Népújság, 1953. december (97-106. szám)

1953-12-06 / 98. szám

1953 december 6. 5 NÉPÚJSÁG Gépjavítás az atkári gépállom ásón Amikor pár nappal ez_ tlőtt bementem az atkári gép­állomás irodájába, tekintetem mindjárt megakadt a verseny- táblán. A sok név közül első pillanatban a Komszomol-brigád szép eredménye ragadja meg a látogató figyelmét. Az ifibrigád átlagteljesítménye a mélyszán­tásban 111 százalék, és ezzel a fiatalok megszerezték az első helyet a brigádok közti ver­senyben. Szűcs Károly trakto­ros egyéni teljesítése 201 száza­lék, 70 százalékos üzemanyag­fogyasztás mellett. Szabó Antal őszí tervét 10 százalékos üzem- anyagmegtakaritás mellett 122 százalékra teljesítette. Bagi Já­nos 118 százaléknál tart. A lelkes fiatalok munkája magával ragadta az idősebbe­ket is. Ennek köszönheti a gép­állomás, hogy megyeviszonylat­ban őszi tervének teljesítésében az elsők közé került. Van azon­ban egy másik tényező is, amely meghatározza a gépállo­más teljesítményét. Ez a nyár végén elvégzett gépjavítás. Ugyanis a csépi és befejezésé­vel igyekeztek az atkári gép­állomáson gondosan rendbe­szedni az erő- és munkagépe­ket. Jó] tudták, hogy ettől is függ az őszi szántás-vetés ma>- radéktalan teljesítése. Uornyik László, a fggé­pész a nyárvégi gépjavításoknál szaktudásának legjavát adta. Most azonban, ha a téli gép­javításról érdeklődünk tőle, el­borul az arca. Látszik rajta, hogy valami nincs rendben. A főgépésztől, nem is sokat kell érdeklődni, amíg megtudjuk, hogy mi a hibák oka. Az atkári gépállomáson nem kevesebb, mint 28 erőgép, több mint 40 cséplőgép, ezenkívül több egyéb mezőgazdasági gép, eke, kul- tivátor, lókapa, aratógép, veiö- gép, kazalozó és egyebek vár­nak javításra. Mindehhez a munkához ren­delkezésre áll hat szerelő és az őket kisegítő munkaerő. A kis csapat három brigádra oszlik. Látszik rajtuk az erős elhatáro­zás, hogy gépjavítási tervüket hónapról-hónapra teljesítik. E havi tervükben például hat erő­gépet kell kijavítani. Ebből a hónap közepére négy elhagyja a műhelyt, a másik kettővel pe­dig december 25-re lesznek ké­szen. Igen jó hatással van a szerelők munkájára Prei József műhelyvezető magatartása, aki nemcsak irányít, hanem, ha a munka menete megkívánja, se­gít is a dolgozóknak. Természe­tesen mindig ott, ahol szaktu­dására és sokéves gyakorlatára leginkább szükség van. Szemé­lyes példamutatásává.; magával ragadja a szerelőket is. Meg kell azonban mondani, hogy nem minden szerelő végzi lel­kiismeretesen a munkát. Gunics József például igen gyakran hiányzik igazolatlanul. Szívesen elüldögél egy fél liter bor mel­lett. Pedig Gunics József igen jó munkát tud végezni — ha akar. A gépállomásnak szüksé­ge van az ő szaktudására. Lát­nia kel! neki is, hogy sok mú­lik az ő. munkáján: a jövőévi kenyerünk, mezőgazdasági ter­mékeink bősége és termelőszö­vetkezeteink erősítése. Ez tehát az egyik ol.a Hornyik László borúlátásának. Látszik rajta., hogy mindigazon töri fejét, hogy a meglévő ke­vés munkaerővel miként szer­vezze meg jól a munkát. A sze­relők munkájából kitűnik, hc.gÿ elszánták magukat arra, habár kevesen is vannak, mégis helyt­állnak. Bizony még egyéb ne­hézségekkel is szembe kel! néz­ni a gépállomás dolgozóinak. Nagy a hiány például szabá- lyozósúiyban, melynek előállí­tása csali fillérekbe kerül. Mi­után a szabályozósúly öntvény, a gépállomáson nem tudják gyártani. Hónapok óta ostro­molja a gépállomás az egri MEGÉRT-vá Ja latot T. 235 szá­mú kuplung-fogaskerékért, azon­ban minden eddigi erőfeszítés hiábavaló voit. Nem kapnak már régóta univerzális fogas­kapcsolótárcsát. Ezért nem tud két erőgép szántani már na­pok óta. Mindezek mellett a legnagyobb hiány mégis a hen­gerfejekben van. „Fel kell készülni a tavaszi mezőgazdasági munkáknak az őszinél jobb, szervezettebb, terv­szerűbb elvégzésére, különösen a gépállomások munkájának a megjavítására’’ — mondotta Rákosi elvtárs a Központi Ve­zetőség 1953 október 31—i ülé­sén. Pártunk határozatának a gépállomás azonban csak akkor tud maradéktalanul eleget ten­ni, ha a vállalatok — többek közt az egri MEGÉRT is — idejében eleget tesznek a gép­állomások alkatrészigényeinek. Az alkári gépállomáson akad bőven munka. Ha csak egy kis ideig nem dolgoz­nak, máris olyan rés támad, amely a jövőévi bőséges ter­mésnél bosszulhatja meg ma­gát. Ezt kell figyelembe venni nemcsak az egri MEGÉRT-vál- lalatnak, hanem a gyöngyösi AFORT-nak is. Helytelen és bü­rokratikus eljárás az, hogy a téli időszakra a gépállomásnak F-párlatot adnak, nyáron pedig azt az üzemanyagot, ami télire való. Ez az eljárás csökkenti a mélyszántás lendületét, ami a mezőgazdaság nagy termésho­zamának egyik alapvető eszköze. Napjainkban azonban még F- párlatot sem tud adni az AFORT. Arra hivatkozik, hogy a minisz­térium nem küldte le a keretet. Meg kell érteni a vállalatoknak, hogy ha valaha nagy szerep jutott a gépállomásnak, akkor most igen. Az atkári gépállo­más például nem kevesebb, mint 20 termelőszövetkezetben végez munkát, s emellett jelentős se­gítséget nyújt a dolgozó pa­rasztoknak is. A Központi Vezetőség határozata kimondja: „meg kell növelni az egyéni parasztság biztonsági érzetét. Minden esz­közzel segíteni kell termelési kedvét, minden módon kezére kell járni, hogy megkönnyítsük több termelését és érdekeltté te­gyük abban”. Ennek a feladatnak jórésze a gépállomásra hárul. Elvégezni csak akkor tudja, ha üzemképes gépekkel rendelkezik, ha az üzemanyag és hiányzó alkatré­szek idejében rendelkezésére állanak. Az atkári gépállomá­son napról, napra jobban halad a gépjavítás. Ebben a munká­ban lelkesítse a vezetőket pár­tunk, kormányunk programmja. A gépjavítás mellett nem sza­bad azonban megfeledkezni az állandó politikai munkáról sem. Ez elsősorban az AMG párt- szervezetének a feladata. A nagy munka idején gondoskod­janak arról, hogy a dolgozók élvezhessék jogaikat, mert csak így válik igazán ízig-vérig minden szerelőnek szívügyévé a munka. Fekefe elvtársnak van kire támaszkodni. Ott van e Komszomol-brigád teljesítmé­nye, a szerelők lendületes munkája. Támaszkodjon bátran ezekre a becsületes dolgozókra, s akkor nem lesz oka a. ború­látásra. Akkor nem kel! félnie attól, hogy az a < gépállomás, mely megyev'íszonylatban meg­állta helyét az őszi tervek tel­jesítéséből, a gépjavításban el­marad. Erid János ÍGY FOGADJA A TELET A POROSZLÓI ÁLLAMI GAZDASÁG AMIKOR 1949-ben három po­roszlói gazda a falutól hat kilo­méterre fekvő kastélyba költö­zött. a többiek ugyancsak el­csodálkoztak. A hír, hogy ott állami gazdaság létesül, ha­mar szárnyra kelt, 5 futó­tűzként terjedt el a környéken. Akadtak olyanok is, akik kibal­lagtak a kastélyához, hogy saját szemükkel győződjenek meg, mi igaz abból, amit hallottak. Se­hogy nem aikarták el hinni, hogy abból a szikes földből kihoz­nak valamit. Állatállományuk se volt. de istállójuk se. Akik ezt látták legyintettek, s elmen­tek haza. NÉGY ÉV TELT EL, s ami azóta történt a gazdaságban, arra minden dolgozó jól emlék­szik. Minden év jobb eredmény­nyel zárult, egvre növekedett a földterület és szaporodott az ál­latállomány. Az 1953-as év. mely nem maradt adósa senkiinek, itt is jól fizetett. Nem merték volna még gondolni sem, hogv a terv szerinti 9.2 mázsa búza helyett 10.2 mázsa. 8.2 mázsa rozs he­lyett 13 mázsa, és 110 mázsa cukorrépa helvett 115 mázsa hold-ankénti átlagtermést érnek el. Német Erzsébet, Pintér Esz­ter, Vámosi Juliska jól dolgoz­tak, több mint 10. kiló cukrot kaptak prémiumként. Fizetésük kel is meg voltak elégedve, Horváth Imre kombájnos egy nap alatt 115 forintot is kere­sett. A munkások között pedig Nagy József munkacsapata járt az élen, sokszor elérték a 60 forintos napi keresetet is. A gyümölcsöző év lendületet adott további munkájukhoz. A betakarítás elvégzése után meg­kezdődtek az őszi munkák, a határban felzúg'ak a traktorok. A 725 holdnyi búza. árpa, és rozs kereszteoros verését, és a trágyázást már október 18-ra befelezték. A POROSZLÓI állami gazda- sálban mos*, télre készülnek. Néhánv hét múlva tető alá ke­rül -az istálló, melvet a nem­régen vásárolt 60 szarvasmarha részére építeriek. A gazdaság ban mindig bő és iominösem" takarmánnyal látták el az ál­latokat, nem ritkaság náluk a 25 liter tejet adó tehén, sőt már a 31 litert is elérte egv. És azóta n teihnzam állandóan emelkedik, amiö'a wbb gondot fordítanak az etetésre. Sárközi Imre bevezette a külön etetést, napi háromszori fejest és a tej­hozamnak megfelelő abrakolást. Azt is tudja, hogy a siló elke­rülhetetlen télire. A gazdaság­ban gondoskodtak is róla, 2600 köbméter silót készítettek. Ezek segítették hozzá őket ahhoz, hogy 204 tehéntől naponta 2500 liter tejet fejnek. A csikókról is elmúlt a jó világ, befejeződött az egész napok szabadban töl­tése. Az elkövetkezendő idők­ben kicsit megpihenhetnek a lovaik is, egész évben szorgal­mas se,gítői voltak gazdáiknak. Most új erőt gyűjthetnek. A gazdaság négy agronómu- sának is szép tervei vannak, a rendelkezésükre álló időt ala­posan ki akarják használni. VALAMENNYIEN kísérlete­zésre gondolnak. A talaj jobb kihasználására, minőségének megjavítására, és a holdanként átlag növelésére törekszik a mezőgazdász, míg az állatte­nyésztési agronómus a maga­sabb tejhozamot tűzte célul ma­ga elé. Nem elegendő azonban, hogy csak az agronómusok har­colnak a többért, mindenki, aki a földdel és az állatokkal dol­gozik. kell, hogv jobb bánás­módra törekedjék. Erre pedig legalkalmasabb ■ a tél, amikor nagyobb munka nincs a határ­ban, s a szabad időt tanulásra használhatják. Hamarosan meg­kezdődik egy 12 hetes növény- termelési és állattenyésztési mesterképző tanfolyam, ahol a legjobban dolgozók közül hat nő és 16 férfi vesz részt. A po­Megyénk gépállomása.! a fém - gyűjtő hónap alkalmával! ióval túlszárnyalták vas- és fémhul- ladékgvüjtésí tervüket. Vashul­ladékból 582. fémhulladékból 826 százalékra teljesítették gyűj­tési tervüket. Gépállomásaink dolgozói meg értették a vasgvüitő hónap -je­lentőségét. Megértették, hogy az összegyűl tőit vas. és fémhulla­dékból újabb traktorok, ekék, vetőgépek, cséplőgépek készül­nek, melvek- az 5 munkájukat könnyítik meg. Megértették azt is, hogv zz iparnak müven na.gv szüksége van a> h' Badékra, mint értékes nyersanyagra, ho^v eb­ből à nyersanyagból a dolgozók litikai képzésre is több gondot fordítanak most, az első- és má­sodéves politikai iskola minden hallgatója szabad idejében job­ban elkészülhet. Nyáron már 300 munkás dol­gozott a gazdaságban, akik több­nyire a jól vezetett gazdasági konyhán étkeztek. Ezért arra is gondolni kell, hogy a jövő nyá­ron még többen lesznek, akkor 10 holdas kertészetük nem elé­gíti ki a konyha szükségletét. Úgy tervezték, hogy egy-két holddal bővítik, így még több borsót, burgonyát, káposztát, stb. termelnek, mint ez évben. Ennek érdekében még az ősz elején trágyával javították a föl det. A TRAKTOROSOK IS hama­rosan befejezik a mélyszántást és utána mindjárt a gépek tisz­tításához, javításához kezdenek. A gazdaságban ugyancsak ke­veset törődnek velünk — mondja az egyik traktoros. És igaza van. Amikor éjjel-nappal szán­tottak a határban, nem volt megfelelő lakásuk, nem tudtak kellően tisztálkodni, mert nyolc­tíz kilométerrel lehetetlen haza­járni. Az is előfordult, hegy éle­lem sem volt biztosítva szá­mukra. Ezeket fájlalják az em­berek, akik ió munkájukkal sok­ban hozzájárultak az elért ered­ményekhez. Ha a vezetőség meghallgatja- a legkisebb panaszt is, teljesíti a dolgozók kéréseit, akkor ezek jó munkája segítségével gazda­ságuk még szebbé és nagyobbá válik. Dobat Margit közszükségleti cikkei készülnek. Megyénk gépállomásai a vas- gyüjtő hónapban anmvi hulladé­kot gyűjtöttek, melyből 15 új traktort Vagy 100 nagyteljesít­ményű ekét, vagv 100 harminc­soros vetőgépet tudnak készí­teni. Hogy ezeket a gépeket még ez évben megkapjuk, az bizo­nyítja, hogy két darab nagytel­jesítményű, modem eszterga - padot, három darab úi oszlopos viHanvfúrógépet, öt darab ki­sebb teljesít mén vű villanyfúró gépet, egv úi gépi kalapácsot és eevéb szerszámgépeket kannak gép álom á sn k beruházásként Zbiskó Sándor anyaggazdasági előadó h év decemberében kell kifiielni a jövőévi tűi- és jegbiitosítási díjat A kötelező biztosítás a dolgo­zó parasztság érdekében famos törvény: védi az egyéni ée, szö­vetkezeti tulajdont és ezzel elő­mozdítja az állami tervgazdál­kodást, a termelés zavartalan­ságát. A biztosítottak az 1954. évre biztosítási kötvényt kapnak. A biztosítási kötvény fontos okirat: ismerteti a biztosítottak jogait és kötelezettségeit és tűz- vagy jégkár esetén igazolja a kártérítéshez való jogosultsá­got. Mindenkinek saját érdeke ellenőrizni, hogy a kötvény ada­tai helyesek-e? (Név, pontos lakcím, a lakóház szobáinak száma, a földterület nagysága.) A minisztertanács határozata értelmében a kötelező biztosí­tás 1954. évi dija 1953 decem­ber 1-én esedékes és a hónap végéig késedelmi pótlékmente­sen fizethető. A dolgozó parasztság érdeké­ben az 1954. évre a szőlő- és gyümölcsös terület kötelező jég- biztosításnál pedig a mellék- épületek után eddig fizetett 10 forint pótdíj megszűnt. Különféle tűzkárok megtérí­tésére az Állami Biztosító a kö­telező biztosítás bevezetése óta közel 2500 esetben sokmillió forintot fizetett ki. Jégkártérí­tésben mintegy 1200 termelő- szövetkezet és több mint 105.000 dolgozó paraszt részesült. Pest megyében például az Állami Biztosító a szövetkezeteknek 1,600.000 forintot, az egyéni gazdálkodóknak 6,000.000 fo­rint jégkártérítést utalt ki. Egy-egy tűzeset, vagy jég­verés a gazdának, vagy szövet­kezeinek többtízezer forintos kárt okozhat: a kártérítést, melynek összege a befizetett díjnál százszor, ezerszer na­gyobb lehet, az Állami Biztosí­tó a díjakból fizeti. A kötelező biztosítási díj pon­tos megfizetése állampolgári kö'elesség és egyben védekezés a tűz- és jégkárok anyagi kö­vetkezményei ellen. A kötelező biztosítás a mező- gazdaság fejlesztésének szol­gálatában áll, fokozza a dolgo­zó parasztságunk biztonságér. zeíét és hozzájárul ahhoz, hogy gondoktól mentesen dolgozhas­son a mezőgazdaság felvirá­goztatásáért. Vashulladékot adunk - gépet kapunk érte j\ peírtnapoth sikvréva't Pártunk Központi Vezetősége október 31-i határozatában fel­hívással fordult az egész dol­gozó néphez, minden hazáját szerető magyarhoz, a béke és a függetlenség minden hívéhez, hogy ......segítsenek valóra­vá ltani a Magyar Dolgozók' Pártjának, népköztársaságunk kormányának politikáját, diadal­ra juttatni a magyar nép fel­emelkedésének ügyét”. A Központi Vezetőség nem először fordult dolgozó népünk­höz, nem először kérte a nép alkotó, tevékeny segítségét azoknak a feladatoknak a meg valósításához, amelyek a hala­dást szolgálják. Ezek a felhívá­sok és az októberi határozatban •foglalt felhívásban azonban lé­nyeges különbség van. Eddig általában csak a termelésben való fokozottabb helytállásra hívta fel dolgozóinkat a párt. Ilyen nagyszerű, az egész dolgozó népet, minden egyes embert szeméiyszerinit ennyire érintő kérdésben még nem for­dult dolgozóinkhoz a párt, mint az utóbbi hónapokban: se­gítsünk megvalósítani saját életszínvonalunkat, segítsünk, hogy szebb legyen az életünk, segítsünk, hogy boldogabb, elé­gedettebb legyen minden ember öreg és fiatal, dolgozó paraszt és • munkás, értelmiségi és bá­nyász. Pártunk most azoknak a fel adatoknak megvalósítására moz­gósítja a kommunistákat és rajtuk keresztül a pártonkivüüe- ket, amelyek ezt a boldogabb életet jelentik: a júniusi és az októberi határozat végrehajtá­sára. Ezeket a határozatokat azonban csak úgy lehet végre hajtani, megvalósulásukért csak akkor lehet küzdeni, ha ismer­jük célkitűzéseit, s ismerjük az utat, me! ven eljuthatunk a megvalósulásukhoz. Párttag­ságunk a napokban taggyűlésen vitatta meg a KV határozatát. S elmondhatjuk; a taggyűlések többsége helyesen mérte fel a júniusi -határozat óta megtett utat., a kommunisták helyesen tárgyalták meg az eltelt idő eredményeit, hibáit és határo­zatot hoztak a további feladat­tok megoldására, A kommunisták tanácskozása után most az a feladat, hogy minden egyes dolgozóhoz eljut­tassuk, s velük is megértessük a KV határozatát és az ebből ráiuk eső feladatot. Ezt a célt szolgálják a most tartandó párt na nők is. A pártnapok je­lentősége mindig hatalmas, mert itt jut el — egvrészt — a pártomkivüli tömegekhez a párt politikája. ^ A pártnapokon mond­ják el véleményüket a párton- kivüliek ai párt politikájáról, Itt tesznek javaslatokat egves párt, gazdasági és kulturális kérdés megoldására. A mostan! pártnapok jelentőségét növeli még az, hogy a KV határoza­táról, fejlődésünk új szakaszá­ról mondanak véleményt, a he­lyi problémák megoldására tesz­nek javaslatot, bírálják párt-, gazdasági és kereskedelmi szer­veinek munkáját, a dolgozókkal való helyes bánásmódot vitat­ják, elmondják a munka, az élet minden terén lévő lehető­ségeket és fogyatékosságokat:' egyszóval életükhöz szólnak hozzá, arra tesznek javaslatot, hogy gyorsabban • haladhassunk előre az életszínvonal emelésé­ben. Éppen ezért a mostani párt napok fontosságához mérten pártszervezeteinknek mind po­litikai, mind szervezeti téren nagy gondossággal és alapos munkával kell segíteni, hogy a párínapokon a dolgozók minél nagyobb számban jelenjenek meg, hogy ott elmondják véle menyüket, javaslatukat. Min­den kommunista, minden nép­nevelő induljon harcba a párt- napok sikeréért, a , pártnapok ió előkészítéséért. Keresse­nek fel minden dolgozót, is­mertessék előttük a KV hatá­rozatát, célkitűzését. Ismertes­sék a dolgozókkal a hozott ha - tározatoik-at. azokat az eredmé­nyeket, melyet országosan, de különösen azt, melyet helyileg elértek. Magyarázzák meg: aki szívügyének ,tekinti életszínvo­nalának emelését, az vélemé­nyével, javaslatával, a libák bátor feltárásával is segíti pár­tunkat, kormányunkat. A párt napok legyenek aktívak, harco­saik, előremuMók. A jelenlé­vők bátran kezdeményezzenek — ezt várja tőlük pártunk, ézt várja felemelkedésünk. El kell érni, hogy napfényre kerüljenek azok a lehetőségek, melyek elő­re viszik fejlődésünket és azok a hibák, melyek párt, állami és gazdasági szerveinkben meg­mutatkoznak, hogy ezek kijaví­tásával eltűnjenek azok at fé kék, melyek előrehaladásunkat lassítják. A pártnapok feladata, hogy a pártonkivüüekkel is megismer- íeíssük a * Központi Vezetőség határozatát, hogy mindenki előtt világos legyen mi az 5 feladata a kormányprogramul megvalósításában. Pártunk cél­kitűzéseinek ismertetése és en­nek a feladatnak tudatosítása, melyek a cél eléréséhez szüksé­gesek, újból növelik dolgozóink bizalmát a párt iránt, mozgó­sítanak az évi tervíeljesítésre, túlteljesítésére, a- begyűjtésre és az adófizetésre. Az ipari és mezőgazdasági tervek teljesí­tése pedig a legjobb biztosíték arra, hogy népünk diadalra jut­tatja felemelkedése ügyét. Mikulásra vásárolnak a kerecsenéi asszonyok a földművesszövet­kezet üzletében. Folyik a szántás a dormándi Vörös Hajnal-tsz földjein. Szered! András és Balogh Sándor traktorosok a mélységet ellenőrzik.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents