Népújság, 1954. február (9-16. szám)
1954-02-11 / 11. szám
1954 február ír. NÉPÚJSÁG 5 Alszik » föld, de ébren a gazda Gyöngyösorosziban a termelési bizottság megtartotta első ülését. Harminckét dolgozó paraszt tagja van, mind élenjárók a termelésben és beszolgáltatásban. Az ö példájukat követte eddig is a dolgozó parasztság, s ennek az eredménye, hogy ma is tanácsházunk falát díszíti a „Járás legjobb községe” feliratú tábla. Most az első összejövetelen komoly, értelmes arccal figyelik az előadó beszédét a párt és a kormány mezőgazdasági határozatáról és annak helyi vonatkozású feladatairól. A feladatoknál apró részletekre is kitér, mert a bizottság egy- egy tagja újabb és újabb problémákat vet fel, amit szintén meg kell közösen tárgyalni. Tennivaló az van bőven — ezt tudja mindenki. A szőlőink egyrésze elhanyagolt állapotban volt a múlt évben, már pedig Gyöngyösoroszi jóléte, boldogulása a szőlökultúra fejlesztésétől függ. Igaz. hogy az ősszel majdnem mindenki elvégezte a fedést, mégis sok a tennivaló, ha a múlt hibáit helyre akarjuk hozni. Már pedig helyre akarjuk. Ez a kemény elhatározás csendül ki minden hozzászólásból. Nagyfejű Illés négyholdas dolgozó paraszt például a trágyázás jelentőségére hívja fel a figyelmet. Vállalja, hogy három év alatt minden földjét istállótrágyázza, de műtrágyát is használ. A múlt év tavaszán 600 négyszögöles szőlő- parcellán próbálta ki a pétisó hatását. Most akárki megnézheti ezt a szőlőt, kiválik a többi közül. Kifejlődött vesszőket nevelt és 13 mázsás termést ért el rajta. Jövőre 20 mázsára számít. Horváth István, Tóth József. Tóth Kálmán és még többen a kiöregedett, hiányos szőlők pótlására hívják fel a figyelmet. Az érett istállótrágyával való művelést ajánlják, s ehhez a gyökeres párosítás használatát. Vállalják, hogy saját szőlőjüket ezen a módon két év alatt 10Ö Százalékos tőkeállományúvá fejlesztik. El sem hinnénk, milyen érdekes, mindenkit lázbahozó tud lenni egy olyan összejövetel, ahol mindenki érdekelve van, mindenki szívén viseli a falu jövőjét és ezt ki is nyilvánítja. Javaslat javaslat után hangzik el. s mind a falu mezőgazdaságának fejlesztését szolgálja. Az esetleges felfagyott őszi vetések henge- rezése, az őszi szántások simitóíása, a helyes istáliótrágyakezelés és azok alkalmazása, a gyümölcsfák téli permetezése, a nemesített vetőmag használatának előnye mind-mind beszéd tárgya. Természetesen a hibák feltárásától sem riadnak vissza. Szó esik a szőlőkaró hiányáról, s ezirányban sürgős intézkedést kérnek. Egyesek jónak látják, ha az egyéni dolgozók is kapnának az új szőlő telepítéséhez ötéves törlesztésű kölcsönt. Szóba kerül még a szőlő- és gyümölcscsomagolótelep hiánya is. Az állattenyésztés fejlesztése érdekében sokan javasolják a legelő évről évre való javítását is. Szakaszos legeltetés, műtrágyázás mellett vállalják, hogy évente társadalmi munkával 200 kézi és húsz Iganapot adnak a gyomok kiirtására, a kövek összehordására, vízmosások megkötésére. Tóth István és Besze János silózásban kíván példát mutatni a község termelőinek. ? — A párt és kormány nagyjelentőségű határozata a falu boldogulását célozza. Rajtunk a sor, hogy azt megvalósítsuk — mondja lelkesen Szőke Albert. Repülnek az órák. Észre sem vesszük, hogy már lassan későre fordul az idő. Az elnök bezárja az értekezletet, s csoportokba verődve mennek hazafelé a dolgozó parasztok a csendes, havas utcákon. Az elvetett mag a fö!d mélyén alszik a hótakaró alatt, de a gazdák ébre,n vannak. Alig várják az éltető tavaszt, hogy megkezdhessék a tavaszi munkát. Molnár Lajos levelező. A nagy beszélgetések színhelyén Szokatlan ünnepségre gyűltek össze az egri IV. körzet dolgozó parasztjai. Február 7-én, vasárnap délután vették át a párt ajándékát, a barátságos, szépen berendezett, gazdaklub helyiségét. A párt gondoskodását jelképező teremben az ablak felől a néprádió ontotta a pattogó zenét, míg a másik sarokból a kályha elégedett mormogása hallatszott. A belépő gazdák mosolyogva néztek szét e teremben. Az asztalon ízléses papírrózsa és fenyődíszek, a falon gyönyörű tükrök, egyszóval szép kis helyiség. A még fenyőillatú új padokon és székeken 30—40 ember és asszony ült élénken beszélgetve. A főasztal mellől a Vadászkürt étterem népi zenekara húzta a talp alá valót. így nem csoda, ha megmozdultak a lábak az asztal alatt. Tóth József az egyik idősebb körzetbeli szőlősgazda nem állhatta szó nélkül. — Erre aztán lehet táncolni, — a mellette lévők nevetve bíztatták. — Majd a végén, Jóska bácsi. Pár perc múlva elcsitult a zaj, a zenekar eljátszotta a Himnuszt. Javaslatot tettek a díszelnökségre. Egyemberként helyese.t a terem. Mezei József, Szeredi László. Kelemen János, Szeredi Lajos és Szeredi Ferencné ülnek a nagy asztalhoz, elül a mocorgó s. Luzsi elvtárs, a körzet párttitkára ismerteti a nap jelentőségét, azt. hogy milyen célt szolgál a gazdak lubnak átadott helyiség. „Beszéljék meg az itt eltöltött órák alatt sajtónk, a politika és szakmájuk egy-egy fontos kérdését, hívjanak ide kiváló szakembereket. pedagógusokat, akik az új termelési módszerekről, a természetről, a csillagok világáról tartanak előadást, legyet ez a gazdaklub a nagy beszéig é- sek színhelye, ahol a párt és állami gtérvek vezetői, a tudósok és a körzet gazdái megtalálják egymást.” Ezután Luzsi elvtárs átadta a helyiséget a IV. körzet dolgozó parasztjainak. A IV. körzet gazdáinak régebben is volt olvasókörük, de ez időközben felbomlott. Most a városi pártbizottság többezer forintos költséggel újra rendbehozta a régi. elhanyagolt helyiséget. hogy a körzet gazdái esténként összegyűlhessenek beszélgetni, újságot olvasni, vitatkozni, tanulni, hogy átadhassák egymásnak több évtizedes tapasztalataikat és ezzel növeljék a terméshozamot. A gazdaklub elnökének Nyúl Ignác kisparasztot választották meg, a pénztáros Szeredi László, a bizottsági tagok. Kelemen László, Mezei József, Szeredi Lajos lettek. Az elnökség nagy taps és éljenzés közben foglalta el a helyét. Nyúl Ignác a gazdaklub elnöke emelkedett szólásra. — Kedves gazdatársakl Meghatott az a bizalom, melynek tanújelét adtátok, mikor megválasztottatok. Azon leszek, hogy a ti érdekeiteket képviselve megfeleljek gazdatársaim bizalmának, Utána Szeredi László köszönte meg a pártnak a szépen rendbehozott helyiséget, s ezzel befejeződött az úgynevezett hivatalos avatás, de az igazi még csak ezután következett. A népi zenekar rázendített. A piros-rózsás asztalokra tüzes borok kerültek. Megoldódtak a nyelvek. Néhány perc múlva vidám táncoló pár perdült középre, járták azok nem is öregesen, mint ahogv el lehetett volna várni tőlük. Majoros bácsi is derékon kapta Kolózsnét olyan vig pörgést csaptak, hogy példájukat a többiek is követték. Sok olyan idős dolgozó paraszt táncraperdült ezen az estén, akinek 10 év óta táncra sem állt a lába, de most volt, miért jókedvűnek lenni. Érezték, hogy megbecsülik őket. segítenek ügves-bajos dolgaikon. Ezért volt olyan nagy jókedv ezen a gazdaklub-avatáson. HÍREK — BEKÖLCEN a pártszervezet és a községi tanács kezdeményezésére száz dolgozó paraszt látott február 3-án a községbe vezető műúton keletkező hóakadály eltávolításához. A kora reggel megkezdett munka eredményeképpen délre a 10 kilométeres bekötőutat átadták a forgalomnak. * — AZ ATKARI Petőfi termelőszövetkezet tagsága csatlakozott a visznekiek verseny- felhívásához, és a pártkongresszus tiszteletére vállalták többek között, hogy a tavaszbúzát március 5-ig, a tavasz- árpát március 15-ig, a zabot március 25-ig elvetik. (Nagy Katalin.) ★ A gyöngyösoroszi* Február 24 termelőszövetkezet legutóbbi taggyűlésén kilenc új tag felvételét határozta el. Az új munkaerőkkel biztosítva -an munkaeröszükség'.etük. A szőlőterületüket ez évben is egyénekre felbontva művelik meg. Elhatározták, hogy két hold kajszinbarack telepítését kezdik meg. A gödrözéssel még a tél elején elkészültek, s a fák is már készen várják az ültetést. Szőlő állományukat 10.000 oltvánnyal pótolják, a karcszükségletüket ped’lg 50 köbméter akáckaróval. Száz mázsa pétisót is megrendeltek a szőlők tápanyagszükségletének fokozására. EGY GYÜMÖLCSFA. BETEGSÉGRŐL Kóros gyümölcsfa-betegség, a nén nyelvén nevezett „fekete ragva”. Ez a vírusfertőzés, amely 1952 őszén ez Ostoros-patak völgyében szórványosan mutatkozott. korompenészhez hasonló vándorpenész, amely 1953-ban átcsapott a szomszédos völgyekbe és komoly táblaíertőzéseket idézett elő. A szembetűnőbb tenyésztele- pek eleinte a mélvebbíekvésű páratelt völgyekre korlátozódlak. később azonban a szigetfertőzések egybeolvadtak és [elvándoroltak a domboldalakra is. Az első tünetek a besztercei sziivafák lombozatán kezdődtek, s napok alatt elborították az egész fát, termésével együtt. A sík és més-zhegy irányából kelet felé vándorló fertőzés betört a szöiöskei völgybe és ellepte az ottani ionathárrláblát. A növényt egyelőre meg kímélte, de az exportképes almát ragvaszerűen lepték el a- koromfoltok. A nedves ruhával ledörzsölt foltok helyén minőségrontó színeződések keletkeztek, melyek a tárolóképességet is lényegesen csökkentik. Kérem a dolgozó parasz‘oT kát, szüntessék be az ilyen fák meggondolatlan kivágását. A védekezés módját legközelebb közölj ük. Dombrádi Alajos A hibák leküzdésével — a jobb vasufi forgalomért A HATVAN! VASUTASOK a januári zord napokban is vállvetve küzdenek»»a szállítás' tervek maradéktalan teljesítéséért, a dolgozók jobb utazásáért. Ilven időjárásra már csak az idősebb dolgozók emlékeznek és a hirtelen jött keménv tél sok tekintetben váratlanul érintett bennünket A fiatalabb, tapasztalatlanabb „elsőteles” mozdony- vezetők. vonatfékezők és kocsirendezők — bár elméleti oktatást kaptak — mégis több esetben váratlan feladatok megoldása elé kerültek. Az idősebb dolgozók — Fekete József és Tajti József főmozdonyvezető-k — mindig fáradságot nem kímélve segítették, oktatták gyakorlatlanabb társaikat és a lelkesedés. a minden nehézségen való-győzniakarás mellett nem is voltak eddig komoly fennakadások. Megnehezítette dolgozóink — különösen a mozdonvszemélyzet — munkáját a kevés és gyenge minőségű szén. Sok esetben szén hiányában nem tudták fűtőházunkban teljes mértékben kiszerelni mozdonvai-kat és ígv még a vonat rendeltetési állomása előtt a mozdonynak újból szenet kellett vételeznie. A szén gyenge minősége tS nagy mértékben akadályozza a személy- és munkásvonatok közlekedését. Több alkalommal állomásokon való túltartózkodásokra, az állomások közötti menetidőtúilépése-kie vezet. A RENDEZŐÉ AL Y AUD VAR dolgozói a guritódombon végeznek hősies munkát ezekben a napokban. A kocsik csapágyaiban megfagy az olaj, a guruló kocsik jóval a- rendeltetési helyük előtt megállnak és igen sokszor emberi erővel, a sarusok, kocsirendezők és kocsiíei- irók segítségével tolják be azokat a helvükre, hogy a guritás ne szüneteljen. A dolgozók kulturált utazásának érdekében minden nagyobb helyről induló személyszállító vonat szerelvényét az erre a- célra kirendelt mozdonnyal elő- fűtik. Nem mehet ki állomásunkról olyan szeméi vszálHtó vonat, melynek kocsijain nem halad át a gőz. Hatvan állomás do'gozói a kormányprogramul maradéktalan végrehajtása érdekében az időjárás viszontagságai ellenére is mindent elkövetnek dolgozóink kulturált utazásáért. Pogonyt Lajos Hétköznapok hősei Tf anyargôs, hol meredeken kapaszkodó, hol enyhén le/tős út vezet Nomjról Eger jelé. A szét süvít, s itt-oit kupaccá tömöríti a havat, máshol simára köszörüli a tegnapi szél munkáját. Az úton egy ember küszködik, neki- dühe a szélnek, félig elvaku'va a szemébe verődő ezernyi hópihétől. de akar at osan. kémé_ nyen rakja lép'eit egymás után. Kiizzadva érkezik Egerbe. — Elvtársak! Nem érkezeit meg a film. Ma és holnap este nem tudunk játszani — mondja lihegve. — Érdeklődtem Mezőkövesden. Egerben, nincs a film ■ sehol. Viszont a falu nem maradhat film nélkül. Gyors tanácsko. kozas, tartalékfilmet kell futtatni Novaj- nak. Délután indul a busz, két láda fiimet kivisz. Tóth István üzemvezető, mert hiszen ő jött a vanasszal, megengedett mosollyal indul a busz-megállóhoz, magával vive a két vasládát, ami bizony nem csekély súlyt jeleni. Es most jön a tragédia. Mi okból, még nem derítettük ki, de a buszvezető nem volt hajlandó kiszállítani a két vasládái Novajra. Tóth István nem teketóriázott. Az -gyih vasládát hátrahagyta és a másikkal nekivágott újból az útnak, fittyet hányva a szélnek, hónak, fáradtságnak. Nova jón filmelőadásnak kell lenni — ez zakatolt benne minden lépésnél. Hét végén, ha. zapnnek a gyárakból, üzemekből és szórakozni akarnak. Nem maradhat el az előadás! s nem maradt Tóth István, a vasládával végig, küzdötte újból a nyo'ckilométeres utat. Hegynek föl, völgynek le. azért, hogy hét végén a falu ne maradjon film nélkül. Január 30-án, szombaton 44-en, 31 én, vasár, nap 74-en tekintették meg az előadást. Nem hiába fáradt, izzadt Tóth István. A dolgozók talán nem is tudják, hogy milyen kemény fáradtságba került az a film, amely ott pergett a vásznon. Ta. Ián a buszvezető is ott ült valamelyik széken. Nem tudjuk. Lehet. Nekünk egy színdarab jutott az eszünkbe. „Hétköznapok hősei'. Igen, így szü'etnek. Ki Sztáliné árosban ki Várpalotán, ki Petőfi bányán, ki pedig a behavazott novaji úton. de születnek és mindegyiket egy cél lelkesíti. FINK KALMAN MO KEP-propagandista Az erdőtelki Rákosi termelőszövetkezet 1954. évi tervei Hathatós és felmérhetetlen az a segítség és támogatás, melyet pártunk és kormányzatunk a termelőszövetkezeteknek és az egyéni dolgozó parasztoknak a mezőgazdaság fejlesztése érdekében nyújt. Megyénkben különösen most a téli időszakban nagy lehetőség van arra, hogy egy-egy termelőszövetkezet ezt a támogatást felhasználja és terveit a párt- és kormányhatározat tükrében a gazdaság minden ágában elkészítse. Az erdőtelki Rákosi tsz dolgozói is elkészültek a közvetlen feladatok végrehajtására. Elhatározták, hogy a. munkáikat időben végzik el és a termelékenység fokozása érdekében helyesen szervezik meg. Perge eivtárs, a Rákosi tsz elnöke jól látja ennek jelentőségét és a szavak helyett már tettek igazolják jó szervező és irányító munkáját. A tsz-terv elkészítéséve! párhuzamosan kialakította a munkaszervezeteket. egy növénytermesztési brigádot és ezen belül három munkacsapatot. Szerveztek egy állattenyésztési brigádot és egy építkezési munkacsapatot is, amely 30 férőhelyes sertéséi áztató, süldő szabadszállás és egyéb építkezések munkálataihoz már hozzá is kezdett. Az erdőtelki Rákosi tsz-ben már ez 1953-as gazdasági évben is jó eredményeket értek el. A jó irányító munka és a“tag- ság szorgalmas munkájának eredménye, hogy munkaegységenként közel 40 forintban részesedtek. Ennek köszönhető, hogy az ősz folyamán 13 egyénileg dolgozó paraszt kérte felvételét a termelőszövetkezetbe. Az elmúlt évben elért eredmény fokozása érdekében máris komoly lépéseket tettek, kijavították az összes gazdasági felszereléseket, a rendelkezésükre álló szükséges tavaszi vetőmagot kitisztították, a termelékenység fokozása érdekében beszerezték a fejtrágyázáshoz szükséges műtrágyát. Száz ka- taszirális hold őszibúzát fejtrágyáznak, és erre a óéira 40 mázsa pétisót vett a termelő- szövetkezet. A szövetkezet egyik fő jövedelmi forrása az állattenyésztés. A szarvasmarha- és sertés- tenyésztésben a minőségi egye- dek kiválasztására törekednek. Olyan egyedeket hagynak meg, amelyek a termelékenység és szaporaság tekintetében is _ legjobban megfelelnek. Az állat- tenyésztés fejlesztését, a termelékenységnek fokozását csak úgy érik el, ha megfelelő meny- nyiségű és minőségű abrak és s z ár aizta ka rm ány t termelnek. Ezt a tervkészítésnél már figyelembe is vették. Elhatározták, hogy ebben a gazdasági évben a multévi 180 mázsás cukorréoa-átlaetermés helyett 200 mázsát termelnek és jóval nagyobb termésátlagot érnek el búza, árpa és kukorica termelésben is. Számolnak a termelőszövetkezet tagjai és vezetői azzal, hogy ha az elmúlt évhez viszonyítva kukoricából kataszteri holdanként 1.5—2 mázsával többet termelnek, ezzel a meny- nyiséggei 20 darab hízót hizlalhatnak meg, amely szabadpiaci áron számolva, a termelőszövetkezetnek több mint 60.000 forint jövedelmet jelent. Megvalósítva ez a terv is nagy mértékben hozzájárul a tagság jövedelmének fokozásához. Cseh Rudolf tsz csop. vez. h. A falusi MSZT szervezetek lelkiismeretes munkát végeznek a dolgozó parasztok szakmai nevelése terén. Képünkön egy esti összejövetel látható. Társadalombiztosítási szerveink feladata A dolgozók egészségvédelmi és szociális ©hátasának megjavítása terén nagy feladat hárul a szakszervezetekre és a t á r s a d a 1 ombi z t ősit ási t an á csők rai. A társadalombiztosítási munkát pártunk a szakszervezetekre bízta. A szakszervezeteken belül ezt a> munkát a társadalombiztosítási; tanácsaink végzik. Az elmúlt évben a társadalombiztosítási tanácsaink megállották a helyüket és megoldották a rájuk bízott feladatokat. Harcoltak a dolgozók szociális és egészségvédelméért, ezáltal elősegítették a munkafegyelem megszilárdítását es a terv teljesítését. Jó munkát végzett a Mátravidéki Erőmű és Egri Bútor gv á r t á rsa d a.l ombiz tosí t ási tanácsa. Megfelelően harcoltak a betegség megelőzéséért, a betegeket 24 órán belül meglátogatták és ezen keresztül^ adtak egymásnak elvtársi segítséget. Rendszeres kapcsolatot tartanak az üzem orvosával és munkavédelmi bizottságával. Igyekeztek az üzem legjobb dolgozói részére üdülést biztosítani és azoknak a dolgozóknak, akiknek anyagi helyzete megkívánja, segélyt folyósítottak. Hiányosság mutatkozik a társadalombiztosítási tanács _ munkájában a Gyöngyösi Váltó- és Kitérőgyárban. A társadalom- biztosítási tanács objektív nehézségekre hivatkozva nem tudja ellátni azokat a feladatokat, amelyekkel pártunk és dolgozó népünk megbízta. Gyakran előfordult, hogy az ellenőrzésnél a tanácselnök arra hivatkozott, hogy nem értette és nem tudja a feladatát. Ez nem fedi a valóságot, mert a terü'eti bizottság és az alközpont részéről kaptak megfelelő oktatást. Hiányosság mutatkozik azon a téren is, hogy a TBT-elnökök egyedül akarják megoldani a feladatokat és nem támaszkodnak az albizottságok munkájára. Nem tartottak kapcsolatot az üzem orvosával és nem ellenőrizték az SZTK-ügy- intézők munkáját. így például a Bükkhegységi Ásványbányánál, ahol 20—25 dolgozónak családi pótlék- és táppénzfizetéskor túlfizetést adtak és ezt utólag a dolgozóktól egyszerre akarták levonni. A hiányosságok megszüntetése érdekében, a SZOT határozata értelmében decembertől január végéig újra kell választani a társadalombiztosítási tanácsokat. Ezek a választások most folynak. A választások során a SZOT határozata alapján fokozottabban bevonjuk a tanácsokba az üzemi bizottságokat. Az üB-elnökök egyben társadalom- biztosítási tanácselnökök is. Éppen ezért fontos, hogy az OB- e’nökök és a tanács tagjai sajátítsák el ezt a munkát. Biztosítani kell, hogy a dolgozók gyorsabban hozzájuthassanak a társadalombiztosítási szolgáltatásokhoz, pontosan megkapják a táppénzüket, a családi pótlékot, szülési és halálozási segélyt, rokkantsági és öregségi nyugdíjat. Tevékenyen vegyék ki részüket a munkahelyi egészség- véde'em megszervezésében, segítsék az állami szervek munkáját. A célkitűzések megvalósításához elengedhetetlenül szükséges, hogy orvosaink jól lássák el munkájukat. A betegek szakszerű gyógyításával tegyék lehetővé, hogy azok minél előbb visszakerüljenek a termelőmunkába.. Szükség esetén adjanak segítséget a betegeknek arra vonatkozólag, hogy milyen formában járjanak el a társada'om- biztosítási szolgáltatás igénylésénél. Siller Flóriánná SZMT társadalombizt. felelős
