Népújság, 1954. január (1-8. szám)

1954-01-10 / 2. szám

1954 január 10. NÉPÚJSÁG 3 Néhány búcsúzó, baráti szó Kolacskovszky Lajoshoz! KOLACSKOVSZKY LAJOS HALÁLÁRA Irta: Suha Andor Virága Elvtársunk, Barátunk, jó öreg Lajos bácsi! Most január 2-án töltötted be 63. életévedet, s két nap nrulva, január 4-én eltávoztál közülünk. Halálod nagy veszteség pártunk és dolgozó népünk számára és tragikusan érint in ind annyi un- faat, kik ismertek és szerettek téged. A halál, az emberi élet meg. szünése mindig nagy csapást jelent az élők számára, különö­sen. ha olyan ember távozik kö­zülünk, ki egész életében forra­dalmi munkásságával, az em­berekért, a dolgozó nép fel­emelkedéséért harcolt. TZ olacskovtszky Lajos régi forradalmi családból szár­mazik, nagybátyjai resztvettek az 1848—1849-es szabadságharc­ban, de apja; a kis néptanító is, már a maga idejében baloldali nézeteket vallott, és igyekezett ezt fia leikébe is elültetni. A fiatal fiú korán megismerkedett a természettudományokkal!, Dar­winnal, s már III. éves joghall­gató korában a Kommunista Kiáltványt olvasta. „Ettől kezd­ve nem támasza, de bírálója« let. tem a fennálló polgári társada­lomnak, & azt kiszolgáló kleri­kális reakciónak” — írja önélet­rajzában. Nemcsak elvekben vált bal­oldalivá. A fiatal Kolaoskov. s-zky Lajos attól a perctől kezd­ve, hogy baloldali tudományos nézetek hatották át lelkét és szellemét, csatlakozott az ifjú­sági mozgalomhoz. Nem a nyo­mor, nem a karrierizmus, feltű­nési viszketegség hozfai a« szo­cialista munkások közé, de az igazság szenvedélyes szeretet« 1918-ban már tagja« a szociál­demokrata pártnak, aktívan résztvesz az őszirózsás forrai- dalómban és eltérően a« párt akkori vezetőitől, beszédeiben, írásaiban méltatja a, Szovjet­uniót és Lenin munkásságát. A komrnün kikiáltásai után a me­gyei ötös direktórium egyik tag­ja lett. Az uio'ső napokig szí­vesen emlékezett vissza, hogy ő voll Heves megye első vörös al­ispánja. Műveltségét, intelligen­ciáját, nagyszerű író és előadó­készségét ai párt, a munkásosz­tály szolgálatába állítja.. Szer­vez, harcol, éjt-nappallá téve küzd a fiatal munkásfiatalom megerősítéséért. A kegyetlen fehér terror hata­lomra jutása után itt Egerben tíz társával együtt Kolacskov­szky Lajost is halálra. ítélik. Bűne, az igazság hirdetése, saj­tóban, írásban. Már ekkor beteg volt. s talán ez mentette meg a haláltól. Három évet töltött el az ország különböző börtö­neiben és internálótáboraiban. 1922-ben szabadult, de a sza­badság, amit kapott, igazi Hor. thy-féle szabadság volt, rendőri felügyelet, állástalané ág, éhezes, nyomor. TVTegyénk majdnem minden községéből kitiltották a megye urai. Szegedre, majd Bu­dapestre megy, ott folytatja ai munkát. Oktat, tanít, ír, szervez. Régi nagy természetszeretete, s az a lehetőség, ami a természet­járásban rejlik, a Természetba­rátok Társaságába viszi őt, ahol a szabad természetben politikai felvilágosító munkát végez, ki­rándulások ürügyével. Hazajár lopva Egerbe is. Itt is gyűlése­ken beszél, iratokat ad át elv- társainknaik, de bejárja' az egész országot, minden nagyobb vá­rosban tart egy-egy beszédet. A felszabadulás előtti utolsó évek­ben ismét sokat és lelkesen be­szél a Szovjetunióról, mint olyan társadalomról, amelyért nálunk is harcolni és küzdeni kell, amelyet nálunk is létre kell hozni. 1942-ben hazajön Egerbe, mert élete Budapesten veszélyben forog. Özvegy, öreg édesanyjával lakik együtt, de napjai itthon is rettegésben tel­nek el, hiszen elvtársait nap, mint nap buktatja le, $ hurcolja el a« hóhér fasiszta államgépezet. A felszabadulás második nap­ján belép a Magyar Kommunista Pártba. Betegsége, mely egész életén végigkísérte, ekkor már egészen súlyossá vált, mégis fiatalos 6zíwel, lelkesedéssel, hatalmas energiával látott a munkához, s bár levéltárosi munkáját abbahagyta., számta­lan gyűlésen tartott beszédet, újságunkban száz, meg száz cikket írt, tudományos munkát folytatott és városunkban élhar­cosa volt azoknak, akik megyénk és Eger város történelmi múlt­jának fele lev ejtéséért harcollak. lVfehéz ilyen emberről írni. Még nehezebb erényeit, jellemét, munkásságát egy pár szóban elmondani. Minden jel­ző helyénvaló nála, mintaképe volt az értelmiségi forradalmár­nak. Hűsége a munkásosztály­hoz megingathatatlan harco­san gyűlölte a. múltat, a polgár­ságot, annak minden szennyét, s a klerikális reakciót, mely különösen a megyénkre ter­jesztette ki csápjait. Nagyon szerette a szabadságot, s az elnyom at ás idején — éppen a napokban mesélte ne­künk — egyedül a. hegyek között, a természetben érezte jól magát, ahol kitárt karokkal álmodott egy szebb, boldogabb életről — a mi társadalmunkról. Egész életében friss, humoros szelle­me volt. Ez a maró gúnyos hu­mor nem öncél, de harci eszköz volt nála, fegyver az úri világ piszkosságaival, a> klerikális reakció jezsuita gzemforgafásá- vail szemben. De amíg kegyetlen, éles, szavaival a polgári társa­dalmat leplezte, minden egyes szavából, írásából, magatartásá­ból érezhető volt a.z egyszerű emberek, a dolgozó emberek iránti nagy-nagy szeretete. Ezt bizonyítja egész élete, mely az emberiségért folytatott nagy küzdelemben telt el. T?égi harcostársai beszélik, akik együtt szenvedtek vele a börtönben, hogy az utol­só darab kenyerét, cigarettáját megosztotta velük, s ha kapott egy tányér húslevest öreg édes­anyjától, kanalanként osztotta azt köztük szét. A börtönben sem hagyta el jövőbe vetett hite, op­timizmusa. Mindig volt annyi ereje, hogy a többiekbe bátorsá­got öntsön, erősítse azokat. Az emberek is nagyon szeret­ték és halá'a után is szeretik öt. Rokonai már mind meghal­tak, de egy ilyen ember, mint ö. nem lehetett és nem is volt egye­dül. Vele volt a párt, megyénk dolgozó népe, 6 gondolatban ez­rek és ezrek szerető keze simo­gatta. meg deresed« fejét. Cik­keit olvasva, aizza! egyetértve, azon derülve — ezrek és ezrek szíve melegedett fel, s gondolt rá elismerő szeretettel. Minden­ki dicsérte írásait, s az írót, mert a népben tisztán él az a gondolat: az író és az írás egy. írásaiból érezték a múlt gyűlöle­tét. s a. jelen szeretetét. érezték, hogy amit írásaiban ad. nem egyszerűen egy jól sikerült írás, üres. szén szavakkal való ját­szás — de életszemlélet. Nem leheted egv ilyen ember egyedül, akit régi munkásmoz­galmi barátai nemcsak Egerben, de Szegeden, Budapesten és az ország más városaiban is sze­retnék. s mi, fiatal elvtársai és barátai szintén igyekez­tünk utolsó éveit kellemesebbé tenni, visszalopni szívébe vala­mit ?1bból a sok kedves jóságból, amellyel irántunk volt. Sokat tanultunk tőle: emberi magatar­tást, harcosságot, önbizalmat, jó­kedélyt, toliforgatást. Most, hogy eltávoztál, mind­annyian érezzük: életed nem volt hiábavaló. Földi javakban talán nagyon is szegénv. de szel­lemiekben nagyon gazdag éle­ted volt. Ebből a gazdagságból gavalléros kézzel osztottál rnindannyiunfanak — további harcainkban igyekszünk ezt jól felhasználni. Mit jelent számomra az új begyűjtési rendelet Államunk a többéves be­gyűjtési rendeletével újra be­bizonyította, hogy szeretettel képviseli a dolgozó parasztság érdekeit. A rendelet ismerte­tése után örömmel állapítot­tam meg, hogy milyen nagy kedvezményhez jutottam. Nem vagyok jó számoló, de nem sokáig kellett számolnom, hogy megtudjam, mennyivel lesz kevesbb az 1954. évi be­adásom. Búzából 210 kilo­grammal, amely egy ember évi fejadagját jelenti. Sertés­húsból évente 19 kilogrammal több marad a kamrámban, így nyugodtan kitartok az új disz­nóvágásig. Tojásbeadásom is kevesebb lesz 12 kilóval. Most a beadási kedvezmény után több mint 200 darab tojással többet tudunk elfogyasztani, vagy éppen eladni. Tejből 142 literrel lesz kevesebb a be­adás. A felesleg ebből is a piacra kerül, s árából szép pár cipőt tudunk vásárolni. Nagy kedvezmény ez. A pa­rasztság ilyen segítséget még sohasem kapott. Egy pillanat alatt elvonult előttem a múlt... Látom ma­gamat, amint tíz hosszú éven át zselléreskedem az atkári nagybirtokon. Nagyon keser­ves volt a megélhetésem. Ke­vés fizetésem alig volt elég, hogy naponta egyszer friss ételt egyek. A vincellér ke­gyetlenül hajtott tovább, ha a munkában megállottunk. Majd megnősültem. Megélhetésünk már egyre nehezebb lett. Apámtól örököltem földet, azonban ez nem hogy segített volna a megélhetésünkben, még hátráltatta azt. Hatalmas adót kellett fizetnem a föld után. Megélhetésünkre alig maradt valami. Ha nem fizet­tük az adót rendesen, jött az árverés. A pár hold földem teljesen tönkrement, mert nem tudtam trágyázni, a hiányzó szőlőtőkék pótlására sem volt elegendő pénzem. A felsza­badulás után megváltozott a családom élete is. Államköl- csönnel rendbehoztam a hiá­nyos gazdaságomat, s felesé­gemmel együtt dolgoztunk. Munkánk nyomán gazdasá­gunk felvirágzott, s ma már boldog megélhetést biztosít családom számára. 1953. évben beléptem a II. típusú tsz-be. Államunkkal szembeni köte­lességemet mindig teljesítet­tem, mert tudtam, hogy a be­adás minden dolgozó paraszt hazafias kötelessége. Nagyon örülök az új be­gyűjtési rendeletnek. Meg­nyugtató, hogy több évre elő­re állapítják meg a beadási kötelezettséget, s így minden évben előre tudom, hogy mi­ből mit kell teljesítenem. Ter­ményfeleslegemet — melyhez a beadási kedvezmény jutta­tott — szabadpiacon fogom ér­tékesíteni. Árából több ruhát, cipőt és egyéb szükségleti cikr két tudok vásárolni családom­nak. Kormányunk szeretetét, példamutató beadással fogom meghálálni. Elmondotta: Benei Cs. Péter atkári lakos A Pártoktatók Háza januári programmjóból Jamuár 13-án este, hat órakor: Egerben, a Pártoktatók Házában Laczlkó András elvtárs, Hatvan­ban Bukucs József elvtárs tart előadást „A szocialista iparosí­tásról” címmel. 14-én, este 6 órakor: Füzes­abonyban Feleszi István, Porosz- tón Horváth Ferenc, Hevesien Sütő Sándor, Tiszanánán Bori Júlia elvtár® tart konzultá­ciót „A Ni-P alkalmazása ha­zánkban” anyagból. HÍR —Az egri bélyeggyűjtő kör e hó 23-án és 24-én az egri Szakszervezeti Székház ol- v asóte rm éb en b élyeg kiállít ást jelent. A bélyeg gyűjtő kör fel­kéri mindazokat a gyüjtőjár- sakat, akik a kiállításon részt óhajtanak venni, hogy bélyeg­anyagukat a január hó 10-én délelőtt 10 órakor megtartandó taggyűlésre hozzák el. Az idén még többet termelek Szeretem a földet., s szeretet­tel gondoskodom róla. A szov­jet eivtársak és a Szabad Föld tanács adásai nagyon- sokat se­gítettek eddig munkámban. Ál­landóan tanulok és képzem ma­gam. Nem egyszer kinevettek érte. Minek tanulsz? — mond­ták. — A, szőlő terme léshez nem kei! -nagy tudás. Pedig nem így van. A szőlőtermeléshez igenis szaktudás kell. Várjatok csak. majd megmutatom nektek, hogy nem hiába tanulok — mondtam nekik. 1953. év elején több kocsi is­tálló trágyát hordtam ki kétszer befedett " szőlőmbe. Pénzembe nem ikerült, volt agy tehenem és kis lovam az istállóban, aló­luk gyűjtöttem. Műtrágyát is szeretteim volna venni, de se­hol sem kaptam a városban. Ta­vasszal jól megdől goztam a föl­det, s a frissen trágyázott sörök közé a hiányzó tőkék helyére krumplit, babot és kukoricát ül­tettem. ’ A trágyázás hatása- itnáf a.z új krumpliszedésnél májusban jelentkezett. Majd­nem egyszer annyi krumplit tudtam a földiből kiszedni, mind, amikor nem volt trágyáz­va. Tíz mázsát el adtaim belő­le. ebből fizettem fai évi adó­mat, 1400 forintért lószerszá­mot vettem, s egy lányomnak szobabútort.. Szőlőtermésem is jóval meghaladta a mait év if. Pincém jó borral van teli. Az évi termésem biztosította a ház­táji gazdaságom felvirágzását. Két sertést vásároltam, melyet saját kukoricaternjésemből hiz­laltam fel, s most már daraibon­ként legalább két mázsásaik. Ezenkívül vásároltam csirkéket, pulykáikat. Ezekkel akartam aiz 1954. évi tojás- és bairomíi- beadásomat teljesíteni. A pulykák és tojások megma­radtak a családnak, s ezt az ú j begyűjtési rendeletnek köszön­hetem. Tíz kiitogramm baromfi és tíz kilogramm tojásbea dóso­mat teljesen eltörölték, A bor- beadásomnak is 25 százalékát, több mint 100 litert engedtek el. Több marad fogyasztásra és eladásra is. A mezőgazdasági határozat megjelenése után elhatároztam, hogy a határozat úJmutatása és segítsége alapján fogom ez­után szőlőmet miívelni. Tavasz- szaj' több mázsa műtrágyát szó­rok szét, melyet eddig a föl- I dem nélkülözött. Nem fogom elhanyagolni az istállóira- J gyázást sem. Megtrágyázott szőlőmbe ismét krumplit ül retek, mert bebizonyosodott, hogy földem naigyon megfelelő a krumpli termelésre. Hiányos sző­lőtőkéimet új oltvánnyal fogom pótolni. Ha puszta földem len­ne, szőlőt felépítenék, hiszen óriási lehetőségek álltainak az új telepítők előtt. Munkám ódis ze-reme t eddig több paraszttársamnak átad­tam. Hanman András, Kiss Já­nos és Farkas dános sokat tud­nának erről mesélni. Az utóbbi időben az 5 gazdaságuk is igen szépem fejlődött. Most már ők sem vetik meg a tanulást. Szakikonyveket olvasnak, s ta­nulmányoznak. A mezőgazda­sági határoz aitot közösen tár­gyaltuk meg, s elhatároztuk hogy megháláljuk államunk se­gítségét, még nagyobb erővel látunk az újév munkáihoz, s biztos, hogy minőségileg még jobbat, s még többet termelünk az 1954-es évben. Elmondotta: Maticsek Ferenc gyöngyösi dolgozó oajaszt Emlékeztek még rá egriek? De hisz ki nem ismerte őt, A kedves, vidám öreget. Az örök mesélőt? Már fiatal suhanc koromban is Bölcs meséit -hallgattam sokat Vidróczkiról, s a huszárnadrág­ról. Tábortűznél, öreg bükkfák alatt. Borsódzott a hátam, mikor hallottam A fejetlen barát históriáját, S nagyo-kat kacagtam, ha a be­tyárok Lóvátették a Vármegye Házát­Együtt túrázhattunk ... A B ük - köt Ügy ismerte, mint a tenyerét. Rövidnadrágban járt, s velünk viselte A turisták büszke jelvényét. Iszogattunk is néha együtt. Tanultunk sok szép nótát tőle, Tanított dalra, szeretni a hazát: S a kommunista erkölcsre. Most elmentél tőlünk drága Lajos bácsi Megtörték vállad régi szenve­dések, A Horthy-börtön, a sok bujdocás Megrövidítették drága életed. Nem felejtünk el Lajos bácsi soha, őrizzük emléked, s tanításodat, Életed lobogó fáklya lesz előt­tünk. Mellyel ifjúságiinknak mutatod az utat. Demeter László Mit kell tudni az új begyűjtési rendeletről Az új begyűjtési rendszer több évre szabályozza a ter­melők beadási kötelezettségét. Egyelőre 1954 január 1-tól 1956 december 31-ig terjedő há­rom évre állapította, m-eg a beadást, míg az eddigi rendeltetek csak egy-egy évre szóltak. Ezen­kívül aiz új begyűjtési rendszer minden mezőgazdasági termék begyűjtését naptári évenként szabályozza, míg eddig a ter­mény és bor begyűjtése a gaz­dasági évhez igazodott, az állat, baromfi, tojás és tej begyűjtése pedig a naptári évhez. A törvényerejű rendelet kü­lön hangsúlyozza a törvényesség betartását mind a hatóságok, mind a termelők részéről. A ha­tóságok a beadási kötelezettsé­get szigorúan törvény szerint ál lapít jálk meg, többet nem kö­vetel, viszont a termelők a tör­vényes beadást pontosan telje­sítsék. A többéves begyűjtési rend­szer nagymértékben elősegíti a mezőgazdasági termelés bizton­ságának fokozását. Lehetővé teszi a tervszerinti gazdálkodást, a helyes vetésforgók beállítá­sát. Nagymértékben elősegíti a terméshozamok fokozását. A be­adási rendszer a terméshozamok növelése mellett lehetővé teszi, hogy a parasztság jövedelme évről évre emelkedjék, hogy a szabadpiacra évről évre több termék kerüljön. A beadási kötelezettség az új rendszerben csak négv ágrai oszlik, mert külön élőállat, ba­romfi és tojás beadás helyeit egységes húsbeadási kötelezett­ség vám. A termény-, tej- és borbeadási kötelezettség meg­maradt. A beadási kötelezettség tel­jesítésére beadható termékek köre annyiban változott, hogy a húsbaaidási kötelezettség tel­jesítésére a vágójuh és — há­rom holdon adui — süldő is be­adható, a tejbeadási kötelezett­ségnél pedig iuhtejet és. juh- gomolyát nem csak helyettesítő cikként, hanem minden megkö­tés nélkül be lehet adni. Az új begyűjtési rendszer lé­nyegesen csökkenti a beadási kötelezettség mértékét. Ezt a beadási normák csökkentése mellett azzal éri el, hogy egyes cikkeket (pl. szén a bead ást) megsizönteti, másrészt új cikke­ket von be a beadásba, nrnt helyettesítő cikkek, pil. vágójuh, süldő. Ezzel is a beadási köte­lezettség teljesítését kívánja megkönnyíteni. Ugyanezt a cé!t szolgálja az egységes húsbe­adási kötelezettség bevezetése is. A termény-, hús- és tejbeadási kötelezettség csak a szántó- és rétterület után van megállapít­va, míg tavaly a legelő után is terhelte a termelői a beadási kö­telezettség. sőt a baromfi- és lo- jásbeadásnál még a kert- és és szőlőterület is hozzászámított a beadás alapjához. Az egyéb művelési ágakat (kert, szőlő, le­gelő, erdő, nádas) sem a birtok­csoportba sorol ásnál, sem a be­adásit alaipíerületnél figyelembe venni nem lehet, ezzel megszűnt a kert (gyümölcsös) négyszeres, és a szőlő ötszörös területtel történő számiitá'S'bavétele is. A beadási kötelezettség mérté­kének csökkentését, a beadás reális alapra helyezését hivatott biztosítani, a legelőterület elha­gyása, ai felszorzás^megszünte­tése is. Ezzel is igazságosabban osztja el aiz új begyűjtési rend­szer a beadási terheket. (Folytatjuk) AZ MSZT ÉLETÉBŐL MSZT orosz nyelvtanfolyam Istenmezején. Az MSZT rózsaszentmártoni szervezete karácsonykor ,,A csikós” címé színdarabot mutatta be.

Next

/
Thumbnails
Contents