Népújság, 1953. december (97-106. szám)

1953-12-06 / 98. szám

( 1953 december 6. _____________________________________________________NÉPÚJSÁG_____________________________________________________________________________3 EG ERCSEHI - MINDEN OLDALRÓL Egeresein jövője  múltban elhanyagolt kis bányászközség napjainkban válhatott és fejlődhetett" szocialista bányateleppé, ahol a bányászok felszabadult, emberhez méltó életet élhetnek. A jövőben még nagy távlatok, nagy lehetőségek állanak e fon­tos bányatelep fejlődése előtt. A bányászok lakásigényeinek kielégítése céljából 100 lakás épül, 11 millió forintos beruházással. A fiatalok, sport- és szórakozási igényeinek kielégítése cél­jából jelenleg új stranduszoda, sportpálya és kultúrterem épül. Bővítik a vízvezetékhálózatot, az áramellátás megjavítása érdekében még eb­ben az évben új transzformátor állomás építé­sét kezdik meg. Az autóbusz megállónál folya­matban van a váróterem építése. Építenek még új üzemi konyhát, modern üzlethelyiségeket, a gépműhelyben pedig fedett szín építésével teszik kényelmesebbé a szabadban dolgozók munkáját. Másfélmillió forintot fordítanak kutatásokra. Népköztársaságunk megbecsülését, s a bányá­szokról vaió gondoskodást mutatja az a tény, hogy Egercsehiben az összes bányászati beru házások összege körülbelül 300 millió forint. l ersentßben as évi terv Len t a tol d a tett, a VIII-as ereszikében, a nagyiéi e'ki 6zón fejtéséinél bontakozott ki és in­dult el az a nagyarányú ver­seny, amely lázbahozia és te­vékenységre készteti Eger csehi minden becsületes bányászát. A verseny ilyen nagyarányú fel­lendülésének oka az, hogy köze­ledik az 1953-as tervév vége, harcolni kell az utolsó negyedévi és egyben az egészévi terv si­keres teljesítéséért, be kell hoz­na a lemaradást. Az e'íövájási csapatok verse­nyében a VIII-as ereszikében dolgozó Kónya. László kétszeres sztahanovista vájár DlSZ-bri- gádja jár az élen. Száztizenhat­százalékos eredményüket szoro­san nyomon követi méltó ver­senytársuk, Szalai László bri­gádja. Tervtel jesítési eredmé­nyük HO százalék. A brigádok versenyében jó még Zám István brigádja, 101 százalékos tervtel­jesítéssel. A bányavállalat szta­hanovistái szívósan dolgoznak, hogy növeljék tel jesítményeiket. Az egyéni terviéi jesítésben a legjobbak Biró n István II,. Bo­ái j Miklós, Biró n János /., és Biró n János II., kiknek terme­lési állaga állandóan 170—200 százalék. A frontok közül Biró k Vilmos frontja termel a leg­többet. teljesítményük minden na® ■ H0—115 százalék. Az üzern­s ikeréért Új bányászokat nevelnek a sztahanovisták karbantartók 'közül Ladovszky János géplakatos és Balogh De­zső villanyszerelő nevét lehet példaként említeni, atók műsza­kon kívül is, éj jel-nappal, fárad­ságot nem kímélve dolgoznak azért, hogy működjön a kaparó- szalag, vagy jó legyen az áram­ellátás. A bányavállalat dolgo­zóinak többsége becsületesen és jól dolgozik, a 380 főnyi dolgo­zó közül körülbeLül 200-an ál­landóan terven felül teljesítenek. Mégis, ha a bányavállalat össz- tervteljesítéséí nézzük, meg kell állapítanunk, hogy ezen a téren lemaradás van. a tervtel jesítés eddig 89.5—90 százalék körül halad. Az egercsehi bányaüzem sztahanovistái Is magukévá tették a tatabányai VT-os akna dol­gozóinak jelszavát. „Nevelj új bányászt.” Az aknaüzem legjobb dolgozói mindjárt munkához is fogtak. Biró n István II. sztahanovista Vájár, akinek a múlt hónapban átlagteljesítménye 196 százalék volt, Pusztai János új bányász nevelé­sét vállalta. Pusztai János, aki csak két hónapja bányász, most állandóan mestere mellett dolgo­zik, aki nagy türelemmel segíti őt a bányász­mesterség elsajátításában. Még alig két hete, hogy a mester és tanítvány együtt dolgozik és az új bányász 80 százalékos teljesítményét máris 125 százalékra emelte. Susziter László, Poór Ist­ván új bányászt vette védnöksége alá. Az ered­mény itt sem maradt el, Poór István november utolsó napján már 119 százalékos teljesítményt ért el. Az egercsehi bányaüzemben eddig nyolc szta­hanovista vállalta egy-egy új bányász nevelését, patronálását. Ezek nemcsak a bányában tanít­ják őket, hanem munkaidő' után, szabadidejük­ben is. BÁNYÁSZELLÁTÁS Kormányunk idáig is nem egy rendeletét hozott a bányászellá­tás megjavításai érdekében. A bányászoknak nagy kalóriára van szükségük. A -megfelelő ka­lória biztosításáért dolgozik az Ozemélelmezési Vállalat bánya- Itolepd részlege, melyhez két 530 bányász részére mindössze 15 kc-nyhealkaImaaott főz. Ezért fordul az elő. hogy leginkább olyan ebédet főznek, amivel nincs sok munka, így nem na­gyon tudnak harcolni a koszt v-á ! toz a toss ágáért. Már messziről kellemes étel­Ez is szervezés? ..Ebédulán' konyha és egy büfé tartozik. Bizony sok nehézséget kell Ie- küzdenünk — emb'ti még Kacsák Benedek, a kirendeltség vezető­je. Mi minden tőlünk telhetőt megteszünk, hogy io-bb koszt ke­rüljön bányászaink asztalára. Sajnos, a központ nem támogat­ja munkánkat. Előfordul az is, hogy a megrendelt anyagot kés­ve szállítják ki, gépkocsihiányra hivatkoznak. Legtöbbször késve kapunk főznivalót és sokszor az anyag minősége nem kielégítő. A telepi részleghez tartozó két konyhán 530 bányász étkezik. Az hozzátok az ebédre valót! szag érezhető, nem nehéz kita­lálni. hogy a konyha közelében vagyunk. A hatalmas katlan mellett, fe­hér köpönyegben találjuk Ora- vecz elvtársat, a konyha parancs­nokát. Hatalmas, fakanállal a ke­zében adja ki a parancsot: ide egv fé! marék sót, ide egy kis paprikát... sisteregve sitt a pör­költ. ami a részleg 22 darab ser­tésének egyikéből készült. Vacsora tájban benézünk az ebédlőbe. Kis asztalkák körül idősebb és fiatalabb bányászok ülnek és fogyasztják az ízletes vacsorát, amit a két felszolgáló vil láma ebesen hord szét. A bányászok másik látogatott helye a „népbüfé’'. Sok dolgozó itt fogyasztja el a reggeli „szív- erősítőt", vagy 1Ó—12 deka cu­korkát kér kicsinyeire gondolva! Közeledik a Télapó, a gyerme­kek ünnepe. Melyik szülő ne akarna kedveskedni gyermekei­nek csokoládéval, cukorkával, vagy mással, de hiába minden akaratuk. Egész novemberben még egyszer sem kaptak csoko­ládét és még a szaloncukorért is nagy harc folyik. Pedig Csomós Józseíné, a büfé vezetője minden héten kéri a központot, hogy küldjenek árut. Sajnos, csokolá­dé helyett inkább csak ígéretet kapnak. A múltban bányászaink ron­gyosan. piszkosan jártak dolgoz­ni. Ma minden dolgozó munka­ruhát. ünnepi ruhát, csizmát, ba­kancsot, cipőt és fehérneműt kap. Vezetőink nem feledkeztek el a vizes helyen dolgozókról sem. Ezek vízhatlan munkaruhában dolgoznak. A ruha mellett tontos az egész­ségvédelem szempontjából a vé­dőétel is. A föld méhében dolgo­zóknak minden nap teát, fekete­kávét adnak. A szaksze-vezet intézi a szo­ciális juttatásokat. Minden ne­gyedévben OMB-segély címén 24.000 forintot osztanak ki az arra rászorulóknak. Ebből ka­pott Berecz Rudolf is 1300 forin­tot 25 éves jubileuma ünnepén, vagy Góböly László nősüléskor 250 forintot. Ezekből is láthatjuk, hogy ál­lamunk gondoskodik a bánya dolgozóiról. Kevés ember van He­ves megyében, aki ne ismerné Bíró N. Istvánnak, az eger­csehi széncsaták hősének ne­vét. Biró N. István egyszerű ember, de a munkához való új viszonya, a termelésben elért eredményei naggyá, hőssé növe­lik őt, embertársai és az egész megye dolgozói előtt. S való­ban. újtípusú ember Bíró N. István. Apja szegény munkásember volt, ki keserves mindennapi robotja árán is. alig-alig tudta biztosítani hét gyermeke szá­mára a betevő falatot. A fiatal Bíró István a szegénységben eltöltött gyermekévek után a.pja foglalkozását folytatta hét évig, mint summás. arató, favágó, útépítési és idénymunkás ke­reste kenyerét, küzdött az é.et nehézségeivel. Hányatott élete során a bányához került, s itt a kapitalista bányatulajdonos kiszolgáltatott igavonója lett. Szegénységben és nyomorban élt továbbra is családjával. Még télikabátom sem volt — mond­ja visszaemlékezve az elmúlt időre. A felszabadulás terem­tette meg számára az ember­hez méltó életet, új távlatot nyitott előtte. 1945-ben az el­sők között volt. aki a helyes utat felismerve, öntudatos mun­káshoz méltóan belépett a Ma­gyar Kommunista Pártba. Az­óta a párt nevelte őt. 1951- ben lett először sztahano­vista és azóta is állandóan fo­kozza teljesítményét. Jelenleg már az 1956. évi tervét telje­síti. Jő munkája jut a imául nyerte el a Magyar Népköztár­sasági Érdemérem kitüntetést, Egy kiváló munkás s kétszeres sztahanovista-jel­vényt és oklevelet, s mindezek mellett többízben részesült pénzjutalomban. Bíró elvtárs sokat hallott és olvasott Sztahanovról. Szta- hanov-módszerrel, szovjet gépek segítségével fejti a szenet, oda­adó, -becsületes munkával, nagy szakértelemmel dolgozik, ügye­sen rései, jóiért a fúrógép ke­zeléséhez és karbantartásához. Mindezek a tényezők együttesen adják sikereinek titkát. így nem is csoda, ha több esetben napi 5 méteres kihajtást is végez. Nagy szeretettel tanítja, neveli munkatársait, főleg a fiatalokat, s a fiatalok is szeretik őt, Náci Pista bácsit. Munka után odahaza — Istenmezején — családja köré­ben. pihenéssel és tanulással tölti szabadidejét. Sokat olvas, tanul, pártoktatásra jár. Bol­dogan élnek, hisz 3400 forintos keresete biztosítja családja szá­mára. a gondtalan, zavartalan, nyugodt életet. Nemrég ment férjhez leánya, akit bőségesen ellátott bútor- és ruhaneművel. Most építette újjá házát (ami­re ő nagyon büszke) szép ruhá­kat vesz, rádiót vásárol, ma­gának, hogy szórakozhasson, művelődhessen. Komoly tervei vannak a jö­vőre nézve is. Munkahelyén ugyanolyan rendesen, becsüle­tesen akar dolgozni továbbra is. keresetéből pedig a maga és családja életét teszi szebbé, jobbá, boldogabbá. Reménysé­ge -hatéves kisfia, a,ki már most nagy motoros. Fiát taníttatni akarja, hogy az válhasson be­lőle, amihez kedve és tehetsége van. Bíró Istvánnak a nyá­ron nagy é'ményben volt ré­sze. Népköztársaságunk meg­becsülését és jutalmát élvez­hette, amikor két hétig Len­gyelországban nyarai ha lőtt. Ez az utazás feledhetetlen em­lék lesz számára, amíg él min­dig. Elmondja, hogy nagy sze­retette] fogadták őket. elláto­gattak több lengyel bányába, ahol az ottlévő sztahanovisták­kal beszélgettek és tolmács se­gítségével tapasztalatcserét tar­tottak. Innen hozott kisfiának valódi bányászruhát, s fia büszike arra, hogy már i.s „szta­hanovista". így dolgozik. Így él, ilyen ember Bíró István, az Eger­csehi Bányavá’la’ait egyik leg­jobb, legnagyszerűbb embere, a szocialista munkaversenyek többszörös hőse. Az újítások sorsa A bányászaik ötletesek, sokszor harmadrendű feladata az újitá- csoda, hat nem növekedik a be­törik fejüket újításokon, hogy sok kezelése, A beadott Javas- adott ötletek, újítások száma, azzal is megkönnyítsék muntkiá- latokat megvitatják ugyan, de Az utóbbi időben értékes újí­jukat. Havonta 25—30 javaslat arra már mimes idejűik, hogy fást nyújtott be Zubó János a fut be a vállalathoz, de sajnos ez legtöbbször csak papíron ma­rad. nem használják fel a mun­ka megkönnyítésére. Az elha­nyagolás olka,' hogy- nincs gaz­dája az újításoknak. Nincs újí­tási felelős. Sülő elvtársnak csak azok altoalmaizásá't é§ hasznos­ságát ellenőrizzék. A dolgozó meg fe kapja az újításért járó összeget, de hogv alkalmazzák-e egyáltalán a gyakorlatiban, arról nem tud senki. Ilyen elhanya­golt ellenőrzés mellett nem is Lejt-akraa kötelének megtómé’.é- séről. vagy Csányi Sándor vil­lanyszerelő a diszpécserszolgá­lat kis zélés íiéséről. Több hasonló értékes javaslat is születik bá­nyászaink agyában. Milyen kár ezeket elhanyagolni;! ÍGY ÉLNEK, ÍGY SZÓRAKOZNAK Évtizedekig harcoltak az eger­csehi bányászok, hogy biztosít­sák a nyolc óra munkaidői, a nyolc óra szórakozást és a. nyolc óra pihenést. Csak a felszabadu­lás után valósulhatott meg dol­gozóinknak ezirányú követelése. A nyoldórai. hősies munka után bányászainknak jólesik egy ki­csit szórakozni, olvasgatni vagy tanulni. Nézzük meg, hogy ho­gyan használják ki a bányate­lep dolgozói a szórakozási időt. Hosszú sorokban sietnek a dolgozók a kultúrház felé. Pró­bára gyülekeznek az idősebbek és a fiatalabbak. A szállónak és a falunak külön kultúrcsoportja van. A két csoport között nemes verseny folyik az első hely meg­szerzéséért. Ez a verseny a szil­veszteri műsoron dől majd el. Előreláthatólag nagyon változa­tos lesz a műsor az ó év bú­csúztatásakor, az új köszöntésé­nél. A szálló kultúr gárdája a napokban alakult meg. Ezért a vezetőknek jobban kell támogat­ni ezt, mini a régit. Nappal a föld méhében veszi ki részét a munkából Bálint An­tal. este a kultúrteremben szó­rakozik. A dolgozók egy másik csoport­ja — a könyvek barátai. — A szépen berendezett könyvtár felé haladnak. Ezek. akik a Horthy unalma alatt alig tudtak írni, ol­vasni, most ott ülnek a meleg szobában, e'olvassák, magukévá teszik a könyvekben leírtakat. A könyvtárnak 3300 könyve van — mondja a könyvtáros. Az olva­sók száma 701. A sok könyv között megtolá ható a kü­lönböző ideológiai, szépirodalmi, szakmai ismereteket tartalmazó könyv. A könyvtár szobájá­ban néha felhangzik a sakk­csaták zaja is. A fiatalok kezdeményezésére szüléiéit meg a megyeszerie hi­res tánccsoport. Sajnos., a kis csoport ruhával és csizmával nagyon szűkölködik. A legfiata­labbak szórakoztatására műkö­dik a bábszínház, melynek min­den egyes tagja harcol azé-t. hogy előadásukkal mosolyra de­rítsék az apróságok arcait. <4 fiatalok nagyon szerelnek sportolni. A futballcsapat szco eredménnyel működik, de a kézi. labdások is igyekeznek felzár­kózni mögéjük. A legnagyobb hiba az, hogy a tornatermet még műidig nem használhatják. À kutíúrcsoport és a sportszakosz­tály is hiába kéri a vezetőséget, hogy támogassák őket anyagi­lag, kérésük még nem talált meghallgatásra. A szakszervezet, a párt támogassa jobban a cso­port. munkáit. Így szórakoznak a dolgozók. Egy kis meredek parton sétá­lunk, amikor egy dolgozó kicsit táncoló, tántorgó léptekkel köze­ledik. Nem nehéz kitalálni, hogy mi lehet itt a közelben, italbolt. Még mindig sok dolgozó van. aki saját egészségére, családjára nem gondolva, költi el pénzét italra. A lemaradás okai EGYIK CSILLE: \tzd csak, már nagyon várnak bennünket. MÁSIK: Várhatnak... A szerelő-brigád javában alszik, most fordult a másik oldalára! A bányavállalat dolgozói igyekeznek a gépeket a legna­gyobb mértékben kihasználni, mégis a termelés legfőbb aka­dálya a gyakori gépállás. A gépeket nagy mértékben ron­gálja és használhatatlanná te­szi a kvarccs homoktömeg, amely az egercsehi bányában található. A homok valósággal elrágja a gépek hajtó- és egyéb alkatrészeit. De az em­beri gondosság sem tökéletes. A lemaradás másik fő oka a csillehiány. Kevés az üres csil­le, hangzik a panasz innen-on- nan és sokáig kell várni arra, hogy a kitermelt szénmennyi­séget elszállíthassák. Ezen a téren a gépműhely dolgozói a bányászok segítségére siethet­nének, hiszen egymás hegyén hátán fekszik a sok sérült csil­le. Miért nem lehetne ezeket •kijavítani? Rendszertelen és hiányos a faanyagellátás is. A lent dolgo­zóknak sokat kell várni, míg az ácsolatnak való faanyag megérkezik vagy sok esetben messziről kell azt a fejtéshez szállítani. Az anyagellátás meg­javítása mellett szükséges, hogy a bányavállalat műszaki veze­tői főbb segítséget, támogatást nyújtsanak a dolgozóknak. A bányavállalat vezetősége bizto­sítsa- a feltárási munkák gyors elvégzését, a jobb anyagellá­tást, a jó levegőjáratot, minden egyéb szociális és egészségvé­delmi berendezést, mely a föld alatt dolgozó emberek termelé­sének zavartalanságát biztosiU ja. A vállalat dolgozói — főleg az újak, szeretettel végez­zék munkájukat, tanuljanak az idősebbektől. A termelés terén muíassáiki meg, hogy már érzik, mire kötelez a bányászbecsület. Császár-- Hajdú

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents