Népújság, 1954. január (1-8. szám)

1954-01-10 / 2. szám

4

NÉPÚJSÁG

1954 január 10.

ISMERD MEG A SZOVJETUNIÓT

A BÉKE TÉMÁJA A SZOVJET MŰVÉSZETBEN

A szovjet művészei munkájának egyik központi témája a béke. A szovjet képzőművészek, zeneszerzők és írók a legkülönbözőbb formákban fogalmazzák meg a békegondolatot. Van, aki a Nagy Honvédő Háború és a koreai háború borzalmainak bemutatásán keresztül mutatja meg a bélkeharc szükségességét, van, aki közvetlenül a világ népeinek békeharcát ábrázolja. A béketéma különösen erős hangsúlyt kapott a második világháború után.

A békegondolat hallatlan erővel csendül ki a Nagy Honvédő Háború harcairól szóló, világhírűvé vált regényekből, Szi- monov ,,Nappalok és éjszakák Jláiból és Beck „A volokalamszki országút*’ című, prózában írt hőskölteményéből. Mindkettőben megmutatja a szerző, hogy a szovjet embereket a békegondo. lat lelkesítette önfeláldozó harcukban. hogy erőfeszítéseik célját a békében kibontakozó boldog jövőben látták. Nem ke- vésbbé világosan megtaláljuk a békegondolatot Goncsar „Zászlóvivők"-jében, Bubenoov „Fehér nyírfá’*-jában és a Nagy Honvédő Háborúról szóló más szovjet regényekben.

A békeharc témáját közvetlenül mutatta be Hja Erenburg magyarul nemrégiben megjelent „Kilencedik hullám" című regényében, mely elsősorban a kapitalista világ haladó embereinek,

lelkes békeharcosainak küzdelmével foglalkozik. A béketémát elevenen és fordulatosán dolgozta fel K. Szimonov „Orosz kérdés*’ című színművében: a nyugati viliág békeharcosai azóta nem egyszer kerültek színpadra a szovjet szerzők alkotásaiban.

A szobrászat területén a béke- harc témájáról szóló művek közül kiemelkedik a V. Muhina vezetése alatt állott szobrászbrigád „Békét akarunk’* című kompozíciója. A mű többalakos szoborcsoport, amelynek központi a Iáik ja egy egyszerű szovjet ember, aki összefogja és irányítja a szabadságszerető népek közös békelendületét. Legjobban sikerült a kompozíció betetőzése három alak — egy orosz, egy kínai és egy néger — csoportja.

A békeharc témáját kidolgozó szoborművek között van egy másik kitűnően sikerült szobor- csoport, a M. Manyizer akadémikus vezetésével dolgozó szobrászkollektíva alkotása. Ez a „Békeharc’* című kompozíció különböző szoborcsoportokból áll. Központi csoportja J. V. Sztálint és a köréje tömörülő szovjet népet ábrázolja. A többi csoportozat a békeharc kiemelkedő eseményeit mutatja be, Raymonde Dient, amint a fegyvereket szállító vasúti szerelvény elé veti magát, a háborús uszítás ellen tiltakozó anyákat: a

stockholmi békefelhívást aláíró jószíándékú embereket.

F. Resetnyikov festőművész őszinte rokonszenvve! és melegséggel rajzolta meg a békeplakátot ragasztó fiatal nyugati békeharcosoknak, a francia munkások gyermekeinek hősiességét.

A szatirikus műfaj területén legsikerültebb békeharcos alkotás a Kuikrinikszi-trió „Háborús gyújtogatok" című szatirikus rajzsorozata és B. Jefimov „A tartós békéért, a háborús gyújtogatok ellen*’ című albuma.

A békeharcból számos jelentős alkotással vette ki részét a szovjet zeneművészet is. Az elmúlt évek folyamán a szovjet zeneszerzők több békeművel gazdagították a világ zeneirodalmát. A béketémát közvetve, a háborús borzalmak bemutatásán keresztül érvényre juttató művek közül kiemelkedik Mejtusz Budapesten most bemutatásra került „Ifjú Gárdá’’-ja és D. Ka- balevszkij „Tarasz családja’* című operája. A béketémát számos szovjet zeneszerző dolgozta fel formailag kisebb művekben, elsősorban tömegdalokban. Világszerte éneklik Tulikov „Nekünk béke kell" című dalát, V. Muragyeli „Békeharcosok dala*’ című művét, Arutyunyan „Hazám” című kantátáját, Muragyeli, Bjelij és Sosztakovics békedalait.

KÜLPOLITIKAI JEGYZETEK

O/n.vs k nw'twntntjrtíls ti ff

Einaudi olasz köztársasági elnök csütörtökön délelőtt kezdi meg az új kormányalakításával kapcsolatos tárgyalásokat. Először De Nicola, volt államfőt, valamint Gronchit és Merzagorát, a parlament két házának elnökét fogadja. A köztársasági elnököt ezután a politikai pártok parlamenti csoportjainak vezetői keresik fel. Csak ezeknek a tárgyalásoknak a befejezése után, valószínűleg szombat délelőtt ad Einaudi megbízást a kormányalakításra az új miniszterelnökjelöltnek.

A kommunista és a szocialista parlamenti csoportokat a tárgyalásokon Togliatti és Scoccimarro, illetve Nenni és Morandi képviseli.

A polgári sajtóban megjelent külföldi tudósítások arról számolnak be, hogy az

atlanti politika táborában az olasz válság kedvezőtlen hatást keltett. Ezekben a tudósításokban nyíltan jelentkezik az amerikaiak fenyegetőzése, minden olyan kísérlettel szemben, amely a válság megoldását a népi és demokratikus erők felé való közeledés útján keresné. Az Olasz Kommunista Párt Központi lapja, a TUnita szerdai számának szerkesztőségi cikkében a következőképpen kommentálja a helyzetet:

— A június 7-i választás ítéletet mondott egy politika felett, kijelölt egy új vonalat és a Keresztény Demokrata Párt hat hónapon át nem volt hajlandó eleget tenni a szavazáson kifejezésre jutott népakaratnak és megbénította az ország életét. íme, a válság lényege: a Keresztény Demokrata Párt

konokul ragaszkodik ahhoz a programmjához, amelyet a nép a június 7-i választásokon elitéit, nem hajlandó egy jottányit sem engedni a hatalomból és nem akar le mondani arról, hogy kizárólag a saját tetszése szerint alakítson, illetve buktasson meg kormányokat.

A lap a cikket így fejezi be:

— A demokratikus kormány megalakításához szükséges széles alapokon nyug vó, szilárd, erős többséget meg lehet találni. Ennek az a feltétele, hogy a június 7-i választásokból kell kiindulni és a Keresztény Demokrata Pártnak le kell mondania a hatalom monopoli- zálására irányuló törekvéseiről és arról, hogy az országra olyan politikát kénysze- rítsen, amelyet az ország keményen elitéi.

jE'is enhotver rtítlióbos cm/p

Eisenhower, az Egyesült Államok elnöke hétfőn este rádióbeszédet mondott. Az amerikai elnök főként az Egyesült Államok belső kérdéseivel foglalkozott. A beszédet beárnyékolta a gazdasági válságtól való rettegés. Amint a Reuter jelentette, „az elnök kétségtelenül a gazdasági depresszió lehetőségére célozva kijelentette: A szövetségi kormány (az Egyesült Államok kormánya) bármikor kész arra, hogy egy pillanat alatt minden megfelelő eszközt igénybe vegyen népünk alapvető jólétének megvédésére.“ Eisenhower kijelentette: „Hiszünk abban, hogy Amerika virágzását nem kell és nem szabad a háborúra való készülődéstől függővé tenni.“ Az amerikai elnök e kijelentéseivel ellentétben a továbbiakban mégis azt javasolta, hogy a válságot újabb katonai megrendelésekkel kell elkerülni.

Az Egyesült Államok reakciós sajtója igyekszik megfelelő érvekkel alátámasztani az elnök beszédét. Ugyanakkor John Sparkman demokrata szenátor a következőket mondotta: „Az Egyesült Államok gazdaságának egyes részlegei segítségre szorulnak és nem ígéretekre. A

mezőgazdaság és a kiskereskedelem máris szorult helyzetben van. Valamit tenni kell, még hozzá gyorsan, hogy megakadályozzák, hogy ez a helyzet kilendüljön az ellenőrizhetőség határán túlra.“

Az amerikai elnök rádióbeszéde az Egyesült Államokon kívül főként Angliában keltett visszhangot. Angliában ugyanis attól tartanak, hogy az amerikai üzleti élet pangása jelentős hatást gyakorolhat Nagy-Britannia gazdaságára is. Ez a félelem ráveti árnyékát a brit nemzetközösség pénzügyminisztereinek pénteken Sydneyben kezdődő értekezletére is.

4mtpn ti nsk tptltis ta nt»p /«/ofoVö/

A Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsa december 17-én a közszükségleti cikkek termelésének fokozásáról, majd a mezőgazdasági termelőszövetkeztek. valamint az egyéni parasztgazdaságok, különösen a volt mezőgazdasági munkások gazdaságai erősítéséről hozott határozatot.

Az 1954. évi népgazdasági terv szintén a lakosság jólétéről való gondoskodást tükrözi. Bruno Leuschner, az Állami Tervbizottság elnöke az 1954. évi tervet ismertető beszámolójában rámutatott, hogy a Német Demokratikus Köztársaság lakosságának vásárlóképessége 1950-től 1953. végéig 87 százalékkal nőtt. Az 1954. évi terv teljesítése biztosítani fogja a dolgozók szükségleteinek még fokozottabb kielégítését. A

közszükségleti cikkek gyártása például az 1953. évihez képest 23.5 százalékkal növekszik.

A néptömegek lelkesen helyeslik e két fontos határozatot, az üzemekben megnövekedett a termelési kedv. Az utolsó hetekben több hír érkezett egyes munkások, brigádok, sót egész műhelyek és üzemek munkasikereiről.

OLVASÓINK A MOKÉP-RŐL

Van-e olyan ember, aki ne szeretné a filmet, aki ne ülne szívesen a jólfűtött moziban, hogy két órán keresztül szórakozzon, nevessen, örüljön, vagy búsuljon a film hőseivel együtt. Azt hiszem, olvasóink is egyetértenek azzal, hogy ha van is ilyen, igen kevés és az is csak a megátalkodott mogorvák, vaskalaposok között akad. Hiszen egyre több dolgozónak válik mindennapi élete velejárójává a film, mert ismereteit szélesíti, mert szórakoztatja, gyönyörködteti is.

Néhány évvel ezelőtt megyénkben még igen sok olyan falu volt, melynek dolgozói ritkán, vagy sohasem láttak filmet. Ma már egyre kevesebb ezeknek a száma, egyre több község kap mozit, és egyre többen látogatnák is. Miért csak látogatnák? Hiszen a jó műsorpolitika, a szórakoztató filmek vonzzák a dolgozókat — mégis akár az egri Dózsa filmszínházat, akár jónéhány község moziját nézzük meg, a téli időszakban kevés a látogatója. Hogy mi ennek az oka? Erre választ ad az a néhány szemelvény, panasz és javaslat, melyet most olvasóink leveleiből idézünk. „ ... a Dózsa-mozi .kellemesen fűtött* nagyszerű levegőjű nézőterére gondolok ahol a nézők nagyrésze dideregve várja a szünetet, vagy az előadás végét, hogy dermedt tagjaikba mozgás által új életet öntsenek és ahol sokszor olyan köhécselés van. hogy elnyomja a film hangját is“ — ezt írja Nagy Andor egri olvasónk. És mi igazat is adunk neki. Hiszen a napokban a Trubadúr előadására, néhányan az élelmesebbek közül takarókkal a karjukon érkeztek a

filmszínházba, mintha csak jégkorongmérkőzésre mentek volna.

így van ez több községben is. A tiszanánai könyvtárosnak, Erdélyi Bélának is az lenne a kívánsága, hogy a mozilátogatókat meleg terem várja, mert bár Tiszanána népe nagyon szereti a kultúrát, szereti a szép és jó filmet, nem szívesen megy moziba, mert a látogatókat hideg terem várja. An- dornaktálya dolgozói is dideregve nézték végig a filmeket, ha a hang és a fény megengedné azt, hogy egyáltalán értsék. Idősebb Zohány János régebben nem járt moziba. Ezt most nagyon szívesen pótolná, de bizony Poroszlón is sok a hiányosság. Koncz Sándor Ver- pelétről pedig két oldalon tett javaslatot a MOKÉP felé, hogyan lehetne változtatni azon. hogy a verpeléti mozilátogatók szívesebben járjanak az előadásokra. „ ... Mindenki egyszerre akar az előbbi előádás- ról kijönni és a következő előadásra bemenni. És mindezt ugyanazon, ráadásul elég kicsi ajtón. Miért tolakodnak? Mert a jegyvétel, ha veszekedve is, de sikerült, s ha nem tapossa le az ember az előtte- lévőt, úgy hely nem biztos, hogy jut. Sokkal több jegjret adnak el, mint amennyi ülőhely van. Úgy vélem, időszerű lenne már. hogy az illetékesek a fentieket orvosolják, hiszen a közönség azért megy a moziba, hogy tanuljon és szóra kozzon. A fentieken jó volna úgy segíteni, ha a ki- és be járatot másképpen oldanák meg, ha a jegyeket és az ülőhelyeket egy és ugyanazon sor- és helyszámmal látnák el.“ Ugyanezt kívánják a poroszlói

mozilátogatók is. Ezenkívül naponként érkeznek hozzánk olyan levelek, melyben a dolgozók kérik, hogy a kultúrott- honokban lévő mozikban fűt- senek be, takarítsanak ki, hogy tiszta és meleg helyiségekben szórakozhassanak.

Az ősszel a MOKÉP ankétet tartott a községek mozivezetőinek.. Ezen mi is részt- vettünk és hallottuk, hogy már ekkor felhívták a figyelmét a MOKÉP vezetőségének: gondoskodjanak arról, hogy elegendő téli tüzelő álljon rendelkezésre a kultúrotthonoknak, a községek filmszínházainak és ne használják ezeket a helyiségeket se raktárnak, se magtárnak, se más hasonló célra. A MOKÉP vezetője ekkor ígéretet tett, hogy mindent elkövet annak érdekében, hogy az előző évhez képest változtassanak a MOKÉP munkáján s ez valóban így is történt. A nagyszerű műsorpolitika szórakoztató. sokrétű tanulságos filmeket küld a községbe. De ez nem elegendő. A jó filmek mellett a közönség észereveszi a hideget, a szemetet. Mindnyájunknak, így a MOKÉP- nek is az a célja, hogy még szebbé, színesebbé, gazdagabbá tegyük a dolgozók szórakozását. Ezért fontos, hogy a MOKÉP többet törődjön a dolgozók panaszaival, hallgassa meg javaslataikat, fogadja el bírálataikat (de ne úgy, mint a gyöngyösi dolgozókét), ne vegye azokat személyeskedésnek, sértésnek. Fogadja el jó javaslataikat. Igv közös erővel elérjük, hogy a nagyszerű, szórakoztató filmek mellett a nézőtér is kellemesen meleg, tiszta lesz.

LEVEL KÉKESRŐL

Betegségem miatt két hét óta a kékestetői gyógyüdülőben tartózkodom. Nem tudom, de nem is akarom, elhallgatni, hogy az orvosok és az ápolók szigorúan, de annál önfeláldozóbban iparkodnak visszaadni a dolgozók egészségét. Sokszor gondolkozom azon, mikor a táj, az épület szépségét, a magaslati levegő nagyszerűségét élvezem, hogy a nyomorúságos múltban — csak a, felső tízezer számára volt mindez elérhető. A társalgóban most — a hajdani kártyacsaták és tivornyák helyén — a keszonmester, a vasmunkás, az asztalos, a tisztviselő, a tudós szórakozik a kötelező pihenő után.

Repül a golyó az asztali tekénél, nagy az izgalom, Ki üt egyszerre kilencet? Másik asztalnál dominóznak, amott egy vidám társasjátékon nevetnek. Aki a csendet szereti a „suso- gó“-ban, egy virágokkal körül rakott helyiségben a legnagyobb csendben olvashat.

Ennyi szép, ennyi jó után most rátérek arra, ami nincs Kékestetőn. Volt egy IBUSZ pavilon, amely december 15- én bezárt, Úgy hírlik, hogy

egy népbolt veszi át. Már leltároztak is, de a 300 betegnek azóta sincs hol megvennie a szappant a fogkrémet és más egyéb igen fontos közszükségleti cikket.

Mi nincs még? Az épületben van postahivatal, de nincs kékestetői képeslap. Azaz van, de le kell érte menni Mátraházára, Található még egy képeslap, amelyen egy sivár erdőrészlet van egy görbelábú emberrel, de — teljes joggal — ez senkinek sem tetszik. Nincs a postán levélpapír sem. Van ugyan Utasellátó, de nem a. betegek részére, bár ott is szoktunk vásárolni egyet s mást, például cigarettát. Ezelőtt 10 nappal ugyan az is kifogyott, ötéves terv még most sem kapható és ha kifogy a cukrászsütemény, ami nálunk nagy közszeretetnek örvend, napokig nincs utánpótlás. Apró-cseprő ügyeknek tűnnek ezek, de mégis zavarnak abban, hogy teljesen jól érezzük magunkat, Gémes Ferencné Kékestető, gyógyüdülő, j

FILM

A VITORLÁS TITKA

Január 14—19-ig mutatja be az egri Dózsa filmszínház „A vitorlás titka'1 című kedves, életörömmel teli filmjét, amely a szovjet pionírok kalandjairól szól. Három bátor gyerek felfedez egy polgárháború idején elsüllyedt vitorlás hajói és elhatározzák, hogy ezzel szállnak tengerre. A pompás vakáció után sok új ismerettel gazdagodva térnek haza otthonukba.

II I H III I I S

A Szilvásvárad! Fűrészüzem fiz:kni dolgozókat felvesz. Napi étkezés 4.80 Ft. Lakást, munkaruhát biztosít.

Egy vizsgázott szakácsnő állást

keres 15-ével. Eger, Agyagos-utca 13.

Azonnali belépésre férfi munkaerőt vessünk fel, munkásszálló, üzemi é; kezde biztosítva. FeJnémeti Cementipari Vállalat.

Forgalmi könyvelésben is jártas pénzügyi előadót keresünk Egri Bútorgyár. Eger, Grónai S.-u. 3.

Építés és gépmíiszaki felkészülte seggel rendelkező munkavállalót keresünk felvételre. Megkívánt alapkép zettség: technológia. Hevesmegyei

Terméuyforgalmi Vállalat, Eger.

A RÁDIÓ MŰSORÁBÓL

1954 január 11, hétfő. Kossuth-rádió: 11.30: Cseh

szlovák és német, fúvószenekarok. 12.10: Hanglemezek. 12.30; A Magyar Rádió népi zenekara játszik. 13.30: Régi Magyar operákból. 15.30: Táncdalok. 16.00; Ifjúsági fejtörő. 16.25: Műsor az úttörokzenej szakköreinek. 16.40. V-tT: oszolunk laiusi In Kgatólnk- nak. 17.10; Levelekre válaszolunk. 17.20: Legénv András köszöntője. 17.40: Mcgem'ékezés Tolsztojról. 18 10: Ismerkedés zeneiroda'inunkkal. 19.00: Koreáról. 19.20- Jó munkáién szép muzsikát. 20.15: Esti krónika. 21.00; Albán zenei hét. 21.48: Pepper: Magyar rapszódia. 22.20: A Magyar Rádió népi zenekara iái- szik. 22 to. pe*öf'' Sándo” vidám versei. 23.00: Miljutyin-est.

Petőfi-rádió: 8 20: Hanglemezek. 9 40: A gvermet,rádió műsora. 10 10; \z állami népi egvüt- tes zenekara játszik. 11.00: övo d-ímk műsora. 14.n0- a r-m*-- kisegyüttese játszik. 15.23: Bartók négy szlovák dal. 15.30; Szovjet művészek hangversenye. 16.00: Kádas József műsora. 16.30: A mnni-er->kék eervütte-e énekel. 17 20; ifhV-ágl műsor. 17.40: Sz'v k:\vii. u.iS: r«mev,et,e'Me':7,*ő o'ö- adás 19 10; A Moszkva! Rád’ó v’itása. 19 40: Sncdifradó. 20 00: Tj.-inglemezek. 21.10: Tánc- zene. 22.00: Operarész’etek!.

Január 12. kedd.

Kossuth rádió; 11.30: If i. Mnvvarl Imre és zenekara látszik. 12 15: DéM hangverseny. 13.00 Tóth József éneke). 13.10: A’bá" ívterone 1Y3Ó: RaWzena. 14.45 n’áh KA’mán zenekara JáUz'h 15.15: Operarészlelel-c. 16 40Válaszo’unk falusi hallgatóink kérdések-e. 17.10; Szív küldi. 17.40: Három fiatal költő versel.

18 00: A Moszkvai Rádió összeállítása. 18.30: Operettrészletek,. 19.30: Egy falu egy nóta. 21.00: Tánczene. 23.00; Mi történt a nagyvilágban. 23.05: Mulató- nóták. 23.35: TánczenePetőfi-rádió: 8.20: Hanglemezek. 9.20: Kis iskolások műsora. 10.10: Filmzene. 11.00; Pénzügy- Orzenekar játszik. 14.00: Délutáni hangverseny. 15.00: A rádió kisegyüttese játszik. 15.40: Téli tölgy- Jurij Nagibin elbeszélése. 16,10: Ä Moszkvai Rádió műsorából. 17 30: Muzsikáló Karcag. Zenés riport. 18.55: Tánc- zene. 19.15: Az Ifjúsági Színház Kamat-színházából: Mátyás király Debrecenben. 22 30; Dalok és csárdások.

Január 13, szerda

Kossuth rádió: 11.30: Tánczene. 12.15: Déli hangverseny. 13.00:

A rádió operettjeiből. 14 40:

Hanglemezek. 15 40; Könnyű ze ne 16.00: A gyermeklrádió műsora. 16 40: Válaszolunk falusi hallgatóink kérdéseire. 17 10.

Kedves Hallgatóink! Leve'elme válaszolunk. 17.25; Szív küldi. 18.00: Ifjúsági műsor. 19 00:

Ilangosujság- 19 30: Verdi: Aida. Opera négy felvonásban. 22.40' Tánczene. 22-50; Évszakok mű lása. Versek. 23.00: Előadóművészeink műsorából.

Petőfi-rádió: 8.20: Hangleme

zek. 9.20: A gyermekrádió mű sora. 9.40: Dnltanulás. 10.10;

Liszt zongoráművelből. 11 00: Népek, dalai- 14.00: A Magyar Rádió Kisegyüttese játszik. 14,30: Köny- nyű kamarazene. 14.50; ismeret terjesztő előadás. 15 00: Operett zene. 15.40: Jó kis kirándulás. Asztalos István elbeszélése. 16 00 Hangverseny ú| letnezo'nkbö' 16.54: Üzemi kórusok. 17.25: Ma gyár nóták. 17.40; Menyegző Krisna Csaniar elbeszélése. 18.30: A Moszkvai Rádió össze I

állítása. 19.00: Magyar és Szovjet filmzene. 20.00: Jó munkáért szép muzsikét. 20.40: Ismeretterjesztő előadás- 21.00; Zenés iro dalmi műsor. 21.30: Az Állami Népi Együttes zenekara játszik. 22.00: Tél. Zenés irodalmi össze állítás.

Január 14 csütörtök

Kossuth-rádió: 11.30: Füvósinduiók. 12.15; Déli hangverseny 13.00: Ifjúsági kórusok. 13 30: Matyóföld Halaiból. -13.55: Pol- janszkij: Karnevál-keringö. 14 15: A rádió gyermekműsora- 16.00: Fájdalom földje.- Szicília, Giuseppe Gareite regényének ismertetése. 16.30: Magyar népdalok. 16 40: Válaszolunk fa'usi halig« tóink kérdéseire. 17 10: Picket: Ignác Kossuth-dijas gyalus ley kedvesebb lemezeiből. 18 00: A Moszkvai Rádió összeállítása- 18.30: Albán zenei hét. 19.30: Egy falu — egy nóta. 20 15: Ze nés irodalmi tarkaest. 21.15: Tánczene 22.20; Szimfóniku- hangversenn . 23.30: Tánczene.

Petőii-radio: 7 30: Színházak é- mozik műsort!. 8 20: Zenekari muzsika. 10.10: Hanglemezek- 10.30; Magyar tájak, dalai. 11.00: Hangszeres táncok. 14.00: Dél utáni hangverseny. 15.00: A Magyar Rádió Kisegyüttese játszik 15 40; Operai-észtetek. 16 30: Fiaialok zenei uiságja. 17,25: Hogyan állítsuk be a folyamatos takannánvtermesztóat az üzem tervbe? 18.30: Szív küldi. 19.10; Szimfonikus táncok. 20.00: Schu bon: TÓM utazás, da’ciklus U rész. 20 30: A Fővárosi Népi 7.0 ne kar Júts/fW. 21.00; Vidám muzsika 21 10: \ tűzmadár nvomá- ban. 21.40. Táncáén©, 22.00 \'(g- Operákból.

m

M

J