Népújság, 1954. január (1-8. szám)

1954-01-24 / 6. szám

2 NÉPÚJSÁG 1954 január 24. Kegyelettel adóztak a nagy Lenin emlékének Heves megye dolgozói Megyénk dolgozói január 21-én, Lenin elvtárs halálának 30. évfordulóján, hálával és mély tisztelettel adóztak a nagy proletárhadvezér; az emberiség feledhetetlen tanítója; Marx, Engels eszméinek továbbfolyta- tója; a marxizmus tanításainak gazdagítója; az újtípusú mun­káspárt, a szovjetállam meg­alapítója: Vlagyimir lljies Lenin emlékének. Üzemekben és hivatalokban, falvakban és városokban, öregek és fiatalok tízezrei rótták le tiszteletüket annak a nagy férfiúnak emléke előtt, akinek megváltozott, bol­dog életünket köszönhetjük, akinek munkássága és tanítá­sa nyomán a boldog jövőt, a szocialista társadalmat épít­hetjük. Egerben, zsúfolásig megtöltöt­ték a Dózsa filmszínházat a város dolgozói. A vörös drapé­riával és virággal ékesített színpadon Lenin mellszobra, a vörös drapérián Majakovszkij felejthetetlen szavai: Lenin élt, Lenin él, Lenin élni fog! A magyar és a szovjet him­nusz elhangzása után Nagy Sándor elvtárs, a városi tanács végrehajtó bizottságának elnö­ke nyitja meg az emlékünnep­séget, méltatja a nap jelentő­ségét, Lenin nagyságát, majd felkéri dr. Némedi Lajos elv­társat, a Pedagógiai Főiskola igazgatóját ünnepi beszédének megtartására. Némedi elvtárs beszéde ele­jén arról a mélységes gyászról beszélt, mely 30 évvel ezelőtt, ezen a januári napon érte a ha­ladó emberiséget, majd Lenin emberi nagyságát méltatja. Lenin marxista volt, aki akkor állt a munkásmozgalom élére, mikor a burzsoá ideológia mér­ge az opportunizmus rozsdájá­val akarta felőrölni a munkás- mozgalom hatalmas, kibonta­kozó erejét. Lenin, hogy meg­mentse a munkásmozgalmat, létrehozta az újtípusú forra­dalmi marxista munkáspártot, Ennek a pártnak a vezetésével döntötte meg az oroszországi proletariátus a burzsoázia ural­mát, s hozta létre a világ első proletárállamát. Lenin pártja a munkásosztály pártja, mely a dolgozók legjobbjainak „so­rait tömöríti magába. Lenin­nek mindörökre legnagyobb ér­deme marad, hogy létrehozta ezt a pártot, formálta, bírálta, nevelte, sok megpróbáltatáson és viharon keresztül megtar­totta és naggyá tette. Lenin arra tanította a pártot, hogy élő és eleven kapcsolatot tart­son mindig a munkásoszály- lyal, a dolgozó tömegekkel. Azt tanította, hogy a párt erejé­nek legfőbb forrása a dolgozó néppel való kapcsolat és a párt addig erős és legyőzhe­tetlen, míg nem szakad el szü­lőanyjától — a tömegektől. De a pártnak nemcsak tanítani és nevelni kell a tömegeket, ha­nem tanulnia is kell tőle, hall­gatni ke 1,1 a tömegek szavára, bírálatára. A párt harca nem vezethet sikerre a tömegek segítsége nélkül, de a nép sem juthat diadalra, ha nincs olyan párt, amely győzelemre tudja vinni. Ezután arról beszélt Némedi elvtárs, hogy Lenin mennyire hitt és bízott a tömegekben, a proletariátus teremtő erejében, mennyire odaadó volt Lenin a nép iránt. Majd a szovjetállam megalkotásának jelentőségét méltatta, s miután ismertette Lenin műveltségét, szívós, ki­tartó munkáját, arról beszélt, hogy Lenin mennyi figyelmet szentelt a Magyar Tanácsköz­társaságnak, mely elsőnek kö­vette az orosz példát. — Büsz­kék vagyunk arra mi, magya­rok, hogy a mi országunk is a Lenin által megjelölt úton halad, s világosan kell látnunk azt is, hogy a szocializmus épí­tésének nvstani, új, szakaszá­ban a lenini tanításoknak szer­zünk érvényt. Befejezésül Leninnek, az első igazi békeharcosnak munkáját Eger város ifjúsága eredmé­nyesen kivette részét a hóelta­karítás munkálataiból. A DISZ fiatalok, úttörők, középiskolá­sok iskolában gyülekeztek, on­nan indultak a város külön­böző helyeire lapátokkal, csá­kányokkal felszerelve. A csípős hidegtől kipirultak az úttörők, lányok és fiúk. különösen jól szervezte meg a munkát a Il-es és III-as számú iskola úttörőcsapata. ismertette. Az a békedekrétum, melyet Lenin a Nagy Októberi Szocialista Forradalom más­napján megfogalmazott, alap­okmányává lett az emberi tör­ténelem eddig ismert legna­gyobb mozgalmának, a béke­mozgalomnak. A népeknek a békéért vívott harcát, a Lenin által alapított szovjetállam tá­mogatja. Moszkvában, a Kreml falai alatt nyugszik Vlagyimir lljies Lenin teste. Naponta ezrek és ezrek zarándokolnak el hozzá, de a moszkvai tízezrek mö­gé láthatatlanul felsorakoznak százezrek és százmilliók. A Kreml falaihoz nem juthatunk el mindannyian, de Leninnek eszméi mindenüvé eljutnak, ahol ember él a földön. S a milliók mögé újabb milliók lép­nek, arról tanúskodva, hogy Lenin a földkerekség vala­mennyi dolgozójának vezére — fejezte be beszédét Némedi elvtárs. Az ünnepi beszéd után Fink Kálmán Majakovszkij: „Lenin“ című rapszódiáját szavalta, majd a „Lenin 1918-ban“ című filmet vetítették. ★ Gyöngyösön az üzemekben és a hivatalokban tartottak Lenin­ről megemlékezést. Hatvan­ban a városi kultúrotthonban 500 dolgozó hallgatta meg Hat­vani György elvtárs beszámoló­ját, majd utána a „Feledhetet­len 1919“ című filmet tekintet­ték meg. Petőfibánván és me­gyénk többi üzemeiben, falvai­ban is megemlékeztek Lenin elvtar sról. a tanítóképző DISZ-brigádja is, a fiatal tanítójelöltek itt is bebizonyították, hogy a DISZ- fiatalok bárhol helytállnak, ahol dolgozni kell. Az MTH-iskola fiataljai a városi tanács környékén vé­geztek eredményes munkát. Kovács András Megyei úttörő-titkár DISZ-fiatalok példamutatása Eredményes munkát végzett Már mutatkozik a tanulás eredménye Az Egri Dohánygyár dolgo­zóinak 70 százaléka vesz részt politikai, szakmai vagy egyéb oktatásban. A tanulás eredmé­nye meglátszik a tanulásban részvevők magatartásán, fegyel­mezettségén és napi munka ián. Az oktatásban többek között sok szó esiik a fegyelemről, mely szerves tartozéka a jó munká­nak. Fegyelmezetlen dolgozókra tervet készíteni vagy annak vég­rehajtását rábízni eredményte­len volna. Tervünk teljesítését csak fegyelmezett dolgozókkal lehet megvalósítani. így van ez nálunk is. Cseh Káímánné szi- varelőhészítési dolgozó az okta­tásban és a munkában egyaránt szép eredményeket ér eh A poli­tikai iskolákon elhangzott hozzá­szólásai azt bizonyítják, hogy tudja, mit je’ent a 130 százalé­kos tervteljesítése építésünkben. Csanádi Imréné szintéin szorgal­masan tanul — az első dekád­ban 146 százalékot ért el. A fiatalok közül Kun Mag­dolna DISZ-tag — több társával — szorgalmas tanulás mellett 133 százalékot ért eh Az említett dolgozók munkáján — és még számos ilyen dolgozó van — meglátszik a tanulás eredmé­nye. meglátszik, hogy tudiák. miért kell ió munkát végezni. Licska Petemé levelező HÍREK Lőrinciben vasárnap, január 24-én avatják fel az újonnan, nagyrészt társadalmi munkával épült 300 személyes kultúrott­hont. Né gyhónapi börtö n bű ni et e st kapott Ha dob ás Istvánná kis­fiánál lakos, aki az egri 42. Kis­kereskedelmi Vállalati boltban 390 forint értékű berliner ken­dőt lopott. A megyei tanács tervosztá­lyának dolgozói a pártkongresz- szus tiszteltére vá’lalták, hogy az 1953. évről szóló részletes értékelő beszámolót február 10. helyett január 30-ra elkészítik. Tódebrön jól halad a há­roméves állattenyésztési mester- képző tanfolyam. A hallgatók az első órán már megkapták az ingyenes tankönyvet. Eddig hat szakfilmet tekintettek meg, a közeljövőben pedig tanulmányi kirándulásra mennek. Válasz a „ Tanítók a című ( A Népújság december 10-Ï szátnában meglepetéssel olvas, tani Lehóczky Alfréd elvtársnaik, a DISZ megyebizottság titkárá­nak cikiKét, melynek tárgya: „Tanítók a DISZ vezetőségben". A cikknek már a címe te tel­ke'tette érdeklődésemet, őszin­te őrömmel olvastam, hogy több nevelő hivatalosan is be­kapcsolódik a DISZ-éietbe. a vezetőségbe is megválasztották őket. Annál nagyobb lett a meg. lepetésem, miikor a cikk másik felében arról olvastam, hogy sok nevelő elfoglaltságára hivat­kozva, nem akar résztvenná az ifjúság iskolánkívüt i nevelésé­ben. A további sorokat olvasva, meglepetésem egyre fokozódott, mert éppen a pétervásári neve­lőkről és így egyben rólam is szó volt. Azt olvastam ki a so­rokból, hogy nem törődünk a DISZ-fiatalckkal. Azt hiszem, hogy a cikk írója nem ismeri eléggé a helyi körül, menyeket. Hiszen Pétervásárán nemcsak most, már az elmúlt években is résztvett tanító a DlSZÿjatalok nevelésében, hol láncrdrho] énekre tanítva őket. Ma is, Pétervásárán mindenki tudja, hogy a DISZ-fiatalokból alakult énekkar most készül a körzeti kultúrversenyre és nem marad el mögöttük a tánccso­port sem, melynek vezetője. Vas Márta fiatal tanítónő, aki a fia­talokkal együtt azon fáradozik, hogy a község és a környék régi lakodalmas szokásait, tán­cait dolgozza fel és tanítsa be. így hát elképzelhető, hegy kel­lemetlenül érintett bennünket Lehóczky elvtárs cikke. Nem akarom azt elhitetni, hogv a mi iskolánkívüli mun­kánkban nincs hiba, hogy min­DlSZ-vezetóségben“ den rendben megy, szervezés és egyéb nehézségeink nincsenek. Sajnos, sok hiba van, amely azonnali segítségre szorul. Ezeknek a hibáknak a teküzdé. seben a nevelők nem kapnak kel­lő támogatást. Például a DISZ- vezetőségtöl sem. Egyedül a kultúrotthon vezetősége segíti munkánkat. Persze, mi így is végezzük a fontos munkát, tö­rődünk az iskotánkivü'i ifjúság nevelésével. Mind'g szívesen ta­lálkozunk volt növendékeinkkel és sorsát, pályafutását mindig figyelemmel kísérjük. Ezért éreztem rámnézve bántónak a cikknek azt a részét, amely ar. ról szól, hog-’ a vezetőségvá- laszló taggyűlésen nem jelentem meg és azon a tanítók megjele­nését sem tartottam szükséges­nek. Sajnos, erre a vezet'óségvú- laszló DISZ-gyűlésre sem en. gem, sem a tantestület fiatal tagjait nem hívták meg. Isko­lánkívüli nevelőmunkánk ered­ménye nagyban függ attól, hogy kik kerülnek be a DlSZ-vezetö. ségbe, hogy a vezetőség milyen támogatást ad munkánkban, ép. pen ezért szerettünk volna mind­annyian résztveni ezen a tag­gyűlésen. Ezért helyeseljük mi, nevelők, hogv a DISZ megyebizottság, a pétervásári DISZ-vezetőség új- jáválasztásót határozta el és számunkra különösen öröm, hogy a szervezet titkára, a tan­testületünk egyik tagja. Kun István lett. Úgy gondoljuk, hogy ezzel még jobban megjavul munkánk, az ifjúság nevelése terén. Gecse István ált. iskola igazgatója. A BÉKÉM0ZCAL 0M NÉHÁNY EL VI KÉRDÉSÉRŐL írta : Sályi János, a megyei békebizottság titkára A XX, SZAZAD utolsó négy évtizedében két borzalmas világháború söpört végig az em­beriségen. Ezeknek a háborúk­nak — melyek a tőkés államok egymás közötti elleniéiből nőt­tek ki, 60 mill ió ember esett ál­dozatául. A két háború nemcsak az egy­szerű emberek vérét ontotta, ha­nem az aranyat is a tőkések páncélszekrényébe. A két világ­háború csupán az amerikai trösztöknek 90 milliárd dollárt jövedelmezett. Az első világ­háború minden elesett katonáján 3800 dollárt, a második világhá­ború minden elpusztult harcosán ezer dollárt kerestek aiz amerikai tőkések. Az emberiség hiénái, nem riadnának vissza most sem egy újabb háború kirobbantásától. A lefolyt véres lecke azonban megtanította gondolkozni az egyszerű emberek millióit. Újabb nemzedék nőtt fel, mely tanult az előzők sorsán. Rájött, hogy a háborút emberek csinál, ják és au emberek meg is tud­ják azt akadályozni. Ez a felismerés vezette az egyszerű embereket arra, hogy az amerikai imperializmus há­borús terveinek elhárítása érde­kében összefogjanak és létrehoz­tak egy olyan szervet, mely egyesíti a világ összes, demo­kratikus erőit, melyek ’készek a háború ellen harcolni. Ez a szerv a nemzetközi békemozga. lom, ame'v 800 millió embert — a föld lakosságának egyharma- dát — tömöríti soraiba. A béke­tábor az évek során a Szovjet­unió és a né"i demokráciák tömbjére támaszkodva nőtt naggyá. A BÉKEMOZGALOM célját Sztálin elvtárs világosan meghatározta és arra tanította a népeket, hogv a béke megőrzé­sének ügye a mi kezünkben van, nem lesz háború a fö'dön, ha szilárdan kitartunk a béke ügye mellett. ,A mostani békemoz­galomnak az a célja — mon­dotta Sztálin elvtárs — hogy harcba vigye a néptömegeket a béke megvédéséért, az új világ­háború elhári.*sáért. Tehát nem az a cé’j i, hogy megdöntse a kapitalizmust és megteremtse a szocializmust, hanem a béke megvédéséért vívott harc demo­kratikus céljai- korlátozódik." Ebből 'következik, hogy a nem­zetközi békemozgalam nem tor. radalmi, nem proletár-mozga­lom., hanem össznépi demokrati­kus mozgalom, Malenkov elv­társ szavaival a „különböző osztályok és társadalmi rétegek háborúé lenes koalíciója.'’ A nemzetközi békemozgalom magába tömöríti társadalmi helyzetre, pártállásra, vallási meggyőződésre, világnézetre való tekintet nélkül mindazokat, akik ellenzik a háborút és ké­szek a békéért síkraszállni. Ezt bizonyítják a nemzetközi béke­mozgalom nagy megnyilvánu­lásai s különösen a népek bécsi kongresszusa, ahol közös p'at- formon, a béke platformján ta­lálkoztak a pártonkívüliek és a kommunisták, a liberálisok és szociáldemokraták, keresztény- demokraták és munkáspártiak köztársaságiak és királypártiak katolikusok, protestánsok, görög- keletiek, zsidók, mohamedánok, baptisták, buddhisták, fehérek, feketék, sárgák, barnák. A békemozgalom emberi, de­mokratikus igazsága rendkívü nagy hatással van a becsületes, jószándékú, különféle felfogású emberekre. Példának említhetem a nyáron nálunk járt Pandi! Omar Nath Thakore-t, India ki­váló énekművészét, aki azelőtt nem sokat foglalkozott a béke- mozgalommal, nem sokat tett érte. A Kossuth Lajos-téri nagy gyűlésen azonban már olyan szenvedélyesen énekelte az in­diai békedalt, hogy a 150.000 főnyi hallgatóságot teljesen ma. gával ragadta. Most hazájában városról városra járva énekkel és szóval hirdeti a békemozga­lom igazságát, amit hazánkban ismert meg igazán. A NEMZETKÖZI béke- mozgalom demokratizmusa ha­talmas erő, olyan erő, mely le­hetőséget nyújt a békemozgalom kiszélesítéséhez, az eddig soha nem ismert háborúelienes egy­ségfront létrehozására, a tőkés félgyarmati és gyarmati orszá. gokban is. Ez » hatalmas erő az egységfront, a népek békéjé­nek megvédése érdekében a tő­kés és ezektől függő országokban összekovácsolódnak a nemzeti függetlenség és szabadság meg. védésének ügyével, az elnyomod népek felszabadító harcával. A békemozga'om demokratiz­musa lehetővé teszi olyan min­dent átfogó egységes erő kiala- k.tását, amilyenre eddig nem volt példa a történelemben. Eb- bői az egységből csak a háború tudatos hívei, a béke ellenségei maradnak ki. Nem változtat a békenrozga- lom alapvető demokratikus cél­ján — ami az új háború elhárí­tását jelöli meg — az a tény, ha a békemozgalmat más fel­adatok megoldásával kapcsolják össze. A harci formák ikülönbö- zők lehetnek, ezeket az egyes országok sajátosságai, vagy a haladó erők előtt álló, megol­dásra váró feladatok szabják meg — de célja és jellege egy­forma az egész világon. A vi lág bármely országának béke- mozgalma — így a miénk is — részese a világot átfogó, hatal­mas, nemzetközi békemozga­lomnak. Ezért a nemzetközi bé­kemozgalmat a világot átfogó össznépi mozgalomnak is ne­vezhetjük. E mozgalomnak többéves tör. ténete bebizonyította, hogy a nipek békés akarata meg tudja fékezni, vissza tud a szorítani az Imperialisták háborús szándé­kainak megva'ósítását. Tévedtek azok, akik lebecsülték a nemzet- ke.; békerrozgalma;, a néptö­megek erejét. Itt van Korea pél: dája. A békemozgalcm Korea területére ...rlátozta a veszélyt, s ez a háború nem válhatott világháborúvá, mint ahogy a.z imperialisták tervezték. A BÊKETABOR EREJE és igazsága győzedelmeskedett 1951. nyarán, amikor a Szovjet­unió javas'atára az agresszorok kénytelenek voltak tárgyalóasz­talhoz ülni és hiába húzták, ha­lasztották a tárgyalásokat, a népek akarata erősebb volt ná­luk, és alá kellett ímiok a. ko­reai fegyverszünetet. Mindezek azt bizonyítják, hogy még a 'egvitatottabb nem. zetiközi kérdést is meg lehet ol­dani tárgyalások ú ján. Éppen ezért a népek ma világszerte azt követelik, hogy a kormányok egyezzenek meg. A békét akaró egyszerű embe. rek százmillióinak békeharca eredményezte a küszöbön álló berlini tanácskozást. Nincs ki­búvó E'senhowernek, Dúl lesnek, Churrhillnak és. társainak, le kell üIntők tárgyalni, mert a né­pek akarata ezt így parancsolja. Lát“ i kell azonban azt is, hogy ezek a háborús uszítok — hogv a tömegeket félrevezessék — Újabban átvették a békemoz­galom jelszavait, ök is a béké. ről beszélnek, nyíl at koz rak. ezt azért teszik, mert tudják: ha a béke ellen, a tárgyalások ellen beszélnek, magukat leplezik le. Bárhogy is hangoztatják azonban békeszavaikat, nem hiszünk nekik. Tejeik, a lázas fegyverkezés a háborús törek­vések. az erő politikájának han. gozlatásc. azt bizonyítják. hog\ a néneknek ébereknek kell len­niük és továbbra ís küzdeni kelj az imoeriaüs'áik tervének, a.há­borúnak a kirobbantása ellen. Es hogy küzdenek, azt bizonyítja legjobban, hogy a tömegek kény- szerítették tárgyalóasztalhoz őket. A MI NEMZETI béke­mozgalmunk is szorosan össze­függ a nemzetközi békemozga- lomma'. A mi békemozgalmunk nem szocialista mozgalom, mert nem a szocializmus megterem­tését, hanem az új háború elhá­rítását tűzte maga elé. A magyar békemozgalom két­ségtelenül eredményes munkát végzett az elmúl, években. Nagy kampányfeladatokat oldott meg és egy sor sikeres béketett mu. tatja, hogy a békefront szaka­szán szilárdan állnak a magyar békeharcosok. A magyar béke­mozgalom rendkívül kiszélese­dett, s ma már nincs város, falu, üzem, tanya, ahol ne hal­latná szavát. Igen nagyjelentőségű volt 1953 júniusában a Budapesten megtartott Béke-Világtanács ülése. A küldöttek meggyőződtek a magyar dolgozó nép szilárd békeakaratáról. A magyar dől. gozók is közvetlenül láthatták, milyen hatalmas, legyőzhetetlen a békét á bor. Rendkívüli segítséget nyúj­tott a békemozgalam további feilesztéséhez és sikeréhez az MDP Központi Vezetőségének határozata, mely feltárta a béke. mozgalomban mu atkozó hiá­nyosságokat és lehetővé tette ezek kijavítását. SZÜKSÉGES ITT néhány alapvető hibára rámutatni, mert még ma is sokan vannak, akik nem értették meg a Központi Vezetőség Határozatát és itt- ott még ma is elkövetik a régi hibákat. Ilyen hiba volt például az, hogy a békemozgalom agitá- ciója a pártagitáció másolása vöd. Fölvilágosítás helyett sok­szor követelésekkel léptek fel, összekeverték a vallásos, inga­dozó embereket az ellenséggel és csak a termelésre szűkítették az agitáoiót. Hiba volt az te, hogy a békemozgalmi munka kampányszerűvé vált, és több helytelen nézet zavarossá tette a békemozgalom célját, jellegét. Egyesek Déldául azt állították, hogy « mi békemozgalmunk cél­ja a szocializmus építése, ezért jellege szocialista. Igaz, hogy nálunk az elmúlt években a békevédelem szorosan összefügötí a szocialista építés­sel. Ezt k'i is fejezte a mozga­lom fő jelszava: „Munkával a békéért", Világos tehát, hogy a békemozgalom összekapcsolható a szocializmus építésével, mint ahogy a tőkés országokban ösz- szekapcsolható a nemzeti felsza. badító harccal, a függetlenség megvédésével. Ha a békemozgalom szociális* ta jellegű lenne, ezzel elválasz­tanánk a nemzetközi békemoz­galomtól, így gyengítenénk azt, s a mi békemozgalmunk is egész szűk keretek közé ezo- ruina A Központi Vezetőség hatá­rozata után megyénkben is egyre ritkább az egyoldalú, a terme­lésre leszükúe t békeagitáció, erőteljes lendülettel kezd tért hódítani az a [elismerés, hogy a békemozgalmi agitáció első­sorban nemzetközi agitáció. Ez tájékozottságra, éberségre, helyt, állásra, hazaszeretetre neveli dolgozó népünket, megismerteti a nemzetközi eseményeket, a nemzetközi békeharc eredmé­nyeit. más országok dolgozói­nak életét, problémáit. A béke-beszélgetéseken, — mint a békemozgalcm állandó megnyilvánulási formáiban — színesen, változass és vonzó formában történik mindez. A tájékozottság, az öntudatnöve­kedés feltétlenül jelentkezni fog később a termelésben, az állam- polgári kötelezet'ségek teljesíté­sében. Az ilyen békemozga’mi agitáció segít felsorakoztatni a párt politikája, a béke politikája mögé a nem szocialista öntu­datú dolgozókat is. Ez a he.yes békemozgalmi agitáció, közvetve a szocializmus építését segíti. Ezt a célt szolgálják e városok lakóterületein, a községekben, üzemekben megtartott béke­beszélget Vek, amelyek rendsze­rint egy-egv nemzetközi, vagy békeharcos témájú novella kö­rül indul meg. Ugyancsak ilyen szerepet töltenek be a békees*ek is, melyek színvonalas kultúr­műsorral vonzzák a hallgatókat, A mült év őszén tartott járási béketalálkozók megyénkben is a békemozgalom rendkívüli kiszélesítését eredmé­nyezték. Békebeszélgetésekkel és békeestékke! több mint 100 ezer dolgozóhoz jutott el a béke szava. Békemozga lmunk hozzá­járult ahhoz, hogy megyénk dol­gozó népe is egységbe forrva, bizakodva, derűs életkedvvel, a békébe vetett szilárd hittel dol­gozzon egyre jobb életéért.

Next

/
Thumbnails
Contents