Népújság, 1953. december (97-106. szám)

1953-12-13 / 100. szám

7 1953 december 13. NÉPÚJSÁG A mezőtárkányi Szabadság tsz párftaggyyléséről A mezőt ár.kányi Szabadság tsz 'kommunistái ez elmúlt hé­ten tárgyalták meg a KV októ­beri határozata alapján, hogy milyen munkát végeztek a párl júniusi határozatának végrehaj­tásáért, hogyan áittak helyt a párthatározat megvalósításáért folyó harcban. A vezetőség be­számolója, melyet Halász István párttlt'kár elvtárs ismertetett, újból végigvezette a tagságot az elmúlt hónapok alatt megtett úton, felidézte a Nagy elvtárs beszéde utáni .ngadozást, _ bi­zonytalanságot, az ellenséges híreszteléseket. Megmutatta azt is, hogy a kormány áltat nyúj­tott kedvezmények, ezek ismer­tetése, a párttagok helytállása é* a szövetkezetért vívott hare hogyan változtatta meg a szövetkezet tagságának hangu­latát, hogyan szilárdította meg szövetkezetüket. A Központi Vezetőség októ­ber 31 -i határozata megállapí­totta, hogy fejlődésünk kulcskér­dése, a felemelkedésünkért vívott harc következő lánc­szeme, a: mezőgazdaság fej­lődése. A Szabadság tsz kommunistái már ennek szele­mében tárgyalták munkájukat. Mind a beszámoló, mind a hozzászólók elmondták azokat a hibákat, melyek nehezítik, aka­dályozzák munkájukat. Azt, hogy nem megfelelő a munka­fegyelem, sök a munkaegység túllépés, sokszor szervezetlen a munka. A szövetkezeti demo­krácia betartásánál sincs min­den rendben, különösen azoknak az asszonyoknak nincs szavuk, akiknek a férje nem a tsz-ben dolgozik. S a párttagok, ahe­lyett, hogy harcolnának a hibák ellen, melyek gyarapodásukat gátolják, sokszor széthúznak, nem egységesek a hibák elleni küzdelemben. Ez abból is adó­dik, hogy hiányzik a kollektív vezetés, a vezetőséget nem bí­rálják, de még egymást sem és sok esetben a kommunisták a munkában sémi mutatnak pél­dát. A taggyűlésen helyesen ©ok szó esett a szövetkezet tagjai­ról való gondoskodásról. Töb­ben elmondották, hogy a szövet­kezet vezetősége nem gon­doskodik a tagokról. Jaesó Béla arról beszélt, hogy ta­vasszal a háztáji tehenek majd éhenpusztu'ltaik, nem volt ennivalójuk. A tsz vezetősége nem segített rajtuk. Adhattak volna takarmányt, mert volt — de nem tették meg. — Sok tsz- taignak most sincs tüzelője. Be­szélitek már erről a nyáron a vezetőséggel, de az fülebotját sem mozdította (a szövetkezet elnökének és a párttitkámak van tüzelője!). Nemcsak ezekben mutatkozik meg, hogy elhanyagolják a tag­ság érdekeit. Az idén sok pa­radicsom, paprika ment tönkre, sok tagnak fagyott krumplit és káposztát osztottak. A munka­egységgel is sokszor megkáro­sítják a tagokat. Egy munkáért különböző munkaegységet ír­nak. Ez elégedetlenséget, vi­szálykodást szül. Nemcsak a hibákat sorolta azonban fel a taggyűlés. Meg­mutatta azt az utat is, mely a tagok magasabb jövedelméhez vezet: a halastó bővítését, a kertészet fejlesztését etb. Több párttag kérte, hogy osszák ki egyénekre a területet és ellen­őrizzék a muákaegységírást is. Javaslatot tettek többen a mun­ka helyesebb szervezésére. A taggyűlés—bár voltak hiá­nyosságai — megmutatta a Szabadság tsz pártszerveze­tének munkáját. Elsősorban azt, hogy a kommunisták lát­ják feladatukat, mely a KV határozatának végrehajtásában rájuk hárul. A taggyűlésen bí­rálták egymást a párttagok és a vezetőséget is. Rámutattak egymás hibáira, segítséget ad­tak a hibák kijavításához. Több javaslat hangzott el annak ér­dekében, hogv szervezettebbé váljon a munkai, jobban kihasz­nálják a meglévő lehetősége­ket. Mindez azt bizonyítja, hogy a párttagok érzik a felelő­ségüket a szövetkezet felvirá­goztatásáért folyó munkában. Komoly hiba, — s ez a tag­gyűlés legnagyobb hibája — hogy a taggyűlés nem hozott határozatot. Pedig lett volna miről. Határozatot kellett vol­na hozni például arra, hogy a MINDEZ A DOLGOZÓKÉRT Egerben egyre népszerűbb és nap mint nap látogatottabb a Szakszervezetek Megyei Taná­csának Kultúráit hona, ahol e$- ténkirU vidáman szórakoznak fiatalok, öregek egyaránt. Alig van nap, mikor ne lenne vala­milyen rendezvény. December I- én Beethoven, Debussy és Rá­vet műveiből zenekari esiet tar­tottak, melyet sokan hallgattak végig. Ezenkívül 1-én Eger sportjárót kiállítás nyílt a kul­túrotthon ping-pong termében, mely bemutatja a város sport- fejlődését. E hó 3-án József At­tila műveiből állítottak össze egy kiállítást. Ezen a napon a könyvbarátok különösen nagy érdeklődéssel olvasták József Attila verseit. A decemberi hónap műsorán szerepel még Gogol-est. tudo­mányos előadások, vidám, zenés kultúrműsorok. Bábszínházi elő­adást, valamint hetenkint tánc- estéket is tartanak. A kultúrotthon ban több mini 4.000 kötetes könyvtár és olva­sóterem áll az olvasók rendel­kezésére. A klub-teremben sak­koznak és egyéb társasjáíékhal szórakoznak, a ping-pong te­remben a sportkedvelők talál­nak kellemes szórakozásra. A kultúrotihont ma már egyre többen látogatják, ahol nem­csak kellemesen szórakoznak az egri fiatalok, hanem a tudomá­nyos előadások hallgatásával, könyvek és folyóiratok olvasá­sával fejleszthetik tudásukat. kommunisták harcoljanak a szövetkezeti demokrácia betar­tásáért, a munka helyes meg­szervezéséért a munfcaegy- ségirásnál előforduló visszásá- gok ellen.. De elsősorban azt kellett volna határozatba rög­zíteni:, hogy a kommunisták mit akarnak tenni azért, hogy a tsz-ben is jobban becsüljék az embert, hogy segítsenek pro­blémájuk megoldásában, hogy törődjenek érdekeikkel, gon­doskodjanak róluk. A taggyűlés foglalkozott az­zal, hogy nem megfelelő a bí­rálat, önhirálat és a politikai oktatás sem kielégítő. Maga a párttitkár elvtáns se«m mutat példát a tanulásban — de a tatr&ág nem bírálta ezért. He­lyes lett volna, határozatot hoz­ni arra is, hogy megjavítsák a politikai oktatást és meghono­sítják a bírálatot, önbírálatot. Az alapszervezet legfelső szerve e taggyűlés. Itt szabják meg a' kommunisták azokat a feladatokat, melyeket egy hónap alatt el akarnak végezni. A Szabadság tsz kommunistái nem tették ezt. így a vezető­ség egy hónapig nem tudja, hogy minek alapján végezze munkáját, mert nem kapott a taggyűléstől megbízatást. Több szó esett a taggyűlésen a kol­lektív vezetésről' — bírálták is ezért a vezetőséget. S a- bírálat helyes volt. A taggyűlésre már határozati javaslattal kellett volna állni a vezetőségnek, azt kellett volna meoviíatmi és ha eílogadta a taggyűlés, annak végrehajtásáért kellett volna harcolni. A taggyűlés előkészítéséhez kapott segítséget az alapszer- vezet vezetősége, A vezetőségi ülésen a járási pártbizottság egyik aktívája, a taggyűlésen a JB egyik osztályvezetője vett részt. Megjelent a taggyűlésen a tagság döntő többsége, élénk, helyes volt « vita, a legfonto­sabb kérdésekkel foglalkozott a taggyűlés. S ha határozati is született volna, teljes egészé­ben betöltötte volna hivatását. Papp János TÖBBET ÉSSZEL.., Ponyvahuzatos traktorok szapora pöfög éssel húzzák a hármas ekét. A varjak bősz- szankodva keringenek fölöt­tük. Miért csinál olyan zajt, hisz így nem lehet bogarászni, s méltóságteljes sztárnycsupá- sohkal igyekeznek csendesebb táblák felé. Igaz, ilyen vidéket bajos az atkúri határban találni, minden dűlő a traktorok zajától hangos, csupán a Bank-telep dűlőben, a környék legmaga­sabb déli fekvésű domboldalán dübörög csendesebben a föld. Nagyszerű gép, nyolcvan lóerős Sztálinyec lánctalpa csörög itt tompán. Utána hatalmas, ember- magasságú eke forgatja meg 60—70 centi mélyen az évek hosszú során összepréselődött földet. Szinte játszi könnyedséggel halad a gép. Nyomában két részletben dől a föld. A felsőbb réteg 30 centiméter vastagon alulra kerül, a vadfö'd pedig szépen ráfekszih, rátelepszik, ezután ö lesz majd .az úr. A dúló vegén kistermetű lovát bíztatva Erdélyi János at- kári do'gozó paraszt szekerezik. Megállítja lovát, s fejcsóválva nézi a gépet. — Mit ki nem Ha'álnak ezek a micsurinisták? Géppel fordítják a földet a szőlő alá. De nem rosszul — állapítja meg, miköz­ben fellép a kocsira. Még me­net közben is vissza-visszanéz a csörgő gépre, a 27 holdas táb­lára, mely nemsokára készen várja, hogy finomabban meg­munkálják, tárcsázzam a felfor­gatott terület barázdás hátát. Nehéz, fáradságos munkától menti meg ez a gép a Micsurin tsz tagjai. Mikor először szó- bakerült, hoqy 27 holddal nö­velik a szőlőterületüket, az ag­gá'yoskodók így érve tek: — Honnét veszünk annyi em­bert, hiszen saját erőnkből a 27 ho'd megforgatásához három hónapra lenne szükség. Am az „öreg Micsurin", ahogy egymásközt nevezik Virág Ger­gő yt, az elnöküket — megnyug­tatta őket. — A nehéz munkát elvégzi a gép, s méghozzá ingyen. — Honnét szedte ezt maga? — kérdezték tőle csúfondáro- san. — Itt a rendelet — szedi elő zsebéből a „Közlönyt”... „a sző­lőtelepítésnél az állam viseli az összes gépi munkák terhét... és ingyenesen adja a szükséges oltványokat is.” No, most már elüthetitek — fordult a hitet- lenkedőkhöz, s nemsokára tucat­nyi érdeklődő ember hajolt a rendelet fölé. Napközben Virágh Ger. gely egyre több szövetkezeti taggal beszélt, hol a silónál, hol a szőlőben. Elmaradhatatlan szemüvegével érdekes, fontos adatokat betűzött ki a számok­kal tele firkált papírlapról. — No, hol is kezdjem, hát ide­figyeljetek — egy hold földet 6000 forintért fordítanak a szőlő alá ... — s folytatná, de félbe­szakítják. — Van az 7000 forint is, ha nem több. — Na, legyen 7000, nekünk 27 ho’dat fordítanak ingyen. így 189 ezer forint megmarad a szövetkezetnek. Nem kell ölni magunkat a nehéz munkával. — Érdeklődve hallgatja mindenki, ugyan, mi sül ki belőle — ö folytatja: — Most pedig 150 ezer da­rab oltványra lesz szükség, ezért 2.80 forintért számolva is 4,200 ezer forintot kel'ene kifizetni. De ezt is ingyen kapjuk, így a szőlőtelepítésnél 600 ezer forin­tot takarít meg a szövetkezet. Ennyi segítséget kaptunk álla­munktól, ezzel is 12—15 forinttal tudunk többet fizetni jövőre minden munkaegység után. — Látjátok, államunk így se­gít bennünket — magyarázta lelkesen a szövetkezet dögös népének. A végén jogos büszke­séggel hozzáfűzte: — Még most ml is rászoru­lunk egy kis segítségre, de ha ez a 17 hold szőlőnk „beáll”, meg tudunk á”ni a magunk lá­bán. Nem kérünk anyagi segít­séget, átengedjük a gyengébb csoportoknak. Önállóan, okosan, . saját erőből. Így akar tovább élni ez a híres szövetkezet. A megye többi szövetkezete tanulhat a micsurinistáktól kezdeménye­zést, munkaszervezést, újmódú gazdálkodást. A Micsurinban nem fogynak k; az ötletei'bői. Mindig arra gondolnak, hogyan lehetne még nagyobb jövedelmet elérni, még erősebbé tenni az amúgy is vi­rágzó szövetkezetüket. Minden knálkozó alkalmat megragad­nak. Nemrégen há'om gépállo­más javaslattal fordult hozzá­juk, hogy készítsenek részükre 200 négyzetméter nádpatlót. A szövetkezet elfogadta az ajánla­tot, azonnal elkészítették a min­tát, búzászalmából. 0 tjan erős lett, hogy egy ember alatt meg sem haitik, A többit rozsszal­mából készítik, az hosszabb és erősebb. A szatmapréselögép már az udvaron készen vár arra, hogy a szölőfedés utátn munkába állhasson. Szépen jövedelmez majd a szalmapalló készítés. A 200 négyzetméter után 2500 fo­rint üti a tagok markát. Az anyag jóformán semmibe se ke­rül, így több mint 7000 forint tiszta jövedelmet biztosít ez az új foglalkozási ág. Az asszonyok, lányok sem ül­hetnek ölhetett kézzel a hosszú, téli estéken. Ott kínálja magái a jó erős kukoricaháncs, A télen szép papucsot, lábtörlőt, díszes kosarat készítenek belőle a szö­vetkezet női dolgozói, pénz lesz ebből az újév: vásáron, nem kell félni, hon ti előleg nélkül marad a szövetkezet tagsága. Mindenki igyekezik hozzájárulni a jólét emeléséhez. Erdélyi András fonott kost 'k- kal látfa el a szövetkezetét. For­rná* krumplis, főre kés kosarak kerülnek ki ügyes keze alól. ha érdeklődök is lesznek, hát szíve­sen adnak el belőle. Úgyis jóval többet készítenek, m!nl amennyi a szövetkezetnek szükséges. A napokban Alkarra is elve­tődön egy-két köm’ői, kiskörei do’gozó paraszt, bort kerestek a lányuk takodalmára, s elmond­ták ott a szövet kezeteknek hogy feléjük igen nehéz tort szerezni, mivel arrafelé nem termelnek. — Jó lenne, ha a Micsurin szövetkezet ilyenkor, a lakodal­mak idején, szállítana bort a tiszamenti falvakba — ajánlot­ták a távoli vendégek. A Micsurin tsz tagjai gondol­koztak a dolgon, úgy látták, legjobb lenne, ha olt, ezekben a községekben italmérést nyitná­nak, ahol saját termésű borukat, pálinkájukat árusítanák. Mert van bőven árulnivaló. A szövet­kezet és a tagok tulajdonában közel 1000 hektó bor és 20 hektó pálinka vár értékesítésre. Az Itatmérésből havi 40—50 ezer forint forgalomra, lehet számí­tani, így egész évben biztosít- hatriák belőle a munkaegységek után iáró előleget. Ez még egyelőre i terv> de igen sokat gondolnak a megva­lósítására. Mert akkor nem kel­lene a tagoknak foglalkozni a boreladással, addig is a szövet­kezetben tudnának dolgozni, nem pocsékolnák el a sok drága időt. Nem zárhatjuk be addig az aj­tót míg olvasóinkkal meg nem ismertetjük a szövetkezetiek egyik büszkeségét, a pálinka- főzdét, melyben saiát termelésű cukorclrohjukat főzik. Nagy mennyiség, közel 1000 mázsa cirok vár feldolgozásra. Hat asszony és négy férfi szor­goskodik az erjedő cirok, a gő- zö'gö üst mellett. Ennek a tíz embernek egész februárig van munkája, sok pálinka tesz a ci­rokból, most még a kezdetén vannak, de már hét hek’ó pá­lcika vár eladásra. Jó ötven vo­nalas, ahogy a szövetkezet tag­jai nevezek. Sok pénz jön ebből. Minden litér 50—53 forint bevé­telt jelent a szövetkezetnek. A pénz nem kerüli a szövet­kezet házafáját, jut is, marad is. be’ő'e. Most vesznek 17 tehenet és 162 darab bárányt, elsőrendű fonvészát’atokat. Micsurinba il­lőt. így kezdik ül gardas&si évet. A gazdag 1953-as év u'án kívánjuk, hogy az új év még eredményesebb legyen. Kovács Endre. Miért maradt el Porossión a DlSZ-vezetóségválasztás ? Hiába jött össze szerdán este a poroszlói DISZ-helyiségben egy pár fiú és lány, nem tudtak ve­zetőséget választani, mert a tag­ság naorvrésze nem jelent meg. Nem csupán az ifjúság hibája ez. Hosszú sora van ennek. Ez­előtt 1—2 évvé] még jól dolgozó szervezet volt a községben. De az elmúlt évben nem lehet jó DlSZ-munkáról beszélni. Se a DISZ-vezetők, sem a község ve­zetői nem segítették az ifjúságot. Az elmúlt évben háromszor cseréit helyet a DISZ-szervezet, sokszor hónapokon keresztül he­lyiség nélkül volak. Gyűlést hó­napokon keresztül nem tartott a vezetőség. Lehet-e csodálni, ha most kö­zömbös az ifjúság? Nem az 8 hibájuk ez, hanem a DISZ veze­tőié, a község vezetőié. A lányok és fiúk most nem bíznak a DISZ- szervezetben, sok szülő nem szívesen engedi a DISZ-be a lányát. Hiba volt a.z is, hogy nem mondták e] a fiataloknak, hogy milyen terveket állít maga elé az új vezetőség. Pedig ha ezt tudták volna a fiatalok, sok­kal többen vettek volna részt a gyűlésen, mert látták volna, hogy a DlSZ-szervezet egészen más munkát fog végezni. Háztartási, kézimunka tan* folyamot lehet szervezni a !á-< nyoknak. Melyik lány nem akar jó háziasszony lenni? A szülők i® szívesen küldenek erre lányai­kat. A mezőgazdasági tanfolyam érdeke minden paraszífiatainak, mert mindenki szeretne jobban és többet termelni. Az egységes sportkör sakk- és asztalitenisz* versenyt szervez a DlSZ-szer- vezettel közösen. Ezekben « munkákban érdemes résztvenni minden fiatalnak és ha ezeket megértetik a község :íjúságá-< val. legközelebb nem lesz siker­telen a vezetőség megválasztása. Sokkal többet kell segíteni a pártszervezetnek és a tanácsnak, de minden más tömegszerve­zetnek is. A szülők és a pedagó­gusok is segítsék elő, hogy meg­javuljon az ifjúság munka la és minden fiú és lány magáénak érezze a DISZ-szervezetet. De különösen a DISZ vezetői állja­nak az ifjúság élére és szívvel végezzék a feladatokat. DISZ-titkár lett Farkas József Szerdán este a kápolnai fiata­lok DISZ-vezetőséget választot­tak, Jelentős esemény volt. ez a falu ifjúságának életében, mert hosszú időn át nem volt megfe­lelő vezetősége az ifjúságnak. Az Ifjúság most egyhangúan megválasztotta a szervezet tit­kárának Farkas József paraszt- fiatalt. Jól választott qz ifjúság. Farkas József most szerelt le a honvédségtőt, tapasztalt, jó elv- társ. Szereti minden fiatal és megbecsülik az idősebbek is. Nagy feladat áll most a veze­tőség és Farkas elvtárs előtt. Olyan DISZ-szervezetet kell létrehozni, mely összefogja a község ifjúságát, o'yan szerve­zetet, melyet minden fiatal ma­gáénak érez. Helyesen tették a kápolnai fiatalok, hogy ilyen jól dolgozó parasztfiatalt választot­tak titkáruknak. Minden falusi DISZ-szervezetnek arra kell tö­rekednie, hogy minél több pa­rasztfiatal kerüljön a HISZ ve­zetőségébe, mert ez egyik biz­tosítéka annak, hogy megjavul a paraszt ifjúság között végzett munka. A megválasztott paraszt- fiatalok pedig segítsék.elő a falu ifjúságának kulturális, sport-, nevelési és termelési feladatait. Kié lesz a DISZ vörös vándorzászlója? Augusztus 20-án az egri Finomszerei vény gyár diszistái kiváló munkájukkal elnyerték a DISZ Központi Vezetőség vörös vándorzászlaját. Ezért a vörös vándorzászlóért több üzem diszistái harcot indítottak azzal a céllal, hogy a következő ér­tékelésnél birtokukba kerüljön a zászló. A következő 3—4 hét alatt el­dől, hogy melyik üzem diszistái váltották valóra fogadalmukat, melyik üzem lesz méltó a zászló elnyerésére. A kitüntetésre minden üzem DlSZ-fiataljain'ak megvan a lehetősége, az előfel­tétel e. \ A rdhamcsapat cím elnyeré­séért folytatott harcban különö­sen előretört a selyp! cement-' gyár, a rózsaszentmárloni akna, az egri lakatosárugyár, és a bélapátfalvi cementgyár ifjú­sága. A harc megindult az üze­mek között, valamennyi fiatal úgy dolgozik, hogy a választás rájuk essen. A zászló elnyerése nem jeleni mást, mint azt, hogy valameny- nvi fiatal segítse az üzemeket az 1953-a® évi terv maradék iái an teljesítésében. Valamennyi fiatal kapcsolódjon be a szocialista munkaversenybe és vállalását teljesítse. Az üzemben dolgozó diszisták szélesítsék ki a moz­galmat az üzem területén, állják meg a helyüket a legnehezebb munkaterületen és a munkán keresztül javítsák meg a DISZ- alapszervezet belső életét. A zászlóért indított harc nem je­lent mást, mint a kormánypro gramm megvalósításáért indí­tott harcot. Üzemi diszistáink úgy állják' meg a helyüket az üzemben, ahogyan tőlük ezt a párt és a DISZ elvárja, hogy a kiértéke­lésnél méltóak legyenek a Köz­ponti Vezetőség vándorzászla- ján-ak elnyerésére. CSUHAJ IZOLDA \ DISZ-mb. Sürgős orvoslásf várunk Községünkben még a tavasz folyamán megígérték és terv­bevették, hogy bevezetik a köz- világítási. Ez a mai napig még csak ígéret maradt. Tudomá­sunk szerint erre a költségvetés megvan és szükségesnek lát­nánk, ha községünkben is egy­szer kigyulladna a villany an­nál is inkább, mivel a járás te­rületén már egy község sincs, ahol a lakosság sötétben botor­kálna. Ezzel a kéréssel fordul­tunk a füzesabonyi .járási és a hevesmegyei tanácshoz, vala­mint ez észaíkmagyarországl Áramszolgáltató Vállalat egri üzletigazgatóságához. Ezekre a kérelmekre sok esetben választ sem kaptunk. Az AVLSZ csu­pán annyit hozott tudomásunk­ra, hogy még ebben ez eszten­dőben megkapjuk az utcai vi- jlágítást, Még eddig semmi in­tézkedés nem történt. A dolgo­zó parasztság minden tanács­ülésen, 'vagy bármiben gyűlé­sen felveti a villanyvilágítás kérdését.\ Erre komo’yabb, meg- nyugtató\ választ egyáltalán nem tudunk adni, nvvel mi is csak hitegetést kapunk. A DISZj-fiatalság nevében szeretném megkérdezni a füzes­abonyi ktsz-t, hogy fiatalsá­gunk miikor i\udja megindítani a kuKúréletet á\z új ku; túrházban. A ktsz már \ három hete ki­küldte a munkásokat a kuítiTr- ház építéséhez), de ez idő alatl mindössze öt vjagy ha; napol töltöttek el a .kuítúrház -en eb behozásán. A k:\sz váitsa be ígéretét és úgy dolgozzon, hop-) minél előbb fiatdilságunk rém delkezésére bocsáfifiarsuk a ktilf túrtermet. Vaudrai László Bjesenyőtelck

Next

/
Thumbnails
Contents