Népújság, 1953. december (97-106. szám)

1953-12-13 / 100. szám

B NÉPÚJSÁG 1953 december 13. ISMERD MEG A uniót Egy népnevelő portréja Irta : B. Gezarov «.« Mintha csak tegnap tör­tént volna. Tíz ifjú és leány gyűlt össze a vörössarokban, az első politikai foglalkozáson. Izgatottan vártak. Belépett Ma­med Babajev, a népnevelő. Derűs, nyílt mosolya, egyenle­tes, nyugodt hangja már az első percben megnyerte a hall­gatókat. A népnevelő lépésről lépésre vezette be őket a politikai is>- meretek világába. Világosan és érdekesen beszélt a komszomo- llstáknak az új ötéves terv nagyszerű távlatairól, a XIX. pártkongresszus határozatairól. Es a fiatal olajmunkások szeme előtt kibontakozott a szovjet népgazdaság lendületes fejlődé­sének lenyűgöző képe. Mind­annyian tudták, hogy e fejlődés irányítója a párt. Amikor az egyik foglalkozá­son az Új technikára terelődött a szó, a népnevelő meghívta V Mamedov idős olajmunk'ást is. Mamedov elvtárs elmondta, milyen nehéz volt az ipari mun­kások helyzete a forradalom «előtti időkben. ...Elmúlt az év. Mennyit fejlődtek, mennyire felbátorod­tak a hallgatók ez alatt az idő alatt! G. Kulijev például egy­szerű munkásként került a te­lepre, s ma már egy megna­gyobbított részleg helyettes ve­zetője. Nemrégen felvették az SZKP tagjelöltjeinek sorába. A politikai iskola másik hallgatója, Mehrab Mehrabov is megkapta a párttagjelölti igazolványt. A tanév folyamán hat hallgató végzett el szakmai továbbképző tanfolyamot. Nejmataga Hu- szejn-ogli gépkezelő művezetői munkakörbe került. A politikai iskola hallgatói közül két Kom- szomol-tag iratkozott be esti is­kolára. M. Babajev népnevelő már évek óta vezet Komszomo! po­litikai iskolát. Mennyi munkát, igyekvést, mennyi szeretetet és türelmet ad bele munkájába! Mi­közben másokat tanít, ő maga is tanul. Az elmúlt tanévben si­keresen befejezte az esti egye­temet a marxizmus-leninizmus szakon. Jelenleg ismét népneve­lői munkát végez. A TESTVÉRNÉPEK ÉLETÉBŐL Egy havasi karám a Komán Népköztársaságban A Bucegi Havasok Gar- bova-hegységén, Sinaia és Predeal, a híres Prahova- völgyi üdülők felett végeiát­ellenállóképes ezen a hegy­vidéken, gyapja pedig kiváló minőségű. Az itt tenyésztett juhok 50—60 százaléka ciga­hatattan havasi legelők terül­nek el, tele karámokkal, tíz­ezres juhnyájakkal. Az állattenyésztési szakem­berek több juhfajtát keresz­teztek, hogy megtalálják azt a fajtát, amely a legjobban meghonosítható Garbova- hegység 1700 méteres ma­gasságában. A cigaja és a curkan juhfa'ták keresztezé­séből egy új juhfajta szárma­zott, a „sztogasa”-juh, amely ja-fajta, majdnem 30 százalé­ka sztogasa-fajta és csak a fennmaradó rész curkan- fajta. ... A Garbova-hegységben számtalan pásztor és juhász lakik. A juhászok életfeltételei is egyre javulnak. A civilizá­ció vívmányai feljutnak a legmagasabb havasok közé is. A juhászok napilapokat és könyveket kapnak, rádióké­szülékük van. Sikerek az állattenyésztésben Bulgáriában Az állattenyésztés terén a sztarazagorai kerület figye­lemreméltó sikereket könyvel­het el. E sikerek annak a fo­kozott gondoskodásnak kö­szönhetők, amelyeket a szö­vetkezeti tagok az állatok he­lyes gondozására és az élen­járó szovjet módszerek alkal­mazására fordítanak. A tehenek szovjet módsze­rek szerinti gondozása, ta­karmányozása és fejése ki­tűnő eredményeket hoz. A novozagorai járásban fekvő Szbrano község termelőszö­vetkezeti tehenésze, Vlcsan Georgiev egy Jana nevű te­héntől szovjet módszerek al­kalmazásával a vállalt 8000 liter évi tejhozam helyett 8300 liter tejet fejt ki. HÍR Közel 300 részvevője volt 6-án délután áz Egri Vendég­látóipari Vállalat rendezésé­ben megtartott műsoros Tél­apó-délutánnak. A vendég gyermeksereget zene, vers, me- 6e, szavalat szórakoztatta. Mindenki örömmel fogyasz­totta az ízletes haboskávét és brióst. Nagy örömet jelentett a gyermekeknek a Télapó meg­jelenése é6 a Télapó ajándéka. A műsor színhelyén cukrász* sarok volt felállítva, ahol 6oik krémes és torta fogyott el. Na­gyon jól! sikerült és igen gaz­dag volt a Gyöngyösi Vendég- látóipari Vállalatnál megren­dezett Télapó-délután is. Mind a két vállábái megkezdte a felkészülést a deeembervégi forgalom zavartalan lebonyo­lítására. ______Varga József. Kö szönetét mondunk A megyei tanács pénzügyi osztályának költségvetési dol­gozói köszönetüket fejezik ki a Heves megyéi Nyomda V állatai dolgozóinaik, mert önfeláldozó munkájukkal elősegítették azt, hogy a megyei pénzügyi osz­tály költségvetési, hiteligénylé­si munkálatait a megadott ha­táridő elölt hét nappal elkészít­hette. Ezzel országos viszony­latban a második helyezést, a formanyomtatványok pedig az első helyezést érték el. Kérjük továbbra is a nyomda vállalat dolgozóit, hogy a jövőben is nyújtsanak segítő­kezet, hogy még jobb eredmé­nyeket érhessünk el. Németh Mihály, a pénzügyi osztály vezetője Egerben, december 16*án, az Országos Béketanács ren­dezésében Puskás Ferenc és Zakariás József — az angol— magyar mérkőzés két kiváló szereplője — előadást tarta­nak londoni űtjukról. Az egri sportszerető emberek lelkese­déssel várják ezt az előadást HIRDETÉSEK Zongorát, pianlnót romosat is. to­vábbá egyes alkatrészeket és zongo­ra székeket veszek. Vinnai Hatvan Hatvanas u. 19. Megvételre keresünk használt, Jó­karban lévő íróasztalokat, két- vagy háromajtós könyvszekrényt, kétajtós iratszekrényt. Bükkhegységi Ásvány­bánya V. Eger, Vörösmarty u. 63, Az Országos Takarékpénztár egri fiókja propagandistákat keres az egri és a pétervásári járás területére megfelelő javadalmazás ellenében . Fekete rövid kereszthúros zongora eladó. Május u. 23. Az Északmagyarországi Áramszol­gáltató V. egri üzletigazgatósága január 1-i hatállyal vlllamosipari, vagy gépipari technikust alkalmaz. Jelentkezni lehet Eger, Sas u. 5 sz. alatt. Géplakatost, aki kellő szaktudással rendelkezik és adminisztrációs mun­kában is jártas, műszaki munkakör­ben alkalmazunk. Egri Bútorgyár, Grónai Sándor u. 3. sz. A tódebröi legeltetési bizottság ke­res 1954 évre pásztorokat. Fizetés kolletkív rendelet szerint. Jelentkez­ni lehet a tódebröi tanácsnál. Rózsaszentmárton község tanácsa állami apaállatgondozót keres, aki a községi tehéncsorda kihajtását is el­vállalná. Ezenkívül sertéspásztort is keresünk. Lakás biztosítva. Jelentke­zési határidő december 25. Benzines vashordókat vásárolunk^ Ajánlatokat az Egri . Gyapjutermelő Vállalathoz (Fürdő u. 1.) kérünk. Figyelem! Jótállási idő alatt díjmentesen meg­javítja rádióját a RAFILM Vállalat. Foglalkozik azonban egyéb, nem jótállásos készülékek javításával is. CÍM: RÁFI LM Rádió és Filmtechnikai Szolgálat, EGER, Zalár u 7. sz. A RÁDIÓ MŰSORÁBÓL December 14. héttő Kossuth-rádió: 11.30:, A Zeneművé­szeti Főiskola hallgatóinak hangver­senye. 12.10: Déli hangverseny. 13.00: A rádió néni zenekara látszik. 13.30: Filmzene. 15.30: Táncdalok. 17.20: A pitvarosi Népi Együttes műsora. 19.00: Jó munkáért szép muzsikát. 20.15: Tegnaptól — holnapig. 21.00: A rádió szimfonikus zenekara Játszik. 21.38: Irodalmi mflsor a hallgatok kívánsága szerint. 22.20: Bura San- dór és zenekara játszik. 22.50: Zenes Irodalmi műsor. 23.00: Klasszikus operettek. Petőfi-rádíó: 8.20: Zenekari muzsi­ka. 9.40: Indián dalok. 10.10: Népi táncok. 11.00: Hangszerszólók. 14.00: A rádió kisegyüttese játszik. 14.40: Könnyű zene nagy zenekarra. 15.25: Bach műveiből. 16.40: Hangverseny új lemezeinkből. 17.40: Szív küldi. 18.45: Részletek Beethoven Fidelio c. operájából. 20.00: Esti szórakozta­tó muzsika. 21.10: Tánczene. 22.00: Magyar és olasz operákból. Nótacsokor, 15.30: Részletek népszerű \rígoperákból. Í7.10: Szív küldi. 18.30: Operettkettősök. 21.30: Tánczene. 22*20: Beethoven müveiből. 23.05: A Magyar Néphadsereg Művészegyüt­tese. 23.30: Tánczene. Petőfi-rádíó: 8.20: Zenekari muzsi­ka. 9.40: Kis muzsikusoknak. 10.10: Az Oszipov-együttes játszik. 11.00: Indulók fúvószenekarra. 14.00: Dél­utáni hangverseny. 15.00: A rádió kisegyüttese játszik. 15.40: A kuli. Műik Radzs Anand regénye. 16.10: Operettrészletek. 17.30: Albán népi dallamok. 18-45: Tánczene. 20.00: A körtvélyesi csíny. Vígjáték három felvonásban. December 16. Szerda. Kossuth-rádió: 11.30: Táncdalok. 12.15: Népszerű melódiák. 13.00: Két magyar daljáték. 14.40: Magyar népi muzsika. 15.30: Weber müveiből. 17.25: Szív küldi. 20.15: Kodály: Há­•ecember 15. Kedd K©»auth-rádió: 11.30: Népi muzsika. 12.15: Híres indulók. 13.00: Uj lene­seinkből. 13.30; Balettzene. 14.45; ry János. Daljáték. 22.35: A Háry János €. daljáték folytatása. 23.20: Hanglemez. 23.25: Beethoven mű­veiből. Petőfi-rádió: 8.20: Zenekari mu­zsika. 10.10: Hárfa müvek. 11.00: Román népi muzsika. 14.00: A rádió kisegyüttese játszik. 15.10: Operettrészletek. 15.40: Irodal­mi riport. 16.00: Délutáni hangver­seny. 17.00: Üzemi J kórusok. 17.55: A rádió énekkarának ünnepi Kodály-' hangversenye. 19.15: Téli esték a kol­hozokban. 21.30: A rádió népi zene. kara játszik. 22.00: Nagy mesterek kedvelt műveiből. December 17. Csütörtök. 11.30: A magyar Allamrendőrség Győr-sopronmegyeí kapitányságá­nak zenekara játszik. 12.15: Déli hangverseny. 13.00: A baráti orszá­gok műsorából. 13.30: A rádió népi zenekara játszik. 15.00: Népek zenéje. 16.30: • Dalok. 18.30: Hanglemez 22.20: A rádió szimfonikus zenekara játszik. 23.40: Tánczene. Petőfi-rádió: 8.20: Balettzene. 10.10: Mándy Margit énekel. 10.25: Dalok és csárdások. 11.00: A belügyminiszté­rium fúvószenekara játszik. 14.00: Zenekari hangverseny. 15.00: A rádió kisegyüttese játszik. 15.40: Részletek Verdi fiatalkori operáiból. 18.10: Az Állami Népi Együttes zenekara ját­szik. 18.45: Szív küldi. 20.00: Fiatal művészek hangversenye. 20.28: A rá­dió népi zenekara játszik. 21.40: Tánczene. 22.00; Suppé-esL AHOL A SPORT MAGVETŐIT NEVELIK Eger utcáin gyakran látott kép, amint sötétkék melegítős sportolók énekelve, sportszereiket magukkal vive, haladnak a népkerti sporttelep felé, vagy onnan visszajövet eltűnnek a Pedagógiai Főiskola hatalmas ka­puja mögött. Az egri Pedagógiai Fő­iskola testnevelési tanszékének hall­gatói ezek a fegyelmezett, keménykö­tésű, de mindig mosolygó, vidám fiatalok. A magyar sport jövőjének magvetői ők, akik a főiskoláról kike­rülve, az általános iskolák testneve­lői lesznek, lerakva a testnevelés alapjait, a legfontosabb területen, a gyermekeknél. Nagy szerepük van a falusi testnevelés, sportélet fejlesz­téséhén, mert a főiskolán hallgatott két év után falun praktizálnak egy évet, mint testnevelők, s egy év után tesznek államvizsgát a Pedagógiai Főiskolán. Az államvizsga letétele után, a hallgatók zöme falun foly­tatja a testnevelői munkát, ahol az általános iskolai testnevelésen kívül komoly feladataik vannak a falusi sportélet fejlesztésében. Hatalmas je­lentőségű munka folyik tehát a test- nevelési tanszéken, amelyről eddig elég keveset hallott a város lakossá­ga, egyszerűen tudomásulvéve, hogy van ilyen intézmény Egerben, de en­nél aztán nem igen tudva többet . . . Pedig érdemes jobban megismerni azt az intézményt, ahol képezik, ne­velik azokat a testnevelési szakem­bereket, akik majd a mi gyermekein­ket tanítják testnevelésre, erősítik, ügyesítik testüket, acélosítják jelle­müket. Az Egri Pedagógiai Főiskola életrehíyása óta (1949 ősz) rnüködik a testnevelési tanszék. Á párt Egert találta alkalmasnak arra, hogy itt nyerjen elhelyezést a Pedagógiai Fő­iskola; amely előzőleg Debrecenben működött. Egész Észak-,Magyaror­szág és Tiszántúl számára képeznek itt testnevelőket, s a testnevelési tan­széknek 100 rendes és ugyanannyi le­velező hallgatója van. A főiskola kez­deténél a testnevelés még csak kie­gészítő szak volt, két másik szak­tárgy mellett. Ez . a forma természe­tesen nem válhatott be, s egész mi­nimális óraszám állt rendelkezésre. 1950-ben a testnevelés főszakká vált, egy másik főszakhoz kapcsolva (pél­dául biológia). A fejlődés tovább tartott, s 1952-ben a testnevelés ön­álló főszakká lépett elő a Pedagógiai Főiskolán, az orosz és a magyar ön. álló főszakok mellett. Az általános iskolai testnevelés fontosságának fel­ismeréséből adódott ez a fejlődés. Az általános iskolák létrehozásakor nem állt rendelkezésre megfelelő számú tanerő, különösképpen a felső tagozat­ban, ahol már külön szaktanítás folyik, így a testnevelésben is. Igen nagy feladatot kellett megoldani "a testnek velési tanszéknek, de a tanárok szak­szerű és áldozatkész munkájával el­érték, hogy a tanulmányi eredmények jók voltak, amelyek alapján nyugod­tan adhatták a tanszék tanárai, a kezük alól kikerült tanítványaik ke­zébe az általános iskolai testnevelés nagy munkáját. A főiskolai tanszé­ken tanító tanárok létszáma 12, a gyakorló iskolai tanárokkal együtt. Kiváló szaktudásuk mellett, munká­juk legfőbb értéke a nevelés, amelyet Krupszkaja híres mondásával lehet a, legjobban jellemezni: „A játékkal lehet kommunistákat, de lehet állato­kat is nevelni.. i” Nos, a testneve­lési tanszék tanárai a testi nevelés, a szakmai oktatás mellett az erkölcsi nevelést tekintik legfőbb feladatuk­nak. Olyan testnevelő tanárokat ad­nak az általános iskolai testnevelés­nek. akik alkalmasak arra, hogy az általános iskolák ifjúságát a minden-, oldalúság elvének alapján (gyorsa­ság, ügyesség, erő, állóképesség) ké­pezik a testnevelési órákon, de ugyanakkor erkölcsileg, jellembelileg is előkészítik az életre őket. Ebben a munkában az egészségügynek meg­van a maga feladata, de ezen, túl­menően az. a feladat, hogy a főisko­lai testnevelés keretében kommunista embereket neveljenek. (Világos, hogy a munkára és a haza megvédésére való készség nemcsak fizikai kész­ség. hanem jellem kérdése isi) Á tanárképzés színvonalának emelése elsőrendű feladat a szocialista társa­dalomban. A pedagógiai főiskolák végzik ezt a felelősségteljes, fontos munkát. Sajnos, a pedagógiai főisko­la testnevelő tanárképzése nem ré­szesül olyan támogatásban, amelyet megérdemelne. A főszakká emeléssel elismerték ugyan a testnevelés jelen­tőségét, de a tárgyi előfeltételeket nem teremtették meg. Nincs megfe­lelő tornaterem, nincs atlétikai gya­korlópálya! Éveken át úgy állt a helyzet, hogy atlétikát csak „táblá­ról”. lehetett tanítani a főiskolán, 8 ma sincs a testnevelési tanszék ok­tatási céljának megfelelő atlétikai pá­lya. A főiskolai atlétikai pályának, gyakorló sporttelepnek megvan a kö­rülhatárolt telke (a város adta), ame­lyen a főiskolai hallgatók jelentős társadalmi munkát végeztek, de köz- oktatásügyi minisztérium nem bizto­sította a költségvetést a sporttelep építésének befejezéséhez. A női torna­terem rozoga, régi palózata „terme­li” a port, de ezt nem veszik figye­lembe az illetékesek. Jellemző a fő­iskolai testnevelési tanszék költség- vetési állapotára, hogy még a sző­nyegekhez szükséges pórszívógépre sem engedélyeztek összeget .. . Több­tízezer forintot ruháztak be a Tán­csics kertben megvalósítandó főisko­lai sportcsarnok terveinek elkészíté­sére, amelynek építése benne volt a KM ötéves tervében, de onnét egy­szerűen „eltűnt” .... „Labdáztak” a minisztériumban ezzel a nagy ügy- gvel. egy egész országrész testne­velésének ügyével. Az úi kor­mányprogramra felhívja a figyelmet az általános iskolák fejlesztésének nagy fontosságára. A Pedagógiai Fő­iskola ennek az ügynek a szolgála­tában áll, megérdemli — testnevelési vonalon is —• hogy jelentőségéhez mérten kapjon támogatást feladatai­nak elvégzéséhez. Lovcsányi Jenő A Lakatosárugyár agitáclós és propagandamunkájáról Üzemeinkben 1953. év folya­mán meglehetősen gyenge volt a sport érdekében kifejtett agi- tációs és propaganda munka. Egyes üzemek úgy gondolták, hogy elég, ha plakátokon és hangosbeszélőn keresztül agi­tálnak. ismét mások pedig ki­zárólag az egyéni meggyőzés elvét követték csak, A Lakatosárugyár az utóbbiak közé tartozik. 1952-ben Csák- falvi elvtárs, az akkori MHK- felelős csinos plakálbkka! hívta fel a dolgozók figyelmét az MHK jelentőségére, szinte har­sogtak a piros betűk: ekkor, meg ekkor próbázás lesz. A hangosbeszéiő ugyanezt han­goztatta nap mint nap. A sport­vezetők előre dörzsölték a kezü­ket: — no, ma legalább 100 embert lepróbáztatunk! — És jött a hideg zuhany, mert bi­zony dolgozóink nem a sport­telep felé vették az irányt, ha­nem hazafelé. Nagy volt a meg rökönyödés. A dolgozókat száz­féleképpen szidták: nem lehet itt semmit sem csinálni, nem ér­dekli őket a sport és úgy érez­ték, hogy mindent megtettek a próbázás sikere érdekében, ben­nük nincs is hiba. Pedig nagy hibát követtek el. Nem gondoltak arra, hogy egyénileg is meg kellene győzni a dolgozókat Az idén — fordítva történt. Veréb elvtárs jól mozgósított a különböző sporteseményekre, Akiről gondolta, hogy számíthat rá, beszélgetett vele és meg győzte az esemény fontosságá­ról. Ez eddig rendben is volna, de itt hiányzott a tömegeket mozgató agitáció, amely plakát, hangosbeszélő, sportköri és klubnap rendezés, kollektív mozi- és színházlátogatás, szak­osztálymegbeszélés formájában kellett volna, hogy kifejezésre jusson. Mert az agitációs és propagandamunkának két fel adata van: a sportolóknak a haza és párt iránti szeretetre nevelése, valamint mozgósítás az MHK testnevelési rendszer próbáira és egyéb sportrendez­vényekre. A magyar sportolók­nak feltétlenül érezniök kell azt, hogy a sport nem öncél, hogy övék a sportkör, az ő soraikból kerülnek ki az élsportolók, akik diadalra viszik a sportkör színeit. Az agitációs munkának három szakasza van: előzetes agitáció, a versenyek alatti propaganda és a verseny utáni értékelés. Kik végezzék el ezt a feladatot? Legfontosabb, hogy valaki fe­lelős legyen ezért a munka, körért. Ez a propagandista aztán szervezzen egy több tag­ból álló agitációs bizottságot, amely nagyban segíti majd őt munkájában. Sportköreinkben tehát az agi* tációs és propagandamunkát úgy kell végezni, hogy az jó­tékonyan befolyásolja a sportköf fejlesztési tervét. Arra kell törekedni, begy 1954-ben ne csak mennyiségben, de minőségben is kibontakozzon az MHK-próbák teljesítése. Na gyón fontos, hogy az agitációs és propagandamunka következ­tében emelkedjen sportoló dol­gozóink műveltsége, váljanak szocialista sportemberekké, akik odaadóan szolgálják hazájuk építésének és a béke megvédé­sének ügyét (—dy) Javítsuk meg társadalmi sportszövetségeink munkáját Bárnjily megtiszteltetés társadalmi sportszövetségben \ezetőnek lenni, sohasem tehet bennünket elbizako- dottá. Sok hiba abból származik, hogy a társadalmi sportszövetségek dolgozói közül egyesek fennhéjázókká válnak. Azt gondolják, nekik mindenütt fő­helyen kell ülni, beszédet kell mon­dani, fensőségesen kell kezelni a töb­bi sportolót, dolgozót. A tisztség,,; nem fitogtatásra való. Mindenkép " arra szolgáljon, hogy sportágunkat felemeljük, hogy segít­ségével összefogjuk azokat a becsü­letes dolgozókat, akik hajlandók sportágunk fellendítéséért fáradozni. A tisztséget vegyük kitüntetésnek, mely népünk irántunk táplált bizal­mát testesíti meg. Az a jó társadalmi munkás, akinek a tudás kölcsönöz tekintélyt, „nem pedig a magasan hordott orr!” Sok helyütt a hibák a feladatok és magának a társadalmi sportszövet­ségnek a lebecsüléséből, az ügyek félvállról Való’ kezeléséből származ­nak. Az efféle magatartás pedig felü­letességből és magunk túlértékelé­séből származik. Nincs a soortban olyan apró feladat, ami, ha lelkiisme­retesek vagyunk, fáradság nélkül is elvégezhető lenne. Ahogv egy bai- nokság hosszú idő fáradságos gya­korlásának ezernyi aoró részmozdu- lat csiszolásának eredménye, ugyan­úgy a társadalmi sportszövetség minden résztevékenysége nélkülözhe­tetlen a ió eredmények elérésében. Ahol komolvan veszik az MBKterv teliesítését, ott egész éven át dolgoz­NCPUJSAG Az MDP Hevesmecyeí Párt- bizottságának lapja Megîelenîk hetenként kétszer: csütörtökön és vasárnap Szerkeszti ® szerkesztőbizottság Felelő« kiadó- Váczt Sándor Szerkesztőség és kiadóhivatal' Eger. Sztálln-ót I. Telefon- 284 é<= 123. Post a fiók: 23. Szikra Lapnyomda. Budapest, Vili. Rökk Szílárd-u ft Felelő« nyomdavezető: Kulcsár M nak megvalósításáért és meg is való sítják. Ahol pedig lebecsülik ott utolsó pillanatra hagyják, nagy erő­feszítéseik ellenére kapkodva, felüle­tesen rossz munkát végeznek. Eredményeket csak úgy érhetünk el, ha oda megyünk, ahol a sporto­lás folyik. Gyenge az a társadalmi sportszövetség, mely csak ülésezik és értekezletet tart. A megbeszélések szükségesek, hiszen ott határozzuk meg a feladatokat, de az időnk nagy részét töltsük a sporttermékben es a sportpályákon. Irányítsunk, ellenőriz­zünk, legfőképpen személyes példa- mutatással vezessünk. Példaként vehetjük helyzetünket az MHK-val. Hogvan agitál és intézke­dik a társadalmi sportszövetség, ha nem ő ismeri legjobban az MHK-t és ha tagjait még nem próbázta? Ezer példából láthatjuk, hogy e nélkül nem lehet az MHK-t vezetni. Az MHK vitele feltételezi a terv­szerű és rendszeres társadalmi sport­szövetsége működését, alapot nyújt a feladatok megoldásához. Az MHK rászorít az elmélettel összekapcsolt leggyakorlatibb munkára. Ezért tör­vényszerű jelenség országszerte, hogy ott, ahol rosszul megy az MHK-zás, ,ott rosszul , működik a társadalmi sportszövetség. Ahol pedig a társa­dalmi szövetség jó, ott jól megy az MHK-munka is. Az úf társadalmi sportszövetségek jó munkával harcoljanak népi spor­tunk színvonalának emelésé“"! H ezen keresztül a béketábor erősítésé­ért Sportlevelez Óink írják.., A november 25-én, Londonban le­játszott ma gyár-an goi labdarúgómér­kőzés eredményével az égész világ sajtója újból és újból foglalkozik. Emellett a szinte csodaszámba jövő esemény mellett minden más eltör­pült. Az elismerő és dicsérő cikkek­nek szinte himnuszi kifejezésével hal­mozzák el hősi játékosainkat. A sporttörténelemben nem volt pél­da ilyen nagyarányú, világszerte megnyilvánuló érdeklődésre, mint a magyar-angol labdarúgómérkőzéssel kapcsolatosan. A legjobban tetszettek Ernest Blyth, volt angol labdaiúgó válogatott keresetlen szavai, mely így hangzott: „76, éves vagyok, de még sohasem láttám ilyen labdarúgó- művészetet, mint amilyet a magyarok mutattak. Bármit is mondjanak az öregek az angol labdarúgás legna- gycbbjairól, ez volt minden idők leg­nagyobb futballja és ha soha többé nem látok labdarúgást, legalább tud­ni fogom, hogy mi a tökéletesség.” Igen. ez a legtalálóbb kifejezés, fiaink tökéletesen jáUaoítak. Elvit- , ték magukkal és kifejezésre juttatták a magyar dolgozó milliók győzni- akarását. Ezért a nagy hősi küzde­lemért, ezért a világsikerért minden magyar dolgozó szereiét és háláját adja a győzőknek. Ez a siker azonban a párt és kor­mányzatunk sportpolitikájából sugár­zott ki, mert minden támogatást sze­retettel megadnak a népi sport mű­vészetig való fejlesztésére. Méray István,, SPORT SOROKBAN Verpelét—Egri Dózsa 2:2 (1:1) Ve­zette: Estefán. Szépszámú közönség előtt barátsá­gos labdarúgómérkőzést játszott az Egri Dózsa újjászervezett csapata. A Dózsa, szép, lapos összjátékával nagy tetszést aratott. Góllövő: Mik­lós (2), illetve Mészáros (2). Az Eg­ri Dózsa legjobbjai: Murányi, Szent­marjai (a mezőny legjobbja) Dren- csényi, Mikos és Gibicsár voltak. Az ellenfél csapatából Mészáros és Fo­dor játéka emelkedett M»

Next

/
Thumbnails
Contents