Népújság, 1953. december (97-106. szám)

1953-12-13 / 100. szám

/ \ 4 N É P M.! S A T, 1953 december 13. ALTOHOV SZERGEJ IVANOVIGS LÁTOGATÁSA A LAKATOSÁRUGYÁRBAN (Tudósítónktól.) CSÜTÖRTÖKÖN kedves ven­dég érkezett a Laka'.osárugyár- ba: Altohov Szergej Ivanovics. a könnyűipari minisztérium tex­tilipari tanácsadója. A gyár dolgozói őszinte sze­retettel várták a vendéget és — bár nem volt díszes fogadtatás, nem voltak hosszadalmas üd­vözlőbeszédek — a meleg ba­ráti kézfogások elárulták a megtisztelő érzést. Nem elősiör járnak nálunk szovjet emberek. 1944 novembe rében szomorú képet nyújtott a gyár. Teteje nem volt. ablaka1 rántástól kiszakadtak és a rése­ken egykedvűen rohangászotf a hideg őszi szél. Az áram-hiányá­ban mozdulatlan gépek között egy pár munkás őgyelgett csak tétován, amikor megjött Laba- nov kapitány. Katonái vidámak voltak és fiata'ok. Egy-kettőre megbarátkoztak a gyár dolgo­zóival. Labanov kapitány ma gájjoz kérette a vezetőket, megbeszélték a legsürgősebb tennivalókat. Rendbehozták a tetőzetet, az ablakokat, majd traktor és generátor beállításá­val megoldották az áram-pro­blémát is. Kigyulladtak a am­pák, megindultak a gépek. megindult az élet... Az anyagbeszerzés akkori ban nagyon nehézkes volt. de a szovjet katonáik teherautóin azért mégis fennakadás nélkül jöttek Borsodi ada sd és Salgó- í ár-ián lemezei. ELEINTE NEHEZEN ment e beszélgetés, kézzel-lábba' ma­gyaráztak egymásnak a szovjet katonák és magvarok. Labanov kapitány fejebúbjára tolta pré­mes sapkáját és aggódva kér­dezte; — .,Mondjátok, elvtársak, hogy fogunk mi beszé'getni?“ A dolgosok őzt tanácsolták, bogy kölcsönösen tanulják meg egymás nyelvét. Labanov kapi­tány komolyan vette a tanácsot és oivan gyorsan elsajátította nye vünket. hogy Tóth Lajos és társai nem győztek eleggé cso­dálkozni. Ment hát a munka rendesen Labanov kaoitány o mai Vörös Hadsereg-út'án kultúrtermet rendezetett be, ahol szeminá­riumot és összejöveteleket tar toltak. A gvár áramfejlesztőjé­ből oda is jutott bőven áram Hetenkint egyszer pedig ökröt vágtak, hogy átsegítsék dolgo zóinkat az élelmezési nehézsé­geken. Tóth Lajos még most is szívesen gondol vissza a vacso­rára, emit közösei fogyasztot­tak el. Persze az ökőrhúsra jól esett az egri vörösbor is! A gyár egyenlőre kis kapaci­tással dolgozott, de így is nagymértékben hozzájárult a város újjáépítéséhez. A felrob­bantott h:dakho.z készítettek ideiglenes alkatrészeket. Azóta sok év telt el. Bizony, akik csak akkor látták a Laba- tosárugyárat, most nem ismer­nének rá. Kibővült, megszépült a könnyűipari minisztérium egyik kiváló üzeme lett. ALTOHOV ELVTARS meg­érkezése után a gyár múltja után érdeklődött. Németh elv­társ készségesen adott választ Elmondotta, hogy 1944 óta mi­lyen változások történtek a gyár életében, majd Altohov elvtárs és kísérete megtekintette az üzemet. Barátsáigosan üdvö­zölte a dolgozókat, sokáig el­időzött egy-egy gépnél. A ka- lorifer (fűtőtest) esztergapadon való bord ázása különösen föl- kefteíte a figyelmét, közben ma­gyarul kívánt jó étvágyat az ebédlő dolgozóknak. Látogatása éppen egybeesett az Alexer 20-as kümatizáló be­rendezés prototípusának kipró­bálásával. Az új gépezet meg­indítását feszült figyelemmel kísérte mindenki és nagy volt az öröm, amikor működése kifo­gástalannak bizonyult. Az Alexer 20 as szerkezet a szövő üzemek levegőjének kioserélé­sere, a hőmérséklet állandó hő­fokon való tartására és a le­vegő párásítására, szolgál. Villásreggeli következett majd Altohoiy elvtáns elmondot­ta: azért jött, hogy megkér­dezze: miben lehetne segítsé­gére az üzemnek. Németh elv- társ válaszában kifejtette, hogy elsősorban megfelelő nagyságú esztergapad kellene, mert saj­nos a nagyobb részek esztergá- Iásá-t Budapesten kell elvégez­tetni. A további beszélgetés 60- rán Altohov elvtárs megállapí­totta, hogy feltűnő a gépesítés hiánya. Igen sok a kézierővel végzett munka. — A dolgozók munká’át feltétlenül meg keli könnyíteni, a műveletek össze, vonása által — mondotta töb­bek kö"öft. SOKAIK EGYÜTT MARAD­TAK. Altohov elvtárs és a La- ka'osárugyár vezetői. A megbe­szélések i'gen has-nosak voltak. A szovjet ember feltétlen 6egi- teniaka-rása jellemezte ezt a ta­lálkozást. Messziről jött Alto­hov elvtárs. igen távoli vidékek üdvözletét hozta, el a Laikatos- árugvár dal goéinak. És nem utolsósorban kimagasló tudá­sát. öreg este volt már, amikor búcsúzásra került a sor. ön­kéntelenül is arra gondoltunk: Altohov Szergej Ivanovics >s olyan szerénven, egyszerűen főtt. mint Labanov kapitány, de ittléte emlékezetes marad na­gyon 6okáig. 1954-ben az 5 hasznos útmutatása nyomán in­dul el majd a gyár új győzel­mek felé... Somody József HÍREK A MEGYÉBŐL — VIDÉKI ORVOSOK szak­mai továbbképző konferenciája I) lesz 1953 december 19 én szom­baton délelőtt fél kilenckor Gyöngyösön, a járási kórház ban. Hatvanban délután fél négykor az óbatvani egészség­házban és délelőtt fél tizenegy­kor Egerben, a II. számú me­gyei kórház kultúrtermében. A konferenciát, mely előrelátható an három óráig tart, Egerben dr. Hallav Imre. Gyöngyösön és Hatvanban dr. Kobuiniczky Emil főorvos tartja meg. A konfe­rencia anyaga Dr. Gömöri Pál: „Belgyógyászati vesebajok és a hypertonia betegség” című könyv 48-ik oldalától végig. Egerben Eger város, egri, fü­zesabonyi, pétervásári járások orvosai, Hatvanban: Hatvan vá­ros és a hatvani járás orvosai. Gyöngyösön: Gyöngyös város és a gyöngyösi járás orvosai vesz­nek részt. — SZÍNVONALAS IRO­DALMI előadás lesz december 16-án, 19-én Egerben a SZOT székház Rákosi termében Cső konai Vitéz Mihály költői munkásságát fogja Némedi Lajos dr., a Pedagógiai Fóis- bo'a igazgatója ismertetni. Mégis me k "d hétnek dolgozó­ink a magyar felvilágosodás legnagyobb költőjének életé­vel, harcával, munkásságával, szerelmi költészetének lüktető ritmusával, szépségével. Az előadást az Egri Társa, dalom és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat ren­dezi. M'nd>n érdeklődőt szíve­sen látunk. — Szombaton két órai kez­dettel Egerben rendezik meg a Borsod—Nőgrád és Heves me­gye közötti nagygolyós teke- bajnokságot. Ezen a három megye legjobbjai vesznek részt. — Gyöngyösön vasárnap kezdődik a 11 napos egyéni sakk-bajnokság. — E hónapban új könyvso­rozat Indult: a „Műveltség Könyvtára” címmel. A sorozat első kö4efeként Öveges József „K!s f’ziká”-ja jelent meg. A „K:s fizika” című könyv a mozgások, erők, az energia, a hangtan, a fénytan és hőtan ielenségeivel, törvényeivel foglalkozik, mindiir kapcsolat­ban a gyakorlattal, az élettel. Mindez a dolgozókért í 11 ami gazdaságaink, ter- ™ melőszövetikezeíeirak nagy ^ondot fordítanak az állatállo­mány növelésére. Nincs olyan óliamj gazdaságunk, mely ne rendelkezne kisebb-nagyobb ál­latállománnyal. A legcélszerűbb a sertés tenyésztése, mivel igen gyorsan szaporodik, de nem ke- vésbbé fontos a marha tenyész­tése sem. Állami gazdaságaink állattelepein korszerű e'járások­kal nevelik, háztóljâk a jószá­got. A kihízott sertést, sőre- marhát egy szép napon vonatra rakják, s be a városba! A dol­gozók aszta'ára. , Az egri vágóhídra sertésszál- Ttímány érkezett. A jól hízott ál­latok a „siralomházba“ kerültek, hogy másnap megkezdődjék fel­dolgozásuk. Már korán reggel mozgolódnak a vágóhídon, fenik a késeket, előkészítik a szerszá­mokat. Sít, sivalkodik a disznó, de hiába, a kés a torkára for­rasztja a hangot. Majd a for­rázóasztalra kerül, ahol a fej­es kőrötnrószről forrázzák 1« a szőrt. Ezeket a részeket azután a Jámpázó” t'sztára pörköli, megpirítja. A munkások tudják, hogy rajtuk függ, milyen árut kapnak a dolgozótársaik. Meg Is látszik ez munkájukon. Rázsi Sándor keze alatt ég e munka, s amellett ügyei a tisztaságra M. Szarvas István ez üzem leg­jobb nyúzója, állandóan mossa, tisztogatja a „terítéken" lévő disznót. A hihetetlen gyorsaság­gal lefejtett bőrről a még rajta maradt zsiradékot Cibula Béla ^ányolja“ le. Itt is. ott is bőrüktől levet­kőztetett disznók függnek a fel- Vanócsigákon, melyeket ügyes kezek bontanak, tisztítanak. In­nét a már kettéhasított sertést ■ „rémfára” rakják, onnan a kocsira kerülnek, mely elszál­lítja a feldolgozóhelyre, hogy rövid időn belül mint iizletes kolbász kerüljön a dolgozók asztalára. L|ata!ma6 zsírral teli kádas: n orrcsiklandozó fűszerillat, a teknőben feldolgozásra váró hús, e raktárban ízletesebbnél- ízletesebb készáruk, kolbászok, szalámik. Ez a kép fogadja a látogatót az egri húsfeldolgozó üzemben. Lakatos Lajos és Fülőp And­rás gondosan vigyáz arra, ne­hogy csont kerüljön a szalámi­ba. A jól kicsontozott húst da- ráiógépen darálják, majd első­rendű fűszerkeverékkel keverik A fekete- és szekfűborsót, minő­ségi paprikát, sót az igen kelle­A rózsaszentmártoni IX-es ak­na bányászai jó munkájukon ke­resztül váltak ismertekké. Sok MSZT-tag van a dolgozók között, akik megállják helyü­ket a munkában, szeretik és ápolják a magyar és a szovjet nép közötti barátságot. Többen közülük azokkal a módszerekkel dolgoznak, melyeket a szovjet elvtársak hoztak ei hazánkba. Ha például Kalyó Antal, vagy Sípos Ágoston visszatekint a fel- szabadu!á6előitti időkre és eszük­be jut az egyes akna, emlékez­hetnek, hogy mélyen nagy dolog­nak, rekordnak számított, ha az egyes aknán 4 csille szenet ki­hozhattak a bányából. Valóban emberfeletti munkát követelt ez. Nagy János elmondta, hogy 12 fillérért pakoltak egy csillét hatalmas erőfeszítéssel. Hol van ez már? Most gépek szolgálják az embereket a bá­nyában és 9.15 köbméter sze­net bányászik egy dolgozó mű­szakonként. Ezek a dolgozóik MSZT-tagok. mes ízt adó szerecsendiót Tóth Pál Sándor és Szakács Ignác szakszerűen keveri a megdaráit húshoz. A keverék ezután Bel- iér Lászlóhoz és Liptai Ferenc­hez kerül, kik a töltést végzik. Hogy Ízletessé, különlegessé te­gyék a száll ámiféléket, rövid másfél óráig füstölik. Ezt a munkát Bi-rincsik János végzi, A munkafolyamatokat Lukács Ignác ellenőrzi, de nem is vol­na fitt szükség az ellenőrzésre hisz minden dolgozó tudja, hogy jó munkájuk saját érde­kük is. Ami'yen munkát végez­nek, olyan kolbász, sza'ámi, hentesáru jut az aszta ukra. S hogy nem dolgoznak rosszuk azt bizonyítja Molnár Gyula raktáros, ki é-lőreklámja az üzemnek. Ö csak a kifogástafa n Az MSZT ezélőtt nem sok eredményt tudott felmutatni —- csak papíron voit meg. Ezelőtt másfél hónappal átjött Petőfi- bányáró! Katona elvtársnő és a pártszervezettel közösen mun­kához láttunk. Éreztük a pápt- szervezet segítségét és annak a bizalomnak nagyságát, melyet a pártszervezet, az MSZT-tagság belénk helyezett. Összeültünk, fontolóra vettünk mindent, fel­mértük az erőt, melyre számit hátiunk és megkezdtük a mun­kát. Nyilvántartásba vettük a tagságot — 49 tag voit ekkor — rendeztük tagkönyveiket, kiépí­tettük a tizesbizalmi hálózatot. 20 főve! megkezdtük az oktatást, melyről eddig csak öten hiányoz­tak. azok is a bánya mélyén dol­goztak. December 21 tiszteletére vál­lalást tettünk, hogy taglétszá­munkat 150 főre emeljük. Az eddigi eredmények azt bizonyít­ják, hogy minden lehetőségünk megvan a vállalásunk teljesíté­sére, túlteljesítésére. Derekasan mi-nőiség! árut veszi át, igaz. hogy olyan még nem fordult elő, hogy valamilyen árut visz- szautasított voi-na. A feldolgozó üzem raktára elé, sűrű egymásutánban érkeznek arc autók, kocsik, tri­ciklik, szállítják a jól elkészí­tett hentesárukét a megye üzle­teibe, ahonnan aztán dolgo­zóink kellő mennyiségben vásá­rolhatnak. Bizony mindjárt iz- letesebb a paprikáskrumpli is. ha egy kis kolbászt főzünk bele Ezért vett Portik Józ6efné is 20 deka sertéskolbászt, de vájjon gondolt-e arra, t i'kor fogyaszt­ja, hogv hány dolgozó szorgos munkájának eredménye az íz­letes, főtt kolbász. Bozstk Gyula kivette részét a munkából, Vin- cze Barnabás, aki egy nap alatt 37, Hegyi Miklós, aki 14 és Fá- czán Imre, aki 15 társát szer­vezte be az MSZT-be. Ennek eredményeként pártszervezetünk segítségével MSZT-frontot léte­sítettünk és mai már a IX. akná­ban a hármas keleti „MSZT- front" néven büszkélkedik. Olyan emberek dolgoznak ezen a fron­ton, mint Berta Ferenc és Torna András, akik 120 köbméteres havi tervük helyett 201, iltetve 185 köbméter szenet termelnek Sorolhatnánk hosszan azoknak a dolgozóknak a nevét, akik kitar­tó szorgalommal, hősi munkát végeznek, hogv több szenet ad­janak a hazának, hogy hozzá­járuljanak maguk és dolgozó­társuk életszínvonalának emelé­séhez. Megalakítottuk a kultúroso- por'ot is az MSZT-szervezetben, mely hozzáfogott a „Villa a mellékutcában" című három- felvonásos színdarab tanulásá­hoz. Juhász Miklós MSZT üzemi szervező LÉTREJÖTT ÜZEMÜNKBEN AZ MSZT-FRONT VILLÁM — MÁV rakodómunkások vagyunk Egerben. Szeptember 27-én Gyöngyösen dolgoztunk vagonkirakodásnál és munkaidő után még hét vagon salakot raktunk ki. Az a panaszunk, hogy eddig még nem kaptuk meg a többletmunkánk után járó péizt. Sem az egri, sem a gyöngyösi MÁV igazgatóság nem fizet 6 csak azt ígérgeti, hogy majd utána néznek. Sajnos ezek az ígérgetések nem kárpótolnak bennünket Nagy Mik'ős, Szálkái Lajos és még öt társunk Szilárdítsuk meg üzemeinkben a törvényességet P ártunk Központi Vezetősé­gének határozata szerin egyik legfontosabb feladatunk a szocialista törvényesség megszi­lárdítása. Vannak, akik úgy vé­tik, hogy a törvényesség csupán annyit jelent, hogy az igazság­ügyi és rendőri szerveknek, va­lamint a tanácsoknak alaposabb és körültekintőbb munkát kell végezni. A törvényességet meg kell szilárdítani az üzemekben és a vállalatoknál is, mivel itt is gyakran előfordul olyan dolog, ami súlyosan sérti a do'gozók érdekeit. Ezt mutatják azok a panaszok, levelek, melyek üze­meinktől érkeznek a felsőbb ve­zető szervekhez, melyeknek 80 százalékánál jogos a dolgozók sérelme, és amelyek azt mutat­ja, hogy üzemeinknél ezt nem orvosolták megfelelően. Ezért kénylelenek a panaszosok a párt és felsőbb szervek segítsé­gét kérni. Ezeknek az ügyeknek alapos kivizsgálása azonban :gen hosszadalmas. Ezt sokkal gyorsabban el lehet intézni, ha a helyi szervek lelkiismeretesen orvosolják a panaszokat. Erre megvan a lehetőség, mivel a vitás ügyek elintézésére rendel­te el népköztársaságunk Elnöki Tanácsa 1951-ben a Szovjetunió példája nyomán, a váOalati és területi egyeztető bizottság lét­rehozását. A z egyeztető bizottság négy tagból áll. Feladata, hogy döntést hozzon a dolgozók bére és felmondása ügyében, fegyel­mi ügyekben pedig javaslatot tesz az intézkedésre. Ä bizottsá­gok megalakulásuk óta értek el komoly eredményeket, a dolgo­zók több üzemben ismerik eze­ket és bizalommal fordulnak hozzájuk. Hiba azonban az, hogy több üzemnél nem ismerik a dolgozók az egyeztető bizott­ságokat. Ez onnan ered, hogy a bizottságok döntéseit nem hoz­zák nyilvánosságrai, pedig ezt a felvilágosításnál és nevelés­nél is fel tudnák használni. Ezen keresztül a dolgozók meg­ismernék jogaikat, kötelességü­ket, a különböző rendeleteket és ezen keresztül a tömegeket be tudnák vonni az ellenőrzésbe. Egyeztető bizottságaink hibája, hegy a szakszervezeti bizottság által megválasztott tagok nem is.nerik a rendeleteket, Munka Tó vénykönyvet, s ezért van az, hogy az igazgató akarata ér­vényesül még akkor is, ha a dolgozónak van igazai, a tagok | csak bólogatnak az egyeztető bi-1 zottsági ülésen. Ezt mutatja az a tény, hogy például november hó­napban a területi egyeztető bi­zottsághoz bejött sérelmek 75 százalékát helytelenül döntötték el. Az egri MOKËP Vállalat egyik dolgozóját minden indok nélkül alacsonyabb beosztásba helyezték és a vállalat egyeztető bizottsága helyesnek találta ezt a döntést. A Gyöngyösi Általá­nos Javító Vállalat egyik dol­gozójának betegsége ideje alatt mondott fel és az egyeztető bi­zottság jóváhagyta, pedig ez is törvényellenes. Ä dolgozók sok helyen azért nem adják be pa­naszukat az egyeztető bizottság­hoz, mert gyakran csak egyedül az igazgató dönt. A bizottság tagjai olyanok legyenek, akik ismerik a rendeleteket és elfo­gulatlanul bírálnak. Vannak olyan esetek, mint például Pe- tőfibányán, ahol az egyeztető bizottságot csupán az ÜB-e!nök és az igazgató személye alkotta. Megbeszéléseik nem támaszkod­tak a törvényes rendeietekre és ezek sok esetben csak megbeszé­lések maradtak. E zekből láthatjuk, hogy még igen sok tennivaló van annak érdekében, hogy a tör­vényesség elvét az üzemeinknél ' megszilárdítsuk. Ezért biztosít­suk, hogy minden üzemben meg legyen az egyeztető bizottság, ismerjék ezeket dolgozóink és álljanak feladatuk magaslatán. Szükségessé teszi ezt a most megjelent új Munka Törvény- könyve módosítása, mely szé.e- sebb alapokra helyezi a dolgo­zók jogait, melynek tudatosítá­sa és helyes alkalmazása segíti a termelést és a munkafegyelem megszilárdítását. A dolgozók vi­tás ügyeik intézésében ezentúl még bátrabban forduljanak az üzemi egyeztető bizottsághoz, amelynek a döntést nyolc napon belül kell meghozni és vég­rehajtom. Az új Munka Törvénykönyve kimondja, hogy amennyiben az igazgató, vagy a dolgozó az egyeztető bi­zottság kötelező erejű határo­zatát nem hajtja végre, abban az esetben a járást bizottság ille­tékes arra, hogy a határozatnak érvényt szerezzen. Arra kötelez a Központi Vezetőség határoza­ta is, hogy erősítsük a dolgo­zók védelmét, az üzemi törvé­nyesség rendjét. Ezért az eddi­ginél nagyobb figyelmet fordít­sunk az egyeztető bizottságok működésére. Mudriczkl János szervezőtitkár A falu dolgozói jobb (Hozzászólás A Népújság december 6-i szá­mában Cseh elvtárs, a MÉSZÖV titkára foglalkozott a földműves­szövetkezet dolgozóinak felada­taival a falu dolgozóinak ellá­tása terén. Cseh elvtárs helye­sen bírálja szövetkezetünk dol­gozóit, mert elsősorban rajtuk és munkájukon múlik, hogy a Központi Vezetőség határozata és kormányunk pirogrammja megvalósuljon, s ezzel együtt emelkedjen népünk életszín­vonala. Jó példaként jár előt­tünk a Szovjetunió szocialista kereskedelme, mely mindenkor irányt mutatott az iparnak azon a téren, hogy az ipar azokat a közszükségleti cikkeket termelje, amelyekre szükség van és amely a dolgozók növekvő igényeit ké­pes ellátni. Cseh elvtáns említi, hogy egyes bolthelyiségekben nincs gyufa, trafik választék, va­lóban így van és még hozzáte­hetjük, hogy nincs sok élelmi­szer és édesipari termék sem, mely a fejlődő falu áruellátásá­hoz szükséges volna. Vájjon a FŐSZERT Vállalat, melyhez az ilyen irányú rende­lések megérkeznek, tesz-e lépést az ipar felé annak érdekében, áruellátást kívánnak egy cikkhez) hogy több árut kapjon? A Tél­apó napjára, példáu: községünk­ben a harmadik számú bolt ré­szére mindössze öt kilogramm szaloncukrot és 162 forint érté­kű ''élapót szállítottak, azt is az utolsó napon, szombaton délben. Nem ártana, ha arc Édesipari Vállalat kémé a megyei szerve­ket, hogy cukorfélék ellátása ér­dekéiben egy ki6 üzemet állíta­nának fel a megye területén. Egy-egy vegyesbolt tervében találkozunk néhányezer forint értékű papíráru eladásával, amely különösen a téli hónapok­ban az iskolai szükségletek mel­lett csomagoló, szönyegpapir, fa!védő és ál'ványpapirokból áll, de ezt is alig adnak!. A vegye* anyagok közül nem szállítanak vasport, ezüstözőt, ami falun kü­lönösen keresett cikk. Vezető szerveink így hiába harcolnak az újság hasábjain a jobb e!lá‘ás érdekében. Hogy az áruellátás megjavuljon, vala­mennyi szerv, iparcikkeket száU Utó vállalat együttes jó munka• jár a van szükség. Klóin Jenő boltkezelő Kál

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents