Népújság, 1953. december (97-106. szám)
1953-12-06 / 98. szám
4 NÉPÚJSÁG 1953 december fi 7Y yúlfarknyi idővel több, mint * ’ húsz esztendővel ezelőtt Eger elhatározta a régi Buttler- háznak múzeummá való átalakítását. Mert ha Miskolc na k van múzeuma, miért ne legyen Egernek is? A helybeli földtani, régészeti, történelmi és néprajzi anyagot magányosok és a tanintézetek vállalták összehozn . Legányi Ferenc egymaga egész vagonra való kövületet és újabb kőkori szerszámot ajándékozott il városnak. Mindössze durva- kőkorszabbeli, azaz a jégkorszakból való ösálhti csontok és eszközök kelletlek még, hogy teljes legyen a gyűjtemény; hadd lássa az IBUSZ szájtáti közönsége, miféle kezdetleges fegyverekkel hadakoztak a tör- iéne'.emelötti, „egri csillugok" az ántivilág fenevadjai ellen? A z egri munkanélküli 1er- mészetbarátok ajánlkoz- 'tak, hogy a vármegye téli ínségakciója keretében készek összehozni a kívánt múzeumi anyagot. Hangadójuk, Dancza János, foglalkozásra nézve lakatossegéd, akkor idömilliomos. Kapott u h. polgármester, Frank Tivadar az ajánlaton, mint a kacsa a korpás hagyma- száron, mindjárt meg is teve az előterjesztést a főispán ár Öméltóságához, mint a megyei ínségakció fejéhez. Hanem a főispán, már nvnt Hedry Lőrinc ide genere Aba), a nagy vadász, aki a kóbor macskáktól az árvaszéki elnökig mindent összelövöldözött, a fejét rázta: — Hogy jön a csizma az asztalra? Mit ért egy facér lakatos- legény a jégkorszakhoz? Hol a diplomája? Nem, nem: a varga piarcuijon csak a kaptafánál! Am Frank Tivadar nem hagyta magát! Mint hadifogoly valaha orosz tejet szopott. A vörös észjárás szerint pedig nem C diploma, de a gyakorlat teszi a mestert. Már pedig Danczá- nak eredményes barlangkutató mult van a hála mögött! Csuk azért is; Frank addig-addig járt Öméltósága nyakára, hogy ez utoljára is beadta & derekát. megadta Danczának a megbízást, nem ugyan ennek a személye iránti bizalomból, inkább, hogy olhallgaltassa végre Frontot. A munkát legkésőbb február elején el kellett indítani. Törték ám a kobakjukat a természet- bará’ok, melyik barlangját volna célszerű megásni a Bükk- nek? Legányi a Subalyukat aiánlolla. A Subalyuk, Cserépfalutól ■c*- északra a Húr völgyén, a Káthegy sziklás oldalában nyílik, 44 méter magasan a patakmeder fölött. Száz évvel ezelőtt kedvenc búvóhelye bizonyos Suba Miska szegénylegénynek; ezért a név! A Kóburg-hercegek erdóura- daJrna, amelynek a Káthegy és környéke egyik tartozéka volt, tekintettel a kulturális célra, a kutatás elé nem gördített akadályt. Szállást a munkás turisták a barlangtól másfélárányira, a Kútheggyel átellenes Haranglábon (579 m) kaplak. Az üres vadászkunuhó. ahol jó volt, óit rossz volt ahol rossz, ott viszont jó: fából a kilincse, madzag a húzója. A haranglábhoz való felkapaszkodás, dacára a hidegnek és a nekivetközésnek, keserves munka volt — írja Dancza visszaemlékezésében — ugyancsak kimelegített mindnyájunkat, a tetőn pedig úgyszólván megszakítás nélkül dühöngő szélvihar alaposan átjárt bennünket úgy, hogy , sokszor versenyt köhögtünk. Ivóvizei a Hör völgyéből hordtunk fel, főzni és mosdani ped.g a hegyagyagából. Május elején pedig ugyanott egy 6—7 éves gyermek maradványait szedték össze. A nő és a gyermek nyilván összetartoztak. A körülmények, s a csontok állapota valószínű- sitik a nézetet, hogy mindkettőjüket fenevadak marcangolták szét. z asszony csontmaradványai közül legbecsesebb az alsó állkapocs, meg a keresztcsont. Az állkapocs vaskos, durva, majomias, ajka nincs. Dancza persze sieiett Budapestre megtáviratozni az örömhírt. A Földtani. Intézet mindjárt útnak indította á neves barlangkutatót, Kadics Ottokárt Cserépfaluba, illetve a Subalyukhoz. A professzor látható tetőn lévő vízgyűjtő 30 centiméter vastag jegét csákányoztuk fel. amelyet felolvasztás után vásznon átszűrtünk, hogy a befagyott gizgaztól megtisztuljon és csak azután, rendesen este 7 órakor fogtunk a vacsora és a másnapi ebéd főzéséhez." Tp ebruár 6-án kezdődött a *- feltárás, a legrosszabb időpontban, merthogy Dorottya igen „szorította". A munkának alig volt látszatja. Node Julianna kitett magáért, az idő meglágyult; Péter is; ahogy dukál, a földbe ütötte az üsz- köt, Mátyás sem habozott megtörni a jeget. Az időjárással a munka üteme is megjavult, s a tudomány napszámosa; apránként egész garmadáját halmozták fel az ősállati maradványoknak és a legdurvább kőeszközöknek. Három /nappal aztán György után, aki öltözteti a határt, végre az ősember maga is előbukkant egy körülbelül 40 —45, év körüli asszonyság képében. Horváth József és Kovács József ,munkás turisták hámozták ki a barlangküszöb világosbarna, mészkőiörmeiéke-s izgalommal vette kezébe az ódon állkapcsot. — Ecce Homo primigetüus! — úgymond. — íme, a kezdetleges ember! Az első ősemberi lelet Magyarországon! Nagy füstje lett a dolognak! Egész hasábok jötiek a lapokban. interjúk, eszmefuttarások, jó-rossz barlangi tanulmányok. Turisták, riporterek, fényképészek nap mint nap úgy dongták körül a Subalyukat, akár a darazsak a szotyagós körtét. Cserépfalu persze nagyra volt a lelettel! Fikomadia-teremteüe, mégis kedves figyelem az ősanyától, hogy éppen Cserépfalunak testálta a csontjait! A szomszéd Zsércet persze ette a penész; a pap nem is állta meg, hogy ősszel, a fő- erdész lakodalmán belé ne csípjen Danczába. — Mi van az állkapoccsal, mester? — Ahbizony folyton utazik, már Amerikát is megjárta. — Hogyhogy? — Hát úgy, hogy a Földtani Intézet igazgatója kivitte ma- iával Washingtonba, a geológusok nemzetközi kongresszusára. — 12.000 dollárt ígértek azért az állkapocsért — kotyogott közbe a kórorvos. — 12.000 dollár nagy pénz, szép pénz! — így a pap. — De megér-e annyit egy állkapocs? — Ez igen — jelelte az orvos. Elvégre nem a mai embertől, de a kezdetleges embertől való. Legalább 120.000 éves. Olyan egy lénytől származik, aki közetébb állt még az állati formához, mint hozzánk. J smerem ezt az észjárást! — legyintett a pap. — Darwin tanítja. Es ma divat Darwinra esküdni. Majd elmúl k ez a divat is, mint ahogy elmúlt a krinolin. Ámbátor sietek kijelenteni, hogy a legfőbb egyházi tanítóhivatal nem tartja szükségesnek fellépni azok ellen, akik az emberi testnek alacsonyabb szervezetektől való származását összeegyeztethetetlennek tartják a kinyilatkoztatással. Az egyházat végre is a szellem, s nem a test érdekli, szellem tekintetében ' pedig köztünk és az állatvilág közt ég és fold a különbség. — l assan a szellemmel, főár! — vágott vissza Dancza. — A szellem éppúgy magán viseli az ember alacsony származásának a bélyegét, akár a test. — Merész kijelentés! Bizonyítékot kérek! Máris csupa szem, s füt vagyok. Dancza vadászhistóriával válaszolt. A szeressenek — úgy- mond — nem hálóval, tőrrel, de köcsöggel fogják a majmot. A vadász szűk torkú köcsögöt állít az erdőtiszlás közepébe. Annyira szűk, hogy csak kinyújtott kézfejjel lehet belenyúlni, ököllel nem. A vadász a majmok szemeláttáry valami nyalánkságot, diót, vagy datolyái lesz a köcsögbe. Végezvén. félrehúzódik a fák mögé. Most a legvakmerőbb majom gyorsan leereszkedik a fáról, kíváncsian belenyúl a köcsögbe. ,4 vadász ráront. A majom megmenekülhetne, ha elengedné a már megmarkolt csemegét, de nem teszi ám. inkább eltűri, hogy lefüleljék; annyira odáig van a csemegéért!... Sok ember ma sem különb a majomnál! íme. gondoljunk csak va'ami nagu vagyoni a datolya, vagy u dió helyébe, olyan}été nagy vagyont, amilyennel például a klérus rendelkezik, azi kérdem én szeretettel, főár, van-e pap a világon, alt: azt önként kiengedné a markából? Amit egyszer a majom, vagy az ilyen emberek keze megmarkolt, attól nem válnak meg, ha mindjárt a Da- mokles kardja függ is a fejük felett! Hol itt a lelki felsőbbrendűség? A lakodalmas nép majd ha- látra kacagta magát. A pap is nevetett, de farkasul. KOLACSKOVSZKY LAJOS Javítsuk tovább föld művesszövetkezeteink áruellátását! S oha nem állt még ilyen nagy és szép feladat a kereskedelem előtt, mint_ napjainkban. Szocialista építésünk új szakaszában gazdaságpolitikánk alapvető feladatává vált a dolgozó nép életszínvonalának állandó emelése. Ezért nagy- jelemőségü a város és a falu áruellátása. E nagy és _ megtisztelő feladat nehéz követelményeket állít a földművesszövetkezetek elé. A Központi Vezetőség október 31-i határozata kimondja: „Meg kell javítani a földművesszövetkezetek munkáját, hogy a falu iparcikkekkel való ellátása bőségesebb^ és zökkenömentesebb legyen." Megyénk szövetkezeteinek áruellátási tevékenysége különösen ez év második felétől jelentősen fejlődött. Megnyílt a nagy' áruválasztékkal rendelkező és milliós forgalmat lebonyolító hevesi áruház, továbbá a noszvaji vegyesbolt. Hamarosan megnyílik a bodonyi és a tarnabodi vegyesbolt is. Építés alatt van a hatvani áruház, a kiskörei, nagyrédei, deíki korszerű vegyesbolt. A közelmúltban nyolc íiókboltot helyeztünk üzembe főleg ott, ahol gyenge a bolthálózat és ezt tovább folytatjuk. Nagy gondot fordítunk arra, hogy fa'usi üzlet- hálózatunk felszerelésben, külső formájában, áruválasztékában, udvarias kiszolgálásban, minél jobban megközelítse a fejlettebb városi kereskedelmet. A 111. negyedévi áruforgat- műnk !8 százalékkal voit nagyobb a múlt év azonos időszakától. Jelentősen javul az eladott iparcikkek aránya az élelmiszerekkel szemben. A textiláruk területén jelenleg megmutatkozó hiánycikkekből mintegy 2.5 millió értékű áru’, szereztünk részben Budapesten, részben Miskolcon, hogy a hatalmasan megnövékedett keresletet jobban kielégíthessük. Bevezettük a közszükségleti cikkeket. felölelő kötelező eikklis- tát. A fogyaisztók gyorsabb kiszolgálása érdekében növeljük az eladóhelyek számát. Az elért eredmények mellett még számottevő hibát lehet tapasztalni szövetkezetein1; áru- eiláió munkájában, a járási,' a megyei szövetségek irányító és ellenőrző munkájában is! Különösen sok a panasz — .és jogosan — hogy egyes bolt- kezelők megengedhetetlen hanyagságából. napokig nem lehet kapni oiyan közszükségleti cikkeket, mint például gomb, szappan, gyufa, trafik stb. Nem elégedhetünk meg ma már azzal, hogy a kereskedelem úgy- athogy „megoldja” az áruk elosztását, emelni kelj munkánk színvonalát! D oitkeze 1 őinknek éppen a ro- gyasztók érdékeit szem előtt tartva, keményebben kell harcolni az . árak minőségéért, az egyes tájjellegnek megfelelő ruházati cikkek gyártásáért, a pontos áruszállításért. Nagyker. vállalataink tapasztalt dolgozói segítsék falusi boltkezelő,n- két az áruk kiválogatásában* kezelésében. . _ Járási és megyei ellenőrző szerveinknek sokkal többet^ kell foglalkozni az árak ellenőrzés sével is. Megengedhetetlen az, hogy „tévedésbe.1’, hacsak 20— 30 fillérrel is, drágábban adjanak egyes árucikket. A szocio.-. lista kereskedelem elemi követelménye, hogy lelkiismeretes, pontos munkát végezzen minden dolgozója. A spekulációnak, nyerészkedésnek, kalmárkodás* nak a szövetkezeti kereskedelem* ben semmi helye nincs! Szövetkezeteink választott szervei és tagsága, de valamennyi fogyasztó kíméletlenül leplezze le az ilyen elemeket! Sürgős intézkedéseket kell tennünk azirányban, hogy szövet, kezeseinknél • bevezessük a legszükségesebb építőanyagok, mint tetőcserép, tégla, cement, mész árusítását, hogy a dolgozó parasztoknak ne kelljen a legminimálisabb mennyiségért iskilo- métereket menni, pel kell számolni ezt a tel- jesen helytelen állapotot — melyet helyenként tapasztalhatunk — hogy a körzeti szövetkezetek központi boltjai sakkal előnyösebb áruellátásban részesüljenek, mint a fiókboltok a körzeten belül.- Megtörtént például Hevesen, hogy az egy vagon tűzhelyből a helyi szervezetek boltjai semmit sem kaptak. Tovább kell javítani tömegszervezett munkánkat is, be kell vonni a szövetkezeti tagság széles rétegeit a szövetkezet munká jának irányításába és ellenőrzésébe. A tagok anyagi érdekeltségének fokozása érdekében hamarosan bevezetjük a vásárlási visszatérítések rendszerét. Fokozni kell a részjegyhátralékok befizettetését, új tagok beszervezését. Használják ki szövetkezeteink a tél-adta lehetőségeket, szervezzenek hasznos mezőgazdasági szakelőadásokat, diapozitív filmek vetííé* sé,t stb. Tegyék második otthonává a szövetkezetét a dolgozó parasztoknak. A szövetkezeti kereskedelemre soha nem hárult még nagyobb feladat a párt és kormány határozatainak végrehajtásában, mint most. Ezért van éppen most olyan nagy szükség arra, hogy pártszervezeteink, tanácsaink, állami szerveink, de a tömegszervezetek is többet törődjenek a szövetkezeti kereskedelemmel. Anélkül, hogy elvennék a szövetkezetek önállóságát, adjanak minél több •segítségei megnövekedett fez- adataik jó teljesítéséhez. Cseh Antal, MÉSZÖV megyei titkár Új lakásokba költöznek a bányaüzem legjobb dolgozói Az egercsehi bányaüzem dolgozói részére most készült el két darab kétemeletes lakóház, melyben egyenként 12—12 egy- és kétszobás, fürdőszobás modern lakás van. Az új lakásokat a bányaüzem legjobb dolgozói, sztahanovistái kapták. Most költözik új otthonába Kónya László kétszeres sztahanovista is, akinek átlagteljesítménye 150—160 százalék. Boldogan cseréli fel régi otthonát az új, modern lakással Ku- rucz András sztahanovista vájár is, aki szintén jó munkájával érdemelte ki új lakását. Az egercsehi bányaüzem legjobb dolgozói határtalan lelkesedéssel, boldogan vették át pártunk és kormányunk újabb ajándékát, a ragyogó, gyönyörű új otthonokat. Őfensége levest főz Az egri Dózsa Filmszínház december 6-8-tg mutatja be az „Őfensége levest főz" című vidám csehszlovák filmet. A film 4 derűs kahindot mutat be. Mind a négy történet Jarosláv Hasek, kritikai realista író müve. Hasek a humor fegyverével groteszk képet ad az első világháború előtti idők cseh társadalmáról. A Terméiiyforgalmi Egyesülés kultúrműsorában gyönyörködnek a falu dolgozói. LONDONI GYŐZTESEKHEZ! Dalom szárnyalj, mikén? a madár, Zengjen tőled az egész határ. Visszhangozzék messze a hegy és a völgy. Örömujjongástól zengjen az egész föld. Magyar fiúk! Hozzátok száll e dialom. Ez minden kincsem, ezt is Nektek adom. Bár adhatnék e dalnál nagyobbat, Bár adhatnék szebbet és jobbat Dalom szállj, repülj hegy-völgyön keresztül, Hogy hallják meg. kikhez küldöm szívemből. Babérkoszorút fonnék fejetekre, Mert a nagy hősöknek tudom, ez a bére. De babér helyett csak lantom szívbéli dalával, Gondolataimnak szárnyaló szavával Ajándékozlak meg én most titeket, És kívánok Nektek még sok nagyszerű győzelmet. DÓRA ZOLTÁN által ánosiskol ai úttörő Felnémet A „Farsangi-bál" című zenés játékkal készül a kultúrversenyre Felsőtárkány fiatalsága Felsötárkány a Bükk lábalnál festői helyen terül el. Lakóinak a művelődésre, kultúrára nem jutott ideje a múltban. Most azonban nagyot változott a felső- tárkányiak élete. A fiatalok elhatározták, hogy felelevenítik községük régi hagyományait, feledésbe merült táncait, dalait. ■ Nagy- segítséget nyújt munkájukhoz Bartók János tanító, aki nagy lelkesedéssel támogat ja a fiatalok munkáját. Egy 100 főből álló népi együttest szerveztek. Az együttesben ott találjuk az öregeket is. Erdélyi B. János 56 éves dolgozó paraszt a régi táncokat, Farkas Benedekné 74 éves paraszlasszony a régi énekeket tanítja a fiataloknak. A leikés együttes most a járási kultúrversenyre készül. Szorgalmasan járnak a próbákra hetenként, hogy gyakorolják a „Farsangi bál” című énekes, táncos jelenetet. A jelenetben hígjuk, hogyan táncollak, szórakoztak régen farsang idején a község lakói. A népballadán keresztül, mely a jeleneten végigvonul, bemutatják, hogy a régi farsangi bálban hogyan vetélkedett egymással a legszebb lányén a gazdag és szegény legény, valamint a község két legjobb táncosa. A község legidősebb lakói felnyitották tulipános ládájukat. Ezeknek legaljáról előkerültek a már 80—90 évvel ezelőtti népviseleti ruhák. A népi együttes ebben a viseletben mutatja majd be a. „Farsangi bál” című jelenetei. A Faluszínház Egerben bemutatta a ..Nem magánügy” című szovjet vígjátékot.
