Népújság, 1953. december (97-106. szám)

1953-12-13 / 100. szám

Í953 december 13. A tanács és a dolgozók együttes harca a kormányprogramot megvalósításáért (Tudósítónktól) Gyöngyös. Mint a végtelenbe nyúló ezüst sza.ag, húzódik át Karácsond község határán a MiskoJc—Bu­dapesti vasútvonal. A sűrű, de­cemberi ködben a határ olyan­nak tűnik, mintha a végtelen természet egyetlen, hatalmas pe- helytakaróval vonta volna be, s csak a föCdek sarkai látszanak ki alóla. Alszik a határ, alszik a táj. Sehol nem látni kukorica, napraforgószánat, szárítatlan, vetetten főidet. Az elénk táruló kép arról tanúskodik, hogy a karácsondi dolgozó parasztok nem végeztek rossz munkát. A tanácsiházán lázasan megy a munka.. Jönnek ai dolgozók ügyes-bajos dolgaikat intézni, látni, hogy a, tanács dolgozói röviden, de alaposan intézik mindennapi munkájukat. Nem várakoztatnak magukra, nem .rendezgetnek senkit a tanácshá- zána, A tanács a kormányprogramm megjelenése óta még nagyobb gondot fordított a tömegkapcso- lat megóvására, elmélyítésére. A községben jól működő állandó bizottságok vannak, melyek elő­re elkészített terv szerint dol­goznak. A mezőgazdasági ál­landó bizottság minden két hét­ben egyszer ülést tart, melyen fontos határozatokat hoznak. A legutóbbi ülésen például elhatá­rozták, hogy mezőgazdasági szakkörön növelik szaktudásu­kat, hogy a jövőben még na­gyobb segítséget adjanak a dol­gozó parasztságnak. A mezőgazdasági állandó bi­zottság segítsége nélkül a köz­ség nem tudta, volna teljesíteni határidőre vetéstervét. A segít­séggel pedig 105 százalékra tel­jesítették) a vetést. Az őszi mély­szántásban is az első helyen jár Karácsond a járás községei kö­zött. Kiss Antal, a mezőgazda- sági állandó bizottság elnöke szinte éjt nappallá tett a vetés idején, hogy segítse a 'község dolgozó parasztjait. Elsősorban természetesen a saját portáján tett rendet. A mezőgazdasági ál­landó bizottság tagjai gondos­kodtak arról is, hogy akiknek ) nincs fogatjuk, azok se marad­janak ki a szántás-vetésből. Fel­osztották maguk között » közsé­get, s ahol arra szükség volt, azonnal segítettek a végrehajtó- bizottsággal karöltve. A mezőgazdasági állandó bi­zottság mellett, a pénzügyi ál­landó bizottság sem aludt. Tábi József vezetésével a bizottság tagjai nap mint nap kinn van­nak a dolgozók között s felvilá­gosít ásssal, a kedvezmények is­mertetésével segítik a községet pénzügyi tervének teljesítésében. A közeimül than az állandó bi­zottság javaslatára adófizetési hetet tartottak, s az eredmény: 62 ezer forint adót fizettek be a dolgozó parasztok. A karácsoníi dolgozók nem fe­ledkeznek meg a begyűjtésről sem. Kuikoricabeadásánaik a köz­ség .103 százalékban tett eleget. A begyűjtési állandó bizottság megggyőzöerejű munkájának nyomán született meg az ered­mény. A tagok tisztában vannak azza'l, hogy pártunk és kormá­nyunk nagyszerű programm.ja csak akkor valósulhat meg, ha dolgozó parasztságunk Is évről évre eleget tesz az állaim iránti kötelezettségének. Karácsond még soha sem volt utolsó a gyöngyösi járásban. Az ezévi eredmények azonban min­den eddigit felülmúltak. Pedig a községi tanácsnak nem volt könnyű dolga, a kormánypro­gramul megjelenése után ’ két nagy feladat megoldása várt a tanácsra Az egyik a begyűjtés és pénzügyi tervek, valamint a vetéstervek teljesítése, a lakos­ság egyre növekvő szükségleté­nek kielégítése, míg a másik megtalálni azt a hangot, mely magával tudja ragadni a dolgo­zó parasztságot. A tanács nem hátrált meg a feladat előtt. Hoz­zákezdett a legfontosabb dolog­hoz, az állandó bizottságok át­szervezéséhez. Megtalálták azt a fontos láncszemet, melyr* szükség volt ai tanács és a dol­gozóik közötti jó munkához. A munkából iskola is kivette a részét. A pedagógusok rig- musbrigádokka] segítették a ve­tést, a begyűjtést. A kis úttörőik­ből összeállított rigmusbrigád nagy népszerűségnek örvendett, Tóth András középparaszt még meg is vendégelte őket. Dán Gyula könyvtáros az olvasó tábor növelésével járul hozzá a kormányprogramm végrehajtá­sához. Megyénk egyik legjobb könyvtára Karácsondon van. Olvasótábora közel 2 ezer. Büsz­kék is erre a karácsondi dolgo­zók. Hát még arra. hogy- decem­ber 14—15-én községükben tart­ják az országos könyvtáros kon­ferenciát. Igen népszerűvé vál­tak a „Kérdezz-f eleiek”.estek is. Számos dolgozó rendszeresen látogatja ezeket az esteket, mert tudják, hogy mindennapi pro­blémájukra kapnak kielégítő vá­laszt. A legutóbbi kérdezz-fele- lek esten ai részvevő 200 dolgozó kérte, hogy az autobuszforga- lomba kapcsolják be községüket. A tanács azonnal megtette az intézkedést. Ez a titka annak, hogy a ta­nács eredményesen tud harcolni a kormányprogramm megvalósí­tásáért. Ezekből látjuk, hogyha a tanács nem támaszkodik az állandó bizottságokon keresztül a tömegekre, munkáját képtelen eredményesen végezni. A kará- csondi példa mutatja, hogy az állandó bizottságok képezik a kapcsot a tanács és a tömegek között. A karácsondi tanács „agy gon. dot fordít a lakosság szükségle­teinek kielégítésére, ügyes-bajos problémájuk elintézésére. Hor­váth Lívia' tanácstitkár nem vé­letlenül kapta meg november 7-én államunk elismerését, a Munkáér dem re n d eí. Az elsők 'kö­zött harcol azért, hogy ne legye­nek elintézetlen ügyek. Elmúlt már áz a divat, hogy „elfektes­sék” a leveleket. Szinte ismeret­len a dolgozóik zaklatásai az úgynevezett adminisztrációs hi­bák miatt. A tanácsháza dolga, zóinak munkáját az elnök, tit­kár nap mint nap ellenőrzi, s gyakorlati segítségeket nyújta­nak. A iegfontosabb rendelete- fca munkaértekezleten megbe­szélik, megjelölik az utat a hi­bák kijavítására. Nem hivatkoz­nak objektív nehézségekre. Igaz, _ hogv nincs is rá szükség, mert a tanácsháznál! teljes a munkafegyelem, A kormányprogramm módot adott arra., hogy a lakosság szükség­leteinek kielégíttésében az arra jogosult kisiparosoknak ipariga- zoíványt adjanak. Gondoskodott is ar tanács arról, hogy ne szen­vedjenek hiányt cipész, borbély, kovács, s egyéb szaíkmunkásók­ban a falu dolgozói. A község­ben egy kovács és egy asztalos kapott ipairigazojványt. Keni közömbös a tanácsnak a kenyérellátás kérdése sem. Gon­dosan ügyel, hogy ai kellő tneny- nyiség mellett minőségi kenyeret kapjanak a dolgozók. A kor­mányprogramra megjelenése óta a szövetkezeti .forgalom több mint kétszeresére nőtt. Napról napra fokozódik az áruellátás a keresletnek megfelelően. Nem Is fordult még élő a községben olyan, hogy sót, petróleumot, cukrot, vagy egyéb cikket ne le­hetett volna topni. A dolgozók ellátásának érdekében működik a kereskedelmi állandó bizott­ság. Közvéleménykutatássat meg­tudják, hogy milyen árura van van szüksége a lakosságnak. A karácsondi dolgozó parasz­tok látva, hogy a vezetőik fog- lal'koznaik problémáikkal, mind szorosabban zárkóznak a tanács köré, s mindinkább megmutat, kozik a tanács tömegszervezeti jellege. Napról napra a dolgo­zók maguk i§ Igyekeznek, hogy minél szebbé formálják életüket, ötszáz méter járdát építettek, melyhez társadalmi munkával szállították a követ. Most az iskolát tatarozzák. A könyvtár helyiségének renoválására Is a kormányprogramm megjelené­se után került sor. Ebből a mun­kából is kivették részüket a köz­ség lakói. A községi tanács fennállása óta bebizonyította, hogy méltó a nép bizalmára. Az elért ered­mények azonban még 'kezdetiek. Figyelembe kell ezt venni a ve­zetőknek, dolgozóknak egyaránt, nehogy elblzakodottá tegye őket a siker. Nem szabad megfeled­kezni, hogy » dolgozókkal való foglalkozás nem kampányszerű, hanem folyamatos feladat. Ezek a példák mind azt bizo­nyítják, hogy a párt- és a kor- mányprogramm megvalósításá­ban csakis a, tömegekre támasz­kodva lehet eredményeket elér­ni. Éppen ezért a párt segítségé­vel tovább kell szélesíteni a tö­megkapcsolatot. Bátran és kímé­letlenül fel kell tárni az elköve­tett hibákat és megszüntetni azo­kat. Akkor tudjuk csak megvaló­sítani kormányunk nagvszerű programmját, célkitűzését. Er ki János Év vége a gyöngyösi Dózsa tsz-ben A gyöngyösi Dózsa termelő­szövetkezet ebben az évben jó eredményt ért el. a részesedés teljes megelégedést keltett a tagság között. Boldogan és bi­zakodóan tekintenek a jövő év felé, munkájukat most is pél­damutatóan végzik. Nem véletlen, hogy jó ered­mények születnek a gyöngyösi Dózsa termelőszövetkezetben, hiszen a gazdasági évben vala­mennyien becsületesen dolgoz­tak, különösen a női dolgozók. A termelőszövetkezet 17 női dolgozója közül 14-en 200 vagy ennél több munkaegységet tel­jesítettek. özv. Bogdán János- nénak, aki több mint 50 éves, 283, Domoszlai Józsefnének 276, Gyui'ics Annának, a szövetke­zet egyik legfiatalabb dolgo­zójának 264 munkaegységet ír­tak a javára. A jó példát követték a ter­melőszövetkezet többi tagjai is. Nem akartak lemaradni a lá­nyok, asszonyok mellett. Dol­goztak becsületesen és különö­sen nagy gondot fordítottak 45 hold szőlőjük művelésére, a kertészetükre, .mely a szövet­kezetnek legfőbb jövedelmi forrása lesz, A jó munkának meglett az eredménye. Az évvégi zárszá­madáskor érezték a tagok, nem hiába dolgoztak egész nyáron át. Bukat János, a termelőszö­vetkezet egyik példamutató dolgozója 520 munkaegységére több kocsi terményt, bort vitt haza, közte öt mázsa búzát, hét mázsa kukoricát, 21 hekto­liter bort, 13 liter pálinkát, 2444 forint készpénzt és egyéb természetbeni juttatást. Ezen­kívül a háztáji szőlőterületén 20 hektoliter bora termett. Az Igliczkl-család természet­beni és pénzbeni részesedése forint értékbe átszámítva el­éri a 66 ezer forintot, mely­ben nem szerepel a háztáji gazdaságban termett 18 hektó bora. A termelőszövetkezeti tagok boldog életét bizonyítja, hogy minden tagnak új kerékpárja van, húsz termelőszövetkezeti tag vásárolt rádiót. Slézia László, mivel tanyán lakik, telepes rádiót vett, hogy ő se maradjon el a világ esemé­nyeitől. IVancsov Miklós jö­vedelméből házat akar vásá­rolni, már ki is nézett egy 28 ezer forintosat, rövidesen sor kerül a vásárlásra is. Nagy Istvánná 10 ezer forintos szo­babútort vásárolt jövedelmé­ből, a jövő gazdasági évben nyolc termelőszövetkezeti tag akar új házat építeni. A termelőszövetkezet tagjai részére biztosítva van a hí­zottsertés. Valamennyi tag hí­zója eléri, sőt meghaladja a 200 kilogrammot. Már a jövő­évi hízóról is gondoskodott a szövetkezet. A kívülálló dolgozó parasz­tok látták, milyen jövedelem­be részesültek a szövetkezet tagjai, hogy a tagság részére 548 ezer forint részesedést osz­tottak ki. Így november hó­napban nyolc új belépővel gyarapodott a szövetkezet. Az új tagok resztvettek az őszi munkában. így tudták elérni, hogy vetéstervüket határidő előtt két héttel teljesítették, hogy 45 hold szőlőjükről már 37-et beszedtünk. A gyöngyösi Dózsa tsz újabb jövedelemforrásra tett szert abból, hogy szőlőtelepíté­sükből 800 ezer darab sima szőlővesszőt gyökereztetnek, s eladják a többi csoportoknak. Ez komoly bevételi forrást je­lent számukra. Cseh Rudolf EGY GYÁR MÚLTJA ÉS JELENE (Tudósítónktól) Hatvan. Selyp és környéke a felszaba­dulás ellőtt közel 13 ezer ka- taisztráMs hold birtokkal Soíz- berger báró úr tulajdona volt. Birtoka határos volt a hatvani Deutsch-báró uradalmává.!, ami szintén kitett néhányezer holdat (Ha a lakóhelyet vesszük figye­lembe, akkor láthatjuk, hogy 9 kilométeres körzetbe két báró jutott, érni ugyan nem sok, de untig elég ahhoe, hogy mind­egyik féltve a maga kon­cát, lehetőleg ott vágják meg egymást, ahol lehet. Természe­tes, hogy mind ez nem ment harag nélkül. A harag má,r ak­kor kezdődött, mikor a Hatvani Cukorgyár a Solzberger birtok­ról szállított cukorrépát maga­san megszáza'lékoíta. Többek között emiatt egyszer Solzber- ger megdühődött (mert így el­vesztett jó pár ezer pengőt és úgy gondoltai, hogy visszaadja a bosszúságot a jó „szomszéd­nak“. Építtetett egy cukorgyá­rai, hogy ezzel elérje azt, hogy cukorrépáit maga dolgozza fel, így nem kell! 10—15 százalékot a hatvani bírónak adni, másod­szor elfoghatja a Zagyva vizét, ami által veszélyeztetik, illetve kéz'ben tartja a Hatvani Cukor­gyár működését. így épült fel dacból a Selypi Cukorgyár, az 1900-as évek elején. Az akkori időkhöz viszonyítva eléggé mo­dern berendezése volt, mint ilyen jóval felülmúlta a hatva­nit. A felszabadulás előtt a leg­nagyobb dologidőben is _ alig 800-an dolgoztak a gyárban igen nehéz körülmények között, napi 12 órát. A cukorgyár lég­legnehezebb munkáját, a. kira­kodást kézzel! végezték, a diffú­ziós üstökből lerakodott szeletet 30 fokos hőségben, az üstbe be­bújva kézzel kellet: kiszedni és mindezekhez még hozzájárult, hogy a dolgozóknak naponta 10—12 kilométert kellett gya- logalni községükből munkahe­lyükre, mert a sovány keresetből kerékpárra, nem igen telt. Für­dőről, könnyebb munkáról csak álmodoztak és hai valamelyik munkás gondolkodott, akkor Summer János főmérnök ráför­medt azt mondta: gondolkodni, majd mi fogunk, a ti dolgotok a munka. * A felszabadulás meghozta itt i.s a gyökeres változás;. Eltűnt a báró, eltűntek a turjesárai. Vö- rösmajorban, a Solzberger kas­télyban, ina többszáz vájár-ta­nuló tanul. A dolgozók élete szebb lett, munkájuk könnyebbé vált. Majd minden évben kap­tak valamit. KultúroHhont, ma- dern fürdőt, orvosi rendelőt stb. Ebben az évben vezették be a belső gyárba a vízcsapokat, hogy a. dolgozóknak a. meleg helyiségből, ne 'kelljen a hideg­be kimenni, ha vizet akarnak inni. A vagon kirakodását gé­pesítették, az Elfa nagynyomá­sú vízsugárra,! öl perc alatt ki­szórja a va>gonbó) a répát.. A diffúzióiban sem kell már szen­vedni a dolgozóknak, vizsugár- ral néhány perc alatt könnyen kitakarítják. A környékből! fal­va kban lakó dolgozókat autóval hordják a. munkahelyre és haza. Babcsányi József eivtárs ma is itt dolgozik, a múltban kizsák­mányolt dolgozó volt, ma meg­becsült tagja a cukorgyár kol­lektívájának. Már 24 éve cukor­főző, ma sztahanovista, több­szörös újitó, havi tervét rend­szeresen teljesíti. Műszakja no­vember 7-e tiszteletére 143.4 százalékban teljesítette tervét. A gyárnak ma korszerűen fel-, szerelt laboratóriuma is van, Volkovszki Elek, a. laboratórium veizetője visszaemlékezik, hogy régebben még mérlegük sem volt. Elmondja, hogy a labora­tórium korszerű berendezése le­hetővé teszi a kiváló minőségű, exportképes cukor gyártását. A laboratórium vigyáz arra is, hogy a termelők tárolóképes, száraz széletet kapjanak. Ezt Chikosz Veronika ellen­őrzi a. nemrégen beszerzett mo­dern, légfékes, analitikus mér­legen. A gyárkapun belépve fliz egész I gyártelepen végigkísér bennün­ket a rend és a tisztaság. Meg­látszik, hogy a. dolgozók szere­tik munkahelyüket, munkájukat, magukénak tekintik a gyárai és szívügyükké vált a termelés. Ezt bizonyltja november havi tervteljesitésük. A napi fel­dolgozás! terv 183 vagon. Ez-1 zel szemben a november havi átlag 191 vagon volt. Ehhez jön még hozzá, hogy a cukorkivo- natiból a kampány ideje alatt 30 vagon többletcukrot állítot­tak elő. Ezek az eredmények nem hullottak az égbői. Az üzem kollektívájának minden tagja elősegítette ezt. Sokat segített az üzemi háromszög helyes együttműködése, az üze­mi pártszervezet és Hermek Ist­ván párttiíkár jó munkája. Az üzem kommunistái, népnevelői nemcsak szóban, hanem tettek­ben is agitálnak. Jelenleg nincs az üzemben egyetlen kommu­nista sem, aki 100 százalékon alul teljesítené 'tervét. Az eredmények mellett talál­ható komoly hiányosság is az üzem területén. Például a gyár­kapunál igen díszes, szép fali­újság van, mely eizonban tele van elavult, semmitmondó ké­pekkel és jelszavakkal. Másik komoly hiba, hogy nem veszik eléggé figyelembe a dolgozók véleményéi. Például Habéra Béláné. a cu korpád! ás élőmun­ka sa, már tavaly javasolta^ hogy a csomagoláshoz a mázsa zsá­kok számáira egy na,gyobb gör­gős-tálcát csináltassanak, mert eddig az 50 kilogrammos zsá­kok számára méretezett kis tálcákon csúsztatták a zsákot, ami elég körülményes és nehéz az ott dolgozó ' nők számára. Helyes volna, ha az üzem ve­zetősége mielőbb megkönnyíte­né ezt a munkát. Súlyos hiba az is, hogy az ebédlőben kevés a berendezés, mindössze öt asz­tal és öt pad áll aiz üzemi kony­hán étkező 150 személy rendel­kezésére. A dolgozóknak sok­szor félórát, vagy még többet is kell várakozni, inig hozzá­jutnak az ebédhez. Ezek a hiányosságok azt mu­tatják, hogy az üzem vezetősége még nem tesz meg mindent a dolgozók é® a termelés érdeké­ben. A cukorgyár vezetősége törekedjen a hibák kijavítására. támaszkodjanak bátran a dol­gozók munkájára, fokozottabban törődjenek a dolgozók problé­máival, javaslataival Ha eb­ben a. szellemben dolgoznak, akkor a jövőben még komolyabb és szebb eredményt énnek el Sárközi Miklós Jobb együttműködést a vasúti szállítás megjavításáért... A kormányprogramm célul tűzte ki a dolgozók éle.kö­rülményeinek, szociális és kultu­rális é etének megjavítását. A kormányprogramm megjelenése ó*a törvényerejű rendeletek in­tézkednek a lakóházépíikezések fokozásáról és a tatarozási mun­kák gyorsabb ütemű végzéséről. Mi, a MÁV dolgozói már is érez­zük a kormány intézkedésének hatását. Soha ilyen nagy szállí­tási feladatokat nem kellett meg­oldanunk. mint napjainkban. E feladatnak azonban csak akkor tudunk megfelelni, ha a fuvaroz­tató vállalatokkal együtt, szociá- Iista együttműködésben harco­lunk a kccsiforduló meggyorsítá­sáért. A MÁV és a fuvaroztató vállalatok együttműködését szol­gálja a komplexbrigád-mozga. lom'. A foomplexbrigád-mozgal- mon belül építjük ki azt a szoros kapcsolatot, amivel biztosítható úgv a vasút, mint a fuvaroztató vállalatoknál felmerülő hiányos­ságok felszámolása N ovember hó 27-én, 9 órakor komplexbrigád értekezletet '.ártottunk Gyöngyös állomáson. Az értekezletre meghívtuk az ér­dekelt vállalatokat három nap­pal előbb, de ennek ellenéée a Váltó- és Kitérögyár, a Bányá­szati Mélyépítő Válla'at azon nem vett részi. A városi tanács som képviseltette magát, bár a városi tanácsnak kellene ebben a 'kérdésiben .segítse,get nyújtani. A kívülálló azt gondolhatná, hogv a Vá'tó- és Kitérőnvár. raj lamint a Bányászati Mé'yépítő Vállalat azért nem jelent meg aj értekezleten, mert ott minden jó! megy, nincs Hiba. nincs problémai Ez azonban nem így van. A Váltó- és Kitérőgyár a részére érkezet; küldeménveke1 rendsze­resen késve rakta ki. Több eset- ben előfordult, hogv 12—24 órán tű' raVa ki a kocsikat é,s emiatt már Bebrits minister eV. ára is kifogást emelt. A 29-én beállított négy kocsi sínt 24 órán *Ú1 rakta ki. A késedelmes rakodással naíP-v mér1 ékben akadályozz# Voe? 'fordulónk tel ' es'fősé*, i Bányászati Mélvépítő Vál- ” la’atnak már hónapok óta körü'belül 80—100.000 ;éHa van kirakva a rakodóterületre, amit csak vontatottan fuvaroz. A ki­rakott tégla körülbelül 30—40 méter hosszúságban akadályozza a kirakást, ami most az őszi for­gatom idején nem engedhető meg. Komoly hiányosság mutatko­zik a ’kocsik kirakásánál a TÜZÉP-nél is. Október hónap­ban az engedélyezett ötórás_ ra­kodási idővel szemben az építési anyagokat 11.8 óra alatt, míg a szénkü'deményeket 9.9 óra alatt rakta ki. Ez a késedelmes rako­dás nagymértékben akadályozza kocsifordulónkat és akadályozza a szénbányák, kőbányák üres kocsival való ’ellátását is. Az értekezleten megjelent vál­lalatok kifogásolták az értesíté­seknél mutatkozó eltéréseket, amit Yámoegvörk állomás rossz elő jelentéséből származnak. En­nek a hiányosságnak a megszün­tetésére minden intézkedést meg­tettünk. Meg kell dicsérni a Termény- forgalmi VáFa,lat vezetőjét. Ko­zák elvtársaf, aki az értekezleten beismerte, hogy a késedelmes ráz­kódásával súlyosan hátráltatta a kocsiforduló;, de ennek megszün­tetésére megfelelően intôMtede*! Megszervezte a csöves tengeri éjszakai és vasárnapi rakodását és most már késedelmes rakodás nem fordul elő. Felkérem a Váltó- és Kitérő- gyárai, valamint a Bányászati Mélyépítő Vállalat vezetőségé:, hogy a legközelebbi kompiexbri- gád értekezleten vegyenek részt és a fennálló hiányosságok meg­szüntetésére intézkedjenek, hogy ezzel is segítsék vasutas dolgo­zóink munkáját, a kocsiforduló csökken ősét. A Füzesabonyi állomáson ra­kodást végző pusztaszik- szői állami gazdaság sem a ko­csik idejében való kirakására, sem pedig az elfuvar ozás ára nein fordít gondot. A részére érkező ömlesztett árukhoz, kevés zsákot biztosít, így a kocsik sokszor várnak kirakásra, ami súlyosan érinti kocsifordulónkat. A pusz­taszikszói állami gazdaság egy­általán nem veszi figyelembe a rakodási időt, azt rendszeresen túllépi. Minden eddigi felvilágo­sító, nevető munkánk eredmény­telen maradt. Vájjon mit ezó'ra aiz állami gazdaság, ha a vasút sem adna kocsit részére_ és a vasút is úgy kezelné ezt az ügyet min* ő. Kérünk intézkedést, hogy 3 htánycsoágokat mielőbb felszá­molja. Bakó János. miskolci MÁV. igazgató. Mikor talál kérésünk meghallgatásra? A felszabadulás után köz ségünk életében számtalan, a dolgozók életét szebbé, boldo­gabbá tevő intézkedés történt. Ezek mellett azonban nem szabad elsiklanunk. a hiányos­ságok mellett sem. Bizony vannak még megoldásra váró problémák. Ilyen probléma a kút-kérdéa is községünkben. Poroszlón, ebben a mintegy hatezer la­kosú. községben mindössze csak négy kút van. Ez a négy kút úgy osztódik el. hogy nem egy dolgozó két kilométert is kénytelep gyalogolni, ha vizet akar inni. Mire a vízzel meg érkezik, eltelik egv félóra, amit munkaidejéből. rabolt el. Ebben az ügyben nem egy­szer kértük az illetékes szer­vek intézkedését. Azok azon­ban mindezideig a fülük botját sem mozgatták. Valószínű, hogy a;Z illetékes szerveknél a bürokrácia dolgozik. Mi, poroszlói dolgozó pa rasztok kérjük, hegy a kút- kérdésben sürgősen tegvéli meg az intézkedéseket. \'í kelljen két kilométereket gva« logo-lmmk egv vödör vízért. ZOHANY JÁNOS Poroszló * 4 1

Next

/
Thumbnails
Contents