Népújság, 1954. január (1-8. szám)

1954-01-21 / 5. szám

NÉPÚJSÁG 1954 január 21. 4 Értekezletet tartottak a gyöngyösi járás termelőszövetkezeti elnökei Nagy jövedelmet biztosít a szerződéses dohánytermelés (T udósíiónktól.) HllSZOnÖt termelőszövetkezet ,elnöke gyűlt Ö6sze néhány nap­pal ezelőtt a gyöngyösi járási tanács mezőgazdasági osztá­lyán. A keménv januári hideg­ben gyors léptekkel igyekeztek a {ütött terembe, valamennyien jól tudták, hogv nem kis dolog, amit megtárgyateak majd ezen az értekezleten. Abban a sor­rendben érkeztek, ahogyan azt a vasút és a MAVAUÍ menet­rendje’ megszabja, ment hiszen ebben a kemény hidegben mégis csak jobb a kocsiban utazni, mint kerékpáron. Bár a vasúttól nem nagy utat kell megtenni,, mégis bederesedtek a\kucsmák, s egyiknek-másiknak a bajuszai is fehér szánt öltött és mintha azt a látszatot keltették volna, hogy a felettük eltelt sok esz­tendő őszbe-csavarinto". ta őket. Egyenes tartásuk és fiata­los járásuk azonban megcáfolta ezt és bár Virág Gergely a leg­öregebb közöttük, mégis korát meghazudtoló fürgeséggé,1 mo­zog. Most is ő volt az első ér­kező. Az osztály dolgozóival barát­ságosan kezet rázott, aztán leült a meleget árasztó kályha mellé. Az érkező elnökök köréje gyüle­keznek és. szívesen beszélgetnek vele az értekezlet megkezdéséig. Mindenki ismeri őt és mindenki tudja róla, hogy ő a legnagyobb termelőszövetkezetnek az elnöke, nekik van a legtöbb földjük, leg­több tagjuk. De nekik volt a leg­nagyobb eredményük is az el­múlt esztendőben. így aztán Gergely bác9Í egy fosé büszke is az eredmények­re, .magykiterjedésíí termelőszö­vetkezetére. Most is arról be­szél, hogy az eredményeket ho­gyan érték el és hogyan veszik ki részüket a párt és kormány piezőgazdasági határozatának megvalósításából. Kezében pa­pír, ceruza és miközben a bur­gonyatermelés jelentőségéről be­szél, máris számol. „Eredeti tervünket megváltoztatva., 30 fiold helyett 50 hold burgonyát termelünk — mondja a többiek­nek. — Ezen a területén, ha “Tí^diamként osak 100 mázsát termelünk is, igen jól járunk” — {eszi hozzá mosolyogva'. — nldehaUgassatok, ha kilónként egy forintjával eladunk 100 mázsa burgonyát, 10.000 forin­tot jövedelmez minden hold. így aztán mi is jól járunk és az állam is jól jár, mert a burgo­nya második kenyeret jelent.” így magyarázza az atkári Micsu­rin tsz elnöke a jobbnál-jobb elgondolásokat, a többiek pedig szívesen hallgatják. Gergely bácsi örül, azonban egyre sza­porodnak a közben érkező elnö­kök és úgy veszik körül, mint a kis csibék az anyjukat. Valósá­gos kis értekezlet alakul ki. Van, aki hnncutkásan azzal csípi meg Virág Gergely bácsit, hogy az ő szövetkezetük jobb lesz, mint a Micsurin. Ilyenkor aztán Ger­gely bácsi nagyot néz a szem­üvege mögül és valóságos szik­rát vet a szeme, mert ezzel lehet őt legjobban felbosszantani. A gyöngyösi járásban nemcsak a termelőszövetkezetek, de az egyénileg dolgozó parasztok is jó1 tudják, hogy Gergely bácsit, amióta a termelőszövetkezetének az élén áll, — ennek pedig már a negyedik éve — senki 6em tudta megelőzni. így aztán nem csoda, hogyha valaki arról be­szél, hogy a gyöngyöshalászi Kossuth, vagy a gyöngyösi Dó­zsa elébe került a Micsurinnak, hamaT dühbe gurul. A mezőgazdasági határozatot bár minden tsz-elnök olvasta, mégis nagv érdeklődéssel várták az értekezlet kezdetét. Gergely bácsi, Szitás elvtárs mellett ült. Ugyanis Szitás elvtárs tartotta a beszámolót. Az elnökök előtt füzet, ceruza és szorgalmasan jegyez get nek. Úgy látszik, mind­egyik azt jegyzi fel, ami az ö szövetkezete sajátosságainak megjelel. Van, akit az állat­tenyésztési. van, akiit a növény­termesztési rész érdekel legjob­ban. A gépállomásokról szellő részt azonban mindenki figyel­mesen hallgatja, csak hiba az, hogy a gépállomásokról senkit sem hívtak meg az értekezletre. Gergely bácsi hol az előadóra, hol a füzetére szegezi a tekin­tetét. Olykor a fejével is bólogat, ami azt jelenti, hogv az a rész kelti fel jobban az érdeklődését. Deák János elvtárs. a nagyréde: Munka elnöke Gergely bácsit figÿeH, olykor-olykor ő is he­lyeslőén bólogat. De a többi el­nöknek egy-egy arcjátéka is a határozattal való egyetértést fe­jezi ki. Ahogy halad előre az előadás, úgy telnek a füzetek. Egyik-má­sik már azt lesi, különösen a vége felé, hogy , az előadó mikor fejezi be, mert a hozzászólásban jönnek aztán a 'kiegészítések, elgondolások. Valóban, aligr fejezi be be­szédét az előadó, máris ma­gasba lendül a nagyrédei Mun­ka tsz elnökének a keze. Szót kér. Hozzászólásában aztán hosszan méltatja a határozat jelentőségét, majd a helyes trágyakezelésről és a gyümöl­csöző állattenyésztésről tart va­lóságos kiselőadást. Utána következik Virág elv- társ. Ö elmondja, hogy bár az mind 6zép, amit a Deák elvtárs előtte mondott, de arról egy szót sem szólt, hogy mikor lesz ki­hordva a trágya, mennyé takar­mányt termesztenek és mennyi legelőt javítanak fel az állat­tenyésztés és az állaiti termés­hozam növelésére, már pedig ez a legfontosabb dolog. Utána el­mondotta, hogy a. helyes talaj- műveléssel jelentősen megnöve­lik a terméshozamot az elmúlt évhez képest és a tagság máris új szőlőtelepítés gondolatát ve­tette fel, amit aetán meg is va­lósítanak. Vallus János elvtárs, a gyön- gyö6oroszi Február 24 tszos el­nöke elmondotta, hogy teljes erővel kezdődött meg náluk a trágyakihordás, amit a határo­zat érteimében szakszerűen használnak fel a hozam növelé­sére. Pesti elvtárs, a detki Szabad­ság tszcs elnöke után, Siónk: Mátyás, a gyöngyösi Kossuth elnöke a gépállomások hiányos­ságait vetette fe', mondván, hogy ők erejük és tudásuk leg­javát adják a mezőgazdasági határozat megvalósításához, ugyanakkor nagyobb segítséget várnak az atkári gépállomástól, mert a szerződésben vállalt kö­telezettségeiknek távolról sem tettek' eleget. Dávid elvtárs, a véesi tszcs elnöke elmondotta', hogy ők elég távol esnek a gépállomáshoz és ennek el'enére sem panaszkod­hat rájuk. Elmondotta még, hogy idejében fel lett szántva minden földjük és a múltban sem volt hiba a gépállomással, mert első­sorban a tszcs adott traktorost és az olyan munkát végzett, amilyet a tszcs megkívánt. Ezen­kívül a traktorosokat ellátták meleg élelemmel és itallal, így aztán szívesen szántottak min­denkor a véesi csoportnak. Murányi Glvtárs a domoszlói Dó­zsa tsz »elnöke « -kővetkezőket mondotta: — Az elmúlt évben a mi csoportunk volt a járásban szinte a1 legrosszabb. Viszont az elmúlt ősszel már igen ijól ment a munka. Ennek az voit a titka, hogy a párt szavára hallgatva, felosztottuk a területet és elő­jöttek ennek nyomán azok a lát­hatatlan munkaerők, akikre az­előtt nem építhettünk és szépen határidőre megműveltük a fői­det és a betakarítás sem késett. Elmondotta még, hogy most már ők is biznak abban, hogy a mezőgazdasági határozatnak a rájuk eső részét maradéktala­nul megvalósítják, mert cso­portjuk jelentősen megerősödött. Az adács: Előre tiszcs-ben ha­lastavat, a nagyfügedi Dózsá­ban pedig kertészetet akarnak létesíteni. Megvannak tehát a ió elgon­dolások, egészséges kezdemé­nyezések. Mindehhez azonban az szükséges, hegy a mezőgazda- sági szervek és a tanácsok sür­gősen számol iák fel a meglévő közömbösségüket a termelőszö­vetkezetekkel szemben. Nem le­het egyszerűen naiplrendre térni afölött, hogy megjelent a hatá­rozat, egyszer el is olvasták, s az eredmény az ölünkbe hull. Márpedig meg kell mondani,’ hogy a nagy feladatokkal szem­ben még most le megvan — kü­lönösen a tanácsoknál, de a pártszerveknél is — a közöm­bösség. Ezt bizonyítja a járási tanács mezőgazdasági osztályá­nak a munkája is: majdnem egy hónappal a határozat megjele­nése után hívta csak össze a termelőszövetkezetek elnökeinek értekezletét. Ezen az értekez­leten helyes lett volna már azzal foglalkozni, hogy melyik terme­lőszövetkezetnek mi a problé­mája, hogyan kell azt megolda­ni. Ezzel utat nyitottak volna annak a tömérdek és egészséges kezdeményezésnek, javaslatnak, melyeket az elnökök ma^kkal hoztak és immár ötéves gyakor­latukban szereztek. Az értekezlet során nem szó az öntözésről, pedig a gyön­gyösi Dózsa és a nagyrédei Munka tsz elnökei igen sokat tudtak volna mondani az öntö­zéses gazdálkodás jelen tőségé­ről. az abban rejlő nagv jövede­lemről. Nyilván máshol is meg lehet azt valósítani, amit ebben a két szövetkezetben, mert a gyöngyösi járást számtalan pa­tak szeli keresztül, aminek a vizét a mezőgazdaság szolgála­tába lehet állítani. A hibák ellenére mégis le le­het vonni azt a tanulságot, hogy termelőszövetkezeteink egyemberként állnak a mező- gazdasági határozat megvalósí­tása mögött. Adjanak meg tehát az illetékes szervek minden se­gítséget, sokoldalú támogatást ahhoz, hogy pártunk és kormá­nyunk nagyszerű határozata mielőbb diadalmaskodjon. Erki János Pártunk és kormányunk a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozata nekem és sok gazdatársamnak is megnövelte termelési kedvét. A téli estéken több dohánytermelő társammal beszélgettünk a dohánytermelés jövedelmezőségéről. Tavaly egy holdon debrece­ni dohányt termeltem, s 593 kilogramm dohányért 3302.90 forintot kaptam. Ebben az év­ben ismét leszerződtem egy holdra, de most már a mi tálal­junknak jobban megfelelő és ér­tékesebb szabolcsi dohányra. Kiszámítottam, hogy a felemelt dohányárak alapján még a multévi gyenge termés esetén is 6033.74 forintot kapok. Nem be­szélve arról, hogy-emeifett még ingyen kapok 7160 cigarettát. A multévi dohányom nekem is gyengén sikerült, most azonban földemet jobban előkészítettem és így 8—10 mázsás termésre Az elmúlt évben 32 családi ház építését kezdték meg a csá- nyi állami gazdaságban. Tíz csal áid már be is költözött új otthonába. Kalászosainkat szemcsés, szuperíoszfát műtrágyával ve­tettük el, a keresztsoros ve­téstervet 50 holddal túlteljesí­tettük. A több éve összegyülem- lett szervestrágyát az utolsó mázsáig kihordtuk a szántó­földre, s gőzekével beszántot­tuk. A gazdaság dolgozói a vetéseken megkezdték a hófo­gók építését. felkészültek az őszi vetések fej trágyázás ár a is. Ipari növényekből a gazda­ság hevesi dohányt, termel. A szükséges műtrágyát kiszórtuk a földekre, ősszel elvégeztük a mélyszántást is. A paradicsom és a dinnye alá is előkészítet­tük a talajt, négyzetesen és fé- szektráguázással ültetünk majd. Az állattenyésztésiben a te­henészek a fejési átl agot 9.8, az , istái lóátlagot nyolc literre emelték. Különösen jó munkát végzett Jónás Joachim, aki - a műit évben mind a 14 tehenét leellette, s ezért 500 forint pré­miumban részesült. Ugyancsak élenjár versenytársa, Zsigóczki István fejős is. A legutóbbi hó­napban elért tejtermelés! ered­ményük után 30—30 liter tej természetbeni prémiumban ré­számítok. Ez meg azt jelenti. hogy holdankint a 470 kiló felett már 150 százalékos többletier. me'.ési prémiumot kapok. De fi­gyelembe kell vennem azt is, hogy a dohánytermelésnél két­szeresen mentes a beadás alól a földem, s így a másik holdon sa­ját szükségletemre, szabad­piacra termelhetek. A dohány- termelésnek az is előnye, hogy javítja a talajt, s az utána ve­tett búzánál 25—30 százalékkal magasabb termést lehet elérni. Munkája is kedvezően oszlik meg, mert május elején ültetjük, amikor a többi növény már el van vetve és még kapáin: sem keli. A törés, fűzés, aratás után esik, a válogatást, csomózást pedig a téli hónapokban vég­zem. Érdemes tehát dohányt ter­melni, de nem ímmei-ámmal, ha­nem minden munkáját idejében, rendesen elvégezve. Biró József tódebröi dohánytermelő. szesültek. Fejőseink jó eredmé­nyeinek eléréséhez hozzájárult Deák Sándor, Simonyi István és Dobre József takarmányosok jó munkája is, akik nagy gondot fordítanak az abrak és szálas- takarmányok tápértékének fo­kozására. A sertéstenyésztésben jelen­leg 511 szopós malac van és dolgozóink ezek elhullásmentes felnevelésére törekednek. A két héten felüli malacoknak pörkölt árpát, faszenet, vörösagyagot és tutort adnak, hogy ezzel is se­gítsék fejlődésüket. A sertéste­nyésztők közül Báli János emelkedik ki. aki a muhévl fiaitatási tervét 120 százalék­ban teljesítette, Bugyi István sertéshíz!aló, aki munkacsapa­tával 120 százalékra teljesí­tette sertéshizlalási tervét. To­vább folyik gazdaságiunkban a gépek javítása is. A jávítócsoportnk által át­adott gépeket Szoldafics Jó­zsef minőségi ellenőr veszi át. Megköveteli a minőségi mun­kát, mert tudja, hogy minden jól kijavított gép a pá-rt és a minisztertanács határozatának megvalósítását segíti, ami na­gyobb darab kenyeret, több zsírt, húst és egyéb élelmiszer- cikket nyújt dolgozó népünknek. Kormos Ferenc levelező. Télen is lelkes munka folyik a csányi állami gazdaságban v \ IIIMMMMIIMMMMMMMMMI I Szomorúan, lehajtott} fejjel bal_ lagott a kocsi után. Lábait erőtlenül rakta egymás elé a sáros, pocsolyás úton. Arcán is látszott, bántja valami. Néha félhangosan önmagával vitat­kozott: Kiüldöztek! Ezt érde­meltem meg ennyi idő után. Becsületesen dolgoztam és mégis ... nem tetszettem az elnöknek. Mindig bennem ke­resett hibát. No, nem baj, majd csak megélek így is. Egyénileg dolgozom tovább ... A sáros úton a kocsi el-el- akadt a nehéz terhével. Vitte Török Sándor első és talán utolsó részesedését a tszcs-ből. Máskor örült volna a kocsi ra­kományának, de most nem tu­dott még mosolyogni sem. Búcsúzott — a termelőszö­vetkezettől. — Ez fájt a leg­jobban neki. Nem lehet többé együtt megszokott munkatár­saival, nem szólhat bele a cso­port ügyeibe, nem gondozhatja tovább két lovát, melyet eddig úgy kezelt, mintha sajátja volna. Eh! — ha őket nem bántja, miért bánt engem? — érvelt magában. Nem mennék újra vissza — úgysem soha, nyug­tatja meg lelkiismeretét. So­ha . tt török Sántkír j mult év tava. szán lépett a visontai „Petőfi” termelőszövetkezeti csoportba, 18.éves lányával együtt. Új életet akartak kezdeni.., jobbat, mint a régi. Mégis jobb lesz az, mint a magángazdálkodás! — mondta egy nap feleségének. — Belé­plek! Felesége nem szólt semmit, magában igazat adott férjé­nek. <3 is ment volna szívesen, dehát négy kicsi gyermektől meg sem tud mozdulni. Jössz-e te, Matild? — kér­dezte Török legidősebb lányát. A 18 éves lány fejével intett. Ha édesapám megy, én sem . maradok kmn! Torok Sándor visszatér ★ Török Sándorék élete a múltban nagyon keserves volt. A gyermekek nem tudnak már visszaemlékezni, hiszen még igen fiatalok, de a szülők igen. Még most is végig borsózik háta, ha visszagondol egy régi éjszakára. 1938 telén hideg éj­szakán a „kis Borbi” tanya cselédlakásában szülte felesé­ge második gyermekét. Sötét, piszkos szoba falát vastagon borította a dér. Pénz nem volt fára. Ingyen pedig már az or­vos sem jött ki feleségéhez. Keserves éjszaka volt az! — Török talán egy évet örege­dett. Aztán jött a többi gye­rek... még három. Életüket éppen hogy csak fenn tudták keservesen tartani... Felszabadulás ... Török élete is ekkor változott meg. Az egykori cseléd a földosztásnál négy hold szántót és 1200 négyszögöl szőlőt kapott. Becsületes munkával dol­gozta a kapott földjét, s szőlő­jét. Terményéből lassan fel­ruházta gyermekeit, sőt még egy fél házat is tudott vásá­rolni ... Egyedül dolgozgatott, s nem egyszer érezte elhagyatottnak magát. Földjét nehéz volt dol­gozni iga nélkül. Lassan kibontakozott benne az új elhatározás, a szövetke­zeti életről... __________ * I ^ cs°l10rt|'|ál I megkezdődtek a tavaszi munkák. Török Sán­dor nagy érdeklődéssel, s munkakedvvel dolgozott. Új volt előtte minden, amit a tszcs-ben látott. Két lovat kapott gondozás­ra, s hogy fuvarozzon belül a csoport számára. Emellett még neki kellett a lovak részére szénát és egyéb takarmányt is gyűjteni. Mindent szívesen vállalt. Dolgozott, mert a csoport gaz­dasága így kívánta. Rövidesen a csoportban Török, s leánya, Matild a legjobbak közé tarto­zott. A tagság megszerette az őszinte és becsületes Törököt. Nem így az elnök, Balta Ba­lázs. Ahol csak tehette, szidta, s áskálódott Török ellen. Hogy miért? Török azt nem tudhat­ta meg. Dehát az elnök a leg­főbb, s az ő szava parancs — nyugtatták meg Törököt mun­katársai. — Hagyd, Sándor, majd kibékül, meglátod, leg­jobban téged szeret majd. Ebben nagyon tévedtek! Bállá Balázs addig ment, hogy önhatalmúlag kizárta Törököt a tagság soraiból. Alapos ki­vel helytálló volt, kérésére visszavették a csoportba» Balláról pedig kiderült, hogy nem való a csoportba ... kizárták. Úgy lát szik, mintha meg­verte volna a „sors” a Petőfi tszes-t. Üj elnök lett a Szabó András személyében. Kissé ideges természetű, s haragját sokszor a tagokon töltötte ki. A tagok meggyő­ződtek arról, hogy ismét iga­zolódott a közmondás, melyet az elnökcserekor mondott va­laki: „egyik kutya, másik eb.” I Az új elnök I aem vetette meg a borocskát sem. Ha felöntött a garatra, akkor aztán volt ne­mulass, a tagok nem szerettek ilyenkor vele találkozni. „Uralma” alatt történt meg, hogy négy hold kukoricát fiatal hajtás korában le kellett ka­szálni, mert annyira benőtte a fű, hogy lassan nagyobb lett, mint a kukorica. Ekkor is, mint több esetben hanyagul szervezte meg a mun­kát ... s ez nem ment a cso­port hasznára, sőt ellenkező­leg. Török Sándor a tagok ne­vében szót emelt, javítsa meg az irányítást, dolgozzon ki jobb tervet. — Még engem tanít? — ez a, ez a... s indulatát alig bírta visszatartani — majd megmu­tatom én neki, itt én vagyok az úr, én parancsolok! S megint rosszra fordult Török Sándor ügye. Szólni sza­bad, de bírálni nem. — Már hogy gondolnak ilyet? Hol va­gyunk, nyilvános kiállításon? Ez szövetkezet! — ezt az elvet tartotta Szabó András elnök. A tagoknak lassan elment a kedvük az egész tszcs-élettől. Nem dolgoztak már olyan munkakedvvel, mint a kezdés­nél Az állandó rettegéstől, fé­léstül nem látták biztosnak jö­vőjüket a csoportban. Hárman aztán hosszú tusa­kodás után, elhagyták a cso­portot. Köztük volt Török Sán­dor is.., •k Újra egyéni úton. Egyedül dolgozott, úgy mint nem is olyan régen. Igája nem volt, kézzel kellett művelni földjét, szőlőjét. Kapával a vállán sokszor ment el a csoport előtt. Ilyen­kor elfordította a fejét. Még az épületet sem akarta látni, hiszen a csoportban bízott, s abban csalódott legjobban. Egyedül nagyon lassan haladt a munka. Nem volt kihez szól­ni, nem volt kivel beszélgetni, — hatalmas táblák helyett, kis parcellákon dolgozott. Mégis csak jobb volt — mondogatta önmagának — csak az elnökök ne piszkálták volna a tagságot, dehogy jöttem volna ki. Aztán jött — _____ a kormanypro­gr amm, a kedvezmények, ha­tározat a termelőszövetkezet megszilárdítására... A visontai Petőfi tszcs-nél is megváltozott a helyzet. Sza­bó András elnököt leváltották. Utólag derült ki róla, hogy egyes kiadásokkal el sem tud számolni. Megkapta érte meg­érdemelt büntetését is. Varga Rudolf lett az új el­nök. A tagság soraiból került az elnöki tisztségre. Derék, be­csületes munkásnak ismeri az egész falu. Varga Rudolf ismerte már régen Török Sándort. Tudta, milyen jó munkás, azt is tudta, miért lépett ki a tszcs-ből. Felkereste Törököt, s elma­gyarázta, milyen nagy változás ment végbe a csoportnál. Nem kell félni már az elnökök ki- rályoskodásától, mindez a múlté. — Gyere vissza, Sándor — kérte a barátját — meglátod más lesz az élet. — Visszajössz? Török Sándor feleségére né­zett, majd gyermekeire, s vá­laszolt. — Visszamegyek! — Az úi életet kezdő vison­tai „Petőfi” tagsága boldogan fogadta visszakérő társukat.... Márkus János dokot felhozni azonban nerr tudott. Török érezte, hogy igazság­talanság történt vele. Bemen' panaszra Gyöngyösre, a járás tanácshoz. Panaszát kivizsgálták, s mi

Next

/
Thumbnails
Contents