Népújság, 1953. december (97-106. szám)

1953-12-10 / 99. szám

4 1953 december 10. NÉPÚJSÁG A begyűjtési tervek teljesítéséért Megyénk dolgozó parasztjai lelkesedéssel fogadták a kor- mányprogrammot.. Ez a lelkese­dés többek között abban mutat-’ kozott meg, hogy' a dolgozó parasztok gabonabeadás: köiele- zetlségüket már a cséplőgéptől teljesítették. Tudták, hogy a be­adási tervek teljes! ése dolgozó népünk életszínvonalának emel­kedését segíti — és előfeltétele volt az árleszállításnak is. Most a kapásnövények, a hús és állati termékek begyűjtése van soron. Ezen a téren lemara­dás mutatkozik és ez a lemara­dás nem indokolt. Mesénkben lehetőség van arra, hogy úgy a kapásokból, mint az állati és tejtermékekből teljesíthessék a tervet. Hiszen a párt és kor­mány segítsége a parasztsághoz is eljutott. Tíz százalékkal csök­kentették a beadást — ezzei megnövelték a parasztság jöve­delmét, több terményt vihet sza­badpiacra — megszüntették a termények forgalmi korlátozá­sát. A parasztság több községben — Mikóí'alva, Bélapátfalva, Maklártáiyai — határidő előtt teljesítette tervét a< kapásokból.. Termelőszövetkezeteink közül a víszneki „Béke”, ' a, mezőszeme- rei „Nincs akadály“ ugyancsak határidő előtt eleget tett az állam iránti' kötelezettségnek., A dolgozó parasztok többsége, mint Mikójatván Kovács Miklós, Bélapátfalván Bartha János, Maklártályán Molnár József már régen teljesítették I beadási kötelezettségüket, 6Őt egészévi tojás, baromíi, sertés, vágó­marha beadásuknak iß eleget tettek. Megyénkben a kapások be­gyűjtésében lemaradás mutatko­zik, de hiányok vannak még az állat és állati ‘emlékek beadása terén is. Fő oka az, hogy taná­csaink és vállalataink nem se­gítik megfelelően a dolgozó pa­rasztokat és termelőszövetkeze­teket, sokszor későn vagy egy­általán nem is tudatták a terme­lőkkel a kormány áltál nyújtott kedvezményeket. Nem végeznek felvilágosító munkát a parasz­tok között, pedig ennek a be­gyűjtési tervek tel jesítésében I nagy szerepe van. A tanács-1 tagoknak és az állandó bízott-1 sági tagoknak személyes példá­vá- is élen kell járni. Arról sem szabad megfeledkezni,, hogy a faluban vannak még ellenséges elemek, kulákok, akik a begyűj­téssel is akadályozni akarják az életszirrvonalemelkedésf. Detk községben Tóth István 28 holdas ku'.ák több mázsa terménnyel, hússal, tojással és több mint 800 liter tejjel adósa államurúi- nak, mellette igyekszik a köz­ség becsületesen dolgozó pa­rasztjait is lebeszélni a beadás teljesítéséről. Ahhoz, hogy a megye begyűj­tés; tervét teljesíteni tudja, a tanácsok vezetőinek és tagjai­nak nap mint nap ellenőrizni kell a begyűjtést, felvenni a -kap­csolatot a dolgozókkal. Pana­szaik gyors intézése, valamint az ellenség elleni kíméletlen harc előfeltétele annak, hogy a megye begyűjtési munkája meg­javuljon és a tervek teljesítésé­vel hozzájáruljon a kormány- programm mielőbbi megvalósí­tásához. Tóth Ferenc, sajtó- és prop.-lei el ős Megyei Tanács Utolsó padban Mozik műsora Egri Dózsa? december 10—13-xg; Farkas, vér. 14—15-ig: Dalnok esküje. 17—19-ig: Asszonysorsok. 21—22-ig: Megvirradt. 24—27-ig: Föltámadott a ten­ger. Egri Vörös Csillag: december 10—13-ig: Utolsó padban. 14—-16-ig. Kivételes törvény. 17—23-ig; Hajókkal a bástyák ellen. 24—27-ig: Szárnyaló dallamok. Gyöngyös: december 10— ll-lg; Eső után napsütés. 12—13-ig; Elitéit falu. 14—15-ig: Kőszív. 16; Alattvalók. 17—20-ig: óceán jegén. 21—23-ig; Cím nélkül távo­zott. 24—26-ig: Gőgös hercegnő. Az Egri Vörös Csillag Film­színház december 10—13-ig, a Német Filmhét ke re lében mutat­ja be az „Utolsó padban” című 6zfnes német filmet. Érdekes, mulatságos, meg­ható jelenetsorozatokban látjuk, QsaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaBaaBaaaaaBaaaa milyen áldozatkészek a gyerekek „az utolsó padban” ülő. csinta­lan társaik nevelésében. Becsü­letes magatartási! tanulókat fa­ragnak két zabolátlan, tehetsé­ges fiúból. IIIHIHIIimiailHHHIMmiHmKjHH Hatvan: december 12—14-Ig; Bátrak arénája. 15—17-ig: Aüaml áruház. 19—21-ig; Boldogság madara. 22—24-ig; „B‘'-ügy. 25—28-ig: Reménység útja. IBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBSBI Érdemes dohányra szerződni Kormányunk intézkedései for­dul atot jelentettek a dohányter­melésben. Az 1954. évi termelési szer­ződések megkötésénél mutatko­zik is ennék az eredménye. A gazdák szívesen szerződnek. Nagy Balázs dormándi dolgozó paraszt az idén 800 négyszög­ölön. termelt dohányt. Mintegy 440 kilogramm volt idei termése. Jövedelme a többtermelési pré­miummal együtt 3052 forint voll a szerződéses dohányból. Érthe­tő is, hogy 1954. évre az elsők között kötötte meg szerződését. A szerződési kedvet nagyban nagyiban elősegíti, hogy kor­mányzatunk a dohány árát 70 százalékkal emelte, s minden mázsa után 1000 darab cigaret­tát, sőt a holdanként:! 470 kilo­grammon feliü.I i termés után má­zsánként még 1000 darab ciga­rettát ad ingyen. ■Érdemes dohányra szerződni márcsak azért is, imént a vetés- területének kétszerese mentesül a terménybeadás és a szerző­dött terület pedig tojás-, barom­fi- és áWatbeadás aló!. Tudja ezt Nagy Balázs, azt is tudja, hogy már decemberben holdanként 200 forint kamatmentes előleget és gépszántási hitelt kap. Kiszá­mította, hogy mit jelent neki a dohányáraik emelkedése. Ha az ideihez hasonló termése lesz a jövő évben, akkor jövedelme meghaladja a 12.700 forintot. És prémiumként még 5100 forintot is kap, nem beszélve a 12.000 darab ingyen cigarettáról. Nagy Balázs példát mutat a többieknek. Ferenc k. János dor­mándi dolgozó «araszt is meg­kötötte dohányszerződését 800 öl földre. Riskó Péter II i IK E K — Az egri járási és városi Kultúrház színjátszó csoportja december 11-én mutatkozik be a Dózsa Filmszínházban Csokonai „Karnyóné“ és Illyés Gyula, Kossuth-díjas írónak: „Tűvé-Te- vők” című vigjájékávaí. A szín- játszóosoport nem újkeletű, hiszen ismertük a Cen- tenáris ünnepségek .alkalmával, amikor az „Egri Csillagokat” — muta'ták be Egerben még soha nem tapasztalt sikerrel. A fenti két színmű december 11—12— 13-án kerül bemutatásra a Dó­zsa Filmszínházban. Jegyek elő­vételben válthatók, a pénztárnál. VILLÁM — A tamaleleszi dolgozók kérdezik az AVESZT-t: Sok helyen miért nem kapcsol a már be az áramot a lakóházakba, hiszen a vezetékéket már augusztusbafi felszerelte? Talán úgy gondolja, hogy elég, ha a huzalok fenn vannak? A dolgozók nem ezt tart­ják/ mért sajnos, a huzal magában még annyira sem világít, mint a petróleumlámpa. — Miért nem járnak Tarnaleleszen moziba? A válasz egy­szerű. Azért, mert a helyiség fűtetlen. Miért, hiszen van szén? — kérdezik joggal. Mert a MOKÉP megyei igazgatósága (v. központja?) csak TÜKER-alágyujtót enged a fűtéshez használni. A helyi mozi vezetősége pedig nem tartja érdemesnek azért a pár darabért bemenni Recskre. ★' — A pétervásárai dolgozók panaszkodnak, hogy az Egri Sütő’pari Vállalat rendetlenül szállítja a kenyereket. Kérik, hogy szombaton és hétfőn is hozzanak friss kenyeret, péksüteményt meg valamivel többet küldjenek. ■k — Taimalelesz község közel hatezer lakója egy egész héten keresztül: november 30-tól december 6-ig nem kapott kenyeret. A község eddig is csak m'nden másnap jutott kenyérhez. Mert a® egercsehi pékek nem kapnak túlórát, így Tamalelesz részére nem tudnak sütni kenyeret. A tarnaieleszi dolgozók kérdezik, medálig várjanak még a kenyérre, unják már minden nap 10—12 kilométerre járni kenyérért. Sürgős intézkedést! ★ — Katona Albert né hatvani lakost a hatvani Járási Biztosító felügyelősége már harmadszor szólította fel jövő évi kötelező földbiztosításának befizetésére. Az első két felszólításra közölte, hogy földje n ncs, nem is volt és ennek ellenére ismét felszólí­tották. Ha a felügyelőség nem hisz ügyfeleinek, miért nem ellen­őrzi a tanácsnál? Feltétlenül szükséges a dolgozókat zaklatni? Levelezőink írják... Több figyelmet ! — A járási tanács mezőgazda- sági osztálya postázásnál felü­letes munkát végez, sokszor sür­gős iratokat nem a megfelelő helyre postáz. 1953 december 5-én a községi alapszervezet titkárának értesí­tését több helyre továbbították. Elismervényen ugyan Istenme­zejére és Szederkényre is elküld­ték a titkárnak az ügydarabot, a valóságban azonban Egerbocs és Bátor község titkárainak fontos iratát küldték el. Felületes munkájuk miatt a vá­lasz nem érkezik meg határidőre. Utasi Margit, az istenmezejei tanács dolgozója. A gépállomások megyei igazgatósága jelenti... A gépállomások versenyében Elsők: Kál . Sarud Egerfarmos Boconád Utolsók: Lőrinci Tarnaszentmiklós Füzesabony Pétervásárai 124 százalék 109 százalék 104 százalék 98 százalék 74 százalék 66 százalék 62 százalék 31 százalék Gépállomás"' ig. Antail József Dobó József Tóth Albert Báli Jenőné Smatra'a S. Oilári Mihály Kopecsni M. Kovács Gvula Főagronómus Horváth Imre Lovassy Gyula Ficere Ignác Murányi István Rónai László Balázs András Román István Kormos Miklós aaaaaaaaaBaaaaBaaaaaBBaeBaaaaiaaaaaaaBaaaaaaaaBaaBaaaaaaaaBC kurucok éppen Eger várát vívták (1704), amikor a császár megbízásából Széchenyi Pál kalocsai érsek békea.kudozáso- kat kezdett Rákóczival. Az al­kudozások színhelye Gyöngyös. Az érsek itt született, Rákóczi­nak pedig háza volt a városban. A tanácskozásokba Bercsényin kívül bevonják volt a francia, a török, a lengyel követeket is. Rákóczi • mindjárt e öljáróban kijelentette, hogy megegyezni csak úgy tud ha egyrészt Er­dély önálló fejedelemséggé ala­kul vissza, másrészt, ha a mo­narchiával barátságos idegen hatalmak garantálják a béke­pontok betartását. „Annyi sok csa ódás után, melyen a nemzet átment — úgymond Rákóczi — ez a legkevesebb, amit kívánhat saját érdekei biztosítására!” Az érsek sokait a a kikötést. A kurucok dolga elvégre belügy. attól minden idegennek fog­hagymás az orra! Napokon, heteken át folyt a hiábavaló vita, a felek végülis do’gukvégezetlenül keltek fel a tárgyalóasztal mellől. Hát persze nem mindig po­litizáltak ám, szórakoztak is közben, a terített asztal örömei iránt sem voltak érzéketlenek. Egyszer Rákóczi a vendéglátó gazda, másszor az érsek. Utób­bi a ferencesek kolostorában szokta volt vendégül látni a ta­nácskozások részvevőit. Nagy ebédet adott húsáéikor isi Rákóczi előbb talált megjön­ni, semhogy tálaltak. A guar­dian időtöttésbőt megmutogaPa neki az oratóriumot, a könyv- gyűjteményt, a kegyszereket. Egy öblös, körülbelül literes ür- tartalmú, arannyal futtatott ezüstkupa különösen felkeltette volt Rákóczi érdeklődését. — Ebből szokott egyva’aki a rendtagok közül áldomást inni a kedves vendég egészségére,— magyarázkodott a házfőnök. — Es akad, aki egyszerre ki­issza? — Akad, nagyságos aram! Ilyen, teszem azt, a jó testvér: páter Peregrinus. Rákóczi Iáim kívánta ezt a díszpéldányát a foliation gödé­nyeknek. Páter Peregrinus édeskés mo­sollyal, keresztbetelt kezekkel a mellén, hajlongva közeledett. Ősz volt a haja, de azért jól tartotta magát; a hasa első­rendű kappantemető, az orra uborkához hasonlít, de nem zöld, hanem violaszínű. Rákóczi megtudakolta, merészelne-e vál­lalkozni a serleg kiürítésére? — Kérem figyelembe ven­ni, nagyságos uram, hogy az idő elhaladt felettem, immár 75 esztendő terhe nyomja a vál­tamat. Az aggastyán sok olyan- ról kénytelen lemondani, amit valamikor szíves-öröinest uzo- vált. Ebéd közben a guárdián hosszadalmas, cikornyás kö­szöntőt mondott Rákóczira. Elöljáróban a tétekről szólott, a lélek halhatatlanságáról, illetve a vágyakról, amik úgy zsongják körül a lelket, miként a méhek a virágzó hársfát. Ezen vágyak közül messzire világít a béke­vágy. Biztosan tudja, hogy Rá­kóczi nem kevésbbé vágyik a békességre, akár a zsoltárok szomjas szarvasa a forrás üdítő vizére. Reméli, hogy úgy isten- szereiete, mint mély bölcsessége előbb-utóbb megtalálja a kibon­takozás, a keresztényi megbé­kélés útját. P. Peregrinus, ki a fa’kö­szöntő elején eltűnt az ebédlő­ből, most visszatért, s valamit súgott a guárdián fü'ébe, Rá­kóczi figyelmét sem kerülte ki a dolog .,Nincs tán baj?" — kérdezte. — A guárdián moso­lyogva közölte, hogy a jó páter úgy érzi, eleget tudna tenni az ősi szokásnak. Ah, óh! A virtusra mindenki kíváncsi persze, P. Peregrinus pedig, felemelkedvén karosszé­kéből, megragadta a borral színig megtöltött kupát, s ad­dig el sem vette az ajkától, míg benne tartott a borból. A ven­dégek ámultak-bámultak; a ba­rátok elégedetten bólogattak. A páter kivágta a rezet! Rákóczi magához inté a barátot, — Érthetetlen előttem a dolog — úgymond. — Atyaságod ebéd előtt még gyengének érezte ma­gát egy ily kupa bornak meg. felelni. Nem félt, hogy bélésül? — Biztos voltam a do'gom- ban nagyságos uram. Előbb a pincében kipróbáltam, sikerül­ne-e a vállalkozás? Hála isten­nek, sikerült! Az érsek nem sokat hajtott a páter tudományára, inkább a guárdián beszédén töprengett. À guárdiánnak a lélek halhatat­lanságára, s a lelkek békéjére tett megjegyzései kedvenc té­makörét érintették. Nem is állta meg, hogy észrevételeket ne fűzzön hozzájuk. A vendégek, a barátok egyforma figyelemmel hallgatták. Csupán Bercsényi jintorgatta az orrát. Az érsek megkérdezte: — Fiam, Miklós, mit találsz te ily komoly, egyedül az em­beri lélek boldogságát célzó do­logban gúnyolni valót? Nem hinnéd tán, hogy a lélek halha­tatlan? Mondd meg, kérlek, ne­hogy botránkozásnak, vagy ké­telyeknek adj helyet! — Nem bírom elhinni, atyám, hogy a lélegzet, melyet a hal­doklók kilehelnek, va'óban örökké tartson, amelynek aztán mindörökké jó, vagy rossz dol­ga legyen. Aki meghalt, meg­halt. Ha megszűnünk élni, nem támaszthat fel többé sem az éj, sem a fő d. sem a tenger. Ami az életet követi, ugyanaz, ami megelőzte. Az érsek elképedt. — Úgy beszélsz fiam, akár az istentagadók. Lucretius kortár­sai vélekedtek így hajdan, ami­kor az emberi nem még nél­külözni kénytelen az evangé­liumi világosságot. No de a szent tudományok doktorai rég kellő értékükre szállították le a pogány. téveszméket. Aquinói Sz. Tamás például harminc jó érv­vel szól a lélek halhatatlansága ellen harminchattal viszont mellette, vagyis hál hat szó­többsége vagyon szent egyhá­zunk tanításának. Es feltéve, de meg nem engedve, hogy, nincs lélek, bizony, fel kellene talál­ni, ku önben az erény, amit az életben lebecsülnek, nem lenne megjutalmazva. — A jótett jutalma véghez­vitelében van, — válaszolta Bercsényi. — Nem azért teszek jót valakivel, mert ezért tán száznapi búcsút kapok, hanem, mert jól esik. Kolacskovszky Lajos, Válasz egy cikkre A Jig pár hónapja — október ** 28-án kerültem a műhely­hez, mint főművezető. Akkor mintegy 14 darab erőgép várt javításra, de alkatrészek hiányában nem tud­tak hozzáfogni a munkához. Az embereik tétlenül, ölhetett ke­zekkel várták az alkatrészeket, a vezetőség azonban nem sokat tett azok beszerzése érdekében. Szakmunkásaink a múlt évi téli gép ja vitásnál szerzett szomorú tapasztalatok után kedvetlenek. A vezetőség becsapta őket, nem tett eleget szocialista igényeik­nek. Éz eredményezte, hogy szakmunkásai nlfc f e lmon dán alk vállalatunknál!. Jelenleg mind­össze öt szerelőnk van, a többi segédmunkás. A szaikrnúnkáslilányt a rossz vezetés okozza. Elhanyagolják a műhelyek fűtését, a dolgozók­nak nincs kedve a hideg mű­helyben dideregni. Kézmann Jó­zsef azért adta be novemberben a felmondását, mert reumás lába nem bírja a fűtetlen műhelyt. A párt és a szakszervezet nem adott ke lő támogatást a dolgo­zóknak. Nem tett semmit a dol­gozók szociális ellátása érdeké­ben. Nem kérték még számon a:z igazgatót a lemaradásért. A kadályozza a munkát még az a körülmény, hogy a főtengelyeket Budapestre ke”, hogy küldjük 'köszörülni, melye­ket osak nagyscfcára kapunk vissza. Ezek az okai a gépjaví­tás lemaradásának Ez a válaszom arra, hogy ki a felelős a mezőgazdasági gép.- javítás hanyag '‘munkájáért. A felelősek mi vagytmk és a mi bűnünk az, hogy nem tudunk eleget tenni kormányunk, pár­tunk határozatának. Nagyon ébernek kel! lenni, hogy helyreálljon üzemünk be­csülete. A vezetőségnek is töb­bet kell foglalkoznia a dolgo­zókkal, azok követeléseivel. El teil érni,.hogy szakmunkásaink megszeressék munkahelyüket. Pethő Károly főművezető

Next

/
Thumbnails
Contents