Népújság, 1953. december (97-106. szám)
1953-12-31 / 105-106. szám
à 1953 december 31. NÉPÚJSÁG Hegedűs András elvtárs beszámolója a Központi Vezetőség december 19^én tartott ülésén A mezőgazdasági munkák gépesítéséről Az eddig felsorolt feladatok sikeres megoldása a gépesítés színvonalának emelésétől függ A mezőgazdaság előtt álló hatalmas feladatok növelik a munkaerőszükségletet, mező- gazdaságunkban viszont nagy a munkaerőhiány. Ennek a kérdésnek egyetlen megoldása, a mezőgazdasági munkák gyors gépesítése. A gépesítés megsokszorozza a munka termelékenységét, könnyebbé teszi a mező- gazdasági munkákat. A mező- gazdaság gépesítésének szinte korlátlan lehetőségei vannak a nagyüzemekben, állami gazdaságokban, és termelőszövetkezetekben. A mezőgazdaság gyors fellendítését azért tűzhettük ki célul, mert iparunk fejlettsége, a Szovjetunió és a népi demokráciák baráti támogatása ezt lehetővé teszik. A gépesítésre az elkövetkezendő két-három évben a mezőgazdasági beruházásokból legalább hárommilliárd forintot kell fordítani A mezőgazdasági munkák közül ma legfontosabbak az alapvető munkák: a szántás-vetés és egvéb talaj- munkák gépesítése Ezekhez az alapvető talajmunkákhoz kell a legnagyobb segítséget adni az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak is, hogy ideiében és jó minőségben elvégezzék a különböző talaimunkákat. Az eddiginél gyorsabban kell gépesíteni a növényápolási munkákat. is. Ennek érdekében növelni kell az Univerzál-trakiorok számát. a gépállomásokat és állami gazdaságokat olyan munkagépekkel, elsősorban kultiváto- rokkal kell ellátni, amelyek segítségéve! a növényápolási munkák gépesítlhetők. A betakarítási munkák meggyorsítása érdekében kombáj[ nők, aratógépek segítségével tovább keli gépesíteni a kalászosok aratását. Az eddigieknél nagyobb mértékben kell gépesíteni a füvek, a pillangósvirágúak kaszálását, hozzá kell fogni a kukorica, cukorrépa, burgonya betakarításának gépesítéséhez is. Ennek érdekében az ipar elsőrendű feladatává kell tenni a mezőgazdasági gépek gyártását, megfelelő mennyiségű és minőségű alkatrészek biztosítását. Hegedűs András elvtárs a továbbiakban rámutatott arra is, hogv a gépesítés nemcsak az iparon múlik, hanem azokon a dolgozókon is, akik a gépeket használják. Nagyobb gondot kell fordítani a gépek kihasználására, ápolására, karbantartására is. Ugyancsak több gondot kel! fordítani a gépi munkák minőségére. Ennek érdekédben mindenekelőtt meg kelj javítani a traktoristák műszaki kiképzését és. a mezőgazdaság műszaki káderekkel való el Iá. tottságát. Változtatni kel1 a traktorvezetők rossz szocialista ellátásán is. Meg kell javítani életkörűimén veiket, biztosítani kel! számukra a szórakozási lehetőségeket, munka közben el kel! látni őket meleg étellel. A gépek karbantartása és, javítása érdekében a gépállomások és állami gazdaságok javítóműhelyeit el kell látni megfelelő felszereléssel, munkagépekkel, mérőműszerekkel. Mindezekkel az intézkedésekkel biztosítani kell a mezőgazdaiság számára adott hatalmas géppark gazdaságosé? takarékos felhasználását termésátlagunk gyors emelése érdekében. A mezőgazdasági termelés szakirányításának megjavításáról Hegedűs András elvtárs ezután azzal foglalkozott: ai mező- gazdaság területén mutatkozó elmaradás egyik oka az, hogy a földművelésügyi minisztérium, a volt állami gazdaságok és erdők minisztériuma bürokratikus módon dolgozott, munkája utasítások tömkelegének gyártására és kiadására szorítkozott. E helytelen munkaimódszerhez hozzájárult az is, hogy a központi apparátusok létszáma Budapesten és a megyei központokban felduzzadt, a mezőgazdasági szakemberek jelentős része nem vett részt közvetlenül a mezőgazda- sági termelés irányításában. Hasonló bürokraitizmus és túlzott centralizálás mutatkozott meg egyéb, a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos szerveknél is, különösen ai begyűjtési nvnisztériumban. A túlzott centralizálás azzal járt, hogy se járási és megyei tanácsok és mezőgazdasági osztályaik^ ha- tásiköre rendkívül leszűkült, minden kis kérdésben a földművelésügyi minisztérium dönt. Ez a túlzott centralizálás az ügyek menetét megnehezíti és a helyi kezdeményezéseknek gyakran szárnyát szegi. A megyei és járási tanácsok hatáskörének csökkentésével együtt felelősségük is kisebb lett a mezőgazdasági termelés fejlesztésében. Ez odáig vezetett, hogy egyes megyei és járási tanácsok elnökei sokszor a legfontosabb mezőgazdasági kérdéseket sem ismerik. Hegedűs elvtárs ezután néhány példát sorait fel errevonatikozóan, majd arról beszélt, hogy a mezőgazdaság fejlesztésének programra* ját csak akkor lehet végrehajtani, ha megnöveljük a megyei és járási tanácsok felelősségé* és egyben hatáskörét a mező- gazdaság fejlesztésében. E célból felül kell vizsgálni a földművel ésügvi minisztérium döntési jogát és csak a legfontosabb kérdések eldöntését kell meghagyni a minisztérium hatáskörében, a többit bátran a megyei és járási tanácsokra, illetve a mezőgazdasági osztályokra kell bízni. A helyi tanácsok a tanács tagjain kívül vonják be ebbe a munkába a mezőgazdaság legjobb dolgozóit. A községi tanácsok mellett hozzunk létre 6zé- leo mezőgazdasági termelési bizottságot, amelyben résztvesz- nek ai falu dolgozóinak legjobbjai. A továbbiakban arról beszélt Hegedűs elvtárs, hogy a mező- gazdasági szakemberek túlnyomó többségét közvetlenül a mezőgazdasági termelés irányítására és szervezésére kell felhasználni. A legalkalmasabb forma erre a gépállomás, ahol széles agronómusi hálózatot kell kiépíteni és a gépál'omások agronómusait egy-egy nagyobb termelőszövetkezethez kell kapcsolni. A gépállomásokat specializálni kell s olyan szakemberekkel kell megerősíteni, akik segíteni tudják a speciális termelési ágak gépesítését. A gépállomások agronómusait a növénytermelési munkák mellett felelőssé kell tenni az állattenyésztés fejlesztéséért is. A gépállomások agronómusai segítsék az egyénileg gazdálkodó parasztokat is, ismertessék velük az élenjáró módszereket. A gépállomások agronómusokkal való megerősítése mellett képzett mezőgazdasági szakemberekkel kelj megerősíteni a nagyobb községek tanácsait is. Hegedűs elvtárs ezután a mezőgazdasági szakemberek átcsoportosításának feladatáról szólott. Hangsúlyozta, hogy a mezőgazdasági szakemberek átcsoportosítását önkéntes jelentkezés alapján kel! végrehajtani és a városból falura' menő szakemberek számára biztosítani kell háromhónapi fizetést, továbbá megfelelő lakást és meg kell javítani anyag; feltételeiket. Az egyetemet és középiskolát most végzett szakembereket kötelezni kell arra. hogy az egyelem elvégzése után iránvító munkakörben legalább három évig közvetlenül a termelésben dolgozzanak. A falusi pártpolitikai munka feladatairól Hegedűs András ezután arról lieszélt, hogv a mezőgazdasági Vrmelés ■ általános fellendítése Inindenekelőtt a párttagok lelkes is fáradhatatlan munkáján múlik. Csak a párt képes mozgósítani a dolgozókat városon és 'álon egyaránt e hatalmas Programm végrehajtására, és irányítani azt a hatalmas és sokoldalú munkát, amely a mező- gazdaság rendkívüli elmaradottsága felszámolásáért most kezdetét veszi. Hegedűs András elvtárs a továbbiakban a falusi pártszervezetek munkájával, feiadataival fogl aikozott. Kiemelte, hogy a falt si pártszervezetek a felszabadu- 1 ást követő években sok nehéz harcot sikerrel vívtak meg, azonban az elmúlt években meggyengültek, mert sok tapasztalt párttag került e] faluról különböző pártós tanácsfunkciókba. A járási pártbizottságok legfontosabb fel. adata, hogy a falusi pártszervezeteket megerősítsék, növeljék tekintélyüket és biztosítsák, hogv az alapszervezetekben a szervezeti szabályzatnak megfelelő vezetés és pártélet folyjék. A pártszervezetek megerősítése ér_ dekében az eddigi szétaprózott kislétszámú alapszervezetek helyett nagyobblétszámú falusi pártszervezetek létrehozására kell törekedni. Külön alapszervezeteket csak termelőszövetkezetekben, gépállomáson vagy állami gazdaságban kél alakítani. Meg kel! erősíteni a falusi szervezeteket becsületes dolgozó parasztoknak a pártba való felvételével is. Hegedűs elvtárs ezután arról szólott, hogy a párt- szervezetek megerősítése érdekében nagvobb számban kell kommunistákat küldeni a faivakba a városokból, különösen az iparból. Minden faluban igyekezni kel! a pártszervezet körül létrehozni a becsületes pártonkívüli dolgozók csoportiát, bevonva ide nagy számban középparasztokaf is, s a párt- szervezet tárgyalja meg velük, hogy a község mezőgazdasága fejlesztése érdekében mit szándékozik tenni. A községi tanácsoknak a mezőgazdasági termelés fejlesztéséért folyó harcban nagy szerepük van amelyet csak akikor tudnak ellátni, ha a dolgozó parasztság tömegeire támaszkodnak. Ezért a falusi pártszervezeteknek feltétlenül támogatniuk kell a községi tanácsok mellet megalakuló mezőgazdasági termelési bizottságot. Hegedűs András elvtárs ezután a>z ifjúsági szövetség feladataival foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy e nagy feladatok végrehajtásában nagy szerep vár a DISZ-re. A falusi szervezetek legfontosabb feladatává kell tenni, hogy segítsék az élenjáró módszerek el terjesztését. Ä falusi DISZ-szervezetek tagsága közé is és a vezetőségekbe is ez eddigieknél sokkal naigyobb számban kel! bevonni a földműveléshez jólértő dolgozó paraszt- fiatalokat, továbbá termelőszövetkezetek, gépállomások és állami gazdaságok élenjáró dolgozó fiataljait. A pártszervezetek segítsék a DISZ falusi szervezeteit, hogy olyan vezetőréteg alakuljon ki, amely helyes irányban tudja nevelni a falu egész ifjúságát, amely képes bevonni az ifjúságot a mezőgazdaság fellendítéséért folyó nagy harcba. Hegedűs elvtárs ezután a pártbizottságok feladatairól szólt. Hangsúlyoztál, hogy a járási pártbizottságoknak szakf- taniok kell a formális, bürokratikus módszerekkel. Szükséges, hogy a járási pártbizottság tag- mi és munkatársai értsenek a mezőgazdasághoz, ezért a járási és megyei pártbizottságok munkatársainak két éven belül vizsgát kelj tenniük alapvető, növénytermelési és állattenyésztési Ismeretekből. A gépállomások pártszervezeteit is a járási párt- bizottságok irányítsák, ezért a Politikai Bizottság javasolja a gépállomások osztályainak és a politikai helyettesi funkciónak megszüntetését és ez utóbbi helyett függetlenített párttitkár beállítását a gépállomásokon. Végül arról beszélt Hegedűs András elvtárs, hogy mezőgazdasági termelésünk gyors növelése egész népi demokráciánk központi kérdésévé vált. A feladat, amit magunk elé tűztünk, megköveteli, hogy végrehajtására pártunk, népi demokráciánk összes erejét mozgósítsuk. Nem lehet kétséges, hogy dolgozó népünk alkotóerejére támaszkodva, sok harc között megedzett pártunk vezetésével sikerre visszük a mezőgazdasági termelés felemelésének nagy, országos ügyét is és ezzel nagy lépést teszünk előre az igazi jólét megteremtése felé. A Kompolti Kísérleti Gazdaság dolgozóinak tervei Országunkban ma már nem egy mezőgazdasági kutatóintézet működik, ahol a korszerű agrees zootechnikát talaj és éghajlat szerint továbbfejlesztik és új eljárásokat dolgoznak ki a magasabb terméseredmények elérése érdekében. Ezért dolgozik a kompolti kísérleti gazdaság is. ahol Lelley János vezetőkutató irányításával már nem egy új gabonafajta bizonyítja a jó kutatómunkát. A gazdaság dolgozói örömmel vették tudomásul az új határozatot. Nekünk segít ez, a • mi munkánkat viszi előbbre — mondja LeÜey elvtárs. A talaj terméshozamának fokozásáról — amiről szó van a határozatban — Gábris Zoltán főagronómus a következőket mondja: „Az idén 100 holdon végeztünk talajmeszelésí, a mostani rendelet után elhatároztuk, hogy jövőre újabb 100 holdat javítunk meg ezzel az eljárással. A rendeletben szerepel a trágyázás is. A gazdaság 950 holdjából 1953-ban 252 katasztrális holdat trágyáztunk meg. A rendelkezés után még jobban megszervezzük és nagyobb területre terjesztjük ki a trágyázá- si munkálatokat. Szép feladatok állanak előttünk az állatállomány fejlesztése terén is. Tehenészetünkben az állatok 40 százaléka törzskönyvezett. A határozathozatal megvalósítása érdekében azt tűztük ki feladatul, hogy jövőre tehenészetünk minden állata törzskönyvezett lesz. A kísérleti gazdaság főleg új gabonaneműek előállításával foglalkozik Munkájuk eredménye, hogy több új búzafajtát hoztak létre 1953-ban. Ezek az úgynevezett kombájnbúzák. A terméshozam emeléséért is harcot folytat a, gazdaság. Így az 1953-as aratásnál az egyik 25 holdas búzatábláról 20 mázsás termést kaptak. Itt azonban még nem állnak meg. Jövőre még a 20 mázsás termést tovább akarják fokozni. A rendelet egy része kiterjed a beadásokra is. ,,A határozat tanulmányozása után úgy döntöttünk, hogy 1954-ben még magasabb százalékra teljesítjük beadásunkat. Ezzel háláljuk meg azt a nagy szeretetet, amit kormányunk velünk szemben tanúsít. Elhatároztuk, hogy 1954-ben a 700 mázsa minőségi búzavetőmag helyett, 1200 mázsát adunk át. A minőségi tavasziárpából 150 mázsát kell beadni, ezzel szemben mi beadunk 300 mázsát. A zabból 1954-ben 190 mázsa az előírt beadási mennyiség, de mi 340 mázsát adunk át. A kukoricabeadást is túlteljesítjük. Ebből 1280 mázsát kellene beadni, de mi beadunk 1550 mázsát. Ezek a tervek részben a határozat előtt, részben a határozat nyilvánosságrahozaitaia irtán születtek meg. Ezek e számok világosain beszélnek. Megmutatja, hogy ezt a határozatot minden mező- gazdasági dolgozó magáévá tette, s úgy harcol, hogy minél hamarább megvalósuljon az. Hajdú Imre Módosítjuk a termelést Az asztalnál idősebb férfi — Hegyi István, a Nagy József tsz legjobb dolgozója — ül. Deres haján látszik, hogy már meghaladta az 50 évet. Elölte szétterített újsáig fekszik, a mezőgazdasági termelés fejlesztésére hozott határozatot olvassa Ebben az évben legtöbb termel őcsoportoá! a tagok létszámának és a föld mennyiségének aránytalansága okozta. az alacsonyabb terméshozamot. Ebből következett a legnagyobb hiba, az, hogy sem időben, sem minőségben nem tudlak megfelelő munkát végezni. Nálunk is így volt ez, ezért most majdnem 20 hold földet leadtunk. Azért persze így sem mondhatom, hogy rasm szépen részesedtünk, mert ha mindent átszámolunk pénzbe, egységenként elértük a 40 forintot. A hiba az, hogy ennél sokkal többet is kaphattunk volna. Régen foglalkozom a földdel, ’megismertem minden oldalát. Ahhoz, hogy jó termést érjünk el, jó talajba kell tenni a magot. Csoportunkban. — különösen az utóbbi két év alatt — már trágyáztuk a földet. Jövő év; 52 hold gabonaféle vetésiünkből aiz őszieket trágyáztuk, a tavaszi alá mos; hordják szét az istállótrágyát, melynek egy részét a háztáji földek minőségének javítására használjuk fel. Kony- hakertészetünk is van, 12 hold, ezt is jól megtrágyázluk, így lese sok káposzta, paprika A határozat a műtrágyázás fontosságára felhívta figyelmünket. Ezért 90 mázsát rendelünk, melynek egy részét főleg gabo- naíöldekre, másik részét 23 hold szőlőnk javítására használjuk fél. Földünket a pusztaszikszói gépállomás traktorosai szántották. Munkájukkal! nem voltunk eleinte megelégedve, de a tavaszinál már más véleményűnk alakult, Balázs László traktoros jó munkát végzett. S?ántá,s után hengereltünk is. A határozat több gabona termelésére hív fel bennünket. Mivel földünk holdszáma csökkent, most 28 holddal kevesebbet vetettünk ebből. Ez nem azt jelenti, hogy ennek megfelelően kevesebbet is akartunk. Jó trágyázással, gondos műveléssel nagyobb holdankénii eredmény elérését tűztük magunk elé. A múlt évben a háztájival] együtt 20 holdat élöntött a víz. Ezen is. segítettünk, a csatornát — mely a közeli szennycsatornába vezet — kitisztítottuk. így a víznek utat engedtünk. A mai- gasalbb termés átlagot vetésforgó alkalmazásával is elősegítjük. Kertészetünkre is szőj a határozat egyik része. Megfogadtuk a jó szót. Eddig is és ez elkövetkezendő évben pedig még nagyobb gondot fordítunk a trágyázásra és az ösztönzésre. Szerződtünk hét holdra, mellette egy hold cukorrépára, két hold napraforgóra és most először egy hold hagymára is. A cukorrépa és a napraforgó időbe: történő egyelésére, három-négyszeri kapálására nagy gondot fordítunk. Földünk többi részén főleg kukoricát és burgonyát akarunk miég termelni. Két hold gyümölcsösünk diófáiból áll. Most a fagy miai* kevés termést hozott. Ehhez persze a fák gondatlan kezelése is hozzájárult. Mivel az ú gyümölcsös telepítése 4 évir adómentes, és kifizető, egy holdra kajsziibarackfáit ültetünk. Egy-két év múlva pedig — amikor rendbehoztuk a szőlőnket — néhány holdra új szőlőt telepítünk. Szeretnénk cseresznyésünkben is pótolni a hiányokat. A fák alafji és még 20 hoido' lucerna van, amelyből most egy holdat magnak hagyunk. Most talán azt gondolják- hogy lucernánkra nagy állatállományunknak van szüksége — kérdezte rövidebb gondolkodás után? — Csoportunk csal 10 lóval és II disznóval rendelkezik, mert nincs elegendő hely. Ezért nem kell nekünk siló. Jövő évben nem', de utána amikor felépítjük az istállót — melyre 70.000 forintunk van félretéve — felemeljük az állatok számát. Akkor még _ töb! lucernát ültetünk és mindé:: ősszel mi is építjük a silógödröt.“ Szép tervek várnak megvalósításra a Nagy József tsz- ben. Ez a 'kis csoport megértette feladatát. Tudja, mit kel! ■tennie a salját é$ társai életének szebbétéleléért. így tervez egy jó gazda 17 rínszki Jánost és családját ^ úgy ismerik a városban, hoigy kora ősztől a következő őszig- minJazt megadja ai földnek, ami neki jár. Nemcsak megdolgozza, hanem a műtrágyát, az istállótrágyát se sajnálja tőle. Egész évben idejében és lelkiismeretesen végzi a munkát. A napokban megjelent határozatot 5 is örömmel fogadta. „Minden ősszel trágyáztam eddig is a földet, amf idehaza egy év alatt összegyűlt, elosztottam a négy hold föld, 2700 öl rét. ’kert és a gyümölcsös között. Most 400 öi szőlőt, 1200 öl földet, a kertet és a gyümölcsöst hagytam meg magamnak, a többit a gyerekeknek adtam; felettem is eljárt az idő, nem birok annyit megművelni, mint fiatalkoromban. így ami megmaradt, még gondosabban művelhetem, mint az előző években tettem. A határozat elsőként a talaj minőségének javításáról írt, én is erről szólok. Kertemet most is trágyáztam, erre használtam fel az összes trágyát, mert a földemre és gyümölcsösre egy mázsa péíisót veszek Burgonyát és hagymát többet akarok termelni nemcsak területben, hanemi termésátlagban is. Trágyázással, jó munkával — többszöri kapálás idejében, permetezés jó anyaggal, betegségtől megóvás — és vetésforgó alkalmazásával szeretném ezt elérni. Igaz, hogy nyáron sokat akadályozott az eső, de nem lesz mindig ilyen év. Kertemre — melyet legtöbbször öntözni ketl — több gondot fordítok az idén. Gyümölcsfáim tönkrementek, nem sok hasznot hoznak. Gondoltam, kicserélem őket, az is lehet, hogy szántónak hagyom, mert több burgonyát szeretnék termelni. Különösen a korai rózsát kedvelem. A hoidak számához viszo- nyitva most több gabonát vetettem, jó vetőmagom van — acélos mag. Szántás után nyomban boronáltunk, így szeretem rendjén végezni. 1200 öl lucernaföldem negyedik éve ezen a helyen van. Szép a kaszáló, de még szebb lesz, ha műtrágyával leszórom és az arankát égetéssel, vagy vegyszerrel kiirtom belőle. Nekem fontos feladatot jelölt meg a határozatnak ez a része, mert lucernám helyenként ugyancsak arankáé. így most majd lehet egyrészt vetőmagnak is meghagyni, legalább nem kell ezt is venni. Négyszáz öi szőlőmet, ami megmaradt, a jövő évben még egy holddal gyarapítóm. Hasonlóan a szívós, esőt bíró francia bakut telepítem, mert az én borom most is 13.2 fokos. Állatállományról és ennek szaporításáról nem. sokat mondhatok, nem is tervezhetek, hiszen ami egy-családnál kell, az nekem megvan. Egy lovam van, a disznó most hízik, baromfi is akad néhány. Ali inden kis családnak így kell tervezni, ahogy Krinszk; János tervez, hogy megvalósulhasson' a mezőgazdaság termelésének fejlesztésére hozott határozat. A gyöngyösi járás élenjár a szőlőtelepítésben A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat többek között azt is előírja, hogy a lakosság gyümölcsöse! és borral való ellátása érdekében fokozni kell a szőlőíe- lepítést, különösen a csemege- szőlőt. A gyöngyösfi járás dolgozó parasztjai megértették a párt- és kormányhatározat szavát. Elhatározták, hogv több mint 200 holdon telepítenek csemegeszőlőt. Az abasári dolgozó parasztok a föld forgatásához egy Sztálinyec tnaiktort kapnak, mely 80 ka- tasztrális hold földet rövid idő alatti 75 centiméter mélyen forgat meg. Nagyrédén 10, Markazon pedig nyolc hold szőlőt telepítenek. Egerben _ lemaradás mutatkozik. Eddig mindössze két hold telepítésére határozták el magukat. Pedig államunk nagy segítséget ad azoknak a tsz-eknek, egyénileg gazdálkodóknak, akik új szőlőt telepítenek. Az egri parasztok kövessék a gyöngyösi járás példáját és több szőlő telepítésével tegyék még nevezetesebbé a történelmileg is híre® egri vörös bort, az egri bikavér! (
