Népújság, 1954. január (1-8. szám)

1954-01-24 / 6. szám

1954 január 24. NÉPÚJSÁG 3 Készülnek a tavaszra a káli dolgozó parasztok is A i utcák majdnem nép tehenek. Talán mindenki e bujt Kaiban a hóesés elől? Ez csak a látszat. Télen Is van bőven munkája a dolgozó parasztnak, időben ké­szülnek a tavaszi munkára. Legtöbb ház udvarán a szín­ben már kijavítva vér a gazda­sági felszerelés: az eke, lókapa, Káló Vilmos példát mutat társainak, borona, vagy ahol elmaradtak a munkával, ott is napok alatt ki­javítják. Több helyen már a ve­tőmagot tisztítják, hogy tavasz- szal időben kerüljön földbe a mag. A mezőgazdaság tévesztésé­ről szóló határozatot a község dolgozó parasztsága tanácsülé­sen, kis gyűlések en ismerte meg. A begyűjtési rendeietet a ta­nács népnevelői a dolgozók li­kasán ismertették. A falu dol­gozói igyekeznek is a határozat segítségét igénybevenni, például 303 mázsa pét'sót kémek föld­jeik műtrágyázására, a tanács; pedig a vetőgépek kijavítására: szervezett brigádokat. A falu körül elterülő 320 hold: legelő az utóbbi években na­gyon el volt hanyagolva. Senki; sem törődött vele: ..Legelő, az: legelő’“ — mondogatták s nem: is próbálkoztak feljavításával.: Az állandóbizottság most a te-i gelő javításának tervén dolgo­zik. Elhatározták, tavasszal két­szer megboronálják, a kutakat is kitisztítják, hogy a jószágok számára bőven legyen víz a nyár derekán is. A napokban versenybizottság alakul, amely majd értékeli az immár hagyományos versenyt Kái és Porosz'ó között. A múlt évben Kái nyerte a versenyt, de nem szabad a versenykedvből most sem engedni a községnek, mert csak így tudja újra első helyét biztosítani. A község dolgozó parasztjai között különösen Káló Vilmos végez jó munkát, aki már az ősz végére megkezdte a mező- gazdasági szerszámok kijavítá­sát. Most trágyát hord a föl­dekre, hogy tavasszal minden késedelem nélkül megkezdhesse munkáját. Másfél mázsa mű­trágyát is vásárol. s ezzel akarja a földiének minőségét javítani, nagyobb termést elérni. Alszanak a végtelenbe nyúló földek, fehér paplanba takarózik a táj. De nem alszanak a falvak lakói, szánkó-szánkót ér, gözö,gö lovak, lomhán cammogó ökrök törik a havat. A fészerekben kopó- csolás, a meleg szobában a tű járja a táncát, a padláson vaskos kezek méregetik a vetőmagot. Még semmi sem hirdeti a tavasz közeledtét, az átmeneti enyheség után még Ut a hosszú, fagyos február, de a dolgozó parasztok már most a tavaszra készülnek. Üj tavasz, nagyszerű tavasz, a kormányprogramm utáni első ta­vasz közeledik még valahol messze-messze. De itt, a füzesabonyi járásban érzik már leheletét, magasra csap a munka láza, sokan kint topognák a havas földeken: csak szántani, vélni lehetne már. A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozat, az új be­gyűjtési rendelet valóságos forradalmat hozott a falun. Magas lánggal lobog a munkakedv, szinte megolvad tőle a hó. Mindenki többet és jobbat akar termelni, nagyobb kenyeret enni és adni a városnak, s cserében több cipőt, ruhát vásárolni. Erjed a falu, vidáman tervezget. Mi újság, most a füzesabonyi járásban? — erről adunk hírt. Tódebrőn hallottuk KILÉPETT TSZ-TAG: Elnök elvtárs! Egy kilóval kevesebbet adott ki, mint amennyi a munkaegységemre jár! CSOPORTELNÖK: Nem baj, elvtárs, a különbőzetet majd el­osztjuk egymásközt.../ Közgyűlés az egerfarmosi Új barázda szövetkezetben Az egerfarmos! Uj barázda termelőszövetkezet tagjai fon­tos értekezletet tartottak az e'- mult napokban. Nem kis do'gok- ról esett Itt szó: megvitatták a begyűjtési rendeletet, a párt és a kormány legutóbbi határozatát a mezőgazdaság fejlesztéséről, s megvitatták azt is. hogy mik a feladatok ezen a téren. örömmel állapították meg a szövetkezet tagjai hogy — mi­vel legelőjük több mint az össz- szántóterület 10 százaléka, — átlagban 35—40 százalékkal, to­jásból és baromfiból pedig majd 50 százalékkal kisebb lett a be­adási kötelezettségük. Érdekes terveket foglalt határozatba ez a közgyűlés. Az állattenyésztés fejlesztése érdekében 40 holdon lucernát vetnek. Kicserélik a selejt üszőket, s a patak mellett egy holdas laposon március 15-ig halastavat létesítenek. A közgyű’ésen alakították ki a brigádokat, munkacsapatokat is és egyénileg is felosztották a földterületeket. A brigádok és munkacsapatok jegyzőkönyvileg vették át a földet, jószágokat, felszereléseket, sőt még a gazdasági épületeket is. Igen érdekes és fontos határozat az, amit a betegek gondozására hozlak. Az a tag, aki orvosi bi­zonyítvánnyal bizonyítja mun­kaképtelenségét, a megelőző hat hónap átlagmunkaegységeinek 50 százalékát kapja betegsége idején. Végezetül elhatározták azt is, hogy a bevitt jószágok, gazdasági fe'szerelések árát há­rom-négy hónapon belül mara­déktalanul visszafizetik. Szakelőadások Mező tárkán y ban Mezőtárkány szövetkezeti község tanácsházán számos oklevél és vándorzászló bi­zonyítja a tanács jó munkáját. A begyűjtésben, a mezőgazda- sági munkában egyaránt pél­dát mutatnak a megye közsé­geinek. Most, a téli napokon is szorgalm.as munka folyik a faluban. A tanács, a mező- gazdasági állandóbizottság tagjai gazdagyűléseken, kis­gozó parasztok is, akik 203 holdon végezték el az őszi ka­lászosok fejtrágyázását. A dolgozó parasztok szakmai ismereteinek bővítésére szak­előadásokat és szakoktatáso­kat szervez a tanács. Az el­múlt héten például Brukner József, a besenyőtelki állami gazdaság állattenyésztő agro- nómusa az állatok helyes ta­karmányozásáról tartott élő­it kost pressons tiszteletére versenyre hívta járását 3iesó szent ere tlalyozá parasztsága Nagy esemény színhelye volt az elmúlt hét keddjén a me- zőszemerei kultúrház. Ezen a napon tartották meg gazdagyű­lésüket a mezőszemerei dolgozó parasztok, s választották meg azt a termelési bizottságot, amely hivatva lesz kidolgozni és végrehajtani a község „há­roméves tervét“. Ott volt a falu apraja-nagyja, s mindvé­gig feszült figyelemmel hallgat­ta Molnár György elvtársnak, a járási tanács begyűjtési osz­tályvezetőjének szavait, aki részletesen ismertette az új be­gyűjtési rendszert és a mező- gazdaság fejlesztéséről szóló határozatot. Sokan hozzászóltak az elő­adáshoz, elmondták vélemé­nyüket, javaslatukat a község munkájának megjavítására. Papp Gábor kétholdas dolgozó paraszt javasolta, hogy termel­jenek paradicsomot is a köz­ségben. A talaj megfelel en­nek. Ö maga a múlt évben 300 négyszögölről több mint 18 má­zsát szedett le. De az intéz­ményes paradicsomtermeléshez az is szükséges, hogy átvevő­helyet is biztosítsanak a köz­ség területén. Bíró Barnabás a minőségi ál­lattenyésztés érdekében azt ja­vasolta, hogy selejtezzék ki a község gyenge minőségű kan­jait, mások a törzskönyvezés jelentőségéről beszéltek. Ezután Német Gábor tanács­elnök a termelési bizottság megválasztására tett javasla­tot. A gazdagyülés részvevői elmondották, hogy igen helyes dolog a termelési bizottság lét­rehozása, mely irányítja, ellen­őrzi a falu termelését, nem for­dulhat elő olyan, hogy egyes vállalatok erőszakoskodása miatt, például tavaly 10 hold gyapotot kellett júniusban ki­szántani. Egymás után születtek meg a javaslatok, egymás után választották meg a mindenki által jó gazdának ismert Jakab József, hatholdas középpa­rasztot, Papp Miklóst, az Uj Világ termelőszövetkezet elnö­két, Bartók Barnabást, a me­zőgazdasági állandóbizottság volt elnökét, meg a többieket. A megválasztottak Ígéretet tettek arra, mindent elkövet­nek. hogy Mezőszemere köz­ség dolgozó parasztsága helyt­álljon a mezőgazdaság fejlesz­tése programmjának végrehaj­tásában. Papp Gábor dolgozó paraszt szólalt fel ezután. A párt III. kongresszusa tiszteletére válla­lást tett, hogy határidő előtt négy nappal befejezi összes ta­vaszi vetését. Számos felaján­lás után a gazdagyűlés elhatá­rozta, hogy versenyre hívja ki a párt III. kongresszusának tiszteletére a füzesabonyi járás minden községét. Vállalták a mezöszemereiek, hogy határidő előtt nyolc nap­pal, február 20-ra kijavítják gazdasági felszerelésüket, s négy nappal a határidő előtt, február 24-re kitisztítják a ve­tőmagot, melyet csávázva vet­nek el. Amint a talaj állapota megengedi, azonnal megkez­dik a vetés előkészítését, és összszántóterületük simítózását és fogasolását március 31 he­lyett március 28-ra elvégzik. Ezzel egyidóben megkezdik a tavaszbúza, borsó, lencse, bük­köny és herefélék vetését, me­lyet március 10 helyett már­cius 5-re végeznek el. A tavasziárpát, zabot, nap­raforgót, cukor- és takarmány- répát április 10 helyett április 4-re, a kukoricát, burgonyát, babot és kendert április 30 he­lyett április 20-ra elvetik, a vetési munkát a kezdéstől számított hat napon belül befe­jezik, ugyanakkor legkésőbb április 10-ig az esetleges fel­fagyott őszi vetések fejtrágyá­zását, hengerezését és fogaso­lását is elvégzik. A begyűjtés terén arra tettek ígéretet, hogy április 18-ra to­jás-, baromfi, tejbeadási köte­lezettségüknek 70 százalékát, a vágómarha- és sertésbeadás el­ső négy hónapi tervének pedig 100 százalékát teljesítik. MIBŐL LESZ A KERÉKPÁR,MEG A CSIZMA? Hosszúak a té'.i esték Füzes­abonyban is. Azért mégsem olyanok, mint teszem azt tíz esztendővel ezelőtt. Akkor nem­csak hosszúak, de üresek, kilá­tástalanok is voltak. Most meg mozi, gazdagyűlés, kultúrest, jóízű szomszédolás, disznótor, tervezigietés tölti ki a lámpavi'á- gos órákat. Mert van mit ter­vezgeti bőven, hegy csak egvet mondjunk, ott van mindjárt az új begyűjtési rendelet. Mennyi­vel jobb? Mennyivel kevesebb? — van mit számolgatni, csak győzze a papír, meg a ceruza. Hát. ha van. vegyünk csak mi is elő egy szép tiszta papírt, meg cer. zá*. vagy éppen tollat, számoljuk egvütt Gál Sándor füzesabonyi középparaszttal. aki ott lakik a Mátyás fcirálv-u. 35 szám alatt, liogv nvolc hold és 1200 öl földje után, hogy, s mint alakul a beadása. 1953-as esztendő. Földje kataszteri tiszta jöve­delme 89.63 aranykorona, tehát a IV. kataszteri csoportba tar­tozott. Terménybeadása összesen Megosztva: kenyérgabona: tak gabona: napraforgó: burgonya: Évi sertés: évi marha: évi tojás: évi baromfi: évi tej: 2583 bűzakilogramm. 1214 búzakilogramm 801 bűzakilogramm 387 bűzakilogramm 181 búzakilogramm 102 kilogramm 124 kilogramm 22.50 kilogramm 22.50 kilogramm 680 liter búzakilogrammal kevesebb, mint, az elmúlt esztendőben. Ma ezt megszorozzuk a holdak számá­val, akkor összbeadása 2088 bűzakilogramm, 495-e] keve­sebb, mint a tavalyi. A részlete­zés aránvát pedig most nem or­szágosan állapítják meg. hanem a járás adottságainak figyelem­bevételével. Nyilvánvaló, hogv ott. ahol nehezen terem meg a burgonya, kevesebb az erre a részre a beadás is. helyette mássa! lehet pótolni. De gyerünk tovább A sertés- beadás boMankint 8.60 kr'ó. ösz- szesen 77.40 kiló. — 24.60 kiló­val kevesebb. A tavalyi 124 kiló marhabeiadás helvett. mivel holdanként 4.90 kiló a beadási mérték, csak 44.40 kiló az idei teljesítés aránya. 79.60 kiló itt a megtakarítás. A tojás és ba­romfibeadás éppen kH~nc kiló­val kevesebb, csak 13.50 kiló. A tejbeadásná! pedig a holdan­ként 64 literes előlrányziatet alapul véve, 576 liter, 104 liter­rel! kevesebb, mint 1953-ban volt. Ne álljunk meg itt a számít- gatássiaii, folytassuk csak, mit je'ent ez pénzben, életszínvo­nalban. 495 b. kilogramm (búzában) q-int á 300.— Ft 1485.— Ft 24.60 kg. sertés (társulati ár) kg-int 20.— Ft 492.— Ft 79.60 kg marha (társulati ár) kg-int 2.— Ft 9.— kg tolás (1 kg: 18 db.) db-int 2.— Ft 9.— kg. baromfi kg-kint 20.— Ft 104.— lit. tej lit-ként 3.50 Ft 492.— Ft 159 — FI 324 — Ft 180— FI 364.— Ft Összesen: 3004.— Ft Ha mindezt leírtuk, még hoz­zá keil tennünk, hogv például a iaka mánybeadásnál legtöbb­ször megkövetelték, hogv a megoszlás arányában teljesítsél: a beadást. Mos1 azonban nézzük meg, mit mutat, mennyivel ke­vesebb az idei, illetőleg a há­rom évre szóló beadás? 1954-es esztendő: A kataszteri csoport nefn vál­tozót1, de változott az összbe- adás: egp holdra 287 búzaküo- grarmn helyett 232 esik, tehát 55 Mit lehet ezért venni? Egy kerékpár: 980 forint Egy férfiölt: 650 forint Ünnepi csizma: 750 forint Összesen: 2380 forint Marad tehát még mindig 624 forint. Érdemes volt-e az és’i számvetés? gyűléseken részleteiben is is­mertetik a párt és a kor­mány határozatát a dolgozó parasztokkal. December óta már 20 kisgyűlést tartottak, melynek eredménye, hogy lendületesen folyik a tavaszi munka jó előkészítése. Az Ezüst Kalász tszcs 45 holdon, a Jóakarat tszcs pedig már 35 holdon elvégezte a trágyázást és kihordták a tavaszi fejtrá­gyázáshoz szükséges istálló­trágyát is. Hasonló jó munkát végeznek az egyénileg dől­tag és egyénileg dolgozó paraszt hallgatott végig. Nagy a látó-1 gatottsága a szaktanfolyamok-\ nak is, amelyeken a dolgozó parasztok hetenként foglalkoz­nak az élenjáró termelési módszerek elsajátításával. A tanács tagjai elhatároz­ták, hogy a tavaszi munka megkezdéséig még legalább tíz szakelőadást tartanak a falu­ban, ismertetik a helyi terme­lési viszonyokat, a magas ter­méseredmények feltételeit. A káli gépállomás behozza a lemaradást Mert bizony a gépállomás lemaradt a cséplőgépjavítási versenyben: hat géppel adó­sok még most is. Ugyan mi lehet a lemaradás oka? Elsősorban a szervezet­lenség. Szeptemberben már három javítóbrigádnak kellett volna megkezdeni a munkála­tokat, s mi történt? ... Egy brigád fogott csak hozzá a ja­vításhoz, az is egy hónapi ké­séssel. A gépállomás vezető­sége abban látja a szervezet­lenség okát, hogy sok esetben a dolgozók igazolatlanul tá­volmaradtak munkahelyüktől. A pártszervezet, a gépállo­más vezetősége egyénileg be­szélgetett a mulasztókkal, ne­velőmunkát végzett, s lassan mindinkább kevesebb lett a fe­gyelmezetlenek száma. Ma már alig van igazolatlan hiányzó. „Mindent a faluért“-jel­szóval indultak harcba, hogy a meglévő hiányosságokat felszámolva, s több gép ter- venfelüli javításával ők is se­gítsék a falu dolgozóit, az egész ország ügyét. Januárban alakult három brigád, mely a cséplőgépek ja­vításán dolgozik. Eredmények máris mutatkoznak, ezen a héten három cséplőgép javí­tását fejezik be, s a többi hár­mat is gyorsan kijavítják. — Minden erőnkkel azon le­szünk, hogy lemaradásunkat behozzuk — mondja Kovács János cséplőgépjavító — nagy szégyen volt ez, de azt hi­szem, sikerül lemosni ma- 1 gunkról. A gépállomás dolgozói elha­tározták, hogy időben behoz­zák lemaradásukat, a dolgozó parasztoknak kölcsönöznek mezőgazdasági eszközöket, hogy ezzel is előbbrevigyék a tavaszi munkák sikerét. Horváth Imre, a gépállomás agronómusa is segíti a falut, hetente legalább kétszer vetí­téssel egybekötött előadást tart a közeli községekben. Az előadások célja, hogy megis­merjék a Helyes trágyakeze­lést, szántás-vetés új módsze­rét, tavaszi munkák időbeni elvégzésének fontosságát. A káli gépállomás feléledt. Újra becsületes, jó munkával akar a parasztság segítségé­re sietni. A falu el is várja a segítséget a gépállomástól, hogy időben kijavított gépek­kel, minden akadály nélkül megkezdhessék a tavaszi mun­kát. Csontos Jlihálr juhász a pártkongresszusra készül Jól ismeri mindenki a füzes­abonyi járásban Csontos Mi­hályt, a sarudi Kossuth-tsz kiváló juhászát. Most érzi csak igazán elemében magát: az­előtt mint egyéni juhász 20— 25 bárányt legeltetett, most a szövetkezet 270 anyajuhát gon­dozza nagy szeretettel. Más­ban is megváltozott Csontos Mihály élete, tudja és érzi, hogy mindezt a pártnak kö­szönheti. Éppen ezért már most lelkes felajánlással ké­szül a párt III. kongresszusá­ra. Vállalta, hogy a 270 anya­juhnál kétszeri elletéssel 400-as szaporulatot ér el, ugyanakkor a juhonkénti gyapjúhozamot öt kilóra emeli. Csontos Mihály vállalá­sa teljesítésében versenyre hívta járása valamennyi ju­hászát.

Next

/
Thumbnails
Contents