Népújság, 1954. január (1-8. szám)

1954-01-24 / 6. szám

A NÉPÚJSÁG 1954 január 24. LEGFONTOSABB FELADATUNK A MUNKAFEGYELEM MEG JA VÍTÁSA (Tudósítónk) ÁLLOMÁSUNK dolgozói *— különösen az idősebbek — jól tudják, hogy mit jelentett a múltban a kapitalista mun­kafegyelem. A dolgozók ön­érzetének lábbaltiprásától egé­szen a testi fenyítésig igen szé­les és sokrétű fegyelmező esz­köz állt a hatvani állomásfő­nök urak birtokában. Mindeze­ken túl a munkanélküliség is fegyelmező eszköz volt a kapi­talisták kezében. A felszabadulás után felszá­moltuk a munkanélküliséget. Nem lóg Dalnok lesz-kard ja­ként dolgozóink feje fölött az elbocsátás réme. Dolgozó né­pünk tiszteli és becsüli vas­utasainkat, akik eddigi jó mun­kájukkal elősegítették szocia­lista hazánk építését. Hatvan állomás dolgozói is 1953-ban az élüzemjelvény, majd a minisz­tertanács és a SZOT vándor­zászlajának elnyerésével ki­vívták dolgozó népünk megbe­csülését. Az új évben, építé­sünk új szakaszában minden eddiginél nagyobb feladatok hárulnak Hatvan-állomás dol­gozóira. Különösen a mező- gazdaság részére érkező vető­mag, műtrágya, üzemanyag, mezőgazdasági gépek stb. pon­tos és sérülésmentes elszállítá­sával kell öregbíteni állomá­sunk dolgozóinak hírnevét. AZ UJ FELADATOK meg­valósításának egyik feltétele a munkafegyelem megszilár­dítása. Az elmúlt esztendőben ezen a téren komoly javulást 'értünk el, amit legjobban a tervteljesítésben elért kima­gasló eredményeink bizonyíta­nak. 1953 év harmadik negye­dében szép teljesítményt mu­tattak fel a hatvani állomás vasutasai, de az élüzemjel- vényt mégsem nyerték el. Nem nyerték el azért, mert a köz­lekedő vonatokkal balesetek történtek állomásunkon. Az állomás párt-, szakszervezeté­ben és vezetőségében az ön­elégültség nyomait lehetett észrevenni, nem látták előre, hogy a dolgozók körében még nem elég népszerű az utasítás­szerű munka, nem harcoltak eléggé annak maradéktalan betartásáért. Nem vették észre a jó barátság képében jelent­kező „bratyi-szellemet“ szol­gálat közben, és el-eltűrték a kisebb lazaságokat, amiknek utólag súlyos következményei lettek. Az 1953-as év Hatvan-állo­más dolgozói részére legfőbb tanulságul azt hozta, hogy a munkafegyelmet elsősorban az utasításszerű munka elvégzé­sével kell megszilárdítani. Eb­ben az évben teljes egészében fel kell számolnunk a szolgálat- közbeni „haver“-szellemet és a katonás magatartást érvé­nyesíteni kell állomásunk minden területén. AZ ELMÚLT ÉVEKHEZ vi­szonyítva, 1953-ban nagy mér­tékben emelkedett dolgozóink öntudata. Kezd kialakulni a bírálat a felsőbb vezetés felé, csökkent az igazolatlanul tá­volmaradók száma, kevesebb lett a részegek, a fegyelmezet­lenek száma. Az utóbbi idő­ben itt-ott már maguk a dol­gozók bírálták meg a szolgá­latban, vagy a szolgálat előtt alkoholt fogyasztókat. Nap mint nap a szolgálatkezdések alkalmával a brigádtagok előtt felelősségre vontuk a fegyel­mezetleneket. Felelősségre vontuk a brigádvezetőket is, kik nem jelentették az ittas társukat, s közben az egyik dolgozó nem volt szolgálatké­pes állapotban. Népnevelő­munkával bebizonyítottuk, hogy fegyelmezetlen magavise­letével nemcsak saját magát és családját, hanem dolgozó­társait is megkárosította, mert kevesebb létszámmal, kisebb teljesítményt tudott elérni a brigád. A szakmai tudás elsajátítása, annak állandó fejlesztése min­den becsületes vasutas dolgo­zónak hazafias kötelessége. A technika fejlesztése, az új, szo­cialista szellemű utasítások gyakorlatban való végrehajtá­sa: az új kormányprogramm sikeres végrehajtásának elen­gedhetetlen követelménye. A pénzbírság eltörlése a vasút területén a régi, már bevált és még inkább új módszerek el­sajátítása és használata elé állította az állomás vezetőit, Az új dolgozók szervezett ok­tatása, a vizsgákra való fel­készülés, általában kötelező oktatáson való részvétel, saj­nos, még nem vált vérévé minden hatvani vasutas dol­gozónak. Az el-elmar adózók nevelése, a notórius iskolamu­lasztók kipellengérezése, az ok­tatásban élenjárók megdicsé­rése és a közösség érdekében jól bevált módszereket alkal­mazzuk a tanulással szemben tanúsított közöny felszámolá­sára. Felelősségrevonást kellett alkalmazni a munkafegyelem lazítása esetében. Ha olcsó népszerűségre törekedett vol­na az állomás vezetősége, ak­kor nem értünk volna el ilyen eredményeket. Az új szakasz­ban további harcot kell foly­tatnunk a lógók és a fegyelme­zetlenek ellen. Ki kell szélesí­teni a népnevelőmunkát és még inkább igénybe kell ven­nünk a párt- és szakszervezet segítségét. A fegyelmezés mun­kájába be kell vonnunk a dol­gozókat és a brigádtagokat is. Arra kell törekednünk, hogy maguk a dolgozók ítéljék el a munkafegyelem-lazítókat, és olyan szellemet kell kialakíta­ni az állomás területén, hogy a lógás, naplopás szégyen, és megvetés jár érte. A PÁRTTAGOK és párton- kívüliek politikai oktatása, szocialista szellemben való ne­velése a bírálat és önbírálat kifejlesztése, a kommunista példamutatás ezen a téren is segítséget jelent dolgozóink ön­tudatának emelésében és a fegyelem megszilárdításában. Párt- és szakszervezeti veze­tőknek minden eszközzel küz­deni kell a politikai iskolák lemorzsolódása ellen, az elő­adóknak adott nagyobb segít­séggel, az ellenőrzés kiszélesí­tésével és a felelősségrevonás következetes alkalmazásával. Pogonyi Lajos JOBB MINŐSÉGŰ CIGARETTÁT A DOLGOZÓKNAK A mezőgazdaság fejlesztésé­ről szóló párt- és kormányha­tározat dolgozó népünk jobb éé olcsóbb ellátását szolgálja. A határozatok mindannyiunkat arra köteleznek, hogy több ga­bonát, zöldséget, gyümölcsöt termeljünk, hogy bőven jusson minden asztalra, de emellett a határozat egyik legfontosabb része az ipari növények terme- lesére serkent bennünket. Ezek között — mint fontos élvezeti cikk — szerepel a dohány. A dohányterület holdjainak vagy holdankénti átlagtermésének emelése mellett nagyon komoly feladat hárul a dohányfeldol­gozóüzemekre is. Munkájukon múlik, hogy milyen minőségű és mennyiségű szivarkávái és szivarral látják el dolgozó né­pünket. Látogassunk el az Eg­ri Dohánygyárba, beszélgessünk néhány dolgozóval arról, hogy legfontosabb feladatáért, a terv teljesítéséért hogyan har­colt. VENDREI GÉZA, igazgató Az 1952-es évben szomorúan tapasztaltuk, hogy az aszály tönkretette termésünket. Meg­mutatkozott ez a dohányterme­lésnél is. A fiatal dohánylevél fejlődésben elmaradt, apróbb, sprődebb lett, nem nőtt meg a megszokott nagyságra. Ez a szivarkészítésnél gátolta a gyors munkát. Magasabb szá­zalékot csak akkor tudtunk el­érni, amikor az importdohány* nyal keverve dolgoztunk. Ezért az 1953-as év erős, kitartó mun­kát követelt tőlünk. Azt nem mondhatom, hogy az igyekezet, a lendület hiányzott munká­sainknál, hiszen az év végére az összes rendelkezésünkre álló anyagot feldolgoztuk. A meny- nyiség mellett a minőségben sem találtunk nagyobb kifogá­solnivalót. Az is nagy kiesést jelentett, hogy a termelésbe be­ütemezett új német gépek csak az év utolsó napján érkeztek meg. Ahhoz, hogy évi tervün­ket 101.3 százalékra tudtuk tel­jesíteni, a műszakiak munkája is hozzájárult. A párt- és szak- szervezettel együtt, bizalmi- és aktívaértekezleteken közösen megbeszéltük a nehézségeket, és ezek kijavításának módját. Az utóbbi időben a munkások­nak forró, citromos teát adtunk, ezzel a nátha ellen harcoltunk Év végén többször élüzem és második helyezett címet kap­tunk, jó munkánkért. A to­vábbiakban az volt a felada­tunk, hogy ezt a lendületet, amely dolgozóinknál az utolsó hónapokban megmutatkozott, az 1954-es évre is átvigyük. Ja­nuár első napjaiban pártaktí- vaértekezletet tartottunk, ahol a sztahanovistákkal, párt- és tö­megszervezeti vezetőkkel meg­beszéltük az új feladatokat, át­csoportosítást végeztünk az üzemben, kijelöltük a gépek helyét. Arra is felhívtuk a dol­gozók figyelmét, hogy a terv­teljesítés csak anyagtakarékos­sággal együtt eredményes. Ezen a gyűlésen elindítottuk a pá­rosversenyt, amelyben a párt­tagok példát mutattak. Az 1954-es évben új gépekkel, jobb szervezéssel, még nagyobb ter- mési eredményért harcolunk. ZSÍROS LAJOS, főmérnök Utolsó negyedévünkben be­tegségek miatt legfontosabb feladatunk volt a dolgozók munkabeosztásának átszerve­zése. Ezáltal új szakmunkása­kat kellett a termelésbe állíta­ni. Ahol néhány embert nél­külözni tudtunk, azokat is a termelésbe állítottuk. De nem­csak a mennyiséget, hanem a minőséget is szem előtt tar­tottuk, így több időt vett igénybe a munka. Az utolsó ne­gyedévben nagyobb hiba a mi­nőségben nem fordult elő. Sok­ban elősegítette ezt az a meg­beszélés, amelyet a sztahano­vistákkal együtt tartottunk. Ök voltak a termelés élenjárói, kü­lönösen a szivargyártásnál. Gyártmányaink napról napra javultak. A kormányprogramm megjelenése, ennek a ránk vo­natkozó része méginkább elő­segítette ezt. Munkánk meg­könnyítésére újítások születtek, úgy, hogy november 20-tól a műszintterv hónapot az újítá­sok értékelésére használtuk. 1954-ben a terv teljesítése mellett az önköltségi terv tel­jesítése is feladatunk. Néhány új gépünk már megérkezett, ezeket a termelésbe állítjuk. Mivel az anyagkezelés nem volt megfelelő, ezen is módosítot­tunk úgy, hogy most már ide­gen anyag nem jut a gépekbe. Nekünk, műszakiaknak a to­vábbtanulást ez évben a buda­pesti élelmiszeripar oktatásán biztosítják, ahol részben mű­szaki káder-, részben mérnök- továbbképző tanfolyamon ve­szünk részt. Tervünkben sze­repel egy sztahanovista iskola bevezetése is, amelynek tagjai, a jól dolgozók megismerked­Érdemes termelési szerződést kötni A káli dohánybeváltó dolgozói is a jobb minőségű cigaretta elő­állításáért harcolnak. hetnek a sztahanovisták mód­szereivel. Mi, műszaki dolgo­zók a munka megkönnyítésé­vel, újítások bevezetésével küzdünk tervünk teljesítéséért. NYÁRI JÓZSEF sztahanovista műszerész Az elmúlt esztendőben kö­rülményes volt a gépalkatré­szek utánpótlása, az utánajárás sokszor eredménytelennek bi­zonyult. Nekünk, műszerészek­nek az volt a feladatunk, hogy a hibás gépeket jól javítsuk ki, ne kelljen pár nap múlva újból leállni a termelésnek. Megne­hezítette feladatunk teljesíté­sét, hogy a két műszak miatt megrövidült a karbantartási idő. Ezért az áramszünetek ide­jét használtuk ki, ilyenkor szét­szedtük és jól megjavítottuk a gépeket. Én a csomagológépek­hez vagyok beosztva, s tapasz­talatból tudom, hogy a nedves cigaretta csomagolása nagyon nehéz. Ez ellen harcoltunk a legtöbbet. Az 1954-es évben a gépjavításból adódó gépállást gépkarbantartással akarjuk megszüntetni. NAGY BÉLÁNÉ sztahanovista szivarkészítőnő Amióta az Egri Dohánygyár­ban dolgozom, mindig a pontos, lelkiismeretes munkára törek­szem. Az elmúlt években el­határoztam, hogy elsősorban a magasabb százalék eléréséért harcolok, azután pedig a minő­séget is megjavítom. Az elmúlt év februárjában 146 százalék­kal és a jó minőség mellett ki­emelkedő anyagmegtakarítás­sal nyertem el a sztahanovista oklevelet. Eredményemet to­vábbra is megtartottam, sőt év végén a terv teljesítése, en­nek emelésére serkentett. Ver­senyt dolgoztam az órával, minden félóra alatt száz szi­vart készítettem el, az anyag­megtakarításra is ügyeltem. Egy dekád alatt 1400—1800 szi­varra elegendő borítékot taka­rítottam meg. Most, amikor a III. pártkon­gresszus közeledik, tiszteletére felajánlást teszek: 1300 darabos napi tervemet minden körülmé­nyek között teljesítem, sőt túl­teljesítem, a jobb minőségre törekszem, mert az én célom is az, hogy dolgozó népünket bő­séges, jó szivarral lássuk el. Dobai Margit 1 A felszabadulás után, m’kor a gyáripar és a nagykereskede­lem az állam kezébe ment át, a szerződés-kötés kibővült, szocialista, államunk a lakosság élelmezési és ipari szükségletét még inkább igyekszik biztosí­tani. Ezeknek a mezőgazdaság: terményeknek a termelését szer ződéskötés mellett, nagy ked­vezményekkel, a termelőszövet­kezetekre és a dolgozó paraszt­ságra bízta. Az ez évben adott nagy kedvezmények miatt a termelési szerződéseket joggal sorolhatjuk azok közé az elő­nyök közé, melyekkel kormány­zatunk a mezőgazdaságot tá­mogatja! és fgvben a termelés tervszerűvé tétele ásta! a mező- gazdaság fejlesztését is 6zol? gátja, A Hevesmegvei Mezőker Vál­lalat, mely 104 százalékos terv- teljesítéssel országos vÍ6zory- .atbam második helven fejezte be a szerződéskötést, elmond­hatja, hogy szerződései ez évben a legteljesebb önkéntesség révén jöttek létre. A legtöbb helyen a dolgozó parasztok saját ma­guk keresték fel a Mezőker felvásárlótelep vezetőit, hogy a szerződést megköthessék. Ez a körülmény részben a zöldségtermelés jövedelmezősé­gét mutatja, másrészt pedig aizt, hogy a Mezőker-felvásárlás ez évben a legtöbb helyen már iobb volt, mint az elmuit évek­ben. A Mezőker vállalat 22 község­ben több mnt 4.Ó00 holdra kö­tött szerződést, ezek közül is ki­emelkedik Csány 700, Erdőtelek 500, Kál 500, Boconád 350, Ka- rácsond 200 és az alig 960 hol­das határra! rendelkező Tarna- bod 240 holdas szerződés köté­sével. Az egész megyében egyedül Maklártálya az a község, ahol nem kötöttek megfelelően szer­ződést. Megértjük a makiária­kat, mikor azt mondják, hogy a felvásárlást az OFFERT rosz­szu'l végezte a múlt évben és emiatt bizalmatlanok, viszont nem értjük meg, hogy ha 200 holdon termelt paprikájuk, ká­posztájuk és karfioljuk felét a Mezöker-en keresztül szabadon kívánják értékesíteni, akkor mi­ért nem akarják biztosítani a 100 hold leszerződésével a terü­letnek tojás, baromfi és húsbe­adás alóli mentesítését, tekintve hogv Maklártálva zöld övezet­hez tartozik, még 200 hold terü­letüket terménybeadás aló! is mentesítenék. Miért nem akar­ják, hogv az állam biztosan számíthasson a Mezőker válla­lathoz egyébként úgyis átadott terményeikre, ezáltal a lakosság zöldségellátását jobban bizto­síthassák? Ez évben a MEZŐ­KER Makiáron saját felvásárló­telepet létesít, nem történhet meg az, hogv a szerződéses árut ne vegyék át, vagy Egerbe kelljen szállítani. Végül néhány dolgozót sorolunk fel, akik az elmuit évben nagy jöve­delemhez jutottak a szerződéses termelés nyomán. Gyarmati Jó­zsef tarnabodi termelő 400 öl paradicsom területéről 7.800 fo­rint értékű termést takarított be, ami 31.000 forint holdan- kénti jövedelemnek felel meg. A csányi dinnyetermelők, akik tartalékterületen termeltek dinnyét 6—10 holdas terület­ről 50—80.000 forintos jövede­lemre tettek 6zert, amiből mo­torkerékpárt, bútort, házat és kertészeti felszerelést vásárol­tak. Ha a dolgozó parasztság a beadási kedvezmény által nyúj­tott jövedelem-többletet hozzá­teszi a felvásárlási árhoz, pon­tos számítás alapján aligha lesz kifizetődő az, hogy a hely­ben lévő felvásárló telepen való átadás helyett munkaidejüket töltve termelési feladataik he­lyett a piacokat járják áruikkal Holló Géz a term. oszt. vez. Ribakov-mozgalom — a fuvarozás új rendszere A Központi Vezetőség októ bér 3I-í határozata, a kormányprogramm nagyszerű feladatok elé állítja gazdasági életünk vezetőit és irányítóit. A párt. és kormányprogramm végrehajtása az autóközlekedés irányításának magasabb fokú szei vezettségét követeli meg tő­lünk. Azt a perspektívát tűzi elénk, liogv az 1954. évben a mezőgazdasági termékek növe­kedésévé!. a laKosság ellátására szolgáló iparcikkek egyre nö- nekvő forgalmát megfele'ően bonyolítsuk le. Az autóközlekedés teherfuva­rozási ágának gazdaságos munkáját a gépkocsi kihaszná­lási mutatója tükrözi. Ez a mu- tító ma elég alacsony, alig ha­ladja meg az 50 százalékot. En­nek oka az elavult árufuvarozá­si rendszer. A tehergépkocsit igénybevevő vállalatok a ren­delkezésre bocsátott szállítóesz­közöket tetszésük szerint irá­nyítják. Az üzemek, kereskedel­mi vállalatok, az állami gazda­ságok káros mulasztást követne^ el akkor, amikor a 6záiiííást helytelenül szervezik meg. A budapesti I. sz. Teherfu­varozási Vállalatnál — a fővárosi Teherfuvarozási Válla­lat kezdeményezésére — szüle­tett meg a Ribakov-mozgalom, amelyben a Szovjetunió tapasz­talata alapján a bejelentett szál­lítási igény szerint vállalja az áru továbbítását. A Teherautó Fuvarozási Vállalat úgy szerve­zi meg a gépkocsi munkáját, hogv az üres kilométerek száma miinél kevesebb legyen. Például, ha a Cukorgyár részére Szász- beregbő] répát kell szállítani, ugyanakkor az Útfenntartó ré­szére a vasútállomásról követ kell szállítani Szászbereg felé, egyik irányban a követ szállítja, a másik irányban pedig répái hoz a gépkocsi. A szállítás ki­elégítése, a fuvarigények helyes csoportosítása — ez a Ribakov- mozgalom lényege. Naponta elő. re kell tervezni, hogy mit, hová kívánnak szállítani. Az új mozgalom bevezetése vidéken számos új problémát .etett fel. A gépkocsik távolsági forgalmában is elengedhetetlen­né teszi a kétirányú szállítást. Minden tehergépkocsi, amely a 'áros, területét‘elhagyja, a Te- :eríuvarozási Vállalatnál idő­ben jelentse be. Olyan íuvarfel- vételi hálózatot kell kiépíteni, amely el tudja látni a gépkocsi­kat áruval. E hálózat építésében hagy segítséget tudnak nyújtani a tanácsok is. Olyan diszpécser, hálózatra van szükség, amely hálózat mindig tudja, hogv a gépkocsik a megye melyik terü­letén fuvaroznak, hol van szál­lításra váró áru, és a megfelelő módszerekké, a gépkocsik szer­vezett irányításával, a hiányos­ságokat megszüntetik. A szál­lítást végző vállalatok megérté­sére is szükség van. Vái'alniok kell a születő újnak lelkes támo­gatását és azt, hogy a régi né­zettel felveszik a harcot. Ez a mozgalom lehetővé te- " szí a gépkocsik kihaszná- .ásának 20 százalékos növelését, ami körülbelül 50 új tehergép­kocsi beállításával egyenértékű. Lehetővé válik, hogy a lakos- ség szállítási igényeit igy a leg­messzebbmenőkig ki tudják elé­gíteni. A mozgalom beindításá­nál arra van szükség, hogy mi­nél több szállítási igénnyel lép­jenek fel a negye üzemei, válla­latai, s maga a lakosság Î6. Ezálía! biztosíthatjuk újabb gép­kocsik beállítása nélkül a nö­vekvő forgatom zavartalan lebo­nyolítását. Lehetővé tesszük, hogy gépkocsijaink a legkisebb falu áruszállítását is lebonyolít­sák. Bizonyos kapacitás felsza­badításával pedig kielégítjük a lakosság legnagyobbíokú szállí­tási igényeit is. I gy válhat az autóközlekedés is a párt és kormány pro- grammjának lelkes végrehajtó­iává, Megfogadtuk pártunk sza­va1. hogy a termelékenység nö­vekedését, a tervek teljesítését. » dolgozókról való fokozottabb gondoskodással kel! öszekap- csolni. Lender Jenő igazgató. Vásárolunk használt, jó állapotban lévő, rragy-boconádi fekvő és hí mór rakodó vándorkaptárakat! Országos Méhészeti Szövet­kezeti Vállalat Budapest, IX., Bakáts-utca 8.

Next

/
Thumbnails
Contents