ortoéknál gyerek született, Bókáéknál pedig a soff'ór megszöktette az eladót. Az „eleven újság" alig győzte világgá kürtölni a sok szenzációt. ,.Eleven újság'4 alatt 4—5 falusi kislány értendő, akik egymásba karolva, végig-hosszig járták a falut, közben lektorokkal énekelték: Szepskonyi mammut van, Bokányi soffőr van, Kuklányi csikó van, Ortányi suhanc van. A diákok még mielőtt hozzáfogtak a munkához, levelet írtak Budapestre, küldjön a Nemzeti Muzeum szakembert a porlékony csontok konzerválása végett. A muzeum ígérte is, de csak ígérte. A muzsafiak, elunván a várakozást, Eger város tanácsához fordultak, felajánlván a csontokat a létesítendő múzeum részére. Ehhez kénest egyik altisztié a város- rab meg is szemlélte a csontokat, ígér'e is, hogu egy-két rumon be’ül konzerváló anyagokkal tér v’ssza. Es merthogy a diákok hóra készülődtek Egerbe, az altiszt a bíró ajánlatára a vén Dede Miskára, min4 min dia r*érö omberrp bírta a becses csontok megőrzését. Flanelembe véve vedig, hogu Krisztus koporsóját sem őrizlek ingáén az. őrnek a fe4 vigyázó sért egn meseetu pá- Ürka lett kilátásba helyezve, megpaprikázva persze, hogy karcolja a gégét, ezenkívül öt pakli ferenvárosi dohány és egy pakli gyufa. 11 armadnap keresi az ajtiszt * ’ a csontokat, hát volt mamut, nincs mammut! Ellenben találtatott a csontok helyett egy kupac sárga por. Aj, kutya világ — szűk esztendő — hördült fel az altiszt. — hol az őr? Hol van Dede Miska? Az bizony úgy eltűnt, mint akit a föld nyelt el. Az elöljáróság tűvé tette érte az egész határt, de csak nehezen estére tudta előállítani a szűcsi erdőből. ügy á'Jt Dede Miska az altiszt előtt, mint a megtestesült hamvazó szerda. A vallatás során kiderült, hogy Dede Miska a csontokat — véde'mül a netáni eső ellen — a csűrbe akarta fé'.re- takanítani. S ehhez a munkálatokhoz becsődítette mind az isko'ásguer ekeket. azok aztán merő túlbuzgóságból úgy ősz- sze-vissza hányták, dob&Vák a csontokat hogy porrá omlott szét valamennyi. Szidta persze az altisztet, akár a bokrot. Egbszer aztán a bak'erban is felforrt a vér. s odavágta az altisztnek gorombán: — Hát hogy a 'kórság ott egye meg a mammuíoi ahun van: ki gondaóta vaóra, hogy ekkora barom állat ilyen gyenge legye ék. Hogy csak meglegűin ti az ember, őszt má pocsékra megy! Engem ígu tudta meg, eédes uram kétszer sújtottak má meg karóval, meégis itt vagyok, tat A tiszteletdjjnak persze lőttek: se pálinka, se dohány, se gyufa! Dekát a mammut mindenkire bait hoz, mrgmnnd'a Csuhái réz Józse! e’ég világosan. Oft van. teszem azt, a berezovkai őseíefánt példája.' Ezt a mammutot 1901-ben egy szegény szibirják, Innokeszti Jarlovszki fedezte fel hóba.jégbe fagyva szöröstúl-böröstúl a jakutok földjén, közel a Kolim&hóz. A tudós világ nagyra értékelte a felfedezést, Innokeszti Jarlovszki jutalomkép aranyérmet kapott és 1000 rubelt. A sok pénz elvette az eszét a jámbornak, neki adta magát az italozásnak azután könnyűvérű hölgyikékkel bomlott, utoljára ami kevés pénze még megmaradt, azt meg az élő dámák helyett a négy festett dáma vitte el az utolsó fillérig. J ómagam teljes öt eszieri- dővel a bocsi ásatás után beszéltem Dede Miskával, az öreg még akkor is tele bánattal. keserűséggel Petőfi versét idézte: Az ember életnyi Meéregvel van telyi. Oszt csudák csudája. Hogy meg nem pukkad belyi. Hanem Eger is igen sajolta ám a lelet megsemmisülését! Ősember mammut nélkül annyi, mint a huszárnadrág vitézkötés, derelye szilvale’ vár nélkül. Csak sokára, 1949 nyarán sikerült szert tenni mammutra. Ezt Dancza János ásta ki. Mátra, derecskén, Zám Ferenc kisgazda homokbányájából. A mammut jól fejlett bika, agyarának a hossza 3 méter. 20 centiméter. Most a Dobó István múzeum raktáréiban várja a feltámadást. KOLACSKOVSZKI LAJOS A szőlő mellé lágykenyér, ösember mellé matnmui dukál. Mert a kezdetleges ember és a mammut kortársak. Sajnos, eddig alig egy-két mammut- csont került Eger földjéről. Legbecsületesebb a maradványok közt a két méter hosszú és körülbelül 2.5 centiméter vastag agyagtöredék, ezt Nagy Miklós földműves találta kutatás közben „Kanadában" körülbelül hat méter mélyen a kavics közt. Dekát a fillér nem forint, a rész nem egész, egy-két domb csontból holmi. agyartörme- lékbő! az átlagember aligha tud képet alkotni magának az ánüvilág sörény es öselefántjá- ról, 1927-ben aztán nem mesz- sze a várostól, Egerbocson váratlanul egy majdnem teljes mammutcsontvázra bukkantak, íme a történet: t Cudar erős volt a tavasz 1927-ben, még az aszók is patakmedrekké változtak át, az egérlyukakat a tarlón békák árendálták egerek helyett. A sok eső óriási károkat okozott mindenfelé. Bocs igen szomorú jövőnek nézett elébe. Amúgy is szegény község, mint két szomszédja: Szűcs és Bátor, azért a csúfolódás.Bocsban, Szucsban Bátorba. Nincs egy kanál káposzta. Jámbor nénikék hiába járták a búcsút Márta napján, kereszt járó-napokon. a győzedelmes egyház az égben nem mé'- tóztato't meghallgatni az cső elleni imákat. Az síül járás ág sohasem bi:ott az égi segítségben, öregei ró, törvénybíró. esküdtek intőbb a kocsmát látogatták. Ott anakodtak, törték a fejüket nap, nini nap, mitévők legyenek, hogy pocsékra ne menne estük egész évi jövedelme?" jegyszer aztán a vén Dede Miska is engedeimet kért i gyülekezettó’, hogy elmondhassa a maga véleményét. Dede Miska foglalkozására rézve előbb csősz, je’enleg éjjeliőr, mellesleg , leveli béka", no rrtert hivatalánál fogva épp úgy reagál az időjárás változásaira, akár a fán lakó béka. — Emberséges emberek — úgymond — még hat helyi kezdett esnyl, igaz-e? — Igaz, ami igaz. — Hát azt gondoltam vaöna eén a magam eszi'eö, hogyha meég egy hétyig esik, hát hadd esseék! Ha nemmeg azontónál is esnyi tanáá, hát arraó se teheteönk! Ta'ón éppen Dede Miska okosságán felbuzdulva, Meder- dus, e nyári 40 napos esők hírhedt patrónusa örökké csurgóra álló knlnn’a karimájából jún’us első felében íme aman esővizet loccsantott a falu nnakóba, hogy Szecskó bará Józse^ék por’á’án az át árok porto’dal leom'off. s láss csodát. váratlanul ór’ási mammut- b'-kn rsn-ifjai bukkantak elő a: agyagból! Ilyen csontokat a falu népi mén rém látott. Csuhái réz József, a bocs! tudós ember szerint a csontok a: özönvíz o'óit élt óriások mo radnánvni, akikről em’ítés- tétetik n bibliában is, ezt a falért tot özönvíz által isten azér semmist Jefte rv^n n-erf ne rázna. b~>ös é’efef fo1ida*ott Ezen okból tehát, akinek eszi vagyon nem fon veszkefődn (csór fokkal, nehogy ke’lemsf. fenségnek tegye ki magát)
