Népújság, 1954. január (1-8. szám)
1954-01-21 / 5. szám
1934 janisár 21. NÉPÚJSÁG 5 A minisztertanács és a SZOT elnökségének határozata a szocialista munkaverseny szervezésének néhány kérdéséről A minisztertanács és a SZOT elnökségre fontos határozatot hozott a szocialista munkaverseny szervezésének néhány kérdéséről. A határozat megállapítja, hogy az elmúlt években hatalmas eredményeket értünk el a szocialista munkaverseny fejlődésében. A munkaverseny kibontakozása volt a forrása azoknak a sikereknek, amelyek szocialista épitőmunkánkat jellemzik. Ugyanakkor azt is megállapítja a határozat, hogy a szocialista munkaverseny fejlődése nem egyenletes; a versenyt szervező és irányító munka elmarad a dolgozók ver- senylendületének általános fejlődése mögött; a verseny néhány szervezési elve és módszere elavult, nem felel meg a jelenlegi követelményeknek. A határozat rámutat arra, hogv a munkaverseny szervezésének megjavításával lehetővé kel! tenni dolgozóink szaktudásának. kezdeményező erejének korlátlan kibontakozását. E célkitűzések megvalósítását a versenyszervező munka alapelveinek néhány módosításával segíti elő a határozat. Igv kimondja, hogv a sztahanovista és „a szakma kiváló dolgozója“ címért folyó verseny fettételeit egységes elvek szerint kell kidolgozni és biztosítani kell, hogy e kitüntető címeket az eddiginél több dolgozó érhesse el A határozat értelmében a jövőben a sztahanovista teltételeket műhelyenként kell megállapítani. A normateljesítés követelményét a műhelv bizonyos százalékkal felemelt átlagának megfelelően kell megszabni. Ez a követelmény a műhelyátlag havonkénti alakulásához igazodik, ami lénvegében azt jelenti, hogv a normateljesítési követelmény megállapításánál minden hónapban figyelembe veszik a műhely adottságát. A határozat rendelkezéseinek megfelelően, a jövőben a feltételeket egy hónapon àt teljesítő dolgozónak oda kell ítélni a sztahanovista címet s ez a körülmény a dolgozók szélesebb rétegei számára biztosítja a kitüntetés elnyerésének lehetőségét. A normateljesítés követelménye mellett a határozat még négy oiyan feltételt á;!laipít meg. amely a minőség megjavítására, nagyobb takarékosságra, újításra, az élenjáró munkamódszerek á'adására, illetve átvételére és a munkafegyelem megtartására ösztönzi a dolgozókat. Ezek a feltételek fokozottan a terv teljesítése, a kormánvpro- gramm megvalósítása szolgálatába állítják a versenyt. Ennek egyoldalúságát, sablonosságát — kizárólag a magas teljesítménv hajszolását — felszámolják és a gazdaságosabb. minőségileg jobb termelést segítik elő. Az úi intézkedések — megfelelően érvényre juttatva a versenv társadalmi ellenőrzésének elvét — a bürokratikus és formats versenyszervező munka felszámolását is elősegítik. A jövőben a műhely dolgozóinak döntő szerepük lesz a további kitüntetések alapját képező sztahanovista cím odaítélésében és a sztahanovista cím elnyerésével kapcsolatos egyéb kérdésekben is. A jövőben a sztahanovista címet havonként kell odaítélni az arra érdemes dolgozónak. Aki egy, illetve két hónapig saját hibájából nem teljesíti a feltételeket, nem használhatja a sztahanovista címet. Az előzőén megszerzett kitüntetéseket (például sztahanovista jelvényt) továbbra is viselheti. Ezek az intézkedések megerősítik a verseny társadalmi ellenőrzését és emelik a Sztahanov-mozgalom tekintélyét. A határozat — azzal, hogy ,,a szakma* kiváló dolgozója” cím elnyerését nem köti külön feltétel ekhez — elősegíti e fontos versenv fellendítését is és az eddiginél lényegesen több dolgozó számára teszi lehetővé e kitüntető cím elnyerését. A határozat kimondja ugyanis, hogy azt a sztahanovistát, aki a feltételeket egv éven áf folyamatosan teljesiti, „a szakma kiváló dolgozója" jelvénnyel kell kitüntetni. Külön pénzügyi keretet kell biztosítani a szakma kiváló dolgozóinak megjutalmazására. Megszűnik ezzel az az igazságtalanság, hogy — igazgatói alap hiányában — egyes üzemekben a legjobban termelő dolgozókat sem tudták jutalmazni. Az igazgatói alap természetesen továbbra is megmarad s ennek egv részéi a jövőben is a versenyben ió eredményt elérőknek a jutalmazására kell fordítani. A határozat intézkedik a termeléssel közvetlenül és közvetve kapcsolatban lévő műszaki dolgozók versenvének kiszélesítéséről, szabályozza e versenv legfontosabb kérdéseit. Ezzel is kifejezésre juttatja a műszaki értelmiségi dolgozók fontos munkájának fokozott megbecsülését A műszaki értelmiségi dolgozók tömegesebb bevonása a versenybe a termelés vezetésének megjavítását, a termelési technika színvonalának további fejlesztését kelt. hogv szolgália. Ezzel elősegíti a határozat a műszaki vezetők versenvszerve- zésbő! adódó feladatainak ellátását is. amelv eivál.asztha'atlan a szocialista üzemvezetéstől. Nagvjelentőségűek azok a módosítások, amelyek az élüzem címért, valamint a minisztertanács és a SZOT vándorzászlóiért folyó versennyel kapcsolatosak. A változtatás lényege: a jövőben előre megá'llapí'ott, konkrét feltételeket állítanak az üzemek elé és e vándorzászlókat m'nd- a.zok az üzemek elnyerik, amelyek a feltételeket teljesítik; előre meghatározzák a kitüntetéssel járó pénzjutalom nagyságát is. A minisztertanács és a SZOT elnökségének a szocialista mun- kaiversenv szervezése néhány kérdéséről hozott határozata újból kifejezésre juttatja élenjáró dolgozóink megbecsülését és hozzá járul a dolgozók életszínvonalának emeléséhez is. Két egri Uj üzem alakult Egerben 1952 májusában: a Hevesmegyei Faipari Vállalat. A kezdetben öt főből álló kis vái'alat létszáma néhány hónap múlva 41’. majd később 80 főre szaporodott A termelést három kölcsönvett géppel kezdték meg, s ma már 28 motoros meghajtású faipari gép gyártja a különböző anyagokat. A vállalat dolgozói volt kisiparosokból, segédekből, földművesekből tevődtek össze, s mindannyian jó szakmunkásokká, kollektív szellemű emberekké nevelkedtek. A kormányprogramm meg- je.enése jelentős változást hozott a Faipari Vállalat munkájában is, mert rátérlek a lakosság közvetlen szükségleteit kielégítő közszükségleti cikkek tömeges gyártására. Az élelmiszeripar számára 26.300 darab gyümölcsszállító rekeszt, 40 ezer hektoliter űrméretű fenyőkádat, 1100 hektó űrméretű bare'.i-horddt gyártottak. Gyártmányaikból nem maradtak ki a háztartási cikkek sem. 3100 darab konyhai ülőkét, 250 gyúrótáblát, 600 asztalt, 500 zsámolyt és 350 gyermekfürdő- és mosóíeknőt készítetlek el különböző méretekben. A vállalatok számára öltözőszekrényeket, üzleti berendezéseket, orvosi, napköz lot thon,; és iskolai felszereléseket, a vendéglátóiparnak 1000 kerti széket, a* gyógyfürdőnek pedig 100 strandheverőt adtak át. Szép tervekkel indultak az 1954-es évnek. Továbbfejlesztik az üzemet, férfi és női öltözőket, mosdókat, kultúrtermet, fedett, szárítószint építenek és az eisö negyedév terve szerint még nagyobb mértékben gyártanak fontos közszükségleti cikkeket. A jobb műnké eloszt ássál, az észszerű szervezéssel és termeléssel egyre inkább emelkedik az üzem dolgozóinak keresete, javul életkörülménye. Mindezek ellenére az utóbbi időben gyakori náluk a munka- erövándorlás. A kormánypro- gramm biztosította a kisiparosoknak az iparengedély kiadását és ennek hatáséra tizen eltávoztak innen és önálló kisiparosok lettek. Ez nem is hiba és nem is ütközik a törvényes rendelkezésekbe senti. A hiba és üzem élete és a törvényellenesség inkább abban mutatkozik, hogy azok a munkások, akik otthagyták a vállalatot, demagóg módon beszélnek a vállalatnáf lévő bérezésről és a jobb kereseti lehetőség reményében elcsalogatják a vállalat dolgozóit. A vállalat munkája ellen agitál például Sándor Béla volt művezető is. Elfelejtik, hogy a pénzkereset ■mellett nagyon sok juttatástól elestek. Azok a dolgozók, akik a kisiparba mentek ót, csak úgy kereshetnek többet, ha a napi nyolcórai munkaidőnél jóval tovább dolgoznak, ezenkívül nem részesülnek a különböző segélyekben, szociális juttatásokban és munkavédelemben A Faipari Vállalatnál dolgozó Bed- nácsik Kálmán szakmunkás december hónapban 1984 forintot. Takács András 1203 forintot, az alsó üzemben dolgozó Bala István pedig 1909 forintot keresett és ez a kereseti lehetőség állandóan fokozódik. Kormányunk programmja lehetővé tette a kisiparosok számár« az önálló működést. A kisipari termelés fejlesztése jótékony és hasznos úgy «z ország. mint az egyének számára. De ez nem jelenti azt, hogy a kisipari termelés támogatása mellett elhanyagoljuk nagyüzemeinket és védtelenül hagyjuk minden rosszindulatú támadással és demagógiával szemben. A szocializmus építésének egyik fő támasza és elengedhetetlen előfeltétele a nagyüzem; termelés fejlesztése és biztosítása, ezt soha ne tévesszük szem elől. Az egri és a hevesmegyei vásárlók nagy megelégedésére jó- mlnőségű árukkal, háztartási cikkekkel megrakott ládák indulnak e[ gyakori» útjukra az Egri Vas és Fém KTSZ műhelyéből. Az üzem 1951 szeptemberében nagy anyagi nehézségekkel küzdve látott munkához. Azóta a tíz kisiparos helyett 52 dolgozik és az 1500 forintos töke helyett pedig már 300 ezer forint ált a szövetkeze; rendelkezésére. B'dögös, lakatos, rádiószerelő, töltőtoll-javító, míí- köszörűs, kerékpár- és motorkerékpár-javító részlegekből ál! ez a szövetkezet, s ezek között a bádogos-részleg az, amelyik problémái munkájával úgyszólván a legfontosabb háztartási cikkeket bocsátja a vásárlók rendelkezésére. Az eimuit évben mintegy 1500 darab öntözőkannát, 15 ezer háztartási reszelőt, 3000 vizesvödröt, 6000 könyökcsövet, 10 ezer tölcsért, 4000 kerékpár- csomagtartót, s 50.000 méter keritésfonalat gyártottak, s bocsátottak forgalomba. Ez a szövetkezet látta el Eger város üzemeit különböző védőrácsokkal, felszerelésekkel. Terme'.vé- nyeiket nemcsak Egerben, hanem az ország más részein, így Nyíregyházán, Budapesten, Pápán és Pécsett is forgalomba hozzák. Az utóbbi időben igen megszaporodott a rendelések száma, de ezzel együtt javult az anyagellátás is. A bádogos-részleg gyári huliadék'eimezből kiváló minőségű árukat készít, így egy év alatt körülbelül 10 vagon hulladéklemezt dolgoz fe! és értékesít. A kormányprogramm óta körülbelül 50 százalékkal több közszükségleti cikket termelnek, mint azelőtt. Multévi tervüket 130 százalékra teljesítették. Megérdemelten nyerték el a kiváló szövetkezetek zászlaját. A szövetkezet továbbfejlesztése céljából vili any- és oxígénhe- gesztőket vettek, nikkelezőrész- leg és központi műhely felállítását tervezik az 1954-es esztendőben. Az üzem munkája és fejlődése előtt nagy lehetőségek állanak, hiszen a lakosság igényli és szívesen vásárolja gyártmányaikat. Ezt bizonyítja, hogy alig győzik az igényeket kielégíteni. Szépen keresnek az itt dolgozók. Havi keresetük december hónapban 1400-—1500 forint volt. Jó a szövetkezeti dolgozók kolleKtív szelleme, ezt bizonyítja az a tény, hogy az ősz folyamán csak egy kilépő tag volt. Ezek - közszükségleti cikkeket gyártó üzemek beváltják a hozzájuk fűződő reményeket.. Ilyenkor önkéntelenül felvetődik a kérdés: megyénk nagyipari üzemeiben, ahol nagyobb kapacitással dolgoznak és többet tudnak termelni, miért nem tértek rá még a közszükségleti cikkek gyártására? CSÁSZÁR ISTVÁN' A nyereménybetétkönyvek sorsolása Sorsolás közben .. . Az elmúlt szombat délutánján tartották meg az egri városi tanács nagyterme ben nagy érdeklődés mellett a nyereménybetétkönyvek tizedik sorsolását. A zsúfolásig megtelt teremben Vadász Károly, az Országos Takarékpénztár hevesmegyei fiókjának vezetője ismertette a takarékosság jelentőségét, majd megkezdődött a sorsolás. Minden ezer betétkönyvre 14 nyereményt sorsoltak ki. Egy nyereményt főnyereményként az átlagbetét 200 százalékával. Két nyereményt az átlagbetét 100 százalékával, 11 nyereményt pedig az átlagbetét 50 százalékával. Az átlagbetét 200 százalékát, mint főnyereményt, a 237 szám végződésű betétkönyv nyerte. A sorsolást fővárosi művészek közreműködésével nagysikerű kultúrműsor követte. M, ét után. Szikla etvtái-t. a boldog irrer*»« áterert a * rezemén vt. Az egri városi tanács terveiből „Egri borköstoló“-pince, egyesítik Felnémetet és Egert A többszáz éves város, Eger, jelentős fejlődésen ment már eddig is keresztül. Érdekes terveken dolgoznak most az illetékesek a továbbfejlesztés, a jellegzetes városkép kialakításának érdekében. Néhányat ezekből a tervekből: Az elmúlt esztendőben közel 60 ezer idegen fordult meg a városban, s ugyanannyi kereste a híres egri borokat. Most tervbevették egy „egri borkóstoló” pince létesítését, ahol a város legkitűnőbb fajboraiból kapnak kóstolót a hozzánk látogató vendégek. Tovább fejlesztik a város gyógy- és üdülőjellegét. Az egri gyógyfürdő rádiumos forrása 61 ezer hektoliter vizet szolgáltat, de jelenleg alig 15—16 ezer hektolitert hasznosítunk belőle, a többi az Eger- patak vizébe folyik. Elkészült a tervrajza az új medencének, melyet a közeljövőben építenek meg, a már bővített strandfürdőn, hogy ezzel is fokozzák az értékes gyógyvíz felhasználását. Sok idegen keres szállást, szórakozást Egerben, de hiába: zsúfolt az egyetlen szálloda, zsúfolt a számbajövő két zenés szórakozóhely. A városi tanács elhatározta, hogy az Üvegértékesítő Vállalat által elfoglalt régi szállodát visszaadja régi rendeltetésének, új italboltokat hozat létre a Vendéglátóipari Vállalattal a város külső területein. Ezzel egyrészt tehermentesülnek a belső városi szórakozóhelyek, másrészt a külvárosban lakó dolgozóknak sem kell kilométereket gyalogolni egy pohár borért. Az egyik legérdekesebb terv Eger és a szomszédos Felnémet község egyesítése. Az egyesítéssel a megyeszékhely lélekszáma jóval 40 ezer fölé emelkedne, — iparosodna, to- vábbterjeszkedhetne a város, megoldást nyerne a közvetlen zöldség-, gyümölcsellátás, s kulturális szempontból felbecsülhetetlen jelentőségű volna a terv megvalósítása Felnémet számára. A tárgyalások ezen a téren is eredményesen folynak. Egri orvosok békeestje A Megvei Békéid zottsá g január 15-én vacsorával egybekötött meleghangú estét rendezett az egri orvosok részvételével. Az estélv céljai az volt. hogy az orvosok :s közelebb kerüljenek és aktívan segítsék a békehár- co-t. Az estély meleghangú, baráti körben zajlott le, melyen megjelentek a megyeszékhely orvosai családostul. Dr. Joób Géza bőrgyógyász főorvos orvostársai nevében po- hárköszöntöjébeii az alábbiakat momdias — Mi nem adjuk el tudományunkat, nem állítjuk tudásunkat az emberiség tömeg pusztísá- sára. Nem gyáriunk baktérium- és kolerabombákat és eayéb halált hozó fegyvereket, mini egyes nyugati orvosiársunk teszi. Mi tudásunkat á betegség leküzdésére fordítjuk. A béke nekünk is a legdrágább kincs. Orvosiársatm nevében ígérem, hogy mi is kivesszük részünket a béke megvédéséért folytatóit harcból, hírem — A megye városaiban, községeiben nagy szorgalommal tanulják az orosz nyelvet. Jelenleg 87 tanfolyam működik, melyen több mint 1000 dolgozó és dolgozó paraszt vesz részt. A tanfolyamok közül 25 már haladó, mivel ezeknek hallgatói a múlt évben is szorgalmasan látogatták az orosz nyelvórákat. Az orosz nyelvtanfolyamok iránt egyre több az érdeklődő a dolgozó pa rasztság körében is, mivel a megye területén a 87 tanfolyam közül az egyre szaporodó jelentkezők részére 19-et indítottak be. Ezeken a tanfolyamokon majdnem 200 dolgozó paraszt tanulja szorgalmasan az orosz nyelvet. ft — Sírokon 33 dolgozó paraszt részvételével kisgyűlést tartottak az egyik dolgozó paraszt házánál. Az ülésen megvitatták a párt és a kormány mezőgazdaság fejlesztését szolgáló határozatát. A Munkaerőtartalékok Hivatala március 1-én az ország nyolc ipari tanuló intézetében egyéves szakosított építőipari iskolát indít. A tanulmányi idő alatt a résztvevők állami ellátásban s tanulmányi előmenetelük arányában pénzbeli juttatásban is részesülnek. Jelentkezhet — a kérelemhez mellékelve a legutolsó iskolai bizonyítvány, szülői beleegyezés, s körzeti orvosi igazolvány — minden 16—18 éves fiú, aki elvégezte az általánosiskolá- nak legalább hatodik osztályát. Jelentkezés helye: MTH 31. számú iparitanuló-intézet, Bp. VII. kér.. Nyár-utca 9. Néhány szó az apci DISZ-fiataiok életéről Megyénk községeiben is egyre jobba« fejlődik á fiatalok kulturális élete. A DlSZ-veze- töségek újjáválasztása még- inkább hozzásegíti fiataljainkat, hogy szórakozzanak, vidáman éljenek szabadidejükben. Az apci DISZ-szervezetnek is igen nagy lehetősége van a 'Szórakozásra. Gyönyörű kultúrotthon van a községben. A faki ku'hírcsoportjának módjában áll, hogy a kultúrház szép színpadán megmutathassa tudását, szórakoztathassa a falu dolgozóit. Rádió is áll rendelkezésűikre. Ilyen helyen jólesik a szórakozás. Az apci fiatalok azonban nem élnek eléggé ezekkel a lehetőségekkel. Sőt akadnak a községben olyan fiatalok is, akik nem tisztelik, hanem egyenesen rombolják ^ szépen berendezett helyiséget. Olyan fiatalok, mint Lengyel Antal, aki mikor megjelenik a> helyiségben, ököllel csap a rádióra. Talán neki nem tetszik a kellemes szórakozás? Vagy talán meg akarja akadályozni a becsületes fiatalok szórakozását? Hasonló munkát végez Sándor János fiatal is. És nemcsak két ilyen fiatat van Apcon. Sokan vannak a fiatalok között, akik szerelnének jól szórakozni, de nem szívesen mennek ilyen duhaj emberekkel agy helyiségbe. A DISZ-szer vezet fiataljai pedig nem fékezik meg az ilyen megtévedt fiatalokat. Az aici DISZ-szervezeinek és a község vezetőségének ko- mo.yan kell dolgoznia, hogy megszeressék a fiatalok a vidám szórakozást, hogy meg- szűnjön a megtévedt fiatalok káros tevékenysége. Helyes volna, ha a falu becsületes fiataljai bátran, egységesen fellépnének azokkal szemben, akik nein tisztelik a DISZ- helyiséget. Figyelni ezietni kell őket helytelen magatartásukra, türelmes, nevelő szóval meg kel! velük értetni, hogy mit jelent az, ha akadályozzák a falu fiatalságának szórakozását. Ha ez! teszik, megszűnnek ezek a „kilengések” és az apci fiatalok örömmel mennek a DISZ-szer- vezetbe. Tábori József levelező.
