Népújság, 1954. január (1-8. szám)
1954-01-07 / 1. szám
1954 január 7. NÉPÚJSÁG 3 Erőnk9 szaktudásunk leg partit adjuk ... (Tudósítónktól) RÉGÓTA ISMEREM mind a három embert. Tudom róluk, hogyha valamire sz,avuka,; adják, azt meg is vadó'sftják. Nem sajnálják erejük és szaktudásuk legjavát adni, ha a termelésről van szó. A legjobb gazdák a községben. Ezt bizonyítják a kiváló termelésért, begyűjtésén kapott oklevelek, rádiók is. Erdélyi János nagtjrédci dolgozó paraszt ma is szívesen emlékszik vissza az üdülőben eltöltött felej,hetetlen két hétre, melyet jó munkájával érdemelt ki. Erdélyi Jánost nem mindig becsű'ték ennyire. Gyermekkora óta cseléd vo't különböző úri b:r.okokon. A feisnabadulás után négv hold földet kapott, azon gazdálkodik most mintaszerűen Az elmúlt nyáron egy világvevő rádiót kapott jó munkájáért, amit azzal hálált meg, hogy beadási kötelezettségének is elsők között tett e’eget. Régi versenytársa ifjabb De- me Imre középparasz‘, aki hét hold földön és másfél hold szőlőn gazdái kod'ik. A két versenytárs mindtcr fej-fei mellett halad a munkában és az egér falu érdeklődése kíséri őket. If. jű Deme Imre sem tud nyugodni, míg minden munkája, nincs rendben. Erre buzdítja versenytársával együtt az egész falut, kfísgvű' ésekem taináctsü' esőken és egyén: beszélgetéseken. Nem múlhat el egy tanácsülés a községben, hogy a. két versenytárs ne szólalna fel a termelés fellendítése érdekében. Keménven bírálják a siránkozókat, kákán is csomót keresőket és saját példájukkal buzdítják ai hátú’ kul,lógókat. A KÉT KIVÁLÓ gazdának méltó úii'ársa lett az utóbbi időben: Mészáros Gergely egyénileg dolgozó paraszt tanácstag is. Első a vetésben, szántásban, beadásban, adófizetésben egyaránt Ezenkívül élénken érdeklik a község problémái is. A legutóbbi tanácsülésen az utak javításával foglalkozót' és javasolta,, hogy társadalmi' munkával szállítsáli le a követ. * Jó délutánra járt az. idő az elmúlt szerdán, amikor a. Szabad Nép megérkezett Erdélyi János dolgozó paraszthoz. Amikor tekinteté az e’ső o'dalra vetődött, maga sem tudja, hogy hogyan,, de különös érzés vett erőt rajta,. Ezt olvasta: „A Magyar Dolgozók Pártja Központi Veze'őségének és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának határozata, a mezőgazdasági termelés fejlesztéséről". Letette a gereb- lyét — mert éppen a kariak között foglalatoskodott — és a közsémi tanács felé vette atz útját. Mintha csak összebeszéltek volna, nem sokára odaérkezett e'őször Ifiú Deme Imre, majd később Mészáros Gergely. Újra együtt voltak a, vetélvtársak. Az idő ekkor már előrehal adót' volt, de senki sem mozdult. Erdélyi bácsi vitte a szót. — Én már ití-ott olvastam a határozatot, úgy látom, mindenről szó van, ami minket ér. dekel. Egyet máris mondhatok. Én a magam részéről sz'uve'- lélekket segítek a határozat végrehajtásában. A jelenlévők helyesli, őcn bólogattak. Erdélyi János tovább folytatta: — Kenyérgabona vetéstervemet túlteljesítettem, de mindez nem, elóg. Rajta leszek, hogy a legtöbbet termeljek a községben. Ezt nem is lesz nehéz elérni, csak megfelelően kell az őszj vetéseket tavasszal ápolni. Úgy gondolom, hogy ezzel is hozzájárulok a határozat megvalósításához. — Ez mind naigyon helyes dolog, és magam is úgy cselekszem, — szólt közbe Deme Imre — viszont a határozatban szó van a szőlőről is, már pedig a mi vidékünkön naigyon díszük a szőlő — majd folyia.ta. Én a magam részérői] a kalászosokat sem hagyom, de a szőlőre is nagy go: dot fordítok. Eilmomdía Deme Imre még. hogy máris megkezdi aiz etlő- készü'etet egy hold szőlőjének trágyázására. Én sem fogom alább adni Erdélyi János bácsinál — tette hozzá mosolyogva. — AHHOZ. HOGY JÓ legyen a szőlő, s bőven le rém jen, s meglegyen a minőség is, nemcsak jó föld kell, hanem jó szőlőoltvány is. Ezt Mészáros Gerge'v mondotta,, aki idá g szinte bs’letemetkeze't az újságba. Én, mint sző'őoltvány-ter- me'lő úgv akarom a mezőgazda- sági határozatból a rám eső részt végrehajtani, hogy fajtiszta és e'.sőosziályú oltványokat adok nemcsak a községünk timem más község részére is. Még sokáig folyt a beszélgetés a három ember között a mezőgazda,sáró határozatról. Szóba került közöttük a,z eddig leadott rendelkezések egész sora, amely mind hatalmas segítséget jelent a mezőgazdasági 'érméi és fe1 lendítéséhez. A begyűjtés csökkentése, az adó- mérséklés, ingyenes^ állatorvosi kezelés, a szerződéses növénytermelésben megadod naigv kedvezmények, és a most megjelent mezőgazdasági ha*ároza' nagyobb termelési kedvet, alkotó készséget jelent minden köz. ségben. Ezt bizonyítja a három nagyrédri do'gozó paraszt egyéni tervez ceté?e is. A MEZŐGAZDASÁGI HATÁROZAT megvalósításba nemcsak az élenjáró dolgozó paras-', tok ügye. Minden ember ügyévé ke'l, hogy váljék. Kövesse tehát minden dolgozó paraszt az élenjárók példáját, mindenki a maga munkaterületén járuljon hozzá ahhoz, hogy népünk nagy ügye mielőbb diadalmaskodjék. Er ki János Fájdalommal tudatja olvasóinkkal, hegy la punk szeretett és kör kedvelt külső munka társa Kolacskovszky La. jós elvlárs szívszélhű- désben január 4-én elhunyt. GyümöJcstermelési sza!í!(örök A magasabb terméseredményeket cs ak jói képzett, szakmai tudását állandóan fejlesztő termelőszövetkezeti tagokkal és egyénileg dolgozó parasztokkal tucÜuk emelni. A tanulás az ősz fejnek sem szégyen és a, tanultak a termelésben hasznosítva több élelmiszerben, több ruhában mutatkoznak meg. Tanulásra van ás lehetőség, mezőgazdaság-' s z a kém bér el n k szívesen átadják tapasztalatukat a falu dolgozónak. Agronó- musaink mesterképző tanfolvartokon, különböző szakkörökön tamt-'áik a megye do’gczó pa- ns'szíjaí't. A Földművesszövetkezet; Felvásárlási és Értékesítési Vátlrtet aigronómusai: fis ol'maíá- rozták, hogy a soronlívő kertészeti és gyürr.ö’csterme'ési munkáik helyes elvégzésére tanítják a gyümölcstermelőket. A gyümölcstermelést szakkörök január hónapban kezdődnek és egész évben tartanak minden három hétben egyszer. Az e'őadások e hó vége felé kezdődnek Ostoroson 19-én. Poroszlón 20-án, Ve csen 21.-én és T amaszentmárí/w 22-én lesz meg,tartva, vall amennyi héíyen este 6 órakor. Az itt lakó dolgozó parasztok tehát tanulhatnak a téri estéken és a következő évben szakszerűen tud:ák áno'n.'i kertészetüket, gyümölcsösüket. Gyúró László termelési csoportvezető. A határozat javulást hoz a Gépjavító Vállalat munkáiéban is A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége és a. Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa nagy jelentőségű határozatot hozott nyilvánosságra 1953 december 23-án a mező- gazdasági termelés fejlesztéséről. Ez a határozat megszabja a magyar mezőgazdaság feladatait, kijelöli azok végrehatási módjait és irányt'mutat az elkövetkezendő évek mezőgazda- sági termeléseihez. E határozat nagyszerű új feladatokat szab meg a megyei mezőgazdasági gépjavító vállalatok fejlesztése terén is, amikor kimondja, hogy „a megyei gépjavító válla,]átok fejlesztésére 1954—1956. években 60 millió forint építkezést beruházást kell fordítani.” Miután kormányzatunk a jövőben nagy figyelmet szentel a mező- gazdasági gépjavító vállalatokra,, nézzük meg, hogy jelenleg Heves megyében milyen állapotban, milyen körülmények között dolgozjk Egerben a mezőgazdasági gépjavító vállalat. A hiba már az építkezésnél, az építkezés helyének kijelölésénél kezdődött. Eger város szélén a tihaméri állomás közelében igen lapos helyen kezdték meg a>z építkezést és ennek következtében esős idő esetén a javításra váró nehezebb gépek sokszor tengelyig süppednek a sárba1. Az épület kívülről nézve csinos és tetszetős, de belső berendezése, használhatósága annál rosszabb. Mostoha körülmények között dolgoznak a nagy műhelyben a, vállalat munkásat, sokat szenvednek a hidegtől, a téli időszak alkalmával. A beépített fűtőtestek használhatatlanok, a. meglévő rossz minőségű szénné] nem lehet fűteni. A kazánházit, a, fűtés központját, tavaly is körülbelül egy méternyi magasságban talajvíz öntötte el. A fűtés megindítása céljából a vállalat 13 kályhát vett, melynek csöveit a,z ablakon keresztül vezetik ki. A tüzelő rossz és meleg helyett csak füst árad ki a kályhákból. A műhely hőmérséklete gyakran mínusz három fok. A 63/5-ös építőipari vállalat lassan és nagy huzavonával építi a fürdő, iroda és kultúrház helyiséget. Fürdő és meleg zuhany hiányában a, dolgozók mosdóié!akiban, kályhán kénytelenek vizet melegíteni, ha munka után nem akarnak hideg vízben mosakodni. Az irodahelyiség egy kis portáisszobában van összezsúfolva,. Ilyen körülmények között bizony a dolgozók munkakédve erősen megcsappant és ez gátló hatással van a termelésre is. Az itt dolgozók joggal kérdezik, hogy vájjon ki a felelős az itt uralkodó mostoha, állapotokért és vájjon hivatalos szerveink tettek-e már valamilyen intézkedést az itt.évő körülmények megjavítására? A termelésben és az éves terv teljesítésében való nagyfokú lemaradáshoz természetesen má,s okok is hozzájárultak. Egész november hó folyamán tairtaiéka'katrész hiánnyal küzdöttek, a munka teljesen szervezetlenül folyt és a javítási munkákra való előkészületek a. hiányzó alkatrészek gyártását teljesen elhanyagolták. Ezenkívül kevés náluk a szakmunkás is.' A téli gépjavítási munkák megindulásai óta folyik csak itt komolyabb munka. Ez idő alatt a tavaly téli 100 darabhoz képest az idén 126 darab erőgépet javítanak ki és ezek mellett még több apró javítást munkát végeznek el a megye 12 gépállomása, az állami kísérleti és tangazdaságai részére. A vállalat igazgatója,, Kónya, elvtárs elmondja, hogy az utóbbi időkben kormányzatunk több gondot fordított az üzem munkájára,. Már nem küzdenek anyaghiánnyal, hiszen azokat az alkatrészeket, melyeket ok nem tudnak elkészítene, Budapestről, a mezőgazdasági gén alkat részeket gyártó üzemek bőven szolgáltatják. Munkáinkat elősegít’ az is, hogy most kaptak két új esztergapadot, egy maró- és véső-kombinátgépet és da.ra. bológépet, melyek növeli! k a géppark számát A következő gazdasági évben tervszerűen a. gépállomásokkal és az állami gazdaságokkal kötött szerződé, sek szerint javítják az erőgépeket. És így jó munkaszervezéssel sikeresebben tudnak dolgozni. A vállalat vezetősége örömmel fogadta a mezőgazdaság fejlesztéséÄ szóló határozatot, amely ezt a vállalatot is kiemeli az eddigi elmaradott mostoha viszonyok közül. És nagy perspektívát ad minden itt dolgozó embernek, örömmel vették tudomásul a határozat következő részét: „Az építésügyi miniszter a .gépállomások és a megye; gépjavító vállalatot építkezéseit minden más építkezést megelőzve végeztesse el.” A továbbiakban a vállalat vezetősége gondoskodjék megfelelő mennyiségben szakemberek beállításáról, a ,jőd megszervezett, tervszerű munkáról, a dolgozók munkakörülményeinek megjavításáról, az anyagellátásról. A vállalat minden dolgozójával ismertesse a Központi Vezetőség határozatának tartalmát, annak jelentőségét, hiszen ez a határozat nagy fejlődési lehetőségeket, felemelke dést, fényes jövőt biztosít a mezőgazdasági gépjavító vállalatok és ezek munkáján keresztül az egész magyar mezőgazdaság részére. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának határozata Annak érdekében, hogy a Magyar Népl öztársaság költségvetése a népgazdasági tervvel teljes összhangban készülhessen el, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1953. december 15-én törvényerejű rendeletet hozott, amelynek értelmében 1954. évtől kezdődően a,z állami költségvetést az onsrággvűlés az év első fölében tárgyalja. az előző évi költségvetés végrehajtásáról szóló évi jelentéssel egvidőben. Az elnöki tanács törvényerejű rend riete kimondja, ho^y mindaddig, amíg az országgyűlés i költségvetést mag nem állapítja, a.z ál amháztartás viteléről — a népgazdasági terv, ezen belül a költ sémiét és tervezett előirányzatának keretében — a minisztertanács gondoskodik. A törvényerejű rendelet alapján a minisztertanács 1953. december 30-i ülésén megtárgyalta és jóváhagyta a Magyar Népköztársaság 1954. I. negyedévi előzetes költségvetését, valamint az 1954. évi népgazdasági tervet. Az 1936. évben született férfiak bejelentése A 18 éves férfiak szokásos év: bejelentését a be'ügymin'szter rendélete szerint január I. és 31. napja között kell teljesíteni. 1934 január 31. napjáig tehát az állandó lakásukba be kell jelenteni mindazon magyar á’l am- uo’gár férfiakat, akik 1936. évben születtek, tekintet nélkül anra, hogy ezideng külön bejeimtől ap-on be voltak-e jelentve. Ha az 1936. évben született szeméi y ál! an dó 1 ak ás ától Ideiglenesen távot tartózkodik és hazatérése 1954 január hó 31-ig nem. várható, a szü'ője va.gy ‘örvmyes képvtee'ője köteles gondoskodni az állandó lakásba történő bejelentés megtételéről, A bejelentéseket városokban az '"letékes rendőrőrsnél, községekben a község! tanács végrehajtóbizottságánát, a férfiak ál-, landó lakásának bejelentésére szoltgá'ó 1-es számú bejelentő- lapon kell «teljesíteni. A bejelentéseket 8 és 13 óra között vasárnapokon is lehet tel 'esíteni. A bejelentés pontos teljesítéséért az 1 °36 évben született férfi és szállásadója (szü'ője) is fele- 'ős és mulasztásuk büntetést von maim után. A bejelentéskor visszakapott ■gazölószelvény az állandó Iáié ásbejelentést igazolja és azt a be telente tt személy köteles megőrizni és hatóság-! közeg felhívására bármikor fefmu taten, majd a lakftebó' való távozáskor a ki- jelentő! aphoz c0 alól,ni. Műiig Gyula áv. őrnagy, hevesmegyei főoszt. vea, Jelentkezzünk önkán-es tűzoltónak Nincs Heves megyében, de az egész országban sem olyan község, ahol a tűz ne úgy jelentkezett volna, mint a do’gozók veszedelmes ellensége. Amint ez a veszedelmes ellenség valahol felütötte a fejét, az önkéntes tűzoltók elsőnek siettek menteni azt, ami még menthető. Megyénk igen sok községében jel működnek az önkéntes tűzoltóegyesületek, melyeknek tagjai között vannak férfiak, nőig sőt úttörők is, akik egyaránt megállják a helyüket nemcsak a gyakorlatokon, hanem akkor is, ha komoly elméleti dolgokról van szó. 1953-ban is megrendezték a szokásos tűzoltóvense- nyeket. Legkiemelkedőbb volt közülük Andornakíáhja község női tűzoltósága, akik_ ebben az évben az országrész; tűzol lóversenyen első helyezést értek el. Ezek a női tűzoltók nemcsak ebben az évben szereztek dicsőséget Heves megyének, hanem már három éve mindig ők az ország legjobb önkéntes női tűzoltói. Jó munkájuknak megvan az eredménye: két darab 400 1/p-es kismotor fecskendőt nyertek már a községnek és a tűzoltótestület valamennyi tagja azt a ruhát viseli gyakorlatok a,lka,Imával, amit a versenyeken nyertek. Jó tűzoltóság működik Tárnáméra községben is, ők a gyorsasági versenyben nyerték meg megyei viszonylatban az első díjat és országos viszonylatban is az elsők közé kerültek. Jó munkájuk eredménye a tüzelt ősze rí árban lévő új motor- fecskendő, melyre rá van írva,, hogy a gyorsasági verseny 1953. évi győztes csapatának. Ennek a komoly felszerelésnek értéke 30.000 forint. Sajnos, nem mindenütt megy jól a, községi önkéntes tűzoltóság munkája és ez részben a ■községi tanácsok hibája, mert nem törődnek az önkéntes tűzoltósággal. Minden községnek érdeke, hogy olyan jó tűzoltóság működjön a faluban, mint amilyeneket az eló'bb felsoroltunk, mert ahol nem jó az önkéntes tűzoltóság, ott nincs biztosítva a. falu tűzvédelme. Hogv jól működ,jön minden tűzöl!óegyesület, csak úgv lehetséges, ha a községben dolgozó munkások minél nagyobb számban jelentkeznek az önkéntes tűzo'tőság tagjai közé. A tűzöktótestület tagjai szakszerű kiképzést kap-, nak és jó munkájuk u'án dolgozó népünk jutalomban is ré* szesíti őket. A felszabadulás óta igen sok községi tűzoltó részesült már ingyenes üdülésben a Balaton partján, vagy az ország más részén. Önkéntes tűzoltónak lenni ma, már igen nagy megbecsülést jelent, mert ők védik dolgozó népünk életét és vagyonát az esetleges pusztító fűztől. Erpen ezért azok a dolgozók, akik odahaza' a községben dolgoznak, de ha távol vannak is, lépjenek be a,z önkéntes tűzolfótestületbe és legyenek harcos tagiai a népi vagyonvédelem csapatának, az önkéntes tűzoltótestül etnek. Virányi Péter, tűzr. oszt. parancsnokság vezetője. HELYTÁLLÁSUKKAL A MUNKA FRONTJÁN Mongyi András a gyöngyösi Teherfuvar Vál- Kiss József, az egri Bútorgyár DISZ-titkára. tatainál dolgozik, a gépjármű közlekedés ki- A termelésben és a DISZ-munkában egyaránt váló dolgozója. élenjár. Erdélyi Károly, az egri húsfeldolgozó üzem jó munkát végző táblamunkása. Antal Kálmán, egri egyénileg dolgozó paraszt. Állammal szembeni köte'ezettségét határidő előtt teljesítette.
