Népújság, 1954. január (1-8. szám)
1954-01-21 / 5. szám
1954 január 21. NÉPÚJSÁG 3 Cirokalfa, Verpelét, Nagybe- rek, Szajla valamikor, tehát Zsigmond király korában is, Sírok várának adózott. A várúrnak, Tari Lőrincnek volt tehát mit aprítania a tejbe, nyugodtan élhetett volna. Csakhogy ám nyugtalan lélek lakozott benne, hajszolta a kalandokért, éveket töltött Olaszországban, a pokolban is megfordult. Az pedig nagy szó, hiszen az út a pokolhoz „Szt. Patrick’“ purgaióriu- mán át vezet, a purgatórium bejárata pedig messze tőlünk, az Operenciás-tengerhez viszont egészen közel nyílik: az írek Ulster-iartományában. Lőrinc lovag egyébiránt művelt ember, a latin írókat haszonnal forgatta, s Lucretius nyomán kezdte azt gyanítani, hogy szellemek, lelkek talán nincsenek ‘s- Mindenesetre a saját két szemével akart meggyőződni a dolog feiöl: — íme, a fő indítéka a pokoljárásnak, amelyről különben Tinódi is megemlékezik. A másik ok Lőrinc úr fiának tragikus halála. A néphagyomány szerint fia halálosan beleszeretett a juhász gazda szép leányába. Az apa elvitte fiát Budára apródnak, gondolta a távoliét majd felejteti vele a leányt. A párjavesjzíett gerlice nem tud belenyugodni a yálás- baf a leány Szive nïêgszakadi. Mint az örült rohant haza a dalia, ráborult kedvese ravatalára, sűrű könnyeivel áztatta, utoljára öngyilkos leit. A megrendült apa egymás mellé te- metteite a szerelmeseket. Sírok ettől a páros sírtól kapta volt a nevét. Ila van élet a sírt n túl, ahogy a papok állítják, Lőrinc úrnak a purgatóriumban okvetlenül találkoznia kell a fiával. T őrinc úr tehát anno D. ^ 1411 felnyergelte hóka paripáját, kardot kötött, s egyedül nekivágott a nagy útnak. Hetekig, hónapokig utazott. Dublinbán, az ír fővárosban öt napig koplalt „Krisztus öt sebe emlékezetére”, aztán sorbaláto- gatta a főváros szent hegyeit, ájtatoskodott az ír szentek, már mint Columba, Brigitta' ereklyéinél, Patrick híres furkós- botját is megérinté; ezt az isten maga ajándékozta a szent férfiúnak, hogy Írországból kiűzze vele a kígyókat és a sárkányokat. Lőrinc úr nem elégedett meg a böjttel, s a szent helyek sor- balnógatásával, drága ereklyetartót akasztott a nyakába, védelmin az ördög praktikái eilen, abban volt elrejtve négy forgács Krisztus keresztfájából, meg három szövetfoszlány a Krisztus köntöséből, vele volt aztán Barnabás apostol koponyája, ezt Egerből h'zta volt magával, Olajbafőtt János egyik kano- nokjának szívessége folytán. A hatodik nap éjjelén megjelent Patrick lovag ágyánál, megáldá és közölte vele, hogy viíhalkozása nem lesz hiábavaló. Erre fel a lovag Dublin érsekének aján ólevelével másnap már el is indult Ulsterbe. a Vö- rös-tó mehelti kolostorhoz: A tó teleszórva kisebb-na- gyobb szigetekkel. Ezek egyikén, hatalmas tölgyfák árnyékában nyílt az alvi ágba vezető pince, közel hr.zzá épint „Szt. Patrick”- kápcAnájy (a pro:eslpnsok J634- :ben leromboltak). Miután a szerzetesek ladikon átvitték Lőrinc urat a szigetre, a lovag levető ruháit, saruit, tiszta fehérbe öltözőit. Közben a papok elzengték felette a halottak litániáját, majd beszenlelték és folyvcis a Libérât énekelve, megnyitották előtte az alvilág kapuját. A pokoljárás Márton nap- ján, déltájban kezdődött és másnap hajnalban ért véget. Hogy-mint ment végbe a nevezetes utazás, azt a lovag a siroki várban, egyik unalmas őszi estén ilyesféleképpen mesédé el kedves vendégének, Stiborici Síibor egri püspöknek: érdemli meg, hogy istenként tiszteljék, de rögtön észbe kaptam: íme, az ördögfiak incselkednek velem! Keresztet vetel— Füst és sötétség vett körül, az árnyak úgy kerítetek, nyivákoltak körülöttem, akár a bőregerek. A folyosó: nem messze a bejárattó’, oly alacsony, hogy csak négykézláb lehet benne mozogni. Alig kúsztam bejeié pár lépést, két gazfickó a lábamnál fogva visszahúzott a bejárathoz. Megismételték ezt a tréfát harmadszor, negyedszer is. Közben szemtelenül azt tudakollak, kinek a megbízásából akarok én behatolni a purga- tóriumba? „Annak a megbízásából — feleltem —, aki az eget és a földet teremtetteNagyot kacagtak a gazfickók. „Az isten rég meghalt, öngyilkos lelt”. „Lehetetlen — így én —. isten nem lehet öngyikos„Akkor meg nem mindenható!” — vágott vissza a csúnyábbik. Megvallom, meghökkentem, hiszen az olyan lény. aki nem tehet meg mindent, csakugyan nem tem és elkiáltottam magamat: „Jézus Krísz lus, az élő isten fia, könyörülj rajiam, bűnös emberen!’“ A. fohász használt, az ördögfiak elpárologtak. í\débb a folyosóban fisz- tességes külsejű, ősz öreg ember nézett rám nyájas ábrázoltai. Azt kérdezte tőlem, meg vagyok-e elégedve az ági és földi dogok állítólagos szép rendjével? Azt feleltem: „A létezők, tehát a csillagok, a hegyek, a fák, a füvek, az állatok s az emberi testrészek mind isten dicsőségének öregbítésére szolgálnak ” „A feneked is?” — kérdezte szemtelenül. „Az is. Hiszen a megvetett testrész két fele snjutlag oly két párnának felel meg, amelyen helyet foglalva, halandó emberfia, helyesebben ás bensőségesebben, gon- dolkozhatik az isteni dolgok felöl.” „Eszerint, ó földi lány, tán nincs is semmi fölösleges a világon?” „Te mondád!” Mire 8: „Nos, mi szükség a vakondok szemére, a vakbélre, a férfiak emlőbimbójára?” Elmésen feszegette az isteni célszerűség tanát de én nem engedtem magamat sarokba szorítani, mert rájöttem, hogy a sá án vitázik vetem. .1 szidalmak egész arzenálját vágtam a fejéhez, mire leköpött és faképnél hagyott. — Aztán egy pogányszép leányzó próbálta ‘ été'sdvarni á fejemet, akinek mindössze egy nyaklánc volt az összes öltözéke. Már-már vétkeztem, amikor váratlanul csinos fiatalember jelent meg a gyertyám fénykörében. Hosszú, zöld köntöst viselt, a nyakában vörös stóla. Zsidó nyelven köszöntött: „Siam alecha!” A céda leányzó (a nöstényördög) egyszerre kámforrá vált, az ifjúról pedig kisült, hogy mennyei pártfogóm volna, Mihály arkangyal, kinek én templomot szenteltem Tar községben, s a Mátrában. ! — Ettől fogva az arkangyal kalauzolt. A purgatóriumban összehozott a fiammal is. Szép szeretője olyan volt mellette, mint a holdsütötte liliomszéú. — Sajnos, nem válthattam szól velük az angyal szigorúan megtiltotta. Javasolta azonban, mondassak értük otthon ötven misét, akkor hamarosan megszabadulnak a tisztítótűz kínjaitól. Gok szörnyűséget láttam a pokolban. Mutatta az angyal az égő kádfürdőt is. azt Zsigmond király részére tartogatják az ördögök, merthogy parázna életmódot folytat. A pokol istállójában az e'jkárhozott lelkek lovak képében kínoz- tatnak; etetés he yett vasdorong- verés dukál a szerencsétleneknek, abrak helyett zsindelyszög. — Bizony, atyám, örültem mikor újra megláthattam a napvilágot. , Végezetül elbeszélte Lőrinc ár, hogy hazafelé a hajón egy kecskeszakáltú, spanyol zarándokkal ismerkedett össze, aki kegyszerekkel és uraságoktól levetelt koponyákkal kereskedett. Neki Barnabás apostol fejét kínálta megvételre. Lőrinc úr elcsodálkozott és közölte a zarándokkal, hogy a szóban- forgó fej nála van, Egerből hozta Írországba. A spanyol nem jött zavarba. „A fe.kínált koponyát, — úgymond — a szent apostol még fiatal korában viselte, a veled lévő viszont akkor jutott Olajbafőtt János temploma birtokába amikor az apostol vértanú-halad halt szent hitünkért.“' zt a csodálatos alvilági u'azást Tari Lőrinc még Angliában tollba mondta. A leírás, mint alkatrésze egy igen régi kézirat gyűjteménynek, jelenleg a British-Múzeum tulajdonál képezi; könyvtári jegye: Royál M. S. 10. B. — Címe: Prohe- nium memoriale supervisitationa Domini Laurencii Ratho'.di (tari) militis et baronis Un- garie factum de purga.orió Sancti Patricii in insula Hiber- riie." Tehát az elbeszélést—ttas— az ujjómból szoptam. ■ Kolacskovszky Lajos Nagyobb gondot a Szabad Föld Téli Esték előadásaira Kormánypogrammunk a dolgozó ember anyagi és kulturális fel- emelkedését álütja előtérbe. Különösen falun vált elsőrendű feladattá a dolgozó emberek nevelése. A felszabadulást követő években kulturális téren óriási lépésekben haladtunk előre. A falu népe kiemelkedett az elmaradottság a babona, az anal fabétizmus, a tudatlanság posványából. Egyre többéin tanultak meg írni és olvasni, moziba, fa- luszínházba járnak szórakozni, szakköröket, előadásokat látogatnak. hogy bepótolhassák sok év mulasztását. Tamaörsöm Ti- ezanánán havonta 6—700 könyv forog a dolgozók kezén. Karácson dán Berénvi Andrásné 62 éves aisszony annyira megszerette a könyveket, hogy elbeszélést is írt róluk. Falusi dolgozóink megszerették, s ma már egyre jobban igénylik a k'JÜúrát. Különösen szép feladata van a Szabad Föld Téli Estéknek a kultúra terjesztésében. Érdekes előadások kenet ében nevel. s nyújt tudományos felvilágosi-, tást a fehl öregjeinek, fiataljainak. S dolgozó parasztságunk szívesen jár ezekre az előadásokra, ha jól, érdekesen, színesen szervezték meg azokat. A műit évben 2.212 előadást tarto'tak a megyében. Mátraszent'mrén. ebben az aránylag ki® községben decemberben 350 látogatója volt a Szabad Föld Téli Estéknek. Dolgozóink tudásvágva, széleskörű érdeklődése már egyre több igénnyel lép fel. ezt bizonyítja a sok vita. hozzászólás és kérés. Hevesen még több természettudományos, az ember fejlődéséről szóló előadást kérnek. Gvön- gyöspatán a szőlőtermesztés legjobb módszereiről akarnak ha'Iani. Pélv és Kiskör© dolgozóit a rizstermelés és az öntözéses gazdálkodás érdekli. Ott ahol törődtek a hallgatók igényeivel, kéréseivel, szemléltetően magyarázták meg az elő. adásokat, feleltek az eleinte nehezen induló, de később már egyre élénkebbé váló kérdésekre, ot t már MZ első előadás kedvező talajt teremtett a következő előadásokhoz. Egv-egy ’ előadást előbb húszán, harmincán,, majd mint Karácson,don hatvanam nyo’.cvanan látogattak. Különösen nagy sikere volt a Szabad Föld Téli Estéknek Detken, ahol decemberben hat előadásnak 800-nál több hallgatója volt. itt felhasználták a szemléltetés módszerét, versekkel, keskeny- íi'lmvetítésekke; tették érdekessé az előadásokat. NéZZÜk IH6S a;zanban az érem másik oldalát: A népművelési osztály statisztikai kimutatásán láthatjuk, hogy' a füzesabonyi járásban. olyan nagy községekben, mint Kál, Sarud. Besenyőtelek. Poroszló decemberben egyáltalán nem tartottak Szabad Föld Téli Estét. Vájjon ezekben a falvakban a dolgozók nem szeretik a kultúrái? Nincs érdeklődési körük? Nem akarják megismerni a természettudományt, az úi mezőgazdasági mód-szere- kei, vagy talán ezeken a helyeken a falu népe elfordul a tudástól, vissza akar térni a műit tudománytalan sötétségébe? Korántsem. Itt is éppen úgv vágyakoznak a tudás után. mint a többi községekben. Itt is szeretik a jó filmeket, a szórakoztató könyveket, az oktató előadásokat. A hibát nem a dolgozókban kell keresni, hanem azokban, akik közömbösen mennek el a falu dolgozóinak kérdései mellett. akik nem érzik és nem értik, hogv mit jelent a falunak a kultúrát is felemelkedés. Felvetődik a kérdés: Ki a felelős a szervezetlenségért, a kultúra ilyenfokú lebecsüléséért. Ki a felelős azért, hogv ezer és ezer dolgozót fosztanak meg attól, hogv tudását fejleszthesse, hogy megismerhesse a ti domány különböző ágait, megszeresse az irodaimat és új módszerekkel művelje a* földet. A járási taÍ nács népművelési előadóját, Tóth Marát igen sokszor bírálták felelőtlen munkái« miatt, de ő hosszú hónapokon keresztül mégsem tett semmit, nem változtatott munká'án, sértődöttségében még kevesebbet dolgozott, mint aze'öt*. A megyei tanács népművelési o=ztá'va már későn kaoott észbe, és már akkor váltotta, le Tóth Máriát, mikor annak rossz munkája elidegenítette a dolgozó perasztakat a kultúrotthonokból és, a>z előadásokról. Füzesabony község új VB- titkára, Kiss András most próbálja helyrehozni a hibákat, szívből szereti a kultúrmunkát. Törődik a község, a falusi emberek kulturális igényeivel, javaslata nyomain egyre több pedagógust vonnak be most a kul- túrmunkába. előadások megtartására. Az úi népfnűvelési előadóval terveket. javaslatokat nyújtanak a tanács elé. hogy Füzesabony régi hagyományait, népművészeiét felelevenítsék. A hatvani járásban ^,s Hatvanban is rossz a kulturális munka. A kulturális ügyeknek nincs giazdáia. .4 Szabad Föld Téli Estéknek nincs szervezője. A járási népművelési előadó nem tudja, liogv melyik községben tartanak Szabad Föld Téli Estéket, hányán látogatják, mi a dolgozó parasztok kérése, igénye, milyen előadást szerelnének legszívesebben ha'Iani. A fiatal, lelkes előadó nagyszerű munkát tudna végezni, ha több szeretettel, megértéssel fordulna a dolgozókhoz, ha többet iámai ki a községekbe, hogv meghallgassa a dolgozó parasztok javaslatát. Hatvan szövetkezeti városban a kultúrház igazgatója és a városi népművelési előadó sem végeznek ió munkát. Objektív okokra hivatkoznak. Szerintük neun lehet megtartani a Szabad Föld Téli Estéket. mert nincs előadó, nem fű'ik a termet. A sokezer forintos nem rég helyrehozott hatvani ku'.túro**- hon valóban piszkos és fűtetJen. nem véletlen, hogv a dolgozók nem járnak az előadásokra. Kékesiné a kultúrot'hon igazgatója és Bolvos Béla né a városi népművelési előadó beletörődnek az „objektív” okokba. Nem harcolnak azért, hogv az úi kultúrház a dolgozók otthonává váljon, hogv Hatvanban, megyénk harmadik városában végre komolyan meginduljon a ku!t ralis élet. A megyei tanács népművelési osztálya sem tűrheti összetelt kezekkel, hogy egyetlenegy járásban is így menjen a munka. a Szabad Föld Téli Estékről három hónap alatt egy jelentést se kapjanak. N agy Józsefné instruktort azzal utasítják vissza, most nem érünk rá. Lépjen fel sokkal erélyesebben a népművelési osztály ezekkel a jelenségekkel szemben. Ne tűrje, hogv Boldog, Szűcsi, Apc s a többi községek dolgozóit megfosszák a kultúrától. Szüntessék meg a megyei és a hatvani járási tanács közti huza vonát, lássanak hozzá minél előbb az ismeretterjesztő előadások, szakoktatások szervezéséhez, szerezzék vissza osztályuk tekintélyét. Kormányunk £s pártunk a dolgozó parasztok tudásának emeléséért, a babonák és az elmaradottság elfeni küzdelemért hozta létre a Szabad Föld Téli Estéket. hogy ezeken az előadásokon keresztül megismerjék és megszeressék a tudományt. A megyei tanács osztályának ezért kell nagyobb segítsége! adnia az előadóknak, ügyelnie keli. az elő. adóik megválasztásánál, ne forduljon elő, az. hogy az előadók monoton, unott előadásokat hadarjanak el. az uto'só percben a meghirdetett előadás helyett o'van élőadást tartsanak, ami a dolgozókat nem is érdekli. A megyei tanács népművelési osztálya segítségével tegyék színeseb. bé. közérthetőbbé az előadásokat. Az oktatás élére olyan előadói állítsanak, aki a Szabad Fö'd Téli Estéket, gondosan, n dolgozó parasztok igényeinek megfelelően szervezi meg. Segítsék a kgzséjrj tanácsokat is. hogv jobban megbecsüljék a fai!:: kultúráját, segítsenek abban, ne legven a kultúrotthon, a .kultármunka a tanács utolsó gondolata, ne o'van embert állítsanak e kultúra irányítására, aki más munkára sem felel meg, közösen segítsenek, hogv a dolgozók ve hideg és, rideg kultúr- otthonokban hallgassák végig az előadásokat. Legven a kultúra a fa'uban minden emher ügye, segítsék közösen a falu kulturális felemelkedésé*, melynek egyik legjobb, legszebb eszköze 0 Szabad Föld Téli Esték. Törös Károlyné. Bélyegkiállítás Egerben A MABEOSZ egri szervezete január 23-án és 24-én bélyeg- kiállítást rendez a Szakszervezetek Megyei Tanácsa épületében. A kiállításon a helybeli gyűjtőkön kívül gazdag anyaggal szerepel a Bélyegmúzeum is és gyönyörű szovjet bélyegeket mutai be a Horizont Vállalat. A kiállítás ideje alatt a posta alkalmi bélyegzést használ a színhelyen. A bélyeggyüjtés a felszabadulás után nagy mértékben fejlődött hazánkban s mind nagyobb népszerűségnek örvend. Különösen az ifjúság körében számottevő a fejlődés, az ifjúság nevelésében jelentős szereppel bír. A bélyeggyüjtés ugyanis rendszereiéire, szorgalomra tanítja az ifjakat, s a szórakozáson és hasznos időtöltés mellett elősegíti az általános műveltség megszerzését. A bélyeggyűjtő bélyegein megismerked k hazája és az idegen nemzetek történelmével, földrajzával, gyarapítja természetrajzi_ növény- és állattani ismereteit. Büszkén mondhatjuk, hogy a magyar bélyegek ma a világ legszebb bélyegei közé tartoznak, s aki a kiállítást megtekinti, szép élményben lesz rpçyp GYIMESSl BÉLA pol. felelős. Lillafüredről üzenem... A karácsondi Dózsa termelőcsoport dolgozóinak írom levelemet, Lillafüredről, A dolgozó nép ereje tette lehetővé, hogy Lillafüreden üdüljek, pihenjek, s erőt gyűjtsék a következő feladat, a tavaszi munka végzéséhez. Nem egyedül vagyok itt, hanem sokszáz dolgozó társammal együtt, akiknek vidám kacajától, jókedvétől hangos a gyönyörű épület, a hóval borított táj. Kedves elvtársak! Végezzétek ti is szorgalmasan munkátokat, hogy mielőbb elkerülhessetek ide, a jól megérdemelt pihenőre. Bessenyei Mihály Film: Szerzője ismeretlen Az egri Dózsa filmszínház január 21-töl 26-ig zenés csehszlovák filmvígjátékot mutat be: „Szerzője ismerétlen” címmel. A film két fiatal barát és két szerelmes fiatal nő történetét beszéli el vidám, zenés történet keretében.
