Népújság, 1954. január (1-8. szám)
1954-01-07 / 1. szám
2 népüjsXg 1954 január 7. Serkentsék az 1953-ban elért eredmények még jobb munkára pártszervezeteinket ÜJBÓL ELMÚLT egy ér. Dolgos, munkában eltöltött heteket, hónapokat hagy .unk magunk mögött. Ha visszatekintünk ezekre a hetekre hónapokra, mérlegre tesszük ege« évi munkánkat, azt láthatok, hogy nem végeztünk rossz munkát. Megyénk do.gozo népé a párt irányításává, a dolgozók legjobbjainak, a kommunistáim ak pél dáját követve n híz, szép feladatokat o.toít meg. A rózsaszín.marton ba nyászok kezdemenyezese vetve az év eleden megyénk csaknem minden banyaja, üzeme harcba indult az évi terv a',keres teljesítéséért. _ A mezo- gazdas ágban do.igozók a bo, gazdag termés elérésére törekedtek. Számos dolgozó a feleszabadulási héten, a választási békevers enyfoen túlsizárnyaufa az azelőtt e ért legjobb termelési eredményét, a> termelőszövetkezetek dolgozói, az egyén leg do’igoző parasztok zöme jó tatajmíiveléssel. gyore ^aratással, magasabb terméshozammal bizonyította be jó munkáját. Egységes lelkesedéssel fogadta dolgozó népünk a Magyar FÜTige len ségi Neofront választási^ felhívását és egységesen szavazott a béke, munka, jó.et, felemelkedés programon'ára. Még szilárdabbá vált ez az egység a kormányprogramul megjelenése után, még vi.ágo- sabbá vált dolgozóink elolt pártunk. kormányunk — helyes — a néo felemelkedésére irányuló politikája. A kormánypro gramm olyan hata’mas távlatokat tűzött hazánk népe e'é a jólétért folyó harcban, hogy az minden becsületes embert le’k-esított, serkentett a további jó munká-a. Az ellenség a kormánypro- grammot félremagyarázva igyekezett megbontani ezt a szilárd egységet. Nem sikerült neki. Ha. voltak is olyanok, akik pillanatnyilag meginogtak, a meggon- doltabbaik szavai nyomán azok is megértették, hogy azok között van az ö helyük is, akik a párt, a kormány politikáját követik és semmi közük azokhoz, akik a nép boldogáága ellen törnek. S aikik bíztak a pártban, a kormányban, nem csalódtak. A párt, a kormány nekilátott az elmúl! évek alatt elkövetett hibáik kijavításának. Egymást követték a do’gozó parasztoknak nyújtott kedvezményekről, az árleszállításról, ez ember meg' becsüléséró’l szóló rendé !e‘ek melyek mindazt bizonyították hazánkban — sokkal jobban mint eddig — a dolgozó nép, az ember érdeke került előtérbe. Ezek a határozatok, rendeletek nagy örömet keltettek dolgozóinkban, s örömük jó mun írójukban mutatkozott meg. A pétervásári járás dolgozó parasztjai november 15-re búzar vetésüket 101, rozsvetésüket 103 százalékra teljesítették. Üzemeink, bányáink többsége évi tervét sikeresen teljesítette. Petőfibánya vállalat első fé.év: tervét adóssággal zárta, a kor- mányprog.rammon a bányászok bérrendezésén fellelkesült dolgozók jó munkája eredményeként azonban évi tervét már száz százalékon felül teljesítette. Szűcs János vámosgyörki dolgoz paraszt az új begyűjtési rendelet megjelenéséről nagy megelégedettséggeC mondta: „Én csak jót mondhatok a pártra, a kormányra, mert lám, most is a mi érdekünket tartotta szem előtt, mikor kiadta az új begyűjtési rendel etet." S NAPRÓL NAPRA több azoknak a számai, akik ezt mondják. De hogy még többen — és minél előbb — így lássák a párt és a kormány munkáját, az nagymértékben páríszerveze- te'nken, kommunistáinkon múlik. Pártszervezeteink kommunistái megáll'ták helyükéi abban _ harcban, mely í953-ban a szocializmus építésének frontján folyt. Pártözervezeteink tagjainak ő-sszeforrottsága, _ példamutatása motorja, Iendííője volt egész évi munkánknak. A'doza- tos, jő munkájukat d:csérik azok az eredmények, melyeket a párton belül és az é'et minden területén elértünk. A pártszervezetek jó munkájáról beszél a megszilárdult termelőszövetkezet éppúgy, mint az üzemek tervteljesítése, vagv az újonnan épült munkáslakóház, a most átadott kultúrotthon, a bőséges áruval ellátott üzlet. Az elért eredmények láttán azonban még nem állhatunk meg. A kormányprogramm még nem valósult meg, a pártszervezetek, a kommunistáik el őt még sok közvetlen szép feladat áll, melyeket a KV júniusi és októberi ha.ározaita, valamint^ a többi pár'.határoz art tűzött eléjük. A Központi Vezetőség októberi ha:ározai*ja megálla.pltjai, hogy_„a szocialista építés új szakaszába léptünk". A Politikai Bizottság beszámo'ójában Rákosi e.vtárs így határozta meg az új _ szakasz legfontosabb vonásait; „A létegze:v étel, a nehézipar fejlesztésének lassítása, az eléri eredmények megszilárdítása és ugyanakkor a mezőgazdaság gyors és nagyarányú fejlesztése együtt alkotják legjelhmzőbb sajátosságait annak az új szakasznak, melybe Központi Vezetőségünk és kormányunk határozatai után léptünk." AZ UJ SZAKASZ gazdaisá.g- pc;l irtltóá ját elsősorban is az jellemzi, hogy Jehatővé teszi dolgozóink jólétének és mnde- nekelő'it a munkásság életszínvonalának gyorsabb -emelkedése:, anyagi és kultúráiig, seükség.e.cinek az eddiginél nagyobb mértékben való kielégítését. Ennen legfontosabb feltétele a mezőgazdaság elmaradásának felszámol á sa. „Egész tov á bb f c jl ő-dé sünk kulcskérdése az a legközelebbi döntő láncszem, melyet teljes erővel meg kell ragadnunk: mezőigazdaság fejlesztése” ... — mondotta Rákos.; elvtárs. A Központi Vezetőség és a minisztertanács néhány nappal ezelőtt megjelenő határőr at,a a, mező- gazdasági termelés fejlesztéséről azt bizonyítja, hogy már meg s ragadtuk a döntő láncszemei. Ez a határozat megalapozza a mezőgazdaság, a növénytermesztés, az álattenyésztés hozamának emelését, olyan eszközöké, ad a dolgozó parasztság, az egész dolgozó nép kezébe, amelyek segítségével a fellendülés útjára vezetjük a mezőgazdaságot és állandósíthatjuk annak növekvő, emelkedő színvona'á:. KV jűmusi határozatai óta megnövekedőit a dolgozó parasztság termelési kedve. A mezőgazdasági termelés fejlesztéséről szóló határozat m-égin- kább növelj ez: a< termei'és! kedvet. .. Hatalmas, naigy munka elé á.lítja ez a határozat falusi pártsoerveleinket. Elsősorban a falusi pártszervezetek szervező és felvilágosító munkájá éi függ a határorart megvalósításának s kere. Döntő feladat most a falun végzet; politikai felvilágosító munka megjavítása,. Minden falusi dolgozóf mozgósítani kell a határozat végrehajtására, ez ped i-g ál lan dó, sóin vonal as, nevelő munkát követel. Népnevelőinknek el kell vinni ők a falu minden dolgozójához a határozatot, ismertetni kel', a ter- melőszövelkeuerti tagokkal, egyénileg dolgozó parasztokkal, a gépállomások és állami gazdaságok dolgozóival] a határozat célját, megvalósít ás árnak módját. A ncve’őmunka minden eszközé fel kell használni a határozat ismertetésére. Az egyéni agitáció, a csoportos beszélgetések, a kis,gyűléseik, a kultúrmunka rm-nd-mlnd a határozat ismertetését szolgáljál. Meg kel! javítani faJun a párt irányítását, a községi, termelőszövetkezeti párt- szervezetek munkáját és ehhez a járási párt-bizottságoknak kell nagv segítsége: adniuk. A mezőgazdaság . e'őit álló feladatok megvalósítása nagy mértékben a pártszervezetek, a kommunisták jó munkájától függ. Ha vala. mennyi kommunista harcol i mezlőgaz das ágban dolgozók meg riyeréréér, hai a határozat meg- va'ó-síísáért folyó harcban a párttagok járnak élen, ha átgondolt, tervszerű munkát végeznek a tömegek mozgósításáért, eredményes lesz munkájuk. DE NEMCSAK FALUN, az üzemekben, a városokban is harcolni keil a tömegek támogatásáért, mert a tömegek aktivitása •Lehet biztosíték arra,, hogy megvalósítsuk azokat a feladatokat, melyek előttünk állnak. Az üzemi kommunisták az 1954. évben harcoljanak anok ellen a hibák ellen, melyek 1953-ban gá tokák a terv teljesít ésí. £s e harcot ne egyedül vívják, vonják be a harcba a pártcnkívül-; dolgozók hatalmas táborát. Ha ezt teszik, a hibák elleni következe tes harc csak eredményt szül hét. Fokozni kelj azokat az eredményeket, melyeket a pártéletben, a pártvezetésben elértünk: a kollektív vezetést, a pár.demokrácia elmélyítését, a bírálaton bírálat alkalmazását, az ideológiai munkát, a tömeg- suervezete-k irányítását, segítéséi, a párt és a tömegek közötti kapcsolat tovább: erősítéséért foiyó harcot. Párí-szerveze'.eink, kom mun is iáink okuljanak az elkövetett hibákból és a jó tapasztalatok alkalmazásával, a tömegekre támaszkodva, harcoljanak azért, hogy 1954 végén eredményekben még gazdagabb évrőd számolhassunk be. Megjelent az „Anyag és Adatszolgáltatás* és a „Pártépítés** legújabb száma Az „Anyag és Ada-tszolgáItatásiból az alábbi cikkek emel- ikednak ki. J. Kronrod: A közfogyasztás a szocializmusban. M. Tyurin: A kollektív vezetés a szovjetek munkájában. V. Tyi- hcmlrov: Az európai népi demokratikus országok harca a mezőgazdaság további fellendítéséért. R. Golubovics: A belgrádi ura'kodókörök népámító elmélete az üzemek munkási-rányítá- sáról. — A pol'it kai tömegne- velő munka -jelentősége a mező- gazdaságf-ejleszrtésl határozat végrehajtása terén. A „Pártépítés” decemberi száma többek között cikket közöl: A falusi pártpolitikai munka feladatairól. (Részlet a Központi Vezetőség és a mi nász tec tanács határozatából.) Komócsin Zoltán: A középparasztság közötti munka kérdéséhez. L. Szlepov: A formalizmusról és az alkotó módon végzett munkáról. Dezső József: Hogyan hajtják végre a bajai járás tanácsszervei a jú- n:usi határozatot? Takács László: A budapesti VII. kerület kereskedelmi pártszervezeteinek munkájáról. Vida Béla: A falusi kulturális munka helyzete és feladatai Szolnok megyében. E cikkek mellett még számos más fontos cikket közöl az „Anyag és Adatszolgáltatás” és a „Pártépítés” című folyóirat. Versenykihívás Eger város összes üzemei, hivatalim', párt- és tömegszerveze- t'i faliújság szerkesztőbizottságának! A faliújság minél gyakoribb, minél tartalmasabb és szebb megjelenése biztosítása érdekében az egri járási tanács faliújsága versenyre hívja Eger túrós összes üzemi, hivatali, pártós tömegszervezeti faliújságé, nah szerkesztőbizottságát az alábbi pontok szerint: 1. A faliújságnak a szocialista országépílést kell visszatükröznie. t 2. Havonta 10 közleménnyel legalább kétszer kel,! megjelennie. 3. A faliújságot legalább két- h arm ad részben az illető üzem, hivatal, stb. dolgozóinak kel] írnia. Az egyes köziem én veket rajzokat dátummal és az író nevével kell ellátni. 4. A faliújság adjon bő teret a békemozgalomnak, a munka versenynek. 5. A faliújság legalább két- harmadrészben az illető üzem. híva' a,!, stb. belső életével fog- 1 a'l koz zon. 6. A faliújságnak formájában is szépnek, ízlésesnek kell lennie. A verseny 1954 május 1-én zárul, s annak értékelésére a Hevesmegyei Népújságot kérjük feli. Az egri járási tanács f all ú j s,á g sz e rk esz t őb i zot t s á ga nevében: Tóth József Sz. B. elnök. A DOLGOZOK KÉRÉSE A napokban a dolgozók aláírásával panaszos levél érkezett szerkesztőségünkhöz. Az alábbiakban közöljük a levél tartalmát és szeretnénk, ha az illetékesek megszívlelnék ezt és segítségére sietnének a vállalat dolgozóinak. Am'g a fűtési rendelet a dolgozókról való fokozottabb gondoskodást írja elő — üzemünkben a Gyöngyös-Egervidéki Borforgalmi Vállalat gyöngyösi központi irodáiban a szoba hőmérsékletének legalább 18 fok melegnek kellene lennie — akkor a Gyöngyösi Kö-ség- gazdá’kodási Vállalat, melynek „kezelésében” áll az ingatlan, semmibevéve a rendeleté1, jó minőségű lengyel szén birtokában is képtelen fűteni az épületei. A dolgozik hidegben kénytelenek munkájukat ellátni. Dolgozóink ilyen m unka körül nié- nyek között zúgolódnak és joggal keresnek orvoslást sérelmükre. A dolgozók nem sokat érnek azzal, hogy a KIK objektív nehézségekre hivatkozik, melyek minden bizonnyá, a saját hibájukból származnak. Meg kell érteni nekik is, hogy a dolgozókról való gondoskodás az első és legfontosabb feladatuk. A fűtési kampány kezdeJe óta már száimta’anrzor fordultunk segítségért több felé, de azt sehonnan sem kaptunk. A szobák napról napra hidegebbek és így több mint 100 irodai munkavállaló egészségi állapotát komoly veszély fenyegeti. Reméljük, hogy az illetékesek megszüntetik a fennálló hibákat és ezáltal segítik a borsza’ima élenjáró begyűjtési vállat at át, amelynek munkája népgazdasági szempontból sem lehet közömbös. Gyöngyös-Egervidéki Bor. forgalmi Vállalat dolgozói TÜRELMESEN VÁROK 1953 december 2-án családi kópé. esmdtatiam a< Gyöngyösi Fény-szöv. II. számú részegénél (Kcssuth-u. 3. sz.) December 13-ra ígérték az elkészítését. A kép azonban nem lett. kész. 15—16—18-án is hiába^ mentem. 19-én végül annyira jutottunk, hogy a vezető kre- len'ette: nagyon sajnálják, de a laboratóriumban nem találják a felvétel negatívját. Várjon tűre! niesen ^ — mond‘a —, amíg megtaláljuk. Majd csak előkerül valahonnan ... Kértem a oa-naszkönyvet. Rövid vita után üdéi ült, hogy azt sem találják. Eltűnt, mint a negatív... Jöjjön vissza holnap — mondta a vezető —, meg fogjuk keresni a panaszkönyvet. Szavát be is tartotta. Kölcsönkérte az I-es részleg panaszkönyvét. így kény’e!en_ voltam- a köles ön- könyvbe jegyezni panaszomat. A zó‘a szüntelenül járok, várva, m:kor bukkan elő az a huncut; 1238-as szám- alatt iktatott negatív. A panaszkönyv sincs már o-tt, visszaadták jogos tulajdonosának, pedig szeretném megnézni, hogvan in'ézték e:, vagy Legalább elolvasták-e panaszomat... De belá'cm, itt mindenkinek van elég dolga, s nem kívánhatom, hogy panasz- könyvet kérjenek mindig kölcsön ... Türelmesen várok, mire megöregszem., valószínű mega- Ialják, s milyen jó érzés lesz akkor fiatat arcomat látni a ké- Pen • • • Herman Endre a keze-vagy: bürokrácia, lelkiismeretlenség Nagy József maki ár*alva i dolgozó paraszt az 1952/53-as gazdasági évbein két kataszteri hold tartalékföldet do-lmorott -kisba-szonbér!eiben. Mikor a községi tanács 1953 jam. kihirdette, hogy jelentse be. aki nem mond I-e az álfaLa bérelt földről, annak rendje és módja szerint megjelent a tanácsházánál. Be1- jelentet'te, hogy számít a földre, már 30 -kocsi trágyát is hordott rá, hogy 1954-ben még többet teremjen. A tanácsnál azonban mikor ezt elmondta. Nagy Ferenc mezőgazdasági előadó kijelentette, neki, ho-gy az általa bérelt földre háztáji gazdálkodás céljára szükség van, arra tovább ne számítson. Nagy József tiltakozott az ellen, hogy elveszik a tartat ékföl djét, hivatkozott arra. hogv már meg is trágyázta. Nagy Ferenc azonban durván rátámadt és Nagy József szavaival élve „valósággal kikergetett a tanácsházról A tamácselnöknő azt állítja, hogy Nagy József később jelentette be igényét a földire, mint ahogy a határidő meg volt adva. Nagy József azt mondta, hogy időben. Később jelentkezett-e. nem jelentkezett-e Nagy József, nem t' djuk, nem sikerül* tisztázni. Az azonban igen furcsa, hogy a Nagy Józseftől elvett, jó] megtrágyáaott földet — melyről a másodvetésű kukon- caszár is eltűnt — Nao-v Ferenc mezőgazdasági előadó Egerben dolgozó kocsi vezető f:a kap* La. S az elvett kp* holdból másfél holdat Nairn* Ferenc az őisz-r szel be is vetett búzával. A tanács nagy gesztussá? máshol arónloti fel főidet Nagy Józsefnek, és szinte sértődve mondja Tótomé. a VB elnök, „nem kellett neki, nem fogadta el”. Nagy József valóban nem fogadta el a földet, hanem panaszéval felsőbb szervek felé fordult. A megyei tanács mező-( gazdasági osztályához írt november 9-én kelt —panaszáré novembeír 30-án kapott választ,) s ebben Nagy Béla csoportvezető értesítette, hogv ,.a tarja'ék. területiét kapcsolatos panasza hivatalomhoz érkezett, melyet legkésőbb 10 napon belül a helyszínen kivizsgálunk és az eredmenyrö' az elvtársat értesíteni fogjuk". A tíz nap elmúlt és elmúlt az év is. Ideje volna végre elintézni Nagy József panaszát. Es nemcsak az ővét. Németh Pállal szintén Nagv Józsefhez hasonlóan jártak el. Azzal a kü- lönbséggel. hogy Nagy Ferenc a Németh Pálló! elvett fc-ldet nem a fiának, ha-ern barátjának és a községi függetlenített párttitkárnak adta. AKIK AZ ELMÚLT ÉVBEN PÉLDÁT MUTATTAK Révai Antal, a gyöngyösi Állami Áruház Fülöp János, a hatvani vasútállomás sztaoszlályvezető helyettese. A „Belkereskedelem hanovista forgalmi szolgálattevője. Az őszi kiváló dolgozója” érdemrend I!. fokozatának csúcsforgalom legjobb dolgozója tulajdonosa Cscpje Gáspámé, a lamabodl Kossuth tsz. munkaérdemrend ezüst fokozatával kitüntetett. tagja, a termelőszövetkezet élenjáró harcosa Dr. Katona László, a Mátraházi Tfldösznn; tórium kiváló orvosa. Lelklisme.etes, ocb adó munkájával Igyekszik hasznosítai Pavlov tanításait.
