Népújság, 1953. december (97-106. szám)

1953-12-13 / 100. szám

Î953 december 13. 3 NÉPÚJSÁG Nagy udvara van a holdnak, Nagy hire van Vidróczkínűk, ügy folyik annak a hire, Mini a patak sebes vize... Ç' sakugyan, a messze Onda- vától a Zagyváig, ami fÖU 1létezik, ezen az óriási területet mindenütt tudnak Vidróczk Mártonról. Pedig azóta, hogi őkelme örökre letette a kanalat a föld nem kevesebbszer, mini nyolcvanadszor kerülte már mer a Napot. 0 az utolsó igazi betyár. Se­reghajtója Angyal Bandinak Zöld Marcinak, Sobri Jóskáink Milfáinak. Akik utána még fel­tűnnek, azokat az igazi hely át nem vállalja cimboráinak. Kö­zönséges utonállök, hitvány tyúk- tolvajok, „kapcabetyárok” ezek akik, ha szorul a hurok a nyakuk, körül, harc helyett inkább lap­pangva, csúszva-mászva, róka­politikával igyekeznek magukat menteni. ( Egészen a legutóbbi időkig tisztázatlan Vidróczkj származá­érie. Két cimborájával el is in­dult a „töltésen” (műúton). Pin­tér Pesta, meg Galvács, a két cimbora, egész úton veszekedtek vele, hogy elóreüzent, így nyil­ván ké§ë Veszedelembe rohan­Kivételes törvén/ kereskedőktől eiszedelt posztóból szokta volt felruházni. A posztót mérőeszköz hiányában . egyik bükkfától a másikig vonta; ez a Vidróczki röfje! Egyszer egy egész kondát hajtőit a Pirityó erdejébe, a disznókat aztán po­tom áron adta d a felnénieti pa­rasztoknak. Felnémetnek ez egy­szer felvirradt, minden háznál tort laktak! Vidróczki ugyanak­kor a nyájért kapott pénzzel be­vette magát a csárdába, egész nap és egy álló éjszaka mulatott, közben telelövöldözte a csárda mennyezetét. ,1 korcsmáros nem bánta, sőt bíztatta, hogu ide is lőiön, amoda is, fizetéskor any- ntfi bankó ütötte a korcsmáros markát, ahány lyukat összeszá­moltak. H érék, fajin ember voll a Marci — beszélte Omas- sán Veres Péter, aki őt szemé­nak. Olyan méregbe hozták Mar­cit, hogy Pintért lelőtte. Utóbb megbánta, hogy így cselekedett, visszaküldje Galvácsot a sebe­sült Pintérhez, hogy legyen se­gítségére, Ezek aizitán elvégezték maguk közt, hogy végleg leszá­molnak Marcival. Hátulról súj­tották meg baltával, mikor a ti' ribesi kútnát lehajolt, hogy vizet igyon. Ráterhelték n halottra a Baíyibót (Rimaszombat) való híres szűrt, a mellére pedig 100 forintos bankót tettek, hadd örüljön a nyavalyás, aki a be­tyárra rátalál. Akkor költötték a nótát: A Vidróczki rézsarkantyús csizmája Nem csörög a maconkai határba, Nem csörög a maconkai határba, Halva fekszik a vármegye házába! Mert a nép tudni véli, hogy Vidróczkit az egri Csillagbör­tönből (ma a megyei levéltár) temették el nagy tisztességgel, még a vicispán is megjelent a ravatalánál. A betyár kondája szétzüliöit. Mert nyájai is volt ám Vidróczki- nak a Mátrában! Ahogy a nóta mondja: A Vidróczki manganyája Csörög-morog a Mátrába, Csörög-morog a Mátrába, Mert Vidróczkit nem találja. — Kolacskovszky Lajos sí helye és ideje, Verpelét is ma­gának követeli, Noszvaj is, Eger is. Most már bizonyos, hogy a Bélkö alatt született, Bélapátfal­ván 1837 november 12-én: apja, András, foglalkozására nézve iu- hás'z, anyja Kormos Panna. Ju­hásznak készült Marci is. Sze­rette az erdőt, a madárdalt. a ksmbtenger zúgását, általában a szabad életet. De a császár el­kívánta a szabadságát, Marcira ráhúzták az angyalbőrt, furulya­szó helyett, madárdal helyett im­már a rezesbanda mulattatta, hej pedig „Siralmas ám annak a .hallgatása!” — Vidróczki nem is állta sokáig a gyöngyéletet, s merthogy nem eresztették el EGY FALUSI TANÍTÓ Bismarck, a porosz „vas- kancellár", a junkerek és bur- zsoák képviselője a német szo­ciáldemokrata párt ellen 1878- ban törvényt szavaztatott meg az országgyűléssel. A törvény —-, mely 1890-ig volt érvény­ben, törvényen kívül helyezte a munkások pártját. A német munkásQszlá y széleskörű és elszánt harcot vívott a század utolsó évtizedeiben a Bismarck- féle törvény ellen. Ebbe az időszakba vezet visz- sza a Német Filmhét új filmje a „Kivételes törvény”. A német munkásosztály mull századvégi küzdelmeit megörökítő film je­lentős alkotása a német film­művészetnek. A filmet az Egri Vörös Csillag Filmszínház mutatja be decem­ber 14 —16-ig. f A II. német filmhét megnyitóján Egerben csütörtökön este ün­nepélyes díszelőadással kezdték me~ a német filmhetet a szépen feldíszített Dózsa filmszínház­ban. A díszelőadáson, valamint az ünnepi megnyitón résztvett Karl Gadow, a hazánkban tar­tózkodó német fümküídöttség vezetője, a Német Demokratikus Köztársaság állami fiimbizott- ságá.nak elnökhelyettese. A díszelőadás a magyar és a né­met himnusz hangjaival kezdő­dött, majd1 Horváth Nándor, a városi pártbizottság titkára mondott ünnepi megnyitót. Be­szédében méltatta a német de­mokratikus filmgyártás eredmé­nyeit. Ezután Kari Gadow szó­lalt fel, aik; arról beszélt, hogy a német demokratikus filmgyár­tás hogyan veszi ki részét a szocialista embertípus nevelésé­ből és a békeharcból. A beszédek elhangzása után Eger város dolgozó népe ajándékot nyúj­tott át Kari Gadowniak. Az aján­dékok között egy album is volt. melyben Heves megye legszebb tájait, nevezetességeit örökítet­ték meg. Ezenkívül helyi jelleg- zetességű kulaccsal és kis hor­dóval kedveskedtek a vendég­nek. Az ajándékozások után rö­vid kultúrműsor következett, majd a megjelent többszáz ven­dég előtt nagy sikerrel vetítet­ték le az „Utolsó padban” című német filmet. Miért akadályozza a Megyei Moziüzemi Igazgatóság Gyöngyösön az áj mozi létesítését ? 1932 ŐSZEN egy szerény küií- sejű, de energikus, élet- és mun- kakedvve! teli, 20 éves ifjú, zse­bében tanítói oklevéllel érkezett állomáshelyére új állását elfog­lalni. Neve: Orbók József, be­osztása: bizonytalan időre al­kalmazott helyettestanító af Pá­rád Üveghuta-telepi, egy tan- erős elemi népiskolában Elszo­morító érzés vett rajta erőt, ami- ' kor belépett az egy tantermes, elhanyagolt kis iskolanelyiség- be, Kopott tábla*, ócska képek, rozoga padok, s azokban kócos, neveletlen kis falusi gyeiekek fogadták az uj mestert. A fiatal tanító mindezek láttára sem esett kétségbe. Erőt érzett ma­gában, életet formáló ereit, tör­hetetlen akaratot, népirnnti sze- retetét. melynek birtokában fel tudja venni a harcot, ügy érez­te, képes megküzdmii az évszá­zados elmaradottsággal, átfor­málja a falut, s ebből 3 harcból 6 kerül ki győztesen. ★ A FIATAL ORBOK JÓZSEF Egerben végezte el » tanítókép­zői, utána- Budapesten gyógype­dagógiai tanárképzőbe iratkozott, ahol a tanulás mei'et! külön órá­kat adott. így tartotta fenn életét a> fővárosban. Vágyai így sem valósulhattak meg, mert anyagi nehézségei miatt abba kellett hagynia főiskolát lanu'mányciit. Szülei nem tudták segíteni, hi­szen rajta kívül még négy test­vére tanult abban az Időben. A fővárosi úri világ nem fo­gadta be, kidobta "agából Or- bók Józsefet, de a nép, az egy­szerű munikásembm-c«, a parád- e-asvári üveggyári munkások sze­retettel fogadták a fiatal tanítót. Ö jól tudta azt, hogy sikeres munkájának előfeltétele az isko­la és a falu népe 'közötti jó vi­szony, barátság, bensőséges kap­csolat kialakítása. Hamar meg­barátkozott a gyárt munkások­kal, fiatalokkal, idősebbetekéi .egyaránt és ezek segítségével véglegesítették állásában is. A kezdeti nehézségek eiién vívott ha.rc súlyos teherként nehezedett a mostoha anyagi és egyéb kö­rülmények között élő falusi ta­nító vállára. Az iskolában nem volt semilyen felszerelés, szem­léltetőeszköz, sem anyagi fede­zet azok pótlására. Orbók József valósággal csodát művelt ez idő óta. Nem várt az akkori hivata­los szervek „segítségére’, a szülők barátságát megnyerve, azok anyagi, erkölcsi támogatá­sával tette külsőleg és belsőleg otthonossá az iskolát, megszün­tette annak börtön-szerűségét Orbók József már ezekben az években lépést fett azon az úton, hó™ 480 lelket szánttá.ó kis faluját kiemelje az évszázados e l m a ra dot ts áigbó !. ★ AZ IGAZÍ MEGBECSÜLÉST, az emberhez méltó életet, a ta­nulás és továbbképzés lehetősé­gét a felszabadulás hozta meg Orbók József számára. 1945 után széles távlatokban bonta­kozott ki előtte a szocialista épí­tés perspektívája', ai falusi nép és gyerekek kulturális felemelke­désének lehetősége. 1946-ban megszervezte falujában a nép­művelést, s a. szabad iskolai tanfolyamokon oktatta, nevelte a felnőtt dolgozókat. Kormány­bad idejében sétál, kirándul a Mátrába tanítványaival, vagy kedvenc háziállatai között fog­lalatoskodik. Tanítványait termé­szetszeretetre neveli. Orbók elv­társ társadalmi munkában is példamutató. 1945 óta' tagja a pártnak, politikai oktatásra' jár. Szabad Föld Téli estéket, mód­szertani tapasztalatcsere érte­kezleteket vezet, ahol módsze­reit ismerteti más iskoláik neve­lőivel. ★' A HAJDANI FIATAL taniíó azóta külsőleg az eset terheitől megtört, haja megritkult, de szí­ve, tevékenysége, lelkesedése fia­talos maradt. Aiunkássága ideje alatt sok-sok gyermeket nevelt már fel az élet, a termelőmunka számára és tanítványai mindig hálásan emlékeznek vissza jó ne­vel ömunkáj ára. A falusi tanítók munkája ne­héz és áldozatos, nagy feliké­szültséget, szakértelmet, türel­met igényel. A nevelő a világ legértékesebbjével, az emberrel foglalkozik, határtalan szereieíe izzó hevében formálja át, neveli a tanulatlan kis gyereket, mű­velt, kulturált, alkotó emberré. Feltehetjük a kérdést, hogy váj­jon adott-e valaki emberréválá- sunkhoz annyi segítséget, vala­ha, mint amennyit adtaik annak­idején a falusi tanítóink. Dol­gozó népünk állama végzett munkájuknak megfelelően meg­becsülésben részesíti népünk ne­velésének világító fáklyáit. Or­bók József élete és tevékenysége lobogó fáklyái volt a múltban és az ma is. Fényével messze be- Világítjai faluja embereinek élet­útját: népéért ég szüntelen és világít élete utolsó lobbanásáig. Császár István zatunik figyelme a falusi kis is­kolák és azok nevelői felé for­dult. Több nyári szünet ideje alatt módszertani és didaktikai tanfolyamokon vett részt Orbók József is, ahol megismerkedett a: Melnyikov szovjet akadémikus álta] kidolgozott osztatlan isko­la tanítási rendszerével. Azóta is eredményesen és sikeresen al­kalmazza ezt a módszert az is­kolai oktatásban. Az uíóbbi években a gyerekek, s a szülőik segítségével még to­vább gyarapította iskolája fel­szerelését. A fos iskolában színvonalas és tudományos oktatás foi y .t. Tanítványai tud. jak azt, hogy a tanulás nem teher, & a tudás olyan szellerni érték, amely életünk folyamán mindig kamatozik számukra. A tanterem » gyermekek második otthona, örökzöld, forróégövi növények, melegvízi halak, élő áltatok, kísérleti eszközök, gyűj­temények sorakoznak körül a fal mellett. Ezenkívül jó) felszerelt fizikai, kémiai, földrajzi és egyéb szertár is található itt. Az üveg­gyár is segíti munkájukat. Se­gítségével voltak tanulmányi ki­ránduláson Budapesten és a Balatonnál. ORBÓK JÓZSEF egy egész tantestület munkáját végzi egy­maga.. Vidáman, jókedvvel dol­gozik. Népünk államai megbe­csüli munkáját. Többíziben ré­szesült pénzjutalomban. 1952 novemberében a magyar nép­köztársasági érdemérem kitün­tetést is elnyerte. Résztvetf a biológusok országos kongresszu­sán. Célja, Iskolája még tökéle­tesebbé tétele, további önképzés és két kislánya taníttatása. Sza­A kormányprogramm megjele­nése óta városunkban is új léte­sítmények szolgálják a dolgozó nép ku’túrigényeinek kielégítését, így például a- népfürdő megnyi­tásai, fedettuszoda létesítése, kor­szerű bányászUkások építése és a vállalatokon belül a speciális és kulturális beruházások mellett szükségszerűvé vált egy új mozi felépítése. Gyöngyös város dolgozó népe. amely számszerűleg is évről-évre növekszik, nem tudja kulturális igényei; a meglévő egyetlen kis moziban kielégíteni. Napirenden vannak olyan esetek, amikor a dolgozók százszámra nem kap^ nak jegyet. A mozi pénzt árnál a jegyért valóságos közelharc fo­lyik, mely a jegyűzérkedésnek mel egáigva. Különösen az árleszállítás óta1, mely minden emberre kihatott, ugrásszerűen megnövekedett a mozi’átagaiók száma és vele egviitf arzok száma is, akik jegy nélkül mairadtak. Ez betudható annak is-, hogy a mozijegyek ára lényegesen 0'esőbb lett.- A Gyöngyösi Városi Pártbi zottság kezdeményezésére már több mint két hónapja tárgyalás indult a pártbizottság közvetíté­sévé!' a helyi MSZT-vezetősége és a rooziüzem vezetősége kö­zött. A két szerv rövid időn be­lül megyegyezeít a félté'elekben, hogv az űi moi’si ez MSZT szék­házban helyezik el. Ezt követően a megvei szervek megegyezése vált szükségessé. Erre többízben tárgyalást tűztek ki. de ezeken a tárgyal ásóikén a Moziüzem Megyei Igazgatósága nem jelent meg. Ezek után a megyei mozi­üzem vezetőségének remiörő- döms-ége miatt az új mozi meg­valósítása nem került sorra. Ez után a városi pártbizottság kény­telen vol t az Országos Moziüzem Igazgatóságához fordulni, ahol az ügy támogatásra is talált, s ennek köszönhető aiz, hogy vé­gül is a két megyei szerv decem­ber első napjaiban összeült és a szerződést megkötötték. Így biz­tosítva láttuk, hogy az új mozi még ebben az évben megnyílik Gyöngyösön. Maga a megyei tanács pénz­ügyi- osztálya is látta, az új mod létesítésének szükségességét, sürgős voltát, azonnal biztosí­totta ez építkezéshe.z: a szükséges pénzügyi keretet. A költségvetés elkészítése során valamennyi ér­dekeit vállalat dolgozói és veze­tői lelkesedéssel fogadták az új mozi felépítését, s ígéretet tettek arrai, hogy december 31-ig az át­alakítási munkálatokat be is fe­jezik. Még ennyi segítség és tá­mogatás dacára is a megyei mo­ziüzem vá'lalat továbbra is ható- gat ja az óta’a ki‘ás megkezdésé*. A dolgozók ismételten az OMI- hoz fordu’tak és így sikerült el­érni azt, hogy december 10-én a munkálatok megkezdődtek. A megyei MOKÉP igazgatóságtól azt kérjük, hogv biztosítsa a mozi üzemeltetéséhez szükséges gépi és műszaki berendezéseket, hogv 1954 január el-se'éve! az új moziban is vetíthessünk. Montvyi Andor. A tanács válasza December 3-i lapukban közölt „Tanácsok figyelmébe” című cikkre az alábbiakat közlöm: Nincs tudomásunk arról, hogy a Kőbánya Vállalat, vagy annak dolgozói lakásigényiési kérelmü­ket csak egy esetben is hozzánk, a községi tanácshoz benyújtot­ták volna. Ezek szerint a válla latra és dolgozóira is ráillik az a közmondás, hogv néma gyer­meknek az anyja sem ' érti a szavát. Egvben közöl jü-k a cikk írójával (Tóth András Mátra- vidéki Kőbánya párttitkáráva-l) ne úgy mutasson jó példát, hogy a községi tanács és a 11/1953. MT. számú rendelet megkerülésével önkényesen fog­laljon magának lakást, mát ahogyan ezt tette. Dorkó Antal VB-elnök Recsk k r szépszerével, obsit helyett „hun­cutlevéllel" szabadult. Előbb azonban a trombitáját (mert trombitás volt az ármádiában) úgy vágta az őrmester fejéhez, aki állandóan komisz volt hoz­zá, hogy a vén zupisnak két he­lyen is beszakadt az eszekupája. jl/f őst aztán szervusz világ, ’ neki az erdőnek! j A Bükk készséggel vette párt­fogásba az üldözöttel. Ellátta szállással, tüzelővel, vízzel, mér­hetetlen hússal. Gyakran nált az űzött vad a Tarkő sziklaodúiá- ban, meg a jól fűthető cserepes­kői barlangban. Legszívesebben mégis Öma.ssa határában, a só- lyomkúti barlangban tanyázott. Èz a barlang a Garadna balpart­ján emelkedő sziklában (nő m), rögtön a tető alatt nyílik, a hossza körülbelül lő méter. Nép- hagyomány szerint Vidróczki ne­ve valamikor fényes szögekkel volt kiverve annak, a boltozatán. Amilyen a mosdó, olyan a tö­rülköző. A világ goromba volt Vidróczkihoz, tehát Vidróczki is goromba hozzá. Bandát szervez, emberei/ áltig jel fegyvere é. Kü­lön felcserje a bandának a bocs: táltos, már mint Csuhái réz Jós­ka. Csuhái réz Jóska a baktat Murai Józseftől örökölte a tudo- r, anyát; értette az álatok be­szédét, ismerte a füvek, fák tit­kait, ~C' letre-halálra ment a húz- delem Vidróczki, az urak rés ezek csatlósai köz!, A pap, a földesúr, a nagygazda, a kupec, a kalmár, a vicispán. a szolga­bíró, a pandúr, a hajdú egyfor­mán esküdt ellenségei. Szövetsé­gesei viszont az erdő, az éjsza­ka, a köd, a kondás, a juhász, a csősz, általán a szegény nép. Mert a szegénység érzi, tudja, hogy Vidróczki csak az urak el­len visel háborút, o szegényt nem bántja, sőt istápo ja, A gyertyán- völgyi hutánál egyszerre öt fel­németi lakost tartóztatott fel. Miskolcra igyekeztek, a vásárba. Ami pénz vált náluk, azt VicL- róczki elszedte tőlük, aztán egy­formán osztotta szét köztük, még ki is egészité a magáéból. lyesen ismerte. — Cifra szűrben, lobogós ingben járt. A két kar­fa, combja kiverve (tetoválva), a vártán duplacsövű puska, fé­nyes balta a kezében. Nem csoda, ha a fehérnép bomlott utána. A hegyvidék majd mindegyik falujában volt „vala­kije”. Az igazi szerető (szép­gangos menyecske, Felsötárká- nyon lakott, annak a vasárnapra kikeményített szoknyája alá ku­porodott, mijtor a pandúrok a házat váratlanul körülfogták. Mindenütt keresték a pandúrok, cdak a fal mellé rakott szoknyá­kat felejtették el végigvizitelni. Akkor a szoknya jó védelmei nyújtott, hisz nyolc szélből ké­szült, a mai szoknya (tisztes­ség rip essék!) tán tnég Bab- szem Jankót sem takarná el elégségesen. A híres betyár halálát a már említett Veres Péter eképpen be­szélte el: — Egyszer elüizent Marci Al- mássynak, a maconkai grófnak, hogy sok pénzre van szüksége, másnap személyesen megyen el hogy a legszegényebb is vehes­sen jószágot. Az Egerbe igyeke­ző palóc asszonyoknak nem egy­szer adott pénzt, hogy papucsot, meleg kendőt vásároljanak. A toprongyos vándorlegényeket u

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents