Népújság, 1954. január (1-8. szám)
1954-01-28 / 7. szám
7. NÉPÚJSÁG 1954 január 28. Nagy segítséget nyújtott a taggyűlés a káli párttagok munkájához A káli kOZSégi pártszervezet kommunistái szombaton este tartották taggyűlésüket, ekkor beszélték meg a Központi Vezetőség határozatát az alapszervi vezetőségi tagok újjává- lasztásáról, valamint a Központi Vezetőség és a miniszter- tanács közös határozatát a mezőgazdaság fejlesztéséről. A taggyűlés — melyen a tagság 80—85 százaléka vett részt — nagy segítséget nyújtott a további munkához. A vezetőség beszámolója — melyet Ssjabó Gyuláné titkár elvtársnő ismertetett — megmutatta az alapszervezet, az alapszervezethez tartozó kommunisták munkájának jelentőségét a párt politikájának megvalósításáért folyó harcban. Ebből kiindulva tárta a tagság elé a vezetőség újjáválasztásá- nak fontosságát. Az alapszervezet csak akkor végezhet jó munkát, ha párthoz hű elvtársak állnak a pártszervezet élén, olyanok, akik legfontosabbnak a párt politikájának megvalósításáért, a nép érdekéért folyó harcot tartják; olyanok, akik értik a párt politikáját és területükön megfelelően alkalmazzák azt; olyanok, akik képesek arra, hogy érvényre juttassák munkájukban a kollektív vezetést, akik tiszteletben tartják és állandóan mélyítik a pártdemokráciát; akik a párton- kívüliek tömegének megnyeréséért és mozgósításáért harcolnak; akik az elmúlt idő alatt jó munkájukkal bebizonyították. hogy képesek harcolni a párt célkitűzéseinek megvalósításáért. A beszámoló rámutatott. hogy a vezetőség újjává- lasztása újabb jelentős lépés a pártdemokrácia alkalmazásában. A KV júniusi határozata óta a káli községi pártszervezetben is nőtt, erősödött a pártélet demokratizmusa, s nőtt a párttagok aktivitása, fejlődött a bírálat és az önbírálat is. A vezetőség azonban hosszú időn át nem harcolt a pártdemokrácia érvényrejuttatásáért. Az 1951-ben választott vezetőségi tagok közül egy sincs már a én, s többször álltak olya-1 nők a pártszervezet élén, akiket nem a tagság választott, akiket egyszerűen „előléptettek“ vezetőségi tagnak a felsőbb pártszervek. A mostani vezetőségválasztások, melyek a pártdemokrácia jegyében folynak le, tovább erősítik, fejlesztik a pártdemokráciát. A pártélet mély demokratizmusát biztosítja, hogy a taggyűlésen maguk a párttagok, az alapszervezet gazdái döntenek arról, hogy kiket választanak meg vezetőjüknek. A pártélet demokratizmusát, a párttagság jogainak érvényesítését tovább fejleszti a KV-nek az az intézkedése, hogy most először, az alapszervezetekben is titkos szavazással kell megválasztani a pártvezetőség leendő tagjait és a felsőbb pártértekezletre a küldötteket. A beszámoló felhívta a párttagok figyelmét: minden párttag készüljön fel jól a választásokra. hogy a termelésben élenjáró, a dolgozó parasztok, az értelmiségi párttagok közül azokat válasszák az új vezetőségbe, akiknek jó munkája nyomán fellendül a pártélet és erősödik a pártonkívüliekkel való kapcsolat. A második napirendi pont ismertetésénél Szabó elvtársnő kivonatosan ismertette a mező- gazdaság fejlesztéséről szóló határozatot, beszélt azokról a nagyszerű lehetőségekről, feladatokról, melyeket e határozat népünk, párttagjaink elé tűz. Elmondotta, hogy a határozat megvalósításában a párttagoknak kell élenjárniok. A beszámoló helyesen mutatta meg azokat az elveket, melyeket a két határozat magában foglal. Hibája, hogy csak általánosságban beszélt a két határozatról. Ezt a beszámolót a megye, az ország bármely taggyűlésen elmondhatták volna. Egyetlen szó sem volt arról, hogy ezeket az elveket hogyan valósítják meg a káli kommunisták, egyetlen utalás sem volt arra, hogy mit kell tenniük a helyi viszonyokat és lehetőségeket figyelembe véve. Ha megmutatta volna a beszámoló, hogy például a gabona- termelés növelése mit jelent Kál község dolgozóinak — vagy a gyümölcs-, szőlőtelepítés, a talajjavítás, az állat- tenyésztés fejlesztése — ez lelkesítette volna a párttagokat. S ha a párttagok lelkesedésüket átviszik a pártonkívüliek- re, soha nem látott eredmények születnek. Mivel a beszámoló általános volt, nehezen, vontatottan indultak a hozzászólások is. A hOZZ3S2ÓIÓk részben pótolták a beszámoló hiányosságát. De megmutatták azt is, hogy a párttagok felszólalásai tartalmasabbak, mint ezelőtt néhány hónappal. Eltűnt a frázis, helyette valamennyi hozzászóló az egész párttagságot, az egész községet érintő problémákat mutatott meg. Idősebb Veres Ferenc bírálta a beszámolót, s elmondotta azokat a túlkapásokat, amelyeket a pártszervezet vezetősége elkövetett, megsértve a pártdemokráciát. Szecskó András a község dolgozó parasztjainak véleményét hozta a taggyűlés elé. Elmondotta, hogy a dolgozó parasztok örömmel, lelkesedéssel beszélnek a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozatról, s gondosan tanulmányozzák azt. Hiányolják azonban, hogy több kisebb mezőgazdasági eszközt nem tudnak hol vásárolni. Patkósarkot sem kapnak, kocsitengely is kellene. Hevér István dolgozó paraszt örömét fejezte ki, mert kormányunk minden lehetőséget megad a mezőgazdaság fejlesztéséhez. összehasonlította a dolgozó paraszt mostani életét a régivel, s azt mondta, hogy „ilyen értéke — mint most van — Mátyás király óta nem volt a dolgozó parasztnak. A felszabadulás előtt egy alkalommal fizetni mentem a községházára, s a jegyző kizavart, mert sár volt a csizmámon. Köszönésemet azzal fogadta, hogy menjek ki, mert úgyis büdös vagyok és még sáros is. Azelőtt cipőnk se volt, papucsban jártunk. MQst öröm az embernek, hogy mindenült megelégedett emberekkel találkozik . .. Annyi gépet soha nem láttam, mint mostanában. Mindezt a munkások adják, s ezért mi úgy dolgozunk, hogy elláthassuk őket élelemmel. Most már mi a tavaszra készülünk. Korán akarjuk kezdeni a munkát, hogy több legyen a termés.” De elmondotta azt is, mik bosszantják a parasztot. A tartalékföldek elosztásánál hibát követtek el. Nagyon sok olyan ember kapott földet, aki nem akarj à megdolgozni, s egyik a másiknak adja. spekulálnak vele. Kovács elvtárs tanácselnök arról beszélt, hogy milyen intézkedéseket tett eddig a tanács a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozat végrehajtása érdekében és a most alakuló termelési bizottságok jelentőségéről beszélt. Hozzászólt a taggyűlés munkájához Ipacs elvtárs, a járási pártbizottság osztályvezetője és Hudák elvtárs, az egységes falusi pártvezetőség titkára, s még többen. Valamennyien a beszámolót egészítették ki. Az most 3 feladat ^ káli községi pártszervezet kommunistái előtt, hogy a taggyűlés határozata szellemében minden egyes dolgozóhoz eljuttassák a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozatot, minden egyes dolgozóval megértessék, hogy mi a feladata e határozat megvalósításában. Gondosan kell készülniük a vezetőségválasztó taggyűlésre. Mérlegeljék a mostani vezetőség és a párttagok munkáját, hogy döntésük alapján olyan vezetők kerüljenek a pártszervezet élére, akiknek jó munkája még előbbre viszi egész népünk ügyét. Papp János Akik megyénk asszonyait képviselik Mega Józsefné gyöngyösoroszi asszonyt Is küldöttnek választották. Tóth Sándorné. az Egri Dohánygyár napköziotthonában dolgozik. Bartók Andrásné atkári küldött családja körében. Sztahanovista bányászok ankétja Petőfibányán Meghitt, burái i környiepei- be i. családias légkör-ben zajlott le január 24-én, Petőfibányán megyénk élenjáró sztahanovista bányászainak értekezlete, ahol szénbányászatunk kiválóságai, vájárok, műszakiak, vállalatvezetők, üzemi párttitkárok beszélték meg szénbányászatunk legfontosabb problémáit és ezévi feladatait. A széncsaták nagynevű hősei, akik a termelésnek, a múlt és ezévi tervteljesítésnek aktív harcosai, most szavakkal, tapasztalataikkal, javaslataikkal járultak hozzá a szénbányászok nagy feladatainak sikeres végrehajtásához. Az itt elhangzott hozzászólások és javaslatok távol állottak minden üres 'és- légből kapott szólamoktól, a részvevők na.gy , szaktudására, többéves tapasztalataira épültek. Krislon Béla elvtár? a nyász szakszervezet TB-elnöke, beszámolójában ismertette a Sztahanov-mozgalom eredményeit. Az elmúlt évben egyes üzemeknél jelentősen növekedett a sztahanovisták létszáma, így' például Egeresehlben a múlt év első felében 22-re. majd a második félévben 46- ra emelkedett számuk. Petőfi- bánya összes dolgozóinak 4.4 százaléka sztahanovista. A múlt évi termelési eredmények és sikerek elérésében, a különböző vereenyváMal ások teljesítésében nagyrészük volt sztahanovistáinknak. Kriston elvtárs rámutatott a SztaJianov-moz- galotn hibáira is, melyeket megerősítettek a hozzászólások is. A gyöngyösi XII-es aknaüzem az elmúlt év folyamán nem- tudott nevelni új sztahanovistákat és a sztahanovista, sz’ntet elért dolgozók felterjesztését a régi vállalatvezetöség is akadályozta,. Csak az év végén terjesztettek fel sztahanovista tetésre kilenc dolgozót. helyen és több esetben csak formálisan, papíron ismerik el őket, a gyakorlatban annál ke- vésbbé. Régebben az is előfordult, hogy egyesek teljesen jogtalanul kapták meg ezt a kitüntetést. A vállalat vezetősége és a szakszervezet mint a sztahanovista-mozgalom gazdá. ja, sokszor nem áll hivatása magaslatán, nem biztosítja kellőképpen a sztahanovisták számára azokat a kedvező munka- feltételeket, amelyek mellett még többet tudnának terme'ni. Keveset foglal koznak egyéni problémákkal, a rájuk vonatkozó rendeleteket csak merev, aid- minfeztratív módon kezelik. Godó Sándor sztahanovista elmondta, hogy sokszor még kül- ső'eg sem fejezik ki a megbecsülést, a kitüntetéseket minden ünnepélyes keret mellőzésével adták át nekik. A vita tanulságai, hogy tovább kell szé'esí- teni a sztahanovista-mozgalmat és még nagyobb megbecsülést kell adni a termelés élharcosainak. A sztahanovista-mozgalom helyzete megyénkben bák'tunTöbb Nevelj új bányászt frontot. Hiányosság mutatkozik a vájároktatás területén is. Az oktatás színvonala alacsony, a vidékre hazajáró dolgozók, s a több éves gya,korlattal rendelkező csillések nem akarnak vá- jártanfolyamot végezni. Blaskó András véleménye szerint nagyobb teret kelj engedni az új dolgozók kívánságainak, mindenkit kezdettől fogva arra a munkahelyre kell beosztani, ahová kéri magát, s ott néhány nap alatt elválik, hogy lehet-e bányászt faragni belője. Visz- szaélések mutatkoztak a vállalatok vezetői részéről, amikor több dolgozónak, — aki neveléssel foglalkozott — nem fizették ki kellőképpen az új dolgozó neveléséért járó pótdíjat. A nevelők részéről is sok lelket- lenség és visszaélés volt tapasztalható, amikor ők elsősorban nem a nevelést tartották szem előtt, hanem, az új dolgozó munkáját a saját maguk normájának emelésére használták fel. Az is hiba, ha szakmailag nem megfelelő emberre bízzák az új dolgozók nevelését. Bakos elvtárs javasolta,, hogy a jövőben tervszerűen szervezzék meg a bányajárásokat és ez idő alatt nyújtsanak tantervszerinti megállapított elméleti oktatást is. Palla Ferenc, aki már régóta nevel fiatalokat, az új dolgozók jó megismerésében, a velük való emberséges bánásmódban, állandó megértésben segítésben, tanításban és szeretetteljes nevelésben látja sikerei titkát. Láthatjuk, hogy nem kisebb do’ogról van itt szó, mint a nevelésről, az utánpótlásról, s ezen a téren még mindig bőven akadnak hiányosságok. Balesetvédelem Nemrég több baleset történt a rózsái IX-es aknánál. Ha ebbő! kiindulva vizsgáljuk bányáink balesetvédelmét, akkor ezen a téren is látunk még ja>- vitásra, váró hibákat — állapították mag az ankét részvevői. Petőfibánya lignitje természeténél fogva, fejtés közben állandóan omlik és így sok az omlásból származó kisebb baleset is. Nem válogatják ki eléggé az ácsolatnak való oszlopokat sem, » nagy nyomás alatt lévő vágatokban gyakran pipaszár vékonyságú ácsolatokat használnak. Az anvagtakaré- kosság természetesen fontos, de ne takarékoskodjunk az emberi élet rovására. Hiányos a rózsái IX-es aknánál a, baleset- védelmi oktatás is. Az előírt heti három perces leszállás előtti oktatást sem tartják meg rendszeresen. Nem figyelmeztetik kellőképpen a dolgozókat az egyes bányáknál várható veszélyekre. A hat napos bánya- járási idő alatt is fontos a ba’- esetvédelmi oktatás megtartása, a bányában való közlekedés, a csillék és a kaparószalagok melletti viselkedés megtanítása. A balesetek megelőzésének előfeltétele, a munkahe’yek biztonságossá tétele és a dolgozók balesetvédelmi oktatása. Fordítsunk mindezekre a jövőben nagyobb gondot. Javítsuk a munkafegyelmet Az elmúlt évben a „nevelj új bánvászt”-tnozga!om keretében mindenhol megkezd lék az új hânyàszîiafalok nevelését. A hány ás ’nevelés tap aiszt a! at a í ról, módszereiről egyaránt több értékes javaslat, hozzászólás hangzott le. Varga János. Pe- 1 "hánya főmérnöke szerint a nevelést a jó szervezéssel kell kezdeni. Külön ki kell válogatni a tanulni akarók, s ez. oktatók csoportjait, azután a, csoportok tagjaival, çgyenkmt kell beszélgetni, s ekkor magyarázzuk meg nekik’, értessük meg velük feladataikat. A tanítás azután lehet egyéni, vagy csoportos. Mindig azt alkalmazzuk, amely az illető hely sajátosságainak a legmegfelelőbb. Szép eredményeket érnek el a csoportos oktatásban Petőfibányán, ahol függe'lenített munkamód'SBerátadó „foglalkozik a fiataltokkal. Ha a körülmények megengedik, minden tizem létesítsen külön tanulóAz értekezleten sok szó esett a, munkafegyelemről. Az öntudatlanabb dolgozók egyrésze visszaél azzal a kormányintézkedéssel, amely eltörölte a pénz- büntetést. így minden vállalatnál sok az igazolatlan mulasztás is. Lelkiismeretlenség mutatkozik a munkaidő kihasználásánál és a munkaátvételekné!. i Különösen az új dolgozók között gyakoriak az ilyen esetek. Itt vetődik fel a műszakiak részéről az ellenőrzés, a felügyelet kérdése. Nagyfokú mulasztás1 köveinek e] és tehetetlenséget árulnak el azok a műszakiak és felügyelők, akik nem ellenőrei és nem irányítói a termelőmunkának, szemethúnynak a szabálytalanságok, visszásságok fellett. Elmondották a bányászok. hogy jóindutatúlag igazolják a mulasztásokat, átveszik a rossz minőségű, munkát, nem hajtják végre a felsőbb szervek utasításait. A felügyeleti munka javítása, érdekében a Gyöngyösi XII. akna- üzemnél bevezették, hogy a váltás, illetve kiszállás után a felügyelet jelentést tesz a vállalat vezetőségének a munkaiidő lefolyásáról, az ott történt rendkívüli és rendellenes eseményekről. A felügyeleti szerveken kívül nagy feladat vár a sztahanovistákra a munkafegyelem megszilárdításában. Sok jó kezdeményezés szü'etett már ezen a téren a sztahanovisták részéről. Petőfibánya egyik sztaKössenek a vállalat A'incze Géza- elvtárs az Eger- csehi Bányavállalat részéről elmondta, hogy nincs munkamódszerátadó, fahiánnyal küzdenek, a monosbéli osztályodéban nincs elegendő fa és nem kapnak ainvagot a nagytelepi fej'esztésnél alkalmazandó TH gyűrűs és MOLL ívesácsolás- hoz. Tóth József a rózsái IX-es akna dolgozója a műszaki feltételek javítását, frontjukra, (a VII-as frontra) külön szállítószalag beállítását kérte, ezenfelül kérte, hogy osszanak be hozzá új dolgozókat, ő is szívesen foglalkozik nevelésükkel. Bakos elvtárs arról panaszkodott, hogy a gyöngyösi XII-es aknánál nincs gépműhely, az elromlott gépeket Petőfibányán javít jók, de itt is háti érbe szorítják a gyöngyösi bányaüzem gépeinek javítását. A gépek és egyéb anyagok gyors és biztos kevés szó esett a minőségi terme’ésről és a feltárási munkákról. Az értekezleten részvevők közelebb kerültek egymáshoz, jobban megismerték egymás problémáit, tapasztalatait. Az elhangzott tapasztalatok, javaslatok most- már vallóban csatk úgy lesznek hasznosaik, ha mindannyian a gyakorlatban felhasználják, hasznosítják azokat és ezek szelhanovistája kijelentette, hogy csak olyan ember dolgozhat vele egy fronton, aki nem hiányzik és mindvégig fegyelmezett lesz. Ez a csapat azóta, is állja szavát. A munkafegyelemhez tartozik az állandó és egyenletes termelés, üzemeltetés, amely a ciklusos munkamódszer szigorú és pontos betartásával érhető el. így dolgoznak Petőfibánya. mind a 23 aknájában. Varga főmérnök elvtárs kiszámította., hogy ilyen munkamódszerrel átlag két méteres frontsebességet érnek el és egy közepes minőségű frontos csapat is képes biztosítani a zavartalan terv szerint előírt termelést. >k újítási szerződést szállítása, érdekében a. bányavállalat tehergépkocsit kért. Az előjavítási és bányafenntartási munkák fokozott biztosítását kérte Godó Sándor, hogy a termelés menetében ne á’ljon elő fennakadás. A szállítás megkönnyítése érdekében a Mátravidéki Erőművel összekötő újabb drótkötélpálya- építését sürgetik. A jó módszerek, tapasztalatok terjesztése érdekében Bakos elvtárs javasolja, hogy a vállalatok kössenek egymással kölcsönös segítségnyújtási szerződést, amely szerint kötelesek lesznek tapasztalataikat egymásnak átadni és ezáltal egymás munkáját támogatni. Igen értékes vo't és sok hasznos tapasztalatot hozott ez az értekezlet. A termelő munka é'harcosai, kiválóságai szóltak itt egymáshoz és nem hiába. Hibaként róható fel, hogy 3 takarékosságról lemében folyik le a Magyar Dolgozók Pártja tiszteletére indult kongresszusi verseny, melynek előkészületei mar minden üzemnél megtörténtek. Ez az ankét és az itt elhangzottak megvalósítása jótékonyan hat a mindennapi terme'őmunkára és eredoiénvét a gyakorlatban tudjuk majd igazán lemérni. Cs&szár Istváut
