Népújság, 1954. február (9-16. szám)

1954-02-11 / 11. szám

Több lelkiismeretességet várunk egészségügyi dolgozóinktól

Ibp, IJlint nap lépnek életbe dolgozók védelmét szolgáló párt- és kormányhatározatok. A sokrétű, sokirányú határozatoknak célja: megelőzni és elhárítani a betegségeket, megóvni a dolgotok egészségét.

A múlté már az, mikor a tü- cfőbajt, mint sajátos magyar betegséget emlegették, mikor

csecsemők százai haltak meg falun és munkásnegyedekben orvoshiány és egészségtelen rossz viszonyok miatt. Hogy dolgozó népünket egyre jobban meg tudjuk védeni a betegségektől. ebben nagv része van a munkájukat lelkiismeretesen végző egészségügyi dolgozóknak, orvosoknak, szülésznőknek, védőnőknek.

De soha olyan megbecsülésben nem volt részük az egészségügyi dolgozóknak sem, mint amilyenben ma részesíti őket dolgozó népünk. Biztosítják részükre a kutató laboratóriumokat, a korszerűen felszerelt orvosi rendelőket.

Mé{![ÍS akadnak niég orvosok, védőnők Hatvanban, akik elítélendő szívtelenséggel bánnak a betegekkel, akik nem értik, vagy nem akarják megérteni, hogy a mi államunkban a legnagyobb érték az ember. Egy pár nappal ezelőtt Szajkó Jánosné négy hónapos kis unokáját sülvos gyomorgörcsökkel vitte dr. Hegedűs Lászlóhoz. Hegedűs László megvizsgálta a kicsit, majd tudomására hozta Szajkó- nénak, hogy nincs beöntője. Irt egy kis cédulát, hogy azzal keresse fel a legközelebbi szülésznőt. Szajkó Jánosné el is indult. Először özvegy Bernáth I kájukat. Béláné szülésznőhöz, aki eluta- •

sította mondván, hogy neki sincs beöntője. Majd Szajkóné tovább ment Juhász Jánosné szülésznőhöz, akinek viszont el volt romolva a beöntője. Innen Szajkóné az egészségházba ment. ahol közölték vele, hogy nincs rendelés, menjen holnap. Ezek után Szajkó Jánosné karján a beteg csecsemővel a városi pártbizottsághoz sietett, hogy segítséget kérjen. Bűnös nemtörődömségre vall. hogy egyszerre négy helyen, ahol ennek a műszernek lennie kell. mert állandóan használják, most egyszerre vagy elromlott, vagy eltűnt.

S Hatvanban c .

sainos nem ez az egyedüli eset A hatvani dolgozók dr. Gáspár Bélát úgy ismerik, hogy igen ió orvos, de minden attól füge, bogi! milyen a hangulata. A cukorgyári dolgozók rendelés előtt megkérdik a kijövő betegektől milyen hangulatban van a doktor. Rossz hangulatban lehetett akkor is, mikor a cukorgyár párttitkára. Kocsis József telefonált neki. hogy azonnal jöjjön feleségéhez, meri az elesett és súlyos belső vérzése van. Mire dr. Gáspár Béla rideg elutasító választ adott, hogy nem ő az ügyeletes, keressék meg az ügyeletes orvost.

Szerencsére orvosainknak legnagyobb része: dr. Zeke Gábor. dr. Gödri Ernő. dr. Bruckner Emil nem így gondolkoznak. tudják azt, hogy munkájuktól sokezer ember élete függ.

A hatvani dolgozók joggal elvárják, és követelik, hogv az egészségügyi dolgozók felelősségük tudatában lássák el munSárközl Miklós.

HÍREK

— A DORMANDI Vörös Hajnal termelőszövetkezet egész évi soványbaroinfi be adási kötelezettség teljesítésén felül 71 fcitó baromfit adott át a begyűjtő szerveiknek.

— ZSÓLYOM DEZSŐ be- kölcei dolgozó parasztnak az elmúlt év végén leégett majdnem az egész háza, elpusztult számos mezőgazdasági felszerelése. Az Állami Biztosító a közeli napokban 7030 forint kártérítést fizetett ki Zsólyom Dezsőnek, aki ebből a pénzből pótolni tudja veszteségeit.

— ERDÖKÖVESD dolgozó parasztsága a termelési bizottság kezdeményezésére csatlakozott a kongresszusi versenyhez, s egész éves versenyvállalást tett. Vállalták többek között, hogy március 20-ra befelezik a tavasziárpa és zab vetését.

— A DORMANDI áttörni gazdaság dolgozói is felajánlásokat tettek pártunk III. kongresszusára. Az állattenyésztők vállalták, hogy eb ben az évben öt tenyészbikái adnak át az államnak, juhállományukat pedig év végére

2000-re emelik.

— A POROSZLÓI állami gazda ság dolgozói telkesen teljesítik a kongresszusra tetl vállalásaikat. Seres György. Bertalan Ferenc a határidő előtt öt nappal, Horváth Imre és Neubaier István határidő előtt hat nappal fejezte be a gépek iavításáf. (Bak Jenő.)

A TISZÁNAK AI Petőfi fennie! ős-zö vetkezet rizsié! épé nek vezetői nagyjelentőségű felajánlást tettek a rizs terméshozamának emelésére. A tavalyi 14 mázsás átlag helyett holdanikint 26 mázsát akarnak elérni ebben az esztendőben. A terméshozam emelésére részletesen is kidolgozták a megfelelő agrotechnikai módszereket.

Divatbemutató Egerben

Az idő sürget, keli a munkáskéz az egri állami gazdaságnak is

Az egri állami gazdaság hat 'üzemegységében most igen kevés ember szorgoskodik, csak az állandó munkások dolgoznak az átlátok körű! ét egyéb bent; munkát).

Most még elvégzi kevés wn- T>er is. de tavasszal már a munkások 6zázart várj» a gyümölcsös. a zöldség, a kukorica föld. A téli hónapokat kell kihasznál- fai arra. hogy a szükséges munkaerőt biztosítana tudják.

A gazdaságban a szükséges £50 ember helyett csak huszonkettő van szerződve. Ezidáig nem sokat törődtek a munkaerő biztosításával, csak a jövő hónapban akarják megkezdeni a munkások nagyobb arányú toborzáséi

A gazdaság irodájában kézfő! -kézre jár az új bérrendszert magyarázó körlevél. Érdeklődve fortgaitjiálk, hiszen ez megköny- nyiíiti a toborzást, a tavalyihoz képest 20—25 százalékkal magasabb bért fizetnek a leszerződött munkásoknak. A szakmunkát és a nehéz testi munkát végző dolgozók fizetését is jóval felemelték. Lesz tehát mi; mondani az érdeklődőknek, a gazda, ság leendő munkásainak. Eddig nem nagyon dicsekedhettek a magasabb termésátlagot elérő dolgozók premizálásával, de az idéui ezen a téren is megváltozott a helyzet. Értékes jutalom üti a. munkacsapa', tagjainak markát, ha a> tervezett termésátlagnál magasabbat érnek el Minden mázsa terven jelül átadott kukorica után 50Jorinj jutalmat kapnák' a doígozók és c többiétterniés 9 százafékál természetben kapják meg jó munkájuk elismeréseként.

Toborzási tervük is jő, hiszen a jövő hónapban ha; brigádvezetővel. még másik hat ember indul! a környező községekbe és ha szükséges, más megyékbe is, hoóv'felvilágosító szóval megnyerjék az ott lakó dolgozókat az áÜSanti gazdaság számára. A toborzóknak segít a Munkaerő Tartalékok Hivatala is. Tehát mines ok a kétségbeesésre, közös erővel lehetőség van a szük- ;éges munkások íeszerződésére. Megkönnyíti a munkaerő biztosítását az is, hogy a tavalyi munkások közöl 120-an újra leszerződnek, amely a munkaerő szükséglet felét jelenti. De ezen a téren is vart még lehetőség. A régi munkásoknak meg kell magyarázni, hogy ez évben sóikkal nagyobb jövedelemre tehetnek szert, hogy rendezték az aránytalan normákat és akkor nem 120; hanem a tavalyi dolgozók többsége visszatér a gazdaságba. A gazdaság vezető) arról panaszkodnak, hogy a községi tanácsok jóformán semmi segítséget nem adnak a toborzók- nak, hogy falun nagyon kevés etríBer viseli szívén az állami gazdaság sorsát. hogy nem kapnak nyomtatványt a szerződéskötéshez. Ezek a panaszok könnyen orvosolhatók és kell is orvosolni. Ha szükséges, a ta>- nácsnál kell kezdeni a felvilágosító munkát, hogy megértsék mennyire fontos az, hogy elegendő munkáskéz legyen a földeken, hogv ne maradjon kapá- Iatian a többszázholda« kukorica- és krumpli tábla.

Van más is, mely újra azt bizonyítja, hogy nincs ok a borúlátásra. Ez pedig a gazdaság vezetőinek jó kezdeményezése, mely szerint a leszerzöuoit munkások közt fe’osztják a területet, megkérdezik tőlük, ki. mennyit tud csal ádjavai meg- míívelmi, mert így sokka] kevesebb munkásra van szükség, jobban ellenőrizhetik, hogy ki milyen munkát végez, év végén a í utalma zásnál is az igazságnak megfelelően járhatnak el. Ezt a módszert bátran alkalmazhatja a többi áltatni gazdaság is, hiszen ez lényegesen megkönnyíti a szükséges munkaerő toborzását és nagyobb terméseredményeket lehet elérni, ha a dSlgozók érzik a felelősséget » rájukbízott területért.

Kovács Endre

Az állami áruház az elmúlt napokban jól sikerült divatbemutatót rendezett, amely a dolgozók nagy tetszését váltotta ki. Képeinken a bemuta tó két szép kabátniodellje látható.

1/ ihozom a derest, nyergeid lem a verest, ráülök a fakóra. Elindulok, megyek; megyek, mendegélek. Kert alatt

Bolond mese

Reggel, midőn felébredtem, már délre járt a nap. Nézem a lovat, megrágta az egér. Nézem a nyerget, megette a farkas. Nagy búsan, bánatosan beugrók a kertbe. Eszem a diót, töröm a mogyorót, jóllaktam császárkörtével.

Egyszerre rámkiált egy ember: „Minek eszed a retket, hisz nem neked ültették a répát?“ Azzal felkapott egy tököt; úgy hozzámvágta a karalábét, hogy majd agyonvert a jég. Megrémülve hazafutok. Berúgtam az ajtót, lerogyott a

lesz hálásom. Odaérve kipány- vázám a nyerget, fejem alá gyűrtem a lovat, lefeküdtem.

kémény’. Beülök a sutba. Eszem a kását, töröm a puliszkát, jóllaktam gulyásos hússal.

így készülnek a pártkongresszusra

Berecz István az Egri Sütőipari Vállalat dolgozója a fii. pártkongresszus tiszteletére vállalta, hogy az országos norma betartása mellett két százalék tüzelőanyagot megtakarít, 9í) százalékban minőségi munkát végez, gépét és üzemét tisztántartja és a selejtet két ezrelékre csökkenti. w

Radies András az egri TEFlí sztahanovista szerelője a mühelyberendezések gyors felszerelésével, az OPEL kocsikhoz szükséges vizpumpák átalakításával készül a párt III. kongresszusára. O

Egyszer ez a király, amint ott ült unatkozva a palotájában, elgondolkozott, hogy mije

GYURI MEG JA VUL

Tldi kipirulton ér- -* kezeit haza. Nagy sietséggel szórta le magáról a ruhát, melege volt. Édesanyja néhány napja figyeli kislánya kipirult arcát. Mostanában úgy jön haza mindig, mint akit kergetnek. Kevés a tízóraija és nagyon megéhezik? Vagy igyekszik minél hamarabb megszabadulni az iskolától? Mind a kettő valószínűtlen. Ildi — ka ilyenkor megkérdezte . — hallgatott és így a mama számára egyelőre rejtély maradi kislánya viselkedése. Csak találgatta, mi lehet az oka. Próbáiba megma- gyarázn', hogy az ilyen futás milyen káros. Kimelegíti az embert, hideg vizet iszik és kész a tüdőgyulladás. vagy megbotlik és megüti magát. Az sem utolsó, hogy megszólják a járókelők, ha meglátják. Micsoda dolog, hogy ekkora láng rohan az utcán. Egy-két alkalommal megismételte a futás káros válláról

szóló intelmeket. Még újabb érveket is talált. Például, hogy a járművek elgázolják a rendetlenül közlekedő embert. H óba, nem lett foganatja. A kislány futástól kipirult arccal, izzadt homlokkal jött megint haza. — Hát kislányom — szólt a numa — most azonnal megmondod nekem, miért jársz szaludva az utcán. Ügy látom sírtál is. Bántott valaki? No, hamar. A bátorító szó megoldotta Ildiké nyelvét és elmondotta, ki az a Gyuri és mit szokott velük csinálni. Az édesanya még egy-két dolgot megkérdezett, ment tudta, hogy az ő Ildikéje sem sókkal jobb a Deákné vásznánál. Mikor tisztán látta a helyzetet — Ildik éjét egyik osztálytársa, egy Gyuri nevű kisfiú naponta megveri — elhatározta. hogy felkeresi a tanítót, beszél vele.

IVfásnap bekopogott az iskola nevelői szobájának ajtaján. A tanítót kereste.

Várnia kellett néhány percet, mert még nem fejeződött be az óra. öt perc múlva kezet fogott a lamiöval. s elmondta, mi járatban van. Nagyon örülök, hogy felkeresett — mondta a tanító. Nem is tudtam az esetről, a kislánya nem említette, Ki gondolná. hagy iskolán kívül ilyenek történnek? Tessék megbüntetni azt a rossz gyereket — adta a jóinduatú tanácsot a nevelőnek, aki gondolkozott az eset megoldásán. Megbüntetem a gyereket — válaszolta. A büntetés olyan lesz. hogy Jáváié szí vele a hibát. Tessék nyugodtan hazamenni, Gyuri mától kezdve nem bántja Ildikét.

T/ égéiért az óra.

' A nevelő előtt feszesen állt az osztály, köszönni akartak, hogy aztán siethessenek haza. Figyeljetek ide. szólt a tanító, osztályunk két kispajtása: Ildi és

Ilonka nem tudnak

nyugodtan hazamenni, mert valaki, egy gonosz, vásott gyermek hazáig zavarja őket.

— Az osztály a két kislányra pislogott egyik szemével, a másikkal pedig ù verekedő fiút keresték. Hogy ez többet elő ne forduljon — folytatta a nevelő — elhatároztam, hogy valaki elkíséri őket. Persze meg is védi. Gyuri arra lakik, erős, ügyes fiú, mellette nyugodtan hazamehednek a kislányok. Elvállalod?

— hangzott a kérdés Gyuri felé, aki nagy zavarában alig tudta kimondani az igent. Rendben van — fejezte be a tanító, holnap beszámolsz cmz osztály előtt, mi történt az úton. Gyuri másnap büszkén mesélte társainak, hogy senki sem merte bántani a kislányokat.

Nagy Sándor tarútő

id gy szer volt hol nem volt, ” még az Óperenciás tengeren is túl, az üveghegyeken is túl. még azon is túl, ahol a kis kurtafarkú disznó túr, túlon- nan túl, innen innen, volt egy igen gazdag király.

nincs még neki? Számlálgatni kezdte hát az ujján először is azt, hogy mije van. Hát volt már aranyvára, ezüstvára, rézvára, vasvára, kővára . ; :

— Hohó! — kiált fel — még nincs tülökváram!

Nosza, maga elé parancsolja minden szolgáját. Meghagyta nekik tüstént, hogy járják be az országot Hencidától Bonci- dáig és parancsolják meg a lakosoknak, hogy a világ minden részén lévő tülköt rögtön hordják a vár udvarára!

Mihelyt a király parancsolatát kihirdették, az emberek széltében-hosszában, ki kocsin, ki szekéren, hozták a temérdek sok tülköt. Hamarosan annyira szaporodott a tülökasztag, hogy a vár udvarát meg a toronynál is magasabban borította el.

E

kkor aztán azt a töméntelen sok, sok, sok tülköt a király mind belehányatta a Tiszába ... Majd ha egytől egyig mind megázik, tovább mondom.